Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

/ ij ■ *4F®*MACn€ STtEOíSKO Spec»!. aéM­­OKKtSNE) KWlZNKIE «1« «? *UNA1*<* IT«*»-* feZVV k KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZERDA 1993. június 2. III. évfolyam 126. szám Ára 5 korona Szombattól péntekig 18 tévé- és 3 rádióadó programja /ll'if 11 milliárd az első negyedévben A gazdaságról tárgyalt a kormány Vladimír Meciar vezetésével tartotta soros ülését a szlovák kormány. A kor­mány ülésén elsősorban gazdasági kér­dések szerepeltek, olyanok, amelyeket a kormányfő egy nappal korábban már megtárgyalt a gazdasági miniszterekkel. A legfontosabb információ, amely a kor­mányülésen elhangzott, Július Tóth pénzügyminisztertől származott, neveze­tesen az, hogy a szlovák költségvetés első negyedévi vesztesége 11 milliárd korona, ami súrolja az éves törvényes veszteség határát. A szlovák költségvetés ugyanis 150 milliárd koronával számolt, miköz­ben felhatalmazta a pénzügyminisztert 10 százalékos túllépésre. Július Tóth szerint az első negyedév vészesen negatív mér­lege abból származik, hogy az adók be­fizetése elmaradt a várakozástól, így nem tudták teljesíteni a bevételi tervet. A kormány ülésén szerepeltek azok a gazdasági tervezetek is, amelyeket az el­múlt hónapokban dolgoztatott ki szak­értői csoporttal a Meéiar-vezette kor­mány, illetve mozgalom. Mindenekelőtt a Stará Turá-i gazdasági értekezlet do­kumentumaira koncentrált a kormány, miközben megállapította azt is, hogy a mezőgazdaságban a vártnál sokkal na­gyobb gondok jelentkeztek, ahogy azt az említett ülésen a szakemberek jelezték. Ezzel együtt a kormány a tegnapi ülésen határozatot fogadott el azzal kapcsolat­ban, hogyan lehetne tehermentesíteni a másodlagos fizetésképtelenséggel küsz­ködővállalatokat, illetve mezőgazdasági egységeket. A kormány döntésére a me­zőgazdaságot érintő problémák súlyos­sága miatt holnapi számunkban vissza­térünk. A Zöldek gyermeknapi javaslata: A Tatra Air Részvénytársaság az elmúlt napokban több személyi és teherszállító gépét állította le anyagi nehézségekre hivatkozva A Tatra Air vezetői azonban elutasították a kormány beavatkozási szándékát a társaság gazdasági életébe, ezzel együtt kénytelenek voltak kiiktatni a forgalomból a SAAB-típusú repülőgépeiket is, amelyeket mindeddig liesingeltekA TA SR felvételén az egyik leállított SAAB-típusú gép látható. Ma ellenzéki egyeztető tanácskozás Több mint félmillió részvényes Szlovákiában május 31-ig pontosan 596 439-en vették át az értékpapírköz­pontban a részvényeiket igazoló számla­leiratokat azok közül, akik a vagyonje­gyes privatizáció első hullámában leg­alább 100 pontot fektettek a szlovák vál­lalatok akcióiba —jelentette ki a szlovák sajtóiroda képviselőjének Karol Faith, a Vagyonjegyes Privatizációs Centrum in­formációs központjának vezetője. A „maradék” 157 645 polgár részére a VPC június 7-étől fokozatosan postáz­za az át nem vett leiratokat — ajánlott levél formájában. Ez a szolgáltatás in­gyenes. Azon szlovák állampolgárok számá­ra, akik pontjaikat cseh vállalatokba fektették, a leiratok kiadása továbbra is folytatódik a regisztrációs helyeken 9- től 17 óráig. Ezeket június 30-ig válthat­ják ki a részvényesek. Atom helyett gázt! A Nemzetközi Gyermeknap és a közelgő június 5-1 Környezetvédelmi Világnap jegyében tartották tegnap sajtótájékoztatót a Szlovákiai Zöld Párt képviselői. A gyermeknap kapcsán bemutatkozott a Strom 2ivota környezetvédelmi szervezet, amely sok érdekes programot, táborokat szervez a nyáron az ifjúság számára. Ezután Zdenka Tóthová, a szervezet titára a Csacai járásban született gyere­keknél előforduló allergiás betegségek növekvő számára mutatott rá. Elmondta, nagyon költséges ezen betegségek gyógyí­tása, ezért a járás egészségügyi dolgozói a polgárokkal együtt egy alapítványt hozott létre az allergiás és asztmás gyerekek gyógykezelési költségeinek fedezésére. A zöldek bírálták a kormány azon szándékát, miszerint a készülőfélben lé­vő mohi atomerőmű privatizációját az energetikáról szóló törvény jóváhagyása előtt kezdjék meg. A törvény ugyanis szabályozná a privatizálásra szánt erő­mű építési költségeinek állami támoga­tását. Ismét hangsúlyozták, hogy a nyu­gati államokban egymás után állítják le az atomerőműveket, azok építésiét és tervezését, mert túl magas költségekkel jár üzemeltetésük és felújításuk, továb­bájavasolták az atomerőmű gázturbinás erőművé való átalakítását. Zdenka Tóthová a kormányfő azon kijelentésére válaszolva, hogy a zsolnai vízerőmű építését a térség munkaerőhi­ánya miatt minél előbb el kell kezdeni, akár állami támogatásból is — elmond­ta, nagyon sok megoldatlan probléma áll a beruházás útjában, például mérge­ző anyag lerakatok vannak a leendő víz­tározó területén. (tüdő) Szlovákia reális veszélyt lát >y Magyarországban Tegnapi pozsonyi sajtótájékoztató­ján a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, Bugár Béla, parla­menti frakcióvezetője, Csáky Pál és szó­vivője, Bárdos Gyula először a DSZM­­MKDM találkozó után napvilágot látott félreértéseket igyekezett eloszlatni. Bugár Béla kifejtette: igaz ugyan, hogy már mindkét mozgalom a piacgaz­daságot tartja elérendő célnak, de a hoz­zá vezető utat különbözőképpen ítélik meg. Aki tehát azt hiszi, hogy ebből va­lamilyen politikai koalícióféleség kere­kedik ki, az téved. A gazdasági talpraál­­láshoz Szlovákiának stabil politikai lég­körre van szüksége, a stabilitásnak pe­dig fontos részét képezi a kisebbségek jogállásának rendezése. Az MKDM szá­mára elfogadhatatlan, hogy az Európa Tanács javaslatait — melyek teljesítésé­re az ország vezetői kötelezték magukat — úgy értelmezzék, ahogy azt a kor­mánypárt, vagy a Demokratikus Balol­dal Pártja teszi. A szlovák helységnevek magyar betűkkel való írása, vagy a ke­resztnevek ugyanilyen módon való beje­­gyezhetősége nem az, amit a szlovákiai magyarság vagy a nemzetközi színtér el­fogadhatónak tart. „Az Ödön nevet pél­dául nem lehetne anyakönyvezni a bel­ügyminisztérium által kidolgozott javas­lat szerint, mivel a szlovák nyelvben nincs ö betű” — mondta Bugár Béla. Ma a parlamenti ellenzéki pártok tar­tanak megbeszélést a Legfelsőbb Ellen­őrzési Hivatal elnökének személyéről. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy bár úgy tűnt, születhet megegyezés az ellen­zék soraiban, most mégis kétes minden, mivel a Szlovák Nemzeti Párt kifejezte, amennyiben az ő soraiból kerül ki ezen intézmény alelnöke, hajlandó lesz a DSZM jelöltjét támogatni. Csáky Pál kilátásba helyezte, hogy újabb belpolitikai, illetve nemzetközi botrány robbanhat ki abból, ha az is­kolaügyi minisztériumban pénteken sorra kerülő értekezleten az ún. alter­natív oktatás mellett döntenek a ma­gyar tannyelvű iskolákra vonatkozóan. (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt telefonáló! Személyes okok miatt csak az ismétlését láttam a Kroky (Lépések) című műsornak, amelyet eredetileg vasárnap dél­után sugárzott a Szlovák Televí­zió, s amely ezúttal a kisebbségi kérdéssel foglalkozott. Pontosab­ban az „elfogulatlan” riportemő miatt csak azzal, valóban megsér­­tik-e Szlovákiában az emberi és kisebbségi jogokat. Hogy a kérdésre ki, mit és ho­gyan válaszolt, minden bizonnyal érdemes és érdekes lenne közölni lapunkban is, erre azonban sem a televíziótól nincs felhatalmazá­sunk, sem lapunk terjedelme nem igazán felel meg — vagyis ki­adónk sem reflektál bővíteni a la­pot ilyen célzattal —, ezért nekem is csak arra marad lehetőségem, hogy valamit kiragadjak az egész­ből s megpróbáljak rá reagálni. Az csak természetes, hogy ilyen „választási" lehetőség esetén tel­jesen szubjektív alapon döntöt­tem a reagálás tárgyát illetően. Mindezt azért bocsátottam e­­lőre, mert én — egy számomra ban. Nem is tudom, hogyan folytas-. sam. Talán úgy: Kedves Ismeret­len, tökéletesen egyetértek Ön­nel. Egyrészt: én is faluról száz­zal sem, ahogyan a problémát megközelíti. Anélkül, hogy foga­­datlan prókátorává szegődnék bármely magyar pártnak vagy mozgalomnak, esetleg azok veze­egymást. Nos, az egyik törvényal­kotói módszer az, amikor a meg­lévő és gyakorolt erkölcsi-társa­dalmi értékeket emelik törvény­erőre, a másik megközelítés pedig Nem vagyok fogadatlan prókátor teljesen ismeretlen — telefonáló kérdésére-megjegyzésére szeret­nék reagálni. Azéra. aki állítólag Komáromból telefonált, s azt ta­nácsolta a magyar politikai képvi­selőknek, név szerint Duray Mik­lósnak és Csáky Pálnak, hagyják abba az uszítást, a nyugtalanság­keltést és hasonlókat, mert a dél­szlovákiai magyarok és szlovákok nem úgy élnek együtt, ahogy ők azt beállítják, hanem békésen, egyetértésben, jószomszédság­mazom, az Ön által említettt együttélési forma nekem is a vé-. remben van, ráadásul Pozsony­ban, lakótelepünkön sem okoz az ÉRTELMES emberek esetében problémát, hogy gyermekeimmel az utcán is magyarul beszélek. Egyetértek Önnel abban is, hogy jó lenne, ha ezt az egyetértést és együttélést nem zavarná meg a politikusok magatartása. Nem tudok viszont egyetérteni Önnel a címzetteket illetően, s az­tőinek, hadd mondjak el Önnek egy apróságot, egy olyan dolgot, amely esetleg már a politika, mint „úri huncutság” kategóriába tar­tozik, csak éppen ebben az eset­ben arról szól, hogy holnap kik le­szünk, kik lehetünk. Tudja, tisztelt asszonyom, a jog­alkotásnak igen sok módja van, di­vatosan szólva: több filozófiai meg­közelítéssel lehet törvényeket al­kotni. Én most csak kettőt ragadok ki, hogy mihamarabb megértsük az, amikor valamilyen értékren­det a hatalom törvények útján próbál meg rákényszeríteni a tár­sadalomra, hogy azokból erkölcs, társadalmi értékrend váljék. Ezen elvont eszmefuttatást, kérem, fordítsa le saját nyelveze­tére, s módosítsa témánk szerint. Egyúttal engedje meg, hogy én is megtegyem! A szlovákiai magyar­ság és a dél-szlovákiai szlovákság többségében békésen él együtt, kölcsönösen igazodik még egy­más nyelvéhez is. Szinte TÁRS­NEMZETI viszonyban él. Csak­hogy mindez jogilag nincs garan­tálva!!! A törvényalkotás stádiu­mában az Ön által bírált Duray és mozgalma, illetve Csáky és moz­galma ezen elveket igyekszik meg­fogalmazni, ám mindezért „extré­­mizmussal” szokták őket vádolni, s az Ön által is elfogadhatónak tartott együttélési formákat a szlovák parlament erői nem hajlan­dók törvényesíteni. Hadd utaljak tehát vissza a törvényalkotás két fi­lozófiai megközelítésére, és kér­dezzem meg: akkor hát mit akar­nak a szlovák politikai erők, milyen új társadalmi, közerkölcsi renden fáradoznak? Milyen törvénnyel próbálják meg átalakítani az Ön által is jónak vélt szokásokat, elfo­gadott rendet, erkölcsi normákat, társadalmi viszonyokat? (Folytatás a 2. oldalon) 51 Összhangban a szövetkezeti normákkal

Next

/
Thumbnails
Contents