Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-10 / 19. szám

2

SZABAD ÚJSÁG

1993. november 10.

Itthon

A csemegézésnél több kellene

Amióta a Balladur-terv napvilágot látott, a franciák európai kapcsolatainak legfontosabb témája lett. Nem is ok nélkül .hiszen francia kezdeményezésről van szó, és a tét Európa stabilitása, a délszlávhoz hasonló konfliktusok megelőzése. Alain Lamassour európai ügyekben illetékes francia miniszter múlt heti pozsonyi látogatásának elsődleges célja ugyancsak az volt, hogy megtudakolja, Szlovákia vezető politikusai miként vélekednek a francia miniszterelnök stabilitási elképzeléseiről, mi az, amit hajlandók elfogadni belőlük. A szlovák válasz számunkra, itt élő magyarok számára nem volt meglepő. Stabilitási szerződést igen, ha benne lesz a határok megváltoztathatatlansága, és nem lesz benne szó a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól. Igaz, Meóiar kormányelnök újságírók előtt tett kijelentésében némi alkura is hajlandóságot mutatott, mondván: először vezessék be a kisebbségek kollektív jogait Franciaországban, azután majd nálunk is megtesszük. Újabb bizonyítéka annak, hogy Szlovákiában nem lesz több joga a magyar és a többi kisebbségnek, amíg az európai megegyezés kényszerítő ereje jobb belátásra nem bírja az ország vezetőit. Pedig csemegézés helyett akár úttörő szerepet is vállalhatnának, vagy akár a legjobb példákat (finn, dél-tiroli stb.) is követhetnék.

Nyugdíjemelés nagyon szerényen

A kormány (még nem a koalíciós, ahogy előző számunkban feltételeztük) végre elfogadta az idei második nyugdíjemelésről szóló törvényjavaslatot, amely december elsején lép majd hatályba, ha a parlament megszavazza. A régebbi jogszabályok szerint akkor esedékes a nyugdíjak arányos emelése, ha az átlagkeresetek több mint 5%-kal nőnek. Már a második negyedévben 9,5%-kal növekedtek az átlagbérek (4656-ról 5095 koronára), így a mostani 6%-os nyugdíjemelés kicsit megkésett, valószínűleg azért, hogy valamivel enyhébbek legyenek a pénzügyminiszter súlyos gondjai. A 6%-os emeléssel párhuzamosan a március 1 -je után meghatározott nyugdíjak külön is emelkednek majd, összeghatárok szerint fokozatosan 25— 1%-kal (az 1000 koronáig terjedő nyugdíjak 25, az 1001—1500 közöttiek 20, az 1501—1700 közöttiek 16, az 1701—1900 közöttiek 13, az 1901—2000 közöttiek 10, a 2001—2200 közöttiek 8..., a 2700—3000 közöttiek 1%-kal). Ez az intézkedés a korábbi emelések során keletkezett aránytalanságokat szünteti meg. A kormány az özvegyi nyugdíjat 920 koronára, a szociális nyugdíj felső határát 3510 koronára, a maximális nyugdíj felső határát pedig 4350 koronára javasolja emelni. Az árvajáradékot 3%-kal.

Múlt heti ülésén a kormány négy vállalat privatizációs tervezetét is jóváhagyta (Losonci Húsipar, Lévai Pékségek és Cukrászdák, Pozsonyi Nyomdák, Pozsonyi Kavics- és Homokkitermelő). Ezek 31 további szlovákiai vállalattal együtt kerültek át az első privatizációs hullámból a másodikba.

Szeptemberi infláció: 2,4%

Az SZK Statisztikai Hivatalának jelentése szerint Szlovákia idei ipari termelésének értéke szeptember végéig 251,6 milliárd korona volt, 14,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipar produkciója még nagyobb arányban, 22,7%-kal csökkent. 7,3%-kal csökkent a tej-, 16,7%-kal a tojástermelés. 1 7,1 %-kal lett kisebb a szarvasmarha-, 10 százalékkal a sertés- és 21,6%-kal a baromfiállomány.

A fogyasztói árak szeptemberben (augusztushoz viszonyítva) átlagosan 2,4%-kal emelkedtek. (Az élelmiszer-ipari termékek ára 4,9%-kal, a többi ipari terméké 1,7%-kal, a közétkeztetési árak 1,9%-kal, a szolgáltatások árai pedig 0,8%-kal.) 1992 decemberéhez képest az idei szeptemberi árak átlagosan 21 %-kal voltak magasabbak (az élelmiszer-ipari termékeké 18,5, a többi ipari terméké 20, a közétkeztetésieké 31,1, a szolgáltatásoké pedig 23,2 százalékkal).

Augusztus végéig a lakosság idei pénzjövedelme 1 50 milliárd koronát tett ki, ami névértékben 1 7,4%-kal több, viszont valós értékében 3,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos'időszakában. A 25 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatokban a szeptemberi átlagkereset az iparban 5377, az építőiparban 5932, a közlekedésben 5372, a kereskedelemben 4370 korona volt.

A munkanélküliek száma szeptember végén 350 ezer volt (13,7%-os munkanélküliség), a munkanélküli-járadékban részesülőké 250 ezer, a betöltetlen munkahelyeké pedig 9528. Az említett időpontban a 4521 szervezetben nyilvántartott külföldi tőke értéke 10,1 milliárd koronának felelt meg (dollárban 346,3 milliónak).

A gyorshajtás áldozata

Közlekedési baleset áldozata lett Roman Zelenay művelődésügyi államtitkár, a DSZM alelnöke. Szolgálati Ford Scorpiója (a 29 éves Stefan Tánczos vezette) a laníhoti határátkelő térségében nagy sebességgel egy magyar kamionnak ütközött, amely a helyi forgalomszabályozásnak megfelelően az úttest bal sávjában várakozott a vámkezelésre. Az eddig összegyűjtött információk szerint a gépkocsinak a személyszállító járművek számára kijelölt sávban kellett volna haladnia, de miután elhagyta a szlovák vámosok és határőrök állomáshelyét, vezetője gépiesen a gyorsabb forgalmú bal sávba sorolt be, ahol viszont a cseh határvonal előtt kamionok várakoztak szabályosan. Az első ütközés után a gépkocsi megcsúszott, megperdült, és hátsó részével a terelőkorlátnak ütközött. A centrifugális erő ekkor vetette ki a gépkocsiból a biztonsági övét nem használó Zelenayt a hátsó ablakon keresztül. Koponyasérüléseibe a helyszínen belehalt. Útitársát, a 20 éves Martina Reneltovát és a gépkocsivezetőt kisebb sérülésekkel kórházba szállították.

Roman Zelenay 1952-ben született. A Szövetségi Gyűlés utolsó hat hónapjában a testület alelnöke volt. 1993 áprilisától volt a művelődési minisztérium államtitkára, márciustól a DSZM alelnöke. November elsején este egy németországi értekezletre utazott, amikor a halálos baleset érte. Állami temetése pénteken volt.

Filkus a demokratákkal tart

Rudolf Filkus, a DSZM egykori „oszlopos" tagja, volt bécsi nagykövet a múlt héten bejelentette, a demokraták szövetségéhez akar tartozni. Némi meglepetést keltett, hogy a szociáldemokrata beállítottságú politikus a KhaZko-féle, magát liberálisnak mondó pártkezdeményt választotta. Filkus magyarázata úgy szól, hogy a szociális szemlélet nem idegen a piacgazdaság liberális felfogásától. De nálunk még nincs piacgazdaság, ezért a politikai hatalomnak befolyásolnia kell a szociális problémák megoldását. Ez a szemlélet a szociális liberalizmus lényege. Filkus szerint a DSZM—SZNP koalíció túlságosan a hatalom összpontosítására törekszik, a bársonyszékek elosztásán huzakodik, és semmit sem hallani arról, hogy gyakorlati szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozna. A DSZM-ből kivált politikus azért is a demokratákat választotta, mert szerinte olyan jellemes emberek vannak köztük, mint Milan Kha2ko és Janó Budaj. Ők nem hazugságokkal szoktak érvelni.

Tíz hónap — 110 gyilkosság

Tíz százalékkal több, mint tavaly. 84 esetben már ismert a tettes. Sajnos még nagyobb a növekedési arány és sokkal rosszabb a felderítettség más bűncselekmények kategóriáiban. A rablások száma januártól október végéig 1184 volt (210-zel több, mint tavaly), a betöréses lopásoké pedig 37 130 (12 905-tel több, mint 1992- ben). Az elkövetők kiderítése sajnos az esetek mindössze 22,2 százalékában volt sikeres. A legnagyobb mértékben a gazdasági bűnözés növekszik Szlovákiában. A bűnüldöző szervek 140 esetben derítettek fényt adócsalásra (az okozott kár több mint 849 millió korona) és 1327 esetben fedezet nélküli, csalás szándékával elkövetett vásárlásokra (a kár 712,6 millió korona). A privatizációval összefüggésben 56 bűncselekményt tártak fel (becslés szerint az okozott kár 88,6 millió korona). Meg kell tanulnunk együtt élni a bűnözéssel? (sz)

Képviselők kelet-szlovákiai viziten

A parlament környezetvédelmi bizottságának néhány tagja Kelet-Szlovákiában vizitelt. Királyhelmecen találkoztam velük, s ott beszélgettem Köteles Lászlóval.

— Képviselő úr, mi volt a célja háromnapos látogatásuknak?

— Hadd kezdjem az előzményekkel. Tavaly novemberben a bodrogközi polgármesterek felkértek, szóljak a parlamentben problémáikról, amelyek közül a legsúlyosabb: a vajáni hőerőmű környezetre gyakorolt károsító hatása és az egészséges ivóvíz hiánya, holott a hidrogeológiai felmérések szerint itt található az ország második legnagyobb föld alatti ivóvízkészlete. Ebből adódnak az újabb félelmek: az állam részéről nincs biztosítva e roppant természeti kincs kellő védelme. S mivel képviselőtársaimat nem tudtam meggyőzni — mert számukra Bodrogköz rettenetesen messze van Pozsonytól —, egyedül láttam a problémák számbavételéhez. Ezt követően szorgalmaztam, hogy a katasztrofális helyzet enyhítésére szabadítsunk fel az állami költségvetésből egy bizonyos összeget. Néhány képviselőtársam támogatásával és közbenjárásával sikerült elérnünk, hogy a földművelésügyi minisztérium 26 millió koronát utalt át a bodrogközi falvak vízvezeték-hálózatának bővítésére. Egy év elteltével úgy éreztük, hogy utána kellene nézni a fejleményeknek, s egyben új helyzetismerettel is gazdagodnánk. Mivel eddig többnyire csak Kassával azonosították Kelet-Szlovákiát, javasoltam, kerüljük ki ezt a várost, és járjuk végig a perifériát. Eredetileg hatan jelezték jöveteli szándékukat, de az indulás előtt hárman „visszaléptek". Jellemző, hogy a Demokratikus Szlovákiáért

A DSZM—SZNP koalíció...

(Folytatás az 1. oldalról)

illetékes kormányelnök-helyettes és a

külügyminiszter között.

Duray Miklós (Együttélés): Ezt nem lehet kormányátalakításnak tekinteni, itt kormányalakításról van szó. Mégpedig azért, mert új politikai alany lép a kormányba, tehát az egypárti kabinet koalícióssá válik. Az eddigi kormánynak le kellene mondania, és a köztársasági elnöknek új kormány megalakításával kellene megbíznia egy politikust. Tény ersze, hogy mindezt a jelenlegi politiai viszonyok nem teszik lehetővé. így viszont az eljárás szabálysértő marad. Á másik kérdés: a koalíció csak akkor ragaszkodhatna esetleg a lista változtatás nélküli jóváhagyásához, ha új kormány kinevezéséről lenne szó. Mivel mi a kormány átalakítását lényegében új kormány megalakításának tartjuk, szerintünk a leendő kormánynak új programmal kellene a parlament elé lépnie. Ennek elmulasztása azt jelenti, hogy az SZNP átveszi a DSZM programját. Lexa és Ducky urak személyével kapcsolatban nekünk is vannak fenntartásaink, és nem tudjuk elfogadni azt sem, hogy az SZNP-ből kikerült miniszterelnök-helyettes felügyelje az oktatásügyet. Különben az öt helyett csak egy kormányelnök-helyettesre lenne szükség.

* * *

Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy a köztársasági elnök végül is hogyan döntött. (szó)

Mozgalom képviselői az utolsó pillanatban mondták le részvételüket.

— Eddig mit vizsgáltak meg, mivel ismerkedtek?

— A Kelet-szlovákiai Vasmű térségében elemeztük az ipari szennyeződés következményeit. Majd a Bódva völgyében Bodolóra vitt az utunk, ahol triklóretilénnel szennyezett az ivóvíz. A katasztrófahelyzet megoldására a kormány kötelezve van, a 10 millió koronát igénylő beruházásra szánt összegből azonban még csak 1 milliót utalt át... Ezután az ugyancsak szennyezett Ung partján, majd a vajáni hőerőmű körzetében tartottunk terepszemlét. Innen pedig a Szepesség ipartelepeinek az ellenőrzésére indulunk.

— Az első kézből nyert információk és tapasztalataik alapján számíthatnak-e az érintettek, a térség lakói konkrét támogatásra vagy kedvező folyamatokat elindító intézkedésekre?

— Igyekszünk áttekintést nyerni a legégetőbb problémákról. Az elénk táruló helyzetkép elemzése során arra az álláspontra jutottunk, hogy két-három kérdésben törvénnyel kell változtatást elérni az eddig kialakított jogrendben. Lehetővé kell tenni, hogy az önkormányzatok térítésmentesen megkapják az állami földalapból az ivóvízvezetékek, szemétlerakatok és szennyvíztisztítók létesítéséhez igényelt területeket. Továbbá kellő felelősségérzettel és hozzáértéssel előkészített rendelkezésekkel kell gondoskodni a stratégiai nyersanyagnak számító föld alatti ivóvízkészletek fokozott védelméről. Lehetetlen és elfogadhatatlan, hogy a szlovák— ukrán határón továbbra is középkori állapotok uralkodjanak. Megdöbbentő, hogy ezen a mintegy 150 kilométeres határszakaszon midössze egyetlen túlterhelt, „szűk" határátkelőhely létezik, Vy§né Nemeckén, ahol balkáni módszerekkel bonyolítják le a forgalmat. Az is hallatlan dolog, hogy nincs együttműködés a két ország határ menti területei között. Vagyis egyszerűen nem léteznek olyan államközi egyezmények, melyek a nemzetközi gyakorlatnak és jogrendnek megfelelően köteleznék a feleket a gyors és hiteles információcserére. Ezért fordulhatott elő az Ung folyón bekövetkezett szennyeződés esetében is, hogy a szlovák vízügyi szakembereknek még hetek múltával sincsenek információik a szennyeződés forrását és méreteit illetően. A környezetvédemi miniszternek elsősorban a velünk szomszédos államokkal (nem pedig Romániával) kezdődően kellene megkötnie a kétoldalú egyezményeket. Éppen ezért javasolni fogjuk a parlamentben és a kormánynak is, hogy sürgősen tegyék meg az eddig elmulasztott lépéseket, mivel a vízügyi szakemberek figyelmeztettek bennünket, hogy az ilyen és hasonló katasztrófák a jövőben gyakrabban is előfordulhatnak. (korcsmáros)

Tiltakozás

A Korene Szlovák Értelmiségi Társaság és a Slovakia plus Állandó Szlovák Értelmiségi Konferencia 1993. november 1-jei keltezésű nyilatkozata durva módon sérti és becsmérli a magyar politikai pártok és mozgalmak küldetését és szuverenitását Szlovákiában. Az az állítás, miszerint Magyarország a Balkánon zajló tragikus eseményeket arra használja ki, hogy fokozatosan felújítsa Nagy- Magyarországot, nem felel meg az igazságnak, s Szlovákia és Magyarország között további felesleges meg nem értést vált ki.

A magyar politikai pártoknak és mozgalmaknak — amelyek a Szlovákiában élő magyarok nagy többségének érdekeit védelmezik — önálló, független programjuk van: az SZK jogrendje keretében szeretnék elérni a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jogi biztonságát. Ezért határozottan visszautasítjuk, hogy a budapesti politika ötödik hadoszlopa vagyunk, valamint azt a vádat, hogy alárendeljük magunkat a magyar állam hatalmi érdekeinek.

Az ilyen és ehhez nasonló kijelentéseket arra irányuló törekvésnek tartjuk, hogy tovább fokozódjék a feszültség a szlovák nemzet és a magyar nemzeti közösség, illetve a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között.

Megdöbbentő, hogy a Szlovák Értelmiségi Társaság — amelynek példát kellene mutatnia a toleranciában és a jó együttélésben — ellenségképet alkot, és fokozza a nemkívánatos feszültséget a szlovák és a magyar nemzetiségű polgárok között. Az ilyen törekvések ellentétben állnak az új Európa építéséről, a nemzetek és az államok békés együttéléséről szóló nyilatkozatokkal.

Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Bugár Béla, az MKDM elnöke, Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés képviselői klubjának elnöke, Csáky Pál, az MKDM képviselői klubjának elnöke

* * *

Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői klubja a múlt héten tiltakozó levelet intézett Ivan GaSparoviéhoz, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökéhez. A levél szövege a következő:

A sajtóból értesültünk arról, hogy az SZK Nemzeti Tanácsának sajtóosztálya átadta a sajtóirodának a parlamenti képviselők egy csoportjának nyilatkozatát a bécsi döntés 55. évfordulójával kapcsolatban.

Az Együttélés és az MKDM képviselői klubja tiltakozik az SZK Nemzeti Tanácsánál ilyen, rejtett formájú állásfoglalása ellen olyan kérdésben, amelyet a parlament plénuma nem tárgyalt meg. Véleményünk szerint a képviselők meg nem nevezett csoportja egy nagyon kényes kérdést illetően foglalt állást, amelyet történészeknek, és nem pedig a politikusoknak kell elemezniük.

Úgy véljük, egy képviselői csoport nézeteinek nyilvánosságra hozása a nemzeti tanács sajtóosztálya segítségével visszélés volt a Szlovák Köztársaság legfelső törvényhozó testületének nevével és küldetésével. Nyomatékosan követeljük az SZK Nemzeti Tanácsának elnökétől, tájékoztasson bennünket az eset Kivizsgálásáról, ugyanis az a véleményünk, hogy a Nemzeti Tanács sajtóosztálya túllépte hatáskörét.

Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés képviselői klubjának elnöke, Csáky Pál, az MKDM képviselői klubjának elnöke

Pozsonyban, 1993. november 2-án

Küzdelem a fennmaradásért

(Folytatás az 1. oldalról) szempontjából a privatizálásnak a külföld itőke-részesedéssel járó módja lehetne a legmegfelelőbb. Annál is inkább, mivel március óta hatékonyan együttműködünk egy franciországi társasággal.

Az idei sláger kétségkívül a burgonya. Az utóbbi években ugyan nem nagyon foglalkoztunk a termesztésével, de ebben az évben fordult a kocka, megváltozott a termelési struktúránk. Francia partnerünktől kiváló minőségű ültetőanyagot kaptunk. Eredetileg úgy terveztük, hogy hatvan hektáron termesztünk az idén burgonyát, de végül is 125 hektárnyi területben állapodtunk meg. Korábbi elképzelésünk módosításakor kétségkívül kiemelt szerepet játszott az ültetőanyag minősége. Úgyanis Európa négy legjobb ültetőanyag-előállító területének egyikéről van szó, ahol elsődleges szerepet játszik a tenger. Franciaországon kívül még Hollandia, Dánia és Skócia rendelkezik hasonló kedvező feltételekkel. A hozamokkal a mi termelési feltételeink közepette is módfelett elégedettek vagyunk. A rózsaszínű fajta ugyanis 40 tonna terméssel szolgált hektáronként átlagban,

míg a sárga 35 tonnával. Kivételnek a kimondottan salátának szánt fajta számított, amelyből mintegy 25 tonnányi lett az átlagos hektárhozam. De itt figyelembe kell venni az utóbbi fajta genotípusát is. Mindent egybevetve: elégedettek vagyunk ezzel a próbálkozással, s francia partnerünkkel tovább szeretnénk folytatni az együttműködést, természetesen a termelésbővítést szorgalmazva.

A szenciek úgy vélik, elsősorban a nyugati partner zöldségtermesztési tapasztalatai szolgálhatnak a további közös termelés alapjául.

— Jövőre mintegy 50 hektáron termesztünk spárgát — részletezte az elképzeléseket az állami gazdaság igazgatója. — S a korábbiakhoz viszonyítva nagyobb figyelmet kívánunk szentelni a vöröshagyma-, a sárgarépa-, a petrezselyem-, valamint a karfioltermesztésnek. Ez pedig már nem akármilyen beavatkozás eddigi termelési struktúránkba. És mivel a speciálisnövénytermelés köztudottan munkaerő-igényes, számításaink szerint 7-8 hónapos idényjellegre van kilátás. Ami egyben azt is jelenti, hogy több munkásra lesz szükségünk, mint az év egyéb időszakában. Ez azért érdemel külön hangsúlyt, mert az utóbbi időben bizony mi is kénytelenek voltunk létszámcsökkentéshez folyamodni. Az év elején még 220 dolgozónk volt, most november elején már csak 175-en vagyunk. Úgyszólván megszüntettük a melléküzemági termelésünket, de a többi részlegen is kevesebb lett a dolgozónk.

Ha már a terveket, az elképzeléseket kezdtem részletezni, mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy az állattenyésztési részlegen nem építettük le teljes mértékben a tehénállományt, mint azt sok helyütt tették. Ugyanis optimisták vagyunk, s bízunk a fejőstehenek „reneszánszában". Ennek bizonyítéka többek között az is, hogy tovább fejlesztjük tejpalackozó részlegünket, már valóban az utolsó simítások vannak hátra.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mi is nagyon nehéz helyzetben vagyunk. A mindennapok általános jellemzője az érdektelenség, a közömbösség. Ha ezt rövid idő alatt sikerül legyőznünk, nagyobb az esélyünk a megmaradásra. A privatizálást illetően pedig elsődleges feladatunk, hogy megoldjuk a restitúciós rendezésekből adódó problémákat. Csakhogy ez egyáltalán nem lesz egyszerű, s nem megy egyik napról a másikra... $USLA ^