Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-29 / 13. szám
6 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 29. SZEPTEMBER tizen hatodikán és tizenhetedikén nyolc ország (magánvállalkozói és üzletemberei találkoztak a Párkányhoz közeli Kovácspatakon. A festői környezetben tartott, rendkívül sikeresnek és eredményesnek ítélt rendezvényen, melyet a párkányi székhelyű Déli Régió Ipartestülete és a budapesti Business Center Club szervezett, Magyarországról, Romániából, Lengyelországból, Szlovéniából, Ukrajnából s Oroszországból, valamint Olaszországból, no és természetesen Szlovákiából mintegy száz meghívott üzletkötő, kereskedő, iparos és vállalkozó vett részt. A cél közös Olyan találkozóra várjuk az érdeklődőket, állt a meghívólevélben, mely üzletkötésekre, üzleti kapcsolatteremtésre kínál, adhat kiváló lehetőséget. Nos, akik éltek a felkínált lehetőséggel, az összejövetel végén egytől egyig egyöntetűen kijelentették: nem bánták meg, sőt kimondottan örülnek, hogy jelen lehettek az akción. Hogy miért? Nos, lássuk! Szóljanak, beszéljenek maguk a résztvevők, az érintettek. Elsőként Száz Ferencet, a romániai Beszterce-Naszód Megye Kereskedelmi és Ipari Kamarája elnökét fogtam vallatóra. A Kamaráról elöljáróban el kell mondani, hogy 71 céget képviselt. — Elhoztuk vállalkozóink konkrét ajánlásainak és igényeinek jegyzékét és együttműködési javaslatait — nyilatkozta Szász Ferenc —, kamaránk célul tűzte ki, hogy a találkozón minél több új kapcsolatot teremtsünk, s újabb hálózatokat építsünk ki a magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és más országokból érkezett partnerekkel. Ezen túlmenően, mivel Romániából három kamara — a Romániai Nemzeti Kamara, a Szatmárnémeti Kamara és Beszterce-Naszód Megye Kereskedelmi és Ipari Kamarája — képviselői mellett hat megyénkből érkeztek vállalkozók, remek lehetőség kínálkozott a kölcsönös ismerkedésre. Olyan üzletemberek is kapcsolatokat létesítettek egymással, akik a rendezvény előtt mit sem tudtak egymás s cégeik létezéséről. A Beszterce-Naszód megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke dicsérte a szervezést, a rendezést. Szavait alátámasztja az a tény is, mondta, hogy sokkal több üzletember volt a kétnapos rendezvényen, mint amennyi a hasonló találkozókon Magyarországon vagy Romániában meg szokott jelenni. Beszterce-Naszód megyében 3000 vállalat működik, közülük 2800 ma-Magánvállalkozók és üzletemberek találkoztak Kovácspatakon Uj munkahelyeket teremthet gáncég. A 327 ezer lakosú megye Kereskedelmi és Ipari Kamarájának 270 tagja van. A 23 millió lakosú Romániában egyébként, tudtuk még meg az akció végén tartott sajtótájékoztatón, mintegy félmillió vállalkozó tevékenykedik, közülük azonban csupán 50 ezren tagjai valamelyik kamarának. Romániában sem kötelező a kamaratagság. Ennek van jó és rossz oldala is. Különben a Bukaresti Kereskedelmi Kamara képviselője elújságolta azt is, hogy küldtek a szlovák kormánynak jó egy hónappal ezelőtt aláírásra egy vállalkozói együttműködési szerződést, a levélre azonban szeptember tizenhetedikéig választ nem kaptak. Nézzük meg, mit kínáltak a találkozón a romániai vállalkozók leendő partnereiknek, és mit kerestek, mi iránt mutattak leginkább érdeklődést. Ajánlottak például fogyasztásra és ipari feldolgozásra friss gyümölcsöt, öntött és kovácsolt alkatrészeket, ipari acélcsapszerkezeteket, szőnyegeket, készruhát, ágyneműgarnitúrákat, bútorokat, mezőgazdasági szerszámokat, munkaeszközöket, útikavicsot, sportfelszereléseket, népi kerámiát, növényi olajokat, szakképzetlen és szakképzett munkaerőt Kerestek rovarirtó szereket cukrot rizst kidolgozott bőrt színes tv-készülékeket tejport, horganyozott pléhet építőanyagokat üveges sört, húskonzerveket, lakberendezési ipari termékeket természetes szörpkoncentrátumokat... Szóljanak a szervezők is A találkozót biztosító párkányi székhelyű Déli Régió Ipartestülete csak a közelmúltban, 1993. április 28-án alakult. Mint Dejcző Aladár elnök, az összejövetel egyik fő szervezője elmondta, 22 település (a volt Párkányi járás) érdeklődő vállalkozóinak az érdekeit képviselik. Egyelőre taglétszámuk csak 55 fő. — Úgy gondoltuk — szögezte le társa, Pereszlényi Gyula, a másik ötletgazda —, kevés vállalkozónak van annyi pénze, hogy annyi országot és az egyes országokban annyi üzletembert, szaktársat felkeressen, mint amennyivel egy közös rendezvényen egy helyben megismerkedhet. — A meghívottak 85 százaléka el is jött az összejövetelre — összegzett újfent Dejcző Aladár —, s személyes felméréseim szerint a jelenlévők mintegy 30 százaléka már a helyszínen kötött a megjelentek egyikévelmásikával valamiféle üzletet, vagy legalábbis konkrét üzletkötés céljából felvette valakivel a kapcsolatot. Elmondom még, hogy egy személytől a szervezésért és az ellátásért 1300 koronát kértünk. A nagyfokú érdeklődés azt bizonyítja, szögezte le Bartusz Gyula, az Ipartestület titkára, hogy a legtöbb üzletember tisztában van vele, a volt szocialista országok vállalkozói között komoly együttműködési lehetőségek rejlenek. Ján Oravec, Párkány polgármestere kiemelte, hogy az együttműködés új munkahelyeket is teremt a régiókban. Párkányban már 1992-ben megalakult a budapesti székhelyű Vállalkozók Országos Szövetsége fiókja, amely több közös akció, vállalkozótalálkozó szervezését is felvállalta. Az 1993-ra tervezett rendezvények közül már hét megvalósult. Az összejövetelekre váltakozva a szlovákiai Kovácspatakon és a magyarországi Dobogókőn vagy Budapesten került sor. A találkozón ez idáig már 10 ország vállalkozói vettek részt. A legnagyobb érdeklődés rendszerint a gyógyászati termékek, mezőgazdasági és kertészeti eszközök, szerszámgépek, műszaki berendezések és élelmiszerek iránt mutatkozott. Ezek után lássuk, mit kínáltak és kerestek a szlovákiai vállalkozók a találkozón! Kerestek faárut, műanyagot, vasárut, Dácia és Zsiguli autóalkatrészeket, de szerették volna felvenni a kapcsolatot fejlett technológiák közvetítésében érdekelt cégekkel is. A kínálatban leginkább úgyszintén faáruk, autóakkumulátorok, kárpitozott bútorok, fémek, festékek, centrifugális szivattyúk, építőanyagok, kozmetikai cikkek, de kerámia káposztáshordók, kohóipari termékek, tetőfedő lemezek is szerepeltek. r Es a magyarok? A jövőben a Déli Régió Ipartestületével a magyarországi Független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalja fel a találkozók rendezését. Az FMKI 1989-ben kezdte meg működését. A csoport az állami hivataloktól szellemében és gazdaságilag egyaránt független országos szervezet, országos hatáskörű kamara, s felvállalja a magyar, illetve a külföldi tökével alapított társaságok és vállalkozók érdekképviseletét. Fehérvári Tibor, a Külföldi Tagozat főtitkára leszögezte: — Taglétszámunk alacsony, 200 személyt tudhatunk sorainkban. Az érdeklődés azonban napról napra nő. Kamaránknak két tagozata van. Az egyik a magyar tőkével alakult végeket és a magyar vállalkozókat tömöríti, a másik pedig a Magyarországon bejegyzett, de részben vagy egészben külföldi tőkével működő cégeket, vállalkozásokat várja soraiba. A tagság 90 százalékát cégek alkotják, de 14 ezer vegyes vállalattal is tartunk kapcsolatot. A Kamara klasszikus érdekképviseletet vállal, szakemberei heti egy alkalommal — pénzügyek, bérmunka, társadalombiztosítás, számvitel, jogi kérdések, kereskedelmi és külkereskedelmi ügyek, vámok, adók — ingyenes tanácsadást adnak tagjaiknak. A FMKI mintegy 150-160 magyarországi és külföldi kamarával tart fenn, legalább levelező viszonyban, kapcsolatot. A legtöbb kamarától megkapják a tagvállalatok listáját, amit aztán betáplálnak az adatbankukba. Ezekhez a címekhez aztán a kamara tagjai ingyen hozzájuthatnak. — Mintegy 50-60 olyan cég képviselőjével is találkoztam — újságolta a főtitkár —, akikkel adott a lehetőség tényleges kapcsolatteremtésre. Néhány üzletet kötöttünk is. Két nagy cégünk itt kötött megállapodást. Külön örülök annak, hogy sikerült felvenni a Bukaresti Kamarával is a kapcsolatot. S hogy mi érdekelte leginkább a találkozón részt vett magyarországi vállalkozókat? Bútor, hűtőipari berendezés, fafeldolgozó gép, sörfőző üzemi berendezés... Kínálatukban többek között üdítő, szeszes ital, kávé, műtrágya, textília, színesfém, élelmiszer-ipari gép, üveg, kristály és szolgáltatás egyaránt szerepelt. Amint hallottuk, Magyarországon és Romániában is a számtalan, a normális működést nehezítő problémával találják szembe magukat a gazdasági életben részt vevők. Ezek részben abból adódnak, hogy a gazdasági környezet változatlanul nem vállalkozásbarát, részben meg abból, hogy a jogszabályok, tendeletek és a hatóságok ügymenete rendszeresen változik, a vállalkozói érdekek nehezen érvényesíthetők. Pedig ezen minél előbb változtatni kellene. S nemcsak Romániában és Magyarországon, hanem nálunk, Szlovákiában is. Mert mi — még ha tagadni igyekszik is a kormány — ugyanebben a cipőben járunk. Z. BALOGH LÁSZLÓ A két főszervező: Dejcző Aladár és Pereszlényi Gyula A szerző felvétele Naszvadon merész vállalkozók laknak Komoly szándékúak előnyben Rendkívül vidám kép fogadott bennünket az őszi hétvégén Naszvad községben. Ezen a vidéken nem számít látványosságnak a fóliasátor-rengeteg. Ám hogyha három nap leforgása alatt több száz árus veri fel sátrát Naszvad utcáiban, az már nem mindennapi esemény. Sorra járni a standokat, be-belesni a pótkocsik ponyvái alá, vagy esetleg megkérdezni valamelyik árust, vajon honnan szerezte be áruját — csaknem lehetetlen vállalkozás lett volna. S mi tagadás, vásárrontók sem kívántunk lenni. A község főterén rendezett kirakodóvásáron ugyanis árus és vásárló egyaránt elégedetten mosolygott. Az egyiknek áruja, a másiknak pedig pénze volt, amely ellenében cipót, kabátot, locsolókannát, esetleg kerekpárt vásárolhatott. Volt neki miből: az őszi vásár idejére beérett már a termés, és megtérültek a fóliázással járó költségek is. Ilyenkor elérkezik a téli holmik vásárlási ideje. S tudják ezt az árusok is. Olyan választékkal jöttek Naszvadra, hogy azt még a nagyvárosi kereskedők is megirigyelhették volna Ez mind semmi! A nagy nyüzsgés, hangzavar a régi vásári hangulatot idézte. A korunkbeli mégis eltért valamiben a hagyományostól. A vevő már réges-régen nem alkuszik, a „kupecek és kofák” vendégcsalogató udvariasága ugyancsak a múlté. A naszvadi kirakodóvásár az idei őszi bemutatóvásár csupán egyik rendezvénye — amolyan tarka színfoltja — volt. Áz Artpress cég, az Amigo Kft., valamint a naszvadi községi hivatal által közösen megrendezett bemutatóvásárának ennél Komolyabb küldetése volt. Naszvad sportcsarnokát, valamint kultúrházát azok a komoly szándékú vállalkozók vették birtokukba három napra, akik nem arra törekedtek, hogy gyorsan túladjanak termékeiken. Ok elsősorban a bemutatkozás lehetőségével éltek, valamint azzal, hogy a kiállítás során megismerkedhetnek más vállalkozókkal is. E helyen találkoztunk a szenei Biores cég alkalmazottaival is, akik a fritőz és a mikrohullámú sütő funkcióit egyesítő újdonsült konyhagépet, valamint vízmasszázs-berendezeseket mutattak be. Eközben éltek a menedzseri szakma fortélyaival is — a vendégeknek nemcsak a termékek egészségünk szempontjából fontos előnyeit hangsúlyozták, hanem a cseppet sem olcsó gépek részletfizetésre történő megvásárlását sem felejtették el megemlíteni. Az ógyallai Kajan bútorkeszítő cég pedig a panellakásokba is alkalmas, praktikus bútorokkal lepte meg a bámészkodókat. Miközben a kiállított árukkal ismerkedtünk, a főtéren a komáromi Ázia-centrum áruház tartotta divatbemutatóját. A legtöbben szintén ruházati cikkeket mutattak be. illetve árusítottak, köztük a pozsonyi Minidiskont, a nyitrai Nella top, az ógyallai Sandy. A sportcsarnokban megismerkedtünk az érsekújvári JUP Kiadó kínálatával, amely nemcsak névjegykártyák, értesítők, postai utalványok nyomtatásával foglalkozik, hanem nyelvi gyakorlófuzeteket és segédeszközöket jelentet meg viszonylag alacsony áron — például egy angol munkafüzet ára tíz, egy német nyelvfüzet huszonöt korona volt. Kistraktorok több kereskedőtől is A mezőgazdasági kisvállalkozók Mekkájában — azaz délvidéken — rendkívül nagy volt az érdeklődés a bemutatón kiállított gépek és berendezések iránt, melyeket többek között a komáromi Agrokom, a nagymegyeri Bisen GmbH, a pozsonyi France, a dunaszerdahelyi Interagroservis, a nyitrai Mar-Mai, a nagytapolcsányi Rovinka Gép- és Traktorállomás, a besztercebányai ZTV részvénytársaság kínált. A kistermelők számára a vásár és a kiállítás szervezői szakmai napokat tartottak, növelve ezzel a rendezvény értékét. A községháza tanácstermében megtartott előadásról, valamint a vásár hangulatáról kérdeztük Németh Gyulát, a rendezvény igazgatóját, egyben az Artpress tulajdonosát. — Szakmai napjaink szívnonalát, a dunaszerdahelyi Interagroservis és holland partnereik, valamint egy izraeli cég budapesti képviselője garantálta. Vidékünk a hagyományos zöldségtermesztő központok egyike, így a virágtermesztés is egyre inkább elterjedt. Az első szakmai napon tehát az e szakág iránt érdeklődők gyűltek össze. A kiállítók második szakmai találkozóján pedig a községünkbe látogató valamennyi résztvevőnek lehetőséget kívántunk adni a kapcsolatteremtésre. A vásárt nem akartuk csupán a kereskedelmi tevékenységre korlátozni. A vállalkozók a bemutatkozó vásár utolsó napján találkozhattak a Hospodárské noviny gazdasági napilap kiadójának, a pozsonyi Ekopressnek az igazgatójával. A lap komoly érdeklődést tanúsít a délvidéki vállalkozók iránt, akikkel mindeddig nem tudta felvenni a kapcsolatot. Ez alkalommal megismerkedhetett vállalkozóinkkal — tudtuk meg Németh Gyulától, akit ezt követően arra kértünk, mutassa be az Artpress munkáját is. A két vásár között: vállalkoznak — Az Artpress hamarosan már Artpress-Amigo Kft. néven működik majd, ugyanis az Amigo magyar partnereitől megvásároltuk a társaság felét. Az Artpress vállalkozás viszontagságos körülmények között indult. Az egykor bölcsődében dolgozó feleségem munkanélkülivé vált, én pedig az egykori Csemart Kereskedelmi igazgatóhelyettesi állását veszítettem el. Könyvkereskedést nyitottunk, reklámtevékenységgel, gazdasági tanácsadással is szeretnénk foglalkozni. Elsődleges tevékenységünk pedig a vásárok rendszeres szervezése lesz. A tavasszal, illetve ősszel megrendezendő bemutató vásárok közti időszakot pedig a 4-5 céggel közösen folytatott kereskedelmi tevékenység fogja kitölteni, beleértve a vállalkozók közti közvetítő szerepet is. Büszkén állíthatom, hogy a Hospodárske noviny a mi rendezvényünknek köszönhetően ismerkedett meg e vidék vállalkozóinak munkájával. A napilapban a vásárt követően egy önálló mellékletet jelentetnek meg az itt bemutatkozó vállalkozókról. Közös terveink között szerepel egy esetleges állandó magyar melléklet — mondotta a kiállítás igazgatója, aki szemmel láthatóan a vásár látogatottságával és a szakmai napok eredményességével is elégedett volt. Egyszer hopp, máskor kopp Naszvad a leggazdagabb falvak egyike, lakosai sokat köszönhetnek a jó termőtalajnak; és annak ellenére, hogy ma már nem támaszkodhatnak a cseh felvásárlókra, a földműveléssel együtt elsajátították az áru eladásának fortélyait is. Csakhogy munkájuk jutalmát ősszel kapják meg. A tavaszi hónapok várakozással telnek, akik kisgazda módra művelik földecskéiket, olyankor az előző évből megmaradt pénz- és élelemtartalékaikat élik fel. Az Artpress alkalmazottai hamar rájöttek, hogy tavasszal könyveiknek, újságaiknak sincs olyan keletje, mint a hidegebb hónapokban. Nemegyszer előfordult már, hogy azok, akilc a tavaszi hónapokban sem tudtak lemondani kedvenc lapjukról, hitelbe vásárolták azt! S mindez korunk modem, gazdagnak mondott községében történt, ahol a sok díszes magánbolt is az év vége felé válik igazán nyereségessé. Ennek ellenére néhány találékony vállalkozó jóvoltából Naszvadból néhány vásári idény leforgása alatt a vállalkozók központi találkozóhelye válhat. Megfelelő szakértelem és szervezettség kíséretében ez nem is olyan valószínűtlen elképzelés SZÁZ ILDIKÓ
