Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-29 / 13. szám

6 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 29. SZEPTEMBER tizen hatodikán és tizenhetedikén nyolc ország (ma­gánvállalkozói és üzletemberei ta­lálkoztak a Párkányhoz közeli Ko­vácspatakon. A festői környezet­ben tartott, rendkívül sikeresnek és eredményesnek ítélt rendezvényen, melyet a párkányi székhelyű Déli Régió Ipartestülete és a budapesti Business Center Club szervezett, Magyarországról, Romániából, Lengyelországból, Szlovéniából, Ukrajnából s Oroszországból, vala­mint Olaszországból, no és termé­szetesen Szlovákiából mintegy száz meghívott üzletkötő, kereskedő, iparos és vállalkozó vett részt. A cél közös Olyan találkozóra várjuk az érdeklő­dőket, állt a meghívólevélben, mely üzletkötésekre, üzleti kapcsolatte­remtésre kínál, adhat kiváló lehetősé­get. Nos, akik éltek a felkínált lehető­séggel, az összejövetel végén egytől egyig egyöntetűen kijelentették: nem bánták meg, sőt kimondottan örül­nek, hogy jelen lehettek az akción. Hogy miért? Nos, lássuk! Szólja­nak, beszéljenek maguk a résztvevők, az érintettek. Elsőként Száz Ferencet, a romá­niai Beszterce-Naszód Megye Ke­reskedelmi és Ipari Kamarája el­nökét fogtam vallatóra. A Kamaráról elöljáróban el kell mondani, hogy 71 céget képviselt. — Elhoztuk vállalkozóink konkrét ajánlásainak és igényeinek jegyzékét és együttműködési javaslatait — nyi­latkozta Szász Ferenc —, kamaránk célul tűzte ki, hogy a találkozón mi­nél több új kapcsolatot teremtsünk, s újabb hálózatokat építsünk ki a ma­gyarországi, szlovákiai, lengyelorszá­gi és más országokból érkezett part­nerekkel. Ezen túlmenően, mivel Ro­mániából három kamara — a Romá­niai Nemzeti Kamara, a Szatmár­németi Kamara és Beszterce-Na­szód Megye Kereskedelmi és Ipari Kamarája — képviselői mellett hat megyénkből érkeztek vállalkozók, re­mek lehetőség kínálkozott a kölcsönös ismerkedésre. Olyan üzlet­emberek is kapcsolatokat létesítettek egymással, akik a rendezvény előtt mit sem tudtak egymás s cégeik léte­zéséről. A Beszterce-Naszód megyei Ke­reskedelmi és Ipari Kamara elnöke dicsérte a szervezést, a rendezést. Szavait alátámasztja az a tény is, mondta, hogy sokkal több üzletember volt a kétnapos rendezvényen, mint amennyi a hasonló találkozókon Ma­gyarországon vagy Romániában meg szokott jelenni. Beszterce-Naszód megyében 3000 vállalat működik, közülük 2800 ma-Magánvállalkozók és üzletemberek találkoztak Kovácspatakon Uj munkahelyeket teremthet gáncég. A 327 ezer lakosú megye Kereskedelmi és Ipari Kamarájának 270 tagja van. A 23 millió lakosú Romániában egyébként, tudtuk még meg az akció végén tartott sajtótájé­koztatón, mintegy félmillió vállalko­zó tevékenykedik, közülük azonban csupán 50 ezren tagjai valamelyik kamarának. Romániában sem kötelező a kama­ratagság. Ennek van jó és rossz olda­la is. Különben a Bukaresti Kereske­delmi Kamara képviselője elújságolta azt is, hogy küldtek a szlovák kormánynak jó egy hónappal ezelőtt aláírásra egy vállalkozói együttmű­ködési szerződést, a levélre azonban szeptember tizenhetedikéig választ nem kaptak. Nézzük meg, mit kínáltak a talál­kozón a romániai vállalkozók leendő partnereiknek, és mit kerestek, mi iránt mutattak leginkább érdeklődést. Ajánlottak például fogyasztásra és ipari feldolgozásra friss gyü­mölcsöt, öntött és kovácsolt alkatré­szeket, ipari acélcsapszerkezeteket, szőnyegeket, készruhát, ágynemű­garnitúrákat, bútorokat, mezőgazda­­sági szerszámokat, munka­eszközöket, útikavicsot, sportfelsze­reléseket, népi kerámiát, növényi olajokat, szakképzetlen és szakkép­zett munkaerőt Kerestek rovarirtó szereket cukrot rizst kidolgozott bőrt színes tv-készülékeket tejport, horganyozott pléhet építőanyagokat üveges sört, húskonzerveket, lakbe­rendezési ipari termékeket termé­szetes szörpkoncentrátumokat... Szóljanak a szervezők is A találkozót biztosító párkányi szék­helyű Déli Régió Ipartestülete csak a közelmúltban, 1993. április 28-án alakult. Mint Dejcző Aladár elnök, az összejövetel egyik fő szervezője elmondta, 22 település (a volt Párká­nyi járás) érdeklődő vállalkozóinak az érdekeit képviselik. Egyelőre tag­létszámuk csak 55 fő. — Úgy gondoltuk — szögezte le társa, Pereszlényi Gyula, a másik ötletgazda —, kevés vállalkozónak van annyi pénze, hogy annyi orszá­got és az egyes országokban annyi üzletembert, szaktársat felkeressen, mint amennyivel egy közös rendez­vényen egy helyben megismerked­het. — A meghívottak 85 százaléka el is jött az összejövetelre — összegzett újfent Dejcző Aladár —, s személyes felméréseim szerint a jelenlévők mintegy 30 százaléka már a helyszí­nen kötött a megjelentek egyikével­­másikával valamiféle üzletet, vagy legalábbis konkrét üzletkötés céljából felvette valakivel a kapcsolatot. El­mondom még, hogy egy személytől a szervezésért és az ellátásért 1300 ko­ronát kértünk. A nagyfokú érdeklődés azt bizo­nyítja, szögezte le Bartusz Gyula, az Ipartestület titkára, hogy a legtöbb üzletember tisztában van vele, a volt szocialista országok vállalkozói között komoly együttműködési lehe­tőségek rejlenek. Ján Oravec, Pár­kány polgármestere kiemelte, hogy az együttműködés új munkahelyeket is teremt a régiókban. Párkányban már 1992-ben mega­lakult a budapesti székhelyű Vállal­kozók Országos Szövetsége fiókja, amely több közös akció, vállalkozó­találkozó szervezését is felvállalta. Az 1993-ra tervezett rendezvények közül már hét megvalósult. Az összejövetelekre váltakozva a szlová­kiai Kovácspatakon és a magyar­­országi Dobogókőn vagy Budapesten került sor. A találkozón ez idáig már 10 ország vállalkozói vettek részt. A legnagyobb érdeklődés rendszerint a gyógyászati termékek, mezőgazdasá­gi és kertészeti eszközök, szer­számgépek, műszaki berendezések és élelmiszerek iránt mutatkozott. Ezek után lássuk, mit kínáltak és kerestek a szlovákiai vállalkozók a találkozón! Kerestek faárut, műa­nyagot, vasárut, Dácia és Zsiguli autóalkatrészeket, de szerették vol­na felvenni a kapcsolatot fejlett technológiák közvetítésében érde­kelt cégekkel is. A kínálatban legin­kább úgyszintén faáruk, autóakku­mulátorok, kárpitozott bútorok, fé­mek, festékek, centrifugális szi­vattyúk, építőanyagok, kozmetikai cikkek, de kerámia káposztáshor­dók, kohóipari termékek, tetőfedő lemezek is szerepeltek. r Es a magyarok? A jövőben a Déli Régió Ipartestületé­vel a magyarországi Független Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalja fel a találkozók rendezését. Az FMKI 1989-ben kezdte meg működését. A csoport az állami hi­vataloktól szellemében és gazdasá­gilag egyaránt független országos szervezet, országos hatáskörű ka­mara, s felvállalja a magyar, illetve a külföldi tökével alapított társasá­gok és vállalkozók érdekképvisele­tét. Fehérvári Tibor, a Külföldi Ta­gozat főtitkára leszögezte: — Taglétszámunk alacsony, 200 személyt tudhatunk sorainkban. Az érdeklődés azonban napról napra nő. Kamaránknak két tagozata van. Az e­­gyik a magyar tőkével alakult vége­ket és a magyar vállalkozókat tömöríti, a másik pedig a Magyar­­országon bejegyzett, de részben vagy egészben külföldi tőkével működő cégeket, vállalkozásokat várja sorai­ba. A tagság 90 százalékát cégek al­kotják, de 14 ezer vegyes vállalattal is tartunk kapcsolatot. A Kamara klasszikus érdekképvi­seletet vállal, szakemberei heti egy alkalommal — pénzügyek, bérmun­ka, társadalombiztosítás, számvitel, jogi kérdések, kereskedelmi és külke­reskedelmi ügyek, vámok, adók — ingyenes tanácsadást adnak tagjaik­nak. A FMKI mintegy 150-160 ma­gyarországi és külföldi kamarával tart fenn, legalább levelező viszonyban, kapcsolatot. A legtöbb kamarától megkapják a tagvállala­tok listáját, amit aztán betáplálnak az adatbankukba. Ezekhez a címek­hez aztán a kamara tagjai ingyen hozzájuthatnak. — Mintegy 50-60 olyan cég kép­viselőjével is találkoztam — újságol­ta a főtitkár —, akikkel adott a lehe­tőség tényleges kapcsolatteremtésre. Néhány üzletet kötöttünk is. Két nagy cégünk itt kötött megállapodást. Külön örülök annak, hogy sikerült felvenni a Bukaresti Kamarával is a kapcsolatot. S hogy mi érdekelte leginkább a találkozón részt vett magyarországi vállalkozókat? Bútor, hűtőipari berendezés, fafeldolgozó gép, sörfőző üzemi berendezés... Kíná­latukban többek között üdítő, szeszes ital, kávé, műtrágya, textí­lia, színesfém, élelmiszer-ipari gép, üveg, kristály és szolgáltatás egya­ránt szerepelt. Amint hallottuk, Magyarországon és Romániában is a számtalan, a nor­mális működést nehezítő problé­mával találják szembe magukat a gazdasági életben részt vevők. Ezek részben abból adódnak, hogy a gaz­dasági környezet változatlanul nem vállalkozásbarát, részben meg abból, hogy a jogszabályok, tendeletek és a hatóságok ügymenete rendszeresen változik, a vállalkozói érdekek nehe­zen érvényesíthetők. Pedig ezen minél előbb változtatni kellene. S nemcsak Romániában és Magyarországon, hanem nálunk, Szlovákiában is. Mert mi — még ha tagadni igyekszik is a kormány — ugyanebben a cipőben járunk. Z. BALOGH LÁSZLÓ A két főszervező: Dejcző Aladár és Pereszlényi Gyula A szerző felvétele Naszvadon merész vállalkozók laknak Komoly szándékúak előnyben Rendkívül vidám kép fogadott ben­nünket az őszi hétvégén Naszvad községben. Ezen a vidéken nem szá­mít látványosságnak a fóliasátor-ren­geteg. Ám hogyha három nap lefor­gása alatt több száz árus veri fel sát­rát Naszvad utcáiban, az már nem mindennapi esemény. Sorra járni a standokat, be-belesni a pótkocsik ponyvái alá, vagy esetleg megkér­dezni valamelyik árust, vajon honnan szerezte be áruját — csaknem lehe­tetlen vállalkozás lett volna. S mi ta­gadás, vásárrontók sem kívántunk len­ni. A község főterén rendezett kirako­dóvásáron ugyanis árus és vásárló egyaránt elégedetten mosolygott. Az egyiknek áruja, a másiknak pedig pén­ze volt, amely ellenében cipót, kabátot, locsolókannát, esetleg kerekpárt vásá­rolhatott. Volt neki miből: az őszi vásár idejére beérett már a termés, és meg­térültek a fóliázással járó költségek is. Ilyenkor elérkezik a téli holmik vásárlási ideje. S tudják ezt az árusok is. Olyan választékkal jöttek Nasz­­vadra, hogy azt még a nagyvárosi ke­reskedők is megirigyelhették volna Ez mind semmi! A nagy nyüzsgés, hangzavar a régi vásári hangulatot idézte. A korunkbe­­li mégis eltért valamiben a hagyomá­nyostól. A vevő már réges-régen nem alkuszik, a „kupecek és kofák” ven­dégcsalogató udvariasága ugyancsak a múlté. A naszvadi kirakodóvásár az idei őszi bemutatóvásár csupán egyik rendezvénye — amolyan tarka szín­foltja — volt. Áz Artpress cég, az Amigo Kft., valamint a naszvadi községi hivatal által közösen megrendezett bemuta­tóvásárának ennél Komolyabb küldeté­se volt. Naszvad sportcsarnokát, vala­mint kultúrházát azok a komoly szán­dékú vállalkozók vették birtokukba há­rom napra, akik nem arra törekedtek, hogy gyorsan túladjanak termékeiken. Ok elsősorban a bemutatkozás lehető­ségével éltek, valamint azzal, hogy a kiállítás során megismerkedhetnek más vállalkozókkal is. E helyen találkoztunk a szenei Biores cég alkalmazottaival is, akik a fritőz és a mikrohullámú sütő funk­cióit egyesítő újdonsült konyhagépet, valamint vízmasszázs-berendezeseket mutattak be. Eközben éltek a mene­dzseri szakma fortélyaival is — a ven­dégeknek nemcsak a termékek egész­ségünk szempontjából fontos előnyeit hangsúlyozták, hanem a cseppet sem olcsó gépek részletfizetésre történő megvásárlását sem felejtették el meg­említeni. Az ógyallai Kajan bútorke­­szítő cég pedig a panellakásokba is al­kalmas, praktikus bútorokkal lepte meg a bámészkodókat. Miközben a kiállított árukkal ismerkedtünk, a főtéren a ko­máromi Ázia-centrum áruház tartotta divatbemutatóját. A legtöbben szintén ruházati cikkeket mutattak be. illetve árusítottak, köztük a pozsonyi Minidis­­kont, a nyitrai Nella top, az ógyallai Sandy. A sportcsarnokban megismer­kedtünk az érsekújvári JUP Kiadó kí­nálatával, amely nemcsak névjegykár­tyák, értesítők, postai utalványok nyomtatásával foglalkozik, hanem nyelvi gyakorlófuzeteket és segéd­eszközöket jelentet meg viszonylag alacsony áron — például egy angol munkafüzet ára tíz, egy német nyelv­füzet huszonöt korona volt. Kistraktorok több kereskedőtől is A mezőgazdasági kisvállalkozók Mekkájában — azaz délvidéken — rendkívül nagy volt az érdeklődés a bemutatón kiállított gépek és beren­dezések iránt, melyeket többek kö­zött a komáromi Agrokom, a nagy­megyeri Bisen GmbH, a pozsonyi France, a dunaszerdahelyi Interagro­­servis, a nyitrai Mar-Mai, a nagyta­­polcsányi Rovinka Gép- és Traktor­állomás, a besztercebányai ZTV rész­vénytársaság kínált. A kistermelők számára a vásár és a kiállítás szerve­zői szakmai napokat tartottak, növel­ve ezzel a rendezvény értékét. A köz­ségháza tanácstermében megtartott előadásról, valamint a vásár hangula­táról kérdeztük Németh Gyulát, a rendezvény igazgatóját, egyben az Artpress tulajdonosát. — Szakmai napjaink szívnonalát, a dunaszerdahelyi Interagroservis és holland partnereik, valamint egy iz­raeli cég budapesti képviselője ga­rantálta. Vidékünk a hagyományos zöldségtermesztő központok egyike, így a virágtermesztés is egyre inkább elterjedt. Az első szakmai napon tehát az e szakág iránt érdeklődők gyűltek össze. A kiállítók második szakmai ta­lálkozóján pedig a községünkbe látoga­tó valamennyi résztvevőnek lehetősé­get kívántunk adni a kapcsolatterem­tésre. A vásárt nem akartuk csupán a kereskedelmi tevékenységre korlátozni. A vállalkozók a bemutatkozó vásár utolsó napján találkozhattak a Hospo­­dárské noviny gazdasági napilap kiadó­jának, a pozsonyi Ekopressnek az igaz­gatójával. A lap komoly érdeklődést ta­núsít a délvidéki vállalkozók iránt, akikkel mindeddig nem tudta felvenni a kapcsolatot. Ez alkalommal megis­merkedhetett vállalkozóinkkal — tud­tuk meg Németh Gyulától, akit ezt követően arra kértünk, mutassa be az Artpress munkáját is. A két vásár között: vállalkoznak — Az Artpress hamarosan már Art­­press-Amigo Kft. néven működik majd, ugyanis az Amigo magyar partnereitől megvásároltuk a társaság felét. Az Artpress vállalkozás viszon­tagságos körülmények között indult. Az egykor bölcsődében dolgozó fele­ségem munkanélkülivé vált, én pedig az egykori Csemart Kereskedelmi igazgatóhelyettesi állását veszítettem el. Könyvkereskedést nyitottunk, reklámtevékenységgel, gazdasági ta­nácsadással is szeretnénk foglal­kozni. Elsődleges tevékenységünk pedig a vásárok rendszeres szervezé­se lesz. A tavasszal, illetve ősszel megrendezendő bemutató vásárok közti időszakot pedig a 4-5 céggel közösen folytatott kereskedelmi tevé­kenység fogja kitölteni, beleértve a vállalkozók közti közvetítő szerepet is. Büszkén állíthatom, hogy a Hos­podárske noviny a mi rendezvé­nyünknek köszönhetően ismerkedett meg e vidék vállalkozóinak munkájá­val. A napilapban a vásárt követően egy önálló mellékletet jelentetnek meg az itt bemutatkozó vállalkozók­ról. Közös terveink között szerepel egy esetleges állandó magyar mellék­let — mondotta a kiállítás igazgatója, aki szemmel láthatóan a vásár látoga­tottságával és a szakmai napok ered­ményességével is elégedett volt. Egyszer hopp, máskor kopp Naszvad a leggazdagabb falvak egyi­ke, lakosai sokat köszönhetnek a jó termőtalajnak; és annak ellenére, hogy ma már nem támaszkodhatnak a cseh felvásárlókra, a földműveléssel együtt elsajátították az áru eladásának forté­lyait is. Csakhogy munkájuk jutalmát ősszel kapják meg. A tavaszi hónapok várakozással telnek, akik kisgazda mód­ra művelik földecskéiket, olyankor az előző évből megmaradt pénz- és éle­lemtartalékaikat élik fel. Az Artpress alkalmazottai hamar rá­jöttek, hogy tavasszal könyveiknek, új­ságaiknak sincs olyan keletje, mint a hi­degebb hónapokban. Nemegyszer elő­fordult már, hogy azok, akilc a tavaszi hónapokban sem tudtak lemondani ked­venc lapjukról, hitelbe vásárolták azt! S mindez korunk modem, gazdagnak mondott községében történt, ahol a sok díszes magánbolt is az év vége felé vá­lik igazán nyereségessé. Ennek ellenére néhány találékony vállalkozó jóvoltából Naszvadból néhány vásári idény lefor­gása alatt a vállalkozók központi talál­kozóhelye válhat. Megfelelő szakér­telem és szervezettség kíséretében ez nem is olyan valószínűtlen elképze­lés SZÁZ ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents