Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-03 / 18. szám

1993. november 3. SZABAD ÚJSÁG 11 Az emberiség történelmében először: Globális korszakváltás Beszélgetés az Amerika Hangja nyugdíjas programigazgatójával, a vágfarkasdi származású Takács Józseffel a tömegkommunikációról és a társadalom jövőjéről A89-es változások után miben látod az Amerika Hangja új szerepét? — Ha tanácsot adhatnék, kulcsfon­tosságú kérdésnek tartanám az Ameri­kából sugárzott kultúrszemét ellensúlyo­zását. Mert a Dallas és az ehhez hason­ló kacat, az nem Amerika. Ezek csak torzképet adnak arról, ami ott van. Az Amerika Hangja elsődleges fela­data lenne, hogy az amerikai kultúra, szociológia fejlődését, a valódi értéke­ket megfelelően mutassa be. Második nagy feladata lenne arról tájékoztatni a hallgatókat, hogy globális korszakváltásnak vagyunk a résztvevői. A kelet-európai országoknak jobban fel kell készülniük erre, mint a nyugati nagy­hatalmaknak, amelyek gazdaságilag könnyebben elviselik a kisebb buktató­kat, mint az említett országok sérült tár­sadalmai. A krizisállapot évtizedekig el­tarthat. A hidegháború miatt nem tuda­tosítottuk azt a nagy korszakváltást, a­­mely beindult a Neumann János szer­kesztette számitógép megjelenésével. A komputer ma a gőzgép. Erre épül a mik­roelektronika minden ágazata. Minden, ami új és félelmetes. S mindez hihetet­lenül meg fogja változtatni a világot. A kelet-közép-európai társadalmak­nak a nemzetközi rádióadások segíthet­nének abban, hogy tudatosítsák, mi tör­ténik a világban. Ezek a társadalmak pillanatnyilag annyira el vannak foglalva önmagukkal, hogy nem marad idejük másra. Pedig Európában sem a szlová­koknak, sem a magyarokank, a romá­noknak, a cseheknek vagy a lengyelek­nek nincs tétovázásra idejük. A mun­kát most kell elvégezni! Először is lábra kell állni. Ki kell egyenesíteni a gerin­cet. A krízis végén csak azok a társadal­mak és népek fognak talpon maradni, amelyek megőrizték humanitásukat, emberiesség iránti érdeklődésüket. Az új technológiák és a korszakvál­tás veszélye lemérhető azon is, hogy a társadalom rosszul kezelte a televíziót. Nem a cenzúráról beszélek. Az ameri­kai televízió rombolja a társadalmat, szétmarja az erkölcsöt. S a kultúrszeme­­tet ti átveszitek tőlünk. Ha meg aka­runk maradni, mégha furcsán is hang­zik, vissza kell nyúlnunk hagyománya­inkhoz, ragaszkodnunk kell tradícióink­hoz. Erősíteni kell pl. a családi kötelé­keket. Volt egy őrületes kitérőnk. A techni­ka és a technológia elszaladt velünk. A mezőgazdaság kemizálásával például tönkretettük a termőtalajt, s azt sujkol­­tuk egymásba, hogy ez a jövő. Ez nem igaz! Ezt múlttá kell tenni! A szőlőmun­kásnak vissza kell térnie a kapához. Az első nagy „mínusza” ennek a korszakváltásnak az lesz, hogy a nagy ipari vállalkozások sokkal kevésbé lesznek munkaerőigényesek, mint a tör­ténelemben bármikor. A munkanélkü-Dicséretre méltó, hogy az 1956-os ma­gyarországi események 37. évfordulójá­ról a Szlovák Rádió magyar adása és a szlovákiai magyar sajtó is megemléke­zett. Az adásokat hallgatva hiányérzetet az okozott, hogy a szerkesztők nem vették (nem veszik) tudomásul, a csehszlovákiai, illetve most már szlová­kiai magyaroknak is voltak (vannak) „1956-osai". Ők is megérdemelnék, hogy a mai szlovákiai magyar médiák gondoljanak rájuk, és a történelmi té­nyeknek megfelelően mutassák be az akkori időszakot, embereket. A Szlovák Rádió magyar adásának munkatársai bizonyára fiatalok, igy sze­mélyes tapasztalatok alapján nem tud­hatják, hogy mi történt a csehszlovákiai magyarok körében 1956 szomorú ő­­szén, majd az azt követő időszakban. A puszta igazság az, hogy az Új Szó, a rádió és a többi akkori magyar újság munkatársainak többsége 1956 őszén mélyen hallgatott, vagy a hivatalos állás­pontot képviselte. Az Új Szó munkatár­sai közül négyen fordultak szembe Dénes Ferenccel, az Új Szó akkori főszerkesztő­jével, és nem fogadták el az 1956-os magyarországi eseményekről hirdetett hi­vatalos nézeteket. Ók már akkor azt mondták, hogy az, ami Magyarországon 1956 októberében történt: „a nép sa­nyargatása miatt spontán kirobbant nép­felkelés és forradalom”. A „négyek” sorsa hpsszú időre megpecsételődött... Az Új Szónak az évforduló alkalmá­ból most megjelentetett cikke egyebek között így ír: „... a forradalom leve­lek száma növekszik, főleg a fejlett ál­lamokban. Amerikában a General Mo­torstól az IBM-ig tízezres nagyságrend­ben bocsátottak el munkásokat. Nem azért, mert gazdasági recesszió van. Aki azt magyarázza, csak ki kell várni, s majd jövőre, vagy két hónap múlva megváltozik a helyzet, álmokat kerget. Teljesen más gazdasági alapokra állunk át, és jobb, ha ezt minél hamarább meg­értjük. Az elbocsátott emberekre egy­szerűen nem lesz szükség. A szakkép­zettek körében is hihetetlenül nagy lesz a szelekció. Ki tud a számítógéppel és annak tartozékaival bánni? Ki van ott­hon a lézertechnológiában és annak kapcsolt részeiben? Ki tud dolgozni egy mikrobiológiai farmon? A farmerek el­várják a génetikusoktól, hogy csak te­hénborjú szülessen, mert a bikaborjúval nem tudnak mit kezdeni a tejgazdaság­ban. Ha végiggondoljuk, hogy ez hová vezet, az említett emberiességnél lyuka­dunk ki. Ha emberiességünket nem tudjuk megőrizni, elszalad velünk a ló és nem lesz visszatérés. Ha odáig me­gyünk, hogy génmanipulációval embert is tudunk előállítani, meg tudjuk szabni a hajszínét vagy magasságát, óriási baj lesz. Én nem akarok abban a világban élni, mert az embereket összetartó sze­retet meg fog szűnni. Ridegek és hide­gek lesznek. — Már most is azok! — Igen, mert már bizonyos mérték­ben hatnak az említett jelenségek. A sajtónak nap mint nap vissza kell térnie ezekhez a kérdésekhez, mert ha most elvétjük a lépést, nem lesz visszatérés. Ha elveszítjük saját identitásunkat, el­veszítjük emberi önmagunkat, kész! Visszatérve az alapkérdésre: a nem­zetközi rádióknak, főleg az amerikaia­knak figyelmeztetniük kell mindarra, ami a jövőben be fog következni. Ők bizonyos mértékben Kelet-Közép-Euró­­pa előtt járnak. Gazdagságuk, műszaki fejlettségük folytán minden onnan, Amerikából indul, mert Európa legkivá­lóbb koponyái a 30-as években oda emigráltak. Ók hozták létre ezt a csodá­latos technológiát. — Paradoxon, hogy mindez vala­hol Hitler „segítségével” történt. — így van. Azzal, hogy Hitler elül­dözte a zsidó vagy nem zsidó, normális gondolkozású embereket, Amerikának rése után... a cseh és szlovák sajtó még hosszú hónapokig uszított Nagy Imréék ellen”. És az akkori csehszlovákiai magyar sajtó? Én is amondó vagyok, hogy ne vágjuk ki magunk alól a fát, és ne piszkítsunk a saját fészkünkbe. A tényeket azonban ennek ellenére se szabad letagadni. Az Új Szó és az Új Ifjúság 1956 ok­­tóberében-novemberében különkiadást is megjelentetett, azzal a szándékkal, hogy „segítsék leverni Magyar­­országon az ellenforradalmat”. Még élnek közöttünk olyanok (a Csemadok egykori tisztségviselői és mások), akik az Új Szó és az Új Ifjúság 1956-ban kiadott rendkívüli számait Magyarországra hordták és ott ter­jesztették. Szerintem jó lett volna (nyil­ván sok új ismeretanyag került volna nyilvánosságra), ha az 1956-os évfor­duló kapcsán a szlovákiai magyar sajtó és a Szlovák Rádió magyar adása ezek közül az emberek közül is megszólalta­tott és bemutatott volna valakit. (Csu­pán zárójelben jegyzem meg, és ne te­kintse az olvasó szerénytelenségnek, hogy magamról is írok, de mivel a Szlo­vák Rádió magyar adásával kapcsolatos, szükségesnek tartom elmondani, hogy a magyar adás akkori vezetője, akit később a Gabonarádió 1968-as adásai miatt szintén sok igazságtalanság ért, engem 1956 októberében kidobott a rádióból azért, mert lelkesedtem Nagy Imréért, és mert azt mondtam, hogy: a magyarság életében Nagy Imre második Kossuth). egy olyan őrületes lökést adott, ami mi­att még hosszú ideig előttünk lesznek. Kelet-Közép-Európában még rendelke­zésre áll egy kis idő, hogy a muzsik­moslék romjain, amit el kell takarítano­tok, tiszta lappal indulhassatok. Nem szabad követni a nyugat-európai vagy az amerikai példát. Nektek arra kell fi­gyelni, ami a jövőben, mondjuk 2010- ben lesz. Amelyik társadalom nem ezt teszi, ki fog esni a játékból. Olyan nem­zettudat ápolására van szükség, amely nem árt senkinek, humánummal van átitatva, és inkább adni akar, mint el­venni. Magyarországon is észrevették már egyesek az előrelépés szükségszerű irá­nyát. Itt van pl. a Duna Tévé. Erről az a véleményem, hogy az utolsó ötven év legmodernebb elgondolása. Ez a jövő. A magyaroknak ez a lépése már 2010- re utal... Azután itt van a high-definition tele­vízió. Ez a digitális technológia 150 százalékkal ad jobb képet a korábbiak­nál. A japánok már megvalósították. A fejlődés annyira nyilvánvaló, hogy nem szabad ignorálni. A szovjet birodalom is azért omlott össze, mert az elvárásoknak, technoló­giáknak nem tudott megfelelni. A Szov­jetuniót a technológia ölte meg. Azért nem vettük észre a változást húsz éven keresztül, mert Nyugaton és Keleten is titkosítva volt a kutatás, hi­szen minden fejlesztésnek van haditech­nikai vonatkozása. A hidegháborúnak nevezett absztrakció lehetetlenné tette, hogy felkészüljünk ezekre a változá­sokra. A Szovjetunió összeomlása csak annyiban érdekes, hogy megszüntette ezt az absztrakciót, és megláthattuk, milyen kihívással állunk szemben. Ez a globális korszakváltás először fordul elő az emberiség történetében. Jóformán percnyi pontossággal infor­málódik a világ egyik része a másik földtekén történtekről. Szomáliában a világ szeme láttára éheznek az embe­rek. Szerbiában a világ szeme láttára gyilkolják egymást az emberek. Ha len­ne bennünk annyi humánum, mint amennyi volt még ötven évvel ezelőtt, a Balkánon nem történhetne meg min­daz, ami történik. A kommunikációs lehetőség robba­násszerűen felgyorsult. Amióta történel-Az igazsághoz tartozik az is, hogy a Hét dmű kulturális hetilapot az illetékes pártszervek jutalomként indították azért, mert — szerintük — a csehszlovákiai magyar értelmiség az 1956-os magyar­­országi események időszakában „példá­san” viselkedett. A Hét első főszerkesztő­je is az 1956-os magyarországi „ellenfor­radalommal” szemből tanúsított „példás” magatartásáért kapta a kinevezést. Szóval mindez olyan tény, amelye­ket, ha valaki hitelesen akarja tájékoz­tatni az olvasót és a hallgatót, nem sza­badna figyelmen kívül hagyni. Az évforduló kapcsán érdemes lett volna például arról is írni, beszélni, met írnak, az alapgond mindig az volt, hogy kommunikálni kell, és milyen gyorsan, milyen távolságra lehet ezt megtenni. Ma ezt mi zéró távolságra és zéró időre zsugorítottuk. Csak egy pél­dát mondok. Egy tőzsdespekulánsnak New-York-i irodájában ülve 24 órán át egy percre sem kell abbahagynia a munkáját. Amikor a San Francisco-i tőzsde zár, a tokiói már nyit. A számí­tógép a másodperc tört része alatt hoz­za létre a kapcsolatot a japán fővárossal vagy Sidneyvel. Ez bizonyítja, hogy a kommunikációban nincsenek küszöbök. Azoknak a zárt társadalmaknak, amelyekben fiatalságunkat éltük le, be­fellegzett. Soha többé nem lehet őket megcsinálni. Legfeljebb hetekre. Annak a fajta demagógiának, amellyel ötven évig hülyítették az embereket Kelet-Kö­zép-Európában a fasiszták, s utána a kommunisták, annak vége. A Szovjetunió összeomlásánál igen­igen nagy szerepet játszott, hogy a szá­mítógépet nem tudták használni, mert a zárt társadalom arra épül, hogy egy klikk kezében van az információ adago­lása. Tehát manipulál. Saját magát is. Elhiszi saját marhaságait. Tegyük helyére a dolgokat, hogy ne csapjuk be önmagunkat! Ilyen-olyan szocializmus? Nem, vége. Ugyanis még a leggazdagabb ország sem fog tudni építkezni, ha a társadalom felét nem tudja használni. Nem lehet egészséges egy társadalom, amely egyik felével nem tud mit kezdeni. Ezért azok a tár­sadalmak, amelyek munkaigényes terü­letekre tudják irányítani az embereket, egészségesek. A futószalag elvette az embertől a munka örömét. Tieznöt évvel ezelőtt a Volvo erre már rájött. Csoportokat szervezett, amelyek teljes szerelést vé­geztek. Visszaadták az embernek azt az érzést, hogy nem csupán részese az al­kotásnak, hanem felelős is érte. A ka­pitalista rájött, hogy két legyet üthet egy csapásra. A munkások jobban fog­nak dolgozni, és többet fognak termel­ni. Ha úgy tetszik, ez visszalépés volt egy régebbi munkamódszerhez, de hasznosnak bizonyult. Így kellene visz­­szatérve előrelépni, hogy a jövő felada­tai felkészülten találjanak ránk! BALASSA ZOLTÁN hogy 1956-ban milyen álláspontot kép­viselt az Új Szó, az Új Ifjúság, a Szabad Földműves, a Pionírok Lapja, valamint a később megjelent lapok, a Hét és az Irodalmi Szemle szerkesztőségének a vezetője!? Sajnos a különféle ünnepsé­gek és megemlékezések alkalmából 1993. október 23-án is azt láttam és azt tapasztaltam, hogy Szlovákiában is az történik, ami Magyarországon: gyak­ran manipulálják a közvéleményt, és 1956 emlékét többnyire azok emlege­tik, akik 1956-ban egészen másképpen beszéltek és cselekedtek, mint jelenleg. Persze, persze, nemcsak a bennün­ket körülvevő világ, hanem az ember nézete, magatartása is változhat. Min­dez természetes. Csupán arra lenne szükség, hogy a feketéről sose mondjuk azt, hogy fehér, a fehérről meg azt, hogy fekete. A dolgokat és tényeket mindig, mindenkor nevén kellene ne­ve2ni BALÁZS BÉLA A zsíros bőr természetes kezelése A zsíros bőr legcsúnyább változata az aknés (seborrhoeás), gyulladásos arcbőr, amely nemcsak a tinédzserek betegsége — sok esetben a felnőtteknél is előfordul. Nem mindig lokalizálódik az arcra, a mellen és a háton is jelent­kezhet. Az aknés bőr fénylik, tele van patta­nással, amelyek némelyike begyullad, elgennyesedik, sőt keléssé is fejlődhet. A pattanást soha nem szabad kinyom­ni, babrálni, mert ezzel másodlagosan fertőzünk. Az aknék kezelése szempontjából rendkívül fontos a fertőtlenítés és a tisztítás, amit szeszes arcvízzel vég­zünk. Az arcvíz alapanyaga a szalicil és a benzolsav, valamint a rezorcin. A szakember 1-3 százalékos oldatot készít tiszta szesz felhasználásával. Minél ma­gasabb koncentráltságú a szesz, annál jobban csíp a készítmény. A fertőtlení­tés végezhető 3-7 százalékos hidrogén­­peroxiddal is. A tisztítást közvetlenül a pakolás vagy a gyógyító kenőccsel, krémmel való kezelés előtt végezzük. Mezei zsurló (praslicka rotná, Equi­­setum arvense L.) Második fontos lépés az arcbőr puhítása. 1-2 evőkanálnyi szárított gyógynövényt (kakukkfű, orvosi zsá­lya, apróbojtorján, mezei zsurló, ka­milla, levendula, orvosi izsóp, köröm­virág — ezek 1:1 arányú keverékét vagy valamelyikükből 1-2 evőkanálnyit) 5 percig fél liter vízben főzünk. A főzet­tel 15 percig gőzöljük az arcunkat, le­hetőleg alvás előtt. A fertőtlenítés és a puhítás után arcpakolást alkalmazunk, gyógykré­­met, gyógykenócsöt viszünk fel. A gyógy­­kenőcsöket nemcsak éjszakára kenjük fel, hanem nappalra is, hogy a gyógyí­tási folyamat ne szakadjon meg. A külső kezeléssel egyidejűleg a gyógynövényeket belsőleg is al­kalmazzuk. Olyan gyógynövényekre, gyógyhatású zöldségekre gondolunk, a­­melyek vértisztítóként, méregtelenítő­ként hatnak, s vitamintartalmuk is ma­gas. A „bőrápoló” vitaminok közé tar­tozik a D-vitamin, az A-vitamin és a B- vitaminok. Téli időszakban a legtöbb vitamint csíráztatott gabonafélékből nyerjük. D-vitamint tartalmaz a csukamájo­laj, a kakaó, a nyers tej, az ementáli sajt, de forrása a napfény, a csírázta­tott magvak és az algák is. A D-vita­­min hasznosításához szükséges az A-vi­tamin, az E-vitamin, s az elemek közül a kalcium és a foszfor. A-vitamin pl. a sárgarépában van, E-vitamin a ga­bonacsírában, a dióban, mogyoróban, a mandulában. Kalciumot a szója, a szezámmag, a csalán, a mogyoró, a mandula, a bab és pl. a szárított füge tartalmaz. Magas foszfortartalmú a burgonya, a lencse, a fűszerpaprika és a különféle sajtok. A gyógynövényekkel való gyógyítás nem végezhető a lélek gyógyításának mellőzésével. Általános nézet, hogy ahány hónapja tart az aknés megbete­gedés, annyi hétre van szükség a gyó­gyuláshoz. Nem szabad tehát türelmet­lennek lenni. Dr. NAGY GÉZA Néhány hazai vonatkozású gondolat ötvenhat kapcsán Az igazsághoz tartozik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents