Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)

1993-12-15 / 24. szám

SZABAD ÚJSÁG 1993. december 15. Sajnálnivaló Szlovákia? Az aranyidai beszéd és visszhangja Gyűrűzik a botrány a kormányzó mozgalom vezérének szabadszájúsága és gátlástalansá­ga miatt. A felháborodás nagyon is indokolt, ha a magnószalagról megismert szöveg azo­nos azzal, amit Meéiar kormányelnök a Kas­sa melletti Aranyidán a DSZM kelet-szlová­kiai funkcionáriusai előtt mondott. A Kereszténydemokrata Mozgalom találóan mutat rá a lényegre: a kormányfő' a korrupció elvét nyíltan a DSZM politikai munkamód­szerének vallja, miközben a korrupcióra a tár­sadalom pénzét használja, a személyi tisztoga­tásokat a DSZM iránti lojalitás szerint végzi, az állami és a pártszervek összenövesztésére tö­rekszik, ami bevált kommunista módja a ha­talom megtartásának. Nem lehet azt állítani, hogy Meéiar Európa fejlett demokratikus álla­mai közé vezeti Szlovákiát, de ugyanígy nem lehet nem elítélni beszéde tartalmát, és közben megmaradni tisztességes embernek. Ján Klepáé, a Keresztény-szociális Unió el­nöke azt mondta, ha a lapokban közölt szö­veg hitelesnek bizonyul, sajnálja a minisz­terelnököt, és sajnálja Szlovákiát, hogy ilyen miniszterelnöke van. Jozef Slamka, a Szlovákiai Püspöki Konfe­rencia szóvivője senkitől sem hallotta, hogy valahol is misét tartottak volna a kormányért. Az Istentől való kormány meéiari gondolata leegyszerűsítés, és nagyon rossz értelmezés az, nogy Isten óhaja lenne ennek vagy annak a személynek a jelenléte a kormányban. A Polgári Demokratikus Ifjúság a főü­gyészségen és az 1. sz. pozsonyi kerületi ü­­gvészségen tett feljelentést Meéiar kormány­­elnök ellen aranyidai beszéde miatt. A Slovensky Vychodban megjelent beszé­det az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Kivel, hogyan, mennyiért? Az SZNP-nek súlyos belső problémái vannak, amióta Cérnák az elnök, saját adataik szerint, kb. 10 ezren mentek el tőlük, szimpatizánsok és tagok... Néhány járásban csak funkcionáriu­saik vannak, vagy csak elnökük, semmi több. Belsőleg meglehetősen szét vannak verve. Azokat, akik a koalíció mellett voltak velünk, bírálják, és ki akarják dobni a pártból... Járási szinten úgy kell beszélni a funkcionáriusaikkal, hogy respektáljanak bennünket, mert a központban olyan pénzekről lehet szó, amilye­nekért minden politika másfelé fordul... Szlovákiában több mint 2000 község van, ezért részünkről 2800 polgármesterjelöltet kell felkészíteni. Ha csak azt akarnánk, hogy minden községi vagy városi önkormányzat­ban négy emberünk legyen, az 11 200 je­lölt. Mindenütt jó együttműködésre van szükség a régiók szintjén, ezért feltételez­zük, hogy ott, ahol a járási hivatalfőnökök a DSZM pártján állnak, és ahol nem, azt tudas­sák velem,... tehát ott felhasználhatók az ál­lamigazgatás szakmai szolgálatai e progra­mok támogatására. A KDM azzal,számol, hogy a papok egy része velük tart. Éppen azután, hogy elfogad­tuk az egyházi vagyonról szóló törvényt, ki­csit kérdőre vonták a lelkiismeretüket, és e­­gyik tanácskozásukon MikloSko nekem cí­mezve kijelentette: A kurva templomba nem jár, de a papokat elvette tőlünk... Kivel számolhatunk egyelőre holtbiztosán? Egyértelműen DSZM-párti a Matica slovens­­ká, mert hogy sehol senki mást, mint a DSZM-et támogatni nem fog. Ezt a fogadal­mat tették nekünk, és mi is voltunk olyan elő­zékenyek, hogy egy koronáért nekik adtuk a 600 milliót érő Neográfiát. De nem mondhat­ják, hogy ingyen kapták. Tehát onnan lehet mit várni. A főpapság egy része támogatni fog ben­nünket. Nem kell őket behúzni a politikába, de véleményformálók, és tudnak jutalmazni. A Nők Demokratikus Uniója velünk jön, részben a szakszervezet is, a választásokig minimálisan felerészben bennünket fog tá­mogatni... A helyhatósági választásokban a DSZM egy járásra átlagosan egymilliót ad a válasz­tási kampányra. Kassán kétmilliót is... Istentől való kormány Segítjük a pravoszlávokat, a görög katoliku­sokat, a római katolikusokat, úgyhogy itt problémáknak nem kellene lenniük, még ha itt-ott meg is szökik, és ellenünk lép fel vala­milyen pap. Ami érdekes, már három hete Szlovákiában mindenütt misék folynak a kor­mányért. A püspökök mindenütt azzal lépnek fel, nogy a kormány Istentől adatott, tisztelni kell. Adja Isten, hogy kitartson... Nem akarjuk az egyház és a politika összekapcsolódását, de a papokat meg kell szólítani. Beszélni kell velük, elüldögélni, még misebort is adnak... Csak tizenegy hónap van előttünk a vá­lasztásokig. Tehát csak tegyenek meg min­dent azért, hogy '94-ben megint győzzünk. Hogyha, ne adj' Isten, idő előtti válasz­tásokba kellene mennünk, olyan erősek le­gyünk, hogy mindent lehengereljünk. Ott már eltökéltek vagyunk a kormányban is, akik vagyunk, és a többiek is minő, szóval akkor már nekünk mindegy, minket már ver­nek, mint a kétfenekű dobot a pozitív mun­káért, hengerelünk, legyen meg az Isten aka­rata, elkövetjük azt úgy, hogy mindenki ámulni fog. Hogy most olyan nyugodtan tesz­­szük a dolgunkat, a külföld miatt megnyugta­tóan, otthon semmiféle keményebb adut nem húzunk elő, hogy megnyugtassuk a külföldet. Ha megnyugszik, az már más helyzet lesz... A Gyökerek (szlovák értelmiségi csoport — a ford, megj.) egyértelműen mind a mi ol­dalunkon vannak. A Szlovák írók Egyesülete, a legnagyobb szervezet, több mint három­százan vannak, hívhatják őket mindenhova, ha akarják — egyértelműen a mi oldalunkon. A szlovák értelmiség, hiszen fenntartjuk lé­nyegében csendes úton mint szervezetet, a­mely mellettünk és nálunk van... Mivel mi nem mentünk politikai szerkezetekbe, segí­tettük kialakulni a hozzánk nagyon közel álló, nemzeti beállítottságú emberek ilyen független szervezeteit, mert ma azt mondják: ha mi nem leszünk, akkor ez az állam nem éri meg ennek az időszaknak a végét. Nyílt volt például Húska úr a köztársasági elnök úrnál, azt mondta neki: úgy csinálod, hogy nemcsak az első, hanem az utolsó elnök is leszel... Úgyhogy a nyilvánosság előtt azt sose deklaráljuk, hogy valami köze van a DSZM- hez, de az az önálló szervezet a döntő pilla­natban egy irányban tart — a DSZM megse­gítésére. Természetesen ilyen szervezet több van... Történelmi tévedés Szerintem Soboöáról a szavazás történelmi tévedés volt. Hagyhatták volna, hogy fejezze be azt a munkát... Két hónap múlva így vagy úgy végzett volna, nem volt miniszter... Szlovákia Nemzeti Bankja önállóan dol­gozik, bizonyos módon ellenőrzés alatt van a személyzeti munka Tkáénál. Tkáé urat ma­gamhoz nívtam, és javasoltam neki, önként távozzon a bank aleínökének tisztségéből, és ne okozzon ott több szégyent... Ha Tkáé úr nem tesz így, kész vagyok javaslatot tenni a kormánynak az alelnök leváltására, és java­solni a parlamentnek a visszahívását. Ok van több is, mint elég. Nemcsak az a 4,2 millió a bankból, az az összes közül a legkisebb. És hazudik, mint a vízfolyás. Ezt mar mégsem lehet... A koalíciós szerződés szerint a legfőbb ügyész leváltására a DSZM tesz javaslatot, és az SZNP támogatja. A jelölt kiválasztása is a mi dolgunk. Kiválasztottuk a jelöltet. Az aláírt szerződés szerint javasoltuk a leváltásra a no­vemberi plénumon... Az SZNP addig egyet­értett, másnap reggel a rádióból tudtuk meg, hogy nem ért egyet... A helyzet a rádióban és a televízióban o­­lyan, hogy 25-én vártuk a rádiótanács lemon­dását, az igazgatóval együtt. Megegyeztek, hogy még nem. A televízióban kiválasztjuk az igazgatót, és amint támogatása lesz ennek az igazgatónak, azonnal kinevezzük, olyat, aki hozzánk közeli, és nekünk szimpatikus. A Szlovák Nemzeti Pártnak megmondtuk, hogy... amíg nem lesz megválasztva az új legfőbb ügyész és a televízió igazgatója, sem­milyen további személyi változást nem csiná­lunk... * * * Szlovákia gazdasági helyzetéről szólva Meéiar ismert dicsekvéseit emlegette. Ami ezek sorában új, az a Nemzetközi Valutaalap állítólagos kinyilatkoztatása, amely szerint részükre a rend egyedüli garanciája Szlová­kiában Meéiar kormánya. A kívülállók részé­re esetleg újdonságként hat az is, hogy janu­ártól fizetésemelést ígért, mégpedig számotte­vő mértékűt — a DSZM alkalmazottainak. Más pártok vezetőivel is megtörténik, hogy saját porondon, az övéik között nagyo­kat mondanak, sokkal többet engednek meg maguknak, mint a szélesebb nyilvánosság előtt. Ami Meéiar kiszólásaiban és magatar­tásában döbbenetes, az a demokratikus já­tékszabályok ignorálása, és az arra irányuló törekvés, hogy elérje az államigazgatás és sa­ját mozgalmának összefonódását. Egypárti to­talitarizmusban már volt részünk. Elkergettük a történelem süllyesztőjében. Oda valók azok is, akik fel akarnák újítani. (sz) Flórián Lászlóval a Liberális Internacionálé budapesti világkonferenciájáról Elismerik a kollektív jogokat A magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége és a Liberális In­­ternacionálé közös szervezésében november 26-28-a között zaj­lott Budapesten a Liberális Világkonferencia. A szlovákiai magyar pártok közül az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megfigyelői státussal rendelkezik az Internacionáléban. Ez a rendes tagságot megelőző „állomás". A világkonferencián az Együttélést FLÓRI­ÁN LÁSZLÓ és BATTA ISTVÁN képviselte. Lapunknak Flórián László, a mozgalom külügyi tanácsának elnöke nyilatkozott. — A plenáris ülésen és az egyes bizottságokban gyakorlatilag minden olyan téma szóba került, amely a világ országait ma fog­lalkoztatja. A bennünket leginkább érintő problémák közül első­sorban az egyre növekvő sovinizmust, az idegengyűlölet fokozó­dását és az újkori népvándorlást említeném. Az egyes munka­­csoportokban és az emberjogi bizottság ülésén előterjesztettük mozgalmunk társnemzeti koncepcióját. Ezt röviden úgy jellemezhet­ném, hogy az egyes országokban élő kisebbségek vagy etnikai cso­portok jogállását az eddigi gyakorlattól eltérő módon határozza meg, az egyes népcsoportokat egyenértékű, államalkotó tényező­ként, tehát egymás partnereként tünteti fel. Megerősítette elképzelé­sünk helyességét a finnországi Svéd Néppárt képviselőjének felszó­lalása is, aki elmondta, bár a svédek Finnország népességének csekély hányadát alkotják, mégis államalkotó tényezőként kezelik őket. Biz­tosítják a kormányzati hatalomban való részvételüket is: a finn vé­delmi miniszter tisztségét svéd nemzetiségű személy tölti be. — Voltak az önök munkacsoportjában többségi nemzetet kép­viselő küldöttek is? — A román ellenzéki értelmiség képviselője, a Liga Pro Európa párt küldötte egyértelműen kijelentette: támogatni tudnának Ro­mániában is hasonló elképzeléseket, s keresik az együttműködés, a békés együttélés lehetőségeit a nemzeti közösségek között. El­lenpéldaként hoznám fel a Cseh Szabad Demokraták Pártja kül­döttének reagálását, aki szerint bármiféle kollektív jog a kisebbség elszigetelődését eredményezi, s táptalajul szolgálhat az esetleges elszakadási kísérleteknek. Megjegyzem, az önrendelkezés mintá­jaként számon tartott dél-tiroli autonómia sem ösztönzi az ott élő osztrákokat az anyaországhoz, azaz Ausztriához való csatlakozás­ra. A finnországi svéd politikus szerint minden kisebbségi jog disz­kriminációhoz vezet: kisebbségként, kisebb rendűként rögzíti a kö­zösségek jogait, megerősíti „másodrangú helyzetüket", ellentétben a társnemzeti elmélettel, amely egyen rangú sít. Véleményünkkel a Magyar Polgári Párt küldötte, Berényi József is egyetértett. — Mennyiben változott a liberális pártok hozzáállása a kisebb­ségi kérdésekhez, hiszen tudvalevő, hogy a kisebbségi problémák megoldását az egyéni jogok biztosításában látják. — A Liberális Internacionálé egy, a tavalyi kongresszusán elfo­gadott dokumentuma elismeri a kisebbségek kollektív jogait. Ez lényeges fordulat. A Magyar Polgári Párt elnöke, A. Nagy László felszólalásában többször is hangsúlyozta, hogy a problémák meg­oldásához szükséges a közösségi jogok biztosítása. — Hogyan jellemezné a liberalizmust? — A Liberális Internacionálé szerint az irányzatot a szabad­elvűség, a szabad gondolkodás jellemzi. Alapértékei közé tartozik a parlamenti demokrácia, a szabad piacgazdaság, az emberi jogok és a sajtószabadság elismerése. Az alapelvek politikai megjelení­tése országonként különbözik. Az Együttélésben is megtalálhatók a liberális eszméket képviselő emberek. Felvételi kérelmünkről a Liberális Internacionálé jövő évi kongresszusán döntenek. Az E- gyüttélés megfelel a Liberális Internacionálé alapszabályában meg­határozott elveknek, elvárásoknak, de ez nem zárja ki, hogy más beállítottságú politikai csoportosulások felé is közelítsünk. — Észlelhető-e az alapelvek megjelenítésében nagyobb eltérés Nyugat-Európa és Közép-Európa liberális pártjai között? — Közép-Európában „színesebb" képet látnattunk, mint a több évtizedes hagyományokra építő liberális pártok esetében. A sokat emlegetett kisebbségi kérdésekre is különféleképpen tekintenek a keleti és a nyugati liberálisok. A kollektív kisebbségi jogokat pl. Németországban egyáltalán nem ismerik el... DÁVID GYÖRGY, PINTÉR ATTILA A nyugati piacból kell megélni A komáromi Szlovák Hajógyár kilátásai Radi Bertalan mérnök, műszaki igazgató Annak idején nagyon büszke voltam arra, hogy Közép-Európa legnagyobb hajógyára éppen Komáromban van. Aztán, néhány évvel később már azt is tudtam róla, nogy talán nem is igazán hajógyár, hiszen fegyvereket is gyárta­nak benne. A szocializmus idején ter­mészetesen erről csak suttogva lehetett beszélni... A rendszer összeomlása után a hajó­gyár helyzete is rosszabbra fordult. Egy­re több emberüket elbocsátották, s mintha a levegő is megfagyott volna kö­rülötte. Már-már azt hitték, tönkremegy, mert nincs piaca a termékeinek. Arról, hogy mi zajlott le valójában az utóbbi években a Komáromi Szlovák Hajógyár­ban, Radi Bertalan mérnökkel, a gyár műszaki igazgatójával beszélgetünk. — A rendszerváltást követően mi­iven változások történtek a hajógyár eletében? — Az 1990 előtti években kizárólag a szovjet és a KGST-piacra gyártottunk teherhajókat, személyszállító, vontató- és tolónajókat. A hajókon kívül kotró­gépeket is készítettünk. Időnként Ma­gyarország és Bulgária részére szállítot­tunk. Nyugat-Európával szinte semmi­lyen üzleti kapcsolatunk nem volt. Ezekben az időkben könnyű volt a gyár­vezetés dolga. Annyi volt a megren­delés, hogy a gyár maximális kapacitás­sal dolgozhatott. 1990-ben összeomlott a volt szovjet piac, és az érvényes szer­ződés alapján legyártott termékek a nyakunkon maradtak. A szovjet fél u­­gyanis képtelen volt ezeket kifizetni. A hajókat hitelből gyártottuk, s mivel a megrendelő nem tudott fizetni, az ösz­­szes hitel, a kamatokkal együtt a gyárat terhelte. Rettenetes helyzetbe kerül­tünk, mivel a termékekre (az értékük közel egyrhilliárd korona) nem találtunk új vevőt. Ezeket a hajókat a nyugat-eu­rópai piacon nem lenetett elaani. — Hogyan sikerült mégis kilábal­niuk ebből a helyzetből? — A vállalat vezetése új terme­lésfilozófiát léptetett életbe. Váltottunk. A kelet-európai piac helyett Nyugat-Eu­rópa, főként a német piac felé orientá­lódtunk. Az 1990-es év második felé­ben szerződést kötöttünk a német Wes­sels céggel 6 darab RYN típusú teherha­jó gyártására. A német alaptervek alapján nagyon rövid időn belül elkészítettük a teljes tervdokumentációt, és megépítettük az első hajót, amelyet 1991 végén ad­tunk el. Az 1992-es év folyamán még öt hajót készítettünk. Időközben a német piacon újabb vevőre találtunk a DSR Rostok cég személyében, amely szintén hat-teherhajót rendelt nálunk — gyártá­suk folyamatban van. Valójában tíz RYN, öt Rostok és két EMS típusú hajót gyártottunk le. Megrendelésünk van to­vábbi nyolc RYN teherhajóra, három Rostok típusú hajóra, valamint új proto­típusokra: WESSER és ELBE fehérhajók­ra. A kilátásaink szerint 1994-re és 95 első félévére biztosítva vannak a meg­rendeléseink. — Végeredményben tehát gazdasá­gilag sikerült megkapaszkodnia a gyár­nak; miért volt szükség mégis az alkal­mazottak elbocsátására? — Mint említettem a szovjet piacra készült termékekre az Általános Hitel­banktól felvett hitel kamatai nagyon magasak voltak. Nemcsak új piacra, ha­nem új, másfajta termelésre kellett át­­állnunk. Az sem mellékes, hogy koráb­ban a gyár termelésének 40%-át a fegy­vergyártás tette ki, amit teljesen le kel­lett állítani. Jelenleg a volt fegyvergyár­tási csarnokokban két új termelési prog­ram valósul meg, s habár további admi­nisztrációleépítés lesz a hajógyárban, a munkások létszámát a jövőben feltétle­nül növelnünk kell. — Mi lett a Szovjetunió részére gyártott termékek sorsa? — Időközben nagy részüket sze­rencsésen eladtuk. Általában az orosz iacon (magánvállalkozónál), valamint ürkméniában találtak gazdára. Termé­szetesen alacsonyabb áron, nem az ere­detileg tervezett haszonnal voltunk kénytelenek túladni rajtuk. Még most is van ebből a tételből három eladatlan kotrónk és egy felújított személyszállító hajónk. Az akkor és az azóta felvett hi­telek kamatai a gyárra máig nagy súllyal nehezednek. Annak ellenére, nogy van munkánk, nem könnyű a gyárvezetés helyzete. Talán a következő évben ki­kerülünk a gödörből, amiben a mai na­pig benne vagyunk. — Milyen új termelési programokat valósítottak meg, illetve terveznek a hajógyárban? — A kínálatunkat igyekszünk újabb hajókkal bővíteni. A piac igényli az újabb típusok felvonultatását. Folyamato­san fejlesztjük a gyártmányainkat, és mindig új típusú hajókat kínálunk. A gyár­ban adottak ehhez a feltételek. A fegyvergyártó csarnokok helyén pl. kétféle gyártási technológiát vezet­tünk be. Az egyik a földmunkagépek hegesztett alvázainak gyártása, német cégek részére. A beruházás értéke százmillió koronára becsülhető — en­nek jelentős részét a technológiába, gé­pekbe, berendezésekbe fektettük. A munka mennyisége fokozatosan nö­vekszik, a legyárott érték a jövő év fo­lyamán eléri a 340 millió koronát. A másik beruházás még nagyobb mértékű. A kassai Kelet-szlovákiai Vas­művel és a MARTIMEX OMEGA külke­reskedelmi céggel közös vállalatot ala­kítottunk CONTEXCO Rt. néven ISO konténerek gyártására. A beruházás ér­téke csaknem egymilliárd korona. Évi 12-15 ezer 20, illetve 40 láb hosszúsá­gú konténer gyártását tervezzük, a ter­melés összvoTumene évi 1,3-1,5 milli­árd koronára tehető majd. Jelenleg a próbaüzemeltetés folyik. A CONTEX­CO Rt. kb. 360 embernek ad munkát. — Magánhajók, jachtok gyártását nem tervezik? — Egyelőre jachtokat magánszemé­lyek részére nem gyártunk. Van ilyen elképzelésünk, de a jachtgyártás külön­leges technológiát igényel, amelyre idő­ben és pénzben fel kell készülni. Elkép­zelésünk szerint 1996-ban már tengeri jachtokat is gyárthatnánk. Ehhez termé­szetesen jó szakembergárda szükséges. Lakóhajókat már építettünk — mindket­tő Pozsonyban van a Dunán, a GRÁ­CIA és a FARWAY. — Komáromban több magánsze­mély fektette pénzét a vagyonjegyes privatizáció keretében a hajógyár rész­vényeibe. Végül is kinek a kezében van a részvények zöme? — A vagyonjegyes privatizációt sike­resnek mondhatjuk, hiszen már az első hullámban elkelték a részvényeink. Te­hát a Szlovák Hajógyár magánkézben lévő részvénytársaság. Fő rész­vényeseink az alapok, a besztercebá­nyai PSIPS, a kassai CASOVIA INVEST és a VÚB KUPON. Az államnak mind­össze kb. 5%-nyi része van a hajógyár­ból. A hajógyár teljesen privatizált gyár. Vannak részlegeink, amelyeket vállal­kozóknak adtunk bérbe. Több olyan cég van, amelyekkel együtt közös vál­lalatot alakítottunk. Nemcsak komáro­mi cégekkel és magánvállalatokkal mű­ködünk együtt, hanem számos szlová­kiai gyárral és vállalkozóval is. — Milyenek a hajógyár kilátásai a 94-es évre? — A jövő évi termelés előrelátható­an az idei kétszerese lesz. Valószínűleg a munkások számát is növeljük. Jelen­leg 2700 dolgozónk van, s mintegy 500 fizikai munkással szándékozunk emelni a létszámot — főként hegesztőkkel, ha­jólakatosokkal. A hajógyártási részleg dolgozóinak átlagkeresete 5864 koro­na. Az 1993-as évet 1,5 milliárd koro­nás termeléssel zárjuk, jövőre ez az ösz­­szeg a tervek szerint 3 milliárd korona lesz. Sajnos, az adósságok fékeznek bennünket, és a kormánytól sem várha­tunk támogatást — a magunk erejéből kell túljutni a problémákon. A gyár helyzete csupán annyiban különbözik a hazai gyárakétól, hogy munkát tudtunk adni az embereinknek, meg tudjuk fi­zetni őket, és a munkánk révén van jö­vőnk is. Á munka egyre több, és most már reményünk van van arra, hogy ki­kerüljünk a recesszióból. Lehetőségünk nyílt a továbblépésre, amit Szlovákiá­ban nagyon sok gyár nem mondhat el magáról. SIPOSS ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents