Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-18 / 7. szám
2 SZABAD ÚJSÁG Újra: örök időkre? A múlt hét legnagyobb hazai politikai visszhangot kiváltó „botránya” kétségkívül a szlovák—orosz államközi szerződés gyorsított aláírásának kilátásba helyezése volt. Természetesen, erről is Vladimír Meéiar kormányfő beszélt a DSZM sajtóértekezletén, kifejtve, Szlovákia hajlandó eltekinteni attól, hogy Oroszország — mint a Szovjetunió egyetlen jogfolytonos utódállama — bocsánatot kérjen benne az 1968-as invázióért. Másképpen vélekedik a kérdésről a szlovák politikai élet többi meghatározó résztvevője. Hiszen többek között ezért adta vissza a parlament külügyi bizottsága átdolgozásra a kormánynak a szerződéstervezetet. Szombaton pedig Ján Camogursky, a KDM elnöke rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, a szerződéstervezet 4. cikkelye miatt fogja kezdeményezni egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását. Az inkriminált részlet ugyanis kimondaná, hogy amennyiben Szlovákia vagy Oroszország harmadik ország által megtámadhatná, vagy harmadik országgal katonai konfliktusba keveredne, a szerződő felek egyike sem csatlakozik támogatólag ezen országhoz (vagy katonai tömörüléshez) és területét sem bocsátja annak rendelkezésére, hogy céljait elérhesse. A szlovák politikai élet vezető egyéniségei közül ezt a cikkely többen úgy értelmezik, hogy az kizárná Szlovákia csatlakozását olyan katonai-védelmi tömbhöz, amelynek Oroszország nem tagja; illetve arra mutatnak rá, hogy amennyiben a volt Jugoszlávia területén katonai beavatkozásra kerülne sor, Oroszország a szerbek és Kis-Jugoszlávia oldalán lenne, szemben a NATO-val, s a fenti szerződés eleve kizárná, hogy Szlovákia szabadon döntse el, melyik oldalon áll majd e konfliktusban, -ts-Szórakoznak a süllyedő Titanicon A Szakszervezetek Konföderációja Közgyűlésének rendkívüli ülésén Pozsonyban részletesen elemezték a jelenlegi szociálpolitikai helyzetet. A tanácskozást követő sajtóértekezleten Alojz EngliS elnök találóan jellemezte a mostani állapotokat. Az egészet a Titanichoz hasonlította, amely vészhelyzetben van, de mindezek ellenére a fedélzeten nyugodtan szórakoznak... Václav Stevko gazdasági- szociális elnökhelyettes egyebeken kívül kifejtette, hogy a szakszervezetisek úgy döntöttek, felkeresik a parlamenti pártok és mozgalmak vezetőit, mégpedig abból a célból, hogy esetleg a képviselők által befolyásolni tudják a kormányjavaslatokat a törvényváltoztatásokra vonatkozólag. A szakszervezetisek neheztelnek a kormányra, többek között azért is, mivel az az érdekegyeztető, ún. hármas tanácsban nem veszi őket figyelembe, semmibe veszi az együttes tanácskozáson hozott megállapodásokat. Ha a parlamenti képviselői sem foglalnak határozottan állást a szociális helyzet javítása mellett, szeptember 14-én komoly intézkedéseket foganatosít a Szakszervezetek Konföderációja. Meciar — új mezben? „A koalíciós tárgyalások során csak egy hibát követtünk el. Mégpedig a következőt: azt feltételeztük, hogy a politikát becsületesen is lehet csinálni, hogy amiben megállapodtunk, az érvényes és nem változtatható.” Mindezt Eudovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke hangoztatta a szokásos sajtóértekezleten. Hozzáfűzte azt is, hogy nem az SZNP az a párt, amelynek koalícióra lenne szüksége. A szlovákiai politikai színtéren a nemzetisek a jövőben Michal Kováé köztársasági elnöktől várják a legtöbbet. Cérnák szerint az elnök úr hozzáállása valamennyi párthoz egyforma, s éppen ezért hathat pozitívan a szlovákiai helyzetre. Kifejtette azt is, ha a koalíciós tárgyalások során pl. Milan Kftaíko, valamint Cubomír DolgoS is ott ült volna az asztalnál, minden másképp alakul. Felhívta az újságírók figyelmét egy érdekes beszélgetésre, amelyet Meéiar kormányfővel folytatott. Annak során a miniszterelnök állítólag együttműködést ajánlott fel neki a következő parlamenti választások idején. Mégpedig úgy, hogy Meéiar is a Szlovák Nemzeti Párt soraiba lépne, s ezáltal segítene a pártnak megnyerni a választásokat... Együttműködési szerződés Imrich Andrejéák védelmi miniszter meghívást elfogadva kétnapos szlovákiai hivatalos látogatáson tartózkodott Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter. A vendéget fogadta mind Ivan GaSparovié az SZK Nemzeti Tanácsának elnökét, mind pedig Vladimír Meéiar kormányfő is. A két védelmi miniszter együttműködési szerződést írt alá Szlovákia és Ausztria között. Mindenképpen kiemelendő, hogy az első ilyen jellegű megállapodásról van szó a két ország viszonylatában. Ennek alapján minden évben részletes terveket dolgoznak majd ki a kétoldalú együttműködést illetően. Növekvő munkanélküliség A múlt héten közre adott adatok alapján Szlovákiában július végére vonatkoztatva emelkedett a munkanélküliek száma. Az állást keresők száma az év hetedik hónapjának végén elérte a 339 ezer 372-t, ami 21 ezer 290-nel több, mint az azt megelőző hónap utolsó napján volt. Amint azt Jozef Svolík, az SZK Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának sajtótitkára hangoztatta, mind ez ideig a jelenlegi munkanélküliség a legmagasabb 1989 — vagyis jegyzése — óta. Június végéhez viszonyítva 0,84 százalékkal emelkedett, s elérte a 13,32 százalékot. Az is elgondolkodtató, hogy az elmúlt hónapban csupán a Nyitrai járásban csökkent a munkanélküliek száma, Szlovákia többi járásában emelkedett. Jusko miniszter lesz? A héten több alkalommal is nyilvánosságra hozta a sajtó, hogy Marián Juskót, a Szlovák Nemzeti Bank alkormányzóját bízzák meg a szlovák pénzügyi tárca irányításával, míg a jelenlegi pénzügyminiszter, Július Tóth lenne a kormány gazdasági miniszterhelyettese. A pénteki (aug. 13.) Rádiozurnálban azonban Jusko egyértelműen kifejtette: neki az említett funkciót senki nem ajánlotta fel. Hozzáfűzte azt is, nem feltételezi, hogy a közeljövőben esetleg kaphatna ilyen jellegű ajánlatot. Véleménye szerint ezen poszt betöltése felettébb komoly politikai és gazdasági kérdés, s a jelöltekkel tárgyi megbeszéléseket kellene folytatni a gazdasági reform további folyamatairól. Természetesen felvetődik az is, vajon vállalná-e a funkciót, ha felajánlanák neki. Marián Jusko erre a kérdésre nem válaszolt egyértelműen. Azt azonban nyomatékosította, hogy jelenlegi helyzete szoros összefüggésben van a Szlovák Nemzeti Bankkal. A SME c. napilap szerint Marián Jusko kinevezése, tekintettel gyakorlati képzettségére, mindenképpen megerősítené a kormánykabinetet. (sb) 1993. augusztus 18.7• sz. Agrokomplex — huszadszor Jubileumi nemzetközi nagyvásár Nyitván A múlt szombaton kezdődött és vasárnap, huszonkettedikén ér véget Nyitrán az Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nagyvásár. Az idei jubileumi, immár huszadik alkalommal sorra kerülő seregszemlén Szlovákiáéval egyetemben 20 országból mintegy 900 cég képviseletében 445 kiállító vesz részt. A jelenlévő kiállítók között magyar, lengyel, moldvai, francia, német, svájci, dán, amerikai, kanadai, új-zélandi, vietnami gyártókat is találunk. A tavalyi nagyvásáron Csehországot még 200 kiállító képviselte, idén viszont — elsősorban a kereskedelmet nehezítő bonyolult vámelőírások miatt csak 59 cég van jelen, bár a külföldiek közül így is ők vannak a legtöbben. A cseheket Magyarország követi 50 kiállítóval. (Folytatás az 1. oldalról) sokáig, talán a mai napig sem szabadult meg igazán. A vesztes pártütök oldalát képviselő szereplőkről már nem is szólva. Divatos mai szemlélettel, különösen az utódok fiatal szemével hatvannyolc tavasza és a feltételezettnél hamarabb ránk szabadult tele a múltnak csak egy szükségszerűen meghaladott epizódja, s csupán mint ilyen érdemli meg a visszatekintő figyelmet. Lehet, sőt valószínű, hogy az ilyen vélekedés közel jár az igazsághoz, és el is fogadható akkor, ha megtalálható benne az érdeklődés az események részeseinek tapasztalata A kiállítás története során 56 ország legjobb termékei kerültek bemutatásra itt, köztük pl. Tajvanéi vagy egy Karib-tengeri kis sziget, Martinikéi. Idén először állít ki Nyitrán Vietnam. A modem piacgazdálkodásra való áttérés jegyében zajló „termékfesztiválra” rekord számú kiállító jelentkezett. Még a nyitónapon is érkeztek új érdeklődők. A 125 hektáros kiállítási terület teljes egészében foglalt. A szakvásáron az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, vagy egyáltalán a mezőgazdaságban szükséges energiatakarékos, nagy teljesítményű, több szempontból rendkívül gazdaságos gépeken, gépcsoportokon, gyártósorokon és egyéb munkaeszközökön túl törzsállományt képviselő haszonállatok, sertések, szarvasiránt. Ez a tapasztalat pedig arról szól, hogy nincs következmény előzmény nélkül, hogy akarni mindig a jobbat kell, s ami nem sikerül első nekifutásra, még sikerülhet másodszorra vagy sokadszorra. Hatvannyolc óta nagyot lépett az idő, de ami akkor természetes eszmény volt, még ma sem mind szemétbe való kacat. Például az emberarcú társadalom vágya. Az olyan társadalomé, amely felemelöen szabad, humánus, igazságos és demokratikus. Amelyben mindig itt az ideje, hogy jobbat akarjunk, rácáfolva végre ’68 időtévesztésére. Sz.G. marhák, s egyebek mellett új kecskefajták és remek genetikai tulajdonságú, nagy hozamú növényféleségek is láthatók. A rendkívül hatékony burgonyabetakarító szerkezeteket, a kisgazdák számára is alkalmas sertésetető gépsort, a kisgépeket, a 190 lóerős óriástraktort, vagy a számítógépvezérlésű, többféle termény betakarítására megfelelő kombájnt rengetegen csodálják nap mint nap. A kiállítással egy időben zajlik az Agrofilm nemzetközi filmfesztivál és számos nemzetközi tudományos tanácskozás, valamint az Arany Kasza verseny is, melynek eredményhirdetésére a rendezők szerint pénteken kerül sor. A kiállításon bizonyos termékeket, tejet, húst, a bolti árnál olcsóbban lehet vásárolni. —zé-ell— Visszakerül? (Folytatás az 1. oldalról) — A további tiltakozás annyiból áll, hogy hétfőtől kitesszük a községi táblát: fehér alapon fekete kérdőjellel. — Biztosak benne, hogy nem követtek el törvénysértést? — Jogászaink figyelemmel kísérik a dolgokat, amit eddig tettünk, jogilag nem kifogásolható. A belügyminiszter úr azonban alkotmánysértést követett el, majd engem mint polgármestert a nagy nyilvánosság előtt rágalmazott, arról nem is beszélve, hogy félreinformálta a polgárokat. Minket igazol az is, hogy az ellenzéki pártok vezetői, így pl. Camogursky, kiálltak az ügy rendezése mellett. Természetesen, ha a kérdés nem rendeződik, előfordulhat, hogy újra tiltakozásba kezdünk. Az már mindenkinek szemet szúrt, hogy a kormány az efféle tábla-ügyekkel és a nemzetiségi konfliktus „fű alatti” szításával igyekszik elterelni a figyelmet a nagyon is fenyegető gazdasági problémákról. Nagy büszkeséggel töltötte el őket az ET- tagság — s most igyekeznek megnyirbálni az európai normát állítólag messze felülmúló nemzetiségi jogainkat. Még azon az áron is, hogy tettük nincs összhangban az alkotmánnyal. SIPOSS ILDIKÓ Európa Nap ’93 A Magyar Demokrata Fórum soproni szervezete szombaton Európa Nap ’93 elnevezéssel politikai és kulturális műsoros emléknapot rendezett a Páneurópai Piknik 4. évfordulóján. A rendezvény emlékfutással kezdődött azon az útvonalon, amelyen négy évvel ezelőtt a keletnémetek menekültek. A fertőrákosi barlangszínházban Fónay Jenő, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. A rendezvény fővédnöke, Antall József miniszterelnök levélben üdvözölte a megjelenteket. A délutáni politikai fórumon a magyar kormány és a határon túl élő magyar kisebbségi szervezetek képviselői szólaltak fel, és válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. A Bontsunk le minden vasfüggönyt gondolat jegyében megfogalmazott nyilatkozatot Duray Miklós, az Együttélés elnöke olvasta fel. (A nyilatkozatot következő számunkban közöljük.) EMBERARCÚ TÁRSADALMAT HŰSÉG, SZERETET, MEGBECSÜLÉS (Folytatás az 1. oldalról) teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különbkülönb nyelvet és szokást, különbkülönb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöfifeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Bölcs királyunk 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyta le örökre szemét, s adta viszsza lelkét teremtöjének. Több évtizedes uralkodása népünk számára kijelölte azt az utat, amely megmaradásunk szempontjából az egyedüli járható útnak bizonyult. Személyisége nagyságát mi sem bizonyítja markánsabban, minthogy már kortársai is elismerték kivételes képességeit. Ennek köszönhetően VII. Gergely pápa István királyunkat 1083. augusztus 20-án a szentek sorába iktatta. Az első keresztény királyunk halálától, majd szennté avatásától eltelt évszázadok csak növelték tiszteletét és tekintélyét mind saját népe, mint az idegen ajkú keresztények között. Nagy királyunk emléke népünknek főleg sűrű megpróbáltatásai idején jelentett menedéket és vigaszt. „Hol vagy, István király? — hangzott a múltban és kiált fel napjainkban is oly gyakran az ének. ’’Tekints, István király, szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra." A „Hol vagy, István király” kezdetű ének vajon napjainkban nem hangzik-e időszerű fohászként? Vajon nem „szomorú hazát” kell-e most is látnia reánk tekintő országalapító első királyunknak? Az általa létrehozott, ezer évig fönnállott ország századunk történelmi viharai közepette egyharmadára zsugorodott, nemzetünk jobbjai pedig olykor még a maradék-hazában is idegeneknek érezhették magukat. Mert a fölényes gúny és a cinikus megvetés sokszor bizony sikkesebb volt az igazi nemzet- és honféltésnél. A hazájukból szülőföldjükkel együtt kiszakított magyar nemzetrészek pedig vajon hogyan fohászkodjanak nagy szent királyunkhoz? Mit is kérjenek tőle? Kérniük kell nagy szívet, melyben nem apad a hűség, kérniük kell hitet és konok kitartást, egymás és más népek megbecsülését, tiszteletét, erőt a Pál apostolis szeretet gyakorlására, akár ellenségeikkel szemben is. Csakis e tulajdonságok birtokában lehetünk méltóak arra, hogy első nagy keresztény királyunk igazi örököseinek neveztessünk. A felvidéki magyarság mint az örök történelmi nemzet szerves része szeretne most is megpihenni István királyunk emlékénél, hogy nevéből és máig kisugárzó szellemiségéből erőt meríthessen a sors által reá kényszerített próbák további méltóságteljes kiállásához. Igaz, bennünket most nem fenyeget háborús veszedelem, mint délvidéki testvéreinket, most szülőföldünk elhagyására sem kényszerülünk, mint erdélyi véreink, az ellenünk szőtt hálók azonban már több mint hetven esztendeje tartanak bennünket is zsibbadt tehetetlenségben. Nagy királyunk, fordítsd végre szemeidet „régi országodra”, lásd meg a mi nyomorúságunkat! Lelkünk kívánja már a boldog hálaadó éneket, mi azonban még mindig „Jeruzsálem elpusztulásán" és annak következményein bánkódunk. A zsoltáros Dávid királlyal gyászbaborultan mi is egyre csak ezt énekeljük: „A mi szomszédságunk, / Csúfságot űz rajtunk: / Akik körülünk laknak, / Minket nem becsülnek, / Sőt csak megnevetnek, / Csúfolnak és rútolnak." (79. zsoltár, 2. vers) Ünneplő lélekkel és szívvel említjük nevedet, nagy királyunk. Kérünk, apaszd a mi nyomorúságunkat, tedd uralkodóvá köztünk a szeretetet és megértést, a kicsinykitűnek nyújts vigasztalást az ő félelmében. Hozd el reánk a virradatot, de amíg az eljő, adj erőt a további viszontagságok elviselséhez. POPÉLY GYULA
