Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)

1993-09-08 / 10. szám

SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 8. 1U. sz. 2 Itthon Újabb levél az Európa Tanácsnak A múlt hét hétfőjén Pozsonyban a négy magyar politikai erő vezetése találko­zott, hogy közös állásfoglalással forduljon az Európa Tanácshoz a szlovák kormány kisebbségellenes politikájával kapcsolatosan. A lapunk 1. oldalán kö­zölt levélre reagálva a szlovák kormány, illetve a szlovák politikai erők — kevés kivétellel — a magyar kisebbség vezetőinek Szlovákia-ellenességéről beszéltek múlt heti sajtóértelezleteiken, rágalmazással vádolva őket. Jozef Moravőík csütör­tökön magához kérette a levél aláíróit s közölte velük, milyen lépések megtételére hatalmazta fel ET-nagykövetét Éva Mitrovát a szlovák kormány. Vasárnap esti tévés tízpercében elmondott nagymonológját is e témának szentelte Vladimír Meéiar kormányfő. A levél egyes pontjait idézve hazug­sággal vádolta a magyarokat, illetve újra megkérdőjelezte, hogy a levélírók egyáltalán a szlovákiai magyarság többségének a képviselői-e. Fejtegetésében Meéiar kitért rá, hogy a szlovák kormány és parlament hat hónapot kapott az Európa Tanácstól az ajánlások végrehajtására, s ez az idő még nem telt el. Arra is figyelmeztetett, hogy kizárólag a magyar kisebbség rakta ki törvény­telenül helységnévtábláit, melyeket ő nem kétnyelvűnek tart, hanem két különböző elnevezést feltüntetőknek, mivel a magyar változatban a történelmi magyar helységneveket használják rajtuk. Ezzel előre jelzi, milyen megoldást szándékozik felkínálni a szlovák kormány a jövőben ezen ügyben. Ugyancsak érdekesen érvelt a kormányfő a nevekről szóló törvény visszaadásával kap­csolatosan: Meéiar szerint minden törvény alá van rendelve a szlovák nyelv törvényszerűségeinek és szabályainak. Arról megfeledkezett, hogy a szlovák nyelv szabályainak alárendelni azon törvénycikkelyeket, melyek a nem szlo­vák nyelvű nevek írásáról és használatáról szólnak, enyhén szólva is képte­lenség. De kormányfőnk szájából képtelenséget hallani nem egyedi eset... Elnöki kerekasztal kisebbségekkel Michal Kováé köztársasági elnök a múlt hét csütörtökén megtartotta második kisebbségi kerekasztal-megbeszélését. Ennek legfontosabb úidonsága az volt, hogy közölték a sajtó képviselőivel: ezentúl a pozsonyi várba farmerben be­lépni tilos. Most hát nem csupán a volt funkciósok személyében, hanem szel­lemében is beköszöntött hozzánk újra a hatvanas évek vége... Ugyancsak köte­lező ezentúl a sajtó képviselőinek felállni, ha elmegy-elvonul látótávolságu­kon belül a köztársasági elnök. (A muszáj-tisztelet jeléül.) A kisebbségi kerékasztalon a résztvevők megvitatták az egyes minisz­tériumok kisebbségi ügyben kidolgozott állásfoglalásait, melyekről a köztár­sasági elnök úgy nyilatkozott, hogy azok Szlovákia nagyvonalú kisebbségi politikáját bizonyítják. A résztvevők sajtónyilatkozatai alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a kisebbségek véleménye is közeledett. Ezúttal u­fyanis kisebbségi és etnikai diszkriminációról beszéltek a romák és a zsidók épviselői is, azt pedig a kerekasztal összehívóinak is be kellett ismerniük, hogy a kisebbségi iskolaügyben nem a kormány által forszírozott ún. alterna­tív iskolák irányába tapasztalható elmozdulás, hanem a teljes anyanyelvű is­kolai oktatás visszaállítása felé. Tanévnyitó miniszter nélkül Idén ismét oktatásügyi miniszter nélkül kezdte meg az új tanévet Szlovákia. Az ünnepi megnyitót Roman Kováé kormány-alelnök mondta, nem feledkez­ve meg az anyagi nehézségek és gondok felemlegetéséről, de a biztatásról sem, hogy azért minden rendben lesz. Az utolsó pillanatban, kormányrendelet formájában meghozott döntésről — hogy az alapiskolák és középiskolák diák­jai könyveikért kölcsönzési díjat kötelesek fizetni -— annyit mondott el szep­tember másodikán egy késő éjjeli tévés vitában: az két korsó sör árát teszi ki havonta, tehát nem sok. Mindenesetre: ebből a pénzből 98 millió korona bevé­telt remél a tárcának a kormány. Az új iskolaügyi államtitkár augusztus végén újra megkezdte a leváltásokat minisztériumában és az iskolaügyi hivatalokban. Még mindig nincs azonban nemzeti alaptanterv az általános iskolák számára, nincs készen a felsőoktatási tör­vény és egyetlen lépés sem történt a szakmunkásképzés négy éve vajúdó kérdésé­nek megoldására. A tanévkezdö nyilatkozatok ezen alapvető problémák megol­dásáról legfeljebb annyit árultak el. hogy idővel majd rájuk is sor kerül. A vállalkozók is elégedetlenek Országos tanácskozást tartottak a szlovákiai vállalkozók, hogy közös fellépés­sel javítani próbáljanak saját helyzetükön. Az általános tőke- és hitelhiány csak a korrupciónak, a lefizetéseknek kedvez és csődbe viszi lassan a magán­­vállalkozásokat. A tanácskozás résztvevői kifogásolták, hogy privatizált válla­lataik üzemeltetéséhez egyre nehezebben tudnak hitelt szerezni, s kifogásolták azt is, hogy nem világos a kormány gazdaságpolitikája. Tisztázatlan, milyen nagyságrendű és összetételű vagyont akar állami kézen megtartani a kormány; mely ágazatokat tartja stratégiailag fontosnak, milyen gazdasági struktúrát akar kiépíteni az országban. A pangó privatizáció fellendítése érdekében együttműködést ajánlottak fel a kormánynak és az érintett összes szervnek, hogy reális mederbe tereljék a volt állami tulajdon magánosítását. -ts-Regionális Vásár Magyarnándoron Október első három napján ismét szlovák—magyar regionális találkozóra ke­rül sor Nógrád megyében, a magyarországi Magyarnándoron. Az immár má­sodik Ipoly-Palóc Regionális Kiállítás és Vásár fő védnöke Kádár Béla, a Magyar Köztársaság külgazdasági minisztere, rendezője pedig Magyamándor önkormányzata. A védnökök, hivatalos támogatók között találjuk még a ma­gyarországi Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége Kereskedelmi Osztályát, a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségét, a szlovák gazdasági minisztériumot meg többek között a nagykürtösi ATLAS Kft.-t is. Nos, a vásárra, melynek fő célja, hogy segítséget nyújtson az észak-ma­gyarországi, elsősorban a Nógrád megyei régió fejlődéséhez, a közel azonos problémákkal szembenéző szlovák gazdasággal történő kereskedelmi kapcsolatok kialakításához, a már működő vagy éppen alakulófélben lévő kis- és középvállal­kozások megerősödéséhez, a magyar—szlovák kereskedelmi kapcsolatok javítá­sához. az üzletemberek, vállalkozók találkozásához, s a szlovákiai, illetve magyar­­országi tőkebefektetések elősegítéséhez, a folyó hét végéig éppen az ATLAS Kft. társtulajdonosánál, Huszár Károlynál lehet még jelentkezni. Az érdeklődők a cégvezetőtől, személyesen a kft. nagykürtösi, Mierová utca I. alatti irodájában vagy a lakásán, a Bozena Némcóvá utca 55. szám alatt, telefonon meg a 0854 körzetszám kitárcsázása után a 229 ll-es (ottho­ni). a 213 02 (fax szám is egyúttal), valamint a 230 38-as telefonszámon kap­hatnak részletes felvilágosítást. A szervezők a sport- és kulturális rendezvényekkel tarkított fesztiválszerü vásárra természetesen Szlovákia bármely régiójából várják az érdeklődőket. A vállalkozók az érvényben lévő vámelőírások és törvények betartása mellett, a kiállítás ideje alatt árusíthatják is termékeiket. A vásáron, tudtuk meg a mi­nap Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége Kereskedel­mi Osztályán tartott sajtótájékoztatón Sándor Istvántól, Magyamándor polgár­­mesterétől, tematikai megkötés nincs, bárki, akinek célja a gazdasági kapcso­latok felvétele, illetve a már működő együttműködés (tovább)fejlesztése a szlovákiai partnerekkel vagy az észak-magyarországi régióval, bemutatkozhat.-zé-ell-Elindultunk-e már a válságból kivezető úton? (Folytatás a 2. oldalon) pénzek elmaradása, másfelől a gazdaság feltételezett további hanyat­lása. A kormány tehát nem tehetett mást, eleve megnyirbálta a kiadáso­kat, miáltal a költségvetésnek erősen restriktiv jellege lett. A kemény rest­rikció mellett a pénzügyi kormány­zatnak három érve volt. Az első (s ebben van némi ráció), hogy ha a tár­cák kevesebbet kapnak, megpróbál­nak takarékosabban költeni. A máso­dik (amiben én nem hiszek, mert a lengyel és a magyar példa mást mu­tat), hogy a Nemzetközi Valutaalap követelménye az egyensúlyi költség­­vetés. A harmadik pedig (amit nyíl­tan nem mondtak ki, de nyilvánvaló), hogy az új állam sokat vesztene resztízséből, ha mindjárt első évé­­en deficites költségvetéssel indulna. A restrikció azonban nemcsak azt je­lenti, hogy kevesebb a kiadás, hanem azt is, hogy a költségvetési támoga­tást élvező szervezetek kevesebbet költenek, ezáltal mérsékeltebb a terme­lés, és a költségvetés adóbevételei is kisebbek. Ráadásul számolni kellett az­zal is, hogy az új adórendszer beveze­tése (amíg megtanulják az új adókat ki­számítani és behajtani) adókieséssel jár. s a nemzetközi tapasztalatok szerint ez lehet akár 20%-os is. Nálunk azon­ban nemcsak a szándékos vagy téve­désből elkövetett adócsalás miatt (ami főként a magánszférára jellem­ző) van az államnak bevételkiesése, hanem azért is, mert a pénztelen vál­lalatok egyszerűen nem tudják megfi­zetni az adót. Hátralékuk most körül­belül 8 milliárd korona. A kemény restrikció miatt több ágazatban az a helyzet, hogy a megígért költségvetési juttatás nem lesz elegendő. Nekik még adni kel­lene, de honnan? A kormánynak vannak tartalékai? — Nincsenek tartalékai. Sőt! Az idei költségvetés 8 milliárd koronát szánt gazdaságfejlesztésre, ami any­­nyi, mint halottnak a csók vagy süketnek a jó reggelt. A kormányzat ezért nem is titkolja, hogy az egész gazdaságfejlesztést lényegében a Kül­földi tőkére alapozza. Ha valahol na­gyon nagy a pénzhiány, az állam a nemzeti banktól a most bevezetett, ún. állami pénztári jegyek (rövid le­járatú kötvények) ellenében kap pénzt a folyó költségvetés többletkia­dásainak fedezésére. Az ilyen költségvetési gazdálkodásban az a legnagyobb rossz, hogy kimeríti az okosabban, a termelés támogatására is felhasználható hitelkeretet. A kormányzatra egyre nagyobb a pénzigénylők nyomása. Mivel tartalékok nincsenek, s a költségve­Kiszúrtuk Vasárnap jelentkezett a szlovák tévé vakációról megtért vitamüso­­ra, a Lépések. Témája ezúttal a privatizáció volt, olyan exkluzív vendég jelenlétében, mint a szlovák kormányfő, a gazdasági kormány­­alelnök, a privatizációs miniszter, azaz maga Vladimír Meéiar, aki ráadásul további két, a privatizáció szempontjából kulcsfontosságú bi­zottságban is elnököl. Jobbján ült Ivan Lexa, aki a kormányhivatal vezetője s mint ilyen a kormány el­lenőrző hivatalának főnöke, ráadá­sul a privatizációs minisztérium ál­lamtitkára is. Pillanatnyilag hát ez a két ember tartja kezében Szlovákiá­ban a privatizációt, amelyről nem­rég még úgy nyilatkozott a kormány­fő, hogy bűnügyi krónikákba illő dolgok zajlottak benne eddig. Az önmagukat garanciának tekintő egyének szájából ezek után mégis furcsán hangzott, hogy a jövőben a pénzügyi rendőrséggel és a legfel­sőbb ellenőrzési hivatal különbi­zottságával is felülvizsgáltatják majd a privatizációs tervezeteket. A legszebben azonban az hangzott Vladimír Meéiar szájából, a kor­mány fenntartja magának a jogot, hogy bármelyik versenytervezet­ben változtatásokat csináljon saját belátása szerint... Sportnyelven szólva ez olyan, mintha 80 méter megtétele után úgy döntene a száz gyors kiírója, hogy mégis négyszáz hátat úszat az indulókkal. (n) tési hiány már most 15 milliárd körül van, tartható-e a megállapo­dás a Nemzetközi Valutaalappal, hogy ez a deficit az év végéig nem haladja meg a 16 milliárdot? — A kormány az egyes bevételi tételek mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vállal­kozó jogi személyek adóbefizetésé­ben 12,4 milliárd lesz a kiesés, a hoz­­záadottérték-adó pedig 4,5 milliárd­­dal lesz kevesebb. Ráadásul a költségvetésben nem számoltak az ál­lam által kibocsátott kötvények ka­mataival, amelyek csak az első félév­ben 5,3 milliárdra rúgtak. (Igaz, en­nek az összegnek egy része a nemzeti bank nyereségbefizetése révén visz­­szakerül az államkasszába.) Meg kell említeni még azt is, hogy a költség­vetés csak februárig számolt az árkie­gyenlítő pótlékkal, de megszüntetését a parlament nem hagyta jóvá. Ha ezt a kompenzációs juttatást tovább fize­tik, az év végéig 3,6 milliárd többlet­­kiadással terheli meg a költségvetést. Tény tehát, hogy a 12,4, a 4.5. az 5,3 és a 3,6 (összesen 25,8) milliárd már valószínű deficit, amit csak a kiadá­sok további lefaragásával és szabá­lyozásával lehet esetleg ellensúlyozni. A szabályozás azt jelenti, hogy a tárcák többsége a negyedéviek helyett idén már csak havi juttatásokat kap. A havi juttatás viszont az esedékes 8,3 helyett áprilisig 7% volt, azóta pedig csak 6%, illetve amennyit a tárcaközi bizottság feltétlenül szükségesnek tart. (A szabá­lyozás nem terjed ki a belügy, a külügy és a honvédelem kiadásaira, továbbá bizonyos szociális és egészségügyi [gyógyszerellátás] juttatásokra.) Persze mindez aligha lesz elegendő, ezért a kormány (a szakszervezetek heves el­lenkezését figyelmen kívül hagyva) már előterjesztette a szociális kiadáso­kat korlátozó törvényjavaslataik ame­lyek főleg a nyugdíjasokat, a csalá­dokat, a betegeket és a munkanél­külieket érintik majd hátrányosan, ha a képviselők megszavazzák őket. És megszavazzák? — Előfordulhat, hogy a kormány hajója most zátonyra fut. A demokra­tikus baloldal már kijelentette, hogy nem szavazza meg, á mi koalíciónk úgyszintén. A kereszténydemokraták is tudják, hogy választási esélyeiket, népszerűségüket kockáztatnák, a nemzetiek pedig a „milliós botrány’­­miatt megsértődtek, nem tudni, ho­gyan döntenek. Minden jel arra mu­tat, hogy a parlamenti kisebbséget maga mögött tudó kormánynak most komolyan meggyűlik a baja. De ha megszavaznák is a szociális juttatáso­kat csökkentő törvényeket, a növek­vő elégedetlenség miatt elkövetkez­het a ..forró ősz’, vagyis a tömeg tüntetésekkel kényszerítheti rá a kor­mányzatot az engedményekre, s ak­kor,a deficit elérheti a 30 milliárdot is. Én különben sem hiszem, hogy 20 milliárdnál kevesebb lesz. Ha reális hazai források nincse­(Folytatás az 1. oldalról) etika kötelező bevezetését az iskolaü­gyi államtitkár, Jozef Tárcák! Alap­vetően azzal, hogy az 1990-es nép­számlálási adatok szerint a szlová­kiai lakosság 80 százaléka vallotta magát valamely felekezethez tartozó­nak, ami szerinte egyenlő a vallásos­sággal. A hitetlen kisebbség tehát rendelje alá magát a hívő többség akaratának. (Ezt ki is mondta!) Egy pedagógusnak arra a felvetésére, hogy az ő iskolájukban hét feleke­zethez tartozó gyerekek hitoktatását kell megoldani, meg azt válaszolta: ez nem igaz. A minisztérium szerint csak a római katolikus és az evangé­likus hitoktatás kerül be az iskolákba, s aki nem ezeken vesz részt, annak kötelező etikaórán kell a keresztény erkölcsiség alapjaival megismerked­nie. A katolikus és evangélikus hitok­tatókat az oktatásügyi tárca fogja fi­zetni. A többiek továbbra is szorít­kozzanak papjaikra és templomaikra. Feltehetőleg annak jegyében, hogy a hatályos alkotmány értelmében min­den vallás egyenlő, és az állam részé­ről egyenlő elbírálás alá esik. Csak van azért olyan vallás, amelyet job­ban szeret a kormány? Nem, nem erről van szó. Az állam­titkár úr — hogy kedvező képet fes­nek a gazdaságfejlesztésre, a kül­földi tőke pedig továbbra is vona­kodik attól, hogy segítségünkre siessen, marad a fedezet nélküli pénzkibocsátás. Elképzelhető, hogy ez valóban csak a fejlesztést szol­gálja? — A külföldi tőke azért is vona­kodik, mert még nem bizo­nyosodhatott meg róla, Szlovákia a Nyugat vagy a Kelet felé orientáló­dik-e. A keleti orientációnak esetleg lehetnek pillanatnyi előnyei, de ha exportunk 70%-a a jövőben újra Oroszország felé veszi útját, félő, hogy a nyugati piacokon sosem leszünk versenyképesek. Stará Túrán elhatározta a kormány, hogy fejlesztési céllal mintegy 18 milliárdot pumpál a gazdaságba, tbből a kibocsátott kb. 6 milliárd már el is tűnt. Bizonyosra ve­hető, hogy a fizetésképtelen vállalatok elemi szükségleteire (villany, gáz stb.) nyújtott hitelek emésztették fel. A ne­mzeti bank ez év elejétől júliusig 20 milliárddal növelte a forgalomban levő pénz mennyiségéi de ez a tekintélyes összeg a hitelszférában valahogy nem jelent meg. Illetve megjelent, csak na­gyon drágán. Sokan neszéinek róla, hogy 10 százaléknyi csúszópénzért hozzá le.het jutni. Csak nincs, aki bizo­nyítsa. És természetesen itt van az idei folyó költségvetési hiány is, amelynek pótlására a húszból azonnal vagy 9 mil­liárdot igénybe is vettek. Meggyőződé­sem, hogy a kormány már az irányított infláció gondolatával is kacérkodik, hi­szen hátravan még a nagyprivatizáció második üteme, és a privatizált vállala­tok rekonstrukciójához és működteté­séhez is milliárdokra lesz szükség. Itt tartunk most. Amit elmon­dott, az kétségbeejtő bizonysága annak, hogy még nem indultunk el a válságból kivezető úton. Mi segít­hetne hozzá az első lépések megté­teléhez? — Meg kellene őrizni a szociális békét. Nyíltan ki kellene mondani, hogy a kilábaláshoz még jobban meg kell húzni a nadrágszíjat. A kormányt alkalmassá kellene tenni a többi politi­kai erővel való együttműködésre, hogy a szükséges népszerűtlen intézkedése­ket nagyobb tömegek fogadják megér­téssel. Meg kellene gyorsítani és többpárti ellenőrzés alá helyezni a pri­vatizációt kizárva belőle a korrupciót a visszaélések lehetőségét az egyeni és pártérdekek érvényesülését a többség rovására. Nem babra megy a játék, most vagyont lehet szerezni, dinasztiák jólétét megalapozni. Vagyis tisztessége­sen be kell fejezni a rendszerváltást, egyértelművé tenni az ország haladási irányát és úgy mozgósítani a belső erőket (például jó hitelpolitikával, még takarékosabb fogyasztással stb.), hogy képesek legyenek megállítani a gazdá­sági hanyatlást. Ha ebben még a kül­földi tőke is segítségünkre jönne, ha­marabb megkezdődhetne a kilábalás. Képviselő úr, köszönöm, a vála­szokat. SZABÓ GÉZA sen Szlovákiáról? — elárulta azt is: azért rendelte el minisztériuma a kötelező hittant az állami iskolákban, mert egyre több egyházi iskola alakul Szlovákiában avégett, hogy a gyere­kek keresztény nevelésben és hitokta­tásban részesüljenek. Az ő megítélése szerint ezen egyházi iskolák helyzete nem túl jó, gyakran vita van létesí­tésük körül is: s ha tehát kötelező lesz a hittan az állami iskolákban, nem lesz szükség egyháziakra. Mert az egyházi iskola — teszem hozzá én — sokkal autonómabb, mint az állami. Részesül ugyan állami tá­mogatásban (fejkvótában), de az igazgatóját nem a tanügyi hivatal vagy a minisztérium nevezi ki, és lé­nyegesen kevesebb az állam beleszó­lása abba, mit hogyan csinálnak Egy krónikus bizalmatlansággal megvert kormánynak pedig rendkívül fontos, hogy mindent felügyelet alatt tartson, mindent ellenőrizzen. Főleg a katoli­kus és evangélikus hívőket, akik közt feltehetőleg a legtöbb pártolója van a kereszténydemokratáknak akiket a mostani kormány legnagyobb ellen­ségének tart. íme, a régi Jó bolsevik-praktika, az „agykontroll" mai álruhában. Há­nyán veszik észre?-gyurkovits-Hittan,

Next

/
Thumbnails
Contents