Szabad Újság, 1993. augusztus (1. évfolyam, 5-8. szám)
1993-08-11 / 6. szám
2 SZABAD IIJSAG 1993. augusztus 11. U« sz. ..................................................... Itthon Koalíció nincs, törvényjavaslat van A közelmúltban lejátszódó koalíciós tárgyalások sikertelensége a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom között heves indulatokat és egymás vádolását váltották ki mindkét félnél. Azon előrejelzés, hogy az SZNP a sikeres tárgyalások érdekében még az elnöktől, Cudovít Cérnáktól is hajlandó megválni nem teljesült, sőt a párt ezzel kapcsolatban nagyon éles hangnemben nyilatkozott: A párt nem engedi, hogy számára más diktálja a feltételeket személyzeti kérdéseket illetően. A nemzeti párt vezetősége most a DSZM-től várna újabb javaslatokat a tárgyalások folytatásának érdekében, de ezek valahogy nem érkeznek. Úgy néz ki, az SZNP taktikát változtatott. Kitűnik ez abból az alkotmány módosítást igénylő javaslatukból, amely visszaállítaná a halálbüntetést. Az erősen populista beütésű javaslat szerintük a lakosság 85 százalékának igénye, mert: „A jelenleg érvényben lévő alkotmány nem garantálja az állampolgárok kellő védelmét”. Az SZNP viszont hallgat arról, hogy a halálbüntetés visszaállítása ellentmondana az ENSZ alapvető emberi jogok és szabadságjogok egyetemes nyilatkozatával, amely a jelenlegi szlovák alkotmányban emberjogi alkotmánylevélként szerepel. Kíváncsi lennék rá, miért nem szavazott az SZNP az alkotmánylevél ellen akkor, amikor a parlament arról döntött, hogy ez bekerüljön Szlovákia alkotmányába. A nemzeti pártnak csak az a szegényes magyarázata van, hogy ekkor még nem volt ilyen nagy nyomás a lakosság részéről a halálbüntetést illetően. A lakosságnak viszont más problémái is vannak: a magas adók. munkanélküliség, növekvő árak, az egyre jobban érezhető elszegényedés. Ezen a téren viszont az SZNP, a lakosság fokozódó nyomása ellenére is, csak látszatmegoldásokat eszközöl. (haj) A helyzet katasztrofális Az elmúlt héten volt egy éve annak, hogy a kelet-szlovákiai Budkovce és Drahfiov között vasúti szerencsétlenségre került sor, amikor is hat vasutas életét vesztette. A szomorú évforduló kapcsán a Vasutas Szakszervezeti Szövetség felhívással fordult a szlovák kormányhoz a reszortban fellépő katasztrofális helyzet orvoslása érdekében. A felhívásban többek között benne foglaltatik, igaz ugyan, hogy a tavalyi szerencsétlenség fő okozója emberi tényező volt, de az akkori elemzésekből számos egyéb összetevő is kitűnt. Mindenekelőtt meg kell említeni a végképp nem megfelelő technológiát, amely a pénzeszközök hiányából ered. A vasutasok akkor azt remélték, a kormány hatékony intézkedéseket foganasít az állapotok jobbítása érdekében. Mindez azonban nem történt meg. A szakszervezetisek azt is a kormány tudomására adják felhívásukban, ha nem oldódnak meg a legfontosabb problémák, szeptemberben akár leállhat a vasúti közlekedés... Minderre a hét második felében reagált a kormány, mégpedig azzal, hogy októberben (de miért csak akkor?!), megtárgyalja a szlovákiai vonatok bejelentésének koncepcióját. További bizonyítványmagyarázás A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom sajtóértekezletén Meéiar kormányfő, a mozgalom elnöke többek között leszögezte, ha a Szlovák Nemzeti Párt tovább kívánja folytatni a koalíciós tárgyalásokat, el kell távolítania azokat az akadályokat, melyeket a tárgyalások elébe gördített. Az SZNP-nek mindenképpen arra kell törekednie, hogy ne legyen kétarcú, hanem a koalíciós tárgyalások során mutatott arcával lépjen fel a nyilvánosság előtt is, fűzte hozzá még a kormányfő. Azt is nyomatékosította, a koalíciós tárgyalások első fordulója sikertelenségének oka az is, hogy az SZNP az egyes posztok betöltésére nem éppen a legszakképzettebb politikusait javasolja. Szóval egy újabb változat! De hát, a szlovákiai politika színterén már eléggé megszoktuk az utóbbi időben: mindenki magyarázza a bizonyítványt! Harc a privatizációért Pavol Hagyari, a Konzervatív Demokrata Párt elnöke múlt heti sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Vladimír Meéiar azon nézete, miszerint a privatizáció meggyorsítható és egyszerűsíthető a privatizációs minisztérium megváltoztatásával, nem más, mint közönséges félrevezetés. A konzervatív demokraták azt követelik, hogy az illetékesek tegyék áttekinthetőbbé az egész privatizációs folyamatot, s a tetemes vagyont ne osszák szét egymásközt különböző lobbyk és maffiák tagjai. Egyébként a DSZM és az SZNP közti eredménytelen tárgyalásokat Hagyari is úgy jellemezte, hogy az tulajdonképpen egy nagy harc volt éppen a privatizációért. A halálbüntetés újbóli bevezetésének gondolatával összefüggésben a konzervatív demokraták úgy vélekednek, hogy az jelentősebb mértékben nem változtat majd a bűnözésen. r Uj ötvenkoronás A sajtóiroda közleménye alapján augusztus 30-án kerül forgalomba az új szlovák papír ötvenkoronás. Az előzetes tervek szerint szeptember végéig ugyancsak forgalomba kerülnek az új húszkoronások, az év végéig pedig további papírpénzek. A felülbélyegzett cseh-szlovák ötvenkoronások október 31-ig érvényesek hivatalos fizetőeszközként, de a jövő év február 28-áig beválthatók újakra. Egyébként itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a régi tízkoronásokat —- mind a papír, mind pedig az érme — szeptember végéig lehet beváltani a bankokban. Az eddig forgalomban lévő szocialista és föderális egy- és kétkoronások a tervek szerint szeptember végéig, az ötkoronások pedig október 31-ig használhatók hivatalos fizetőeszközként a Szlovák Köztársaságban. (sb) Cserkészek az Együttélés vezetőinél A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos vezetőségének néhány tagja, Hodossy Gyula, Ajpek Gabriella. Cséplő Ferenc és Mihajlovics József a napokban az Együttélés központi irodájába látogatott, és találkozott Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Pogány Erzsébettel. A cserkészvezetők ismertették a szlovákiai magyar cserkészmozgalom céljait és azok megvalósításához az Együttélés támogatását kérték. Beszámoltak arról, hogy 1990 márciusa óta olyan szervezetet hoztak létre a szlovákiai magyarság számára, amely fő feladatának a jellemnevelést, a hitre való nevelést, a nemzet és haza szerétét, az emberi kultúra és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, a természet megóvását tekinti. Ezek a célok megegyeznek az Együttélés ifjúságpolitikai elképzeléseivel, és a cserkészet támogatását, amely a mozgalom 1990-es választási programjában is kiemelt helyen szerepelt, az Együttélés vezetői újra megerősítették. (Sajtószolgálat) Olvasóink figyelmébe A Szabad Újság hirdetést irodája 1993. augusztus 9-én a szerkesztőség címére költözött: Michalská 9, 814 99 Bratislava 1, P. O. Box 43. Tel: 33 05 22. Fax: 33 05 19. A politikai bizonytalanság elriasztja a külföldi beruházót (Folytatás az I. oldalról) Véleménye szerint a következő tizenkét hónapban mi jellemzi majd a világgazdaságot, fellendülés, stagnálás, esetleg további hanyatlás? Fellendülés 24,6% Stagnálás 47,7% További hanyatlás 24,6% Nem válaszolt 3,1% A nyolcvanas években a világgazdaságot történelmi viszonylatban is ritka hosszú konjukturális időszak jellemezte. A fellendülés a bruttó hazai termék igen jelentős évenkénti növekedésében jutott kifejezésre. 1990-től kezdve először az Egyesült Államok, majd a többi fejlett nyugati ország gazdaságán is eluralkodott az enyhe, de a jelek szerint nagyon tartósnak mondható recesszió. A vezető nyugati menedzserek válaszaiból derült ki. hogy ők sem bíznak nagyon a közeli fordulatban, inkább a további stagnálást jósolják. Az elhúzódó recesszió a mi térségünkre is nyomasztóan hat. Következménye ugyanis az, hogy a nyugati piacokon alig van kereslet termékeink iránt, elharapódzik a protekcionizmus, s ahol csak tehetik, korlátozzák az importot. Határozza meg a közép- és keleteurópai országok sorrendjét aszerint, mennyire tartja őket vonzóaknak jövőbeni beruházásaik szempontjából. (A pontrendszerű értékelésben az első hely 6, a hatodik / pontot ért.) Ország Pontok száma együtt Csehország 250 Magyarország 194 Lengyelország 163 Kelet-Németország 119 Oroszország 100 Szlovákia 41 Ukrajna 32 Szlovénia 16 Kazahasztán 12 Litvánia 12 Románia 7 Észtország 6 Belorusszia 3 Bulgária 3 Más országok 8 Csehország első helye az elmondottak alapján már nem meglepő, viszont érdekes, hogy Szlovákia Ukrajnát és Szlovéniát is megelőzi. Magyarország második helye az átalakulási előzmények alapján csalódottságra ad okot. Társaságuk a következő 12—18 hónapban tervez-e beruházást a közép- és kelet-európai országok valamelyikében? Kelet-Németországban 30,8% Csehországban 27,7% Lengyelországban 20,0% Oroszországban 13,8% Magyarországon 12,3% Ukrajnában 10,8% Szlovákiában 3,1% Szlovéniában 3,1% Bulgáriában 1,5% Kazahasztánban 1,5% Litvániában 1,5% Romániában 1.5% Nem tervez 23,1% Nem válaszol 18,5% A vezető menedzsrük által képviselt társaságok háromötöde már a közeljövőben befektetni akar a posztkommunista országok vasiamelyikében. Míg Csehország viszonylatában 27,7 százalékuknak szándéka ez, Szlovákia iránt csak 3,1 százalékuk mutat érdeklődést. Tapasztalatai szerint mi okozza a legtöbb gondot a közép- és kelet-európai országokban beruházni szándékozó külföldinek? Jogi és tulajdonviszonyok 29,2% Pénzügy, valutapolitika 26,7% Management 26,2% Társadalomirányítás 21,5% Hivatalok 18,5% Szociális infrastruktúra 17,7% Politika 16,9% Problémák kezelése 13,8% Piac és marketing 10,8% A gondot okozó jelenségeknek ez a sorrendje az átalakulóban levő posztkommunista országokban többékevésbé érthető. Bosszantó viszont a társadalomirányítás és a hivatali bürokrácia viszonylag „előkelő” helyezése. Az adóinkból élő „vezető réteg” a nyugati menedzserek szerint csapnivalóan dolgzik. Nevezze meg a közép- és kelet-európai beruházások három legfontosabb feltételét. (A pontrendszerű értékelésben az első hely három, a harmadik hely egy pontot jelentett.) Feltétel Pontok száma együtt Politikai stabilitás 115 Jelentős hazai piac 71 Pénzügyi stabilitás 47 Jól képzeted munkaerő 40 Nyereségesség 35 Földrajzi elhelyezkedés 33 Versenyképes költségek 28 A pénznem beválthatósága 15 Jó közlekedési hálózat 10 A kereskedelmi jog 6 Potenciális exportbázis 5 Előnyös adórendszer 2 A politikai stabilitás magas pontszáma a posztkommunista országok válságjelenségeivel magyarázható. Meglepő viszont, hogy az olyan feltétel, mint az előnyös adórendszer, a pénznem beválthatósága, a közlekedési hálózat és a nyereség kilátása másod- vagy harmadrendű tényező a nyugati beruházók mérlegelésében. A következő húsz évben melyik közép- vagy kelet-európai ország gazdasága lesz a legsikeresebb? Csehország 49,2% Kelet-Németország 33,8% Magyarország 21,5% Lengyelország 13,8% Oroszország 10,8% Kazahsztán 1,5% Szlovénia 1,5% Ukrajna 1,5% Nem válaszolt 12,3% Csehország tehát bizakodhat, s alighanem reális Magyarország harmadik helye. Bárcsak rossz jóslásnak bizonyulna, hogy Szlovákia egyetlen szavazatot sem kapott! (szó) Nem adnak, inkább elvesznek? (Folytatás az 1. oldalról) A nyugdíjasok közül 1 millió 161 ezer 678-an dolgoznak, és az idei félévi adatok szerint ebből csaknem 800 ezernek folyósítanak nyugdíjt —, ez a tavalyi évhez viszonyítva 13 539 nyugdíjassal több. Nyugdíjbiztosításra tavaly 28 milliárd koronát fordítottak. ez évben pedig mostanáig- 4,3 milliárd szlovák koronát. A tavalyi féléves adatok alapján a 34 ezer nyilvántartott dolgozó nyugdíjas közül 20 ezer 400-an öregségi nyugdíjat kapntak. Amennyiben az említett 20 ezer 400 dolgozó nyugdíjas egy harmada (kb. 11 200) a keresete nem lépi túl a minimálbér összegét, a maradék (kb. 22 780) nyugdíj kifizetésével augusztus 1-től az év végéig közel 0,25 milliárd szlovák koronát takarítanának meg. Amennyiben a dolgozó nyugdíjasoknak a két harmada kéréséi meg a minimálbérnek megfelelő összeget, augusztus 1-től az év végéig 0,12 milliárd szlovák koronát takaríthatnának meg. Megtakarításra csupán akkor nem kerülne sor, ha a nyugdíjasok a rövidített munkaidőt választanák 2.200 szlovák korona kereseti lehetőséggel, és így a nyugdíjat továbbra is folyósíthatnák számukra. A szociálreform tervezete meglehetősen félre sikerült. A szociális juttatásokat, segélyeket tekintve egyre kisebb arányban lesznek azok, akik visszaélnek velük. Az sem biztos, hogy az egyén bevétele szerint megszabott családi pótlék elegendőnek bizonyul, és az eddigitől eltérően megfelel majd az igényeknek. Az új. „szegényesebb" betegsegélyeken pedig semmiképpen sem lehet majd annyit megtakarítani, mint azt az illetékesek gondolják. Nem ők fekszenek a betegágyban, hanem azok a polgárok, akik reform ide, reform oda, de „keresztüleshetnek" a szociális védőhálón, és „megüthetik" magukat. SZÁZ ILDIKÓ Az előrejelzések — sajnos — beváltak A májusi aszályt (is) bánva Amikor májusban tombolt a kegyetlen kánikula, s elhatalmasodott az aszály uralma, amikor nap mint nap — hiába — csapadékra várt a termőföld, legfőképpen pedig az akkoriban „megfogódzó", az égi áldásért áhító gabona, sokan tudtuk már az idei termés igencsak szerény lesz. Persze, jó gazdához illően azért mindamellett reménykedtünk. Abban, hogy rövidesen megnyílnak az égi csatornák, kiadósabb esők áztatják a szikkadt földeket, s a mezőgazdaságban dolgozók és abból élők lehangoltsága talán egy kissé túlzott... Most már tudjuk, azoknak lett igazuk, akik inkább a pesszimizmus húrjait pengették akkortájt. Mondván, ha elmarad a régóta aranyként emlegetett májusi csapadék, hiába mindennemű későbbi isteni és emberi beavatkozás. Az utóbbi véleményen voltak a statisztikusok is, akik mély sajnálkozással adták tudtára az egyébként is eleget sínylődő országnak és agrárreszortnak egyaránt, hogy Szlovákiában már felettébb régen volt ennyire gyenge gabonatermés, mint amilyenre ebben az évben számítani lehet majd. Úgy június eleje, közepe táján voltak már prognózisok amelyek azt „jósolták", hogy mintegy 300 ezer tonnányi lesz a mínusz ebben az évben kalászosokból. Tény, hogy akadtak optimistábbak is, de a realitást szorgalmazók könyörtelenül figyelmeztettek: a tervezettnél talán 400 ezer tonnával is kevesebb gabonatermés várható! Mi egyebet lehet mostanság — amikor már valóban csúcsosodnak az aratási munkálatok az egész országban — mondani, mint azt, hogy sajnos, a becslések, az előrejelzések ezúttal úgyszólván teljesen beváltak. Hiszen a valóság szinte teljes egészében megfelel a szakemberek által hangoztatott előrejelzésnek: búzából az átlagos hektárhozam mintegy 3,6 tonna, árpából ennél is kevesebb (vagy 3,2 tonna egy hektár átlagában), nem beszélve például a rozsról, amely nem egészen három tonnával szolgál hektáronkénti átlagban, valamint a zabról meg az őszi repcéről amely csupán két tonnán alul termett hektáronként. Tény és való, hogy a gabonabetakarítás végéig ugyan változhatnak a mutatók, de különösebb „ mérlegjavulásra’’ egyszerűen nem lehet számítani, annál is inkább, mivel a felsorolt adatok jó része már konkrétan vonatkoztatható, mégpedig éppen Szlovákiai déli gabonatermelő vidékeire, amelyek köztudottan mindig is a prímet játszották az ország ilyennemű készleteinek alakulásában. A földművelésügyi minisztérium július végi sajtóértekezletén is leszögezték az illetékesek hogy a kalászosokra vonatkoztatva — beleértve a kukoricát is — mintegy 400 ezer tonnányi lesz az idei terméskiesés. Mindennek természetszerűleg több következménye is lesz. Először is: a termelő —joggal — kivár, s a korábban elképzel t né l drágábban kínálja majd az ez évi termést. A javát az viheti, aki a leghamarabb és a legkedvezőbb árajánlattal érkezik. De itt a kör nem zárul be. Mert a vevő tovább alakíthatja a folyamatot. Raktározhat, ha módjában áll, minél hosszabb ideig — és azután adhat túl az általa is felvásárolt árun. Másodszor: a honi gazda, ha csak teheti, a külföldi szállítót részesíti előnyben, választja partneréül... A szerényke két pontból pedig teljesen egyértelmű a végkifejlet. Amely egyben a legelszoniorilóbb számunkra, itteni fogyasztók számára: minden bizonnyal drágább lesz az idei hazai gabonatermésből készült kenyér. S főképpen ezért bánjuk a májusi meg a júniusi aszályt... (susla)
