Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-25 / 8. szám
12 SZABAD ÚJSÁG 1993. augusztus 25.8• sz. Pop-rock bazár — Lemeztájoló Új zenei irányzat kér teret magának az éter hullámain: a raggamuffin. Tulajdonképpen nem is új stílusról van szó, hiszen a reggae és a rap elemeinek ötvözetéből alakult ki az új zene. A raggamuffin előadói többnyire négerek, így például Shaggy, akinek csikorgós-zörgős dala, az Oh Carolina napjaink egyik legnagyobb slágere. Van az irányzatnak fehér sztárja is, Snow személyében. Sikerdala az Informer mindenütt a toplisták magasabb régióiban bérelt helyet magának. A másik „slágervarázslót” Captain Hollywood néven jegyzik a pop-rock tőzsdén. A jóképű színesbőrű fiatalember 1962-ben született, s polgári nevén Tony Harrisonnak hívták. Táncosnak készült, később mégis az amerikai hadseregben kötött ki. így került át Európába, Németországba, ahol később letelepedett. Kezdetben táncosként és koreográfusként működött, s nem is sikertelenül: koreográfiákat kreált C. C. Cath, Kim Wilde és La Toya Jackson műsoraiba. Énekesi karrierje négy évvel ezelőtt indult, amikor megalakította a Twenty 4 Seven nevű együttest. Mikor innét kivált, akkor vette fel a Captain Hollywood művésznevet. Ekkor már Németország-szerte ismert rappemek számított. Eleddig két nagy dobása volt a rockpiacon: előbb a More and More (Több és több) című dalával aratott sikert, majd pedig az Only With You (Csak te veled) lett nemzetközi sláger. A balszerencsés zenekarok közé tartozik a heavy métáit játszó Def Leppard. Előbb a dobosuknak kellett egy autóbaleset következtében a fél kezét amputálni, majd a gitárosuk Steve Clark itta magát halálra. Most a Def Leppard elhatározta, hogy az elhunyt gitáros emlékére albumot adnak ki. Előkerestek néhány, régebbi keltezésű, még kiadatlan demo-felvételt, kiegészítették már megjelent dalokkal, s máris kész az emlékmű. Lassan már ritkaság számba megy, ha nincs Michael Jackson-dal a toplistákon. Most is ott olvashatjuk Michael nevét, bár a Will You Be There (Ott leszel) című dala még nem az igazi ,jacksonos” sláger. A szakemberek szerint jövőre a kiadók felszámolják a lemezek kiadását, s utána már csak audio-kazettán és CD-lemezen jelentetik meg a poprock új termését. A hír következményeként hirtelen megugrott néhány, immár klasszikusnak számító rocklemez ára. Például a Beatles, Please Me című lemezének a mai ára 1500 font körül mozog, ami kb. 65 ezer korona. Ellesett interjú A rock fenegyereke: Frank Zappa A ma ötvenkét éves Francis Vincent Zappa az örök lázadó megtestesítője. Tinédzser korában az apja és az iskolarendszer ellen lázadozott, később az egész társadalmat igyekezett pellengérre állítani. Zenéje ellentmondásos, egyrészt parodisztikus, másrészt magas színvonalú muzsika, a jazz és a komolyzene elemeivel megtűzdelve. Az örök rebellis Zappa családi élete hihetetlenül harmonikus: már huszonöt éve él ideális házaséletet, miközben négy gyerekük született. Talán őket érintette legfájdalmasabban a lesújtó hír: Zappának előrehaladott rákja van. — Figyelemmel kíséri a mai rockzenéi? — Nincs igen mit figyelni. Ami jó. az biztosan nem hangzik el az MTV műsorában. A mai rock a mamut cégek kezében van, s hihetetlenül egyszínű, unalmas. A cégek diktálják, mit játszanak a bandák. Úgy is néz ki. Leginkább a folkzenészeket hallgatom, az is egyszerű zene, de legalább a szövegek ötletesek. — Hisz abban, hogy a rockdalok inspirálhatják a közönséget az erőszakra vagy az öngyilkosságra? — Ebben egyáltalán nem hiszek. Már csak azért sem, mert a dalok között egyértelműen a szerelemről a szeretetről szólók vannak túlsúlyban; e szerint az embereknek szeretnie kellene egymást. A valóság egészen más... — Negyed évszázada él felesége, Gail mellett. Igaz, hogy az esküvőjükön nem húzott jegygyűrűt az ujjara? — Igaz. Helyette egy golyóstollat tűztem a ruhájára. Kismamaruha volt rajta, mert már a kilnecedik hónapban volt. — A nagy sztárok házassága általában nem szokott sokáig tartani. Hogyhogy az önöké ilyen tartós? — Én nem beszélek bele a feleségem dolgaiba, ö sem törődik az én munkámmal, szeretjük egymást. — A gyermekei? — Nagyon szeretem őket. ők is szeretnek engem. Nem szednek kábítószert. nem isznak, sőt. még húst sem esznek. Amennyiben felismeritek, hogy az alábbi szövegidézet melyik dalból való, vágjátok ki a kis indiánt ábrázoló szelvényt, ragasszátok levelezőlapra, s a megfejtéssel és a címetekkel együtt küldjétek el szerkesztőségünk címére. A július 21-ei számban közölt feladvány megfejtése: Szandi — Mondd csak, tündér! A nyertes CÚTH AMÁLIA (Búcs), akit ezúttal könyvvel jutalmazunk. E heti feladványunk: ... Nehezen múlnak a hónapok, levelet tőled egyre ritkábban kapok... Alex S. összeállítása Pop-tipp Kölykök Kárpátaljáról Piac Barátok. Otthon, Kárpátalján magyarul sírnak, magyarul álmodnak. Beszélgetünk. Azért velük, mert nemsokára övék lesz az a régió. Ott fognak ölelni, aludni, dolgozni. Szántó Lajos tizenöt éves bátyúi fiú, az ottani középiskolába jár, most megy tizedikbe. Hánka Levente nagyberegi srác. Ugyanabba az iskolába jár, mint Lajos. Ősszel lesz tizenegyedikes. Tizenhat esztendős. Ahol élnek Bátyú mezőváros. Híres a vasúti teherforgalmáról. Európában állítólag itt található a második legnagyobb teherforgalmi állomás. A betelepítések folytán megnőtt az ukrán lakosság számaránya. Lakótelepek épültek számukra, széles, ötemeletes házak. A hétezer-hatszáz lakosnak mégis több, mint a fele magyar. Nagyberegben nincs állomás. Ám, mivel főútvonal mentén fekszik, gyakran járnak a buszok. Szinte színmagyar a lakosság, a mintegy háromezer polgár soraiban alig akad ukrán. Hivatalosan egy-két százalék él itt belőlük. Diszkó, újság, színdarab — Milyen helyzetben vannak a kárpátaljai fiatalok kilencvenhárom augusztusában? Lajos: A diszkóval kezdeném, hiszen minden kölyök oda jár. Szerintem nincs elég, annak meg, ami van, nem jó a színvonala. Bátyún vagy két hónapja nem volt egy sem. Levente: Nálunk, Nagyberegen hetente kétszer is dübörög a zene. De ha úgy istenigazából szórakozni szeretnének a beregi fiatalok, akkor a nyolc kilométerre fekvő Beregszászt választják, amely a mi magyarlakta területeknek a központja. Ott rengeteg lehetőség adott. — Milyen lapokat olvastok? Lajos: Kevés az ifjúságnak szóló újság. A Kárpáti Igaz Szó nem a fiatalok lapja, s a Beregi Hírlap sem az. így, a humoros-fiatalos Tárogatót lapozgatjuk. — Közösségeitek miképp formálódnak? Van-e ifjúsági klubotok? Lajos: Bátyún van egy vasúti klub. Ott tartjuk a próbákat is. Van ugyanis egy esztrádcsoportunk; rendszeresen tartunk bemutatókat — humoros jeleneteket játszunk. Levente: Nem sok a fiatalság számára szervezett szabadidős program. Bár az iskola olykor szervez érdekes kirándulásokat a diákoknak. Ezenkívül marad az, amit magunk szervezünk magunknak. Kisebbségben Lajos: Igaz, hogy a boltban ukrán az eladónö, sőt a magasabb pozíciókat mind ukránok kapták, de a polgármester, meg a városatyák magyarok. Jómagam nem érzem annyira a kisebbségi lét súlyát. Levente: Amikor kisebb voltam, megkérdeztem az anyámat, hogy Magyarországon hogyan beszélnek, merthogy mi magyarul beszéltünk mindenhol. Most már világosabban látom a dolgot, kezdem érteni, mit is jelent a kisebbségi lét. De a képviselőink jók, nem kell siránkoznunk. hogy rossz Kárpátalján élni. *** Egy kölyök a világon mindenütt egyforma. Megfordul a csinos lányok után az utcán, kedvenc időtöltése a mozizás, és imádja a pop és rockzenét. Szántó Lajos a Bonanza Banzai együttesért rajong. Hánka Levente a kemény zenére esküszik. Kedvencei a Metallica és a Guns’n Roses. — Kaphatók ezeknek a sztároknak a lemezei, kazettái felétek? Betörte a Nyugat Kárpátaljára? Lajos: Magyarországon szoktam kazettákat venni, vagy átmásolom a barátaimtól. Bátyún az orosz együttesek termékeivel vannak tele az üzletek polcai. Csak a piacon kapható nyugati sztrákazetta. Igaz, három hónapja az állami boltban is kaptak nyugati kazettát, de kiderült, hogy hamisítvány. Levente: Nálunk is hasonló a helyzet. A boltokban nincs semmi. Csakis a piacon lehet beszerezni a valamire való kazettákat. A maszekok, mint első fecskék, mostanában kezdenek megjelenni Kárpátalján. Elsősorban ruhával meg menő dolgokkal, kozmetikával kereskednek. Főleg Ungváron. Bátyúban márkás italokat és édességet kínál az első maszek. Beregszászon sok állami bolt „átment maszekban”. Több helyen valutával lehet fizetni az áruért. A valutás boltok nagyon elszaporodtak. Kuponkabaré Hirtelen eszembe jutnak a kuponok. A kárpátaljai fizetőeszköz, melyről számtalan viccet hoztak az arra járók. Lajos: Van egy kuponos, meg tízezerkuponos jegy. A kettő között ránézésre csupán az a különbség, hogy a tízezerkuponos egy picit nagyobb, mint az egykuponos. Áz ötezerkuponos viszont ugyanakkora, mint az egykuponos. — Azért mit lehet venni? Lajos: Értelmesebb dolgokat nem. Egy cipő harminc dollárnál kezdődik a piacon. Levente: A kupon értéke egyre lejjebb megy. Rubelt a boltokban nem fogadnak el. — Kezembe adtatok kétszáztizenöt kupont... Lajos: Egy gombóc fagylalt többe kerül! Levente: Kétszer megjárható belőle a Beregszász-Nagybereg útvonal. Ha egyszer felnövünk Mi a véleményetek az ország gazdasági helyzetéről? Lajos: Nem látok reményt rá, hogy javulna. Levente: Mi ebben nőttünk fel. Mindenért meg kell dolgoznunk. Talán majd az unokáinknak jobb lesz. — Hogyan készültök a jövőre? Val valamilyen elképzelésetek? Lajos: Szeretnék jól élni. Tanítóképzőbe készülök, utána pedig egyetemre. Levente: Értelmiségi pályát választok majd én is. Annak talán lesz jövője Kárpátalján. *** Barátok. Magyarul sírnak, magyarul álmodnak. Mondják, csak úgy jutnak külföldre, ha jön meghívólevél. Nemsokára övék lesz ott a tér. Ki tudja, mire viszik a kölykök Kárpátaljáról? SZÉL JÁNOS Hajnali bosszúság Dohányfüggőségben A hajnali bosszúság, idegesség a legerélyesebb ébresztőóra, valósággal kiűzi az ember szeméből az álmot. A minap, pirkadatkor egy dühtől begurult embergyűrűbe keveredtem. A markos munkások zúgolódtak, s a hírlap- és dohányosbódé oldalát rugdosták, verték. Meg sem kellett kérdeznem, mitől olyan ingerültek. „Nem elég, hogy ebben a nyomorúságos életben mindennek felverik az árát, még csak nem is füstölöghetünk mérgünkben ezután. A Mars, az a régi ötkoronás, hát már az is 18,50 lett. De ez hagyján! A se ízű Csárdámat is 16,80-ért kell megvennem. Hát mik vagyunk mi? Fejőstehenek? Lassan utazni sem fogunk, nemhogy dohányozni. Pedig egy tál levesért is elcserélném a cigarettát. Leszokni róla már nem tudok, és különben is, ennyi fényűzés nekem is kijár —, ha már mások kirándulni, szórakozni járnak. Az én nyaramat elvette az adó, a lakbér, a kaja! Mi az, amit még el tudnak venni tőlünk? — dőlt, csak dőlt a panaszáradat a megtermett férfiból, a többiek pedig kisebb-nagyobb szidalmakkal fűszerezték mondandóját, s a szidalmakkal azokat illették, akik az áremelést kitalálták. Mintegy vezényszóra, begördült az autóbusz. A sopánkodók sietve megvették a napi egy-két doboznyi Petrát, Dalilát, Marsot, esetleg Csárdát, majd a „munkásdohánnyal" a zsebében, ki-ki ment a maga dolgára. —száz— (Tóth Level felvétele)
