Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)
1993-12-15 / 24. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. december 15. Sajnálnivaló Szlovákia? Az aranyidai beszéd és visszhangja Gyűrűzik a botrány a kormányzó mozgalom vezérének szabadszájúsága és gátlástalansága miatt. A felháborodás nagyon is indokolt, ha a magnószalagról megismert szöveg azonos azzal, amit Meéiar kormányelnök a Kassa melletti Aranyidán a DSZM kelet-szlovákiai funkcionáriusai előtt mondott. A Kereszténydemokrata Mozgalom találóan mutat rá a lényegre: a kormányfő' a korrupció elvét nyíltan a DSZM politikai munkamódszerének vallja, miközben a korrupcióra a társadalom pénzét használja, a személyi tisztogatásokat a DSZM iránti lojalitás szerint végzi, az állami és a pártszervek összenövesztésére törekszik, ami bevált kommunista módja a hatalom megtartásának. Nem lehet azt állítani, hogy Meéiar Európa fejlett demokratikus államai közé vezeti Szlovákiát, de ugyanígy nem lehet nem elítélni beszéde tartalmát, és közben megmaradni tisztességes embernek. Ján Klepáé, a Keresztény-szociális Unió elnöke azt mondta, ha a lapokban közölt szöveg hitelesnek bizonyul, sajnálja a miniszterelnököt, és sajnálja Szlovákiát, hogy ilyen miniszterelnöke van. Jozef Slamka, a Szlovákiai Püspöki Konferencia szóvivője senkitől sem hallotta, hogy valahol is misét tartottak volna a kormányért. Az Istentől való kormány meéiari gondolata leegyszerűsítés, és nagyon rossz értelmezés az, nogy Isten óhaja lenne ennek vagy annak a személynek a jelenléte a kormányban. A Polgári Demokratikus Ifjúság a főügyészségen és az 1. sz. pozsonyi kerületi ügvészségen tett feljelentést Meéiar kormányelnök ellen aranyidai beszéde miatt. A Slovensky Vychodban megjelent beszédet az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Kivel, hogyan, mennyiért? Az SZNP-nek súlyos belső problémái vannak, amióta Cérnák az elnök, saját adataik szerint, kb. 10 ezren mentek el tőlük, szimpatizánsok és tagok... Néhány járásban csak funkcionáriusaik vannak, vagy csak elnökük, semmi több. Belsőleg meglehetősen szét vannak verve. Azokat, akik a koalíció mellett voltak velünk, bírálják, és ki akarják dobni a pártból... Járási szinten úgy kell beszélni a funkcionáriusaikkal, hogy respektáljanak bennünket, mert a központban olyan pénzekről lehet szó, amilyenekért minden politika másfelé fordul... Szlovákiában több mint 2000 község van, ezért részünkről 2800 polgármesterjelöltet kell felkészíteni. Ha csak azt akarnánk, hogy minden községi vagy városi önkormányzatban négy emberünk legyen, az 11 200 jelölt. Mindenütt jó együttműködésre van szükség a régiók szintjén, ezért feltételezzük, hogy ott, ahol a járási hivatalfőnökök a DSZM pártján állnak, és ahol nem, azt tudassák velem,... tehát ott felhasználhatók az államigazgatás szakmai szolgálatai e programok támogatására. A KDM azzal,számol, hogy a papok egy része velük tart. Éppen azután, hogy elfogadtuk az egyházi vagyonról szóló törvényt, kicsit kérdőre vonták a lelkiismeretüket, és egyik tanácskozásukon MikloSko nekem címezve kijelentette: A kurva templomba nem jár, de a papokat elvette tőlünk... Kivel számolhatunk egyelőre holtbiztosán? Egyértelműen DSZM-párti a Matica slovenská, mert hogy sehol senki mást, mint a DSZM-et támogatni nem fog. Ezt a fogadalmat tették nekünk, és mi is voltunk olyan előzékenyek, hogy egy koronáért nekik adtuk a 600 milliót érő Neográfiát. De nem mondhatják, hogy ingyen kapták. Tehát onnan lehet mit várni. A főpapság egy része támogatni fog bennünket. Nem kell őket behúzni a politikába, de véleményformálók, és tudnak jutalmazni. A Nők Demokratikus Uniója velünk jön, részben a szakszervezet is, a választásokig minimálisan felerészben bennünket fog támogatni... A helyhatósági választásokban a DSZM egy járásra átlagosan egymilliót ad a választási kampányra. Kassán kétmilliót is... Istentől való kormány Segítjük a pravoszlávokat, a görög katolikusokat, a római katolikusokat, úgyhogy itt problémáknak nem kellene lenniük, még ha itt-ott meg is szökik, és ellenünk lép fel valamilyen pap. Ami érdekes, már három hete Szlovákiában mindenütt misék folynak a kormányért. A püspökök mindenütt azzal lépnek fel, nogy a kormány Istentől adatott, tisztelni kell. Adja Isten, hogy kitartson... Nem akarjuk az egyház és a politika összekapcsolódását, de a papokat meg kell szólítani. Beszélni kell velük, elüldögélni, még misebort is adnak... Csak tizenegy hónap van előttünk a választásokig. Tehát csak tegyenek meg mindent azért, hogy '94-ben megint győzzünk. Hogyha, ne adj' Isten, idő előtti választásokba kellene mennünk, olyan erősek legyünk, hogy mindent lehengereljünk. Ott már eltökéltek vagyunk a kormányban is, akik vagyunk, és a többiek is minő, szóval akkor már nekünk mindegy, minket már vernek, mint a kétfenekű dobot a pozitív munkáért, hengerelünk, legyen meg az Isten akarata, elkövetjük azt úgy, hogy mindenki ámulni fog. Hogy most olyan nyugodtan teszszük a dolgunkat, a külföld miatt megnyugtatóan, otthon semmiféle keményebb adut nem húzunk elő, hogy megnyugtassuk a külföldet. Ha megnyugszik, az már más helyzet lesz... A Gyökerek (szlovák értelmiségi csoport — a ford, megj.) egyértelműen mind a mi oldalunkon vannak. A Szlovák írók Egyesülete, a legnagyobb szervezet, több mint háromszázan vannak, hívhatják őket mindenhova, ha akarják — egyértelműen a mi oldalunkon. A szlovák értelmiség, hiszen fenntartjuk lényegében csendes úton mint szervezetet, amely mellettünk és nálunk van... Mivel mi nem mentünk politikai szerkezetekbe, segítettük kialakulni a hozzánk nagyon közel álló, nemzeti beállítottságú emberek ilyen független szervezeteit, mert ma azt mondják: ha mi nem leszünk, akkor ez az állam nem éri meg ennek az időszaknak a végét. Nyílt volt például Húska úr a köztársasági elnök úrnál, azt mondta neki: úgy csinálod, hogy nemcsak az első, hanem az utolsó elnök is leszel... Úgyhogy a nyilvánosság előtt azt sose deklaráljuk, hogy valami köze van a DSZM- hez, de az az önálló szervezet a döntő pillanatban egy irányban tart — a DSZM megsegítésére. Természetesen ilyen szervezet több van... Történelmi tévedés Szerintem Soboöáról a szavazás történelmi tévedés volt. Hagyhatták volna, hogy fejezze be azt a munkát... Két hónap múlva így vagy úgy végzett volna, nem volt miniszter... Szlovákia Nemzeti Bankja önállóan dolgozik, bizonyos módon ellenőrzés alatt van a személyzeti munka Tkáénál. Tkáé urat magamhoz nívtam, és javasoltam neki, önként távozzon a bank aleínökének tisztségéből, és ne okozzon ott több szégyent... Ha Tkáé úr nem tesz így, kész vagyok javaslatot tenni a kormánynak az alelnök leváltására, és javasolni a parlamentnek a visszahívását. Ok van több is, mint elég. Nemcsak az a 4,2 millió a bankból, az az összes közül a legkisebb. És hazudik, mint a vízfolyás. Ezt mar mégsem lehet... A koalíciós szerződés szerint a legfőbb ügyész leváltására a DSZM tesz javaslatot, és az SZNP támogatja. A jelölt kiválasztása is a mi dolgunk. Kiválasztottuk a jelöltet. Az aláírt szerződés szerint javasoltuk a leváltásra a novemberi plénumon... Az SZNP addig egyetértett, másnap reggel a rádióból tudtuk meg, hogy nem ért egyet... A helyzet a rádióban és a televízióban olyan, hogy 25-én vártuk a rádiótanács lemondását, az igazgatóval együtt. Megegyeztek, hogy még nem. A televízióban kiválasztjuk az igazgatót, és amint támogatása lesz ennek az igazgatónak, azonnal kinevezzük, olyat, aki hozzánk közeli, és nekünk szimpatikus. A Szlovák Nemzeti Pártnak megmondtuk, hogy... amíg nem lesz megválasztva az új legfőbb ügyész és a televízió igazgatója, semmilyen további személyi változást nem csinálunk... * * * Szlovákia gazdasági helyzetéről szólva Meéiar ismert dicsekvéseit emlegette. Ami ezek sorában új, az a Nemzetközi Valutaalap állítólagos kinyilatkoztatása, amely szerint részükre a rend egyedüli garanciája Szlovákiában Meéiar kormánya. A kívülállók részére esetleg újdonságként hat az is, hogy januártól fizetésemelést ígért, mégpedig számottevő mértékűt — a DSZM alkalmazottainak. Más pártok vezetőivel is megtörténik, hogy saját porondon, az övéik között nagyokat mondanak, sokkal többet engednek meg maguknak, mint a szélesebb nyilvánosság előtt. Ami Meéiar kiszólásaiban és magatartásában döbbenetes, az a demokratikus játékszabályok ignorálása, és az arra irányuló törekvés, hogy elérje az államigazgatás és saját mozgalmának összefonódását. Egypárti totalitarizmusban már volt részünk. Elkergettük a történelem süllyesztőjében. Oda valók azok is, akik fel akarnák újítani. (sz) Flórián Lászlóval a Liberális Internacionálé budapesti világkonferenciájáról Elismerik a kollektív jogokat A magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége és a Liberális Internacionálé közös szervezésében november 26-28-a között zajlott Budapesten a Liberális Világkonferencia. A szlovákiai magyar pártok közül az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megfigyelői státussal rendelkezik az Internacionáléban. Ez a rendes tagságot megelőző „állomás". A világkonferencián az Együttélést FLÓRIÁN LÁSZLÓ és BATTA ISTVÁN képviselte. Lapunknak Flórián László, a mozgalom külügyi tanácsának elnöke nyilatkozott. — A plenáris ülésen és az egyes bizottságokban gyakorlatilag minden olyan téma szóba került, amely a világ országait ma foglalkoztatja. A bennünket leginkább érintő problémák közül elsősorban az egyre növekvő sovinizmust, az idegengyűlölet fokozódását és az újkori népvándorlást említeném. Az egyes munkacsoportokban és az emberjogi bizottság ülésén előterjesztettük mozgalmunk társnemzeti koncepcióját. Ezt röviden úgy jellemezhetném, hogy az egyes országokban élő kisebbségek vagy etnikai csoportok jogállását az eddigi gyakorlattól eltérő módon határozza meg, az egyes népcsoportokat egyenértékű, államalkotó tényezőként, tehát egymás partnereként tünteti fel. Megerősítette elképzelésünk helyességét a finnországi Svéd Néppárt képviselőjének felszólalása is, aki elmondta, bár a svédek Finnország népességének csekély hányadát alkotják, mégis államalkotó tényezőként kezelik őket. Biztosítják a kormányzati hatalomban való részvételüket is: a finn védelmi miniszter tisztségét svéd nemzetiségű személy tölti be. — Voltak az önök munkacsoportjában többségi nemzetet képviselő küldöttek is? — A román ellenzéki értelmiség képviselője, a Liga Pro Európa párt küldötte egyértelműen kijelentette: támogatni tudnának Romániában is hasonló elképzeléseket, s keresik az együttműködés, a békés együttélés lehetőségeit a nemzeti közösségek között. Ellenpéldaként hoznám fel a Cseh Szabad Demokraták Pártja küldöttének reagálását, aki szerint bármiféle kollektív jog a kisebbség elszigetelődését eredményezi, s táptalajul szolgálhat az esetleges elszakadási kísérleteknek. Megjegyzem, az önrendelkezés mintájaként számon tartott dél-tiroli autonómia sem ösztönzi az ott élő osztrákokat az anyaországhoz, azaz Ausztriához való csatlakozásra. A finnországi svéd politikus szerint minden kisebbségi jog diszkriminációhoz vezet: kisebbségként, kisebb rendűként rögzíti a közösségek jogait, megerősíti „másodrangú helyzetüket", ellentétben a társnemzeti elmélettel, amely egyen rangú sít. Véleményünkkel a Magyar Polgári Párt küldötte, Berényi József is egyetértett. — Mennyiben változott a liberális pártok hozzáállása a kisebbségi kérdésekhez, hiszen tudvalevő, hogy a kisebbségi problémák megoldását az egyéni jogok biztosításában látják. — A Liberális Internacionálé egy, a tavalyi kongresszusán elfogadott dokumentuma elismeri a kisebbségek kollektív jogait. Ez lényeges fordulat. A Magyar Polgári Párt elnöke, A. Nagy László felszólalásában többször is hangsúlyozta, hogy a problémák megoldásához szükséges a közösségi jogok biztosítása. — Hogyan jellemezné a liberalizmust? — A Liberális Internacionálé szerint az irányzatot a szabadelvűség, a szabad gondolkodás jellemzi. Alapértékei közé tartozik a parlamenti demokrácia, a szabad piacgazdaság, az emberi jogok és a sajtószabadság elismerése. Az alapelvek politikai megjelenítése országonként különbözik. Az Együttélésben is megtalálhatók a liberális eszméket képviselő emberek. Felvételi kérelmünkről a Liberális Internacionálé jövő évi kongresszusán döntenek. Az E- gyüttélés megfelel a Liberális Internacionálé alapszabályában meghatározott elveknek, elvárásoknak, de ez nem zárja ki, hogy más beállítottságú politikai csoportosulások felé is közelítsünk. — Észlelhető-e az alapelvek megjelenítésében nagyobb eltérés Nyugat-Európa és Közép-Európa liberális pártjai között? — Közép-Európában „színesebb" képet látnattunk, mint a több évtizedes hagyományokra építő liberális pártok esetében. A sokat emlegetett kisebbségi kérdésekre is különféleképpen tekintenek a keleti és a nyugati liberálisok. A kollektív kisebbségi jogokat pl. Németországban egyáltalán nem ismerik el... DÁVID GYÖRGY, PINTÉR ATTILA A nyugati piacból kell megélni A komáromi Szlovák Hajógyár kilátásai Radi Bertalan mérnök, műszaki igazgató Annak idején nagyon büszke voltam arra, hogy Közép-Európa legnagyobb hajógyára éppen Komáromban van. Aztán, néhány évvel később már azt is tudtam róla, nogy talán nem is igazán hajógyár, hiszen fegyvereket is gyártanak benne. A szocializmus idején természetesen erről csak suttogva lehetett beszélni... A rendszer összeomlása után a hajógyár helyzete is rosszabbra fordult. Egyre több emberüket elbocsátották, s mintha a levegő is megfagyott volna körülötte. Már-már azt hitték, tönkremegy, mert nincs piaca a termékeinek. Arról, hogy mi zajlott le valójában az utóbbi években a Komáromi Szlovák Hajógyárban, Radi Bertalan mérnökkel, a gyár műszaki igazgatójával beszélgetünk. — A rendszerváltást követően miiven változások történtek a hajógyár eletében? — Az 1990 előtti években kizárólag a szovjet és a KGST-piacra gyártottunk teherhajókat, személyszállító, vontató- és tolónajókat. A hajókon kívül kotrógépeket is készítettünk. Időnként Magyarország és Bulgária részére szállítottunk. Nyugat-Európával szinte semmilyen üzleti kapcsolatunk nem volt. Ezekben az időkben könnyű volt a gyárvezetés dolga. Annyi volt a megrendelés, hogy a gyár maximális kapacitással dolgozhatott. 1990-ben összeomlott a volt szovjet piac, és az érvényes szerződés alapján legyártott termékek a nyakunkon maradtak. A szovjet fél ugyanis képtelen volt ezeket kifizetni. A hajókat hitelből gyártottuk, s mivel a megrendelő nem tudott fizetni, az öszszes hitel, a kamatokkal együtt a gyárat terhelte. Rettenetes helyzetbe kerültünk, mivel a termékekre (az értékük közel egyrhilliárd korona) nem találtunk új vevőt. Ezeket a hajókat a nyugat-európai piacon nem lenetett elaani. — Hogyan sikerült mégis kilábalniuk ebből a helyzetből? — A vállalat vezetése új termelésfilozófiát léptetett életbe. Váltottunk. A kelet-európai piac helyett Nyugat-Európa, főként a német piac felé orientálódtunk. Az 1990-es év második felében szerződést kötöttünk a német Wessels céggel 6 darab RYN típusú teherhajó gyártására. A német alaptervek alapján nagyon rövid időn belül elkészítettük a teljes tervdokumentációt, és megépítettük az első hajót, amelyet 1991 végén adtunk el. Az 1992-es év folyamán még öt hajót készítettünk. Időközben a német piacon újabb vevőre találtunk a DSR Rostok cég személyében, amely szintén hat-teherhajót rendelt nálunk — gyártásuk folyamatban van. Valójában tíz RYN, öt Rostok és két EMS típusú hajót gyártottunk le. Megrendelésünk van további nyolc RYN teherhajóra, három Rostok típusú hajóra, valamint új prototípusokra: WESSER és ELBE fehérhajókra. A kilátásaink szerint 1994-re és 95 első félévére biztosítva vannak a megrendeléseink. — Végeredményben tehát gazdaságilag sikerült megkapaszkodnia a gyárnak; miért volt szükség mégis az alkalmazottak elbocsátására? — Mint említettem a szovjet piacra készült termékekre az Általános Hitelbanktól felvett hitel kamatai nagyon magasak voltak. Nemcsak új piacra, hanem új, másfajta termelésre kellett átállnunk. Az sem mellékes, hogy korábban a gyár termelésének 40%-át a fegyvergyártás tette ki, amit teljesen le kellett állítani. Jelenleg a volt fegyvergyártási csarnokokban két új termelési program valósul meg, s habár további adminisztrációleépítés lesz a hajógyárban, a munkások létszámát a jövőben feltétlenül növelnünk kell. — Mi lett a Szovjetunió részére gyártott termékek sorsa? — Időközben nagy részüket szerencsésen eladtuk. Általában az orosz iacon (magánvállalkozónál), valamint ürkméniában találtak gazdára. Természetesen alacsonyabb áron, nem az eredetileg tervezett haszonnal voltunk kénytelenek túladni rajtuk. Még most is van ebből a tételből három eladatlan kotrónk és egy felújított személyszállító hajónk. Az akkor és az azóta felvett hitelek kamatai a gyárra máig nagy súllyal nehezednek. Annak ellenére, nogy van munkánk, nem könnyű a gyárvezetés helyzete. Talán a következő évben kikerülünk a gödörből, amiben a mai napig benne vagyunk. — Milyen új termelési programokat valósítottak meg, illetve terveznek a hajógyárban? — A kínálatunkat igyekszünk újabb hajókkal bővíteni. A piac igényli az újabb típusok felvonultatását. Folyamatosan fejlesztjük a gyártmányainkat, és mindig új típusú hajókat kínálunk. A gyárban adottak ehhez a feltételek. A fegyvergyártó csarnokok helyén pl. kétféle gyártási technológiát vezettünk be. Az egyik a földmunkagépek hegesztett alvázainak gyártása, német cégek részére. A beruházás értéke százmillió koronára becsülhető — ennek jelentős részét a technológiába, gépekbe, berendezésekbe fektettük. A munka mennyisége fokozatosan növekszik, a legyárott érték a jövő év folyamán eléri a 340 millió koronát. A másik beruházás még nagyobb mértékű. A kassai Kelet-szlovákiai Vasművel és a MARTIMEX OMEGA külkereskedelmi céggel közös vállalatot alakítottunk CONTEXCO Rt. néven ISO konténerek gyártására. A beruházás értéke csaknem egymilliárd korona. Évi 12-15 ezer 20, illetve 40 láb hosszúságú konténer gyártását tervezzük, a termelés összvoTumene évi 1,3-1,5 milliárd koronára tehető majd. Jelenleg a próbaüzemeltetés folyik. A CONTEXCO Rt. kb. 360 embernek ad munkát. — Magánhajók, jachtok gyártását nem tervezik? — Egyelőre jachtokat magánszemélyek részére nem gyártunk. Van ilyen elképzelésünk, de a jachtgyártás különleges technológiát igényel, amelyre időben és pénzben fel kell készülni. Elképzelésünk szerint 1996-ban már tengeri jachtokat is gyárthatnánk. Ehhez természetesen jó szakembergárda szükséges. Lakóhajókat már építettünk — mindkettő Pozsonyban van a Dunán, a GRÁCIA és a FARWAY. — Komáromban több magánszemély fektette pénzét a vagyonjegyes privatizáció keretében a hajógyár részvényeibe. Végül is kinek a kezében van a részvények zöme? — A vagyonjegyes privatizációt sikeresnek mondhatjuk, hiszen már az első hullámban elkelték a részvényeink. Tehát a Szlovák Hajógyár magánkézben lévő részvénytársaság. Fő részvényeseink az alapok, a besztercebányai PSIPS, a kassai CASOVIA INVEST és a VÚB KUPON. Az államnak mindössze kb. 5%-nyi része van a hajógyárból. A hajógyár teljesen privatizált gyár. Vannak részlegeink, amelyeket vállalkozóknak adtunk bérbe. Több olyan cég van, amelyekkel együtt közös vállalatot alakítottunk. Nemcsak komáromi cégekkel és magánvállalatokkal működünk együtt, hanem számos szlovákiai gyárral és vállalkozóval is. — Milyenek a hajógyár kilátásai a 94-es évre? — A jövő évi termelés előreláthatóan az idei kétszerese lesz. Valószínűleg a munkások számát is növeljük. Jelenleg 2700 dolgozónk van, s mintegy 500 fizikai munkással szándékozunk emelni a létszámot — főként hegesztőkkel, hajólakatosokkal. A hajógyártási részleg dolgozóinak átlagkeresete 5864 korona. Az 1993-as évet 1,5 milliárd koronás termeléssel zárjuk, jövőre ez az öszszeg a tervek szerint 3 milliárd korona lesz. Sajnos, az adósságok fékeznek bennünket, és a kormánytól sem várhatunk támogatást — a magunk erejéből kell túljutni a problémákon. A gyár helyzete csupán annyiban különbözik a hazai gyárakétól, hogy munkát tudtunk adni az embereinknek, meg tudjuk fizetni őket, és a munkánk révén van jövőnk is. Á munka egyre több, és most már reményünk van van arra, hogy kikerüljünk a recesszióból. Lehetőségünk nyílt a továbblépésre, amit Szlovákiában nagyon sok gyár nem mondhat el magáról. SIPOSS ILDIKÓ
