Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-22 / 12. szám

2 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 22. LA. sz. ——­Itthon Rudolf Filkus salamoni döntése? Az elmúlt hét egyik legélesebb belpolitikai vitáját és szóváltását az okozta Szlovákiában, hogy Rudolf Filkus, Szlovákia bécsi nagykövete hosszabb alkudozás és huzavona után le­mondott nagyköveti tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem kívánta tovább élezni a feszültséget Michal Kováé köztársasági elnök és Vladimír Meéiar kormányfő között. A hét folyamán kiadott kormányhivatali és Filkus-állásfoglalásokból kitűnt, valóban létezhet ilyen feszültség A kormányhivatal sajtóosztálya ugyan közzétette, hogy nincs semmiféle ellentét a Várral, Filkus azonban azt állította, Michal Kováé nem akarta öt visszahívni. Ar­ról is szót ejtett, hogy neki alapvetően Vladimír Meéiar módszerei ellen van kifogása, ezért nem szakít a DSZM-mel; amikor azonban a kormány testületileg azonosította magát Me­éiar véleményével, nyilvánosan bejelentette: nem tekinti többé magát a DSZM tagjának. A szemleírók szerint e lépéssel Filkusnak szabaddá vált az útja a szlovákiai szociáldemokra­ták pártja felé, és sokan benne látják a boldogult pártelnök, Alexander Dubéek utódját. A Meéiar-Filkus vita egyetlen említésre méltó érdekessége, hogy a köztársasági elnö­ki iroda nem adott ki cáfoló nyilatkozatot a kormányfő és a köztársasági elnök közti el­lentétekre vonatkozóan. A kormány árregulációt akar A szlovák kormány 66. ülése jóváhagyta a mezőgazdasági tárca által a jövő esztendőre vo­natkozóan kidolgozott úgynevezett zöld jelentést, melyet korábban többször is visszaadott átdolgozásra. A helyzetelemzésből és kiútkeresésből álló anyag — bővebben az Agrárhí­rekben ismertetjük — buktatója azonban, hogy tisztázatlan a pénzügyi fedezete. Ezen az ülésen vitatta meg a kormány a Szlovákia különböző vidékein végzett kereskedelmi felmé­rések eredményeit is. A nyilvánosságra hozott adatokból kitűnt, hogy a fogyasztói árakban a különböző vidékeken 20-40 korona, sőt még ennél is nagyobb összegű különbségek is ta­pasztalhatók, amit jogtalan és gyors meggazdagodásra való törekvésnek minősített a kor­mány. A pénzügyminiszter azt az utasítást kapta, hogy vizsgálja meg egyes alapvető élel­miszerek árszabályozásának lehetőségét. Az államilag megszabott árak — amennyiben a regulációra sor kerül — a tejet és a kenyeret érintenék elsősorban, s ahogy a kormányfő vasárnap esti tévébeszédében mondta: a maximális árrést határoznák meg ezen élelmi­szerekre vonatkozóan. Arról egyelőre nem nyilatkoztak az ország vezetői, hogy az idei ka­tasztrofális gabonatermésnek milyen következményei lesznek — a fogyasztók pénztárcáját illetően. Haldoklik a tömegtájékoztatás Belpolitikai szempontból az ország két legfontosabb tömegtájékoztatási eszköze, a televí­zió és a rádió is bajba került. A baj eredendő oka a pénzhiány. Mind az államkassza, mind az adott intézmények pénzhiánya Mert miközben a parlament az idei költségvetési éven belül módosította a rádió és a televízió működését szabályozó törvényt, nem módosult a költségvetés. A pénzügyi tárca pedig — saját helyzetét javítandó — nem hajlandó folyósí­tani azt az összeget, amelyet folyósítania kellene. Július Tóth azzal érvel, hogy a parlament meghagyta ezen intézmények tavalyi nyereségét, tehát gazdálkodjanak azzal! A tavalyi nyereség ugyanis hiányzik az államkasszából, s a kormány eleve nem értett egyet az ilyen megoldással, most pedig nincs miből pénzt folyósítania. Mind a rádió, mind a tévé kényte­len ezért csökkenteni adásidejét, és elbocsátani dolgozói egy részét. A bennfentesek szerint éppen az utóbbi az ügy lényege. A kormány számára ugyanis túl sok a szókimondó és kor­mányellenes adás, illetve újságíró ezen intézményeknél, s ha ezeket elbocsátják, megindul a pénzecske az államkasszából is. Hogy mi az igazság, rövidesen kiderül. „Ellenzéki” kerekasztal... Újabb találkozót tartottak a múlt héten a kormányon kívüli parlamenti pártok vezetői — a Szlovák Nemzeti Pártot kivéve. Annak elnöke ugyanis kijelentette, a kudarcot vallott koa­líciós tárgyalásokat követően még mindig nem döntötték el, mit tesznek. Illetve: Eudovít Cérnák valamiféle harmadik utas politikát helyezett kilátásba, mely szerint sem igazán el­lenzéki, sem igazán kormánypárti nem lenne az SZNP Némi vitát okozott az is az „ellenzéki” kerékasztalnál, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja két vasat tart a tűzben, hiszen folytatja konzultációit a DSZM-mel, s éppen a ta­nácskozást megelőzően zajlottak a gazdasági szakértők eszmecseréi. Weissék egyelőre azt állítják, pusztán arról van szó, hogy tisztázni szeretnék, mi a két politikai erő elkép­zeléseiben az összeegyeztethető és mi nem. Az ellenzéki kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a ma kezdődő őszi par­lamenti ülésszakon nem támogatják a kormány szociális törvényeket módosító javasla­tait, azzal azonban nem értettek egyet, hogy közös lépéseket tegyenek a kisebbségeket érintő jogi kérdésekben — a magyar koalíció elképzelései szellemében. Eljárt a szája... Természetesen. Vladimir Meéiamak, amikor a múlt kedden este fogadást rendezett saját titkárságvezetőjének, Anna Nagyovának, aki egy ismeretlen magánvállalkozástól megkap­ta a „Femina ave" dijat, merthogy nőként a kezdetek óta ott dolgozik ebben a kormányban. A szórakozó-kedélyeskedő vendégek közt a Pravda munkatársa szúrta ki, milyen dicséret­ben részesült főnöke szájából Anna Nagyovi Meéiar kijelentette: annak idején, amikor tá­vozott a kormányfői székből, és az alakuló DSZM-mel ellenzékbe vonult, titkos feladat­ként Nagyovára bízta a katonai, a biztonsági és állambiztonsági ügyeket... „Ha akkor azt valaki felfedi!” — sóhajtott fel állítólag, amire Ivan GaSparovié úgy reagált, hogy: „Mu­száj volt ezt most kibeszélned?”... Nyilvánvalóvá vált tehát, mire célzott Milan KftaZko, amikor azzal távozott a DSZM-ből, hogy Anna Nagyovának túl nagy a hatalma, és túl sok az olyan információja, amivel az ország vezető politikusait akármikor tönkreteheti. Az egység bizonygatása Hetek óta népgyűléssorozatot tart a kormányzó DSZM országos vezetése, hogy kirángassa az általános apátiából és újra maga mellé állítsa választóit. Legutóbb a Zsolnai járásban jártak, itt tartották a hétvégén a köztársasági tanács ülését is. Ennek egyetlen célja volt: hogy a háromfelé szakadás veszélyével megvádolt mozgalom újra deklarálja megbontha­tatlan egységét és kiállását a pártelnök, Vladimír Meéiar mellett. Ezúttal ez a nyilatkozat megszületett. Ennek tudatában Vladimír Meéiar pénteken este úgy nyilatkozott a rádióban, hogy mozgalma sorain belül a nemzeti-demokratikus irányzat hívei keresik helyüket, a nemzeti liberálisak és a szociáldemokraták egysége szilárd. A DSZM-et középirányzatú politikai erőnek tartja, mely az európai politikai szervezetekbe azért nem tud betagozódni, mert a világpolitikai szintéren egyetlen neki megfelelő erő van, az amerikai Demokrata Párt. A pártelnök szerint a DSZM biztosítja a politikai stabilitást a szlovák színtéren, s ha őt valami zavarja, legfeljebb a személye ellen irányuló támadások és a DSZM parlamenti frakciójában keltett zavar. Nem mulasztotta el a pártelnök kiosztani ellenfeleit sem, mondván: nem igazán erő­sek, amit pedig a magyar koalició csinál, az szerinte nem politika, hanem színtiszta na­cionalizmus. Esetleg lemond a kormány? így is hangzott egy kérdés a vasárnapi Lépések vitaműsorban, ám ezt a feltételezést maga a kormányfő, Vladimir Meéiar utasította vissza. Nem áll szándékában lemondani akkor sem, ha a parlament nem hagyja jóvá a „szociális” intézkedési csomagot. Tekintettel arra, hogy ez a törvény a Nemzetközi Valutaalap segítségével kidolgozott program szerves ré­sze, egy korrekt kormány ebbe belebukhatna. A vitában azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy politizálgat, állandó kampányt foly­tat ellene, mert nem képes megbékélni választási vereségével, s felszólította a jelenlevő pártelnököket: pártjaik államiságra épülő politikai programot alakítsanak ki, olyat, mint a DSZM-é Milan KftaZko személyében azonban magához hasonló szókimondó ellenfélre akadt a kormányfő, s megkapta tőle: a parlamentáris demokrácia játékszabályait kell be­tartani, nem pártállamot és állampártot építeni. A vita talán legérdekesebb témája az, hogy mikor kerül a parlament elé az ország jövő évi költségvetési tervezete — ami elutasítás esetén valóban egyet jelentene a kormány bukásával —, válaszul csak egy sejtelmes mosolyt csalt ki Vladimír Meéiarból. Persze lehet, hogy ő már tud mást is... -ts-VÉTSÉG ÉS BŰNTETT Amikor 1993. szeptember 1-jén Du­­ray Miklós levélben felkérte a Szlo­vák Köztársaság legfőbb ügyészét, dr. Vojtech Bacnót, vizsgálja meg, a Büntető Törvénykönyv 206. paragra­fusának, a rágalmazásnak a bűnté­nyét kimeríti-e az az ingyenes „Apró­­hirdetés”, amelyet a Matica sloven­­ská központi hetilapjának, a Sloven­­ské národné novinynak a 34. számá­ban Ondrej Hubáé privigyei matica­­elnök közzétett, a törvényesség kép­viselőjére bízta, hogy minden körül­mény mérlegelése mellett mennyire ítéli veszélyesnek az ilyen „cseleke­detet”. Az apróhirdetés írója mellett Duray kérte a lapgazda — a Matica slovenská — szerepének minősítését is. Vojtech Bacho 1993. szeptember 14-én keltezett válaszában rámutat, hogy a cikk meghaladja a „polgári vi­selkedés” határait, mert „erkölcstelen, etikátlan és társadalmilag nem kívána­tos” valakit azért elátkozni, mert a köz­ügyekben tevékeny, de ez a tett nem minősíthető a Btk. 206. paragrafusába ütköző bűnténynek, csupán szabály­sértési eljárás alá esik. Ilyen értelem­ben fordul majd az ügyben a főü­gyész a privigyei körzeti hivatalhoz. A főügyész tudatja még Durayval, hogy ugyanilyen eljárást kezdemé-Naszvad azon gazdag falvak egyike, ahol a paprikapalántákkal egy időben virágzásnak indult a kisvállalkozás is. A község viszont a fóliázáson kí­vül másutt is képviselteti magát — mintegy bizonyítva, hogy csaknem minden területen kész utalni a vállal­kozói piacot. A naszvadi Artpress kereskedelmi és reklámügynökség az elmúlt hét végén rendezte meg immár második alkalommal a kisvállalkozók és üzlet­emberek fórumát. A tavaszi rendez­vény visszhangjáról, valamint az őszi árubemutató iránti érdeklődésről kér­deztük Németh Gyulát, az Artpress ügynökség tulajdonosát, a vásár igaz­gatóját. — Az első bemutatóvásáron negy­venegy cég képviseltette magát. Igyekeztünk, hogy a rendezvény megfeleljen eredeti küldetésének: le­hetőséget adjon a környék vállalko­zóinak arra, hogy találkozzanak üzletfeleikkel, vásárlóikkal. Naszva­­don tavasszal tizenötezer látogatót fogadtunk. Az őszi vásárra közei ötven vállalkozó érkezett. A helyi sportcsarnokban, illetve művelődési házban jutott hely azoknak, akik kiál­lítási termékekkel érkeztek. A látoga­nyez majd a Slovenské národné no­­viny főszerkesztője ellen is. Durayt nyilvánosan átkozni Szlo­vákiában: szabálysértés. S ennek tükrében talán az sem csoda, hogy az amerikai kongresszus európai ügyekkel megbízott bizott­sága kétségbe vonja a szlovákiai de­mokrácia és a kisebbségek (etnikai és vallási) jövőjét. A CTK hírügy­nökség által közreadott információ szerint a múlt héten ilyen értelmű le­velet kapott kézhez Dennis de Con­­cinitől és Steny Hoyertől a washing­toni szlovák képviselet. Benne külön figyelmet szentelnek Meéiar kor­mányfő és Duian Slobodník kul­tuszminiszter sajtószabadságra törő szavainak, rámutatva: a kommunista korszak törvényeit idézi, ha az ő sza­vaikkal élve „rágalmazó”, „nem ob­jektív”, „hamis információkat teijesz­­tő” újságírók ellen büntetőjogjlag vagy ellenörzőleg akarnak fellepni. Az uszítókról nem, a többségi na­cionalizmust ostorozó, ritka kivétel­nek számító szlovák újságíró kollé­gákról is igy szoktak nyilatkozni a Fent említett kormánytagok. A főügyész döntésének összefüg­géseit így talán nem kell különöseb­ben magyarázni. -n­tók itt megtekinthették a motoros jár­müveket, alkatrészeket, textil- és illatszerárut, valamint az élelmiszer­­ipari termékeket. Arról, hogy a zárt területen milyen üzleti kapcsolatok, vállalkozói tervek születtek, csak ké­sőbb számolhatunk be. Azt viszont már most is elmondhatom, hogy a szabadtéri kirakodóvásárnak, amelyet a főtéren rendeztünk meg, nagy sike­re volt. Azok, akik nem üzleti, hanem inkább vásárlói szándékkal érkeztek, áruk és árak közt egyaránt válogat­hattak. Az Artpress csupán bízhat ab­ban, hogy a vállalkozók, üzletfelek és vásárlói; egyaránt elégedetten távoz­tak — mondotta Németh úr, aki a péntektől vasárnapig tartó nagysza­bású bemutatóvásar egyéb rendezvé­nyeiről is tájékoztatott bennünket. Azok, akik családostól érkeztek Naszvadra, a Komáromi járásban ta­lálható, vállalkozóiról (is) híressé vált községbe, számos sport- és kul­turális rendezvényen vehettek részt. A vásárról, a termékeikkel bemutat­kozó magánvállalkozókról, valamint az Artpress kereskedelmi és reklám­­ügynökségről lapunkban a későbbiek során bővebben is olvashatnak. —száz— Perli a CTK-t A szlovák kormányfő pert indítón Karel Hirman, a Cseh Sajtóiroda munkatársa el­len, mivel az állítólag elferdítette Meéiar Iglón, a cigányokkal kapcsolatosan el­mondott szavait, s az állítólag elferdített szövegnek köszönhetően kormányfőnk még Simon Wiesenthalnak, a bécsi nemzetközi zsidó dokumentációs központ vezetőjének rosszallását és tiltakozását is kivívta. A CTK híre azt mondta, a családi pót­lék és szociális támogatás módosításával a kormányfő a cigány lakosság népszaporu­latát kívánja csökkenteni. A nemzetközi til­takozások után a kormány sajtóosztálya kiadta a kormányfő beszédének szó szerin­ti átiratát. Eltekintve attól, hogy a pártállami idők végezete óta nem divat sajtónkban ünnepi és munkajellegű beszédeket teljes terjede­lemben közölni, hanem szabad azoknak a lényegét szabadon és érthetően összefog­lalni, a legtöbb szlovák lap azt a részt vet­te nagyító alá Meéiar szövegéből, amely­ben a Hirman által használt szavak kö­szönnek vissza. Ennek alapján kijelentve: Meéiar nem egészen azt mondta, amit sza­vaiból Hirman kiértett. Nem használta ugyanis a születéscsökkentés kifejezést. Abban a bekezdésben, amit idéztek, va­lóban nem. De két bekezdéssel odább ezt mondta a kormányfő: „ Úgyhogy úgy kell őket (ti. a cigányokat — a szerző megjegy­zése) felfogni, mint problámás csoportot, mely létszámban növekszik — a maguk já­rásában a lakosságnak több mint 13 szá­zalékát teszik ki, de ha vesszük a "fehérek" és a romák népszaporulati aktivitását, ak­kor ez a szám lényegesen magasabb. A perspektíva tehát olyan, hogy ez az arány a romák javára változik majd. Ezért ha mi most nem fogunk foglalkozni velük, egy idő után majd ők fognak foglalkozni nö­velünk " Remélhetőleg mind a legfőbb ügyész, mind a pert tárgyaló bíró észreveszi, hogy ebben az ügyben nem arról kell dönteni, el­hangzott-e a születéscsökkenés szó, hanem arról: meg kelt-e büntetni azt, aki nem vál­lalja a cinkos hallgatást. N. GY. R. Rádióhallgatók figyelmébe! Tekintettel a Szlovák Rádió anyagi helyzetére — visszavonásig — a Szlovák Rádió Magyar Adásának műsorait a következőképpen közve­‘ HÉTFŐ—PÉNTEK 14.00: Hírek; 14.10—17.00: Pavi­lon; 17.00—17.30: Napi Krónika. SZOMBAT 9.00— 12.00: Szombat délelőtt; 12.00— 18.00: A kiadott műsor sze­rint. VASARNAP 8.00— 18.00: A kiadott műsor sze­rint. Kisvállalkozók és üzletemberek fóruma Naszvadon Az Artpress őszi nagyvására Európai egyezmény a kisebbségekről és a határokról (Folytatás az 1. oldalról) ellentéteket végül békés együttműkö­déssé oldaná az Európai Unió keretei között. A tervezet gyenge pontjának tartom, hogy a megegyezés lét­rejöttére mindössze másfél évet szán. A hetvenöt éve rendezetlen kérdések megoldásáról ez túlságosan optimista elképzelés. □ A kisebbségek helyzetét érin­tően van-e új ebben a tervezetben? — Igen. Van olyan eleme is, ame­lyet eddig nem sikerült beépíteni a nemzetközileg elfgadott elvekbe és normákba. Ez pedig a kisebbségek közösségi (kollektív) joga. Balladur francia miniszterelnök terve szerint a közösségi jogok rendkívül szorosan összefüggnek a biztonsági problé­mákkal, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy nélkülük a stabilitási egyezmény létre sem hozható. A kisebbségek hely­zetét illetően szerintem ez a legna­gyobb előrelépés a tervezetben. □ Vagyis elérhető közelségbe került a kisebbségi önkormányzat? — A közösségi jogok az adott or­szágon belül politikai alanyisággal ruházzák fel a kisebbségeket, tehát biztosítják belső önrendelkezésüket. A közösségi jog az önkormányzathoz való jog elismerése. így a politikai alanyiság révén el lehet jutni a kö­zösség jogi alanyiságához is. □ Mi történik akkor, ha egy országon belül csak egy nemzeti közösség szeretné az önkormányza­tot, a többi viszont nem ragaszko­dik hozzá? — Mi a köztársasági elnök kerék­asztalánál leszögeztük, hogy elsősor­ban a legnagyobb nemzeti közösség igényeit kell figyelembe venni, s ezek szerint kell meghatározni a ki­sebbségi jogokat. □ Milyen reagálás várható azoktól az országoktól, amelyek te­rületén jelentős lélekszámú nemzeti közösségek élnek? — Pillanatnyilag csak a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumá­nak reagálását ismerjük, amely egyfe­lől felháborodást tükröz a budapesti tárgyalások miatt, másfelől hangsú­lyozza, hogy a Balladur-terv a kormá­nyoknak szól, és nem más szervezetek­nek. Ebben igaza van, csakhogy az érintett kisebbségek szervezetei minde­nütt kormányon kívüliek, és elképzel­hetetlennek tartom, hogy éppen ők ne vegyenek részt a megegyezési folya­matban, amikor leginkább az általuk képviselt közösségek sorsáról van szó. □ A tervezetet ismertették a jú­niusi EK-csúcson. Ott milyen fo­gadtatásban részesült? — Az Európai Közösség pozitívan reagált a tervre, s ajánlása szerint küldték meg az érintett kormányok­nak. Annyiban módosított rajta, hogy kiiktatta belőle az esetleges határmó­dosítások lehetőségét, amellyel az eredeti tervezet számolt. □ Véleménye szerint hogyan áll össze az érintett és az érdekelt or­szágok tábora, nem történhet-e meg, hogy az érdekeltek kisebbség­ben maradnak? — Minden megtörténhet. Feltétle­nül meg kellene akadályozni egy olyan stabilitási egyezmény létrejöttét amely végeredményben meghiúsítaná a tény­leges európai integrációt. Ha bizonyos országok kimaradnának az egyez­ményből, valószínűleg kimaradnának az integrációból is, vagy legalábbis csak később csatlakozhatnának. □ Ha a Balladur-terv nem jut el a megvalósulás szakaszába, hogyan alakulhat az európai kisebbségek helyzete? A rendezésre vonatkozóan van-e más átfogó elképzelés? — Ha nem jönne létre a Balladur­­tervben felvázolt egyez­ményrendszer, akkor az európai biz­tonság kérdése a politikai szférából valószínűleg átkerül a biztonsági és katonapolitikai szférába. Születhet­nek akár az erő pozíciójából kezde­ményezett megoldások is, de akkor nagy a valószínűsége annak, hogy térségünk hosszú időre elszakad at-Európától. Mi torpedózhatja meg a Bal­­ladur-tervet? — A politikai butaság. □ Köszönöm a válaszokat. SZABÓ GÉZA Ne feledje! Szeptember 26-án, vasárnap véget ér az idei nyári időszámítás. Az említett napon az óramutatókat hajnali 3-kor 2 órára húzzuk visz­­sza. Ezzel ismét érvénybe lép a kö­zép-európai időszámítás.

Next

/
Thumbnails
Contents