Szabad Újság, 1993. november (1. évfolyam, 18-21. szám)

1993-11-03 / 18. szám

2 SZABAD ÚJSÁG 1993. november 3 Mécs László szelleme visszatért Előnyben, aki többet ígér A még egyszínű kormány feltételezhetően utolsó, műit heti ülése sem volt mentes a társadalmi feszültségek okozta bonyodalmaktól, Kubefka gazdasági miniszter az ülés befejezése előtt kénytelen volt Máriatölgyesre (Dubnica nad Váhom) sietni, hogy a pénzügyminiszter ígéretével próbálja meg lecsillapítani a nehézgépipari ál­lami vállalat mintegy nyolcezer dolgozóját. Háborgásuk oka: nem kapták meg szeptemberi bérüket, mert az idén már 846 millió korona veszteséget kimutató gyár számláján annyi pénz sem gyűlt össze, amennyi elegendő lett volna a fizeté­sekre. A kormánytól kapott egymilliárdos „könnyítés" azonban a vállalat igazgatója szerint alig segít valamit. Átfogó átalakításra, nagyobb befektetést igénylő újításra lenne szükség, ám erre az államkasszából nem futja. Talán majd segít a privatizáció, amellyel kapcsolatban a kormány törvénymó­dosító javaslatot fogadott el. Ez kimondja, hogy százezer koronáig terjedő bünte­téssel sújtható az olyan államivállalat-igazgató, aki a privatizáció keretében érdek­lődő vevőnek nem teszi lehetővé a megfelelő tájékozódást, illetve félrevezető tá­jékoztatást ad. A módosító javaslatból az is kiderül, a privatizációs tervezetek el­bírálásakor nem a felkínált ár lesz az elsődleges, hanem az, hogy a pályázó meny­nyit szándékozik befektetni a megvételre kiszemelt vállalatban, és milyenek fejlesztési elképzelései. Az ígéret többet érne a pénznél? A kormány jóváhagyta azt a javaslatot is, amely szerint a gazdasági, védelmi, közlekedési, bel- és pénzügyminisztérium alapításában állami részvénytársaság alakul a szlovák fegyverkereskedelem bonyolítására. Részvényei teljes egészében állami tulajdonban lesznek. Egy másik jóváhagyott javaslat értelmében bizonyos, például az oktatásüggyel kapcsolatos összevonásokat hajtanak végre az állami­gazgatás szerveiben. A nagyobb léptékű átszervezést, összekapcsolva a területi fel­osztás átrendezésével (amelyet az Európa Tanács szakértői is véleményeznek majd), későbbre halasztották. A tizenkettedik változat Már beszámoltunk róla lapunkban, hogy a pénzügyminisztérium a jövő évi költ­ségvetési javaslat tizenegy változatával lepte meg a politikai és gazdasági közvé­leményt. A kormány most úgy döntött, hogy a kompromisszumos tizenkettedik vál­tozat lesz a végső és egyetlen. Meghatározó mutatói közül megemlítjük, hogy nem számol bevételnövekedéssel, viszont (s ez a merészebb feltételezés) -csökkenéssel sem. A kormány tehát úgy gondolja, jövőre megszűnik a gazdasági hanyatlás, be­köszönt a stabilizálódás. A Nemzetközi Valutaalap által is elfogadható költségvetési hiány 16 milliárd korona lesz, de csakis fejlesztésre, szerkezetátalakításra fordított kiadásokból keletkezhet. így ez a hiány a következő években megtermelheti a meg­térülést. Az infláció mértékének nem volna szabad meghaladnia a 12, a munka­­nélküliségének pedig a 17 százalékot. Az optimista elképzeléseket mérlegelve azt kell mondanunk, nemcsak a költségvetési javaslat kidolgozása, a betartása is kor­mányt minősítő feladat. A spórolós miniszter Lassan már az az érzése az embernek, hogy nálunk futószalagon gyártják a botrá­nyokat. Ha az egészségügyi miniszter a betegellátáson spórol, felháborodunk, de meghallgatjuk bizonyítványmagyarázatát: állítólag nincs több pénz, ennyivel kell beérni. Am ha az egészségügy rovására és egyben a saját zsebére történik a spó­rolás, a megértés fenntartásos hajlandósága is azonnal elpárolog belőlünk. Úgy látszik, rendszerek összeomolhatnak, a kiválasztottak kiváltságai azonban mindig átmentődnek. A Slovensky vyehod c. lap tájékoztatása szerint a csorbatói Helios gyógyüdülő júniusban leiratot kapott felettes állami szervétől, amelyben az felszólítja, nogy Sobofia miniszter feleségét és két fiát 10 napra lakosztályban szál­lásolja el, és a térítendő összeget „szolgálati árban", az étkeztetés költségeit pedig a felhasznált nyersanyag árszintjén szabja meg. A sajtóiroda cáfoló közleményéből az derült ki, hogy a felettes szerv igazgatónője csodálkozik, mi a felháborító abban, hogy a miniszter családja némi kedvezményben részesült. Nos, ha csak az nem, hogy idén éppen a Heliosban 44 gyermekkel kevesebbet tudnak gyógykezelni, mert a minisztérium a negyedik negyedévre 970 ezer koronával kevesebbet utal­tatott ki az intézetnek, mint a harmadik negyedévben. A miniszter családjának ked­vezményes üdülése vajon hány gyermeket fosztott meg a gyógykezeléstől? Elvégre a lakosztályt külföldinek is kiadhatták volna, ha már annyira kevés az állam egész­ségügyre fordítható pénze! Fizetésemelés zsarolással? A hatalom jutalmazni szokta a behódolást. Ismerős a módszer, '48-ból és '68-ból is akad rá példa. Korrupciónak vagy lekenyerezésnek is nevezik a jelenséget, amely­nek az a lényege, hogy valamilyen céllal valaki megvásárol valakit. Rendszerint olyan céllal, amelyet tisztességes úton nem tud elérni. Történt a minap, hogy dr. Ludovít Krúpa, a legfőbb ügyész helyettese levelet írt a kerületi, járási és körzeti ügyészségnek. Tudatta velük, az ügyészek egyesületének küldöttsége előtt a kormányfő kijelentette, addig nem kerül sor az új fizetészabá­­lyozás jóváhagyására, amíg a szlovákiai ügyészség vezetősége le nem mond. Dr. Krúpa azt is megírta a keserű piruláról tájékoztató levélben, nogy a kormányfőnek ez a kijelentése ellentétben áll az alkotmánnyal, mert a legfőbb ügyész leváltásáról csak a köztársasági elnök dönthet a nemzeti tanács megszavazott javaslata alapján. A kormányfő legfeljebb a nemzeti tanácsnak javasolva Kezdeményezheti a legfőbb ügyész menesztését. A helyzet világosabb értelmezhetőségéhez néhány háttérinformációra van szük­ség. A bűncselekmények számának rohamos emelkedése miatt az ügyészségek (akárcsak a bíróságok) túlterheltek. A munka és a jutalom azonban az ügyészek véleménye szerint nincs összhangban egymással, ezért eddig már 184-en fordítot­tak hátat eddigi pályájuknak, és kerestek jövedelmezőbb állást. Dr. Vojtech Bacho legfőbb ügyész szerint az ügyészség még így is működőképes, de régen itt az ideje a fizetések rendezésének. (Es nemcsak az ügyészségeken — a szerző megj.) MeCiar kijelentése arra enged következtetni, hogy a kormány szintén indokoltnak tartja ugyan az ügyészfizetések emelését, de azt személycserés feltételhez köti. Egyéb­ként híre járja annak is, hogy bizonyos kormánykörök a legfelsőbb bíróság elnö­kének munkájával is elégedetlenek, így a személycsere az ő posztján is esedékes. A két független hatósággal szembeni elégedetlenség okát alighanem abban kell keresnünk! hogy a kormány csalódott a Slobodník—Feldek per kimenetelével, s gondoskodni akar a hasonló „meglepetések" kizárásáról. Ha ez sikerül neki, te­methetjük a demokráciát. Néhány sorban November 1 -jén ismét megnyitották a járműforgalom előtt a medvei Duna-hidat. Felújítása július 2-től október 31-ig tartott. — Klenócon a 28 éves Ivan C. községi rendőr saját kezébe vette az igazságszolgáltatást, lelőtt két roma férfit. Harmadik kiszemelt áldozata elmenekült. A tettest letartóztatták, ügyét vizsgálják. — Vladimír Masár, Szlovákia Nemzeti Bankjának kormányzója szerint a Világbank hamarosan jóváhagyja azt a 80 millió dolláros hitelkeretet, amely fizetési mérlegünket lesz hivatott javítani. — A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Boeselger-alapítvány 500 ezer márka értékben adományozott orvosi műszereket és berendezéseket a nagykaposi rendelőintézetnek. A város Amerikába kivándorolt egykori lakóinak adományaiból felújították a katolikus templom nagyharangját. A harangot a múlt héten szentelték fel. — Hatmilliárd koronára becsült adócsalás foglalkoztatja már­cius óta a hazai vám-, adó- és bűnügyi hatóságokat. A Magyarországról (és esetleg máshonnan) tüzelőolajként importált gázolaj hatalmas méreteket öltő esetéről Besz­tercebányán tanácskoztak az illetékesek. Meghatározták a felgöngyölítés stratégiá­ját. (sz) Emléktábla-avatás Királyhelmecen 1993. október 30-án Királyhelmecen az Együttélés, az MKDM és a Mécs László Népfőiskola rendezésében emléktábla­avatásra került sor Mécs László papköltő halálának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepi aktuson a város vezetőin kívül jelen volt Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés országos alelnöke, Dolník Erzsébet vezetőtitkár és Barta Pál az MKDM parlamenti képviselője, orszá­gos elnökségi tag. Tiszteletüket tették Magyarországról a Keresztény Demo­krata Néppárt küldöttei is dr. Ru­­bovszky György vezetésével, valamint Sohajda Péter az SZDSZ részéről, akik koszorúkat helyeztek el az egyházak lelkipásztorai által megáldott és felszen­telt emléktáblánál. A római katolikus templomban dr. Szkorzenszky Richárd miniszteri biztos, pannonhalmi bencés apát tartott előadást, aki a költő szemé­lyes ismerője volt. Dr. Orosz Eriknek, az MKDM terüle­ti választmánya elnökének üdvözlő sza­vai után dr. Gyimesi György, az EPM járási elnöke tartott beszédet, aki beve­zető beszédében méltatta Mécs László sokoldalú irodalmi munkásságát, hu­mán jellegű cselekedeteit, valamint megpróbáltatásait is. „Törlesztenünk kell e tábla leleple­zésével, adósságot kiegyenlíteni egy o­­lyan nagy ember emléke előtt, akinek 16 éves királyhelmeci tevékenysége ki­törölhetetlen nyomokat hagyott váro­sunk szellemi életében. A termékeny és boldognak mondható évek után pa­punk nem önszántából távozott el vá­rosunkból. A háború végnapjaiban me­nekülnie kellett a gonosz, a bolsevista métely és az alantas magyargyűlölet elől. Maga sem gondolta, hogy ebből a menekülésből nem lesz visszatérés. Anyja sírjánál titokban tett látogatásán kívül nem jött már el szeretett városába, ahol annak akkori urai nemcsak szemé­lyét nyilvánították nemkívánatosnak, hanem szellemiségét is igyekeztek elül­dözni. Aljas kritikusai őt magát pocskondiázták, költészetét pedig deka­densnek, hitványnak minősítették. Mécs László mindezek ellenére élete végéig jelen volt városunkban. Kapcsolata hí­veivel sosem szűnt meg, és amikor ne­mes lelke megtért az Úrhoz, hívei még az önkény legsötétebb éveiben emlékt­áblát helyeztek el szolgálati helyén, há­lájuk jeléül. Egyre erősödő kultusza az idősebb nemzedék előtt nem szorul magyarázatra. Az ifjabbaknak pedig tudniuk kell és illik, hogy személyében egy bátor premontrei szerzetest tiszte­lünk, aki korának legjelentősebb felvi­déki költője és verseinek nagyszerű előadóművésze volt. Emellett jelentős közéleti személyiség és a Vigilia című irodalmi lap szerkesztője volt. Helmec népének emlékezetében azonban min­denekelőtt szeretett lelkipásztoraként és a szegények jótevőjeként marad meg. Jószívűségének a híre talán még költői hírnevénél is nagyobb volt. Nem a le­gendák válságából való, hogy egyszer saját kabátját ajándékozta oda egy di­dergő koldusnak. Isten után Mécs hazá­jának és a magyarságnak volt legjobban elkötelezve. Itt, a szomszédos téren val­lotta meg nyilvánosan az ötvenöt évvel ezelőtti november hatodikén életének nagy titkát: első szentmjséjét Nagyma­­gyarországért ajánlotta. És akkor tett fo­gadalmat, hogy minden miséjét Magyar­­országért fogja mondani. Ugyanakkor mondta ki máig érvényes jelszavát: aki magyar akar lenni, legyen hát magyar! Mécs László a harmincas és negyve­nes évek elejének divatos költője volt. Rosszakarói szerint a forgandó és gyor­san változó divatnak hamarosan a fele­dés fátylát kellett volna borítania élet­művére. Nem így történt: a méltatlan kritikusok tűntek el az idő süllyesztőjé­ben. Mert a hit és a szeretet, a hazafiság és az emberség költészete időálló egy olyan művész tolmácsolásában, mint amilyen Mécs László volt, aki szebbé akarta tenni a Földet. Most, amikor áhítattal tisztelgünk művészete és emberi nagysága előtt, újfent méltatjuk, érzékeljük és értékel­jük a mának szóló üzenetét. Mécs László a mi költőnk. A Felvidék költője. Eszterházy János mellett ő a másik er­kölcsi óriásunk. Ezért is vállalta fel az Együttélés és az MKDM szellemi örök­ségének ápolását. Neveztünk róla el népfőiskolát, utcát Királyhelmecen és Nagykaposon, indítottunk művészetét népszerűsítő lapot, a Helmed Mécsest. Rajtunk múlik, hogy minél többen kövessük irányt mutató csillagát. Mert Mécs László fényes szelleme visszatért Királyhelmecre és az egész Felvidékre. PUSZTAI LÁSZLÓ A pozsonyi Magyar Kulturális Központ rendezvényeiből XI. 3., 17.00 — Zsolna Makovecz Imre és a Makona. Meg­nyitó XI. 5., 15.30 — PoMKK FOTÓ HÓNAP. Török László kiállí­tásának megnyitója XI. 11., 18.00 — Zichy-palota Erkel Ferencre emlékezünk. Hang­verseny XI. 12., 10.00 — Művészetek Háza Bibliotéka. Nemzetközi könyvvásár. Megnyitó XI. 15-16. — Művészetek Háza Bemutatkozik az Akadémia Könyv­kiadó XI. 16-26. — Építészeti kar Makovecz Imre és a Makona. Kiállí­tás XI. 28—XII. 4. — Istropolis FÓRUM Nemzetközi Filmfesztivál Emlékmű Nagycétényben Ismeretlen sírban, idegen földben nyug­vó háborús hősökért szólt a harang és gyúltak gyertyák vasárnap egy kis zobor­­alji faluban. Nagycétényben a Nyitrai járásban elsőként emeltek emlékművet az első és a második világháború áldo­zatainak. Nagy János szobrászművész alkotá­sát a templom melletti téren állították fel. Az emlékmű három női alakja az élet folytonosságát jelképezi, a szikla­tömb falakon pedig emléktáblákba vés­ve nyolcvannégy hősi halott neve van megörökítve. A jelképes sírhoz eljött a falu apraja-nagyja, megilletődött fekete fejkendős özvegyek, elvesztett fiukat si­rató anyák és népviseletbe öltözött gye­rekek. Az emlékművet Kósa János polgár­mester leplezte le, és a helyi plébános György Ferenc szentelte fel. Vendég­ként jelen voltak az Együttélés képvise­letében Duka-Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő parlamenti képviselők és a mozga­lom vezetőtitkára, Dolník Erzsébet, va­lamint az Együttélés járási tisztségvise­lői Balkó Ferenc és Ladányi Lajos. A magyar nagykövetség koszorúját Taba Lajos konzul helyezte el az emlékmű talapzatánál. É)uka-Zólyomi Árpád és Taba Lajos ünnepi beszédében az erőszakos halál értelmetlenségére, a háborús konfliktust szítók felelőtlenségére hívta fel a figyel­met. Az ünnepség a helyi énekkar és az iskola növendékeinek kultúrműsorával fejeződött be. POGÁNY ERZSÉBET Ha már járt itt, tudja mire számtíhat. Ha még nem, ne szalassza el a lehetőséget, hogy megismerje jövendő partnereit és a kon­kurenciát. A legnagyobb magyarországi élelmiszer, ital és élel­miszer-gépipari szakkiállítás ismét várja kiállítóit Budapesten. FOODAPEST — 1994. november 23-26. 2. Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer-gépipari Szakkiállítás Bővebb információ és Jelentkezés: rlüd HUNG EXPO frwUíLíTÁSOK ACRO STUDIO FI—1441 Budapest, Pf. 44. Telefon: (36-1)263-6075, 263-6074, Telex: 22-4684, Fax: (36-1)263-6435 Szebeni Márton igazgató, dr. Kadala Miklósné project manager A SZAKMA NAPJAI — A SZAKMA NAGYJAI

Next

/
Thumbnails
Contents