Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-15 / 11. szám
12 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 15.• sz. Kadosa Pál (1903—1983) AKI LÉVÁRÓL INDULT Léva városa nemcsak gazdag történelmi, hanem jelentős zenei múlttal is dicsekedhet. Ismeretes pl., hogy a 19. században a Léva melletti Zselízen működött a világhírű Franz Schubert, s Léván látta meg a napvilágot a modem magyar muzsika élvonalbeli képviselője, a zeneszerző, tanító és művész KADOSA PÁL. Ha élne, a napokban ünnepelhette volna 90. születésnapját. Kadosa Pál (eredeti nevén Weisz fg óbb hatást Brahms zenéje tette, de tását tükrözi (Kadosa 1928-ban szelő évesen már sikerült kivonnia Pál) 1903. szeptember 6-án született Léván, egy Teleky utcai emeletes, tágas lakóházban, amelyet azóta már többször felújítottak. Apja, Weisz Zsigmond szesznagykereskedő, anyja pedig a nagyszombati származású Wertneimer Eugénia. magát bűvköréből, és figyelme a magyar, illetve szlovák népzene felé fordult. Ebben az időben ismert meg néhány Bartók-művet, például a Tíz könnyű zongoradarabot. 1920-ban, amikor kezébe került a II. vonósnégyes partitúrája, hirtelen lelkesedni kezdett ezért a zenéért. Gimnáziumi évei alatt személyesen megismerkedett Bartók Bélával, aki meghallgatva zongorajátékát, a tehetséges fiatalnak azt ajánlotta, hogy tanulmányait Kodály Zoltánnal folytassa. Kadosa Pál fiatalkori szerzeményein Kodály hatása érezhető, míg Bartóké egész életművét végigkísérte. Nevelőapjának nagyvonalúsága le-Kadosa Pál szülőháza (jobbról a harmadik) Kadosa Pál 1908-ig élt Léván, majd, mivel szülei elváltak, anyjával Nagyszombatra költöztek, s a nagyszülőknél telepedtek le. Nem sokkal később az apa tragikus körülmények között Budapesten meghalt. Kadosa Pál zenei tehetségét feltehetően nagyszüleitől örökölte, akiket baráti szálak fűztek Mikulás Schneider Trnavskyhoz a szlovák nemzeti zene úttörőjéhez. A zeneszerző viszszaemlékezéseiből tudjuk, hogy túrócszentmártoni dédszüleitől örökölt egy zongorát, amelyen állítólag még Joseph Haydn is játszott. Zenei tanulmányait Kadosa Nagyszombatban kezdte, ahol első tanítója „Schramm néni" volt. 1918 szeptemberében Budapestre költözött, s Pál Ilonánál, Thomán István egykori növendékénél folytatta a zenetanulást. 1921-ben érettségizett, és még ugyanabban az évben Székely Arnold tanítványa lett, akit ifjú éveiben avantgarde zongoristaként ismertek, s szotta Bartók aki 1908 decemberében elsőként játlieit, nagy felháborodást keltve ezzel. Az 1930-ban megjelent Szabolcsi—Tóth zenei lexikonból tudjuk, hogy az 1921-27-es években Kadosa Kodály Zoltán tanítványa volt — zeneszerzést tanult nála. A gyermek Kadosára a legnarezte), és a Három tristia (Op. 38/b) Poco andante fugato tematikája, amely szintén Bartókra utal. Kadosa későbbi munkáiban polimetrikus technikát alkalmaz, és életének utolsó éveiben visszatért az egyszerűbb kifejezőeszközökhöz, illetve a népzenéhez. Az első zeneszerzői sikereket a harmincas évek elején aratta — mind otthon, mind külföldön felfigyeltek rá. 1933-ban az Új Zene Nemzetközi Társaság (IGNM) amszterdami fesztiválján mutatkozott be. Első zongoraversenyével. 1934-ben, a Velencei Biennálen műsorra tűzték Divertimentóját, és 1941-ben az IGNM New York-i fesztiválján II. vonósnégyesét játszották. Többi munkája közül meg kell említenünk hat szimfóniáját, versenyműveit, zenekari partitájat, szvitjeit, zongoraversenyeit, hegedűversenyeit. a Versenymű vonósnégyesre és kiszenekarra. illetve a Concertino brácsára és zenekarra című szerzeményeit, a Huszti kaland című operáját kantátáit kamaramuzsikáját, dalait stb. Gazdag életműve nemcsak érett kompozíciós technikájáról tanúskodik, hanem a fölényes technikájú, nagyműveltségü zeneszerző egyenletesen felfelé ívelő pályafutásáról, egyéni és ugyanakkor közérdekű művészi mondanivalójáról is. Munkásságáért 1950-ben Kossuthdíjat, 1963-ban Kiváló Művész Érdemrendet kapott, 1967-ben pedig a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választották. * * * A zeneszerzőt, nem sokkal halála előtt, otthonában látogattam meg. — Professzor úr, emlékszik a szülőházára? — Csak arra emlékszem, hogy emeletes épület volt. Más sajnos nem maradt meg az emlékezetemben, hiszen még igen kicsi gyerek voltam. Ötéves Toromban Nagyszombatba költöztünk — az ottani évekre jobban vissza tudok emlékezni. — Visszatért valaha is a szülővárosba? — Igen, tizenöt évesen. 1917-ben vagy 18-ban. Szüleim régi ismerőseit látogattam meg, többek Közt Prizner doktort. — Budapesti letelepedését követően hányszor járt Csehszlovákiában? — Prágában és Pozsonyban is egyszer jártam: amikor Bartók emléktábláját leplezték le. — Milyen a kapcsolata a cseh és szlovák zenészekkel? — Nagyon jó. Baráti szálak fűznek Suchofthoz, Cikkerhez, OCená- Sekhez. Különböző nemzetközi zenei rendezvényeken ismerkedtünk meg. — Hogyan él műveiben a felvidéki örökség? — Általa, úgy érzem, sokrétűbb az életművem, habár soha nem folyamodtam hozzá tudatosan. Elég az, hogy Szlovákiához, a felvidékhez rokoni, családi kötelékek s egész életre szóló barátságok fűznek., Dr. VITALOVA ZÚZA NA, kandidátus Etikátlan intézkedés hetővé tette, hogy folytassa Kodály Zoltánnál megkezdett tanulmányait, s ez meghatározta további zenei pályafutását. Később hálából oktatójának ajánlotta III. zongoraversenyét (Op. 47.). 1923-tól hangversenyzó zongoraművész, az 1927-1943 közötti években pedig a Fodor Zeneiskola tanára volt. A napi sajtóban 1928. január 1-jén tudósítás jelent meg arról, hogy megalakult a modern magyar zenészek csoportja, amelynek Kadosa Pál alapító tagja lett. A csoport figyelmének középpontjában a kortárs magyar zene állt, és a művek előadásáért szállt síkra. A második világháború idején Kadosa sem mentesült a fasiszta üldöztetés alól. A háború után a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára lett, és egész sor kiváló zongoraművészt nevelt. , Az Új Zenei Szemle hasábjain 1955 szeptemberében Kadosa beszámol néhány, Bartókkal kapcsolatos személyes élményéről. Már fiatal éveiben csodálója volt művészetének, később feleségét, Pásztory Dittát kísérte zongorán. Bartók hatása több zongoramüvén is kimutatható. Ilyen például az A1 fresco — három zongoradarab. konkrétan annak második darabja, mely az Allegro barbaro ha-Augusztus 24-én az oktatási minisztérium olyan rendeletet hozott, amely ez év szeptemberétől kötelezővé teszi az alap- és középiskolákban az etikai neveles, azaz az erkölcstan oktatását azoknak a gyerekeknek, akik nem látogatják a hittanórákat. Ez a hirtelen intézkedés nem kis megdöbbenést váltott ki pedagógusberkekben. Ennek apropóján kerestük fel a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskolát és gimnáziumot, hogy a legérintettebbeket, vagyis a tanárokat kérdezzük. HanulaTamásné, az alapiskola igazgatóhelyettese és Kulcsár Zsuzsanna, a gimnázium igazgatóhelyettese a megannyi tennivaló ellenére készségesen válaszolt kérdéseinkre. — Hogyan fogadták a hírt az etikai nevelés kötelező beiktatásáról a tantervbe, tehát az ófarettdbe is? HANULA TAMASNE: Nagyon meglepődtem. Már harminc éve tanítok, de ilyen gyors, váratlan intézkedésre, ráadásul közvetlenül az iskolaév megkezdése előtt, nem emlékszem. Mondanom sem kell, hogy mindez csak tovább bonyolította a tanévkezdést, amely amúgy sem mentes a problémáktól. Természetesen nem vagyunk a tantárgy bevezetése ellen, de úgy gondoljuk, hogy az etikát fokozatosan kellett volna beiktatni a tantervbe. Ehelyett most a felső tagozat valamennyi évfolyamában be kell vezetnünk az oktatását. Ráadásul az etikai nevelés óráját a hitoktatással párhuzamosan kell tartani — tehát az a gyerek, aki esetleg mind a két órán részt akar venni, az azonos időpont miatt csak az egyiket látogathatja. — Kik fogjak tanítani az etikát, s milyen segédeszközök, tankönyvek állnak rendelkezésre? — Valószínűleg azok a pedagógusok, akik azelőtt a polgári nevelést tanították. Az az igazság, hogy csöppet sincsenek könnyű, irigylésre méltó helyzetben, hiszen nem volt idejük felkészülni, azonkívül pedig egyeíőre tantervek és tankönyvek sincsenek. — Hogyan érinti a gimnáziumot az etikai nevelés bevezetése? KULCSÁR ZSUZSANNA: Véleményem szerint az igazi pedagógus, ha időben megtudja, hogy egy új tantárgyat vezetnek be, fel tud készülni. Mi számítottunk az intézkedésre, éppen ezért megkértem egyik tanárnőnket, hogy készüljön fel az etikai nevelés oktatására. Becsületesen, autodidakta módon képezte magát egész nyáron, hogy megfeleljen a tantárgy kívánalmainak. Szerencsére, Kitűnő magyarországi segédkönyveink is vannak, így aztán remélem minden különösebb probléma nélkül tanulhatnak az elsőseink. Az etikaórákon a keresztény erkölccsel és a vallási tanok kérdéskörével is foglalkozunk ebben a helyi református és majd katolikus lesz. káplán egitsegí VIDA JULIA Zolczer László: Kecske, béka felmászott a... (Csibészkorom naplója) A kecskefáját I. JÚNIUS 7. — Ármin — csavarintott egyet bal fülemen hajnalok hajnalán apám —, búcsúzzunk gyorsan, mert sietek. Isten veled, fiam! — Ugyan hová megy ilyen korán édesapám? — töröltem kétfelé a csipát a szememből. — Hiszen még Movarcsík úr is az igazak álmát alussza, pedig hát ő igazán híres korán kelp. — Én maradok — bökte ki erre szülém —, csak te utazol. A keresztapádéhoz mégy, Boncfalvára, nyaralni. Mihály vár majd az állomáson, az imént beszéltem vele telefonon. Sehogyan sem akaródzott kikászálódnom a tavalyi ludak tollából készült pehelypaplan alól, nem mozdultam, nát édesapám gyorsan megreggeliztetett: adott két egyforma nyaklevest, mire azonmód megdöntöttem az öltözködési világcsúcsot. Egyet azonban kikötöttem: hűséges kecskebakompt magammal viszem! — Ám legyen — állt némi töprengés után kötélnek apám —, beleteszszük a televízió papírdobozába, és segítek is neked cipelni a vasútállomásra. Néhány holmit bedobáltam kivénhedt iskolatáskámba, aztán ünnepélyes arccal csak annyit mondtam: — Mehetünk. Apám a zsebembe csúsztatott egy százast, anyám pedig — hogy ő sem engedjen el üres kézzel —, megsimogatta a fejemet. — Anyádra különben — sandított feléje apu — ne legyen gondod. Majd én megtáncoltatom. Hát fura egy szerzet az én szülém, morfondíroztam magamban már az állomás felé menet, ízlésesen csomagolt kecskémet cipelve, tegnap még szapulta anyut, mint a bokrot, ma meg már azt mondja, táncba viszi, táncoltatni akarja... Áztán napirendre tértem a dolog felett. Nagy nehezen, fújtatva, felkászálódtunk a vonatra. Szegény kecskémet a nagy sietségben otthon elfelejtettem megetetni. No, most már úgy is mindegy, legyintettem, remélem csak kibírja valahogy... Az egyik fülkében kényelmesen elhelyezkedtem: táskámat hanyag eleganciával a polcra dobtam, a játszópajtásomat rejtő papírdobozt pedig az ablakhoz állítottam. Szemben velünk egy termetes asszonyság izzadt-szuszogott. Percekig szótlanul utaztunk, de kis idő múltán szomszédom — vesztemre — vicceket kezdett mesélni. A kövér asszony pedig egyre jobban hahotázott. még kezét-lábát is dobálta. S virágmintás alsószoknyája gyakorta kivillant. És ekkor következett be a baj! Én már jó előre megéreztem a közelgő vihart, ezért éktelenül gyöngyözni kezdett a homlokom. — Mi a baj, kisfiú? — fordult felém az asszonyság — Nem érzed jól magad? Menj ki a peronra, szippants egy kis friss levegőt — mondta, s szemével padtársam felé csippentett —, meglátod, helyre jössz! Makogtam valamit, és gyorsan kiiszkoltam a kupéból. Kisvártatva a nő éktelen visítozásba kezdett. Szegény kecském, a szoknyára nyomtatott kankalinokat igazi rét valódi virágainak vélte, s a szellőzőnyíláson kidugta a fejét, beleharapott az előbukkanó ruhaféleségbe... Egész este borogathattam a kobakját. JÚNIUS 8. No. tegnap délután a boncfalvi vasútállomáson több meglepetés is ért. Először: nem édesapám testvére, Mihály bácsi várt, hanem a fia. Palika. Pali már kész ..legényember’": tizenhárom esztendős múlt. Aztán meg: lány is volt a társaságában, méghozzá kettő! A nagyobbikat Marikának hívták, a fiatalabbiknak meg Ildikó a neve. Ildikó kedves teremtés, mindjárt simogatni kezdte Moravcsík úr hátát. Bakkecském cselnek vélte a dolgot, ezért inkább a hátam mögé óvakodott. s onnan sandított fél szemmel a leányra. Régebben, még süvölvény kecskelegény korában, egy pásztorlány irgalmatlanul elnáspángolta. Moravcsík úr betévedt Vargáék szőlőjébe, és alapos pusztítást végzett a sorvégi veteményesben. Boros Gizi, a lófogú szőlőpásztor ahelyett, hogy elkergette volna a tiltott csemege közeléből, magához édesgette, majd karót ragadott és alaposan helybenhagyta a gyanútlan állatot. Moravcsík úr azóta nem hisz a nyájas beszédben. kedveskedő mozdulatokban. Én persze nem is csodálkozom rajta! S nincs is rajta mit csodálni... Természetgyógyászat A MAGAS VÉRNYOMÁS ii. Ha magas vérnyomás tüneteivel természetgyógyászhoz fordulunk, az elsősorban életmódunkra, életstílusunkra kíváncsi. Természetes, hogy egy erős dohányos, magas vérnyomással küszködő egyén gyógyítására csak akkor vállalkozik, ha az lemond a cigarettáról. A túltápláltság okozta magas vérnyomás gyógyítása redukciós diétával s a páciens táplálkozási szokásainak radikális megváltoztatásával lehetséges. Ha a magas vérnyomást a túlzott alkoholfogyasztás okozza, akkor természetesen az ivászattal kell felhagyni. A vémyomáspanaszokat tehát csakis a beteggel együttműködve lehet megszüntetni. Az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatásán kívül a természetes gyógymódok közé tartozik a kiegyensúlyozott lelki élet elérése, amelyben a beteget segítheti a hit, a meditáció, az önhipnózis — s ezek révén a prozitív gondolkodás kialakítása. Az idegesség leküzdésében a nyugtató gyógynövények alkalmazása hatékony segítséget jelent. A magas vérnyomás kezelését egyébként a szakorvosok is nyugtató gyógyszerekkel és vizelethajtókkal kezdik — a felesleges víz vérkeringésből való kihajtása ugyanis csökkenti a vérnyomást. Ha a beteg magas vérnyomása még nem állandósult, akkor természetgyógyászati szempontból is legfontosabb az idegek megnyugtatása. A pácienst pozitív gondolkodásra kell ösztönözni, amely megvédi őt a különféle stresszhelyzetekben. Nagyon fontos a káros szenvedélyek elhagyása, amelyről már szóltunk. A nyugtató gyógynövények a következők: galagonyavirág (nyugtató és értágító), citromfű (zöld diazepam), komló (a rossz alvás ellenszere), macskagyökér (szorongás ellenjó — fokozza a koncentrálóképességet is). A felsorolt négy gyógynövényt együtt ajánlatos használni: 10 g citromfű, 50 g galagonyavirág, 20 g komló, 20 g macskagyökér — a keverékből az első időszakban egy evőkanálnyi, később, ha a beteg állapota javul, egy teáskanálnyi mennyiséget 2 dl vízben 3 percig főzünk. 15 perc állás után leszűrjük, és eleinte háromszor, később kétszer isszuk naponta. V'izelethajtó gyógynövények: petrezselyemgyökér, a tövises iglice gyökere, a zeller, a borókabogyó (alkalmazása két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos, de egy hét kihagyás után ismét fogyasztható), a csalánlevél és a fehér babhéj. A belőlük készült teát naponta egyszer, reggelenként fogyasszuk! Pár hónapos gyógynövénykúrával a magas vérnyomás a kezdeti stádiumban megszüntethető A teák alkalmazásával azonban nem hagyunk fel. csupán az adagokat csökkentjük, ritkítjuk. Ilyenkor hasznosak a nyugtató hatású ggógynövények. amelyek erősítik a pozitív gondolkodást, s az ember gondolatait az optimizmus felé terelik. Ezek közé tartozik a bazsalikom — 1 teáskanálnyi mennyiséget leforrázunk 2 dl vízzel. 15 ptercig ázni hagyjuk, és naponta 1-2 alkalommal isszuk (étkezés után). Azok, akik emésztési zavarokkal küzdenek, a teát 20 perccel étkezés előtt fogyasszák! AROMATERÁPIA A feszültséget illóolajak segítségével is oldhatjuk — ezek egyúttal a stresszhelyzetek könnyebb átvészelésében is segítenek: bazsalikom, benzoe. bergamotta. boróka, borsmenta, citromfű, jázmin, levendula, kamilla. fekete bors. narancs, pacsuli, rózsa, rózsafa, vetiver. rozmaring, ylang-ylang. Az illóolajakból általában hármas kompozíciót alkalmazunk, de egyetlen illóolaj felhasználása is elegendő lehet. Az aromaterápiás fürdő 30 percig tartson. A langyos vízbe 5-10 csepp olajat csepegtetünk Illatlámpa alkalmazása esetén fél liter forrásban lévő vízbe csepegtetjük az olajat (Legközelebb az állandósult magas vérnyomás problémájával foglalkozunk.) DR. NAGY GÉZA
