Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-24 / 21. szám

KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI HETILAP 1993. november 24. I. évfolyam Ára Tefe Magazinnaleg^ 5 korona 21 PLUSZ TELE MAGAZIN Betegségek és találgatások (3) Határpoli-tik-tak II. (4) Eső után köpönyeg (5) A XXI. század üzletköz­pontja (6) „Húsbavágó” gondok és teendők (7) Lapszem(le) (10) Egy ország szennyese nem mosható tisztára (11) P. O. Box 43 (12) Véget értek az (el)hallgatás évtizedei (13) Jezek későn tért vissza (15) Menesztett miniszter, mérsékelt nyugdíjemelés A parlament huszonnegyedik ülése Roman Kouác válasza a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának állásfoglalására Nem értjük egymást A múlt hét szerdáján huszonnegyed­szer ült össze az ország törvényhozó testületé, a parlament. Az ülés hagyo­mányosan a program, vagyis az egyes napirendi pontok elfogadásával kezdő­dött. A szerdai nap nagy napja volt az ellenzéknek. Július Brocka (KDM) elő­terjesztette a képviselők 76 tagú cso­portjának azon indítványát, hogy tartsa­nak bizalmatlansági szavazást Viliam Sobofta egészségügyi miniszter ellen. A sors fintora, hogy a miniszter pont ak­kor lépett be az ülésterembe, amikor visszahívásáról folyt a szó. Miután meghallgatta az ellene felhozott váda­kat, természetesen megpróbálta magát megvédeni. A kórházigazgatók leváltá­sáról például úgy nyilatkozott, hogy nem lehet együttműködni olyan igazga­tókkal, akik nem értenek egyet az egészségügyi minisztérium (a miniszter) politikájával. Védőbeszéde nem volt eléggé hatásos és meggyőző. A parla­ment titkos voksolással bizalmatlansá­got szavazott a miniszternek. Az ellen­zéknek a szükséges 76 szavazattal tehát másodszorra (először ez év márciusá­ban próbálkozott) már sikerült elmozdí­tania Sobohát. A miniszter ezután vette táskáját, kezet fogott a parlament elnö­kével, és elhagyta az üléstermet. Hogy ki ül be majd a megüresedett bársony­székbe, egyelőre nem tudni, bennfenn­­tesek azt rebesgetik, hogy Roman Ko­váé miniszterelnök-helyettes a minisz­teri szék egyik várományosa. Ugyancsak titkos szavazással vá-Az alkotmány szerint országunkban nem sújthat bennünket hátrányos meg­különböztetés nemzetiségi hovatartozá­sunk miatt. Ezt hivatott garantálni szá­munkra az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is. A magas törvények és nyilatkozatok nemes szándékkal csi­szolt szép elvei azonban csak akkor ér­nek valamit, ha a mindennapi élet gya­korlatában is érvényesülnek. Dobos László, az Együttélés parlamenti képvi­selője túlságosan nagy hézagot gyanít­hatott az elmélet és a gyakorlat között, amikor február 17-én interpellációban kért konkrét adatokat, a kormánytól ar­ról, milyen mértékben vannak jelen az államigazgatás különböző szintjein és a diplomáciai szolgálatban a nemzeti ki­sebbségek. Az illetékesek úgy-ahogy reagáltak, de mielőtt az egymástól jel­lemzően eltérő válaszokat ismertet­nénk, meg kell még jegyezni, hogy a parlamenti képviselők interpellációira adandó írásbeli válaszok határideje egy hónap. A kormányfő csak szak­emberekben gondolkodik Leggyorsabban, már két nappal az in­terpelláció elhangzása után Meéiar kormányelnök reagált. Rövid válaszá­ban ezt írja: „Nem követem figyelem­mel a nemzetiségi kisebbségek képvise­lőinek részarányát az SZK egyes mi­nisztériumaiban, mivel a minisztériumi tisztségek betöltése nem a nemzetiségi lasztotta meg a parlament új alelnökét Ludovít Cérnáknak, az SZNP elnöké­nek személyében. Jozef Prokeä és Ma­rián Andel helyére, akik a kormányban kaptak szerepet, és így képviselői man­dátumuk felfüggesztetett, két új SZNP- képviselő került, Milan Janiéina és Mi­roslav Rybansky, akik letették a hivata­los esküt. Még ugyanezen a napon az ország­­gyűlés megválasztotta a privatizációs bizottság tagjait, köztük két magyar nemzetiségű képviselőt: Komlósy Zsol­tot (Együttélés) és Zselenák Józsefet (DBP). Másnap, csütörtökön fő napirendi pontként a második nyugdíjemelésről döntöttek a honatyák. A témához több képviselő is hozzászólt, akik nem ér­tettek teljes mértékben egyet a kor­mány törvénytervezetével. Ezért Pe­ter Weiss a parlament alelnöke, ülés­vezető jónak látta, hogy Olga KeltoSo­­vá munka- és szociális ügyi miniszter személyesen konzultáljon a hozzászó­lókkal és javaslattevőkkel. Míg ők a nyugdíjemelés kormánytervezetét vi­tatták a parlament egyik helyiségében, addig a honatyák gyors egymásután­ban négy szerződést fogadtak el. Az első a szlovák—olasz baráti kapcsola­tokról és együttműködésről, a második a szlovák és ukrán jószomszédi, baráti viszonyról és együttműködésről szóló szerződés volt. A következő a Csehor­szág és Szlovákia közötti vámellenőrzé­sek megkönnyítéséről szólt, és a negye­kérdéssel függ össze, hanem a tisztsé­gekbe javasolt jelöltek szakmai alkal­masságától függ." Ha önmagunk kínzó megerőltetésével el is hinnénk ezt az állítást (február „régen" volt), mire vél­jük a miniszterelnök közömbösségét mozgalma tagjainak és híveinek pártos előjogai iránt? Azok figyelembevételét talán minisztereire bízta? Nekik — mint a továbbiakban kiderül — legalább a nemzetiségi hovatartozásról van némi áttekintésük. Keltosová asszony kicsit precízebb Március 12-én kelt levelében arról tájé­koztatta képviselőinket, hogy a munka-, szociális és családügyi minisztérium 232 dolgozója közül 34 (vagyis 14 szá­zalék), a járási munkaügyi hivatalok 38 igazgatója közül pedig 4 (1,05 száza­lék) nem szlovák nemzetiségű. A járási és körzeti munkaügyi hivatalok többi dolgozójának nemzetiségi megoszlásá­ról a minisztérium nem vezet nyilván­tartást. Mint látjuk, arról sem, hogy a 34 nem szlovák nemzetiségű minisz­tériumi alkalmazott és 4 járási igazgató közül mennyi a magyar, cseh, lengyel, német és más. Tudatja még levelében a miniszter asszony, hogy a szociális ügyi szekció hatáskörébe jelenleg semmilyen járási vagy körzeti szintű államigazgatási szerv nem tartozik. A járási és körzeti hivatalok szociális ügyi osztályai a bel­dik pedig a két ország viszonylatában ideiglenesen engedélyezi a fizikai és jogi személyek vállalkozásait a másik állam területén. Ezután újra napirendre került a nyug­díjemelés. Olga KeltoSová megpróbálta meggyőzni a honatyákat arról, hogy a kormány elképzelése a nyugdíjak hat­­százalékos emeléséről az egyedüli reá­lis megoldás. Vita alakult ki ugyanis az emelés mértéke körül. Az ellenzéki képviselők szerint legalább nyolc-tíz százalékos nyugdíjemelésre van szük­ség. A kormány törvénytervezete u­­gyanis csak az átlagbérek emelkedését vette figyelembe, a fenntartási költségek közel húszszázalékos emelkedését nem. Milan Letko (SZNP) indítványoz­ta, hogy azon személyek nyugdíját, akik mindössze 1980 koronát kapnak havonta, és ez az egyetlen bevételi for­rásuk, 200 koronával emeljék. Javaslata nem kapott kellő támogatást. A parla­ment végül is az eredeti törvényterve­zetet fogadta el, amely hatszázalékos nyugdíjemelést irányoz elő. A torvény december 1 -jével lép életbe. A nyugdí­jasoknak jövő év februárjáig kell várni­uk az emelt összegű nyugdijakra. (Ad­digra ez a hatszázalékos emelés még kevesebb lesz.) Az egyetlen pozitívum, amelyet ez­zel kapcsolatban a parlament még elfo­gadott, Milan Ftáőnik (DBP) javaslata volt a nyugdíjak automatikus valorizá­lásáról. ügyminisztérium fennhatósága alatt állnak, akárcsak a szociális intézetek. Baco miniszter a legalaposabb Legalábbis az interpellációra adott vá­laszában és a nemzetiségi megoszlás kimutatásában. Ugyancsak március 12- én kelt levelében arról tájékoztatja Do­bos László képviselőt, hogy válaszához a minisztérium személyzeti ügyvitelé­nek adatbankja szolgált alapul. Mint tudjuk, egyetlen bank, így a tárca sze­mélyzetiséé sem tökéletes, s menti is magát ezért a miniszter. Azt írja, a vá­lasz megszabott határidejéig nem álltak még rendelkezésére a szükséges adatok az Állami Állategészségügyi Igazgató­ság és alárendelt egységei részéről. De mihelyt ezek megérkeznek, a megkül­dött tájékoztatást azonnal kiegészíti. A mezőgazdasági minisztérium ap­parátusában alkalmazott 345 dolgozó nemzetiségi megoszlása a következő: szlovák 326 (94,5%) magyar 9 (2,6%) csen 8 (2,3%) ukrán 1 (0,3%) horvát 1 (0,3%) A teljes létszámból 3 nem szlovák nemzetiségű személy van vezetői tisztségben (a vezetők 8,6%-a), 13 kö­zépszintű beosztásban (3,8%) és 19 munkás beosztásban (5,5%). A tárca regionális államigazgatási A Csallóközi Városok és Falvak Társu­lásának ötödik, augusztus 27-én meg­tartott közgyűlése állásfoglalásban kifo­gásolta, hogy a kormány — az előző rendszer praktikáit alkalmazva — a nemzetiségi súrlódások fokozásával i­­gyekszik elterelni a figyelmet az alap­vető gazdasági, szociális és társadalmi feladatokról, fiktív problémákat produ­kál, és ezáltal növeli a feszültséget a szlovák nemzet és a nemzeti kisebbsé­gek között. Jellemző példája ennek, hogy Dél-Szlovákiában, ahol a magyar kisebbség él, rendszeresen eltávolítják a községek történelmi nevét feltüntető táblákat, annak ellenére, hogy ezek el­helyezése semmilyen jogi előírást nem sért, ellenkezőleg, miután az SZK kép­viselője elismerte az Európa Tanács 1201-es ajánlását, Szlovákia egyenesen kinyilatkoztatta nemzeti kisebbségeinek ehhez való jogát. További példaként említi az állásfog­lalás az államhatalomnak az ún. alter­natív oktatás bevezetésére irányuló tö­rekvését és a magyar pedagógusképzés fokozatos felszámolását. Az alternatív oktatás bevezetésének a magyar nem­zeti kisebbség önazonosság-tudatának elsorvasztása a célja. Az állásfoglalás aláírói tiltakoztak az ellen is, hogy egyes vezető szlovák po­litikusok szüntelenül a magyar nemzeti kisebbségben keresik a szlovák nemzet ellenségét. Követelték az aláírók, az SZK Nemzeti Tanácsa hozzon olyan törvényeket, amelyek egyértelműen ki­mondják községeink jogát a történelmi nevek használatához, és gyermekeink jogát az anyanyelvű művelődéshez az szerveiben (Regionális Földügyi és Tá­jékoztató Szolgálat, Földhivatal, Terüle­ti Erdőgazdaság) alkalmazott 883 dol­gozó közül szlovák 832 (94,23%) magyar 44 (4,98%) cseh 6 (0,68%) ruszin 1 (0,11%) A 883 dolgozó közül vezetői mun­­kakörban 3 nem szlovák nemzetiségű van (0,34%), a középszintű beosztás­ban 42 (4,75%), ún. kiszolgálói munka­körben pedig 6 (0,68%). Precíz és elgondolkodtató Peter Baco mezőgazdasági miniszter kimuta­tása. A környezetvédelmi tárca adatai A környezetvédelmi miniszter, Jozef Zlocha március 17-én kelt levelében csak egy táblázat van, a tárcavezető szerint mint legáttekinthetőbb informá­ció. Az adatok valóban áttekinthetőek, de hogy egy kicsit az arányokat is mu­tassák, némi viszonyításra szorultak. A környezetvédelmi minisz­tériumban alkalmazott 267 dolgozó nemzetiségi megoszlása: szlovák 252 (94,4%) cseh 6 (2,2%) magyar 5 (1,9%) ukrán 1 (0,4%) egyéb 3 (1,1%) (Folytatás a 4. oldaloi oktatás minden fokán, az egyetemit is beleértve. Követelte az állásfoglalás a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok érde­keit maximálisan tiszteletben tartó és védelmező, a nemzetközi előírásokkal és ajánlásokkal összhangban álló alkot­mánytörvény elfogadását, az Önkormány­zatok Európai Chartájának elfogadását a nemzeti tanácsban, valamint Szlová­kia olyan területi és közigazgatási fel­osztását, amely megfelel az Európa Ta­nács ajánlásainak, és figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat is. Az állásfoglalást megküldték a köz­­társasági elnöknek, a parlament elnöké­nek, a miniszterelnöknek, az oktatás­ügyi, valamint a közlekedési tárca ve­zetőjének és az Európa Tanácsnak. Szemrehányás és gyanúsítás A miniszterelnök helyett annak helyet­tese, Romád Kováé válaszolt az állásfo­glalásra. A bevezetőben tudatja, hogy felkérésükre a „történelmi neveket" fel­tüntető táblák eltávolításával kapcsolat­ban majd a közlekedési minisztérium, az alternatív oktatás és a „magyar pe­dagógusok" képzésének „problematiká­ját" illetően pedig az oktatásügyi mi­nisztérium küldi meg állásfoglalását. A nemzeti tanács irányában megfogalma­zott követelések kívül esnek a kormány illetékességén, ezért azokra nem rea­gálnak. (Folytatás a 2. oldalon) Olvasók versenye Újévi ajándékként kínáljuk lapunk rendszeres vásárlóinak, előfizetőinek és barátainak azokat a díjakat, ame­lyeket a MADÁCH-POSONIUM Kft. és néhány támogatónk adományo­zott szerkesztőségünknek. Nem ne­hezítjük meg a versenybe bekapcso­lódó olvasóink dolgát különböző fel­adványokkal, tennivalójuk mindösz­­sze az, hogy a lapunkban egymás után megjelenő TÍZ számozott ver­senyszelvény közül összegyűjtsenek legalább NYOLCAT, s a más-más számú szelvényeket levelezőlapra (vagy levélre) felragasztva 1994. ja­nuár 26-ig beküldjék címünkre: Sza­bad Újság, Michalská 9, 814 99 Bra­tislava 1. 1. díj: 15 000 korona 2-30. díj értékes, márkás (HELVETIA) órák, nyakékek, a világ számos or­szágába exportáló galántai Szabó Souvenir ajándéktárgyai, népszerű magnókazetták, könyvcsomagok és más tárgyak. A nyertesek névsorát a Szabad Újság 1994. évi 5., február 2-án megjelenő számában közöljük. Ne maradjanak szelvény nélkül! Kérjék, vásárolják lapunkat! Ezt az ajl/' 1 -■ ' ' 1 r*-w >* -(Folytatás a 2. oldalon) Hány magyar dolgozik a minisztériumokban? Kormányfői és miniszteri válaszok Dobos László interpellációjára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents