Szabad Újság, 1993. szeptember (1. évfolyam, 9-13. szám)
1993-09-08 / 10. szám
SZABAD ÚJSÁG 1993. szeptember 8. 1U. sz. 2 Itthon Újabb levél az Európa Tanácsnak A múlt hét hétfőjén Pozsonyban a négy magyar politikai erő vezetése találkozott, hogy közös állásfoglalással forduljon az Európa Tanácshoz a szlovák kormány kisebbségellenes politikájával kapcsolatosan. A lapunk 1. oldalán közölt levélre reagálva a szlovák kormány, illetve a szlovák politikai erők — kevés kivétellel — a magyar kisebbség vezetőinek Szlovákia-ellenességéről beszéltek múlt heti sajtóértelezleteiken, rágalmazással vádolva őket. Jozef Moravőík csütörtökön magához kérette a levél aláíróit s közölte velük, milyen lépések megtételére hatalmazta fel ET-nagykövetét Éva Mitrovát a szlovák kormány. Vasárnap esti tévés tízpercében elmondott nagymonológját is e témának szentelte Vladimír Meéiar kormányfő. A levél egyes pontjait idézve hazugsággal vádolta a magyarokat, illetve újra megkérdőjelezte, hogy a levélírók egyáltalán a szlovákiai magyarság többségének a képviselői-e. Fejtegetésében Meéiar kitért rá, hogy a szlovák kormány és parlament hat hónapot kapott az Európa Tanácstól az ajánlások végrehajtására, s ez az idő még nem telt el. Arra is figyelmeztetett, hogy kizárólag a magyar kisebbség rakta ki törvénytelenül helységnévtábláit, melyeket ő nem kétnyelvűnek tart, hanem két különböző elnevezést feltüntetőknek, mivel a magyar változatban a történelmi magyar helységneveket használják rajtuk. Ezzel előre jelzi, milyen megoldást szándékozik felkínálni a szlovák kormány a jövőben ezen ügyben. Ugyancsak érdekesen érvelt a kormányfő a nevekről szóló törvény visszaadásával kapcsolatosan: Meéiar szerint minden törvény alá van rendelve a szlovák nyelv törvényszerűségeinek és szabályainak. Arról megfeledkezett, hogy a szlovák nyelv szabályainak alárendelni azon törvénycikkelyeket, melyek a nem szlovák nyelvű nevek írásáról és használatáról szólnak, enyhén szólva is képtelenség. De kormányfőnk szájából képtelenséget hallani nem egyedi eset... Elnöki kerekasztal kisebbségekkel Michal Kováé köztársasági elnök a múlt hét csütörtökén megtartotta második kisebbségi kerekasztal-megbeszélését. Ennek legfontosabb úidonsága az volt, hogy közölték a sajtó képviselőivel: ezentúl a pozsonyi várba farmerben belépni tilos. Most hát nem csupán a volt funkciósok személyében, hanem szellemében is beköszöntött hozzánk újra a hatvanas évek vége... Ugyancsak kötelező ezentúl a sajtó képviselőinek felállni, ha elmegy-elvonul látótávolságukon belül a köztársasági elnök. (A muszáj-tisztelet jeléül.) A kisebbségi kerékasztalon a résztvevők megvitatták az egyes minisztériumok kisebbségi ügyben kidolgozott állásfoglalásait, melyekről a köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy azok Szlovákia nagyvonalú kisebbségi politikáját bizonyítják. A résztvevők sajtónyilatkozatai alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a kisebbségek véleménye is közeledett. Ezúttal ufyanis kisebbségi és etnikai diszkriminációról beszéltek a romák és a zsidók épviselői is, azt pedig a kerekasztal összehívóinak is be kellett ismerniük, hogy a kisebbségi iskolaügyben nem a kormány által forszírozott ún. alternatív iskolák irányába tapasztalható elmozdulás, hanem a teljes anyanyelvű iskolai oktatás visszaállítása felé. Tanévnyitó miniszter nélkül Idén ismét oktatásügyi miniszter nélkül kezdte meg az új tanévet Szlovákia. Az ünnepi megnyitót Roman Kováé kormány-alelnök mondta, nem feledkezve meg az anyagi nehézségek és gondok felemlegetéséről, de a biztatásról sem, hogy azért minden rendben lesz. Az utolsó pillanatban, kormányrendelet formájában meghozott döntésről — hogy az alapiskolák és középiskolák diákjai könyveikért kölcsönzési díjat kötelesek fizetni -— annyit mondott el szeptember másodikán egy késő éjjeli tévés vitában: az két korsó sör árát teszi ki havonta, tehát nem sok. Mindenesetre: ebből a pénzből 98 millió korona bevételt remél a tárcának a kormány. Az új iskolaügyi államtitkár augusztus végén újra megkezdte a leváltásokat minisztériumában és az iskolaügyi hivatalokban. Még mindig nincs azonban nemzeti alaptanterv az általános iskolák számára, nincs készen a felsőoktatási törvény és egyetlen lépés sem történt a szakmunkásképzés négy éve vajúdó kérdésének megoldására. A tanévkezdö nyilatkozatok ezen alapvető problémák megoldásáról legfeljebb annyit árultak el. hogy idővel majd rájuk is sor kerül. A vállalkozók is elégedetlenek Országos tanácskozást tartottak a szlovákiai vállalkozók, hogy közös fellépéssel javítani próbáljanak saját helyzetükön. Az általános tőke- és hitelhiány csak a korrupciónak, a lefizetéseknek kedvez és csődbe viszi lassan a magánvállalkozásokat. A tanácskozás résztvevői kifogásolták, hogy privatizált vállalataik üzemeltetéséhez egyre nehezebben tudnak hitelt szerezni, s kifogásolták azt is, hogy nem világos a kormány gazdaságpolitikája. Tisztázatlan, milyen nagyságrendű és összetételű vagyont akar állami kézen megtartani a kormány; mely ágazatokat tartja stratégiailag fontosnak, milyen gazdasági struktúrát akar kiépíteni az országban. A pangó privatizáció fellendítése érdekében együttműködést ajánlottak fel a kormánynak és az érintett összes szervnek, hogy reális mederbe tereljék a volt állami tulajdon magánosítását. -ts-Regionális Vásár Magyarnándoron Október első három napján ismét szlovák—magyar regionális találkozóra kerül sor Nógrád megyében, a magyarországi Magyarnándoron. Az immár második Ipoly-Palóc Regionális Kiállítás és Vásár fő védnöke Kádár Béla, a Magyar Köztársaság külgazdasági minisztere, rendezője pedig Magyamándor önkormányzata. A védnökök, hivatalos támogatók között találjuk még a magyarországi Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége Kereskedelmi Osztályát, a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségét, a szlovák gazdasági minisztériumot meg többek között a nagykürtösi ATLAS Kft.-t is. Nos, a vásárra, melynek fő célja, hogy segítséget nyújtson az észak-magyarországi, elsősorban a Nógrád megyei régió fejlődéséhez, a közel azonos problémákkal szembenéző szlovák gazdasággal történő kereskedelmi kapcsolatok kialakításához, a már működő vagy éppen alakulófélben lévő kis- és középvállalkozások megerősödéséhez, a magyar—szlovák kereskedelmi kapcsolatok javításához. az üzletemberek, vállalkozók találkozásához, s a szlovákiai, illetve magyarországi tőkebefektetések elősegítéséhez, a folyó hét végéig éppen az ATLAS Kft. társtulajdonosánál, Huszár Károlynál lehet még jelentkezni. Az érdeklődők a cégvezetőtől, személyesen a kft. nagykürtösi, Mierová utca I. alatti irodájában vagy a lakásán, a Bozena Némcóvá utca 55. szám alatt, telefonon meg a 0854 körzetszám kitárcsázása után a 229 ll-es (otthoni). a 213 02 (fax szám is egyúttal), valamint a 230 38-as telefonszámon kaphatnak részletes felvilágosítást. A szervezők a sport- és kulturális rendezvényekkel tarkított fesztiválszerü vásárra természetesen Szlovákia bármely régiójából várják az érdeklődőket. A vállalkozók az érvényben lévő vámelőírások és törvények betartása mellett, a kiállítás ideje alatt árusíthatják is termékeiket. A vásáron, tudtuk meg a minap Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsége Kereskedelmi Osztályán tartott sajtótájékoztatón Sándor Istvántól, Magyamándor polgármesterétől, tematikai megkötés nincs, bárki, akinek célja a gazdasági kapcsolatok felvétele, illetve a már működő együttműködés (tovább)fejlesztése a szlovákiai partnerekkel vagy az észak-magyarországi régióval, bemutatkozhat.-zé-ell-Elindultunk-e már a válságból kivezető úton? (Folytatás a 2. oldalon) pénzek elmaradása, másfelől a gazdaság feltételezett további hanyatlása. A kormány tehát nem tehetett mást, eleve megnyirbálta a kiadásokat, miáltal a költségvetésnek erősen restriktiv jellege lett. A kemény restrikció mellett a pénzügyi kormányzatnak három érve volt. Az első (s ebben van némi ráció), hogy ha a tárcák kevesebbet kapnak, megpróbálnak takarékosabban költeni. A második (amiben én nem hiszek, mert a lengyel és a magyar példa mást mutat), hogy a Nemzetközi Valutaalap követelménye az egyensúlyi költségvetés. A harmadik pedig (amit nyíltan nem mondtak ki, de nyilvánvaló), hogy az új állam sokat vesztene resztízséből, ha mindjárt első évéen deficites költségvetéssel indulna. A restrikció azonban nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb a kiadás, hanem azt is, hogy a költségvetési támogatást élvező szervezetek kevesebbet költenek, ezáltal mérsékeltebb a termelés, és a költségvetés adóbevételei is kisebbek. Ráadásul számolni kellett azzal is, hogy az új adórendszer bevezetése (amíg megtanulják az új adókat kiszámítani és behajtani) adókieséssel jár. s a nemzetközi tapasztalatok szerint ez lehet akár 20%-os is. Nálunk azonban nemcsak a szándékos vagy tévedésből elkövetett adócsalás miatt (ami főként a magánszférára jellemző) van az államnak bevételkiesése, hanem azért is, mert a pénztelen vállalatok egyszerűen nem tudják megfizetni az adót. Hátralékuk most körülbelül 8 milliárd korona. A kemény restrikció miatt több ágazatban az a helyzet, hogy a megígért költségvetési juttatás nem lesz elegendő. Nekik még adni kellene, de honnan? A kormánynak vannak tartalékai? — Nincsenek tartalékai. Sőt! Az idei költségvetés 8 milliárd koronát szánt gazdaságfejlesztésre, ami anynyi, mint halottnak a csók vagy süketnek a jó reggelt. A kormányzat ezért nem is titkolja, hogy az egész gazdaságfejlesztést lényegében a Külföldi tőkére alapozza. Ha valahol nagyon nagy a pénzhiány, az állam a nemzeti banktól a most bevezetett, ún. állami pénztári jegyek (rövid lejáratú kötvények) ellenében kap pénzt a folyó költségvetés többletkiadásainak fedezésére. Az ilyen költségvetési gazdálkodásban az a legnagyobb rossz, hogy kimeríti az okosabban, a termelés támogatására is felhasználható hitelkeretet. A kormányzatra egyre nagyobb a pénzigénylők nyomása. Mivel tartalékok nincsenek, s a költségveKiszúrtuk Vasárnap jelentkezett a szlovák tévé vakációról megtért vitamüsora, a Lépések. Témája ezúttal a privatizáció volt, olyan exkluzív vendég jelenlétében, mint a szlovák kormányfő, a gazdasági kormányalelnök, a privatizációs miniszter, azaz maga Vladimír Meéiar, aki ráadásul további két, a privatizáció szempontjából kulcsfontosságú bizottságban is elnököl. Jobbján ült Ivan Lexa, aki a kormányhivatal vezetője s mint ilyen a kormány ellenőrző hivatalának főnöke, ráadásul a privatizációs minisztérium államtitkára is. Pillanatnyilag hát ez a két ember tartja kezében Szlovákiában a privatizációt, amelyről nemrég még úgy nyilatkozott a kormányfő, hogy bűnügyi krónikákba illő dolgok zajlottak benne eddig. Az önmagukat garanciának tekintő egyének szájából ezek után mégis furcsán hangzott, hogy a jövőben a pénzügyi rendőrséggel és a legfelsőbb ellenőrzési hivatal különbizottságával is felülvizsgáltatják majd a privatizációs tervezeteket. A legszebben azonban az hangzott Vladimír Meéiar szájából, a kormány fenntartja magának a jogot, hogy bármelyik versenytervezetben változtatásokat csináljon saját belátása szerint... Sportnyelven szólva ez olyan, mintha 80 méter megtétele után úgy döntene a száz gyors kiírója, hogy mégis négyszáz hátat úszat az indulókkal. (n) tési hiány már most 15 milliárd körül van, tartható-e a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hogy ez a deficit az év végéig nem haladja meg a 16 milliárdot? — A kormány az egyes bevételi tételek mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozó jogi személyek adóbefizetésében 12,4 milliárd lesz a kiesés, a hozzáadottérték-adó pedig 4,5 milliárddal lesz kevesebb. Ráadásul a költségvetésben nem számoltak az állam által kibocsátott kötvények kamataival, amelyek csak az első félévben 5,3 milliárdra rúgtak. (Igaz, ennek az összegnek egy része a nemzeti bank nyereségbefizetése révén viszszakerül az államkasszába.) Meg kell említeni még azt is, hogy a költségvetés csak februárig számolt az árkiegyenlítő pótlékkal, de megszüntetését a parlament nem hagyta jóvá. Ha ezt a kompenzációs juttatást tovább fizetik, az év végéig 3,6 milliárd többletkiadással terheli meg a költségvetést. Tény tehát, hogy a 12,4, a 4.5. az 5,3 és a 3,6 (összesen 25,8) milliárd már valószínű deficit, amit csak a kiadások további lefaragásával és szabályozásával lehet esetleg ellensúlyozni. A szabályozás azt jelenti, hogy a tárcák többsége a negyedéviek helyett idén már csak havi juttatásokat kap. A havi juttatás viszont az esedékes 8,3 helyett áprilisig 7% volt, azóta pedig csak 6%, illetve amennyit a tárcaközi bizottság feltétlenül szükségesnek tart. (A szabályozás nem terjed ki a belügy, a külügy és a honvédelem kiadásaira, továbbá bizonyos szociális és egészségügyi [gyógyszerellátás] juttatásokra.) Persze mindez aligha lesz elegendő, ezért a kormány (a szakszervezetek heves ellenkezését figyelmen kívül hagyva) már előterjesztette a szociális kiadásokat korlátozó törvényjavaslataik amelyek főleg a nyugdíjasokat, a családokat, a betegeket és a munkanélkülieket érintik majd hátrányosan, ha a képviselők megszavazzák őket. És megszavazzák? — Előfordulhat, hogy a kormány hajója most zátonyra fut. A demokratikus baloldal már kijelentette, hogy nem szavazza meg, á mi koalíciónk úgyszintén. A kereszténydemokraták is tudják, hogy választási esélyeiket, népszerűségüket kockáztatnák, a nemzetiek pedig a „milliós botrány’miatt megsértődtek, nem tudni, hogyan döntenek. Minden jel arra mutat, hogy a parlamenti kisebbséget maga mögött tudó kormánynak most komolyan meggyűlik a baja. De ha megszavaznák is a szociális juttatásokat csökkentő törvényeket, a növekvő elégedetlenség miatt elkövetkezhet a ..forró ősz’, vagyis a tömeg tüntetésekkel kényszerítheti rá a kormányzatot az engedményekre, s akkor,a deficit elérheti a 30 milliárdot is. Én különben sem hiszem, hogy 20 milliárdnál kevesebb lesz. Ha reális hazai források nincse(Folytatás az 1. oldalról) etika kötelező bevezetését az iskolaügyi államtitkár, Jozef Tárcák! Alapvetően azzal, hogy az 1990-es népszámlálási adatok szerint a szlovákiai lakosság 80 százaléka vallotta magát valamely felekezethez tartozónak, ami szerinte egyenlő a vallásossággal. A hitetlen kisebbség tehát rendelje alá magát a hívő többség akaratának. (Ezt ki is mondta!) Egy pedagógusnak arra a felvetésére, hogy az ő iskolájukban hét felekezethez tartozó gyerekek hitoktatását kell megoldani, meg azt válaszolta: ez nem igaz. A minisztérium szerint csak a római katolikus és az evangélikus hitoktatás kerül be az iskolákba, s aki nem ezeken vesz részt, annak kötelező etikaórán kell a keresztény erkölcsiség alapjaival megismerkednie. A katolikus és evangélikus hitoktatókat az oktatásügyi tárca fogja fizetni. A többiek továbbra is szorítkozzanak papjaikra és templomaikra. Feltehetőleg annak jegyében, hogy a hatályos alkotmány értelmében minden vallás egyenlő, és az állam részéről egyenlő elbírálás alá esik. Csak van azért olyan vallás, amelyet jobban szeret a kormány? Nem, nem erről van szó. Az államtitkár úr — hogy kedvező képet fesnek a gazdaságfejlesztésre, a külföldi tőke pedig továbbra is vonakodik attól, hogy segítségünkre siessen, marad a fedezet nélküli pénzkibocsátás. Elképzelhető, hogy ez valóban csak a fejlesztést szolgálja? — A külföldi tőke azért is vonakodik, mert még nem bizonyosodhatott meg róla, Szlovákia a Nyugat vagy a Kelet felé orientálódik-e. A keleti orientációnak esetleg lehetnek pillanatnyi előnyei, de ha exportunk 70%-a a jövőben újra Oroszország felé veszi útját, félő, hogy a nyugati piacokon sosem leszünk versenyképesek. Stará Túrán elhatározta a kormány, hogy fejlesztési céllal mintegy 18 milliárdot pumpál a gazdaságba, tbből a kibocsátott kb. 6 milliárd már el is tűnt. Bizonyosra vehető, hogy a fizetésképtelen vállalatok elemi szükségleteire (villany, gáz stb.) nyújtott hitelek emésztették fel. A nemzeti bank ez év elejétől júliusig 20 milliárddal növelte a forgalomban levő pénz mennyiségéi de ez a tekintélyes összeg a hitelszférában valahogy nem jelent meg. Illetve megjelent, csak nagyon drágán. Sokan neszéinek róla, hogy 10 százaléknyi csúszópénzért hozzá le.het jutni. Csak nincs, aki bizonyítsa. És természetesen itt van az idei folyó költségvetési hiány is, amelynek pótlására a húszból azonnal vagy 9 milliárdot igénybe is vettek. Meggyőződésem, hogy a kormány már az irányított infláció gondolatával is kacérkodik, hiszen hátravan még a nagyprivatizáció második üteme, és a privatizált vállalatok rekonstrukciójához és működtetéséhez is milliárdokra lesz szükség. Itt tartunk most. Amit elmondott, az kétségbeejtő bizonysága annak, hogy még nem indultunk el a válságból kivezető úton. Mi segíthetne hozzá az első lépések megtételéhez? — Meg kellene őrizni a szociális békét. Nyíltan ki kellene mondani, hogy a kilábaláshoz még jobban meg kell húzni a nadrágszíjat. A kormányt alkalmassá kellene tenni a többi politikai erővel való együttműködésre, hogy a szükséges népszerűtlen intézkedéseket nagyobb tömegek fogadják megértéssel. Meg kellene gyorsítani és többpárti ellenőrzés alá helyezni a privatizációt kizárva belőle a korrupciót a visszaélések lehetőségét az egyeni és pártérdekek érvényesülését a többség rovására. Nem babra megy a játék, most vagyont lehet szerezni, dinasztiák jólétét megalapozni. Vagyis tisztességesen be kell fejezni a rendszerváltást, egyértelművé tenni az ország haladási irányát és úgy mozgósítani a belső erőket (például jó hitelpolitikával, még takarékosabb fogyasztással stb.), hogy képesek legyenek megállítani a gazdásági hanyatlást. Ha ebben még a külföldi tőke is segítségünkre jönne, hamarabb megkezdődhetne a kilábalás. Képviselő úr, köszönöm, a válaszokat. SZABÓ GÉZA sen Szlovákiáról? — elárulta azt is: azért rendelte el minisztériuma a kötelező hittant az állami iskolákban, mert egyre több egyházi iskola alakul Szlovákiában avégett, hogy a gyerekek keresztény nevelésben és hitoktatásban részesüljenek. Az ő megítélése szerint ezen egyházi iskolák helyzete nem túl jó, gyakran vita van létesítésük körül is: s ha tehát kötelező lesz a hittan az állami iskolákban, nem lesz szükség egyháziakra. Mert az egyházi iskola — teszem hozzá én — sokkal autonómabb, mint az állami. Részesül ugyan állami támogatásban (fejkvótában), de az igazgatóját nem a tanügyi hivatal vagy a minisztérium nevezi ki, és lényegesen kevesebb az állam beleszólása abba, mit hogyan csinálnak Egy krónikus bizalmatlansággal megvert kormánynak pedig rendkívül fontos, hogy mindent felügyelet alatt tartson, mindent ellenőrizzen. Főleg a katolikus és evangélikus hívőket, akik közt feltehetőleg a legtöbb pártolója van a kereszténydemokratáknak akiket a mostani kormány legnagyobb ellenségének tart. íme, a régi Jó bolsevik-praktika, az „agykontroll" mai álruhában. Hányán veszik észre?-gyurkovits-Hittan,
