Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)
1993-11-24 / 21. szám
1993. november 24. SZABAD ÚJSÁG Az atomfegyverek a raktárakban is veszélyesek Ha nem robban, akkor is árt Az atomkorszak előtt a fegyverletétel igen biztonságos és egyszerű volt. A katona eldobta puskáját és felemelte kezét. A puska ember nélkül és a katona puska nélkül nem veszélyes. Atomkorszakunkban ez éppen fordítva van. Ha az atomfegyver tulajdonosa eldobja fegyverét, ha az atomrakéta nem szakértők kezében és gondos karbantartás alatt van, akkor veszélyes csak igazán. A világot többszörösen megsemmisíteni képes nukleáris töltetű fegyverek „eldobása", azaz ellenőrzés nélkül hagyása anynyit jelentene, mint egy világháború kirobbantása, barát és ellenség egyaránt a teljes megsemmisülés veszélyébe kerülne. Az atomnagyhatalmak közti megállapodások arra kötelezik a legnagyobb atomkészletekkel rendelkező feleket a START 1 és a START 2 egyezmények keretében, hogy megváljanak atomfegyvereik nagy részétől. A megállapodások végrehajtásának megkezdése is feltárta, mekkora problémák merülnek fel az atomfegyverek megsemmisítése körül. Kitűnt, feltalálni és elkészíteni ezeket a fegyvereket egyszerűbb volt, mint felszámolni őket. A lőfegyverből az ütőszeg eltávolítása használhatatlanná teszi a lószerszámot, de az atomrakéta teljes szétszerelése után is ott marad a nukleáris töltet, a sugárzó anyag, amely emberre, környezetre egyaránt ártal-Gazdasági problémák Napjainkban az atomleszerelés legnagyobb kerékkötője a gazdasági hanyatlás, sőt, pl. a volt Szovjetunióban, a katasztrofális gazdasági helyzet. Az atomleszerelés igen költséges, nemcsak jelentős tudományos hátteret igényel, hanem nagyarányú beruházásokat is. Eleinte kimerült uránbányákban, vagy a tengerfenéken helyezték el az atomhulladékot. Ez olcsó, de veszélyes megoldás. A bányákon át víz szivároghat, a tengerben az áramlatok, a halak, növényzet terjesztheti a sugárfertőzést. O- lyan sugárzásbiztos bunkerekre van szükség, amelyeket automatikus mérőműszerekkel szerelnek fel, hogy állandóan — talán századokig — figyelemmel lehessen kísérni a sugárzó anyag állapotát, változásait. Oroszország nehézségei A legnagyobb nehézségek Oroszországban és a volt Szovjetunió többi utódállamában vannak az atomfegyverek megsemmisítésével. Szergej Vikulov professzor, az orosz államfő analitikai központjának munkatársa közölte, hogy Képzelt interjú a Nobel-díjról Szakavatott spiritiszták segítségével sikerült képzeletben interjút készítenünk a kilencvenhét éve elhunyt Nobel Alfréd kémikussal és nagyiparossal, akinek alapítványa a róla elnevezett nemzetközi díj. Természetesen azonnal a két legfrissebb pályázóra, a Klaus—Meéiar kettősre tereltük a szót. Ön odafentről mindent lát, kérem ítélje meg, megérdemlik-e a pályázók a dijat! — Mindent látok ugyan, de nem mindent értek. Például Klaus urat miért nem a közgazdasági díjra terjesztették felt És Meöar urat miért nem az orvostudományi díj rat De kérem, Meéiar úr nem orvos, hanem jogász. Miért gondolt az orvostudományirat — Mert ilyen óriási mértékben még senki sem végzett élő embereken kísérleteket. Önöknél a Földön most hatalmas léptekkel halad a génsebészet és a génmanipuláció... En ebbe ruháznék be, ha még odalent lennék... No és kérem, MeCiar úr minden műszer nélkül, csupán pszichológiai ráhatással elérte, hogy hatalmas tömegek, teljesen emberszabásúak, birkákként belemennek olyasmibe is, ami létérdekük ellen van. Ez az alapvető létfenntartási ösztön teljes kiiktatása, ez valami óriási. Ha ezt az én dinamitommal kombinálják... Csak kérem ne ragadtassa el magát, mert maghallják — és tippet adhat valakiknek... — Mindegy, nagyobb marhaságot, mint Csehszlovákia felosztása volt, úgysem lehet csinálni. Ezt az általam feltalált dinamittal sem lehetett volna véghezvinni. V. C. 2000-ig Oroszországban több mint 20 ezer atomrobbanófejet kell megsemmisíteni. A sietség, figyelmeztet a profeszszor, sok veszélyt rejt magában, mert jelentős „apróságok" figyelmen kívül hagyása igen veszélyes lehet. Rámutat, hogy az atomsilók elhanyagolt állapotban vannak, a biztonságos manipuláció érdekében át kell műszerezni őket és új berendezéseket beszerelni. Az atomleszereléssel összefügg a közlekedés helyzete. Oroszországban egyre több a vasúti baleset, s az atomtölteteket hatástalanításra éppen vasúton szállítják a szakosított szétszerelő üzemekbe. Egy kisiklás, egy borulás és a sugárzó anyag a környezetbe kerül. Ennek veszélyét fokozza, hogy nem állnak rendelkezésre korszerű biztonságos szállító konténerek. 2000-ig több mint 150 atommeghajtású tengeralattjárót kell megsemmisíteni, de a reaktorok és a hasadó fűtőanyag műszaki hatástalanítására a berendezések csak az 1996-1997 években készülnek el. Ezen a tengerészek titokban úgy segítenek, hogy mintegy „véletlenül" elsüllyesztik sugárzó hajójukat.. . Jelentős veszélyforrás, hogy az atomtöltetekkel a sorkatonai szolgálatot teljesítő kiskatonák dolgoznak. A kellő szakértelem hiánya komoly bajt okozhat. Ukrajna szempontjai A volt Szovjetunió sok atomrakétája Ukrajnában van. A felette súlyos gazdasági helyzetben levő utódállam az atomfegyvereket értéknek tekinti és ez határozza meg magatartását az atomleszereléssel kapcsolatban. Anton Butyejko, Kravcsuk elnök külpolitikai tanácsadója szerint az utódállamoknak önállóan kell eldönteniük, milyen mértékben csökkentik a területükön levő atomrakéták számát. Ukrajna már többször javasolt egy ukrán-orosz-kazah-belorussz csúcstalálkozót a kérdésben. Az ukrán szemlélet szerint egyeseknek az áll érdekükben, hogy Ukrajnát megfosszák a jelentős értéket képviselő atomfegyverektől anélkül, hogy bármiféle kompenzációt nyújtanának. Az ukránok bírálják Oroszországot, hogy az a START 1 egyezmény feltételeit Ukrajna rovására akarja megvalósítani. Ukrajna egyszerűen értékesíteni szeretné atomfegyvereit, amelyek hasadóanyaga atomerőművek fűtőanyagaként használható. A legújabb jelentések szerint az illetékes ukrán parlamenti bizottság úgy döntött, az ország atomhatalom marad és csak arzenáljának 36 százalékát (távolsági atomrakéták) számolja fel, valamint az atomrobbanófejek 41,6 százalékát. Ukrajna nem érzi magára kötelezőnek az atomsorompó egyezményt. Brit engedmény, koreai feltételek Nagy-Britannia két éven belül akarta hadrendbe állítani a Trident atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárók új generációját. Orosz és amerikai nyomásra azonban letett arról a szándékáról, hogy ezzel növeli atomrakétáinak számát. Ezért a tervezett 500 atomtöltet helyett csak 200-zal szereli fel új Tridentjeit. Ez is jelentős gazdasági teher, hiszen a robbanófejeket gyártó ipar megrendeléseinek több, mint a felétől esik el. Sokat emlegetett probléma az északkoreai atomfegyver kérdése. A KNDK nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzését a vezetés sorra elutasítja, vagy feltételekhez köti. Viszont a nukleáris berendezések biztonságának ellenőrzése egyre sürgetőbb. A legújabb észak-koreai javaslat, hogy engedélyezi a létesítmények ellenőrzését, amennyiben az USA és Dél-Korea nem rendezi meg a jövőre tervezett nagyszabású közös hadgyakorlatot. Az amerikai külügyminisztérium azt javasolta Clinton elnöknek, fogadja el ezt az ajánlatot. A Washington Post című befolyásos lap szerint azonban a védelmi minisztérium és a vezérkari fűnökök ellenzik ezt az elképzelést... Terroristák és atomfegyver Az USA új atomstratégiája szerint az egyik fő veszély az, hogy a nukleáris leszerelés során atomfegyver elkészítésére alkalmas technológiák és hasadóanyagok kerülhetnek felelőtlen, vagy terrorista elemek kezébe. Ez komoly veszély, amely ellen hírszerzési és titkosszolgálati eszközökkel lehet csak küzdeni. Ebből a szempontból felette veszélyes az iszlám fundamentalisták tevékenysége, s legutóbb felmerült az iráni-szíriai együttműködés is távolsági rakéták és cirkálórakéták gyártására. Ezek a rakéták atomtöltetek célbe juttatására is alkalmasak. Feltételezik, hogy Irak is besegít az ismert Scud-rakétákkal szerzett tapasztalataival... Nos, az atomfegyverek veszélye akkor is fenyegető, ha nincs világháború. S ez módfelett aggasztó jelensége korUnknak' BÁTSY GÉZA Voltak-e fegyverek az Öböl-háborúban? Betegségek és találgatások Az Öböl-háborúban 600 ezer amerikai katona vett részt. Steve Buyer kongreszszusi képviselő szerint a háborúban 75 ezren betegedtek meg. Az orvosi jelentések azonban arról szólnak, hogy „csak" 10 ezer volt harcos jelentkezett orvosi vizsgálatra különféle, ám összességükben egybevágó tünetekkel: izületi fájdalmakkal, állandósult fáradékonysággal, rákos megbetegedésekkel. A Pentagon a tüneteket egységesen Öbölszindróma néven könyveli el. Utólag kitűnt — bár eredetileg a katonáknak tilos volt beszélni róla —, hogy a háborúban kétszer volt gázriadó: 1991. január 17-én és január 20- án. Először Hafr al-Batin város körzetében, azután Dzsubajla város mellett. Mindkét esetben a katonák robbanást hallottak, majd fedetlen testrészeiken perzselő érzést tapasztaltak. Azonnal gázriadót rendeltek el, amiről azonban senkinek sem volt szabad szólniuk. Az eset csehszlovák vonatkozása, hogy a háborúban részt vevő csehszlovák vegyvédelmi egység a gázriadók után két, illetve négy nappal harci gázok maradványait észlelte. Először a levegőből vett mintában találtak csekély mennyiségű sarint, majd a homokban csekélyke yperitet. Mindkét lelet olyan csekély mennyiségű volt, hogy aligha lehetett egészségre ártalmas. Persze maradékokról is lehetett szó. A leletet már akkor azonnal az amerikai parancsnoksághoz juttatták, s ezekben a hetekben külön jelentést küldött amerikai kérésre a cseh védelmi minisztérium a Pentagonnak. Az eset tisztázása érdekében az USA kikérte az egész csehszlovák katonai vegyelemző laboratóriumot, valamint a vele dolgozó katonai szakértőket is, egyrészt, hogy megállapítsák, képes-e pontos mérésre, s amennyiben pontosabb az amerikai hadseregben használtnál, meg is vásárolja. Lehetséges, hogy az Öböl-háborúban nem is használtak vegyi fegyvereket, mert egyes szakértők szerint a légszennyeződés, amely a több ezer megbetegedést okozta, más vegyi anyagok hatására is létrejöhetett. Az amerikaiak a közelben több üzemet szétbombáztak, s ezekből acélon, klór s egyéb anyagok kerülhettek a levegőbe, nem beszélve az égő olajkutak füstjéről. A meteorológiai jelentések szerint akkortájt északnyugati szél fújt, tehát a délkeletről támadó amerikaiakkal szemben. Les Aspin védelmi miniszter azonban ellenkező széljárásról beszélt. E- gyes feltevések szerint a haditechnika festékanyaga, urániumtartalmú robbanóanyag is lehet az ok. A Mladá fronta DNES még azt is megkockáztatja, hogy az amerikai hadsereg készenlétben tartott vegyi fegyvereket az Öböl-háborúban, s ebből is származhat a baj. Az amerikai katonai körök ellentmondásos reagálása az ügy kirobbanása kapcsán kételyeket ébreszt. Ha viszont bebizonyosodna, hogy az irakiak használtak vegyi fegyvert, akkor Húszéin ugyancsak kemény következményekre szá-ÁDÁM PÉTER Nagyvilág Ilii Az elnök kételyeket oszlatott el Michal Kováé szlovák államfő Brüsszel után Bonnba látogatott, ismét azzal a céllal, hogy megpróbálja eloszlatni, vagy legalább mérsékelni a Szlovákiával szembeni kételyeket. Erre szükség is volt, hiszen a szlovák politikusoknak már valóban elege lehetett abból, hogy az integráció, a NATO-csatlakozás kapcsán a kis közép-euró-Í>ai országot egyre-másra kifelejtették a névsorból. Kováé elnök Bonnban gyakoratilag bejelentette: Az ég szerelmére, uraim, mi is itt vagyunk! A látogatás időzítése kétségtelenül jelesre sikerült, hiszen pontosan két hónap múlva lesz az a NATO- csúcs, amelyen valószínűleg meghatározzák a csatlakozás módját az új demokráciák számára. Ezzel kapcsolatban Michal Kováé igen szerényen viselkedett, amit ott sokan realitásérzéke javára írtak. A találkozók Richard von Weizsäcker elnökkel, Klaus Kinkel külügyminiszterrel, Rita Süssmuth asszonnyal, a parlament elnökével és az ipari körök képviselőivel eredményesnek mondhatók szlovák szempontból, annál is inkább, mert Süssmuth asszony közvetve támogatta a nemzetiségi kérdésben a szlovák álláspontot: óva intett attól, hogy homogén nemzetiségi egységeket alakítsanak ki, mert ez szerinte balkáni típusú konfliktusokhoz vezet. Előrehaladás volt tapasztalható a szlovákiai hadiipar ügyében is, Kováé ügyesen szóba hozta azt a lehetőséget, hogy közös fegyvergyártása fogjanak a szlovákiai és németországi vállalatok. Ez a NATO felé is egyengetheti az utat. A látogatás németországi visszhangja (Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung) nem túl kedvező, Szlovákiát a lapok a visegrádi négyek leggyengébb gazdasági láncszemének tartják, viszont hangoztatják, hogy ezt az országot nem lehet kihagyni az egységes Európa képéből. A látogatás egyik eredménye az is, hogy Jozef Moravéík szlovák külügyminisztert jövő hónapra meghívták Bonnba. A pozsonyi SME c. lap kommentárjában így összegez: Csalt egyetlen olyan jelentős politikus van a hazai politikai porondon, akit német partnere, Helmut Kohl nem szándékozik meghívni. Elmarad Jeszenszky pozsonyi útja A Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszterei a hét végén tanácskoztak Debrecenben. Ausztria, Bosznia—Hercegovina, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Szlovákia és Magyarország külügyminisztereivel képviseltette magát, Csehország a külügyminiszter-helyettest küldte az ülésre. A külügyminiszteri testület közös nyilatkozatot fogadott el konszenzussal, egyetlen ellenszavazat elég lett volna elutasításához. Mivel Havel cseh és Kováé szlovák elnök már a hét elején megállapodtak, elvetik a kisebbségek kollektív jogainak elvét (a kollektív bűnösséget nem), a szlovák külügyminiszter jelenléte elég volt a vétóhoz. Hírek szerint a kollektív kisebbségi jogokat ellenzi Horvátország is. így tehát a dokumentum a kisebbségi jogvédelemről nem is születhetett meg Debrecenben. A legnagyobb vita a volt Jugoszlávia utódállamainak helyzetéről folyt, szó esett a gazdasági együttműködés fejlesztéséről. Ez utóbbi téma jelentőségét aláhúzta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank küldöttségének jelenléte Németh Miklós vezetésével. A szlovák és a magyar külügyminiszter külön megbeszéléseket is folytatott, de úgy tűnik, sem a toloncegyezményről, sem az új határátkelőhelyek létesítéséről nem állapodtak meg. Henman János magyar külügyi szóvivő bejelentette: Jeszenszky Géza hétvégére tervezett pozsonyi útja elmarad, s lehet, hogy később kerül rá sor. Szabadkereskedelmi övezet Sokan kételkedtek benne, hogy olyan gazdaságilag fejlett államok, mint Kanada és az USA egy gazdaságilag nagyságrendekkel gyengébb országgal, Mexikóval szabadkereskedelmi övezetet hoznaklétre. A megállapodás neve NAFTA — és sikerült az amerikai képviselőházban is elfogadtatni. A Szenátus beleegyezése után ennek alapján január elsejétől létrejöhet a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete akkora térségben, ahol 360 millió ember él. A NAFTA megállapodást örömmel fogadták Európában is. Leon Brittain, az Európai Unió külgazdasági főmegbízottja reményét fejezte ki, hogy a megállapodás hozzájárul a GATT ún. uruguayi fordulójának sikeres befejezéséhez december 15-ig. Az európai és az amerikai megbízott már hétfőn tárgyalt is erről a felette jelentős gazdasági kérdésről. Clinton elnök Seattleben folytatta nemzetközi gazdasági offenzíváját. Itt az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés Tanácsa (APEC) csúcsértekezletén vett részt, ahol a kölcsönös kereskedelem liberalizálásáról volt szó. Clinton szerint a világgazdaság problémáinak megoldása felé az USA nemzetközi gazdasági szerepének növelésén át vezet az út. Moravcík Törökországban Jozef Moravéík szlovák külügyminiszter a múlt héten Törökországban járt, ahol együttműködési kérdésekben állapodott meg főleg gazdasági vonatkozásban. Rövidesen szlovák és török szakértők tárgyalnak majd a hadiipari együttműködésről. Mivel Törökország NATO-tagállam, a fegyveripari együttműködésnek a szlovákiai fegyvergyártó ipar válságának mérséklésén túl is van jelentősége. A török fél hangoztatta, hogy nem ellenzi a NATO kibővítését, amennyiben újrafogalmazzák küldetését és az új helyzethez igazítják alapelveit. A hajsza befejeződött Mint ismeretes, Mohammed Farah Aidid Szomáliái vezető ellen a 24 pakisztáni kéksisakos megölése óta nagyszabású hajsza folyt, amely során 70 ENSZ-katona és többszáz Szomáliái vesztene életét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa most leállította Aidid üldözését, és politikai síkra terelte a Szomáliái válság kezelését. A hajsza egyébként már vagy egy hónapja gyakorlatilag befejeződött, amikor az amerikaiak 12 embert vesztettek az üldözés során. Aidid tábornok már meg is jelent a nyilvánosság előtt, katonai díszszemlét rendezett és beszédet mondott, amelyben az ENSZ visszakozását a Szomáliái Nemzeti Szövetség győzelmének nevezte. Az ENSZ-parancsnokság a tüntetés színhelye fölött köröző Blackhawk típusú harci helikoptereket is elvezényelte onnan, nehogy incidensre kerüljön sor. A fajgyűlölet korszaka véget ért? A múlt hét csütörtökén írta alá a Dél-afrikai Köztársaság elnöke Frederik de Klerk, Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke, valamint a fehérek és feketék 21 politikai pártja az ország Ideiglenes Demokratikus Alkotmányát. Ezzel végérvényesen befejeződött a fajgyűlölet korszaka Dél-Afrikában. Legalábbis hivatalosan. A demokratikus választásokat jövő év április 27-re írták ki. Az új alkotmány szerint megerősödik a központi hatalom, jelenleg 9 tartomány van az országban, viszonylag önálló törvényhozással. Az RMDSZ és a VMDK problémái A Romániai Magyar Demokrata Szövetség saját kisebbségi törvénytervezetet fogadott el. Bár az RMDSZ soraiban voltak ellentétes nézetek, a legjelentősebb kérdésben mégis sikerült közös nevezőre jutni. Természetesen nem számítanak rá, hogy a törvényhozás elfogadja a tervezetet, de legalább nyilvánvalóvá válik: a magyar kisebbség ésszerű, megvalósítható tervvel képes előállni. Szinte azonnal megkezdődött a román elnök nem hivatalos szócsöve, a Dimineate c. lap kampánya az RMDSZ ellen, amelyet a magyar revizionizmus diverziós intézményének nevezett. Ugyancsak problémákkal küzd a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, amelynek jelenleg 9 képviselője van a szerb parlamentben. A vajdasági magyaroknak kb. 10 százaléka menekült el hazájából — és ezek most hiányozni fognak a közelgő választásokon. Ezért Ágoston András, a VMDK elnöke Magyarországon járt, hogy megnyerje az ott-tartózkodó menekülteket, jöjjenek haza szavazni, ha ez nem jár számukra retorzióval. A jelenlegi helyzetben Ágoston András 5-7 magyar képviselő megválasztására számít, bár a vajdasági magyaroknak sem sajtó, sem rádió, vagy televízió nem áll rendelkezésükre. IVÁN TIBOR hírszemléje
