Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-20 / 16. szám

2 SZABAD ÚJSÁG 1993. október 20. Itthon Egyelőre hajthatatlanok Milan Uhde elnök vezetésével a múlt hét elején cseh parlamenti küldöttség járt Szlovákiában, először a különválás óta. Mint a szlovák partnerekkel folytatott tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatón kiderült, a két parlament együttmű­ködését mindkét fél kívánatosnak tartja Megbeszéléseik során a kisebbségi kér­dés is szóba került, azon belül főként a Balladur-terv. Uhde kijelentette, Euró­pában minden kisebb nemzetnek vagy államnak fel kel figyelnie akkor, amikor részleges határmódosításokról esik szó. Ivan GaSparoviő annak a véleményének adott hangot, hogy nagyon szerencsétlen gondolat a kisebbségi kérdést a ha­tármódosítás lehetőségével összekapcsolni. Mert olyan helyzethez vezethet, amelynek tragikus formáját a volt Jugoszlávia területén láthatjuk. A két ország között megkötött szerződések esetleges módosításán kívül ismét felvetődött a csehországi kettős állampolgárság kérdése, amely azokat a polgárokat érinti, akiknek állandó lakhelye a másik ország területén van, vegyes házasságban él­nek, illetve ilyenből származnak. Uhde elmondta, hogy a cseh félnek vannak elképzelései az érintett polgárok gondjainak megoldásáról, de azok között most sem szerepel a kettős állampolgárság bevezetése. Közelebb az ET-hez Az Európa Tanács pozsonyi tájékoztató és dokumentációs közponját Peter Leup­­rechtnek, az ET főtitkárhelyettesének jelenlétében nyitották meg. Sorrendben ez az ötödik ilyen intézmény Közép- és Kelet-Európábán. Feladata egyfelől tájékoz­tatást nyújtani az ET-ről minden érdeklődőnek, másfelől információkat küldeni Szlovákiáról az ET strasbourgi központjának. Reméljük, az ide kapottak is, az oda adottak is tárgyilagosak, valószernek lesznek. Az „Indiagate-jelentés” elkészült A kormányfő október 13-án közölte a sajtóirodával, hogy a kormányhivatal ellen­őrző osztálya elkészült az Indiagate-nek elnevezett, a Sme c napilap által kirob­bantott affér kivizsgálásáról szóló jelentésével. Az október 12-re ígért jelentést a miniszterelnök a parlament elnökének akarja átadni, mihelyt az visszatér kül­földi útjáról. Tőle függ, hogy a jelentés tartalmát mikor és hogyan ismertetik a közvéleménnyel. Állítólag kétség nem férhet hozzá, hogy a jelentés objektív, an­nak ellenére sem, hogy a kormány önmagát, illetve saját minisztereit ellenőrizte. Majd kiderül. A rágalmazásért feljelentett lap ügyét egyébként a főügyész átadta a pozsonyi városi ügyészségnek. Válságmegoldó próbálkozások A kisebbségi kormányzás olyan politikai válság, amelyet mindenütt igyekeznek mielőbb megoldani. Nálunk már hónapok óta húzódik, noha nem mondható, hogy a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem tesz erőfeszítése­ket a legalább minimális biztonságot jelentő parlamenti többség megteremtésért. A Demokratikus Baloldal Pártjával folytatott múlt heti megbeszélése azonban is­mét nem adott okot különösebb derűlátásra. A DBP egyelőre nem hajlandó koa­lícióról tárgyalni, viszont az idő előtti parlamenti választásokat ugyancsak lehet­séges megoldásnak tartja. A megbeszélésen a DSZM képviselői kijelentették, hogy a kormány nem mond le, és a mozgalom nem lép koalícióra olyan part­nerrel, aki feltételül szabja, hogy a kormánynak Meőiar ne legyen tagja. Ugyancsak találkoztak a múlt héten a kormányon kívüli parlamenti pártok képvsielői, persze az SZNP-t kivéve. Megállapodásuk értelmében bizonyos konkrét kérdésekben készek az együttműködésre, különösen a gazdasági prob­lémák megoldását illetően. A találkozónak ezúttal az MKDM volt a házigazdája. A Duna összeköt — ha akarjuk Pozsony volt a színhelye a Duna Menti Tartományok Munkaközössége negyedik kongresszusának. A három évvel ezelőtt megalakult közösséget több mint 20 régió képviselői alkotják, s fő küldetése, hogy elősegítse a Duna menti területek együttműködését, gazdasági, közlekedési, kulturális, környezetvédelmi és tu­risztikai fejlesztését. Ennek most Szerbia az akadályozója, s a munkaközösség fel is szólította: tegye lehetővé a szabad hajózást a folyamon, ne követeljen jog­talan illetéket, szavatolja a hajók biztonságát. A Duna sok régiót, országot ösz­­szeköt, ha mindannyian akarjuk. Az IMF-küldöttség elégedett A júniusban elfogadott kormánynyilatkozat egyes programpontjainak teljesítését ellenőrizte a múlt héten a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Leginkább a költ­ségvetési bevételek és kiadások alakulására volt kíváncsi. Mint a pénzügy­minisztériumban tudomására hozták, a feltételezett bevétel kb. 10 milliárd koro­nával lesz kevesebb, a kiadás viszont 10-11 milliárddal több. A költségvetési hiány tehát az év végén elérheti a 20-21 milliárdot, ami a bruttó hazai termék 5-7 százalékának felel meg. Noha ez több, mint amennyit az IMF júniusban fel­tétlenül szabott, a küldöttség elégedettnek mutatkozott, mert véleménye szerint Szlovákia fizetési mérlege jobban alakult, mint az IMF szakemberei feltételezték, s a kormány az inflációt is ellenőrzés alatt tartja, bár a korona leértékelése ha­tással volt az árakra. A küldöttség dicsérte a nemzeti bank óvatos valutapoliti­káját és a pénzügyminisztérium eredményesebb adóbehajtását. Ennek köszön­hetően lett a költségvetési bevétel máris egymilliárddal több az IMF által felté­telezettnél. A kiadásokat viszont nem sikerült a javasoltak szerint csökkenteni. Sobona úr folytatja a kórházigazgatók leváltását. És hagyományosan anélkül, hogy döntését akár egy szóval is megindokolná. Ezúttal a Nemzeti Onkológiai Intézet igazgatóját menesztette. Az intézetben tartott háromhetes pénzügyi ellenőrzés nem talált kifogásolnivalót, s az igazgató alaptalannak minősíti azokat a vádakat, amelyek szerint bizonyos személyzeti és műszerekkel kapcsolatos intézkedései voltak in­dokolatlanok és megengedhetetlenek. Figyelmet érdemlő háttérinformáció vi­szont, hogy a leváltott dr. Stefan Korec tagja volt Kováé miniszterelnök-helyettes ama független bizottságának, amely szándéka szerint Szlovákia egészségügyi helyzetét akarta egészségesebbé tenni, s amely idén májusban jött létre, amikor a hazai orvostársadalom jelentős része megszűnt kommunikálni Soboóa minisz­terrel. A bizottságban négy kórházigazgató volt, s közülük dr. Korec a negyedik, vagyis az utolsó, akit leváltottak. Pedig három évvel ezelőtt Amerikából jött haza, hogy segítsen a rákgyógyítás szlovákiai színvonalának emelésében. Az MKDM-ben új program készül A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya szombaton többek közt tervezett új programjával foglalkozott. Az elkészült tervezetet — jó­váhagyása előtt — a területi választmányok, az alapszervezetek és a szakbizott­ságok is megvitatják. Az OV-nak szándékában áll az alapszabály módosítása is, azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljon a mozgalom munkája, politizálása. A testület foglalkozott a választott dél-szlovákiai képviselők szervezés alatt álló tár­sulásának kérdésével is, leszögezve, hogy csak az érvényes jogi előírásokkal összhangban álló szerveződést fogja támogatni. (sz) A privatizálás vállalkozásbarát is lehetne (Folytatás az 1. oldalról) tatkozik, hiszen az állam — annak el­lenére, hogy a bruttó hazai termék csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével számol — a kis- és kö­zépvállalkozók, valamint a termé­szetes személyek jövedelméből az ideinél 2,7-3 milliárd koronával na­gyobb bevételre akar szert tenni. Az adózási és társada­lombiztosítási feltételek sok kisvál­lalkozót késztettek iparengedélyé­nek visszaadására. Hogyan alakult a vállalkozók tábora az év eleje óta? — Becslésünk szerint mintegy 20 százalékra tehető a számbeli csökke­nés, de közben sok új vállalkozás is alakult. Az év végi statisztika majd pontosabb képet ad. Ha sikerül elér­nünk a jövedelemadó csökkenését, bi­zonyosra vehető, hogy ennek kedvező hatása lesz a vállalkozói szféra fejlő­désére. Egyébként nem eleve a vállal­kozók számának növekedése a fon­tos. Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy országban a lakosságnak leg­feljebb tíz százaléka vállalkozó, a többség munkavállaló. Nálunk 300 ezer körül van a vállalkozók száma, és a privatizációnak még távolról sem ér­tünk a végére. Előbb-utóbb úgyis csak a legügyesebbek maradnak a poron­don, s nekik azért kell lehetővé tenni az érvényesülést, hogy munkát tudja­nak adni a többieknek, minél több em­ber számára biztosítsák a megélhe­tést. Sajnos az utóbbi időben sokan nem gondoltak arra, hogy a megélhe­téshez dolgozni kell Ézzel termé­szetesen nem azt akarom mondani, hogy a vállalkozás ne legyen elérhető mindenki számára. Néhány hónappal ezelőtt mi javasoltuk a kormánynak, hogy a munkanélküliből lett vállalkozó­nak egy ideig ne kelljen jövedelemadót fizetnie. Sok önkormányzat rájött már arra, hogy előnyös bérleti feltételekkel, adókedvezményekkel és más módon is támogatniuk kell a vállalkozó szán­dékú embereket. Minél több lesz az önfinanszírozó, önmagát és családját fenntartani tudó ember, annál köny­­nyebben boldogul az ország. Persze a vállalkozókat is érik kudarcok, csaló­dások, de őket is meg kell győzni arról, hogy ha első nekifutásra valami nem sikerült, másodikra elérhetik céljukat. A kormány májusban tette közzé a kis- és középvállalkozók komplex tá­mogatásáról szóló programját. Mi­lyen segítséget jelent ez a program? — A kormány programja papíron szépen fest ugyan, de ameddig a szükséges pénzt nem tudják előterem­teni céljainak megvalósításához, csak kinyilatkoztatás marad. Sokszor elhangzott már, hogy ja­vítani kell a vállalkozók hitelfelvételi lehetőségeit. Az eddigi pénzkibo­csátási kísérletek nem eredmé­nyezték igazán a hitelkeretek növe­kedését, mert sok pénzt fordítottak a költségvetési hiány pótlására. Ml lehetne a megoldás? — Ez a helyzet nem egyik napról a másikra állt elő. Kialakulásának külső és belső okai vannak. A külsőket gyakran emlegetik: a keleti piac össze­omlása, a nyugati recesszió, háború a volt Jugoszláviában stb. A valódi belső okokról azonban alig hallani. Mi azt mondjuk, hogy a legtöbb pénzt a pri­vatizáció vonta el. Nálunk az állam áruvá minősítette a termelőeszközö­ket, és eladta őket. Ez történt az eddi­gi kis- és nagyprivatizációban. A ke­reslet oldalán azonban nem volt annyi pénz, amennyit ez a hirtelen megduz­zadt árukínálat megkövetelt volna. I- génybe kellett tehát venni a bankok hi­telkereteit is, szerintünk mintegy 100- 140 milliárd koronát. De a baj nem­csak az, hogy nem állnak rendelkezés­re a vállalkozások működtetéséhez szükséges hitelek, hanem az is, hogy a privatizáláshoz felvett hitelek a gazdasági hanyatlás időszakában túl­ságosan megterhelték a vállalkozókat. Mi már április óta mondjuk, hogy tör­­lesztéses módszerrel, a bankok kiha­gyásával kell privatizálni. A Nemzeti Vagyonalap egyezzen meg X. Y-nal, ennyiért megkapja az üzemet, ennyit kell letennie óvadékként a szerződés aláírásakor, a többit pedig (a tartozást) fokozatosan megadja Ha ma, amikor a vállalatok 90 százaléka fizetésképte­len, még hitelekkel terheljük meg új tu­lajdonosaikat, nem lehet reményük a talponmaradásra. A törlesztéses módszer bizonyá­ra előnyös lenne, de mit szólnának hozzá azok, akik az első privatizá­ciós hullámban fektették be a pén­züket, vagy vettek fel tekintélyes hi­telt, és már kamatot is fizettek? — Nos, ők valóban dühösek lehet­nének, és még azon sem csodál­koznék, ha felbontanák a régi szerző­dést, visszadnák a megszerzett va­gyont, és élnének az új lehetőséggel. Éppen ezért kellene visszatérni a kezdethez, és új módon rendezni az akkor meghitelezett üzleteket. A bank­ok visszakapnák a hitelként adott 140 milliárdot, és azonnal lenne pénz for­góhitelre, a termelés fellendítésére. Helyrehozhatnánk a hibát, hogy me­sterségesen pénzhiányt idéztünk elő, s hogy a pénzpiacról elvontuk azt a tő­két, amely a gazdaság működtetésé­hez kell. A hiba helyrehozható, csak egy kis bárotság kell hozzá. A kormányzat eddigi privatizá­ciós téblábolásából nem nagyon következethetünk a bátorság meg­létére, bár — ahogy nemrég hallot­tuk — a törlesztéses módszer újab­ban a kormány elképzelései között is szerepel... — Tudja, nekem már régebben az a meggyőződésem, hogy nem igaz a közmondás, amely szerint csak az nem követ el hibát, aki semmit sem tesz Néha a semittevés is nagy hiba. Inkább cselekedni kell, s ha valami rosszul sikerült, még kijavíthatjuk. Én ésszerűnek tartanám azt is, hogy bizo­nyos gyárakat szimbolikusan egy koro­náért adnának el. Higgye el, aki meg­kapná, megbecsülné, mert tudná, hogy ilyen csak egyszer van Úgy, mint Kelet-Németor­­szágban? — Igen, és képzelje, akik ingyen kapták, még azokat is támogatni kel­lett. Csakhogy ott van, aki támogas­son. Nálunk pedig... A hatalom még mindig negatívan viszonyul a vállalko­zókhoz, és ez megmutatkozik az embe­rek felfogásában is Szemet szúr, hogy annak vagy amannak a vállalkozónak milyen jó kocsija van. Mondok egy pél­dát. Én az utóbbi három, nem egészen négy hónapban harminckétezer kilomé­tert vezettem, ötszáz óra a volán mel­lett! El tudja képzelni, mennyire fá­rasztó? Ha nem lenne jó autóm, az öt­száz óra hétszáz lett volna, és ma nem érezném a derekam Meg kell tanul­nunk úgy nézni a vállalkozóra, mint a többiek szempontjából is hasznos em­berre. Ha jól megy a vállalkozás, jól megy azoknak is, akiknek munkát ad. Bár ott tartanánk már! A helyzet egyelőre inkább az, hogy a vállalko­zók jelentős része nem tudja tör­leszteni a hiteleket, még a kamato­kat sem fizetni... Az SZK kormányának 70. ülésén is­mét napirendre került a minimálbér és a létminimum kérdése. A minimálbért a jóváhagyott rende­let szerint 2200 koronáról 2450-re, és a 42,5 órás heti munkaidőben dolgo­zók órabérét 12 koronáról 13,30-ra emelik. A rendelet feltételezhetően no­vember 1-jén lép érvénybe. Ugyan­csak sokakat érint a kormány azon ja­vaslata, mellyel a létminimumról szóló 463/91-es törvényt módosítja Oíga Keltoéová munkaügyi miniszter szerint a parlament jóváhagyását követően, szintén november elsejétől lépne ér­(Folytatás az 1. oldalról) őket a balkáni fejleményekről, mert a háború elhúzódásának egyik oka lehet az is, hogy a nyugati hatalmak nem ér­tették, vagy nem is akarták tudomásul venni a konfliktus fejleményeit. Köte­lességünknek éreztük, hogy mi, akik abból a térségből származunk, tájé­koztassuk a világ politikusait. — Túlélheti-e az anyagi gondokkal küszködő kelet—közép-európai tudo­mányos kutatás ezt az időszakot, mi­kor helyzetét még az ún. agyelszívás­jelenség is súlyosbítja — azaz, hogy kiváló képességű szakemberek a jobb megélhetés reményében a fejlettebb országokba távoznak? — A civilizáció története többször is — Ebben is segítene a vételár fo­kozatos térítésének módszere. Ismét mondok egy példát. Ismerek egy cé­get, amelynek tavaly kétmillió és vala­hány korona vesztesége volt. De hite­lei után négy és fél millió korona ka­matot kellett megfizetnie. Ha nem kel­lett volna kamatot fizetnie, két és fél milliós nyereséggel zárta volna az évet, és abból egymillió-százhuszonöt­ezret fizetett volna be adóként az ál­lamkasszába. Jól járt volna a cég is, az állam is. Csak a bank nem. De adót a banknak is kell fizetnie. — Igaz, de amit a négy és fél mil­lióból befizet, az nem is tíz százalék, a többit elkölti bérekre, leírásokra és arra, hogy még fényűzőbb legyen a berendezése és a székháza. Csak­hogy szerintem nem a bankoknak kell gazdagnak lenniük, hanem az állam­nak. És polgárainak. Az önök egyesü­lete a jobb törvények és a szükség­leteknek jobban megfelelő kor­mányzati politika szorgalmazásán kívül a gyakorlatban, a mindennapi életben is tesz ezért valamit? — Egyesületünknek megközelítőleg 80 területi szervezete van. Regionális vagy helyi viszonylatban ők igye­keznek megteremteni a vállalkozásba­rát környezetet. Nálunk nincs fölé­­vagy alárendeltség, területi szerveze­teink önállóak, tehát rajtuk áll, hogyan szervezik tevékenységüket, kiket vá­lasztanak képvseleti szerveikbe, és azoktól milyen munkát követelnek meg. Nagyon sok függ a választott tisztségviselőktől, hogyan tudnak tár­gyalni az önkormányzatokkal. Tőlünk nem kapnak utasításokat, maguk szer­vezik a helyi érdekvédelmet. Szerve­zetünknek tizenöt szakmai egyesület is tagja, saját alapszabállyal. Hangsú­lyoznom kell azonban, hogy mi nem­csak tagjaink érdekeit védjük, hanem Szlovákia minden vállalkozójáét. Hi­szen ha például valamivel jobb adótör­vényt sikerül kiharcolnunk, annak a 300 ezer vállalkozó mindegyike hasznát látja. Köszönöm a beszélgetést! SZABÓ GÉZA vénybe a létminimum korcsoportok sze­rinti módosítása: hatéves korig az eddigi 900 korona helyett 1010, a hattól tízé­ves korig 1130, tíztől tizenöt éves korig 1350, tizenöt év felett 1460, a felnőttek esetében pedig 1350 korona lesz a lét­minimum összege — ami átlagosan 12,5 százalékos emelést jelent. A háztartási minimálösszeget a követke­zőképpen módosítják: az egy személyre eső eddigi 500 koronáról 630-ra, két személy esetében 810-re, három illetve négy személynél 1000-re, öt és több személy esetében az eddigi 950 koro­náról 1190-re emelik. -száz­bebizonyitotta, hogy a művészetet és a tudományt el lehet nyomni, fojtani, de eliminálni eddig még egyetlen rend­szernek sem sikerült. Sajnos, a nyuga­ti országokban sem rózsás a helyzet, de több biztató jelenség is mutatja, hogy a válság leküzdhető. Néhány ke­let-európai országban új értékelési rendszert vezettek be a kutatási témák elbírálásában. Szakszerűen és tárgyi­lagosan ítélik meg, hogy a szűkös anyagi forrásokból mely beadványokat érdemes támogatni. A Magyarok Nem­zetközi Orvostudományi Akadémiája az egyik járható útja az agyelszívás-je­lenség visszafordításának. DÁVID GYÖRGY PINTÉR ATTILA Az ezerkoronás csak október 22-ig érvényes Illetékes szervektől érkezett figyel­meztető jelzésekre reagálva, elke­rülendő, hogy a folyamatos bankjegy­­cserében keletkezett zavar a pénz­nem stabilitását veszélyeztesse, és ezzel gazdasági károkat okozzon, a Szlovák Nemzeti Bank 1993. október 18-tól már nem hoz forgalomba felülbé­lyegzett ezerkoronás bankjegyeket. Ezek a bankjegyek 1993. október 22-ig (beleértve) lesznek érvényes fizető­­eszközök. A nemzeti bank felszólítja a vállalkozókat, hogy azokat az ezerkoro­nás bankjegyeket, amelyeket az emlí­tett dátumig nem használnak fél fizető­eszközként, helyezzék el pénzintéze­tekben, vagy 1993. november 5-ig cseréljék be azokban kisebb névér­tékű bankjegyekre Az állampolgárok ugyancsak eddig az időpontig cserél­hetik be felülbélyegzett ezerkoronásai­kat a kereskedelmi bankokban. Az új szlovák ezerkoronás bankjegyek 1993. október 29-én kerülnek forga­lomba. A nemzeti bank tudatában van, hogy rendkívüli intézkedésével időlegesen megnehezíti a kész­pénzforgalmat, de teszi ezt azért, hogy védje Szlovákia állampolgárainak érde­keit. (sz) Emelik a minimálbért A Harward-kör orvosainkért

Next

/
Thumbnails
Contents