Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-11 / 6. szám
1993. augusztus 11.6• sz. SZABAD ÚJSÁG Hézagpótló monográfia Fedezzük föl szülőföldünket! A szécsénykovácsi Krúdy-sír Jó érzés tudni, hogy napjainkban még mindig akadnak emberek, akik saját gyönyörűségükre és egyúttal mások gyönyörködtetésére képesek éveket áldozni az életükből, csak hogy levéltárak, könyvtárak mélyéből előássák a szülőföldjüket lehetőleg komplex módon bemutató forrásokat, számos eredeti dokumentumot hozva felszínre. Ilyen ember BOGOLY JÁNOS is, aki nagy lélegzetű, hézagpótló könyvvel mutatkozik most be. Más régiók számára is irigylésre méltó módon tudományos igényű monográfiában adja közre Királyhelmecnek és szükebb környékének történetét. A régészeti leleteket, a történeti irodalmat és a levéltári forrásokat egyaránt számba vevő kötet gondos, elmélyült munkáról tanúskodik. A mű logikai, ill. időrendi sorrendben vall a Felső- Bodrogköz természeti értékeiről, növény- és állatvilágáról, régészeti, építészeti, történeti és szellemi múltjának emlékeiről, hozzájárulva a hazai olvasóközönség nemzeti öntudatának szilárdításához. A lenyűgöző ismeretanyagot fel-Historia est magistra vitae — a történelem az élet tanítómestere... Az 1985-ben alakult Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, amelynek ma már négy világrész tizennégy országában közel százhúsz tagja van, évente rendez találkozókat a magyar nyelv és a magyarság eredetének kutatása céljából. Az egyesület elnökével. dr. Csihák Györggyel beszélgetünk. — Szakmai tisztaság, tárgyi tudás jellemzi azokat, akik a magyar nép és a magyar haza történelmének kutatásában együttesen munkálkodnak megalakulásunk óta. Évente megrendezzük a Magyar Őstörténeti Találkozót. A benidormi. zürichi, londoni, oberwarti, altenbergi, st. galleni, szentendrei találkozóinkat követően a nyolcadik ..Régen meghall, íme, csecsemőkorom. én azonban élek. Te pedig Uram. örökké élsz és meg nem haI benned semmi, mert emberöltők ősi kezdetén és minden előtt, s ami említhető volna előbbinek, te létezel és Ura, Istene vagy minden teremtménynek, mit létbe hívtál. Nálad az összes múlandó dolgok alapjai szilárdan állanak, minden változónak változatlanul szunnyadnak ősforrásai és minden öntudatlan s időbe ágyazott valóságnak örök eszméi ott élnek tebenned”. Hosszú éveken, évtizedeken át úgy tudtuk mi. a marxizmus évtizedeiben nevelődött nemzedék, hogy a vallás métely, a teológia, az egyházi irodalom merő apologetika, a szentek meg, ha Voltak egyáltalán, legjobb esetben is primitív lelkek voltak. Arról persze egy szó sem hangzott el, hogy élt valaha egy Aquinói Szent Tamás nevű „szent” is, aki másfél ezer év után először foglalta össze Arisztotelész után, s az arabok közvetítésével a tudományokat, mindazt, amire, vagy aminek ellenében a következő évszázadok (reneszánsz, barokk. felvilágosodás) európai tudománya épül. halmozó mű mindannyiunk érdeklődésére számot tarthat, hiszen a múlt és a jelen élet szinte minden területét a legapróbb részletekig felöleli, külön fejezetet szentelve napjaink — sajnos — egyik legaktuálisabb problémájának, a helyi környezetvédelemnek. Egységben láttatja mindazt, amiről az átlagembernek a legjobb esetben is csak kiragadott, hiányos ismeretei lehetnek. A könyv végeredményben két markáns részre különíthető: az egyik a természeti környezettel kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja, a másik a történeti ismeretanyagot adja közre, mégpedig úgy, hogy mindig az országos helyzet ismertetéséből kíván következtetni a helyi viszonyokra, egységben szemlélve a teljes magyarság, ill. a Bodrogköz életét. Mindezen túl képet alkothatunk a vidék életével egykoron összeolvadó és személyiségükkel az itt élők életére ható nagy irodalmi és történelmi alakokról, mint amilyenek Perényi Péter, Lórántffy Zsuzsanna, Helmeczi István, Helmeczy Mihály és mások voltak. rendezvénynekKaposvár ad otthont. — Melyek azok a témakörök, amelyek a közeli találkozót jellemzik? — A 10. századi magyar államszervezet és Somogyország. A korra összpontosuló történelmi eseményeket pedig időben III. Endre koráig (1290—1301) vizsgáljuk. — Kik jelentkezhetnek az egyhetes rendezvényre, és mikor kezdődik? —- Az iskola előkészítői és előadói számolnak diákok, szakemberek és amatőr érdeklődők jelentkezésével egyaránt. A résztvevők- megismerkednek a magyar történelem főbb összefüggéseit és fontosabb eseményeit érintő kutatások legújabb eredményeivel. Augusztus 16-án kezdődik és 21-én zárul a rendezvény. A S nem volt szó természetesen a másik nagy szent filozófusról sem, Ágostonról, aki pedig, Tamással egyetemben, a világ irodalmának s bölcseletének legnagyobbjai közé tartozik. Aurélius Augustinus (ez volt hősünk eredeti neve) 354-ben született Észak-Afrikában, előkelő, sokáig pogánynak megmaradt apa és öntudatos keresztény anya (Szent Mónika) gyermekeként, s Hippo püspökeként hunyt el 430-ban, alig pár évtizeddel előzve meg a Római Birodalom s az egész ókor pusztulását. Ágoston tehát az egyetemes művelődésnek ama kevés nagy képviselője közé tartozik, akiknek megadatott, hogy egyszerre összefoglalója legyen egy előbbi kornak, s egyben előfutára a következőnek. Ilyen hatalmas egyéniség volt Homérosz, aki az ősközösségi harcok, mítoszok nagy összefoglalója volt, s egyben első képviselője az ókornak, a görög rabszolgatartó társadalomnak. Ilyen volt Dante, a középkori gondolkodás nagy szintetizátora s egyben a reneszánsz „édes új stílus” első kezdeményezője. Ilyen volt Shakespeare, ilyen volt Goethe s ilyen volt (s ez Ez a kiadvány példamutató és mintaértékű vállalkozás eredménye, amely ösztönzően hathat más területek hasonló jellegű feldolgozására is, ráadásul az iskolai oktatás keretén belül is hasznosan forgatható. ZSEBIK ILDIKÓ l-----------------------------------------------1 ,ocof' m HELMEC Királyhelraec és a Felsö-Bodrogköz természetrajza és történelme wTM jelentkezők pedig a következő címen jelentkezhetnek: Ungarische Historichser, CH 8047 Zürich, Postfach 502, illetve az iskola címén: H-8660 Tab, Művelődési Központ, Kossuth L. u. 86. A résztvevők a kiadásaikat maguk, esetleg magyarországi, illetve hazai alapítványok támogatásával fedezik. Támogatóinknak köszönhetően e rendezvény költségeit részben magunk is fedezni próbáljuk. Az egyesület történelmi iskoláját tavaly Szegeden rendeztük meg, amelyen több mint százan vettek részt. Az előadások a magyar őstörténet és a kora középkor idejére összpontosultak. Bízom abban, hogy Szlovákiában élő magyarok is részt vesznek e rendezvényünkön.-százkevésbé közismert, mint a többiek esetében) Szent Ágoston. Ókor és középkor, rabszolgatartó társadalom és feudalizmus határán ő a nagy vízválasztó. Ágoston, mint említettük, elsősorban filozófusként jelentős. Ahogy Arisztotelész gondolatait Aquinói Tamás oltotta be a keresztény filozófiába, úgy oltotta be, majd ezer évvel Tamás előtt Platón ideatanát s általában a platonizmust (egészen pontosan az Ágoston előtt egy évszázaddal élt Plotinosz ún. újplatonizmusát) Ágoston a kereszténységbe. Ágoston előtt a kereszténység félbarbár héberek, gondolatvilágából táplálkozott. Ágoston tevékenysége nyomán a kereszténység az európai filozófia mindmáig legnagyobb gondolkodójának eszmevilágával „kereszteződve” lett alkalmas arra, hogy megteremtse a világ mindmáig legfejlődőképesebb civilizációját. Ágostonnak egyébként ez a filozófiai munkája, mely e gondolatokat tartalmazza „Az Isten államáról” címet viseli, ezzel is utalva Platón főmüvére, az „Állam ”-ra. Mi azonban mégsem e munkája s számos további értekezése (A boldog életről, A szabad akaratról stb.) foglalkozunk Szent Ágostonnal, hanem irodalmi szempontból legfontosabb munkája, a „ Vallomások" okán. „A Vallomásokat 397 és 400 között írta, több mint tíz évvel megtérése (386) után; nagyjából élete útjának felén járt, amikor számadást készített — írja méltatója, Redl Károly. — Ekkor már jelentős művek hosszú sora áll mögötte, s ő maga tekintélyes helyet foglal el az egyházban. Bármi legyen is az a közvetlen ok, amely Ágostont e mű megírására Szinte mindenhol, még a legapróbb, legeldugodtabb, magyarlakta településen is akad valamilyen turistacsalogató érdekesség, lélekmelengető, szívdobogtató, (magyar) múltunkról tanúskodó látnivaló: sírhely, kúria, kripta, várrom, templom, kápolna, emlékház vagy egyéb építmény, netán épület, mely egyúttal (egyetemes) történelmünk egy-egy parányi darabkáját, morzsáját is jelenti... Nógrádban, a kanyargós Ipoly mentén, egy alig néhány száz lelket számláló kis palóc falucska: Szécsénykovácsi faluszéli, dombra kapaszkodó temetőjében alussza örök álmát az írófejedelem Krúdy Gyula dédapja, Krúdy János. Mindez nem is olyan túlságosan régen, ezerkilencszáznyolcvanháromban véletlenül derült ki csupán. Nógrádban, Mikszáth Kálmán szeretett szülőföldjén ugyanis — szerencsére — még ma is történnek csodák. A nyugvóhelyet, nyolcvanháromig, évtizedeken át nem ápolta, gondozta senki. A sírhalmot lassanként laposra koptatta a dombtetőről gyakorta alázúduló esővíz, meg a temetőkerten keresztül-kasul rohangászó szél; idővel a sírfön őrt álló márványkereszt is belefáradt az örökös csatározásba, megroggyant majd a sírra borult, s a halmot szép lassan felverte a gaz, benőtte a fű. Ezerkilencszáznyolcvanban, a temetőkért rendezése, felújítása keretében, a dombot szegélyező akácerdő mentén található gazdátlan, elhagyott sírok maradványait közös halomba túrta egy földgyalu. A jókora fémpofák kimarkolták a gyomágyból a Krúdy fejfát is. Az orgonabokor árnyékában lapuló márványlapra, mely — csodák csodája — nem törött össze (sőt jószerével alig sérült meg, hisz csupán a tetejéről törött le és kallódott el a kereszt), három év múltán ötödikes kisdiákok bukkantak rá. Oravecz László és barátai jelentették felfedezésüket a hagyományok ápolásában hosszú évek óta jeleskedő pedagógusuknak, Urbán Aladárnak, az Ipolyvarbói Alapiskola tanítójának. A lelkes pedagógus azonnal a helyszínre sietett. S az eléje táruló látványnak módfelett megörült. A lapon ugyanis a felirat teljes szövegét ki lehetett betűzni. Kutatómunkába fogott, ám a faluban senki sem tudta neki megmondani, hol volt valójában a sír, hol is állt eredetileg a sírkereszt. Ezért ott, azon a helyen állították fel újra a márványlapot, ahol rákésztette — felfedezhetünk benne némi önigazoló apológiát, afféle ”maga mentségét" —, az eredmény mind formáját, mind tartalmát tekintve, rendkívülinek mondható. Ez a mű mintegy határkőként m'agaslik az ókor és az újabb kor között, s jelzi a nagy fordulatot, a szubjektivitás, az emberi személyiség megszületését. Az európai irodalomban első ízben tekinthetünk bele az emberi lélek mélységeibe, s ez a lélek egy keresztény hívő lelke, aki Istenének színe előtt tárja fel önmagát, tesz vallomást életéről". Ez az ágostoni életmű lényege. Voltaképpen, ha meggondoljuk, amellett, hogy szent volt, hogy püspök volt. hogy nagy filozófus volt, műfajteremtő nagy író is volt. Ez a műfaj pedig nem más, mint az elkövetkező évszázadok nagy prózai ténye: a memoár, az önéletírás; hívják bár Vallomásoknak (mint Rousseau vagy a mi Rákóczink művét), Emlékiratoknak (mint Saint Simon vagy Casanova opuszait), vagy egyszerűen Önéletírásnak (mint Cellini, Goethe, Tolsztoj, Gorkij vagy a magyar irodalomban Kassák, Illyés, Veres Péter, Vas István munkáit), de még Dante Vita nuova c. verses „vallomása” is ez ágostoni műfaj leszármazottja. Mindezek után mazsolázzunk egy kissé Szent Ágoston vallomásaiban, kedvcsinálónak a különben nem könnyű munka olvasásához. Mindenekelőtt néhány jellegzetes ágostoni gondolat-gyöngyszem: „Avagy teremtője lehet magának valaki?... Esztendőid: egyetlen mai nap... Ártatlan ugyan a gyenge csecsemőtest, de a lélek immár nem ártatlan benne... Illanó szabadság nyoleltek. Diákjai néhány vödör homokot meg cementet vittek hazulról, s a kereszt elé betonszegélyü sírt formáztak. A síremlék azóta Krúdy János és felesége — képletes — nyughelyét jelenti... Krúdy János a 18. század közepén költözött Zólyom megyéből Nógrádba. Szécsényicovácsiban birtoka volt, a faluban kúriát építtetett magának. Négy leánya és két fia született. Egyikük, Gyula, az író, Krúdy Gyula nagyapja volt. Nagyapjának öccse, Kálmán pedig, legalábbis Mikszáth és Krúdy írásaiban, betyárként meg szabadsághősként szerepel. Urbán Aladár szorgalmazza, hogy a sírhelyhez sárban is járható út készüljön, s a temető bejáratánál, az út mentén tábla jelezze, a dombon található az Ipoly mente egyetlen Krúdyemléke, Krúdy Gyula dédapjának az emléksírja. A sírhelyre Antal Erzsébet néni két fenyőcsemetét ültetett, s ha halottaihoz megy, visz virágot a Krúdy sírra is (A szerző felvétele) A sírt egyébként a Csemadok Ipolyvarbói Alapszervezetének Szent-Ivány Ferenc Honismereti Köre a kovácsi diákokkal egyetemben gondozza. A közelmúltban, májusban, az író halálának 60. évfordulója kapcsán — a Nagykürtösi járásban először emlékező ünnepség is zajlott a sírnál. Az író többször „megénekelte” ősei Palócországát. „Azon a réten kergettem én is a lepkét és a labdát” — írja többek között —, „s ma úgy látom, hogy szebb rét talán nincsen is az egész világon." Nos, mi palócok ezt valljuk ma is. (—zé-ell—) mába szegődtem... Nem tudtam még, hogy nem más a rossz, mint a jó hiánya... Minden rész visszataszító, ha a maga egészétől eltér... Nem a törvényeseknek kötelék fűzte hozzám, hanem az okosság híjján való komor szenvedélyem kereste őt magának... Hogyan is volna boldog ott az élet, ahol élet sincsen... Mégis megszámlálhatóbbak inkább a hajszálai, sem mint érzelmei és szíve vágyai... ” És így tovább, és így tovább. Említettük már, hogy Ágoston volt az, aki a primitív héber törzsek gondolatait a platonizmus magaslatára emelvén, megteremtette a keresztény kultúrát s filozófiát. Szent Pál mellett tehát mindenekelőtt Ágostonnak köszönheti a kereszténység azt, hogy világvallássá lett. Az irodalmi, s főleg filozófiai irányzatot egyébként, amelynek fo képviselője Szent Ágoston volt patrisztikának hívjuk — a páter (atya) szóból —, vagyis az atyák irodalmának. Ez az irányzat évszázadokon át virágzott, s a kereszténység első nagy képviselői tartoznak ide, olyanok, mint Szent Jeromos például, a Vulgatha szerzője Aranyszájú Szent János s még számtalan nagy szentje s egyben alkotója a korai kereszténységnek. A patrisztikát aztán a Vili—-IX. század táján a skolasztika váltotta fel, a másik nagy keresztény filozófia, s ennek is olyan óriásai voltak, mint Duns Scotus, Occam, Abélard vagy Aquinói Tamás. Sajnos, ezek, lévén „csak” bölcselők, nem térhetünk ki munkásságukra, csak egy mondat erejéig emlékezhetünk meg róluk Szent Ágoston munkásságának „függelékeként”. Akinek „nagyságát világosan mutatja, hogy az újkori személyiség megszületésének első nagy hírnökei, Petrarca például, éppen Ágostonhoz és közvetlenül a Vallomásokhoz kapcsolódhattak ". A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület meghívása Magyar Őstörténeti Találkozó A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata 11. r Szent Ágoston: Vallomások