Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-29 / 13. szám
2 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 29. í. &- -■ ■ Itthon A fiatalok alkalmazása érdekében A szlovák kormány múlt heti rendes ülésén többek között meghallgatta Olga KeltoSová népjóléti és munkaügyi miniszter jelentését a szlovákiai munkanélküliségi helyzetről és a múlt tanévben végzett fiatalok foglalkoztatása érdekében kidolgozott intézkedésekről. 1993. augusztus 31-éig a szlovákiai munkahivatalok 56 347 frissen végzett munkakeresőt vettek nyilvántartásba Közülük 25 106 szakmunkásképzőt végzett, 22 076 érettségizett, és 4362 főiskolai vagy egyetemi diplomát szerzett. Mivel a kormány átképzési programokat nem készített elő a fiatalok számára, a tárca által kidolgozott intézkedéscsomag csupán arra terjed ki, hogy egy-egy konkrét személy esetében az illetékes munkahivatal 12 hónapon keresztül megtérítheti a bérkategória szerinti kezdőfizetést a nála nyilvántartásban lévő abszolvens első foglalkoztatójának. A középiskolát és szakmunkásképzőt végzettek esetében ez az összeg havi 2650 szlovák korona, a felsőoktatási intézmények végzettjei esetében 3500 szlovák korona. A munkahivatalok nem kötelesek a bért megtéríteni, csak lehetőségük van rá, ha van elég pénzük. S természetesen csak akkor, ha az érintettek első munkahelyéről van szó. A kormány inkább meghátrált Megkezdte őszi ülésszakát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. A politikai életben egyáltalán nem uborkaszezonnak kinéző nyári szünet után a parlamenttel együtt ült össze a szakszervezetek konföderációjának vezetése is, hogy amennyiben a lakosságot leginkább sújtó szociális törvények napirendre kerülnének, azonnal lépni tudjanak. A kormány ezúttal taktikát váltott: visszavonta a betegsegély, a családi pótlék és a nyugdíj-munkabér együttes kifizetését szabályozó törvénymódosítójavaslatot, ezzel „elnapolta” az esedékes kormányválságot. A parlamenti ülés első napirendi pontja az általános vita és az interpellációk csomagja volt. Az éles, szókimondó vitában az ellenzék számon kérte Meőiar kormányfő nyilvános kijelentéseit, elsősorban azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap kormányzója, Camdessus úr szerint Szlovákiában „gazdasági csoda” játszódna le, ahogy azt kormányfőnk állítja. A válasz a feltett kérdésekre — mint általában szokás — ezúttal is elmaradt. Sőt, a kormányfőnek sürgősen távoznia kellett a parlamentből... Tarolt a nemzeti úthenger A parlament napirendjén szerepelt csütörtökön és pénteken az a névhasználati törvény, melyet júliusi jóváhagyása után a kormányjavaslatára Michal Kováé köztársasági elnök újratárgyalásra visszaadott a parlamentnek. A köztársasági elnök által javasolt módosítások körül hatalmas vita, majd egyezkedés kezdődött a parlamentben, mivel a Szlovák Nemzeti Párt, illetve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői mindenképpen bele akarták venni az újratárgyalt törvénybe azt, hogy a női nevek ne szerepelhessenek az anyakönyvben a szlovák nyelv szabályai által előírt -óvá végződés nélkül. Ezt el is érték, s ugyanúgy azt is, hogy a törvény ne tegye lehetővé az eddig szlovákul anyakönyvezett nevek ingyenes átíratását a nem szlovák nemzetiségű állampolgároknak saját anyanyelvűk szabályai szerint. Ha július elején örömmel mondták politikusaink, hogy végre egy igazán nagyvonalú, európai példát szolgáltató törvény született, most bölcs belátással annyit mondhatnak csupán: kérészéletű volt ez a nagyvonalúság és európaiság, mert íme, újra visszatért törvényhozásunkba a mindent elnyomó nemzetállami eszme. Máskülönben hogyan minősíthető Milan Seóanskynak, az alkotmányjogi bizottság elnökének azon kijelentése, hogy a szlovák nyelv törvényei minden törvény felett állnak?! Olyannyira, hogy még a nem szlovák nyelvű nevek használatát is szlovákká kell tenni... Román—szlovák egyetértés Csütörtökön és pénteken Szlovákiában járt Ion Iliescu román elnök, és Michal Kováé köztársasági elnökkel aláírták a román—szlovák alapszerződést. A két fél képviselői nem győzték hangsúlyozni, hogy szinte mindenben egyetértenek egymással, s Iliescu elnök még a parlamentben is beszédet tartott. E beszédben természetesen kitért a szerződő felek közös „mumusára”, a kisebbségi kérdésre is, kiemelve: ezzel ugyan foglalkozni kell, de nem ez a legfőbb gondja a világnak. Iliescu és szlovák partnerei egyetértenek abban, hogy az általános emberi jogok által kell egyenlő esélyeket adni minden állampolgárnak, a kisebbséginek pedig alapvetően lojálisnak kell lennie. Burkoltan utalt a román elnök arra is, hogy egyes országok szeretnék visszaállítani az első világháború előtti geopolitikai helyzetet, ez azonban nem fog menni. Szlovákia és Románia minden szinten intenzívebbé teszi kapcsolatát — beleértve a katonai együttműködést is—, s jóban-rosszban segíti majd egymást. Sörözés és csevegés Trencsénteplicben Szombaton rendkívüli ülést tartott Trencsénteplicben a szlovák kormány, ráadásul teljesen titkosat. Lapzártánkig egyetlen miniszter sem volt hajlandó bármit is elárulni a megbeszélésekről, Meéiar kormányfő pedig vasárnap esti tízperces tévébeszédében csak annyit kötött a nyilvánosság orrára, hogy söröztek, csevegtek és fűrödtek... Meg hogy devalválás nem lesz. Hogy ennek a sörözésnek és csevegésnek mi lesz a következménye? Befürdés egyelőre nem, mert a kormányfő újra bejelentette: nem szakad a DSZM, hiába örülne ennek Krtaiko Demokrata Szövetsége, a KDM és Cérnák, az SZNP elnöke. Ha nem megy tovább a kisebbségi kormányzás, Meőiar szerint akkor a „népnek kell következnie”, vagyis új választásokat kell kiírni. Bár más megoldást is el tud képzelni. Generálisok és államvédelmi tanács Bármennyire bizonygatják is országunk fő vezetői, hogy Szlovákiában stabil a politikai helyzet, a polgárban időnként kétséget ébreszt néhány jelenség, kijelentés. Ilyen volt az elmúlt héten a parlamentben kirobbant vita, hogy részt vehetnek-e a kormányzásból kirekedt politikai erők képviselői a kormányfő és a szlovákiai hadseregparancsnokok trencséni találkozóján. A vitát követően azután a találkozót lefújták. A kisördög azonban ott marad az emberben: mégis mi dolga lehet egymással a kormánynak és a generálisoknak, hogy a megbeszélésre másoknak bemenni tilos? S ez a kérdés akkor válik igazán fogas kérdéssé, ha pár nappal később kormányfőnk a nyilvánosság előtt, hangosan sajnálkozni kezd azon, hogy nem került a mostani parlamenti ülés programjára az államvédelmi tanács létrehozását elrendelő törvényjavaslat, amelyre pedig előzetesen áldását adta a DBP és a KDM is. Amennyiben ugyanis ez a törvény megszületne, a kormányfő közvetlen felettesi viszonyba kerülhetne a hadsereggel, ha válsághelyzet alakulna ki az országban. Az ország védelme, biztonsága érdekében történhetne meg mindez — rendkívüli esetben. A „rendkívüli helyzet” megfogalmazás pedig sok mindent elbír. Még azt is, hogy ha egy „erős ember” diktatúrát kíván létrehozni, „törvényesen” kísérelhesse meg azt. Lehet, hogy ez lenne az a megoldás, amelyet a kormányfő kormányválság esetén egyebek között el tud még képzelni...? -ts-Az Együttélés Országos Tanácsának határozata (Folytatás az 1. oldalról) zel párhuzamosan az önkormányzatok jogköre annyira korlátozott, hogy nem láthatják el a demokratikus jogállamok gyakorlata szerint szükséges feladatokat. Az érvényben lévő önkormányzati törvény szerint a helyi képviseletek nem dönthetnek a község lakosságának érdekeit érintő ügyek zömében. Ugyanakkor a kormány, a javasolt új közigazgatási felosztást az önkormányzatok véleményének mellőzésével szeretné megvalósítani. Javasoljuk polgármestereinknek és önkormányzati képviselőinknek, hogy adják a kormány tudtára: mindaddig bojkottálni fogják a kormány által javasolt közigazgatási átrendezés megvalósítását, ameddig Szlovákia nem társul az önkormányzatok Európai Kartájához, és a parlament nem ratifikálja azt. Szlovákiának a kormány által javasolt hét nagy közigazgatási egységre való felosztása további durva beavatkozás az önkormányzati és a polgári szabadságjogokba. Ez a tervezet nem felel meg a szlovákiai önkormányzatok nagy részének. A főleg magyar községek számára ez amiatt is jogsértő, mert a tervezetnek egyik fő célja, hogy az egyes területeken 20 %-os arány alá szorítsa a magyar lakosságot. Ennek következtében a magyarság hátrányos helyzete minden regionális kérdésben hangsúlyossá válna, a területi központok pedig ésszerűtlen messzeségbe kerülnének a lakosságtól. E tervezet ellen határozottan tiltakozunk! Felhívjuk polgármestereinket és önkormányzati képviselőinket, hogy határozzák el magukat közös fellépésre. A tiltakozás kifejezésére megismételjük korábbi javaslatunkat: meg kell szervezni a magyar polgármesterek, helyi és parlamenti képviselők országos nagygyűlését, amelyet a Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége is támogat. Határozott célunk, hogy önkormányzataink regionális szerveződései közvetlenül vegyenek részt az Európa Tanács Helyi és Regionális önkormányzatok állandó Konferenciájának munkájában. Alkotmányos jogállásunk Az Együttélés IV. Kongresszusa ez év februáijában a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogállására vonatkozóan nagyjelentőségű dokumentumokat fogadott el. Ezek értelmében- meghaladtuk a lealacsonyító és politikailag is minősítő kisebbségi meghatározást,- egyértelműen állást foglaltunk a közösségijogállás mellett,- kinyilvánítottuk politikai alanyiságunk elmélyítésének igényét,- meghatároztuk a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogi alanyiságának megteremtését segítő eszközöket,- kifejeztük akaratunkat: annak érdekében fogunk tevékenykedni, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség és a szlovákság a társnemzeti kapcsolatok elve szerint rendezze viszonyát. Ugyanakkor egyértelműen leszögeztük, hogy mindezt az önállóvá vált Szlovákia keretén belül óhajtjuk elérni. Ennek érdekében koalíciós partnerünkkel, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal benyújtottuk ez év július 16-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába az erre vonatkozó alkotmánytörvény alapelveit tartalmazó javaslatot. Az alkotmánytörvény-javaslat cikkelyezett változatán most dolgozunk. Az Országos Tanács megbízása alapján az alkotmánytörvény-tervezetnek tartalmaznia kell: 1. az országos méretben számbeli kisebbségben élő közösségek azon jogát, hogy ott, ahol számbeli többséget alkotnak, olyan különleges jogállású területeket alakíthassanak ki, amelyek területe a másodfokú önkormányzati és közigazgatási rendszerrel megegyezik, valamint az így kialakított terület jogköre és státusa az igények szerint fejleszthető, 2. a helyi, a regionális (területi) és az országos önkormányzatok működéséhez szükséges kompetenciákat, 3. a helyileg számbeli kisebbségben élő közösségek személyi autonómiára (kisebbségi önkormányzatra) való jogának biztosítását, 4. azt az elvet, hogy a mérce mindenben a magyar nemzeti közösség igényének megfelelő legyen, és ennek alapján az adekvát jogérvényesítés elve szerint megoldható legyen a kisebb létszámú és korlátozottabb igényű közösségek jogállása is. Összegzés Az Együttélés Országos Tanácsa Szlovákia belpolitikai helyzetét elmezve megállapította: a politikai és gazdasági csődtömeg miatt a szlovákság körében politikai bizalmatlansági válság tapasztalható a kormányzattal szemben. Ezt a nemzeti kizárólagosság elvét követő parlamenti és parlamenten kívüli pártok azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy elsősorban magyarellenes hevületeket keltenek. Egyidöben a szlovákiai magyarságot úgy állítják be, mint a Szlovák Köztársaság területi integritásának veszélyeztetőjét. A vádaskodásokat határozottan visszautasítjuk és követeljük, hogy a kormány elsősorban a demokratikus jogállam alapszabályait, valamint az Európa Tanács ajánlásait tartsa be. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény kiadásának kezdeményezői a magyarságot és a demokratikusan gondolkodó szlovákokat szeretnék büntetni. Ezt a szándékot csak hangsúlyozza a halálbüntetés visszaállításának szorgalmazása A miniszterelnöknek a faji gyűlölködést gerjesztő kijelentései, a pozsonyi rabbi elleni támadás, a zsidó temetők gyakori meggyalázása, a szlovákiai magyar politikusok kormányszintű rágalmazása és a címükre szóló névtelen életveszélyes fenyegetések, az egyre erőszakosabbá váló nemzeti türelmetlenség jellemzi az ország légkörét. Meggyőződésünk, hogy ezzel a helyzettel szemben már nem elégséges a szlovákiai demokrata erők összefogása, hanem nemzetközi szolidaritásra van szükség Szlovákia egész lakosságának és térségünk békéjének védelme érdekében. 1993. szeptember 25-26-án, Paton r Szlovákiában járt az EBEE szakértői csoportja Elhárítani a konfliktusveszélyt Az elmúlt héten ötnapos hivatalos látogatáson Szlovákiában tartózkodott az Európai Biztonsági é$ Együttműködési Értekezlet (EBEE) kisebbségekkel foglalkozó főbizottságának szakértői csoportja. A négytagú küldöttség felméréseket folytatott a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatosan. Programjuk valóban nagyon gazdag volt, hiszen számos találkozón vettek részt. Rob Zaagman, a csoport vezetője a látogatás zárónapján Komáromban megtartott — sajnos, nagyon kurtára zsugorított — sajtóértekezleten mindenekelőtt a látogatás menetrendjét ismertette az újságírókkal. Elmondása szerint többek között hasznos és konstruktív megbeszéléseket folytattak Roman Kováé miniszterelnök-helyettessel, ellátogattak a Matica slovenská székházába, találkoztak az E- gyüttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. a Magyar Polgári Párt, valamint a Magyar Néppárt képviselőivel is. Az EBEE-csoport tagjai a Csemadok illetékeseivel is találkoztak, továbbá fogadták őket a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetői. Az EBEE szakértői csoportja azonban nem csupán Pozsonyban töltötte a csaknem egy hetet. Ellátogatott Nyitrára. Dunaszerdahelyre. Galántára és Komáromba is. Beszélgetést folytattak a szakemberek a járási székhelyek vezetőivel, s Komáromban a Jókai Színházban is fogadták őket. A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányának kölcsönös megegyezése alapján ugyanúgy felmérik a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség helyzetet is. Talán éppen azért nem engedték meg a komáromi sajtóértekezleten, hogy az újságírók kérdéseket tegyenek fel szlovákiai útjukkal összefüggésben, mivel Magyarországra ezt a látogatást követően indultak. A két országban szerzett tapasztalatok alapján a szakértői csoport tanulmányt dolgoz ki, amelyet aztán átoyújt Max van der Stoelnak, az EBEE kisebbségi főbiztosának. Amint azt Zaagman úr nyomatékosította, a két országban tett látogatásuk elsődleges célja az etnikai problémákból eredő esetleges konfliktusveszély minél hatékonyabb elhárítása... A legjobb mindenképpen az lenne, ha ezeket a problémákat bárminemű „külföldi” beavatkozás nélkül sikerülne megoldani. (susla) Címer- és zászlóavatás Helmecen A Bodrogköz központjában, Királyhelmecen szeptember 18—19-én került sor a hagyományos szüreti ünnepségre. Az idei kétnapos rendezvény azonban rendhagyónak számít, ugyanis ez alkalommal avatták fel a város címerét, amely Csótó László grafikusművész tervei és irányítása alatt készült a Hollóházi Porcelángyárban. Ugyancsak itt került sor a város zászlójának felavatására is. A népviseletbe öltözött folklórcsoportokat, a kultúrműsor szereplőit Pásztor István, Királyhelmec polgármestere fogadta a vendégeknek kijáró legnagyobb tisztelettel. Az allegorikus kocsik és a csoportok felvonulása után szintén a város polgármestere emlékezett meg a városi címer és zászló keletkezéséről és jelentéséről. Az 1561-től ismert és ma is használatos címer XV. századi eredetű. A rajta megjelenített motívum, a szőlőfűrt és levelek a város gazdasági életét döntően alakító termelésre utal. A zászló színei — aminek értelmezése már nem egy esetben okozott gondot és zavart vezető (szlovák) politikusaink körében — a címerből erednek. így került a két szélére a szőlőfürt pirosa, a vessző és a levelek zöldje, valamint középre a pajzs ezüstjét jelző fehér. A szabadtéri kultúrműsort szikrázó napsütésben élvezhette a közönség. Az ünnepségsorozat egész ideje alatt a kiskertészek városi szervezete a városháza nagytermében a szőlő- és gyümölcskiállításon mutatta be terméskülönlegességeit. 19-én ügyességi és sportrendezvény szórakoztatta a megjelenteket. A szüreti ünnepségnek szinte minden évben ugyanaz a végkicsengése, s ezt Pásztor István polgármester üdvözlő és címeravató beszédében ismételten hangsúlyozta: Bodrogköz dolgos népének vendégszeretete, a nemzetiségtől és fajtól független békességóhajtása, a szociális biztonságért való fáradozása. PUSZTAI JÓZSEF * * * Ezúttal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szüreti ünnepségen nyertes 0690, 0118 és 0814-es számú sorsjegyek tulajdonosai — mivel nem voltak ott a sorsoláson — a díjakat a CSEMADOK járási titkárságán, Királyhelmecen vehetik át.
