Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)

1993-12-01 / 22. szám

1993. december 1. SZABAD ÚJSÁG 3 Mesterségesen fenntartott feszültség a Távol-Keleten? Atomköd(ösítés) Korea felett Már-már megszokott rendszerességgel ismétlődik a világlapokban és a politikusok nyilatkozataiban az észak-koreai atomfegyverkezés veszélyé­nek kérdése. Valós veszély ez, vagy csak ijesztgetés valamiféle, a közvé­lemény elől elrejtett cél leplezése érdekében? Az egész észak-koreai atomprobléma kezdetét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy számítása jelentette. Az ügynökség hat ellenőrzést végzett an­nak idején a KNDK nukleáris intézmé­nyeiben. Ugyanakkor a KNDK hivatalos jelentést nyújtott be az atomhasadás következtében létrehozott plutónium mennyiségéről. A hivatalos jelentés és az ügynökség megállapítása között kü­lönbség mutatkozott a plutónium mennyiségét illetően. Ebből logikusan következik, hogy valahol még gyárta­nak plutóniumot, amiről a nemzetközi szervezet nem tud. Ezért az ügynökség követeli, hogy megtekinthessen még két helyszínt: a Jongbion város melletti két nukleáris hulladéktároló létesítményt. Nos, ekörül folyik a huzavona. Lényegében az egész műszaki kér­dés lenne, ha nem merülne fel önkén­telenül is a következtetés: a KNDK azért titkolja a többletplutónium ere­detét, mert atomfegyvert készít. Már­pedig ez a világbéke, az emberiség sor­sa, a közeli államok, főleg Dél-Korea biztonsága szempontjából felette lénye­ges, sőt hátborzongató probléma. Ezért dagadt a kérdés akkorává, hogy Clinton amerikai elnök igen kemény szavakkal volt kénytelen elítélni az atomfegyver­kezést, és kiállni Dél-Korea bizton­ságának szavatolása mellett. Az észak­koreai atomközpontról műholdfelvéte­lek készülnek, lázasan működnek a tit­kosszolgálatok, fokozódik a politikai feszültség. Már szóba került, hogy a KNDK ellen gazdasági szankciókat kel­lene bevezetni, ha nem engedélyezi atomlétesítményeinek nemzetközi el­lenőrzését. Észak- és Dél-Korea között a már alakuló kapcsolatok megszakad­tak. A helyzet első látásra fölöttébb ve­szélyesnek tűnik, és komoly aggoda­lomra ad okot. Ezért talán érdemes kö­zelebbről szemügyre venni a problémát és azokat az érdekeket, amelyek a fe­szültség fokozása irányában hatnak. Mi Észak-Korea érdeke? Aligha hihető, hogy egy Dél-Korea elleni háború. Ez az ország vívott már háborút Dél-Korea ellen, el is foglalta annak nagy részét, de az ENSZ, nevezetesen az USA bea­vatkozása után visszaszorult lényegé­ben az eredeti határokra. Akkoriban a Szovjetunió korszerű fegyverekkel, po­litikai segítséggel, Kína katonákkal tá­mogatta Eszak-Koreát. Hol van ez ma már? Ezen felül a KNDK jelentősen el­szigetelődött, gazdasága hanyatlik (pe­dig ez volt az ország gazdagabbik ré­sze), külföjdi beruházásokra lenne szüksége. Ám nemzetközi elismerést kivfvni, külföldi beruházásokhoz jutni atombombával nem lehet. Ez csak ak­kor lenne elképzelhető, ha Kim Ir Szén és fia, akik az országban a hatalmat gyakorolják, teljesen megőrültek volna. Arról, hogy ez nem így van, azok a tit­kos tárgyalások tanúskodnak, amelye­ket az amerikai—dél-koreai közös had­gyakorlat felfüggesztéséről, a diplomá­ciai elismerésről és a békés célú atom­kutatásokról folytatnak az amerikaiak­kal. A KNDK kezében az atomtitkoló­zás azt szolgálja tehát, hogy időnként fel-felvillantsa a lehetőséget, hogy van mit titkolnia, s így előnyösebb helyzet­be kerüljön a tárgyalásokon. A valóság­ban a távol-keleti félszigeten a KNDK- nak sem nemzetközi háttere, sem gazdasági ereje nincs egy atomháború­hoz. Dél-Koreának létkérdés az USA je­lenléte az országban, érdek fűzi Japán­hoz, mert ott 800 ezres koreai közösség él, amely óriási pénzekkel támogatja az anyaországot. Dél-Korea helyzete né­mileg hasonló az NSZK egyesítés előtti helyzetéhez. Érdeke ugyan az ország békés egyesítése, de nem akar abba a hibába esni, mint a németek, az egye­sítés ugyanis annyiba kerülne, ameny­­nyit a dél-koreai gazdaság nem bírna el. Okosabb tehát kivárni, míg a KNDK rendszere magától összeomlik, és nem sürgetni az egyesülést. Ennek érdeké­ben némi feszültséget fenn kell tartani. Az USA dilemma előtt áll: előbb is­merje-e el a KNDK-t, s azután valósítsa meg a nukleáris ellenőrzést, vagy fordít­va? A KNDK és az USA olyan póker­partit játszik, amelyben rendszeres idő­közökben előveszik az atomfegyver kérdését. Felmerül a halvány gyanú, hogy mindkét fél egy kicsit blöfföl és ködösít. A legvalószínűbb, hogy az USA előbb Kínával rendezi viszonyát, s ennek alapján kezeli majd a KNDK-t is. Az észak-koreai diktatúrának nem ma­rad más hátra, mint lassan, fokozatosan enyhíteni a rendszert, de ez nem megy könnyen és gyorsan, hiszen az évtize­dek alatt emberekbe sulykolt ideológiát nem lehet egyik napról a másikra a visz­­szájára fordítani. így hát marad a huza­vona, az atomtitkolózás és a kemény szavak- ÁDÁM PÉTER Képzelt interjú a határokról Mivel J eszenszky Géza magyar külügyminiszter nem jött el Pozsonyba, kénytelenek voltunk képzeletben készíteni vele inter­jút. Természetesen a látogatás elhalasztásának valódi oka iránt érdeklődtünk elsősorban. Miniszter úr, nem a határ­kérdés volt valójában útja elha­lasztásának oka? — Hogyan jött rá? Képzelje, a szlovák fél azt akarta, hogy még egyszer szavatoljuk a bé­keszerződésekben garantált ha­tárokat. Erre azt mondtam, jó, de ez legyen kötelező mindkét fél számára. Ettől Moravíík úr rettenetesen megijedt. Miért? Talán területi igényei vannak Magyarországgal szem­ben? — Dehogy! De ha a békes­zerződésekben szereplő határo­kat nekik is garatnálniuk kelle­ne, akkor vissza kellene állítani­uk a csehszlovák határokat, Ágcsernyőtől Chebig. Hogyan magyaráznák ezt meg legfris­sebb koalíciós partnerüknek, a Szlovák Nemzeti Pártnak? Kisebbségek, toloncszerző­­dés, határátkelőhely? Ezek nem befolyásolták lényegesen a dön­tést? — Befolyásolták, de azt his­zem, a szlovák félnek még időt kell hagyni, hogy megtalálja a kibúvókat az Európa Tanács ajánlásai alól. Tudja, időbe te­lik, amíg olyan megfogalmazá­sokat találnak, amelyek formá­lisan megfelelnek a követel­ményeknek, de a helyi és járá­si vezetők úgy magyarázhat­ják, ahogy nekik jól esik. Vol­na egy pár tippem, de nem mondom el... Például úgy, hogy a magyar keresztnevek írását nem enge­délyezni kellene, hanem kötele­zővé, tenni a magyarok számá­ra? így hatszázezer embert le­hetne igazolványcserére köte­lezni, a hivatalokban ide-oda hajkurászni... — Például. De ne mondja ki hangosan, hátha komolyan ves­zi valaki... V. c „Bantusztánokba" zárkóznak a fehérek? A múlt hét elején ült össze a Dél-afrikai Köztársaság parlamentje utolsó ülésére, amelynek hangulata nem sokban különbözött a 75 éves Csehszlovákia szövetségi parlamentjének utolsó ülésétől. Itt is egy kors­zak végéről volt szó. Az új parlament az ideiglenes alkotmány szerint, mint azt múlt héten közöltük, jövő április 27-ére tervezi első ülését. A képviselőket az ország történetében először „egy ember — egy szava­zat" elv alapján választják meg. Ez természetesen azt jelenti, hogy a fe­hér kisebbség, amely eddig kizárólagosan uralkodott, igazi kisebbségi sorsra jut, s nem kizárt, hogy Frederik de Klerk elnök székét a fekete bőrű Nelson Mandela foglalja el. A változások a fajgyűlölet hagyo­mányos országában a sok vérálao­­zat után most némileg „bársonyo­sabban" alakulnak. Persze, áprili­sig még sok víz folyik le az Oranje folyón. Bár a dél-afrikai politikai erők két fő vonulata a Nobel-bé­­kedíjas de Klerk és Mandela köré csoportosul, mindkét oldalon o­­lyan erős szélsőséges erők is lé­teznek, amelyek képesek polgárhá­borúba hajszolni a lakosságot, és kockára tenni nemcsak az alakul­gató demokráciát, hanem a mérhe­tetlen gazdagságot is. A gyarma­tosító búrok és más fehér telepesek leszármazottai, a kemény fajvédő mag az Afrikander Népfrontba tö­mörül, a fekete, illetve zulu elége­detlenek az Inkatha szervezetbe. Az Inkatha elnöke, Buthelezi zulu törzsfőnök lemondott tisztségéről, nem vezeti a választásokba pártját, de nem is fogja akadályozni, amint megígérte, ügy tűnik az afrikande­­rek is beletörődtek a visszafordít­­hatatlanba, bár fegyveres csapa­taik, terrorkülönítményeik vannak, s kemény fajvédő ideológiájuk. Most olyan megoldásra hajlanak, amely lehetővé tenné számukra a faji elkülönülést, és legalább kicsi­ben némi hatalmat: ún. „fehér ban­­tusztánt" szeretnének létrehozni, jelentős autonómiával, ahol elzár­kóznának. Ez irányban tárgyaláso­kat kezdtek az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselőivel. Az új parlamentet öt évre vá­lasztják, s fő feladata a végleges al­kotmány kidolgozása lesz. Nemze­ti egységkormány vezeti majd az államot, de a fenéreknek kevés a reményük a bekerülésre. Jelenleg de Klerk csapata olyan hangulatot igyekszik teremteni, amely „megér­tő összefonódásra" ösztönözné a feketéket, miszerint méltányosan helyet biztosítanának a hatalom­ban a fajgyűlölő rendszer megdön­tésében részt vett fehéreknek. Fe­hérek és feketék közösen ünnepel­ték az ANC fekete tárgyalásvezető­jének születésnapját, a fehér kül­döttségből tortát kapott, és pezsgőt bontottak... Szó van százalékará­nyos részvételről a kormányban, konszezusos vezetésről. Mindez azonban inkább optimista feltétele­zés, szerződésileg csak általános­ságokban szavatolt elképzelés. For­radalom zajlik a javából, olyan rendszerváltozás, amilyen a vilá­gon aligha volt. Elvégre egy há­romszáz éve elnyomott fekete többség juthat most hatalomra, mérhetetlenül igazságtalan, mega­lázó múlttal. 21 fehér és fekete szervezet írta alá az ideiglenes al­kotmányt, de a két legradikálisabb nem. A fehér szélsőségesek érdeke az ország felaprózása és az elsza­kadási törekvések már most is ki­rajzolódnak. Nagy a veszélye an­nak, hogy a Jóreménység fok térsé­gében balkáni viszonyok jönnek létre. Az apartheid, a fajgyűlölő rend­szer 341 évig, hét hónapig és 12 napig élt. A tárgyalások a demo­kratikus kormány létrehozásáról három évig tartottak, 1990. február 2-ától, amikor de Klerk elnök lega­lizálta az ANC-t. A mostani parla­menti ülésszakon, amely három hétig tart, a képviselők még elsírják bánatukat. Egyetlen remény van: hogy sem a lelkesedés, sem az el­keseredettség nem lesz akkora, hogy lerombolja Dél-Afrika gazda­ságát. BÁTSY GÉZA Nagyvilág Olasz helyhatósági választások Az olaszországi helyhatósági választások első fordulójában meglepetésszerűen a legjobb eredményeket a szélsőjobboldal és a kommunista utódpárt érte el. A ha­gyományos pártok — a kereszténydemokraták és a szocialisták — teljes vereséget szenvedtek. Nápolyban nagy előnnyel vezet Mussolini diktátor unokája, Alessand­­ra, aki a polgármesteri posztra pályázik. Az újfasiszta párt most Olasz Szociális Mozgalom (MSI) néven szerepel, és igen sokan szavaztak rá nemcsak Nápolyban, hanem Rómában is. Érdekes, hogy Alessandra Mussolini, Nápoly polgár­mesterjelöltje, sohasem lakott ebben a városban, mégis rá szavaztak a legtöbben. Jelentős előretörést könyvelt el a Demokratikus Baloldal Pártja. Nagy ambíciókkal indult az Északi Liga, amely Páduai Köztársaság létrehozását hirdeti a Bolognától északra fekvő területen. Jelöltjeik Génuában, Velencében és Triesztben bejutottak a második fordulóba, de aligha tudnak majd megbirkózni a jól szervezett baloldali demokraktákkal. A hagyományos „állampártok" beismerték csúfos vereségüket, s nagy aggályokkal tekintenek a jövő tavaszi parlamenti választások elé. Az első for­dulóban csak egy jelöltet választottak meg végérvényesen, s ez Leoluca Orlando, Palermo új polgármestere. Orlando a maffiaellenes szövetség elnöke. Az első for­duló eredményei szerint a szélsőjobb MSI a szavazatok 14,4, a baloldali PDS 14,1 százalékát szerezte meg. A helyhatósági választásokon 11 millió választó vett részt, az összes választó egynegyede. Lefejezték a Hamast? A részleges autonómiára készülő Gázai övezetbe és Jerikóba megérkeztek az első palesztin rendőrök, akik az izraeli rendőrséget váltják majd fel. Az izraeli csapatok december 13-án kezdik meg a kivonulást a két térségből. Helyettük 7-9000 pa­lesztin katona érkezik ide, akik most a környező arab államokban vannak.A múlt hét elején a helyszínre érkezett első 22 rendőr közül többen 1967 óta nem jártak Palesztinában. Kairóban tovább folytatódtak a palesztin—izraeli tárgyalások. A PFSZ azt szeretné elérni, hogy engedjék szabadon az iraeli börtönökből a több ezer palesztin foglyot. Közben heves tevékenységet fejt ki a Hamas szélsőséges palesztin szervezet, amely mindenáron meg akarja torpedózni a PFSZ és Izrael megállapodását az autonóm területekről. Ennek következtében Izrael fontolóra ve­szi, hogy határidőre vonja-e ki csapatait Gázából. Szerdán izreali katonák feltar­tóztattak egy gépkocsit, amelyből kiugrott a Hamas szélsőséges mozgalom gázai és jordánontúli fegyvereseinek parancsnoka, a 24 éves Imád Akel, aki tüzet nyitott a katonákra. A katonák a Hamas-vezetőt lelőtték. Pénteken megrohamozták azt a házat, amelyben a 25 éves Musztafa Zira, a Hamas fegyvereseinek egyik pa­rancsnoka bújkált. Zira a tűzharcban életét vesztette. Finisben az uruguayi forduló A GATT ún. uruguayi fordulójának december 15-éig véget kell érnie, mert akkor jár le Clinton amerikai elnök tárgyalási megbízatása ebben a kérdésben, amelyet az USA Kongresszusától kapott. A probléma az, hogy az USA ellenzi számos eu­rópai termék állami dotálását. Az Európai Közösségben az állami dotációk leghe­vesebb védelmezője Franciaország, amely mezőgazdaságát félti, s a csatába be­vonja az amerikai filmdömping elleni küzdelmet, a nyelv és a kultúra amerikani­­zálódása elleni harcot is. Az EK, az USA, Japán és Kanada a G-7 tokiói csúcsta­lálkozóján megegyeztek, hogy csökkentik a vámokat és utat nyitnak a nagyobb kölcsönös áruforgalom előtt, de most azzal vádolják egymást, hogy a megállapo­dást megszegik. A hét éve folyó tárgyalássorozat a szinte áthidalhatatlannak tűnő érdekellentétek ellenére is finisébe érkezett. Peter Sunderland, a GATT főigazgatója szerint a tárgyalások már december 13-án véget érnek, és 15-én csak az egyez­mény jóváhagyására és megünneplésére ülnek össze az érdekelt felek. Sunderland optimista, de óvatos: óva inti mind az USA, mind az EK képviselőit: ne kövessenek el az utolsó pillanatban helyrehozhatatlan hibát. Erről van most szó, két héttel a határidő lejárta előtt. Az USA a megállapodással 1,4 millió munkahelyet nyerne, Franciaország háromszázezret veszítene... Bosnyák—szerb forródrót A boszniai muzulmánok és szerbek megállapodtak, hogy közvetlen telefonvonalat létesítenek Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Radovan Karadzsics szerb vezető között. A vonal már működik, feltehető, a félreértésekből eredő összecsapások és véráldozatok megelőzését szolgálja majd. ENSZ-közvetítéssel arról is megállapod­tak, hogy lehetővé teszik a háború miatt elszakadt családok egyesítését. A horvátok is tárgyaltak a muzulmánokkal, és megállapodtak, hogy a segélyszállító konvojokat átengedik egymás területén. A szerbek arra kötelezték magukat, hogy a télen Sza­rajevóba beengedik a tüzelőanyag-szállítmányokat. Jelenleg azonban több ENSZ- segélyszállítmány vesztegel, mert a szerbek nem engedik tovább őket. Ilyen „ha­tásos" egyezmények ezek. Kína 2000-ig szocialista piacgazdaságot akar Készül a fából vaskarika A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nemrég programot fogadott el, amely szerint 2000-ig kiépítik az országban a szocialista piacgazdaságot. A program sze­rint az állam a makroökonómiai arányok betartása fölött őrködik csupán, a gazda­sági források kiaknázásának és működtetésének alapja a piac lesz. A piacgazdasági törvényszerűségekbe az állam az értékek újraelosztásával és a szociális biztosí­tással avatkozik be. Előnyt a munka hatékonysága élvez. Megreformálják a köz­ponti bankot, tisztázzák az állami és magántulajdon viszonyát, miközben a kollek­tív tulajdont részesítik előnyben. Továbbra is fenn akarják tartani a párt vezető szerepét. S ezt nevezi a párizsi Le Monde fából vaskarikának. A párt afölött akar őrködni, hogy a gazdasági reformok ne hassanak kedvezőtlenül a termelőerők fejlesztésére... Már régen ismert a konvergencia fogalma, amely a szocialista elemek és a tőkés fejlődés vegyítését jelenti. Ez, persze, nem valósult meg, és a világ nem ennek az elméletnek az alapján fejlődött. Kínának egy előnye van: a piaci hatások nem a hanyatlás időszakában érvényesülnek, hanem a változásokhoz az utóbbi évek je­lentős gazdasági fellendülése teremtheti meg az anyagi forrásokat és fedezetet. Si­ker is várható, ha a párt nem akar majd okosabb lenni a gazdasági törvényszerű­ségeknél. És akkor létre jöhet a fakarika, amely vaskarikának néz ki. I. T. Kínai egyensúlygyakorlat A Le Monde rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents