Szabad Újság, 1993. december (1. évfolyam, 22-26. szám)

1993-12-15 / 24. szám

KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI HETILAP 1993. december 15. I. évfolyam Ara freie Magazinnal együtt) 5 korona pf fjcz TELE MAGAZIN Fellendülés vagy GATTasztrófa? (3) Sajnálnivaló Szlovákia? (4) Epeműtét új módszerrel (5) A lakástör­vény legfontosabb rendelkezései (6) Mohi Jaslovské Bohunice helyett? (7) A gyilkos levélben tagad (11) Karácsonytól karácsonyig (12) Mi köze ennek a szerelemhez? (13) Horoszkóp szerdától szerdáig (14) Az ellenzék szakértői szerint a tervezet rossz Harna Istvánnal a kormány jövő évi költségvetési javaslatáról Hosszú vajúdás után a kormány végre a parlament elé terjesztette jövő évi költségvetési javaslatát. Fontosabb té­teleiről és valószerűségéről Harna Ist­vánt, az Együttélés képviselőjét, a par­lament költségvetési albizottságának elnökét kérdeztük. □ Képviselő úr, az idei költségvetés 158 milliárd korona bevétellel számolt. Erről kiderült, hogy nem reális, kb. 20 milliárd hiányzik. A jövő évi költségve­tési tervezet 124,5 milliárdos bevétele hihetőbben hangzik? — Sajnos nem hangzik hihetőbben. A bruttó hazai termék csökkenése az első félévben 6,2, a harmadik negyed­évben (az előzőhöz viszonyftva) 5,5%-os volt. Még nagyobb arányú visszaesést jeleznek a termelési muta­tók. Szeptember végéig az ipari terme­lés 14,7, az építőipari produkció 22,7, a teherszállítás 30,7, a bruttó mező­gazdasági termelés 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká­hoz képest. A nagyarányú visszaesés tehát folytatódik. Ráadásul valószínű a csődeljárások beindulása, amit törvé­nyes határozattal már nem lehet vissza­fogni. így legfeljebb abban reményked­hetünk, hogy a hanyatlás ütemét sikerül majd fokozatosan mérsékelni, de még ez is hosszú menetnek ígérkezik. A gazdasági folyamatok nem hasonlítha­tók a toronyugró mutatványához, aki miután elérte a medence fenekét, egy erőteljes elrugaszkodással gyorsan a felszínre jut. A gazdaságra a lassú mozgás a jellemző, mert folyamatai bo­nyolultak, sok tényezőtől függnek. A bonyolultság érvényes a privatizációra is, az sem „varázspálca" — mint sokan gondolják —, mert idő és pénz kell az új nekifutáshoz. □ De bár ott tartanánk már, hogy csak ez van hátra... — Ha már ott tartanánk, még akkor is gondot okoznának a piaci korlátok. A gazdaságban előállított terméknek négy felvevőterülete van: a személyi és közületi fogyasztás, a beruházás és az export. A bűvös kör, amelyből nehéz kilépni, úgy alakul ki, hogy a kevés be­vétel miatt keveset osztó költségvetés korlátozza a vásárlást, s ez a visszafo­gottság még jobban beszűkíti a terme­lés lehetőségeit. Annál is inkább, mivel exportkilátásaink sem rózsásak. □ A költségvetés bevételi oldala te­hát kétséges. A tételek közül melyik leginkább? — A költségvetés bevételeinek mint­egy 80 százaléka az adókból szárma­zik. A fizikai személyek jövede­lemadója a biztosabb forrás. Idén, szeptember végéig ebben a kategóriá­ban a feltételezett bevételnek mintegy 90 százaléka folyt be. Katasztrofális vi­szont a jogi személyek jövedelemadó-Helységnévtáblákat magyar feliratokkal is A kormány és a magyar képviselők eltérő nyelvtörvény-módosító javaslata A Szlovák Köztársaság kormánya az Európa Tanács ajánlá­sa alapján kidolgozta s az SZK Nemzeti Tanácsa elé ter­jesztette azt a törvényjavaslatot, amely módosítja és kie­gészíti a 428/1990 Tt. sz., a hivatalos nyelvről szóló tör­vényt. Az ún. nyelvtörvénynek ez a javasolt módosítása a napokban a szlovák parlament plénuma elé kerül. Mi a lényege a törvény kormány által javasolt novellizálá­­sának? Elsősorban az,, hogy a község kérésére neve feltün­tethető a nemzetiségi kisebbség nyelvén a hivatalos szlovák nyelvű tábla alatt elhelyezett önálló táblán. Ennek feltétele, hogy az adott községben legalább egy kisebbség tagjainak létszáma elérje a 20 százalékos határt. Azonos aránynál a község neve ezen a táblán további kisebbségi nyelven (nyelveken) is szerepel. A községnév ilyen esetekben fordí­tása a szlovák nyelvű elnevezésnek, esetleg annak magyar nyelvű transzkripciója (átírása). A községnek egyébként kér­vényével az illetékes államigazgatási szervhez kell fordul­nia, s csatolnia kell kozzá a terminológiai szakbizottság vé­leményét a javasolt kisebbségi nyelvű községnévről. A neve feltüntetésével járó költségeket a község fedezi. A Nemzeti Tanács képviselői megkapták azt a törvény­­módosítást is, amelyet az Együttélés és az MKDM parlamen­ti klubja javasol. Ez a fenti kormányjavaslathoz képest több kiegészítést és változtatást fogalmaz meg. Egyebek között azt, amely értelmében főleg a Községek állam- és önigazga­tási szervei nyelvhasználatában tükröződnie kellene lakosa­ik nemzetiségi összetételének. Az adott kisebbség nyelve úgyszintén hivatalos nyelvnek minősül e javaslat szerint, ha a községben a nemzeti kisebbség tagjainak hányada meg­haladja a 10 százalékot. Az ilyen községnek, részeinek, ut­cáinak, tereinek nevét, más földrajzi elnevezéseit ennek a kisebbségnek a nyelvén is feltüntetik. A tízszázalékos határ elérése e tervezet alapján azzal is jár, hogy az adott kisebb­ség a hivatalokban saját nyelvét használhatja, és a közoki­ratok ezen a nyelven is készülnek. Végül a magyar parlamenti frakciók közös javaslata sze­rint a községnevet a nemzetiségi kisebbség nyelvén önálló táblán tüntetnék fel. Ez azonos nagyságú és formájú lenne, mint a községnevet hivatalos nyelven feltüntető tábla, s alat­ta helyeznék el. Ha a községben több kisebbség éri el leg­alább a tízszázalékos hányadot, ezen a táblán az ő nyelvü­kön is szerepelne a községnév. A név kisebbségi változata a tagjai által használt történelmi megnevezés. A megneve­zést a község közli az illetékes államigazgatási szervvel. befizetése. Szeptember végéig az évi befizetésnek csak 51 százalékát teljesí­tették, az esedékes 75 százalék helyett. A lemaradás oka a gazdasági hanyatlás és a fizetésképtelenség. Ha jövőre en­nél jobb eredményt akarunk elérni, el­sősorban a vállalatok eladósodottságán kell változtatnunk. □ Ha az adók alkotják a bevételi ol­dal 101 milliárdját, honnan származik a még hiányzó 23,5 milliárd? — Több kisebb tételből, a nem adó jellegű bevételekből. 3,1 milliárdot kel­lene befizetniük a költségvetési és tá­mogatott szervezeteknek, 1,9 milliárdot kellene kitenniük a különféle hivatalos illetékeknek, 6,4 milliárdot a kormány­­hitelek után járó kamatoknak és 6 mil­liárdot a nemzeti bank nyereségbefize­tésének, hogy csak a legfontosabb téte­leket említsük. □ A kiadási oldalról szólva beszél­jünk először a deficitről. Erről az a hír járja, hogy nem oktatás- és egész­ségügyi beruházásokra fogják költeni, hanem az állam által felvett hitelek tör­lesztésére és kamataira... — Ez nem valószínű, mert a költség­­vetés tekintélyes összeget, 23,4 milliár­dot szán az állam által felvett hitelek törlesztésére és kamataira, 11,9-et a belsőkre,' 11,5 milliárdot a külsőkre. A külső hitelek közül főként azokat kell máris törleszteni, amelyeket még a szö­vetségi köztársaság vett fel, és a külön­váláskor 2:1 arányban Szlovákiának ju­tottak visszafizetésre. O Két-három hónappal ezelőtt még az volt a kormányzat elképzelése, hogy ha a jövő évi költségvetésben terveznek bizonyos többletkiadásokat, azaz hi­ányt, akkor az csakis gazdaságfejlesztő beruházásokra lesz fordítható. Később annyiban módosult a koncepció, hogy gazdaságfejlesztésre külföldi hiteleket veszünk fel, és a beáramló tőke fogja ezt a célt szolgálni. Mire szánják tehát a tervezett deficitet? — Gazdaságfejlesztési beruházásra a tervezetben tényleg nincs keret. Ab­ból a 14 milliárdból egy-egy kisebb TISZTELT POLGÁRMESTER- ES KÉPVI­SELŐTÁRSAK! Sorsdöntő ügyben fordulunk Hozzátok! A Csallóközi Városok és Községek Tár­sulása — történelmünk folyamán első ízben — megszervezi minden dél-szlo­vákiai választott képviselő, polgár­­mester és parlamenti képviselő orszá­gos nagygyűlését. Miért döntöttünk az országos nagygyű­lés összehívása mellett? Azért, hogy egy emberként nyilvá­nítsuk ki véleményünket: Az ország kormányzata romlásba visz bennünket. Korlátozza fejlődésünket, mert meg­foszt minket olyan jogok gyakorlásától, amelyek minden jogállamban megille­tik az egyéneket és a közösségeket, mert visszatartja községeink anyagi jo­gosultságainak egy részét. Korlátozza önkormányzati jogainkat és helyi ön­­kormányzataink kibontakozását. Egy o­­lyan közigazgatási és területi átszerve­zést tervez és akar a fejünk fölött vég­rehajtani, amilyet már megéltünk a központosított államigazgatás és pa­rancsuralmi rendszer korszakában. Ez sértené az önkormányzati elvet és szá­munkra újabb jogfosztást is jelentene. Az ország politikai vezetése olyan propagandát fejt ki, amellyel társadalmi békétlenséget kelt, egymás ellen uszítja az együtt élő szlovákokat és magyaro­kat. A magyarságot Szlovákia ellensé­geként tünteti fel. A dél-szlovákiai ma­gyarságot és demokratikus úton megvá-A Csallóközi Városok és Községek Társulásának FELHÍVÁSA Dél-Szlovákia önkormányzataihoz lasztott parlamenti képviselőit szembe akarja állítani egymással. A társadalmi, politikai és gazdasági helyzetünkre jellemző vészjelzések arra késztetnek bennünket, hogy összehív­juk e nagy terület magyar és velünk ér­dekazonos választott Képviselők orszá­gos nagygyűlését. Tudatában vagyunk annak, hogy eb­ben a nagy régióban, Pozsony és az uk­rán határ között, ahol a szlovákiai ma­gyar lakosság mintegy hatszázezres tö­mege él, minden bizonyító adat szerint a legnagyobb az egymás iránti türel­­messég. Az itt élő, történelmi gyökerei­vel ide kötődő magyar és szlovák lakos­ság kölcsönösen jó viszonya — ellen­tétben az ország más területein kiala­kult hangulattal -— megteremti a gyü­mölcsöző társadalmi kapcsolatok és a kibontakozni képes gazdasági élet alapfeltételeit. Ezt az értéket közös aka­rattal kell kamatoztatnunk, ezért fogal­mazzuk meg közösen: azon a-ierüle­­ten, ahol a magyar lakosság jelentős számban él, egy saját önkormányzattal és saját közigazgatással rendelkező kü­lönleges jogállású tartomány kialakítá­sára van szükség, az Európa Tanács 1201 -es ajánlása alapján. Egy ilyen jog­állású terület megőrizné és gyarapítaná azokat az európai értékeket, amelyek az utóbbi néhány évtized során fokoza­tosan elsorvadtál: térségünkben. Ezzel együtt fogalmazzuk meg hatá­rozott igényünket a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogállásának rende­zésére, összhangban a magyar koalíció parlamenti képviselői által kidolgozott alkotmánytörvény-tervezettel. Ugyan­akkor nyilvánítsuk ki, hogy a velünk egy területen, de hozzánk képest szám­beli kisebbségben élő szlovákság joga ezáltal semmiben sem szenvedhet csor­bát. Válasszunk a nagygyűlés résztvevői közül egy, 100 tagú bizottmányt, ame­lyét megbízunk a gyűlés határozatainak megvalósításával. E történelmi fontosságú gyűlés to­vábbi különleges küldetését abban lát­­jük, hogy állásfoglalásaival összefogná a politikailag megosztott szlovákiai ma­gyarságot. Sorsunkról formált közös el­képzeléseink nem válnának pártcsatá­rozások martalékává. Erkölcsi erejével mindannyiunkat támogatna. Ezért felhívással fordulunk Dél-Szlo­vákia minden polgármesteréhez, ön­­kormányzati képviselőjéhez és parla­menti képviselőjéhez — politikai és ideológiai elkötelezettségtől függetle­nül: vegyünk részt az országos nagy­gyűlésen 1994. január 8-án, Komárom­ban! A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa Komárom, 1993. december 6. Támogató nyilatkozat Az Együttélés és az MKDM vezetőségé­nek 1993. december 7-ei egyeztető ta­nácskozásán olyan határozat született, hogy közös erővel támogatják a Csalló­közi Városok és Községek Társulásának felhívását, amelyben az 1994. január 8- ai komáromi országos nagygyűlésen való részvételre szólítja fel Dél-Szlová­kia minden magyar választott képvise­lőjét és polgármesterét, pártállásra és idológiai hovatartozásra való tekintet nélkül. A Csallóközi Városok és Községek Társulásának nyilvánosságra hozott fel­hívása tartalmával egyetértenek, és megegyeztek abban, hogy az országos megmozdulás sikerének érdekében a két mozgalom részt vállal a politikai és a szervezési előkészületekben. Az Együttélés részéről: Duray Miklós, Harna István, Fehér Miklós Az MKDM részéről: Bugár Béla, Farkas Pál, Csáky Pál összeg csaknem minden tárcának jut megkezdett építkezések befejezésére, nem túl költséges korszerűsítésekre. A mezőgazdaság 2,3, a közlekedés 1,2, a környezetvédelem 0,8, az egészségügy 2,2, az oktatásügy 1, a lakásépítés 1,8, a határvédelem 1,8, az ipar és a vállal­kozói szféra pedig 2,9 milliárdot kap. □ Nézzük meg közelebbről a na­gyobb kiadási tételeket is. Az idei ösz­­szegnél ki kap többet, ki kevesebbet? — Többet kevesen kapnak. 2,2 mil­lióval kap többet a nemzeti tanács iro­dája, elsősorban új épületének befeje­zésére. 3 millióval többet utaltat ki ma­gának a kormányhivatal, ami szintén nem sok, viszont nagyon megnyirbálták a köztársasági elnöki irodának szánt összeget. Az idei 123 millióval szem­ben jövőre nem egészen 50 milliót kap. Ebben a csökkentésben nehezen lep­lezhető a politikai célzatosság. Melles­leg a kormányhivatal kiadásaira 118 milliót szántak. A minisztériumok közül csak három kapott többet, a védelmi 2,19 milliárddal, a belügyi 1,5 milliárd­­dal, a külügyi pedig 154 millióval. A védelmi tárcával kapcsolatban meg kell jegyeznem, itt inkább a megtakarítás lett volna indokolt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy nemrégi szerződés szerint közel 6 milliárd korona érték­ben kap katonai felszerelést Oroszor­szágtól az egykori szovjet tartozások egy része fejében. Itt egy-két milliárdos megtakarítás mindenképp indokolt len­ne. Ha a belügy a bűnüldözés korsze­rűsítésére és hatékonyabbá tételére for­dítja a többletet, akkor megérdemli a (Folytatás a 2. oldalon) Olvasók versenye Újévi ajándékként kínáljuk lapunk rendszeres vásárlóinak, előfizetőinek és barátainak azokat a díjakat, ame­lyeket a MADÁCH-POSONIUM Kft. és néhány támogatónk adományo­zott szerkesztőségünknek. Nem ne­hezítjük meg a versenybe bekapcso­lódó olvasóink dolgát különböző fel­adványokkal, tennivalójuk mindösz­­sze az, hogy a lapunkban egymás után megjelenő TÍZ számozott versenyszelvény közül összegyűjtse­­nek legalább NYOLCAT, s a más­más számú szelvényeket levelező­lapra (vagy levélre) felragasztva 1994. január 26-ig egyszerre beküld­­jék címünkre: Szabad Újság, Mi­­chalská 9, 814 99 Bratislava 1. 1. díj 15 000 korona 2-30. díj értékes, márkás (HELVE­TIA) órák, nyakékek, a világ számos országába exportáló galántai Szabó Souvenir ajándéktárgyai, népszerű magnókazetták, könyvcsomagok és más tárgyak. A nyertesek névsorát a Szabad Újság 1994. évi 5., február 2-án megjelenő számában közöljük. Kérjék, vásárolják lapunkat! Ezt az alkalmat nem szabad elmulasztani! f5 SZABAD ÚJSÁG) \________VERSBIYSZB.VBIY J

Next

/
Thumbnails
Contents