Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-01 / 9. szám

1993. szeptember 1. s • sz. SZABAD IIJSAG 3 Régi kötődések, új lehetőségek? (Folytatás az 1. oldalról) A Jelcin-kőrút külföldi visszhang­ja általában pozitív. Az Associated Press hírügynökség azt emeli ki, hogy Csehországgal és Szlovákiá­val az alapszerződéseket éppen azon a napon írta alá Jelcin elnök, amelyen 25 évvel ezelőtt a csehszlo­vák küldöttséget az úgynevezett moszkvai jegyzőkönyv aláírására kényszerítették. Az AFP azt hangsú­lyozza, hogy Oroszország elítélte a Csehszlovákia elleni agresszióját, s az osztrák APA hozzáteszi: bocsánatkérés azonban nem hangzott el. A Reuter közli, hogy Jelcin elnök kegyelettel adózott Prágában azon a helyen, ahol 1968-ban egy cseh állampolgár és egy orosz katona életét vesztette. A hazai vélemények közül talán a legfigyelemreméltóbb a SME c. lap cikke a Jelcin-látogatás napján. Sve­­toslav Bombík, a Nemzetközi Tanul­mányi Intézet igazgatója a lapban arra utal. hogy Oroszország most lé­pést tesz nagyhatalmi helyzetének megerősítése érdekében és befolyási övezetének biztosítására, illetve újbóli létrehozására. A cikk szerint Oroszországnak nem érdeke a vi­segrádi csoport fenntartása, mert ez egészként a nyugati biztonsági rendszerek, a NATO és a Nyugat­európai Unió felé orientálódik. Oroszország ma is zokon veszi, hogy a Varsói Szerződés feloszlott ugyan, de a NATO nem, és neki, mármint Oroszországnak nincs esélye bejutni az Észak-atlanti Szövetségbe. Ezért a hangsúlyt az EBEÉ-re helyezi, ebben látja megvalósíthatónak nagyhatalmi szerepét. A visegrádi csoportosulás (V4) ezzel ellenkező irányba igyek­szik, amikor az EBEÉ jelentősége csökken. Oroszország szembeötlően kiemeli Szlovákiát, mert ezt tartja a V4 leggyengébb láncszemének, Szlovákia gazdasági gyengesége a legalkalmasabb arra hogy a keleti kötődések még jelentősek legyenek számára. így Szlovákia útján lehet­ne éket verni a visegrádi négyek közé. Ez érződik a szlovák-orosz a­­lapszerződés szövegében is, amely szinte kényszeríti Szlovákiát az „össz-európai” EBEÉ-re alapozni biztonságpolitikáját. Véleményünk szerint a Jelcin­­körűt megmutatta, mely országnak a három közül mit jelent az alap­­szerződés. Ez a szempont lehetővé teszi, hogy Oroszország jövőbeni kö­zép-európai politikájának körvonalait is némileg előrelássuk. Kétségtelen, hogy az orosz piacra a legrászorul­tabb Szlovákia. Ezért egyetlen or­szágként nem helyezi szembe az EK-hoz fűződő kapcsolatokat a Moszkvához fűződő kapcsolatok­kal. Az önállósodás további követ­kezménye ez a felemásság, amely a fényes perspektívákkal korántsem kecsegtető Kelet felé orientálja egyre inkább ezt az országot. BÁTSY GÉZA Megnöveli az EBRD a kelet-európai befektetéseket? Az új elnökhöz fűződő remények Mint ismeretes, az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank, az EBRD el­nökévé nemrég Jacques de Larosiére francia pénzügyi szakmebert vá­lasztották meg a pazarlás, hanyag el­lenőrzés és zűrös pénzügyei miatt távo­zó Jacques Attali helyére. De Larosiére szeptemberben áll munkába új posztján, és ennek kapcsán tekintjük át a személyéhez fűződő reményeket. Képzelt interjú a szlovák­magyar háborúról A bécsi védelmi minisztériumban találkoztunk képzeletben Werner Fasslabenddel, aki éppen egy új típusú svéd vadászgép tervrajzait böngészte. Természetesen a Die Presse című lapnak adott nyilat­kozata felől érdeklődtünk hiszen abban esetleges szlovák-magyar háború lehetőségéről beszélt. Miniszter úr, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Szlo­vákia és Magyarország háborúba keveredhet egymással? — Nézze, a magyarok harcias nép, a szlovákok meg sértödősek. Egymás fejéhez vágnak néhány helységnévtáblát és kész a konflik­tus. Dé egyik ország sincs abban a helyzetben, hogy háborút koc­káztasson... — De én sem vagyok olyan helyzetben, hogy a katonai költ­ségvetést kockáztassam. Nézze ezt a gyönyörű tervrajzot. Látta már ezt a csodarepülögépet? Láttam, nagyszerű. — Tehát nem csodálkozhat, hogy vágyom rá. Képzelje csak el, ha ilyenen repülhetnének a piló­táink milyen gyönyörű lenne. De mi köze ehhez a szlová­koknak és a magyaroknak? — Nem érti? Ezek méregdrága repülőgépek És a védelmi tárcá­nak nálunk sem pottyan az égből a pénze. Meg kell egy kicsit ijesztgetni a tisztelt képviselőket, hogy megszavazzák a pénzt. Ha a közelben háború fenyegetne, ak­kor megszavaznák ha nem fenye­get, nem szavazzák meg. A délszláv konfliktus nem elég ijesztgetésre? — Arról már minden bőrt le­nyúztam, már nem elég hatásos. Mi lesz, ha nem ijednek meg a szlovák-magyar háborútól a kép­viselők? — Majd nyilatkozók valami cseh — szlovák háborúról, vagy magyar — román háborúról, vagy... Mondja, nem volna kedvük kilátásba helyezni valami hadüzene­tet az USA-nak és az oroszoknak? Egyszer már megcsinálták V.G. Az új elnök 63 éves és óriási ta­pasztalatokkal rendelkezik a harma­dik világ pénzügyi problémáinak ren­dezésében. Nyolc évig volt a Nem­zetközi Vajuta Alap (IMF) vezér­­igazgatója. Nevéhez fűződik a har­madik világ hitelválságának megol­dása 1982-ben. Akkor Mexikó beje­lentette, hogy nem tudja kifizetni a felvett hitelek kamatjait. Ennek nyo­mán pánik tört ki és az a veszély fe­nyegetett, hogy általános hitelválság­ba zuhan a világ. De Larosiére meg­győzte az amerikai kormányzatot, növelje az IMF alaptőkéjét és ezzel fedezze a kieső bevételt. Ez jelentős segítséget jelentett a harmadik világ hitelválságának kezelésében. Az új elnök erényének tartják, hogy jelen­tős rutinja van a nagy multinacionális intézmény vezetésében. De nagy ta­pasztalatokat szerzett francia pénzügy­miniszter-helyettesként, a francia jegy­bank , a Renault és az Air France elnö­keként is. A mefigyelők nem várják el tőle, hogy a kelet-európai térséget megmentse, de azt igen, hogy érezhe­tőbbé tegye az EBRD tevékenységét, kézzelfogható eredményeket produ­káljon a kelet-közép-európai magán­vállalkozások segítésében. Jelenleg az EBRD-nek arra van mandátuma, hogy befektetéseinek 60 százalékát a kelet-európai magánvál-Az iszlám fundamentalizmus és a nemzetközi terrorizmus kapcsán egy­re több szó esik Szudánról. A két si­vatag — a Núbiai sivatag és a Sza­hara — között fekvő ország 1956 óta független és kegyetlen polgárhá­ború színhelye már harminc éve. Itt is alapvetően etnikai a konfliktus. Az országot 40 százalékban arabok lak­ják, a többiek núbiai és szudáni né­gerek. Csakhogy az arabok az északi, nagyrészt terméketlen területeken és a városokban, a feketék a déli, vízzel, termőfölddel rendelkező térségben élnek. A fekete lakosságot gazdasági, politikai és vallási téren kegyetlenül elnyomják, szószerint kizsákmányol­ják. Ez ellen szerveződtek az SPLA fegyveresei. De a harc elhúzódik, a termőföldek nem teremnek, az éhín­ség olyan — ha nem nagyobb — ará­nyokat ölt, mint Szomáliában. Az ország déli részén nyolc millió ember éhezik. A belső harcait igazolandó, ural­mát megerősíteni igyekvő arab lakos­ság törekvéseinek ideológiai hátterét a leginkább az iszlám fundamentaliz­mus képes biztosítani. A tüzzel-vas­­sal terjesztett iszlám azonban csak akkor talál támogatásra más, gazda­gabb iszlám országokban, ha ezek ál­talános törekvéseiben, a többi közt a terrorizmusban is részt vállal. Szudán e téren, a jelek szerint, jelentős sze­lalkozásokba irányítsa. Az új elnök személyéhez fűződő remények egyi­ke, hogy növeli ezt az arányt, a ko­rábbihoz képest nagyobb kockázatot vállal, s fontolóra veszi, hogy átme­netileg nem lenne-e célszerű beru­házni az arra rászoruló kelet-európai állami szektorba is. A korábbi veze­tés túl óvatosan, s ennek folytán hosszadalmasan folyósította a meg­szavazott hiteleket, s remélhető, hogy az új elnök e téren is felpezsdíti a bank tevékenységét. Egykori IMF-el­­nöksége idején de Larosiére nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az ál­lamok a Valutaalap és a nemzetközi közösség tanácsai szerint cselekedje­nek. Feltehető, hogy az EBRD hitel­­politikáját az új elnök éppen ebben a szellemben, az IMF-ajánlásokkal összehangolva fogja módosítani, il­letve szorosan ehhez kapcsolja. Kétségtelen, hogy az EBRD új el­nöke most nem annyira a hitelválság problémájával találja magát szem­ben, mint inkább a magánszektor új­jáélesztésének ezernyi akadályával a kelet-európai országokban. 1986-ban, amikor távozott az IMF éléről, azt mondták róla, hogy katasztrófától mentette meg a harmadik világot. Most azt remélik tőle, hogy élénkü­lést segít hozni Kelet-Európába. ÁDÁM PÉTER repet vállalt. Nem véletlen, hogy a közelmúltban Warren Christopher, az USA külügyminisztere szerint Szu­dán az arab terrorista csoportoknak ad menedéket. Ezért Christopher aláírta azt az utasítást, amelynek ér­telmében Szudánt is felveszik a ter­rorizmust támogató országok listájá­ra. Washington egyebek mellett az­zal is vádolja az afrikai országok hogy köze volt a New York-i Világ­kereskedelmi Központ parkolójában végrehajtott robbantáshoz. Egyes hí­rek arra is utalnak, hogy Szudán iszlám fundamentalista rendszere közvetlen támogatást ígért a Szomá­liái Aididnek, aki az ENSZ-csapatok ellen kezdett gerillaháborút Mogadis­­huban. A segélyakciónak indult had­művelet elutasítása hova-tovább a Nyugat elleni felkelés jegyeit hor­dozza magán és eddig már 49 halálos áldozatot követelt a kéksisakosok kö­zül. Szomáliái segédlettel Aidid „gyar­matosítás elleni” gerillaháborúja szinte megoldhatatlan probléma elé állíthatja a 13 ezer ENSZ-katonát. Az éhező országokban szinte me­netrendszerűen kirobbanó polgárhá­borúk arra figyelmeztetnek, hogy nem az u t ó 1 a g o s segélyszállít­mányok jelentik a megoldás módját, hanem az azonnali segítség még a robbanás előtt. IVÁN TIBOR Az iszlám fundamentalizmus új frontot nyit A háttérben Szudán sejthető Nagyvilág Agrár miniszterek találkozója A magyarországi Gödöllőn kétnapos konferencián találkoztak a volt keleti tömb országainak földművelésügyi miniszterei. Az agrárágazat az összes volt szocialista országban válságban, vagy legalábbis nehéz helyzetben van. A résztvevők megállapították, hogy a kelet-európai országok mezőgazdaságában a termeléskiesés meghaladja a 25 százalékot. Arra a következtetésre jutot­tak, amint azt Roskó György magyar földművelésügyi államtitkár kifejtet­te, hogy a nyugat-európai típusú állami agrártámogatás alkalmazására nem értek meg a feltételek a kelet-európai mezőgazdaságban. Ennek ellenére előrelépés tapasztalható, de ez gyakorlatilag Csehországra és Magyarországra korlátozódik. Támogatással nem lehet a keleti mezőgazdaságot megmenteni - állapították meg. Szerkezeti, tulajdonjogi — tehát hosszú távú — változtatáso­kra van szükség. E hír hallatán felkelti a figyelmet a The Wall Street Journal Europe cikke, amely megállapítja: A keletnémet gazdaságok az átszervezések után is sike­resen működnek. A földeken alkalmazottak száma 1990 óta 850 ezerről 150 ezerre csökkent. A fejlődés ilyen fokú sebességén maga Kohl kancellár is cso­dálkozik. A mecklenburg-vorpommemi mezőgazdasági minisztérium szerint sok helyi termelő termékeit már nyugati árakon tudja értékesíteni. Az adatok szerint a keletnémet gazdaságok most jóval versenyképesebbek, mint sok nyu­gatnémet farm. Nyugaton hektáronként átlagosan 5 főt, míg keleten 2,5 főt alkalmaznak. A kommunizmus idején keleten 18-an dolgoztak hektáronként Talán Mecklenburgban kellett volna ezt a találkozót megrendezni. Az ipari kémkedés aranykora Az amerikai Ipari Biztonsági Társaság ( ASIS) megrendelésére az R.J.Heffer­­nan Associated tanácsadó és nyomozóiroda megállapította, hogy az ipari kém­kedés aránya az USA-ban 1985 óta 260 százalékkal nőtt, s a külföldi ipari kémtevékenység növekedése 350 százalékos. A nyomozóirda vezetője az USA kongresszusának és az FBI-nak a tanácsadója. Szerinte az ipari kémke­dés az Egyesült Államoknak évente 20 milliárd dollár kárt okoz. A németor­szági Industrie- und Handelsschutz GmbH biztonsági ügynökség adatai szerint az NSZK-ban az ipari kémkedés által okozott károk évente 5 milliárd márkára rúgnak. A német Wirtschaftswoche c. lap szerint az USA a világpiacokért folytatott küzdelembe beveti a hírszerzést is. A lap megemlít egy esetet: egy német elektronikai csúcscég telefonkonferenciát tartott újtípusú mikrochip bevezeté­séről. Egy amerikai hírszerzési műhold rögzítette a telefonos konferenciát, az USA hírszerzése azonnal kiértékelte és az anyag néhány napon belül a német konszern amerikai konkurensének asztalán volt. A már említett Heffeman ügynökség statisztikát készített arról, mi érdekli leginkább az ipari kémeket. Az első helyen (56 százalék) a konkurens cégek árpolitikája áll. 33 százalékkal a második helyen szerepelnek az újonan fejlesztett árufajták adatai. Érdekes, hogy a termelési módszerek iránt csak a kémek 6 százaléka, és a távlati tervek iránt csak 5 százaléka érdeklődik. Az USA-ban az FBI védelmére bízták az új műanyagok, kerámia készítmények, nemesített fémek, elektronikai és fényképészeti anyagok adatainak védelmét. Ugyancsak az FBI védi a vezetéstudományi és technológiai adatokat, a szá­mítógépes programokat, a számítógép-hálózatokat, az adatbázisokat, a mole­kuláris biológia kutatási adatait, stb. A C1A egykori főnöke, Robert Gates már évekkel ezelőtt kijelentette: A gazdasági témák egyre jelentősebbekké válnak számunkra. A vörös khmerek alkonya Kambodzsából az utóbbi időben viszonylag kevés hír érkezik, ami jó jel­ként, az ENSZ-csapatok jelenléte sikereként is értelmezhető. Ez el is várható az ENSZ-csapatoktól, hiszen hozzávetőlegesen két milliárd dollárba kerül kambodzsai bevetésük. A béke azonban csak viszonylagos, hiszen a határvi­dékeken még mindig folynak harcok. A vörös khmerek nem ismerik el a má­jusi választások eredményeit és nem csatlakoztak az ENSZ égisze alatt kidol­gozott társadalom-átalakítási tervhez. Haderejük jelentős, ám nem számoltak azzal, hogy a választások előtt széthúzó, egymással viaskodó emigráns cso­portosulások a választások után összefognak. A Sziltanuk herceg oldalán álló rojalisták és a korábbi rendszert képviselő Hun Szén hívei összefogtak, s ez a vörös khmereket kétségtelenül meglepte. A két győztes politikai erő közösen szervezett offenzívát a vörös khmerek ellen, és gyakorlatilag kiszorították őket Kambodzsából. Thaiföld a múltban mindig befogadta a vörös khmereket, amikor bajba jutottak. Ez nem szimpátia kérdése, vagy a segíteniakarásé, itt üzletről van. szó. A vörös khmerek ugyanis Thaiföldön szinte egyeduralmat élveznek a drágakőpiacon és a nemes fa kereskedelemben. Ez összefonódott a vietnami beavatkozás elleni harcok idején a politikai magatartással. Most azonban Thaiföld nem fogadja lelkesedéssel a vörös khmereket. Thaiföld a térség kirakat-országa és ezt a látszatot, de gazdasági helyzetét is meg akarja tartani. A vörös khmerek, a polpotista népírtók jelenléte beárnyékolná ezt a kirakatot. Thaiföld vezetői jól tudják, hogy a további prosperitás a demokrá­ciától függ és ez a világ szemében a vörös khmerek támogatása miatt csorbát szenvedne. Nem könnyű Thaiföld helyzete, mert arról kell döntenie, hogy le­mond-e a drágakövek és a nemes fa óriási hozamairól, vagy jó hírnevéről. Az ENSZ-katonákra költött két milliárd mellett tehát a kambodzsai béke további miliárdokba kerülhet. Fegyverkereskedelem és fanatizmus A DPA német hírügynökség közli Paul Münstermannak, a német hírszerzés elnökhelyettesének véleményét, amely szerint a fegyverkereskedelmi érdekek túlnőnek a politikai érdekeken és ennek folytán a világ válsággócaiban egyre éleződik a helyzet, sőt újabb válságok kialakulása várható. Münstermann sze­rint a Balkánon, a volt Szovjetunión és a Közel-Keleten kívül India, Pa­kisztán, Észak-Kórea, Kambodzsa, Észak-Afrika, a Dél-Afrikai Köztársaság, Angola, Mozambik, Nigéria és Zaire is válságtérségnek számít. E térségekben hozzávetőlegesen 11 millió katona van fegyverben, felszerelésük 150 ezer harckocsi és páncélozott jármű, 20 ezer harci repülőgép és helikopter, 3000 hadihajó és tengeralattjáró. A harmadik világban rohamosan növekszik az i­­gény a korszerű fegyverek iránt. Ezek az országok legfőképpen a műholdas navigációs rendszerek iránt érdeklődnek, mert ezek segítségével célra irányít­hatók a rakéták. Ezért növekszik a kereslet a polgári rendeltetésű kozmikus berendezések iránt, amelyeket katonailag is hasznosítani lehet. A világ, s főleg a Balkán eseményei bebizonyították, hogy a parancsuralmi rendszerek céljaik érdekében a nemzetközi közösség akarata ellenére is képesek eredményes hadműveleteket végrehajtani. A német hírszerzési vezető szerint az újabb kon­fliktusok robbanótöltetét az etnikai és vallási érdekek képezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents