Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)

1993-08-04 / 5. szám

1993. augusztus 4. sz. SZABAD IIJSAG 5 Az erkölcsi és anyagi támogatás egyaránt fontos Független élet, de mennyiért?! A mozgáskorlátozottak évtizeden át tartó elszigeteltsé­gének mind a mai napig nem sikerült véget vetni. Ah­hoz, hogy ez megtörténhessen, nem az emberek hoz­záállását kell elsősorban megváltoztatni. Ennél sokkal nagyobb szükség van a betegek anyagi megsegítésére. A Szlovák Humanitárius Tanácson belül számos ala­pítvány vállalkozik az érdekükben, és dr. Blazej Slaby, az ez évben újjászerveződő jótékonysági mozgalom el­nöke szerint magánvállalkozók és valamennyi jószán­dékú állampolgár bevonásával konkrét segítségnyúj­tással kívánják orvosolni a betegek problémáit. Ennek ellenére a mozgásszervi betegek a leggyakrabban még­is kénytelenek az állami intézményrendszerhez folya­modni anyagi támogatásért. E területen az elmúlt évek során csak annyi változás történt, hogy a mozgáskorlá­tozottak az egészségügyi segédeszközeik megvételéhez szükséges további anyagi juttatást a lakhelyükhöz kö­zeli körzeti hivatalban kérhetik. Itt a tanácsadói szol­gáltatásokon túl anyagi és tárgyi támogatásban része­sítik őket az egészségügyi minisztérium 1988/151-es rendelete alapján, amelyet a munkaügyi minisztérium 590/90-es rendeletével módosítottak. Tudni kell, Emelkedik a munkanélküliek száma hogy az említett rendelet alapján a súlyos testi és szellemi fogyatékosok, akiknek komoly nehézséget jelent az ellátásukhoz szükséges alapművele­tek elvégzése is, állapotuk súlyossága szerint egy e célra létrehozott véle­­ményezöbizottság döntése alapján három (súlyossági) fokozatba sorol­hatók: az elsőbe az egészségkárosul­tak (TP). a másodikba a súlyosan egészségkárosultak (ZTP), a harma­dikba a többszörösen súlyosan egészségkárosultak (ZTP/S) tar­toznak, és e szerint állítják ki számukra az igazolványokat. Az egészségkárosultaknak a mó­dosított rendelet 40. paragrafusa alap­ján az önkormányzat — csakúgy mint az erre rászoruló idős polgárok­nak — egyszeri juttatás formájában 5000 koronáig tárgyi, illetve 10 000 koronáig pénzbeli juttatást adhat. Az összeget az arra rászorulók háztartá­suk folyamatos üzemeltetésére, illet­ve 2 létfenntartásukhoz szükséges áru vásárlására költhetik. A munkaügyi minisztérium 590/90-es rendeletének 41. paragra­fusa alapján az egészségkárosult mozgását, közlekedését, illetve áthe­lyezését megkönnyítendő eszközök vásárlására szolgáló juttatások össze­gét határozza meg. Ennek alapján egy emelőszerkezet árának 50 száza­lékát, a hordozható szociális helyiség és az évi két pár egészségügyi lábbeli teljes árát stb. téríti meg. A családi ház, illetve lakás átalakí­tásához szükséges anyagi támogatás nagyságát a súlyosan mozgáskorláto­zott esetében annak vagyoni helyze­tétől teszik függővé, de legfeljebb a beruházás 70 százalékát térítik meg. A 42. paragrafus alapján a kérvénye­ző tehát maximum 60 000 koronát kaphat e célra. A 49. paragrafus sze­rint a mozgáskorlátozott speciális (akadályok nélküli) lakás használata­kor is anyagi segítséget kérhet — eb­ben az esetben azt az árkülönbözetet kapja meg juttatás formájában, amit a lakás különlegességéért kell kifizet­nie. Az 51. paragrafus alapján speciá­lis ortopédiai segédeszközök haszná­lata esetében az egészségkárosult ha­vonkénti 300 korona juttatást kaphat egyéb bevételre és anyagi helyzetére való tekintet nélkül. S ha már a lakásokról szóltunk, meg kell említenünk azt is, hogy a 111. fokozatba sorolt, többszörösen súlyosan egészségkárosultak a mun­kaügyi minisztérium 105/1992 rende­lete alapján jogosultak a betegségük okozta kiadásokért járó anyagi támo­gatásra — ide sorolják a lakás foko­zottabb fűtését, és a speciális helyisé­gek tágasságáért fizetett magasabb bérleti díjat is. Ugyanakkor esetük­ben figyelembe veszik azokat a kia­dásokat is, amelyek egy másik sze­mély bevonásával, annak godozói szolgáltatásával keletkeznek. (Ezt a munkát az egyházi intézmények is felkarolták már az utóbbi években, közülük megemlítenénk a katolikus karitaszt, illetve az evangélikus dia­­kóniákat). A betegek erkölcsi és anyagi meg­segítése egyben az integrálásukat is szolgálja. A körzeti hivatalok ..köte­lességeit" rendeletek szabják meg, ami megnyugvással töltheti el az arra rászorulókat, hiszen van mire hivat­kozniuk. Ennek ellenére a betegek emberi jogai még mindig nem telje­sen biztosítottak. Erről beszélgettünk Marcela GaSová mérnökkel a Mozgássérültek Érdekeit Védő Liga elnökével. — Az egészségkárosult embernek is joga van mindahhoz, amit ember­társai élveznek, hiszen az Emberi Jo­gok Egyetemes Nyilatkozata kimond­ja. hogy „minden emberi lény sza­badon születik és egyenlő méltósá­ga és joga van”, csakúgy, mint ahogy e nyilatkozat 14. pontja kimondja a mozgásszabadsághoz való jogot is. De hogyan beszélhetünk mi mozgás­­szabadságról, ha a tolókocsis polgár nem tud kijutni lakásából, nem tudja felkeresni a hivatalokat, egészségügyi létesítményeket? A munkanélküliség pedig ezeket az embertársainkat többszörösen is sújtja. Hiszen nem csupán anyagi gondjaik vannak, sok­kal inkább érzik a kiközösítést és az elzártságot. A körzeti munkaügyi hi­vatalok feladata lenne pénzbírsággal büntetni azokat a munkáltatókat, akik több mint száz alkalmazott esetében nem tartják be a mozgáskorlátozottak négy százalékban történő alkalmazá­sát. A dolgozó mozgáskorlátozottak viszont nincsenek megfelelő szinten jutalmazva! Hiszen 4 órás munkáért az annak megfelelő bér csupán 75 százalékát kapják részleges, illetve 50 százalékát teljes rokkantsági nyugdíja­zás esetében. A beteg embernek egy­éb kiadásai is vannak, és ezeket is fe­dezni kénytelen. Olyan eszközöket kell megvásárolnia, amelyek segítsé­gével egyenrangúvá válhat, és nem érzi majd magát diszkrimináltnak. Sajnos nem minden körzeti hivatal­ban tudják biztosítani a beteg számá­ra az anyagi támogatást — mondta az elnökasszony. Foglalkoztatás­politika A munkaügyi minisztérium a lehető legtöbb munkahely létrehozását szor­galmazza a csökkentett munkaképes­ségűek számára. Ehhez figyelembe kell vennie a betegek foglalkoztatott­ságával együttjáró speciális kívánal­makat is. Nem elsősorban a társadal­mi produktivitást, hanem ezen sze­mélyek életkörülményeit kívánja job­bítani. A munkaügyi minisztérium 1992/285-ös rendelete alapján a mun­káltatóknak. köztük fizikai személyek­nek is, megtérítik az egy munkahely létesítésére fordított összeg 50 száza­lékát. maximum 80 000 koronáig. A munkáltató védett műhelyek létreho­zására maximum 20 000 korona tá­mogatást kaphat. Ezen rendelet hatá­rozza meg a GaSová mérnöknö által már említett 4 százalékos foglal­koztatottsági arányt is, amellyel meg kívánják akadályozni a csökkentett munkaképességűek elbocsátását. Az 1993-as év végi adatok alapján a munkaügyi hivatalokban összesen 17 300 speciális munkakörülményeket igénylő állampolgárt tartottak nyil­ván. Megtudtuk, hogy összesen 4890-en részesültek, anyagi támo­gatásban, 111-en vettek részt át­képzésben, 2114-et helyeztek el vál­lalatoknál, 498-at pedig védett mű­helyekben. További 497 csökken­tett munkaképességű talált munka­­lehetőséget magánvállalatoknál, 370-en szövetkezetekben. Csupán huszonketten váltak védett műhelyeikben magánvállalkozókká és negyvennyolcán dolgoznak otthon megrendelésre. Adótörvény és a vállalkozók „Örültünk, hogy az új adótörvény majd kedvezőbb lesz az egészség­károsultak szemszögéből. Az igazság viszont az, hogy korai volt az örömünk” — olvastuk a lévai Jó­zef LapSansky levelében. Az. hogy a társadalmilag legin­kább sújtott réteget az egészségkáro­sultak képezik, közülük is elsősorban a gyerekek, régen nyilvánvaló. A szponzorok adókedvezményeinek megállapításakor viszont effajta meg­különböztetésre utaló értéksorrendet nem hoztak létre. A pénzügyminisz­térium ezt a problémát nem a meglé­vő törvény novellájával kívánja orvo­solni, hanem a termelési szövetkeze­teknek nyújtott kedvezménnyel igy­ekszik megoldást találni. A rokkantak egykori termelési szövetkezetét, az Integrát tavaly má­jusban feloszlatták. Az elsősorban csökkentett munkaképességűeket fog­lalkoztató termelési szövetkezetét eladósodása, _ fizetésképtelensége emésztette fel. Ám a besztercebányai vállalati igazgatóság egyes üzem­részlegei új tulajdonba kerültek. A friss magánvállalkozók, sajnos, már nem tartották fontosnak az egészség­­károsultak alkalmazását. Az egykori állami támogatással létrehozott, ép­pen az rokkantnyugdíjas foglalkota­­tottságát megoldó termelési szövet­kezet jövője bizonytalan. Az utódü­zemek sokat tehetnének a társadalmi foglalkoztatáspolitika terén. Csakhogy ebben az államnak kell őket érdekeltté tennie — egyértelmű és motiváló tör­vényalkotással, kedvezményekkel. SZÁZ ILDIKÓ Kassa-vidék A Kassa-vidéki Körzeti Munkaügyi Hivatalhoz 111 település tartozik. Ezek között két város található: Szep­­si és Mecenzéf. A gazdaságilag aktív, munkaképes lakosság száma — az 1991-es népszámlálási adatok szerint — 44 766 fő, ami az összlakosság 45.1 százaléka. A munkavállaló, dol­gozó személyek közül 29 800 lakóhe­lyén kívül dolgozik, s ezek közül 21 846 saját járásán kívül talált csak munkát. 3 552 személy viszont más járások­ból utazik naponta vagy hetente a Kassa-vidéki járás területén lévő munkahelyére. Június végén 5449 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 12,2 százalékos munkanélküliséget jelent. A munka­­nélküliek száma az év első felében lényegesen nem módosult. Januárban 5226, májusban 5517 munkanélkülit tartottak számon. Ezek között, a leg­utóbbi adatok szerint, 2470 volt a nő (47,3 százalék). A felső- vagy középfokú végzett­séggel rendelkezők közül, az elmúlt két évben 368-an nem tudtak állásba lépni. A hivatal számukra jelenleg egyetlen helyet sem tud felajánlani. Az említett öt és félezer munka­­nélküli között található 10 felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén, 85 szakközépiskolai végzettségű. 35 érettségizett és 14 szakmunkásképzői érettségivel bíró személy, valamint 217 tanoncoklevéllel rendelkező egyén. Hét az általános iskolát végzettek szá­ma. A járásban jelentős magyar és né­met nemzetiségű lakos él, de csupán a cigány munkanélkülieket tartják nyilván, akiknek száma 2308. A hely­zet az ő esetükben a valóságban ross­zabb, mivel a hivatal ebbe a kategó­riába csak azokat sorolhatja, akik ci­gány nemzetiségűnek jelentkeznek hivatalosan is. A hivatal adatai szerint, a járás te­rületén 231 munkahelyet tudnak fela­jánlani. 216-ot munkások, kettőt se­gédmunkások, kettőt pedig csökkent munkaképességűek számára. Főleg magánvállalkozók keresnek munkae­rőt. Az állami szektorokban óriási a bizonytalanság, ezért egyetlen helyet sem tudnak biztosítani. A tavalyi év folyamán 667-en vet­tek részt átképző tanfolyamokon, amelyeket a hivatal szervezett. Ezek több mint 60 százaléka el tudott helyez­kedni. Elsősorban szakmunkásátképzést biztosítottak (kőműves, vízvezetéksze­­relö, asztalos, heggesztömunkás, stb.), de a szolgáltatások számára is képeztek embereket (pincér, pék, cukrász, kozmetikus, stb.). Nők szá­mára varrótanfolyamot indítottak. A középiskolások számára menedzser­­képző tanfolyamot, valamint az üzleti és bankszakmával kapcsolatos átkép­zést tettek lehetővé. Kassa A Kassai Munkaügyi Hivatal adatai szerint, a város a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken, összesen kb. 120 000 gazdaságilag aktív pol­gár lakik. Június végén 11 948 mun­kanélkülit tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a munkaképes lakosság 10 százalékának nincs munkaviszo­nya. Az év eleje óta bizonyos növe­kedés következett be. Januárban 9 661, márciusban 10 484 és áprilisban 11 179 volt a munkanélküliek száma. Az emelkedés azzal függ össze, hogy sokan fejezték be ezekben a hóna­pokban iskolai tanulmányaikat és mág nem tudtak elhelyezkedni. A fel­ső- és középfokú végzettséggel ren­delkezők száma, akik az utóbbi két évben nem tudtak elhelyezkedni. 1026 főre tehető. A nyilvántartott munkanélküliek közül 6297 a nők száma (52,7 száza­lék). A nemzetiség szerinti meg­oszlást ezidáig nem kísérhetők figye­lemmel. A cseh nemzetiségű munka­­nélküliek számát azonban a későb­biekben figyelni kívánják. 1800 cigány nemzetiségű munkanélkülit tartanak számon. (15 százalék), de a helyzet ennél az etnikumnál áttekinthetetlen. Ami a végzettség szerinti meg­oszlást illeti, 766 fő (6.4 százalék) főiskolai; ill. egyetemi diplomával rendelkezik. 1998 (16,7 százalék) érettségizett, 2998 (25,1 százalék) szakmunkásképzői végzettséggel és 3 651 (30,6 százalék) általános isko­lai végzettséggel rendelkező személy keres munkát. A munkanélküliek egy ötödé nem fejezte be még az általá­nos iskolát sem. Korcsoportok sze­rinti kimutatás nem készült, de nagy­jából minden korosztály egyformán képviselve van. Kassán összesen kb. 500 állást kí­nálnak. Ezek két harmadát férfiak, egy harmadát nők számára. Egyetemi végzettséget igénylő hely 83 esetben áll rendelkezésre, de egyes esetekben a munkáltató megelégszik a középfo­kú végzettséggel is. Közgazdászok, orvosok, pedagógusok, jogászok és pszichológusok kerestetnek. A közép­iskolai végzettséggel rendelkezők számára 150 helyet kínálnak. A fela­jánlott fizetések nem túl kecsegtető­ek. Nagyjából 2500 és 4000 korona között mozognak, de kínálnak állást 2200-ért és egy-két esetben 6-7000 koronáért is. -balassa-Galánta A járási munkaügyi hivatal adatai szerint júniusban — ugyan csak kis mértékben, de — tovább nőtt a mun­kanélküliek száma, s jelenleg 10 334 személyt tartanak nyilván. Június fo­lyamán egyébként a hivatal összesen 1058 új segélykérelmezőt jegyzett be, ugyanakkor azonban 968 személy­nek sikerült munkát szerezni (ebből a hivatal 592 ember számára közvetí­tett állást). A járásban viszonylag jó a helyzet az átképzést illetően, június hónap folyamán összesen 3370 személy használta ki ezt a lehetőséget. A járá­si hivatal dolgozói szerint az átkép­zés hatékony, mert többségében a munkáltatók igényeivel összhangban szervezik, illetve vállalkozói tanfo­lyamokat tartanak. Szomorú azonban az a tény, hogy a járás területén jelenleg mindössze 48 szabad munkahely van, ami igen csekély kínálat. Jobb a helyzet a köz­hasznú munkák esetében, összesen 3588 ilyen lehetőség van, ami azon­ban nem sokat javít a helyzeten, minthogy a munkanélküliek ezt a le­hetőséget nem szívesen használják ki — többek között az alacsony, többsé­gében minimálbér szintjén tartott fi­zetés miatt. A járásban meglepően sok a női munkanélküli, abszolút számokban kifejezve 5281, ami az összes mun­kanélkülinek több mint 50 százalékát teszi ki. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a munkanélkülieknek csaknem tíz százaléka cigány (összesen 935), akik számára különösen nehéz meg­felelő munkahelyet biztosítani. Kife­jezetten rossz a helyzet a rokkantak, illetve a csökkentett munkaképességű polgárok esetében, hiszen a járásban egyetlen olyan munkahelykínálat sincs, ahol el lehetne őket helyezni. (Az ő esetükben a munkanélküliek száma egyébként 574.) A legtöbb munkanélküli egyéb­ként a munkáskategóriába tartozik, alapiskolai, illetve szakmunkáskép­zős végzettséggel — összesen 6465. A munkanélküli főiskolások száma egyelőre mindössze 31, számuk azonban —- várhatóan július-au­gusztus folyamán emelkedik majd, minthogy a frissen végzettek közül csak ebben az időszakban szokták je­gyeztetni magukat a fiatalok. A mun­kahelykínálat viszont számukra majdnem olyan katasztrofális, mint a rokkantak esetében, hiszen mindössze három szabad helyet tart nyilván a munkahivatal. Nem jobb a gimnáziu­mot végzettek helyzete sem, akik iránt tulajdonképpen nincs is érdek­lődés a munkáltatók részéről, miköz­ben már június végén 55-öt tartottak nyilván a dömping-jelentkezés. akárcsak a főiskolát végzettek eseté­ben még csak most várható. A járás kilátásai sem rózsásak. A hírek szerint öt közepesen nagy üzem áll csődeljárás előtt, a mezőgazdaság­ban pedig teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, hiszen tavaly alig volt olyan mezőgazdasági termelői egység, amely ne lett volna ..súlyosan" veszteséges. -talamon-A Sante cég gyártotta emelőszerkezet (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents