Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-04 / 5. szám
1993. augusztus 4. sz. SZABAD IIJSAG 5 Az erkölcsi és anyagi támogatás egyaránt fontos Független élet, de mennyiért?! A mozgáskorlátozottak évtizeden át tartó elszigeteltségének mind a mai napig nem sikerült véget vetni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, nem az emberek hozzáállását kell elsősorban megváltoztatni. Ennél sokkal nagyobb szükség van a betegek anyagi megsegítésére. A Szlovák Humanitárius Tanácson belül számos alapítvány vállalkozik az érdekükben, és dr. Blazej Slaby, az ez évben újjászerveződő jótékonysági mozgalom elnöke szerint magánvállalkozók és valamennyi jószándékú állampolgár bevonásával konkrét segítségnyújtással kívánják orvosolni a betegek problémáit. Ennek ellenére a mozgásszervi betegek a leggyakrabban mégis kénytelenek az állami intézményrendszerhez folyamodni anyagi támogatásért. E területen az elmúlt évek során csak annyi változás történt, hogy a mozgáskorlátozottak az egészségügyi segédeszközeik megvételéhez szükséges további anyagi juttatást a lakhelyükhöz közeli körzeti hivatalban kérhetik. Itt a tanácsadói szolgáltatásokon túl anyagi és tárgyi támogatásban részesítik őket az egészségügyi minisztérium 1988/151-es rendelete alapján, amelyet a munkaügyi minisztérium 590/90-es rendeletével módosítottak. Tudni kell, Emelkedik a munkanélküliek száma hogy az említett rendelet alapján a súlyos testi és szellemi fogyatékosok, akiknek komoly nehézséget jelent az ellátásukhoz szükséges alapműveletek elvégzése is, állapotuk súlyossága szerint egy e célra létrehozott véleményezöbizottság döntése alapján három (súlyossági) fokozatba sorolhatók: az elsőbe az egészségkárosultak (TP). a másodikba a súlyosan egészségkárosultak (ZTP), a harmadikba a többszörösen súlyosan egészségkárosultak (ZTP/S) tartoznak, és e szerint állítják ki számukra az igazolványokat. Az egészségkárosultaknak a módosított rendelet 40. paragrafusa alapján az önkormányzat — csakúgy mint az erre rászoruló idős polgároknak — egyszeri juttatás formájában 5000 koronáig tárgyi, illetve 10 000 koronáig pénzbeli juttatást adhat. Az összeget az arra rászorulók háztartásuk folyamatos üzemeltetésére, illetve 2 létfenntartásukhoz szükséges áru vásárlására költhetik. A munkaügyi minisztérium 590/90-es rendeletének 41. paragrafusa alapján az egészségkárosult mozgását, közlekedését, illetve áthelyezését megkönnyítendő eszközök vásárlására szolgáló juttatások összegét határozza meg. Ennek alapján egy emelőszerkezet árának 50 százalékát, a hordozható szociális helyiség és az évi két pár egészségügyi lábbeli teljes árát stb. téríti meg. A családi ház, illetve lakás átalakításához szükséges anyagi támogatás nagyságát a súlyosan mozgáskorlátozott esetében annak vagyoni helyzetétől teszik függővé, de legfeljebb a beruházás 70 százalékát térítik meg. A 42. paragrafus alapján a kérvényező tehát maximum 60 000 koronát kaphat e célra. A 49. paragrafus szerint a mozgáskorlátozott speciális (akadályok nélküli) lakás használatakor is anyagi segítséget kérhet — ebben az esetben azt az árkülönbözetet kapja meg juttatás formájában, amit a lakás különlegességéért kell kifizetnie. Az 51. paragrafus alapján speciális ortopédiai segédeszközök használata esetében az egészségkárosult havonkénti 300 korona juttatást kaphat egyéb bevételre és anyagi helyzetére való tekintet nélkül. S ha már a lakásokról szóltunk, meg kell említenünk azt is, hogy a 111. fokozatba sorolt, többszörösen súlyosan egészségkárosultak a munkaügyi minisztérium 105/1992 rendelete alapján jogosultak a betegségük okozta kiadásokért járó anyagi támogatásra — ide sorolják a lakás fokozottabb fűtését, és a speciális helyiségek tágasságáért fizetett magasabb bérleti díjat is. Ugyanakkor esetükben figyelembe veszik azokat a kiadásokat is, amelyek egy másik személy bevonásával, annak godozói szolgáltatásával keletkeznek. (Ezt a munkát az egyházi intézmények is felkarolták már az utóbbi években, közülük megemlítenénk a katolikus karitaszt, illetve az evangélikus diakóniákat). A betegek erkölcsi és anyagi megsegítése egyben az integrálásukat is szolgálja. A körzeti hivatalok ..kötelességeit" rendeletek szabják meg, ami megnyugvással töltheti el az arra rászorulókat, hiszen van mire hivatkozniuk. Ennek ellenére a betegek emberi jogai még mindig nem teljesen biztosítottak. Erről beszélgettünk Marcela GaSová mérnökkel a Mozgássérültek Érdekeit Védő Liga elnökével. — Az egészségkárosult embernek is joga van mindahhoz, amit embertársai élveznek, hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja. hogy „minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van”, csakúgy, mint ahogy e nyilatkozat 14. pontja kimondja a mozgásszabadsághoz való jogot is. De hogyan beszélhetünk mi mozgásszabadságról, ha a tolókocsis polgár nem tud kijutni lakásából, nem tudja felkeresni a hivatalokat, egészségügyi létesítményeket? A munkanélküliség pedig ezeket az embertársainkat többszörösen is sújtja. Hiszen nem csupán anyagi gondjaik vannak, sokkal inkább érzik a kiközösítést és az elzártságot. A körzeti munkaügyi hivatalok feladata lenne pénzbírsággal büntetni azokat a munkáltatókat, akik több mint száz alkalmazott esetében nem tartják be a mozgáskorlátozottak négy százalékban történő alkalmazását. A dolgozó mozgáskorlátozottak viszont nincsenek megfelelő szinten jutalmazva! Hiszen 4 órás munkáért az annak megfelelő bér csupán 75 százalékát kapják részleges, illetve 50 százalékát teljes rokkantsági nyugdíjazás esetében. A beteg embernek egyéb kiadásai is vannak, és ezeket is fedezni kénytelen. Olyan eszközöket kell megvásárolnia, amelyek segítségével egyenrangúvá válhat, és nem érzi majd magát diszkrimináltnak. Sajnos nem minden körzeti hivatalban tudják biztosítani a beteg számára az anyagi támogatást — mondta az elnökasszony. Foglalkoztatáspolitika A munkaügyi minisztérium a lehető legtöbb munkahely létrehozását szorgalmazza a csökkentett munkaképességűek számára. Ehhez figyelembe kell vennie a betegek foglalkoztatottságával együttjáró speciális kívánalmakat is. Nem elsősorban a társadalmi produktivitást, hanem ezen személyek életkörülményeit kívánja jobbítani. A munkaügyi minisztérium 1992/285-ös rendelete alapján a munkáltatóknak. köztük fizikai személyeknek is, megtérítik az egy munkahely létesítésére fordított összeg 50 százalékát. maximum 80 000 koronáig. A munkáltató védett műhelyek létrehozására maximum 20 000 korona támogatást kaphat. Ezen rendelet határozza meg a GaSová mérnöknö által már említett 4 százalékos foglalkoztatottsági arányt is, amellyel meg kívánják akadályozni a csökkentett munkaképességűek elbocsátását. Az 1993-as év végi adatok alapján a munkaügyi hivatalokban összesen 17 300 speciális munkakörülményeket igénylő állampolgárt tartottak nyilván. Megtudtuk, hogy összesen 4890-en részesültek, anyagi támogatásban, 111-en vettek részt átképzésben, 2114-et helyeztek el vállalatoknál, 498-at pedig védett műhelyekben. További 497 csökkentett munkaképességű talált munkalehetőséget magánvállalatoknál, 370-en szövetkezetekben. Csupán huszonketten váltak védett műhelyeikben magánvállalkozókká és negyvennyolcán dolgoznak otthon megrendelésre. Adótörvény és a vállalkozók „Örültünk, hogy az új adótörvény majd kedvezőbb lesz az egészségkárosultak szemszögéből. Az igazság viszont az, hogy korai volt az örömünk” — olvastuk a lévai Józef LapSansky levelében. Az. hogy a társadalmilag leginkább sújtott réteget az egészségkárosultak képezik, közülük is elsősorban a gyerekek, régen nyilvánvaló. A szponzorok adókedvezményeinek megállapításakor viszont effajta megkülönböztetésre utaló értéksorrendet nem hoztak létre. A pénzügyminisztérium ezt a problémát nem a meglévő törvény novellájával kívánja orvosolni, hanem a termelési szövetkezeteknek nyújtott kedvezménnyel igyekszik megoldást találni. A rokkantak egykori termelési szövetkezetét, az Integrát tavaly májusban feloszlatták. Az elsősorban csökkentett munkaképességűeket foglalkoztató termelési szövetkezetét eladósodása, _ fizetésképtelensége emésztette fel. Ám a besztercebányai vállalati igazgatóság egyes üzemrészlegei új tulajdonba kerültek. A friss magánvállalkozók, sajnos, már nem tartották fontosnak az egészségkárosultak alkalmazását. Az egykori állami támogatással létrehozott, éppen az rokkantnyugdíjas foglalkotatottságát megoldó termelési szövetkezet jövője bizonytalan. Az utódüzemek sokat tehetnének a társadalmi foglalkoztatáspolitika terén. Csakhogy ebben az államnak kell őket érdekeltté tennie — egyértelmű és motiváló törvényalkotással, kedvezményekkel. SZÁZ ILDIKÓ Kassa-vidék A Kassa-vidéki Körzeti Munkaügyi Hivatalhoz 111 település tartozik. Ezek között két város található: Szepsi és Mecenzéf. A gazdaságilag aktív, munkaképes lakosság száma — az 1991-es népszámlálási adatok szerint — 44 766 fő, ami az összlakosság 45.1 százaléka. A munkavállaló, dolgozó személyek közül 29 800 lakóhelyén kívül dolgozik, s ezek közül 21 846 saját járásán kívül talált csak munkát. 3 552 személy viszont más járásokból utazik naponta vagy hetente a Kassa-vidéki járás területén lévő munkahelyére. Június végén 5449 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 12,2 százalékos munkanélküliséget jelent. A munkanélküliek száma az év első felében lényegesen nem módosult. Januárban 5226, májusban 5517 munkanélkülit tartottak számon. Ezek között, a legutóbbi adatok szerint, 2470 volt a nő (47,3 százalék). A felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkezők közül, az elmúlt két évben 368-an nem tudtak állásba lépni. A hivatal számukra jelenleg egyetlen helyet sem tud felajánlani. Az említett öt és félezer munkanélküli között található 10 felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén, 85 szakközépiskolai végzettségű. 35 érettségizett és 14 szakmunkásképzői érettségivel bíró személy, valamint 217 tanoncoklevéllel rendelkező egyén. Hét az általános iskolát végzettek száma. A járásban jelentős magyar és német nemzetiségű lakos él, de csupán a cigány munkanélkülieket tartják nyilván, akiknek száma 2308. A helyzet az ő esetükben a valóságban rosszabb, mivel a hivatal ebbe a kategóriába csak azokat sorolhatja, akik cigány nemzetiségűnek jelentkeznek hivatalosan is. A hivatal adatai szerint, a járás területén 231 munkahelyet tudnak felajánlani. 216-ot munkások, kettőt segédmunkások, kettőt pedig csökkent munkaképességűek számára. Főleg magánvállalkozók keresnek munkaerőt. Az állami szektorokban óriási a bizonytalanság, ezért egyetlen helyet sem tudnak biztosítani. A tavalyi év folyamán 667-en vettek részt átképző tanfolyamokon, amelyeket a hivatal szervezett. Ezek több mint 60 százaléka el tudott helyezkedni. Elsősorban szakmunkásátképzést biztosítottak (kőműves, vízvezetékszerelö, asztalos, heggesztömunkás, stb.), de a szolgáltatások számára is képeztek embereket (pincér, pék, cukrász, kozmetikus, stb.). Nők számára varrótanfolyamot indítottak. A középiskolások számára menedzserképző tanfolyamot, valamint az üzleti és bankszakmával kapcsolatos átképzést tettek lehetővé. Kassa A Kassai Munkaügyi Hivatal adatai szerint, a város a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken, összesen kb. 120 000 gazdaságilag aktív polgár lakik. Június végén 11 948 munkanélkülit tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a munkaképes lakosság 10 százalékának nincs munkaviszonya. Az év eleje óta bizonyos növekedés következett be. Januárban 9 661, márciusban 10 484 és áprilisban 11 179 volt a munkanélküliek száma. Az emelkedés azzal függ össze, hogy sokan fejezték be ezekben a hónapokban iskolai tanulmányaikat és mág nem tudtak elhelyezkedni. A felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők száma, akik az utóbbi két évben nem tudtak elhelyezkedni. 1026 főre tehető. A nyilvántartott munkanélküliek közül 6297 a nők száma (52,7 százalék). A nemzetiség szerinti megoszlást ezidáig nem kísérhetők figyelemmel. A cseh nemzetiségű munkanélküliek számát azonban a későbbiekben figyelni kívánják. 1800 cigány nemzetiségű munkanélkülit tartanak számon. (15 százalék), de a helyzet ennél az etnikumnál áttekinthetetlen. Ami a végzettség szerinti megoszlást illeti, 766 fő (6.4 százalék) főiskolai; ill. egyetemi diplomával rendelkezik. 1998 (16,7 százalék) érettségizett, 2998 (25,1 százalék) szakmunkásképzői végzettséggel és 3 651 (30,6 százalék) általános iskolai végzettséggel rendelkező személy keres munkát. A munkanélküliek egy ötödé nem fejezte be még az általános iskolát sem. Korcsoportok szerinti kimutatás nem készült, de nagyjából minden korosztály egyformán képviselve van. Kassán összesen kb. 500 állást kínálnak. Ezek két harmadát férfiak, egy harmadát nők számára. Egyetemi végzettséget igénylő hely 83 esetben áll rendelkezésre, de egyes esetekben a munkáltató megelégszik a középfokú végzettséggel is. Közgazdászok, orvosok, pedagógusok, jogászok és pszichológusok kerestetnek. A középiskolai végzettséggel rendelkezők számára 150 helyet kínálnak. A felajánlott fizetések nem túl kecsegtetőek. Nagyjából 2500 és 4000 korona között mozognak, de kínálnak állást 2200-ért és egy-két esetben 6-7000 koronáért is. -balassa-Galánta A járási munkaügyi hivatal adatai szerint júniusban — ugyan csak kis mértékben, de — tovább nőtt a munkanélküliek száma, s jelenleg 10 334 személyt tartanak nyilván. Június folyamán egyébként a hivatal összesen 1058 új segélykérelmezőt jegyzett be, ugyanakkor azonban 968 személynek sikerült munkát szerezni (ebből a hivatal 592 ember számára közvetített állást). A járásban viszonylag jó a helyzet az átképzést illetően, június hónap folyamán összesen 3370 személy használta ki ezt a lehetőséget. A járási hivatal dolgozói szerint az átképzés hatékony, mert többségében a munkáltatók igényeivel összhangban szervezik, illetve vállalkozói tanfolyamokat tartanak. Szomorú azonban az a tény, hogy a járás területén jelenleg mindössze 48 szabad munkahely van, ami igen csekély kínálat. Jobb a helyzet a közhasznú munkák esetében, összesen 3588 ilyen lehetőség van, ami azonban nem sokat javít a helyzeten, minthogy a munkanélküliek ezt a lehetőséget nem szívesen használják ki — többek között az alacsony, többségében minimálbér szintjén tartott fizetés miatt. A járásban meglepően sok a női munkanélküli, abszolút számokban kifejezve 5281, ami az összes munkanélkülinek több mint 50 százalékát teszi ki. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a munkanélkülieknek csaknem tíz százaléka cigány (összesen 935), akik számára különösen nehéz megfelelő munkahelyet biztosítani. Kifejezetten rossz a helyzet a rokkantak, illetve a csökkentett munkaképességű polgárok esetében, hiszen a járásban egyetlen olyan munkahelykínálat sincs, ahol el lehetne őket helyezni. (Az ő esetükben a munkanélküliek száma egyébként 574.) A legtöbb munkanélküli egyébként a munkáskategóriába tartozik, alapiskolai, illetve szakmunkásképzős végzettséggel — összesen 6465. A munkanélküli főiskolások száma egyelőre mindössze 31, számuk azonban —- várhatóan július-augusztus folyamán emelkedik majd, minthogy a frissen végzettek közül csak ebben az időszakban szokták jegyeztetni magukat a fiatalok. A munkahelykínálat viszont számukra majdnem olyan katasztrofális, mint a rokkantak esetében, hiszen mindössze három szabad helyet tart nyilván a munkahivatal. Nem jobb a gimnáziumot végzettek helyzete sem, akik iránt tulajdonképpen nincs is érdeklődés a munkáltatók részéről, miközben már június végén 55-öt tartottak nyilván a dömping-jelentkezés. akárcsak a főiskolát végzettek esetében még csak most várható. A járás kilátásai sem rózsásak. A hírek szerint öt közepesen nagy üzem áll csődeljárás előtt, a mezőgazdaságban pedig teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, hiszen tavaly alig volt olyan mezőgazdasági termelői egység, amely ne lett volna ..súlyosan" veszteséges. -talamon-A Sante cég gyártotta emelőszerkezet (Illusztrációs felvétel)
