Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-25 / 8. szám
1993. augusztus 25• sz. SZABAD ÚJSÁG „A Kodály-módszer él és igazolja önmagát” Beszélgetés Smuta Attilával, a kecskeméti Kodály-iskola énektanárával Smuta Attila a Samaria Régi Zenei Napok keretében rendezett nyári zenei tábor karének-előadójaként nem először jár Somorján. A mesterkurzusok egyikén a Kodály-módszer segítségével idén is énekre tanította a gyerekeket. A lelkes zenepedagógust itteni tapasztalatairól kérdeztük. — A Kodály-módszer nálunk sajnos nem tekinthető általánosan elterjedt módszernek, és a zeneoktatás színvonala is messze elmarad a magyarországi mögött. Smuta Attila mivel érkezett hozzánk és mit szeretne átadni a tábor résztvevőinek? — Elsősorban a gyerekeknek szeretnék valamit nyújtani, hiszen a tábor a gyerekekért van. Ez a tíz nap egyszerre sok is meg kevés is. Ahhoz kevés, hogy az ember a gyerekek zenei világát teljesen átalakítsa, ahhoz azonban elég, hogy egy olyan utat mutasson nekik, amely legalábbis gondolkodóba ejtheti őket, és hogyha mindez élménnyel társul — ami a legfontosabb —, akkor döntően befolyásolhatja későbbi „zenei életüket". — Mit tapasztalt, nálunk mennyire ismerik a gyerekek a Kodály-módszer t? — A visszajelzések azt mutatják, hogy ha a Kodáíy-módszeren a szolmizációt értjük — ami természetesen nem helyes —, akkor azt kell mondjam, a gyerekek tudnak róla, használni azonban nem tudják. A Kodály-módszerről azt feltétlenül el kell mondani, hogy „Allah — rajta kívül nincs más isten — az élő, a magában létező. Nem vesz rajta erőt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. I ajon (az égi lények között) ki az, aki engedélye nélkül közbenjárhatna nála (a Feltámadás Napján?). Tudja azt, ami előtte van, és azt, ami mögötte van. Ok azonban nem fognak föl semmit az ő tudásából, kivéve azt, amit ő akar. Trónusa átöleli az eget és a földet Az arab irodalom szent könyve a Korán, amelynek friss magyarításából idéztünk, nem egy országnak az irodalma, különösen nem manapság, ám nem volt az a régebbi századokban sem. A klasszikus arab irodalom arabok és nem arabok arab nyelven írt irodalma, amely a VI. és a XIX. század között keletkezett. Egy-egy korszakban igen magas fejlődési fokot ért el. más korszakokban lehanyatlott szinte a törzsi világ színvonalára. A legfényesebb kora az arab művelődésnek a IX-X-XI. század, az a korszak, amelyben az arab filozófia legnagyobbjai (Avicenna, Averroes) nem korlátozódik a szolmizációra. A Kodály-módszert én alapvetően egy filozófiaként fogom fel, amelynek az a lényege, hogy a gyereket a zenén keresztül és a zenével neveljük. Kodály ezt olyan megközelítésbe tette, ami azt hiszem, a legtermészetesebb: a gyerek zenei nevelését a korai gyermekkorban kell elkezdeni, abban a zenei közegben, amit ismer. Kodály a gyermekdalok világából és a népdalok világából indult el. Az a kettő a gyermek abszolút természetes közege, amelyen keresztül az út a műzene világába vezet. Ehhez tulajdonképpen eszköz és segítség — hangsúlyozom: csak eszköz — a szolmizáció. A táborban résztvevő gyerekek számára ezt a világot próbálom megnyitni, remélem, sikerrel. Azok közül, akik tavaly itt voltak, nagyon sokan idén is eljöttek, s ez számomra jelzésértékű. Függetlenül a Kodály-módszertöi, az. amit csinálunk. úgy tűnik, hogy jó — és ez számunkra a legfontosabb. — Hogyan folytatható mindez a táboron kívül, ha a zenével való effajta ismerkedés intézményesen nem adatik meg? éltek, azok a filozófusok, akik évezredes csönd után újra fölfedezték a görög filozófiát, főként Arisztotelészt, akinek gondolatai végül is arab közvetítéssel jutottak vissza Európába, s váltak a modern gondolkodás alappilléreivé. Mindennek pedig, a fényes arab művelődésnek alapkönyve, az egész arab világ, mi több, az egész iszlám legjelentősebb alkotása a Korán. Ti hívőkI Ne fogadjátok apáitokat és testvéreiteket testvérbarátoknak, ha azok többre tartják a hitetlenséget a hitnél! Akik közöttetek testvérbarátnak fogadják őket — azok a vétkesek. Mondó: Ha atyáitok és fivéreitek és testvéreitek és feleségeitek és nemzetségetek és javaitok, melyekre szert tettetek, és a kalmárkodásnak, amelynek félitek a pangását. és hajlékaitok, amelyekben gyönyörűségeiteket őrzitek kedvesebbek nektek Allahnál és az ő küldötténél és az ő útján való hadakozásnál, akkor várakozzatok, amíg Allah nem jön a parancsával. Allah nem vezeti az igaz útra a bűnös népet ". Gondolom, aligha szorul bizo— Tanácsot adni rendkívül nehéz. Mi egy kicsit felborítottuk a kurzusnak a menetrendjét, mert túl azon, hogy kórusművket éneklünk. a gyerekek részéről már az első napon határozott igény mutatkozott a zenei írás-olvasás elsajátítására. Ezért mindjár beiktattunk egy foglalkozást a szolmizáció gyakorlására. Kodály nagy álma volt, hogy az egész ország elsajátítsa a zenei írástolvasát, ugyanúgy mint a betűvetést és az olvasást. Katarzis-élményt nyújtó segítséget jelentenek ehhez azok a gyermek-, női-, valamint vegyeskarra írt kórusmüvei, amelyeket széles körben ismer az egész világ, ugyanakkor a zenei írás-olvasás elsajátításához külön kis kompozíciókat készített — nem merem őket gyakorlatoknak vagy szolfézsgyakorlatoknak nevezni, mert azokon messze túlmutatnak, önálló kis remekek, s tulajdonképpen az lenne a jó, ha a gyerekek ezekhez hozzájutnának. Magyarországon kiváló pedagógusoknak jelentek meg a Kodály-módszerről munkái: Szönyi Erzsébetnek. Legányné Hegyi Erzsébetnek, Szabó Helgának — elvileg tehát van lehetőség, persze az is kell, hogy egy jó szakember irányítsa a gyerekeket, aki a Kodály-módszert ismeri. — Más országokban is volt már alkalma népszerűsíteni a Kodálymódszert? — A kórusokkal — tudniillik a kecskeméti Kodály-iskolában és a Tanítóképző Főiskolán is tanítok —■, elég sűrűn járunk külföldre, s ilyenkor gyakran felkérnek arra, hogy a Kodály-módszerről beszéljek, illetve hogy a kórus közreműködésével demonstráljam, mit „tud” ez a módszer. Franciaországban és Németországban is — például Tübingenben — „szorult helyzetbe" került a kórus, amikor egy solcfös tanári gárda előtt szerepelt: egy teljesen ismeretlen, ötszólamú Palestrina-motettét kapott kézhez ott helyben, aminek többek között az volt az érdekessége, hogy nem a szokványos mohban vagy dúrbán íródott, hanem egy régi egyházi hangnemben, ráadásul ütemvonalak nélkül, a régi lejegyzés szerint. A gyerekek gyakorlatilag első látásra hibátlanul leénekelték a dallamot, s a szakemberek pontosan tudták, hogy nyitásra, mennyire fontos az iszlám, következésképpen az iszlám szent könyvének, a Koránnak az ismerete, különösképpen napjainkban, az öbölháborúk. Líbia és Libanon, Irak és Irán, a palesztin-zsidó viszály, legújabban pedig a volt Szovjetunió közép-ázsiai. mohamedán hitű államai, s mindenekelőtt a boszniai és hercegovinál vérfürdő korában. Ez vezethette, túl a Korán művelődéstörténeti értékén a Helikon kiadót s a fordító Simon Róbertét is, amikor eldöntötték. hogy végre magyarul is hozzáférhetővé teszik Mohamed kinyilatkoztatását. Ráadásul egy vaskos kiegészítő kötettel megtoldva. Ennek szerzője ugyancsak az arab nyelvek fáradhatatlan kutatója, Simon Róbert. Ennek a műnek a címe pedig: A Korán világa. „Az iszlám kialakulása a legszorosabban összefügg a késő antik, és a kora középkori világtörténelem szinte minden lényeges mozzanatával, ugyanakkor a kívülről kapott hatásokat, anyagi, intézményes és kulturális elemeket a lehető legönállóbban használja föl, s hoz létre valami olyan, fejlődésre nyitott és folytonos megújulásra képes társadalmi integrációs sémát, amelynek a vitalitása ma is bámulatba ejti a szemlélőt. Nézzük meg ennek az okát, tehát a keletkezés körülményeit — írja Simon ”A Korán világa" utószavában, s nekivág a Korán elemzésének. Sorról sorra, szúráról szúrára magyarázza végig a szó szoros értelmében az egész Koránt, hisz e magyarázatok tomusza (kötete) jó száz oldallal vastagabb, mint az eredeti ez mit jelent... Tehát ez a módszer él, és igazolja önmagát. A somorjai zenei táborban mindezt elmondtam a gyerekeknek, s arról is meséltem nekik, hogy az énekközpontúság —amely a Kodály-módszer egyik lényege —, mennyire fontos egy zenész számára. Példaként említettem Toscaninit, aki „csúnya” hangja ellenére általában mindent énekelve mutatott be a zenekarának. Megemlítettem Isaac Sternt vagy Menuhint, a világhírű hegedűművészeket is, akik szintén az énekes gyakorlásnak a hívei, s ez nem véletlen. Tehát nemcsak a kórustagoknak „érdekes” a Kodály-módszer, hanem zongoristáknak, hegedűsöknek egyaránt. — Mit kell tudnunk a Kodály-iskoláról? — A kecskeméti Kodály-iskola egy fantasztikus kísérlet volt Magyarországon. Egy olyan ének-zenei általános iskola megalapítását jelentette, amelyben a gyerekek nagyon gyakran, naponta részesülnek énekoktatásban. így kezdődött, s mára az iskola csodálatos intézménnyé nőtte ki magát: „ráépült” egy zenei gimnázium, illetve egy zeneművészeti szakközépiskola, amely aztán kiegészült egy zeneiskolával, s ez a négy típusú oktatási intézmény ma egy fantasztikus harmonikus egységet képez. A zeneművészeti szakközépiskolába szöveg magyar változatáé. Bevallom őszintén, nemigen volt türelmem végigolvasni e magyarázattengert, hisz maga a Korán sem könnyű, szórakoztató olvasmány, különösen fárasztóak a szövegmagyarázatok. De kénytelen vagyok elhinni, mert szakember, a sumerológus Komoróczy Géza professzor szájából hallottam, hogy a szakma szerint e pompás Korán világa című kötet izgalmasabb olvasmány, mint a Biblia. így igaz-e ez az állítás aligha tudom eldönteni. Még csak arra sem merek vállalkozni, hogy minősítsem a magyar verziót, hiszen ki tudja öszsz.ehasonlítani az eredeti arab szöveggel? Jelen sorok írója, a francia és cseh fordítás ismeretében legföljebb annyit mer megkockáztatni, hogy amazokkal egyenrangúnak megkísérli minősíteni Simon Róbert magyar fordítását. Lássunk néhány bizonyítékot! „ 1. Allah, a könyörületes és irgalmas nevében. / 2. Dicsősség A Haltnak, a teremtmények Urának. /3.a könyörületesnek és irgalmasnak, / 4. aki az ítélet Napját uralja! / 5. Néked szolgálunk és hozzád fordulunk segítségért. / 6. l'ezess minket az egyenes úton, / 7. azoknak az útján, akik iránt kegyesnek mutatkoztál, s ne azokén, akiket haragvásod sújt, sem a tévelygőkén ”, A Korán első szúrája. a Megnyitó hangzik így magyarul. Példának hoztuk föl. bizonyítandó iménti állításunkat. milyen jól hangzik a Korán szövege magyarul. Simon Róbert fordításában. Louis Aragon, a nagy francia költő a világirodalom egyik járók életét döntően a zene határozza meg, és leginkább zenei pályát választanak. A zenei gimnazisták nagy része az érettségi után nem foglalkozik olyan mértékben a zenével, mint a zenei szakközépiskolások, viszont sokan énektanárok lesznek közülük, és a zeneművészeti főiskolára is ugyanúgy bekerülhetnek: de akár orvosok lesznek vagy jogászok, életüket színesebbé teszi, mindennapjaikat áthatja a zene. Iskolánk növendékei közül sokan vannak, akik maradandó nyomot hagytak a zenei közéletben: például Kardos Pál, Rozgonyi Éva. de beszélhetnék a fiatal generációról is, akik itt kezdték a pályafutásukat és mára neves művészek: G. Szabó Mária hegedűművész, Kemenes András zongoraművész. Hargitay Imre zongoraművész, a legfiatalabb művészek közül pedig megemlíthetném Racsai Ákost és feleségét, akik jelenleg is művésztanárok. Tehát a zeneművészeti szakközépiskolában olyan művésztanárok oktatnak, akiknek az életét a zenepódium és a mindennapos zeneoktatás tölti ki. — Bízhatunk abban, hogy jövőre ismét viszontlátjuk önt a zenei táborban? — Ha meghívást kapok, akkor természetesen eljövök, és ezt nagynagy örömmel teszem. HARASZTI ILDIKÓ legnagyobb költeményének nevezte a Koránt. Prózaköltemény persze, de költemény, kétségtelenül, ahogyan a Biblia is az. E rövid, bevezető szúra után egyébként hosszú fejezet következik, „A tehén" című, mert, mint köztudott, a Korán fejezetei-szúrái hosszúság szerint követik egymást: a leghosszabbak kerülnek az elejére („A tehén” című rész például harminc oldalnyi), míg a végére az alig néhány soros kinyilatkoztatások kerülnek. S hogy mi végül is a Korán? Kinyilatkoztatás? Önéletrajzi vallomás? Krónika? Valamennyi, valószínűleg. Ahogyan nagy mintaképe, a Biblia, vagy legalábbis annak első része, az Ószövetség. De mindenekelőtt útmutató. a helyes (legalábbis a moszlim hit szempontjából helyes) életre vezérlő kalauz. Lássunk ez utóbbi állításunkra is néhány példát! „ Ne vezessen félre téged az, hogy a hitetlenek zavartalanul járhatják keresztül-kasul a vidékeit — olvassuk a harmadik-szúrában, és "Ti hívők! Legyetek állhatatosak, versengve buzgólkodjatok a türelemben és a kitartásban! Féljétek Alláhot! Talán boldogulni fogtok ", „Az iszlámot a Korán buzdító, lebilincselő, révületbe ejtő sorai vitték diadalra. Nincs olyan könyv, amely vetekedhetne vele dicsősségben. sikerben. Minden hit. minden tudás ebből a könyvből fakadt a hívők számára. akik utolérhetetlen költői remekművek. az arab nyelv legnagyszerűbb alkotásának tartják" — írta a legnagyobb arab nyelvkutató Germanus Gyula. A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata 13. Mohamed és a Korán Prikler László felvételei
