Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)
1993-10-20 / 16. szám
2 SZABAD ÚJSÁG 1993. október 20. Itthon Egyelőre hajthatatlanok Milan Uhde elnök vezetésével a múlt hét elején cseh parlamenti küldöttség járt Szlovákiában, először a különválás óta. Mint a szlovák partnerekkel folytatott tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatón kiderült, a két parlament együttműködését mindkét fél kívánatosnak tartja Megbeszéléseik során a kisebbségi kérdés is szóba került, azon belül főként a Balladur-terv. Uhde kijelentette, Európában minden kisebb nemzetnek vagy államnak fel kel figyelnie akkor, amikor részleges határmódosításokról esik szó. Ivan GaSparoviő annak a véleményének adott hangot, hogy nagyon szerencsétlen gondolat a kisebbségi kérdést a határmódosítás lehetőségével összekapcsolni. Mert olyan helyzethez vezethet, amelynek tragikus formáját a volt Jugoszlávia területén láthatjuk. A két ország között megkötött szerződések esetleges módosításán kívül ismét felvetődött a csehországi kettős állampolgárság kérdése, amely azokat a polgárokat érinti, akiknek állandó lakhelye a másik ország területén van, vegyes házasságban élnek, illetve ilyenből származnak. Uhde elmondta, hogy a cseh félnek vannak elképzelései az érintett polgárok gondjainak megoldásáról, de azok között most sem szerepel a kettős állampolgárság bevezetése. Közelebb az ET-hez Az Európa Tanács pozsonyi tájékoztató és dokumentációs közponját Peter Leuprechtnek, az ET főtitkárhelyettesének jelenlétében nyitották meg. Sorrendben ez az ötödik ilyen intézmény Közép- és Kelet-Európábán. Feladata egyfelől tájékoztatást nyújtani az ET-ről minden érdeklődőnek, másfelől információkat küldeni Szlovákiáról az ET strasbourgi központjának. Reméljük, az ide kapottak is, az oda adottak is tárgyilagosak, valószernek lesznek. Az „Indiagate-jelentés” elkészült A kormányfő október 13-án közölte a sajtóirodával, hogy a kormányhivatal ellenőrző osztálya elkészült az Indiagate-nek elnevezett, a Sme c napilap által kirobbantott affér kivizsgálásáról szóló jelentésével. Az október 12-re ígért jelentést a miniszterelnök a parlament elnökének akarja átadni, mihelyt az visszatér külföldi útjáról. Tőle függ, hogy a jelentés tartalmát mikor és hogyan ismertetik a közvéleménnyel. Állítólag kétség nem férhet hozzá, hogy a jelentés objektív, annak ellenére sem, hogy a kormány önmagát, illetve saját minisztereit ellenőrizte. Majd kiderül. A rágalmazásért feljelentett lap ügyét egyébként a főügyész átadta a pozsonyi városi ügyészségnek. Válságmegoldó próbálkozások A kisebbségi kormányzás olyan politikai válság, amelyet mindenütt igyekeznek mielőbb megoldani. Nálunk már hónapok óta húzódik, noha nem mondható, hogy a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem tesz erőfeszítéseket a legalább minimális biztonságot jelentő parlamenti többség megteremtésért. A Demokratikus Baloldal Pártjával folytatott múlt heti megbeszélése azonban ismét nem adott okot különösebb derűlátásra. A DBP egyelőre nem hajlandó koalícióról tárgyalni, viszont az idő előtti parlamenti választásokat ugyancsak lehetséges megoldásnak tartja. A megbeszélésen a DSZM képviselői kijelentették, hogy a kormány nem mond le, és a mozgalom nem lép koalícióra olyan partnerrel, aki feltételül szabja, hogy a kormánynak Meőiar ne legyen tagja. Ugyancsak találkoztak a múlt héten a kormányon kívüli parlamenti pártok képvsielői, persze az SZNP-t kivéve. Megállapodásuk értelmében bizonyos konkrét kérdésekben készek az együttműködésre, különösen a gazdasági problémák megoldását illetően. A találkozónak ezúttal az MKDM volt a házigazdája. A Duna összeköt — ha akarjuk Pozsony volt a színhelye a Duna Menti Tartományok Munkaközössége negyedik kongresszusának. A három évvel ezelőtt megalakult közösséget több mint 20 régió képviselői alkotják, s fő küldetése, hogy elősegítse a Duna menti területek együttműködését, gazdasági, közlekedési, kulturális, környezetvédelmi és turisztikai fejlesztését. Ennek most Szerbia az akadályozója, s a munkaközösség fel is szólította: tegye lehetővé a szabad hajózást a folyamon, ne követeljen jogtalan illetéket, szavatolja a hajók biztonságát. A Duna sok régiót, országot öszszeköt, ha mindannyian akarjuk. Az IMF-küldöttség elégedett A júniusban elfogadott kormánynyilatkozat egyes programpontjainak teljesítését ellenőrizte a múlt héten a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Leginkább a költségvetési bevételek és kiadások alakulására volt kíváncsi. Mint a pénzügyminisztériumban tudomására hozták, a feltételezett bevétel kb. 10 milliárd koronával lesz kevesebb, a kiadás viszont 10-11 milliárddal több. A költségvetési hiány tehát az év végén elérheti a 20-21 milliárdot, ami a bruttó hazai termék 5-7 százalékának felel meg. Noha ez több, mint amennyit az IMF júniusban feltétlenül szabott, a küldöttség elégedettnek mutatkozott, mert véleménye szerint Szlovákia fizetési mérlege jobban alakult, mint az IMF szakemberei feltételezték, s a kormány az inflációt is ellenőrzés alatt tartja, bár a korona leértékelése hatással volt az árakra. A küldöttség dicsérte a nemzeti bank óvatos valutapolitikáját és a pénzügyminisztérium eredményesebb adóbehajtását. Ennek köszönhetően lett a költségvetési bevétel máris egymilliárddal több az IMF által feltételezettnél. A kiadásokat viszont nem sikerült a javasoltak szerint csökkenteni. Sobona úr folytatja a kórházigazgatók leváltását. És hagyományosan anélkül, hogy döntését akár egy szóval is megindokolná. Ezúttal a Nemzeti Onkológiai Intézet igazgatóját menesztette. Az intézetben tartott háromhetes pénzügyi ellenőrzés nem talált kifogásolnivalót, s az igazgató alaptalannak minősíti azokat a vádakat, amelyek szerint bizonyos személyzeti és műszerekkel kapcsolatos intézkedései voltak indokolatlanok és megengedhetetlenek. Figyelmet érdemlő háttérinformáció viszont, hogy a leváltott dr. Stefan Korec tagja volt Kováé miniszterelnök-helyettes ama független bizottságának, amely szándéka szerint Szlovákia egészségügyi helyzetét akarta egészségesebbé tenni, s amely idén májusban jött létre, amikor a hazai orvostársadalom jelentős része megszűnt kommunikálni Soboóa miniszterrel. A bizottságban négy kórházigazgató volt, s közülük dr. Korec a negyedik, vagyis az utolsó, akit leváltottak. Pedig három évvel ezelőtt Amerikából jött haza, hogy segítsen a rákgyógyítás szlovákiai színvonalának emelésében. Az MKDM-ben új program készül A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya szombaton többek közt tervezett új programjával foglalkozott. Az elkészült tervezetet — jóváhagyása előtt — a területi választmányok, az alapszervezetek és a szakbizottságok is megvitatják. Az OV-nak szándékában áll az alapszabály módosítása is, azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljon a mozgalom munkája, politizálása. A testület foglalkozott a választott dél-szlovákiai képviselők szervezés alatt álló társulásának kérdésével is, leszögezve, hogy csak az érvényes jogi előírásokkal összhangban álló szerveződést fogja támogatni. (sz) A privatizálás vállalkozásbarát is lehetne (Folytatás az 1. oldalról) tatkozik, hiszen az állam — annak ellenére, hogy a bruttó hazai termék csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével számol — a kis- és középvállalkozók, valamint a természetes személyek jövedelméből az ideinél 2,7-3 milliárd koronával nagyobb bevételre akar szert tenni. Az adózási és társadalombiztosítási feltételek sok kisvállalkozót késztettek iparengedélyének visszaadására. Hogyan alakult a vállalkozók tábora az év eleje óta? — Becslésünk szerint mintegy 20 százalékra tehető a számbeli csökkenés, de közben sok új vállalkozás is alakult. Az év végi statisztika majd pontosabb képet ad. Ha sikerül elérnünk a jövedelemadó csökkenését, bizonyosra vehető, hogy ennek kedvező hatása lesz a vállalkozói szféra fejlődésére. Egyébként nem eleve a vállalkozók számának növekedése a fontos. Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy országban a lakosságnak legfeljebb tíz százaléka vállalkozó, a többség munkavállaló. Nálunk 300 ezer körül van a vállalkozók száma, és a privatizációnak még távolról sem értünk a végére. Előbb-utóbb úgyis csak a legügyesebbek maradnak a porondon, s nekik azért kell lehetővé tenni az érvényesülést, hogy munkát tudjanak adni a többieknek, minél több ember számára biztosítsák a megélhetést. Sajnos az utóbbi időben sokan nem gondoltak arra, hogy a megélhetéshez dolgozni kell Ézzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a vállalkozás ne legyen elérhető mindenki számára. Néhány hónappal ezelőtt mi javasoltuk a kormánynak, hogy a munkanélküliből lett vállalkozónak egy ideig ne kelljen jövedelemadót fizetnie. Sok önkormányzat rájött már arra, hogy előnyös bérleti feltételekkel, adókedvezményekkel és más módon is támogatniuk kell a vállalkozó szándékú embereket. Minél több lesz az önfinanszírozó, önmagát és családját fenntartani tudó ember, annál könynyebben boldogul az ország. Persze a vállalkozókat is érik kudarcok, csalódások, de őket is meg kell győzni arról, hogy ha első nekifutásra valami nem sikerült, másodikra elérhetik céljukat. A kormány májusban tette közzé a kis- és középvállalkozók komplex támogatásáról szóló programját. Milyen segítséget jelent ez a program? — A kormány programja papíron szépen fest ugyan, de ameddig a szükséges pénzt nem tudják előteremteni céljainak megvalósításához, csak kinyilatkoztatás marad. Sokszor elhangzott már, hogy javítani kell a vállalkozók hitelfelvételi lehetőségeit. Az eddigi pénzkibocsátási kísérletek nem eredményezték igazán a hitelkeretek növekedését, mert sok pénzt fordítottak a költségvetési hiány pótlására. Ml lehetne a megoldás? — Ez a helyzet nem egyik napról a másikra állt elő. Kialakulásának külső és belső okai vannak. A külsőket gyakran emlegetik: a keleti piac összeomlása, a nyugati recesszió, háború a volt Jugoszláviában stb. A valódi belső okokról azonban alig hallani. Mi azt mondjuk, hogy a legtöbb pénzt a privatizáció vonta el. Nálunk az állam áruvá minősítette a termelőeszközöket, és eladta őket. Ez történt az eddigi kis- és nagyprivatizációban. A kereslet oldalán azonban nem volt annyi pénz, amennyit ez a hirtelen megduzzadt árukínálat megkövetelt volna. I- génybe kellett tehát venni a bankok hitelkereteit is, szerintünk mintegy 100- 140 milliárd koronát. De a baj nemcsak az, hogy nem állnak rendelkezésre a vállalkozások működtetéséhez szükséges hitelek, hanem az is, hogy a privatizáláshoz felvett hitelek a gazdasági hanyatlás időszakában túlságosan megterhelték a vállalkozókat. Mi már április óta mondjuk, hogy törlesztéses módszerrel, a bankok kihagyásával kell privatizálni. A Nemzeti Vagyonalap egyezzen meg X. Y-nal, ennyiért megkapja az üzemet, ennyit kell letennie óvadékként a szerződés aláírásakor, a többit pedig (a tartozást) fokozatosan megadja Ha ma, amikor a vállalatok 90 százaléka fizetésképtelen, még hitelekkel terheljük meg új tulajdonosaikat, nem lehet reményük a talponmaradásra. A törlesztéses módszer bizonyára előnyös lenne, de mit szólnának hozzá azok, akik az első privatizációs hullámban fektették be a pénzüket, vagy vettek fel tekintélyes hitelt, és már kamatot is fizettek? — Nos, ők valóban dühösek lehetnének, és még azon sem csodálkoznék, ha felbontanák a régi szerződést, visszadnák a megszerzett vagyont, és élnének az új lehetőséggel. Éppen ezért kellene visszatérni a kezdethez, és új módon rendezni az akkor meghitelezett üzleteket. A bankok visszakapnák a hitelként adott 140 milliárdot, és azonnal lenne pénz forgóhitelre, a termelés fellendítésére. Helyrehozhatnánk a hibát, hogy mesterségesen pénzhiányt idéztünk elő, s hogy a pénzpiacról elvontuk azt a tőkét, amely a gazdaság működtetéséhez kell. A hiba helyrehozható, csak egy kis bárotság kell hozzá. A kormányzat eddigi privatizációs téblábolásából nem nagyon következethetünk a bátorság meglétére, bár — ahogy nemrég hallottuk — a törlesztéses módszer újabban a kormány elképzelései között is szerepel... — Tudja, nekem már régebben az a meggyőződésem, hogy nem igaz a közmondás, amely szerint csak az nem követ el hibát, aki semmit sem tesz Néha a semittevés is nagy hiba. Inkább cselekedni kell, s ha valami rosszul sikerült, még kijavíthatjuk. Én ésszerűnek tartanám azt is, hogy bizonyos gyárakat szimbolikusan egy koronáért adnának el. Higgye el, aki megkapná, megbecsülné, mert tudná, hogy ilyen csak egyszer van Úgy, mint Kelet-Németországban? — Igen, és képzelje, akik ingyen kapták, még azokat is támogatni kellett. Csakhogy ott van, aki támogasson. Nálunk pedig... A hatalom még mindig negatívan viszonyul a vállalkozókhoz, és ez megmutatkozik az emberek felfogásában is Szemet szúr, hogy annak vagy amannak a vállalkozónak milyen jó kocsija van. Mondok egy példát. Én az utóbbi három, nem egészen négy hónapban harminckétezer kilométert vezettem, ötszáz óra a volán mellett! El tudja képzelni, mennyire fárasztó? Ha nem lenne jó autóm, az ötszáz óra hétszáz lett volna, és ma nem érezném a derekam Meg kell tanulnunk úgy nézni a vállalkozóra, mint a többiek szempontjából is hasznos emberre. Ha jól megy a vállalkozás, jól megy azoknak is, akiknek munkát ad. Bár ott tartanánk már! A helyzet egyelőre inkább az, hogy a vállalkozók jelentős része nem tudja törleszteni a hiteleket, még a kamatokat sem fizetni... Az SZK kormányának 70. ülésén ismét napirendre került a minimálbér és a létminimum kérdése. A minimálbért a jóváhagyott rendelet szerint 2200 koronáról 2450-re, és a 42,5 órás heti munkaidőben dolgozók órabérét 12 koronáról 13,30-ra emelik. A rendelet feltételezhetően november 1-jén lép érvénybe. Ugyancsak sokakat érint a kormány azon javaslata, mellyel a létminimumról szóló 463/91-es törvényt módosítja Oíga Keltoéová munkaügyi miniszter szerint a parlament jóváhagyását követően, szintén november elsejétől lépne ér(Folytatás az 1. oldalról) őket a balkáni fejleményekről, mert a háború elhúzódásának egyik oka lehet az is, hogy a nyugati hatalmak nem értették, vagy nem is akarták tudomásul venni a konfliktus fejleményeit. Kötelességünknek éreztük, hogy mi, akik abból a térségből származunk, tájékoztassuk a világ politikusait. — Túlélheti-e az anyagi gondokkal küszködő kelet—közép-európai tudományos kutatás ezt az időszakot, mikor helyzetét még az ún. agyelszívásjelenség is súlyosbítja — azaz, hogy kiváló képességű szakemberek a jobb megélhetés reményében a fejlettebb országokba távoznak? — A civilizáció története többször is — Ebben is segítene a vételár fokozatos térítésének módszere. Ismét mondok egy példát. Ismerek egy céget, amelynek tavaly kétmillió és valahány korona vesztesége volt. De hitelei után négy és fél millió korona kamatot kellett megfizetnie. Ha nem kellett volna kamatot fizetnie, két és fél milliós nyereséggel zárta volna az évet, és abból egymillió-százhuszonötezret fizetett volna be adóként az államkasszába. Jól járt volna a cég is, az állam is. Csak a bank nem. De adót a banknak is kell fizetnie. — Igaz, de amit a négy és fél millióból befizet, az nem is tíz százalék, a többit elkölti bérekre, leírásokra és arra, hogy még fényűzőbb legyen a berendezése és a székháza. Csakhogy szerintem nem a bankoknak kell gazdagnak lenniük, hanem az államnak. És polgárainak. Az önök egyesülete a jobb törvények és a szükségleteknek jobban megfelelő kormányzati politika szorgalmazásán kívül a gyakorlatban, a mindennapi életben is tesz ezért valamit? — Egyesületünknek megközelítőleg 80 területi szervezete van. Regionális vagy helyi viszonylatban ők igyekeznek megteremteni a vállalkozásbarát környezetet. Nálunk nincs fölévagy alárendeltség, területi szervezeteink önállóak, tehát rajtuk áll, hogyan szervezik tevékenységüket, kiket választanak képvseleti szerveikbe, és azoktól milyen munkát követelnek meg. Nagyon sok függ a választott tisztségviselőktől, hogyan tudnak tárgyalni az önkormányzatokkal. Tőlünk nem kapnak utasításokat, maguk szervezik a helyi érdekvédelmet. Szervezetünknek tizenöt szakmai egyesület is tagja, saját alapszabállyal. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mi nemcsak tagjaink érdekeit védjük, hanem Szlovákia minden vállalkozójáét. Hiszen ha például valamivel jobb adótörvényt sikerül kiharcolnunk, annak a 300 ezer vállalkozó mindegyike hasznát látja. Köszönöm a beszélgetést! SZABÓ GÉZA vénybe a létminimum korcsoportok szerinti módosítása: hatéves korig az eddigi 900 korona helyett 1010, a hattól tízéves korig 1130, tíztől tizenöt éves korig 1350, tizenöt év felett 1460, a felnőttek esetében pedig 1350 korona lesz a létminimum összege — ami átlagosan 12,5 százalékos emelést jelent. A háztartási minimálösszeget a következőképpen módosítják: az egy személyre eső eddigi 500 koronáról 630-ra, két személy esetében 810-re, három illetve négy személynél 1000-re, öt és több személy esetében az eddigi 950 koronáról 1190-re emelik. -százbebizonyitotta, hogy a művészetet és a tudományt el lehet nyomni, fojtani, de eliminálni eddig még egyetlen rendszernek sem sikerült. Sajnos, a nyugati országokban sem rózsás a helyzet, de több biztató jelenség is mutatja, hogy a válság leküzdhető. Néhány kelet-európai országban új értékelési rendszert vezettek be a kutatási témák elbírálásában. Szakszerűen és tárgyilagosan ítélik meg, hogy a szűkös anyagi forrásokból mely beadványokat érdemes támogatni. A Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája az egyik járható útja az agyelszívás-jelenség visszafordításának. DÁVID GYÖRGY PINTÉR ATTILA Az ezerkoronás csak október 22-ig érvényes Illetékes szervektől érkezett figyelmeztető jelzésekre reagálva, elkerülendő, hogy a folyamatos bankjegycserében keletkezett zavar a pénznem stabilitását veszélyeztesse, és ezzel gazdasági károkat okozzon, a Szlovák Nemzeti Bank 1993. október 18-tól már nem hoz forgalomba felülbélyegzett ezerkoronás bankjegyeket. Ezek a bankjegyek 1993. október 22-ig (beleértve) lesznek érvényes fizetőeszközök. A nemzeti bank felszólítja a vállalkozókat, hogy azokat az ezerkoronás bankjegyeket, amelyeket az említett dátumig nem használnak fél fizetőeszközként, helyezzék el pénzintézetekben, vagy 1993. november 5-ig cseréljék be azokban kisebb névértékű bankjegyekre Az állampolgárok ugyancsak eddig az időpontig cserélhetik be felülbélyegzett ezerkoronásaikat a kereskedelmi bankokban. Az új szlovák ezerkoronás bankjegyek 1993. október 29-én kerülnek forgalomba. A nemzeti bank tudatában van, hogy rendkívüli intézkedésével időlegesen megnehezíti a készpénzforgalmat, de teszi ezt azért, hogy védje Szlovákia állampolgárainak érdekeit. (sz) Emelik a minimálbért A Harward-kör orvosainkért