Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-15 / 11. szám

12 SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 15.• sz. Kadosa Pál (1903—1983) AKI LÉVÁRÓL INDULT Léva városa nemcsak gazdag törté­nelmi, hanem jelentős zenei múlttal is dicsekedhet. Ismeretes pl., hogy a 19. században a Léva melletti Zselí­­zen működött a világhírű Franz Schubert, s Léván látta meg a napvi­lágot a modem magyar muzsika él­vonalbeli képviselője, a zeneszerző, tanító és művész KADOSA PÁL. Ha élne, a napokban ünnepelhette volna 90. születésnapját. Kadosa Pál (eredeti nevén Weisz fg óbb hatást Brahms zenéje tette, de tását tükrözi (Kadosa 1928-ban sze­lő évesen már sikerült kivonnia Pál) 1903. szeptember 6-án született Léván, egy Teleky utcai emeletes, tá­gas lakóházban, amelyet azóta már többször felújítottak. Apja, Weisz Zsigmond szesznagykereskedő, anyja pedig a nagyszombati származású Wertneimer Eugénia. magát bűvköréből, és figyelme a ma­gyar, illetve szlovák népzene felé fordult. Ebben az időben ismert meg néhány Bartók-művet, például a Tíz könnyű zongoradarabot. 1920-ban, amikor kezébe került a II. vonósné­gyes partitúrája, hirtelen lelkesedni kezdett ezért a zenéért. Gimnáziumi évei alatt személyesen megismerke­dett Bartók Bélával, aki meghallgat­va zongorajátékát, a tehetséges fiatal­nak azt ajánlotta, hogy tanulmányait Kodály Zoltánnal folytassa. Kadosa Pál fiatalkori szerzeményein Kodály hatása érezhető, míg Bartóké egész életművét végigkísérte. Nevelőapjának nagyvonalúsága le-Kadosa Pál szülőháza (jobbról a harmadik) Kadosa Pál 1908-ig élt Léván, majd, mivel szülei elváltak, anyjával Nagyszombatra költöztek, s a nagy­szülőknél telepedtek le. Nem sokkal később az apa tragikus körülmények között Budapesten meghalt. Kadosa Pál zenei tehetségét felte­hetően nagyszüleitől örökölte, akiket baráti szálak fűztek Mikulás Schnei­der Trnavskyhoz a szlovák nemzeti zene úttörőjéhez. A zeneszerző visz­­szaemlékezéseiből tudjuk, hogy tú­­rócszentmártoni dédszüleitől örökölt egy zongorát, amelyen állítólag még Joseph Haydn is játszott. Zenei tanulmányait Kadosa Nagy­szombatban kezdte, ahol első tanítója „Schramm néni" volt. 1918 szeptem­berében Budapestre költözött, s Pál Ilonánál, Thomán István egykori nö­vendékénél folytatta a zenetanulást. 1921-ben érettségizett, és még u­­gyanabban az évben Székely Arnold tanítványa lett, akit ifjú éveiben avantgarde zongoristaként ismertek, s szotta Bartók aki 1908 decemberében elsőként ját­­lieit, nagy felhá­borodást keltve ezzel. Az 1930-ban megjelent Szabolcsi—Tóth zenei le­xikonból tudjuk, hogy az 1921-27-es években Kadosa Kodály Zoltán tanít­ványa volt — zeneszerzést tanult nála. A gyermek Kadosára a legna­rezte), és a Három tristia (Op. 38/b) Poco andante fugato tematikája, a­­mely szintén Bartókra utal. Kadosa későbbi munkáiban polimetrikus tech­nikát alkalmaz, és életének utolsó évei­ben visszatért az egyszerűbb kifejező­­eszközökhöz, illetve a népzenéhez. Az első zeneszerzői sikereket a harmincas évek elején aratta — mind otthon, mind külföldön felfigyeltek rá. 1933-ban az Új Zene Nemzetközi Társaság (IGNM) amszterdami fesztiválján mutatkozott be. Első zongoraversenyével. 1934-ben, a Ve­lencei Biennálen műsorra tűzték Di­­vertimentóját, és 1941-ben az IGNM New York-i fesztiválján II. vonósné­gyesét játszották. Többi munkája kö­zül meg kell említenünk hat szimfó­niáját, versenyműveit, zenekari parti­tájat, szvitjeit, zongoraversenyeit, he­gedűversenyeit. a Versenymű vonós­négyesre és kiszenekarra. illetve a Concertino brácsára és zenekarra című szerzeményeit, a Huszti kaland című operáját kantátáit kamaramuzsi­káját, dalait stb. Gazdag életműve nemcsak érett kompozíciós technikájá­ról tanúskodik, hanem a fölényes tech­nikájú, nagyműveltségü zeneszerző egyenletesen felfelé ívelő pályafutásá­ról, egyéni és ugyanakkor közérdekű művészi mondanivalójáról is. Munkásságáért 1950-ben Kossuth­díjat, 1963-ban Kiváló Művész Ér­demrendet kapott, 1967-ben pedig a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választották. * * * A zeneszerzőt, nem sokkal halála előtt, otthonában látogattam meg. — Professzor úr, emlékszik a szü­lőházára? — Csak arra emlékszem, hogy emeletes épület volt. Más sajnos nem maradt meg az emlékezetemben, hi­szen még igen kicsi gyerek voltam. Ötéves Toromban Nagyszombatba költöztünk — az ottani évekre jobban vissza tudok emlékezni. — Visszatért valaha is a szülővá­rosba? — Igen, tizenöt évesen. 1917-ben vagy 18-ban. Szüleim régi ismerőseit látogattam meg, többek Közt Prizner doktort. — Budapesti letelepedését követő­en hányszor járt Csehszlovákiában? — Prágában és Pozsonyban is egyszer jártam: amikor Bartók em­léktábláját leplezték le. — Milyen a kapcsolata a cseh és szlovák zenészekkel? — Nagyon jó. Baráti szálak fűz­nek Suchofthoz, Cikkerhez, OCená- Sekhez. Különböző nemzetközi zenei rendezvényeken ismerkedtünk meg. — Hogyan él műveiben a felvidéki örökség? — Általa, úgy érzem, sokrétűbb az életművem, habár soha nem folya­modtam hozzá tudatosan. Elég az, hogy Szlovákiához, a felvidékhez ro­koni, családi kötelékek s egész életre szóló barátságok fűznek., Dr. VITALOVA ZÚZA NA, kandidátus Etikátlan intézkedés hetővé tette, hogy folytassa Kodály Zoltánnál megkezdett tanulmányait, s ez meghatározta további zenei pálya­futását. Később hálából oktatójának ajánlotta III. zongoraversenyét (Op. 47.). 1923-tól hangversenyzó zongo­raművész, az 1927-1943 közötti években pedig a Fodor Zeneiskola ta­nára volt. A napi sajtóban 1928. január 1-jén tudósítás jelent meg arról, hogy meg­alakult a modern magyar zenészek csoportja, amelynek Kadosa Pál ala­pító tagja lett. A csoport figyelmének középpontjában a kortárs magyar zene állt, és a művek előadásáért szállt síkra. A második világháború idején Ka­dosa sem mentesült a fasiszta üldöz­tetés alól. A háború után a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára lett, és egész sor kiváló zongoraművészt nevelt. , Az Új Zenei Szemle hasábjain 1955 szeptemberében Kadosa beszá­mol néhány, Bartókkal kapcsolatos személyes élményéről. Már fiatal éveiben csodálója volt művészeté­nek, később feleségét, Pásztory Dittát kísérte zongorán. Bartók hatása több zongoramüvén is kimutatható. Ilyen például az A1 fresco — három zon­goradarab. konkrétan annak második darabja, mely az Allegro barbaro ha-Augusztus 24-én az oktatási minisz­térium olyan rendeletet hozott, amely ez év szeptemberétől kötelezővé teszi az alap- és középiskolákban az etikai neveles, azaz az erkölcstan oktatását azoknak a gyerekeknek, akik nem lá­togatják a hittanórákat. Ez a hirtelen intézkedés nem kis megdöbbenést váltott ki pedagógusberkekben. Ennek apropóján kerestük fel a pozsonyi Duna utcai magyar alapis­kolát és gimnáziumot, hogy a legé­­rintettebbeket, vagyis a tanárokat kérdezzük. HanulaTamásné, az alap­iskola igazgatóhelyettese és Kulcsár Zsuzsanna, a gimnázium igazgatóhe­lyettese a megannyi tennivaló ellené­re készségesen válaszolt kérdéseink­re. — Hogyan fogadták a hírt az eti­kai nevelés kötelező beiktatásáról a tantervbe, tehát az ófarettdbe is? HANULA TAMASNE: Nagyon meglepődtem. Már harminc éve taní­tok, de ilyen gyors, váratlan intézke­désre, ráadásul közvetlenül az iskola­év megkezdése előtt, nem emlékszem. Mondanom sem kell, hogy mindez csak tovább bonyolította a ta­névkezdést, amely amúgy sem mentes a problémáktól. Természetesen nem vagyunk a tantárgy bevezetése ellen, de úgy gondoljuk, hogy az etikát fo­kozatosan kellett volna beiktatni a tantervbe. Ehelyett most a felső tago­zat valamennyi évfolyamában be kell vezetnünk az oktatását. Ráadásul az etikai nevelés óráját a hitoktatással párhuzamosan kell tartani — tehát az a gyerek, aki esetleg mind a két órán részt akar venni, az azonos időpont miatt csak az egyiket látogathatja. — Kik fogjak tanítani az etikát, s milyen segédeszközök, tankönyvek állnak rendelkezésre? — Valószínűleg azok a pedagógu­sok, akik azelőtt a polgári nevelést tanították. Az az igazság, hogy csöp­pet sincsenek könnyű, irigylésre mél­tó helyzetben, hiszen nem volt idejük felkészülni, azonkívül pedig egyeíőre tantervek és tankönyvek sincsenek. — Hogyan érinti a gimnáziumot az etikai nevelés bevezetése? KULCSÁR ZSUZSANNA: Vélemé­nyem szerint az igazi pedagógus, ha időben megtudja, hogy egy új tantár­gyat vezetnek be, fel tud készülni. Mi számítottunk az intézkedésre, éppen ezért megkértem egyik tanárnőnket, hogy készüljön fel az etikai nevelés oktatására. Becsületesen, autodidak­ta módon képezte magát egész nyá­ron, hogy megfeleljen a tantárgy kí­vánalmainak. Szerencsére, Kitűnő magyarországi segédkönyveink is vannak, így aztán remélem minden különösebb probléma nélkül tanul­hatnak az elsőseink. Az etikaórákon a keresztény erkölccsel és a vallási ta­nok kérdéskörével is foglalkozunk ebben a helyi református és majd katolikus lesz. káplán egitsegí VIDA JULIA Zolczer László: Kecske, béka felmászott a... (Csibészkorom naplója) A kecskefáját I. JÚNIUS 7. — Ármin — csavarintott egyet bal fülemen hajnalok hajnalán apám —, búcsúzzunk gyorsan, mert sietek. Isten veled, fiam! — Ugyan hová megy ilyen korán édesapám? — töröltem kétfelé a csi­pát a szememből. — Hiszen még Movarcsík úr is az igazak álmát alussza, pedig hát ő igazán híres ko­rán kelp. — Én maradok — bökte ki erre szülém —, csak te utazol. A kereszt­apádéhoz mégy, Boncfalvára, nya­ralni. Mihály vár majd az állomáson, az imént beszéltem vele telefonon. Sehogyan sem akaródzott kikászá­lódnom a tavalyi ludak tollából ké­szült pehelypaplan alól, nem mozdul­tam, nát édesapám gyorsan megreg­geliztetett: adott két egyforma nyak­­levest, mire azonmód megdöntöttem az öltözködési világcsúcsot. Egyet azonban kikötöttem: hűséges kecske­bakompt magammal viszem! — Ám legyen — állt némi töpren­gés után kötélnek apám —, beletesz­­szük a televízió papírdobozába, és se­gítek is neked cipelni a vasútállomásra. Néhány holmit bedobáltam kivén­­hedt iskolatáskámba, aztán ünnepé­lyes arccal csak annyit mondtam: — Mehetünk. Apám a zsebembe csúsztatott egy százast, anyám pedig — hogy ő sem engedjen el üres kézzel —, megsimo­gatta a fejemet. — Anyádra különben — sandított feléje apu — ne legyen gondod. Majd én megtáncoltatom. Hát fura egy szerzet az én szülém, morfondíroztam magamban már az állomás felé menet, ízlésesen csoma­golt kecskémet cipelve, tegnap még szapulta anyut, mint a bokrot, ma meg már azt mondja, táncba viszi, táncoltatni akarja... Áztán napirendre tértem a dolog felett. Nagy nehezen, fújtatva, felkászá­lódtunk a vonatra. Szegény kecské­met a nagy sietségben otthon elfe­lejtettem megetetni. No, most már úgy is mindegy, legyintettem, remé­lem csak kibírja valahogy... Az egyik fülkében kényelmesen elhelyezkedtem: táskámat hanyag eleganciával a polcra dobtam, a ját­szópajtásomat rejtő papírdobozt pe­dig az ablakhoz állítottam. Szemben velünk egy termetes asszonyság iz­­zadt-szuszogott. Percekig szótlanul utaztunk, de kis idő múltán szomszédom — vesztem­re — vicceket kezdett mesélni. A kö­vér asszony pedig egyre jobban ha­­hotázott. még kezét-lábát is dobálta. S virágmintás alsószoknyája gyakor­ta kivillant. És ekkor következett be a baj! Én már jó előre megéreztem a kö­zelgő vihart, ezért éktelenül gyön­gyözni kezdett a homlokom. — Mi a baj, kisfiú? — fordult fe­lém az asszonyság — Nem érzed jól magad? Menj ki a peronra, szippants egy kis friss levegőt — mondta, s szemével padtársam felé csippentett —, meglátod, helyre jössz! Makogtam valamit, és gyorsan ki­­iszkoltam a kupéból. Kisvártatva a nő éktelen visítozásba kezdett. Sze­gény kecském, a szoknyára nyomta­tott kankalinokat igazi rét valódi vi­rágainak vélte, s a szellőzőnyíláson kidugta a fejét, beleharapott az elő­bukkanó ruhaféleségbe... Egész este borogathattam a kobakját. JÚNIUS 8. No. tegnap délután a boncfalvi vasút­állomáson több meglepetés is ért. Először: nem édesapám testvére, Mi­hály bácsi várt, hanem a fia. Palika. Pali már kész ..legényember’": tizenhá­rom esztendős múlt. Aztán meg: lány is volt a társaságában, méghozzá kettő! A nagyobbikat Marikának hívták, a fia­talabbiknak meg Ildikó a neve. Ildikó kedves teremtés, mindjárt simogatni kezdte Moravcsík úr hátát. Bakkecském cselnek vélte a dolgot, ezért inkább a hátam mögé óvako­dott. s onnan sandított fél szemmel a leányra. Régebben, még süvölvény kecske­legény korában, egy pásztorlány ir­galmatlanul elnáspángolta. Mo­ravcsík úr betévedt Vargáék szőlőjé­be, és alapos pusztítást végzett a sor­végi veteményesben. Boros Gizi, a lófogú szőlőpásztor ahelyett, hogy el­kergette volna a tiltott csemege kö­zeléből, magához édesgette, majd ka­rót ragadott és alaposan helyben­hagyta a gyanútlan állatot. Moravcsík úr azóta nem hisz a nyájas beszédben. kedveskedő mozdulatokban. Én persze nem is csodálkozom rajta! S nincs is rajta mit csodálni... Természetgyógyászat A MAGAS VÉRNYOMÁS ii. Ha magas vérnyomás tüneteivel termé­szetgyógyászhoz fordulunk, az elsősorban életmódunkra, életstílusunkra kíváncsi. Ter­mészetes, hogy egy erős dohányos, magas vérnyomással küszködő egyén gyógyítására csak akkor vállalkozik, ha az lemond a ci­garettáról. A túltápláltság okozta magas vér­nyomás gyógyítása redukciós diétával s a páciens táplálkozási szokásainak radikális megváltoztatásával lehetséges. Ha a magas vérnyomást a túlzott alkoholfogyasztás okozza, akkor természetesen az ivászattal kell felhagyni. A vémyomáspanaszokat te­hát csakis a beteggel együttműködve lehet megszüntetni. Az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatásán kívül a természetes gyógymódok közé tartozik a kiegyensúlyo­zott lelki élet elérése, amelyben a beteget segítheti a hit, a meditáció, az önhipnózis — s ezek révén a prozitív gondolkodás kialakí­tása. Az idegesség leküzdésében a nyugtató gyógynövények alkalmazása hatékony se­gítséget jelent. A magas vérnyomás keze­lését egyébként a szakorvosok is nyugtató gyógyszerekkel és vizelethajtókkal kezdik — a felesleges víz vérkeringésből való ki­hajtása ugyanis csökkenti a vérnyomást. Ha a beteg magas vérnyomása még nem állandósult, akkor természetgyógyászati szempontból is legfontosabb az idegek meg­nyugtatása. A pácienst pozitív gondolkodás­ra kell ösztönözni, amely megvédi őt a kü­lönféle stresszhelyzetekben. Nagyon fontos a káros szenvedélyek elhagyása, amelyről már szóltunk. A nyugtató gyógynövények a követke­zők: galagonyavirág (nyugtató és értágító), citromfű (zöld diazepam), komló (a rossz al­vás ellenszere), macskagyökér (szorongás el­lenjó — fokozza a koncentrálóképességet is). A felsorolt négy gyógynövényt együtt ajánlatos használni: 10 g citromfű, 50 g ga­lagonyavirág, 20 g komló, 20 g macskagyö­kér — a keverékből az első időszakban egy evőkanálnyi, később, ha a beteg állapota ja­vul, egy teáskanálnyi mennyiséget 2 dl víz­ben 3 percig főzünk. 15 perc állás után le­szűrjük, és eleinte háromszor, később két­szer isszuk naponta. V'izelethajtó gyógynövények: petrezse­lyemgyökér, a tövises iglice gyökere, a zel­ler, a borókabogyó (alkalmazása két hétnél hosszabb ideig nem ajánlatos, de egy hét ki­hagyás után ismét fogyasztható), a csalánle­vél és a fehér babhéj. A belőlük készült teát naponta egyszer, reggelenként fogyasszuk! Pár hónapos gyógynövénykúrával a ma­gas vérnyomás a kezdeti stádiumban meg­szüntethető A teák alkalmazásával azonban nem hagyunk fel. csupán az adagokat csök­kentjük, ritkítjuk. Ilyenkor hasznosak a nyugtató hatású ggógynövények. amelyek erősítik a pozitív gondolkodást, s az ember gondolatait az optimizmus felé terelik. Ezek közé tartozik a bazsalikom — 1 teáskanál­nyi mennyiséget leforrázunk 2 dl vízzel. 15 ptercig ázni hagyjuk, és naponta 1-2 alka­lommal isszuk (étkezés után). Azok, akik emésztési zavarokkal küzdenek, a teát 20 perccel étkezés előtt fogyasszák! AROMATERÁPIA A feszültséget illóolajak segítségével is old­hatjuk — ezek egyúttal a stresszhelyzetek könnyebb átvészelésében is segítenek: bazsalikom, benzoe. bergamotta. boróka, borsmenta, citromfű, jázmin, levendula, ka­milla. fekete bors. narancs, pacsuli, rózsa, rózsafa, vetiver. rozmaring, ylang-ylang. Az illóolajakból általában hármas kom­pozíciót alkalmazunk, de egyetlen illóolaj felhasználása is elegendő lehet. Az aromaterápiás fürdő 30 percig tart­son. A langyos vízbe 5-10 csepp olajat cse­pegtetünk Illatlámpa alkalmazása esetén fél liter forrásban lévő vízbe csepegtetjük az olajat (Legközelebb az állandósult magas vér­nyomás problémájával foglalkozunk.) DR. NAGY GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents