Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-29 / 13. szám
TELE MAGAZIN A foltozott alkotmány válsága (3) Szlováknak a magyar, csehnek a morva... (4) Elképesztő recept — torokfájásra (4) Berzéte (750 éves) születésnapjára (5) Naszvadon merész vállalkozók laknak (6) Szakszerű trágyázás, kisebb vízigény (7) Korunk csapdája: a szesz (11) Szájzár nélkül (12) A hétvégén: musical Komáromban (13) Csak nőknek (15) mMmm KÖZÉLETI ES GAZDASÁGI HETILAP r 1993. szeptember 29. I. évfolyam Ara 5 korona PLUSZ Létünket fenyegeti a nemzeti türelmetlenség Tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa Köszönet a helytállásért 1993. szeptember 25-én és 26-án tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa a Komáromhoz közeli Paton. Duray Miklós, az Együttélés elnöke politikai helyzetelemzésével kezdődött meg az ülés. A jelenlegi állapot — mondta az elnök — logikus következménye az utóbbi hónapokban lezajlott folyamatoknak, melyek a tavalyi júniusi parlamenti választások után alakultak ki. Egyrészt a csehszlovakizmus vereséget szenvedett, másrészt a nemzeti program győzött. Január 1-jén az ország kettévált, de ez az új helyzet a politikai módszereket illetően nem hozott semmilyen változást. Ez abból következik, hogy a szlovákság Európa legfiatalabb nemzeti közössége, és államisága is csak most lett valósággá. Tisztelet és hódolat illeti meg azt az eltökéltséget, mely 150 év alatt kiharcolta a szlovákok önállóságát, de árnyoldala ennek a gyors előrelépésnek, hogy Szlovákia önálló léte csak a lelkekben volt meg, sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt előkészítve. Pedig e két utóbbi terület hozza magával az államigazgatás buktatóit. Ilyen fogyatékossággal óhajt Szlovákia belépni az európai struktúrákba, s közben az európai elvárásoknak nem tud eleget tenni. Az Európa Tanácsba való felvétel előtt a kormány füt-fát ígért, de utána semmit sem teljesített. Súlyosbítja a helyzetet a kormányzat hamis önbizalma. Miközben az ország gazdasági helyzetét rózsásnak deklarálja, halmozódnak az egészségügy és az iskolaügy gondjai, általános a pénzhiány. A kormány igyekszik megnyerni a szakszervezeteket és a médiákat, de ez egyelőre nem sikerült. A kormányzat a parlamenti pártokkal sem tud együttműködni. Csak a magyarellenesség területén alakult ki közöttük nézetazonosság. A parlamentben hol a DBP, hol az SZNP kacérkodik a kormányzó DSZM-mel, s közben Meéiarék kisebbségbe szorultak. Mindezek a jelenségek válságba sodorhatják Szlovákiát. Megerősödött az antiszemitizmus, a magyar- és az Európa-ellenesség. Újra felmerült a kisantant kialakításának vágya, mely zátonyra futtathatja az európai együttműködést és visszavetheti a fejlődést a második világháború előtti korszakba. Kvarda József beszámolt a kormány új területi elrendezést előkészítő igyekezetéről. A hét vagy nyolc tartomány élére már ki is nevezte a kormányhü prefektusokat. A tartományokon belül csak egy esetben fogja a magyarság meghaladni a 20 százalékot, még egyben valamivel alatta lesz, a többiben elenyésző lesz a magyarok részaránya. Ez majd elősegíti a magyarság néhány évtizeden belüli teljes asszimilálását. A tanácskozáson megtárgyalták ennek a veszélynek az elhárítására megteendő konkrét lépéseket. Dolník Erzsébet az oktatásügy helyzetét ismertette. Hangsúlyozta, nem szabad hinni a tévének, mely azt sulykolja az emberekbe, a magyar szülők kérik az alternatív oktatást. Az OT megvitatta és eldöntötte az alkotmánytörvény-javaslat kidolgozásának egyes vitás kérdéseit, és megbízott egy testületet, hogy azt e szempontok alapján dolgozza ki. A küldöttek megvitatták a gazdasági helyzet gondjait, az önkormányzatok tevékenységét és a régiók együttműködését, valamint a tagtoborzás helyzetét. Duray Miklós zárszavában köszönetét mondott a helytállásért, amit a helységnévtáblák elhelyezésével, a marcelházi tiltakozással, a rimaszombati iskolasztrájkkal és az alternatív iskolák elleni tiltakozással a magyar nemzetiségű állampolgárok tanúsítottak. Nem felel meg tehát a valóságnak az a vélekedés, hogy embereink apatikussá váltak, hiszen ma olyasmit is ki mernek mondani, amit két-három évvel ezelőtt nem mertek volna. Ezt tanúsította a révkomáromi tiltakozás is. BALASSA ZOLTÁN Az Együttélés Országos Tanácsának határozata Belpolitika A Szlovák Köztársaság kilenc hónapja létezik. Ez az idő elégségesnek bizonyult arra. hogy beigazolódjanak korábbi fenntartásaink: az országot gazdaságilag és politikailag felkészületlenül érte az önállóság. Az 1992-ben tartott parlamenti választások eredményeként kialakult politikai szerkezet szinte korlátlan hatalmat biztosít egyetlen pártnak és ezáltal a demokratikus kormányzás lehetősége a minimálisra szűkül. A kormánypárt parlamenti súlyának csökkenése elkerülhetetlenül változásokat igényel: koalíciós kormányzást vagy új parlamenti választások kiírását. Ha egyik sem valósítható meg, a válság tovább mélyül és ez a politizálás erőszakos módjának nyit teret. A jelenlegi helyzetért elsősorban a kormánypárt (a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) a felelős, valamint részben az a két parlamenti párt (Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja), amely több esetben - önös politikai érdekből - támogatta a kormányt. Véleményünk az, hogy a kialakult helyzetet - a felelősség áthárítása nélkül - a jelenlegi kormánynak kell megoldania, politikai engedmények árán. Szlovákia politikai légkörét egyre jobban mérgezi a türelmetlenség, az idegengyűlölet és a szlovák nemzeti kizárólagosság, mely főleg a cigányellenességben, az antiszemitizmusban és a magyarellenességben nyilvánul meg. A szlovákiai magyarságot az egy enragúság jogos követelése mian az ország és a szlovák nemzet ellenségeként igyekeznek feltüntetni. Ezzel párhuzamosan arra törekszenek, hogy a volt kis-antant országok némelyikével magyarellenes szövetség megalakítását kezdeményezzék. Ez Szlovákia és Románia között már kibontakozóban van. A szlovák kormány és egyes politikai erők ezzel vissza akarják vetni térségünket a két világháború közötti helyzetbe, amelynek a fasizmus, a nácizmus és a pusztító világháború volt a következménye. Megelégedve kell azonban megállapítanunk. hogy az évtizedek óta együtt élő magyarok és szlovákok viszonyát ez a viszályt keltő politika még nem rontotta meg. A szlovákiai magy arság nagy fokú politikai érettségét tükrözi, hogy a kormány és egyes szlovák politikai pártok magyaréi lenességét, sőt gyűlöletét nem azonosítja a szlovák nemzettel. Rossz fényt vet Szlovákiára, hogy vezető politikusai nem szavatartók. Ez leginkább az országnak az Európa Tanácsba való felvétele után vált nyilvánvalóvá, mivel korábbi ígéreteiket sorában megszegték. Ezért számunkra nem maradt más lehetőség, mint az Európa Tanácshoz fordulni amiatt, hogy Szlovákia kormánya nem tartja be az Európa Tanács által szabott ajánlásokat és feltételeket. Ezt a jövőben is minden alkalommal megtesszük, ha veszélyeztetve látjuk helyzetünket. A Szlovákiában élő magyarság legfontosabb politikai képviselője az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom; érdekeit e két politikai szervezet útján tudja a leghatékonyabban megjelenittetni az országos politikában és a parlamentben. Le kell szögeznünk, hogy Szlovákiában a magyar nemzeti közösség sok százezres tömegének képviselete éppen e két parlamenti párt vállán nyugszik, ezért döntési felelősségük is a legnagyobb. E felelősségtudat elmélyítése végett javasoljuk, hogy a két mozgalom döntései koordinálására politikai bizottságot hozzon létre mind országos, mind regionális vagy helyi viszonylatban. Politikai célkitűzéseink elérésére azonban ettől is szélesebb körű politikai koordináció szükséges, sőt pártok fölötti döntéshozatali lehetőség. Ezért megismételjük korábbi javaslatunkat, hogy az itteni magyarság legitimen megválasztott polgármestereiből, helyi és parlamenti képviselőiből hozzunk létre egy országos szervet, mely a községeinket érintő alapvető kérdésekben hoz döntéseket. Külpolitika Külpolitikánkban hagyományos módon az európai együttműködési szervezetek, a velünk rokon pártok és nemzetközi szervezeteik, valamint a visegrádi csoport országai irányában tájékozódunk. Szoros az együttműködésünk az érdekazonos magyar politikai szervezetekkel, melyek a Közép-európai Népcsoportok Fórumában tömörülnek. E kapcsolatok keretében fokozott aktivitást fejtünk ki a Balladur francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény támogatására, melynek keretében megoldhatóvá válna a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállása is. Határozott véleményünk: az európai stabilitás egyik fő alapeleme az, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek és az adott ország kormányzata között olyan megállapodás jöjjön létre, mely biztosítja e közösségek teljes egyenrangúságát és partneri viszonyát a többséggel, és ezt a szerződést nemzetközileg is garantálják. Külpolitikai tevékenységünk egyik fő működési területe a jövőben a strasbourgi Európa Tanács mellen Brüsszel lesz, az Európa Közösségben részt vevő országok pártképviseleteivel való kapcsolat kiépítése. Gazdaság- és szociálpolitika Február végén tartott IV. Országos Kongresszusunk óta nem történt olyan pozitív változás az ország gazdasági életében, amely okot adna az ott lefektetett gazdaságpolitikai elvek megváltoztatására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az országban uralkodó gazdasági káosz csak egy konszenzuson alapuló válságkezelő programmal mérsékelhető. A pártokkal való együttműködésen kívül fontos szerepet tulajdonítunk a szakszervezetekkel való egyeztetésnek. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a privatizáció ismét beinduljon, sőt felgyorsuljon. Ez az egyetlen megoldás a csődtömeg felszámolására, valamint az ellehetetlenült vállalatok tevékenységének felpezsdítésére. Tapasztalatból tudjuk, hogy az üzemek zömében kitűnő szakemberek dolgoznak, és a privatizáció lefékezése, valamint a kormány gazdaságpolitikája ezeknek az embereknek a jövőjét és felhalmozott szellemi értékeit teszi felelőtlenül kockára. A mezőgazdaságban mind az előző kormány, mind a mostani tudatosan teremtett feszült helyzetet azzal, hogy elhanyagolta az agrárpolitikát és ezáltal sokak számára perspektívátlanná válik a földművelés. Spekulatív módon szembeállították egymással a szocialista tipusú szövetkezeteket és a tulajdonosi gazdasagokat, illetve szövetkezeteket. Ez a szociális és politikai harc kiéleződéséhez vezet, és tönkreteszi a falut. A kárpótlási törvény és a földtörvény elvette sok földtulajdonos kedvét attól, hogy visszaszerezze elkobzott, illetve szövetkezetesített földjét. Ezen földek egy része emiatt az állami földalapba kerül, lehetővé téve Szlovákia magyarlakta területeinek államilag irányított újragyarmatosítását. Ugyanezt segítheti elő az állami gazdaságok privatizálása, illetve kiárusítása különböző idegen érdekeltségű konzorciumoknak. Több helyen megalakult a föld- és erdőtulajdonosok helyi, illetve regionális érdekvédelmi szövetsége. A pozitív példákra támaszkodva szükségesnek látjuk hasonló érdekvédelmi szövetségek megszervezését minden járásban. Súlyos pontként jelentkezik a községek és városok fokozatos elszegényedése. Ennek orvoslására csak az általános gazdasági fellendülés során kerülhet sor, de komoly segítséget nyújtana a községeknek, ha az alkalmazottak béradójából származó községi bevételeket a pénzügyminisztérium előleg formájában fizetné ki. A különböző jogkörök átruházása az önkormányzatokra anyagi fedezet nélkül, az önkormányzatok helyzetét nehezíti. Helyi szinten a súlyos gazdasági gondok orvoslását a privatizáció menetének felgyorsításától, a földrendezéstől és a vállalkozók gazdasági sikereitől várhatjuk. Ezért mozgalmunk határozottan támogatja a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteinek megalakítását és tevékenységük elősegítését a helyi önkormányzatok által. Oktatáspolitika A magyar iskolaügyben 1993 őszén két jellegzetes, egymásnak ellentmondó folyamatnak vagyunk tanúi. A hatalom minden igyekezete ellenére növekszik a szülők bizalma a magyar oktatási nyelvű iskolák iránt. Ugyanakkor egyre határozottab formát ölt a magyar oláatás felszámolására irányuló kormányzati terv. mely a kommunista rendszerben az 1970-es évek második felében fogant, de akkor a szlovákiai magyarság egységes ellenállásába ütközött. Most egy időben kísérli meg a hatalom a magy ar pedagógusképzés leépítését és a magyar iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását. A Camogursky-kormány által felnyitott kommunista tervezetet a kétnyelvű iskolák létrehozására, a Meéiarkormány szándékozik megvalósítani. A szerint bármely és bármennyi tantárgy szlovák nyelven oktatható (a magyar nyelven kívül). Ez a magyar iskolahálózat fokozatos elsorvasztásáthoz vezet, melynek következtében többszörösen hátrányos helyzetbe jutnak a magyar gyermekek. Felháborító, hogy az oktatási tárca, figyelmen kívül hagyva szakmai és politikai ellenérveinket, a több mint 45 ezer aláírást tartalmazó petíciót, tiltakozásunkat a kormány nemzetiségi tanácsában és az Európa Tanácsnál, ily módon igyekszik megszüntetni a magyar nyelvű oktatást. A szlovákiai magyarság már 1990 februárjában megfogalmazta jogos igényét egy magyar felsőfokú oktatási intézményre - egyetemre. Ezt a tervet meghiúsította a parlament és a kormány, valamint a Független Magyar Kezdeményezés kampánya az önálló magyar egyetem ellen. Hasonlóképp nem alakult meg a teljes magyar pedagógusképzést biztosító Magyar Pedagógiai Kar sem Nyitrán. Ebben a kérdésben is negatív szerepet játszott a kormánykoalícióban részt vevő valamennyi párt. A nyitrai Pedagógiai Főiskola keretében jóváhagyott Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának elfogadott tervezete sem biztosítja a teljes magyar pedagógusképzést. Jelenleg a magyar hallgatókat a három szlovák karon helyezték el, mivel a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Kara gyakorlatilag nem létezik. Ebben a katasztrofális helyzetben egyfajta megoldást jelenthet, ha a létező városi egyetemek, magán tanintézmények szakemberei, valamint a magyar egyetemi oktatók megalakítják a jövendő magyar egyetem előkészítésére hivatott tudományos tanácsot, melynek a Szlovákiai Magyar Tudományos Társasággal egyeztetett munkáját mozgalmunk teljes politikai súlyával támogatja. Önkormányzati politika Községi önkormányzataink zöme a kormányzat megkülönböztető dotációs politikája miatt is anyagilag súlyos helyzetbejut. Ez(Folylalás a 2. oldalon)
