Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)
1993-11-03 / 18. szám
KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI HETILAP 1993. november 3. I. évfolyam Ára freie Magazinnal együtt) 5 korona lő VHÉV V T Jft TELE MAGAZIN Rétegröntgen a csallóköziek szolgálatában (4) Fizetésemelésre várva... (5) Negyvenezer tonna cukorral kevesebb (6) Forró lett az ősz a Harkácsi Állami Gazdaságban (7) Lady Thatcher Downing Street-i évei (10) Globális korszakváltás (11) Szájzár nélkül (12) Kettőn áll a vásár (13) Pop-rock bazár (15) Parlamenti ülésszak a köztársasági elnök részvételével Bizottságosdi - milyen eredménnyel? A parlamenti küzdőtér egyre inkább a DSZM—SZNP koalíció működéséről győz meg bennünket. Már amennyiben közös érdekekről van szó. Ilyen közös érdek volt a nemzeti tanács múlt héten folytatódott huszonharmadik ülésszakán a tévétanács olyan összetételének megteremtése, amely szavatolja, hogy a közszolgálati intézmény a kormányzó koalíció elképzeléseinek megfelelően fog tevékenykedni. A 14 DSZM-es és egy független képviselő által kezdeményezett akció végül a kormányzó koalíció vágya szerint zárult, apró, szinte lényegtelen szépséghibával, ugyanis a megmaradt négy tanácstag közül csak kettő leváltását szavazta meg a parlament. A hét új tag (Józef Darmo, Éva Kristínová, JerguS Ferko, Duäan Jariabek, Miroslav Kollár, Milan Oívold és Peter Papán) most már garantálja azokat a személyi változásokat a televízió vezetőségében, amelyeket a kormánypárt régóta szívesen látott volna. Akadtak persze formális kifogások is a régi tanáccsal szemben, például hogy a Szlovák Televízió nem szolgálja a közérdeket, a tanács nem foglalkozott a televízió két programjának stratégiájával, beruházási kérdéseivel stb., ám a legfontosabb mégis csak az, hogy nem érvényesül kellőképpen a kormányzó mozgalom befolyása, s ezt az érintettek tűrhetetlen állapotnak minősítették. Amire tehát számítanunk kell: a televízió egyszínűbb, kormánypártibb lesz. Privatizációs bizottság Meglehetősen nagy volt a huzavona a parlament privatizációs bizottságának megválasztása körül is. A képviselők többsége szükségét érezte egy szigorúbban és következetesebben felügyelő testület létrehozásának, különösen azt követően, hogy a privatizációs minisztérium túlságosan a kormányzó mozgalom hatáskörébe került. Jellemzően a rivatizációs parlamenti bizottság létreozását most csak ennek a mozgalomnak a képviselője ellenezte (Ján Michelko), mondván, tevékenysége durva beavatkozás lenne a kormány és a minisztériumok hatáskörébe. Mikulás Dzurinda (KDM), Hatna István (Együttélés) és mások viszont olyan értelemben szólaltak fel, hogy a kormány gyakorlatilag befagyasztotta a privatizálást, és fontos vagyonkérdésekben tulajdonképpen egy személy dönt, a miniszterelnök, aki.egyben privatizációs miniszter is. Figyelmet érdemlő fordulat, hogy a bizottság létrehozását annak idején a DSZM kezdeményezte, de miután a kormányelnök állt a privatizációs minisztérium élére is, módosította véleményét. A parlament végül a bizottság létrehozása mellett döntött, de szerdai ülésén csak elnökét választotta meg Peter Tomeéek (DSZM) személyében. A tagok megválasztását elnapolta. Komplett bizottságot választott viszont az ún. Indiagate affér kivizsgálására, noha ennek a testületnek a létrehozása sokkal bonyodalmasabbnak ígérkezett. A bizottság elnöke Frantiíek Caulieder (DSZM) lett. Tagjai között, akiket más-más pártok, ill. mozgalmak jelöltek, az Együttélést Fehér Miklós, az MKDM-et pedig Barta Pál képviseli. Caulieder átvette a parlament elnökétől azt a jelentést, amelyet a „cukorügyről" a kormány készített. Most már csak dolgozzon is a bizottság! Elnöki felszólítás Szerdán, a 23. ülésszak utolsó napján Michal Kováé köztársasági elnök is részt vett és beszédet mondott a parlament ülésén, hivatalosan először megválasztása, illetve beiktatása óta. Beszéde első részében megindokolta, miért adta vissza újratárgyalásra a parlament által egy hónappal korábban jóváhagyott ún. egyházi törvényt. Véleménye szerint új sérelmek keletkeznének az egyházi vagyon visszaszármaztatása során, ha a törvényben nem változtatnák meg a jogi személyekre vonatkozó rendelkezést, amely főként a szövetkezeteket és a kereskedelmi társaságokat érintené hátrányosan. Beszéde második részében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a DSZM—SZNP koalíció megteremti a politikai stabilizálódás feltételeit Szlovákiában. Az ellenzéket és a koalíciót partneri párbeszédre szólította fel, az ellenzéket pedig külön arra is, hogy a kormányban ne ellenfelet vagy ellenséget lásson. A szavazás során a képviselők elfogadták az elnök javaslatát, az egyházi törvény 3. paragrafusából kihagyták „a más jogi személyek" megjelölést, s ezzel voltaképpen az eredeti törvényjavaslatot hagyták jóvá. A törvény hatályba lépésének időpontját január 1-jére módosították. Az interpelláló képviselők között Köteles László (Együttélés) az Ung nagyarányú olajszennyeződésével kapcsolatban vetette fel, ki téríti meg a környezeti katasztrófa okozta károkat, és a kormány hogyan akarja elejét venni a hasonló esetek megismétlődésének. A folyó szennyeződése ugyanis jórészt azért okozott tetemes károkat, mert az ukrán fél megkésve tájékoztatott bennünket a megrongált olajvezeték várható következményeiről. (szó) Ősz derekán nem rendkívüli, ha egyik napról a másikra nagyot változik az időjárás. A derűs, enyhe napokat hűvös, borongós idő váltja fel, egymást követő kisebb-nagyobb esők nehezítik a betakarítást, szántás és vetést. A munkát késleltető időjárás ellenére a termésüktől megfosztott cukorrépa- és kukoricatáblák, frissen szántott parcellák között egyre nagyobb a zöldellő vetések részaránya, s ez megnyugtató. A soha nem volt szegénységben tengődő mezőgazdasági üzemek előteremtettek annyit, amennyi az ősziek, elsősorban a legfontosabb kalászos gabona, a búza elvetéséhez kellett. Ezzel már a jövő évi temést, kenyerünket, megélhetésünket alapozták meg. Interjúink tanúsítják, egyik helyen könnyebben, a másikon nehezebben. Ha valahol valamit megvontak a búzától, azt kényszerből tették, takarékoskodva minden koronával, hogy fennmaradjanak, ők legyenek, akik az elvetett mag termését learatják. — A búza vetését szeptember utolsó hetében kezdtük, így tábláink már zöldellnek. Búzát 440 hektáron termesztünk. Ez a korábbinál negyven hektárral több. A területet a borsó rovására növeltük, a bevétel miatt. Agrotechnikailag kifogástalanul előkészített talajba jó minőségű magot vetettünk. ELVETETTEK Aratni is szeretnének Fotó: Archív Ez a jövőre nézve megnyugtató, hiszen a kenyérgabonának jó az ára — mondta Perkátai József, a Felsőpatonyi Mezőgazdasági Szövetkezet agronómusa. A cukorrépa és a kukorica kisebb hányada még a határban van, az esetleges fagy gondokat okozna. Befejezték viszont a rózsaburgonya felszedését. Saját boltjukban árulják, kilóját 3,50- ért, így a vevők szinte egymásnak adják a kilincset. Kissé bonyolultabb a helyzet Fámádon. A 600 hektár búza vetését ma fejezik be. Nem felelőtlen tétlenkedés, hanem a szükségszerű takarékoskodás okozta a késést. Pénzükből csak a fizeFábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok Szellemi honfoglalás Újra magyar könyvesbolt Kassán Az elmúlt hétvégén zajlottak le Kassán a XXIII. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok. A kétnapos rendezvény sokrétű, gazdag műsort kínált. A megnyitó után került sor az idei Fábry-dfj átadására. Ez alkalommal Gál Sándor méltatta KONCSOL LÁSZLÓ — az idei Fábry-díjas — irodalomtörténeti munkásságát. BÍRÓ ZOLTÁN irodalmárnak, az MDF alapítótagjának politikai tárgyú előadása sokakat késztetett vitára. Bíró a rendszerváltozás(ok) óta eltelt korszakot két részre osztotta: Magyarországon az első 1987 végétől az új kormány megalakulásáig tartott. Ebben az időben az emberek telve voltak várakozással, és remélték, hogy 1956 októbere ismétlődik meg de immár vér nélkül. Az öröm és az emelkedettség korszaka gyorsan véget ért. A következő időszakra, mely máig tart, a közhangulat romlása nyomta rá bélyegét. Ez nem csupán Magyarországra jellemző. Csalódás lett úrrá az embereken, amely nemcsak az anyagi-gazdasági romlással függ össze, hanem azzal, hogy Európa morálisan szétesett, nincs erkölcsi normarendszer, csak hatalmi önzések érvényesülnek. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy nem marad más hátra, mint illúziók nélkül lábra állni. POMOGÁTS BÉLA irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke a magyar irodalom egységéről értekezett. Ez az irodalom mindig is egységes volt, csak a Trianon után bekövetkezett politikai változások miatt bomlott föl. Az utódállamok is igyekeztek ezt az állapotot fenntartani, amikor a kisebbségi magyar irodalmakat a többségi irodalom részévé kívánták tenni. A magyar nemzeti kultúra és irodalom megbonthatatlan egységet alkot. Amit az erőszak megbontott, azt a szellemnek kell összefognia. KÁNTOR LAJOS, kolozsvári fró, a romániai magyar irodalom állapotáról számolt be. Ez az irodalom mindig meg tudta őrizni különállását, ahogyan Erdély sem volt képes sohasem beilleszkedni Romániába. A két világháború között még erdélyi magyar irodalomról beszéltek. Csak 1945 után, amikor a magyar kulturális élet központját megkísérelték Kolozsvárról Bukarestbe helyezni, akkor jött divatba a romániai magyar irodalom emlegetése. Nagy gondja ennek az irodalomnak, hogy 1990 előtt a száz „könyves" szerző közül negyven távozott. Mindenképpen örvendetes, hogy az erdélyi lapok hasábjain jelen vannak mind az szlovákiai, mind a magyarországi írók, vagy akár a világ bármely részén élő írástudók. Ezzel egy természetes állapot állt helyre. A pénteki nap egyik legszívmelengetőbb élménye a magyar könyvesbolt megnyitása volt. Hosszú hónapok után a magyar könyvnek újra méltó otthona van Kazinczy városában. A zsúfolásig telt könyvesboltban DOBOS LÁSZLÓ, a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója emelkedett szólásra: Az ötvenes évek elején magyar könyvesboltok sora alakult. Ekkor jött létre a kassai és a pozsonyi is... Sajnos, az elmúlt húsz évben ezek a könyvesboltok elmeszesedtek, elszlovákosodtak.l...) Azt szeretnénk, ha ebben a boltban jelen lenne a Kárpát-medence magyar irodalma. PÓMOGÁTS BÉLA arról szólt, hogy minden könyvesbolt szellemi honfoglalás. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Kívánom, hogy örömmel vegyék birtokukba ezt a boltot, és amikor birtokukba veszik, gondoljanak arra, hogy a magyar szó, a magyar könyv visszatér valahova, ahol lenni joga van. Isten áldja meg ezt a visszatérést, ezt a honfoglalást! A Thália Színházban a budapesti Nemzeti Színház és az Állami Operaház művészei emlékeztek Katona József Bánk bán című drámájának ősbemutatójára, melyet 160 évvel ezelőtt 1833. február 15-én tartott a kassai magyar társulat legendás együttese. B.Z. tésekre és nagyon szűkösen az üzemanyagra futja. Takarékoskodniuk kell, ahol csak lehet, ezért várták meg a szántással, amíg kissé ájázott a talaj, s kevesebb gázolaj fogyott. — Ez visszaütött, késlelteti a búza vetését, de mit tegyünk, ha a lévai tejüzem és húskombinát januártól csak most adott termékeinkért némi aprópénzt — magyarázta a helyzetet Rózsa Sándor elnök. — Az oroszkai cukorgyártól sem kaptuk még meg a tavalyi répánk árát. így más lehetőség híján saját vetőmagunkat tettük a talajba, ráadásul olyanba, amelyik műtrágyát már második éve nem látott. De nemcsak ettől fáj a fejünk. Adósaink hétmillió koronával tartoznak, mi ugyanennyivel a banknak. A különbség csak annyi, hogy míg a mi adósaink nyugodtan alszanak, addig a bank hiteleinkre rövidesen ráírja a harminc százalék kamatot, s ez a mezőgazdaságot kétvállra fekteti. Gondokkal bár, de Garamkövesden is földbe került a búza. Négyszázötven hektáron, saját vetőmagból, immár harmadik éve műtrágya nélkül. Ez már eleve nagy hátrány, de legalább megmarad a remény, hogy ha kevesebbet is, de fognak aratni. Varga József elnök főleg a hivatalos szervek felesleges késlekedései miatt bosszankodik. — Az illetékesek tudják, hogy milyen helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemek, a segítő intézkedésekkel mégsem sietnek. Ha előbb tudtuk volna, hogy milyen támogatást kérhetünk és kapunk, akkor nagyobb területen vetettünk volna jobb minőségű vetőmagot. Akárcsak Garamkövesden, Nagypakán is tudják, hogy amit ősszel tesznek a búzával, az minden más időszak munkáinál jobban befolyásolja a hozamot, a 230 hektár búzát mégis műtrágya nélkül fogják termeszteni — tudtam meg Jozef Seftan elnöktől. Nem biotermesztési megfontolásból, hanem kényszerből, mivel műtrágyára egyszerűen nem futja. Esetleg majd fejtrágyázásra, tavasszal, ha ad hitelt a bank. Elgondolkodtató a mezőgazdasági üzemek helyzetével kapcsolatosan az is, amit a marcelházai vetőmagforgalmazó vállalat üzemgazdásza, Nagy András mondott. — Az őszi vetéshez 3 ezer 900 tonna búzát adtunk el, ennek több mint harmadát hitelben. Az üzemek tartozásukat gabonával, kukoricával, gazdasági állatokkal egyenlítik ki, esetleg a későbbiekben készpénzzel. A hitel nekünk is nagyobb terhet jelent, hiszen a bank húsz százalék kamatot számláz, de az se lenne jobb megoldás, ha a vetőmag a raktárban állna, a földbe pedig kényszermegoldásként kevésbé értékes mag kerülne. (egri)
