Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

4 Szabad ÚJSÁG Napjaink-Gazdaság 1993. június 8. Látogatóban a KomBit Computernél Akit a minőség minősít A komáromi Csenger Sándor mérnökkel, a KomBit egyik megalapítójával, a KomBit Com­puter igazgatójával bokros teendői közepette sikerült végre összehangolni ezt a találkozást. A Szabad Újság olvasói már találkoztak a Kom­Bit Computer Kft. nevével korábban is, a leg­utóbb éppen a Jókai Színházban rendezett ki­állításuk kapcsán. Most szeretnénk bővebben megismerkedni a cég keletkezésével, történetével, profiljával... Hogyan is kezdődött? • Ha erről beszélünk, akkor gyakorlatilag három és fél évet kell visszafelé ugornunk az időben A vállalkozás alapítója, a tervek kivitelezője korántsem egymagám vol­tam és vagyok. Kezdetben még más formában működött a csapat: egy-két, majd öt-hat ember alakította ki az ősformából a kft-t. A kezdetek kezdete pedig még az „átkos rendszeribe nyúlik vissza. Akkor ugyanis volt nekem - Csenger Sándor néven — egy iparengedélyem. Ez másodállásban egy igen korlátozott szolgáltatásra adott lehetőséget. De az első programokat még akkor írtuk és értékesítettük.- Utána? • Utána jött a „zöld út“, így 1990 elején én is főállású magánvállalkozó lettem, s egy-két hónap leforgása után a kollégáim is.- Megalakult a KomBit. Mit takar? • A Komárom benne van, a komputer benne van, a kommunikáció benne van, a kombináció benne van, a bit, mint a számítástechnikában az információ legkisebb egysége, benne van...- A kezdetekről mire emlékszik? • Először is a számítástechnika volt az, amivel egyér­telműen foglalkoztunk. Egy év alatt sikerült valamilyen visszhangot keltenünk a környéken. Később úgy véltük, hogy ezt a vállalkozási formát módosítani kell. Jogi sze­mélyként - gondoltuk - talán praktikusabban tudunk működni. 1990 őszén egy kft. megalakításán törtük a fe­jünket. Ugyanezen egy másik - önállóan működő - baráti építészeti csoport is ügyködött. Elhatároztuk, hogy társu­lunk. Ennek a baráti kapcsolatnak természetesen volt egy szakmai-vállalkozói előélete. így alakult ki aztán egy szélesebb spektrummal működő vállalat. El is csodálkoz­tak sokan azon, hogy miként jön össze a számítástechnika meg az építészet. Mégis beindult a KomBit.D.- Mit jelent'a D? • A DeCart fantázianév „rövidítése“. Az építészet a „designé” és az art is benne van. így akartuk elnevezni eleinte a céget.- Mi mindennel foglalkozott a kft.? • A számítástechnikai tervezésen kívül az irodatechni­kai berendezések teljes skálájával, biztonsági berendezé­sekkel, irodai berendezésekkel és egyéb kereskedelmi tevékenységgel. Végül is háromnegyed év alatt annyira „felduzzadtunk“, hogy negyven főállású ember dolgozott a KomBit. D-nek. Ez a növekedés hozta magával azt, hogy a cég ebben a formában kinőtte önmagát... Kialakultak az utódcégek. Személy szerint a KomBit Computerben lettem érdekelt.- A KomBit Computer tevékenysége, s egyáltalán az effajta vállalkozás nemzetközi kapcsolatok nélkül el­képzelhetetlen. Európában hol mindenütt, milyen cé­gekkel tartanak fenn üzleti kapcsolatot s milyen for­mában? • Amint fokozatosan nagyobb teljesítményű, többgé­pes programrendszerekkel kezdtünk el foglalkozni, anyagi vonatkozásban is jóval igényesebbek lettünk. Ám ez a vállalkozás idővel a befektetőnek is meghozza a hasz-Csenger Sándor mérnök, a KomBit Computer igazga­tója: „Úgy igyekszünk kialakítani saját környezetün­ket, hogy azzal megmutassuk, így is lehet működni...“ not. Tudni kell, hogy az ilyen termékek 99,8 százaléka külföldi gyártmányú. Ezeket a dolgokat be kell hozni! Hogy honnét? Egyik legrégibb partnerünk a PHILIPS cég. Gyártmányai hatalmas skálájából mi elsősorban monito­rokkal foglalkozunk. Ebben a legnagyobb a világon. Szá­mítástechnikai gépeket és optikai tárolókat is gyárt és forgalmaz. A cég három szlovákiai közvetítőjének egyike mi vagyunk. A másik partnerük egy angol cég, a CHASE RESEARCH. Ennek az egyetlen szlovákiai képviselő mi vagyunk. Termékeik a számitógépes hálózatokban, a ban­ki feldolgozó rendszerek hálózatában ismertek. Sorrend­ben a harmadik külföldi' partnerünk egy tajvani cég, amelynek egy közvetítőn keresztül áruljuk a hordozható számítógépet. Legújabban az OLIVETTI céggel szövődött kapcsolat.- Ez is egy világszerte ismert név... • Igen, európai óriás. Nálunk talán leginkább az írógé­peiről ismert, esetleg a „kalkulátorairól“. A nagyközönség csak keveset tud a bankszakmában betöltött szerepéről, ígéretesnek látszik ez a frissen indult kapcsolatunk...- Milyen formában működik a kereskedelem? • Az üzleti kapcsolatban senki semmit nem ad ingyen! Előre kell fizetni, s amit kifizetünk, már hozhatjuk is. Néha azért előfordul, hogy nincs raktáron a kifizetett mennyiség. Dehát minden nem működhet tökéletesen. Mindent, amit csak elértünk, a magunk erejéből, a magunk képességei által értük el.- Meglepő, hogy milyen praktikus és esztétikus a környezetük. A szakmai felvilágosítás... A kiszol­gálás. A PHILIPS hangrögzítőt, amit most használok, is önöknél vásároltam. Amikor bementem érdeklőd­­ni(!), a kollégájuk a lehető legrészletesebb felvilágosí­tással szolgált. Pedig akkor még nem tudhatta, hogy egyáltalán veszek-e végül valamit. Akár egy - a forgal­mukhoz képest - „filléres“ árut is... • Úgy igyekeztünk kialakítani a környezetünket, hogy az egyúttal a filozófiánkat is tükrözze. A KomBit megalaku­lása óta a minőségre törekszik. Ehhez hozzá tartozik a szolgáltatáson kívül a környezet is. Mi olcsó árukkal és olcsó árakkal nem akartunk és nem is szándékozunk operálni. A minőség és a szerviz ellenben garantált... Mielőtt elbúcsúznék és sikereket, eredményes mun­kát kívánnék, ide kívánkozik még egy utolsó informá­ció. A KomBit Computer székhelye, ahol ez a beszél­getés készült, Komáromban, a Vár sor 16-os szám alatt található. A telefon és a fax is mindig garantáltan működik. KISS PÉNTEK JÓZSEF „Az életben maradás nem lehet hiú remény“ Elszomorító, de tény, hogy kis­dedkorban lévő országunk­ban egyre növekszik a munkanélkü­liek száma. Nem ritkaság manap­ság, hogy némelyek bármilyen mun­kát elvállalnának, csakhogy fenntart­sák családtagjaikat. Sajnálatos, de vannak, akik ép­pen ezt kihasználva nemhogy nem segítenek az amúgy is szűkösen élőknek, hanem inkább rontanak helyzetükön. Miről is van szó tulajdonképpen? Szinte naponta olvashatjuk az újsá­gok apróhirdetéseiben, hogy egye-Vigyázat, szélhámosok! sek könnyű, otthon végezhető mun­kát kínálnak napi 500 koronás bevé­tellel. Ugyan ki ne akarna manap­ság, ha nem is naponta 500, de legalább 100 koronát keresni, hogy legalább egy kicsit javítson sanyarú helyzetén. A dolgok pikantériája, hogy a feltétel mindig azonos, vagy­is felülbélyegzett válaszborítékot kell mellékelni. Az ember szorult helyzetében nem nagyon foglalkozik az ilyen apróságokkal, amikor na­gyobb bevétel van kilátásban. Jómagam nem egy hirdetésre vá­laszoltam betartva az ,,aranysza­bályt", mármint mellékeltem a felül­bélyegzett borítékot. A gyors válasz nem is maradt el - hiszen az illető­nek egy fillérjébe sem került és csak pár sorból állt. Röviden felkér­tek, írjam alá a mellékelt kötelez­vényt, hogy 120 korona ellenében átveszem a pontos tájékoztatást tar­talmazó levelet, s mellékeljek egy újabb felülbélyegzett válaszboríté­kot. Ekkor már kezdeti gyanús lenni a dolog, de nem tudtam úrrá lenni kíváncsiságomon, így újfent elküld­tem a válaszborítékot, és az általam aláírt kötelezvényt. Hamarosan le is gombolhattam, a csekély 120 koro­nát az általam megcímzett és felül­bélyegzett borítékért. A levél felbon­tásakor azután megerősödött a gya­núm, hiszen egy rosszul sokszorosí­tott nyugati utazási irodák ajánlatait tartalmazó jegyzék pottyant ki belő­le. Nyilvánvaló volt számomra, hogy szélhámosságról van szó, hiszen melyik nyugati utazási irodának van szüksége erre, amikor nemcsak a nyugati, hanem a hazai utazási irodák is reprezentatív prospektuso­kat küldenek az érdeklődőknek. A jegyzékhez mellékelt levél csak fokozta dühömet. Az illető örömét fejezte ki a jó együttműködés remé­nyében (tehette, hiszen 120 koro­nám már a zsebében lapult), majd felszólított, küldjék még egy felülbé­lyegzett borítékot, amelyet majd is­mét 120 koronáért kiválthatok s ab­ban újabb információkat találok stb... Vagyis megint csak bevétel meg semmi! Illetve nem egészen, ugyanis az illető hölgy levélben arra is buzdított, hogy jómagam is hason­lóképpen járjak el, és adjak fel hirde­tést, vagyis én is ugyanúgy bolondít­­sam az embereket, mint ő engem. Ez lett volna tehát a „könnyű" biztos 500 koronás napi bevételt nyújtó házi munka. Engem azonban nem vitt rá a lelkem, hogy mások zsebé­ből szélhámossággal csaljam ki a nehezen megkeresett pénzt, főleg nem a munkanélküliekéből, akik egyébként is csak nehezen birkóz­nak meg ezzel az új helyzettel. NAGY ANDRÁS T ermelésáthelyezés Kelet- Európába Az ERP nevű, osztrák importtámo­gatási alap 1993-1994-ben 6 milliárd schillinget bocsát olyan vállalatok ren­delkezésére, amelyek termelésük helyszínét valamelyik keleti szomszéd országba kívánják áthelyezni. Ezzel az érintett üzemek kihasználnák a lé­nyegesen alacsonyabb termelési költ­ség előnyét, egyszersmind versenyké­pesek maradnának a piacon. A termelés áthelyezésével egyide­jűleg azonban a szóban forgó vállala­toknak kimutathatóan ausztriai mun­kahelyeket kell megőrizniük, vagyis a keleti olcsó áraktól veszélyeztetett ausztriai ágazatokat is védeni kíván­ják. Ennek jegyében csak az olyan vállalkozások számíthatnak az alap támogatására, amelyek a Keletre köl­tözéssel egyidejűleg Ausztriában is bizonyíthatóan beruháznak. Ezzel ki­zárható, hogy egyszerűbb átköltözés­hez nyújtsanak segítséget. A szakértők úgy vélik, az eredmény egyértelmű lesz: az olcsó munkaerő révén vonzó kelet-európai országok az egyszerűbb termékek Ausztriában nem kifizetődő előállításának színhe­lyévé válnak, míg a magasabb színvo­nalú, értékesebb árucikkek termelése Ausztriában marad, s volumenük nő. Az ERP a döntést szakértői vélemé­nyekre alapozta. Egy gazdaságkutató intézet kimutatta, hogy az osztrák ipar keleti terveinek hathatós támogatása igen fontos: enélkül nagyon nagy len­ne bizonyos ágazatokban a teljes leé­pülés, a csődök veszélye, számítani kellene aránytalanul sok munkahely megszűnésére. Felmérések mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozók szá­mára szóba sem jöhet a hazai beruhá­zás, ha az alternatíva egy keleti lehe­tőség megragadása. Ez utóbbiról nem mondanak le, inkább az előbbit adják fel. Az ERP 1993 júliusától indítja a programot, egy-egy támogatás ősz­­szege 5 és 100 millió schilling között lesz, ám egy-egy mező- vagy erdő­­gazdasági és idegenforgalmi terv akár 250 millió schillinget is kaphat. (Reuter) Még be sem költözött, máris kilakoltatták Tehetetlennek lenni annyit jelent, mint megadóan azonosulni egy megmásíthatatlan diagnózissal, belefáradni mindenféle lázadásba. A máig nem gyógyítható betegségeken nem tudunk felülkerekedni. A szklerózis multiplex idegi eredetű, eleinte részleges, majd teljes bénulást okozó betegség; a harmincas-negyvenes korosztály közül szedi áldozatait, akik állapotuk súlyosbodásával egyre inkább mások segítségére vannak utalva. Hradílek Tibor 20 évvel ezelőtt ta­lálta magát szemtől szemben a beteg­séggel, felesége családjában. Tizen­két esztendeje gondozza a tulajdon nejét is, akit szintén a szklerózis mul­tiplex kényszerített tolószékbe. A férj elutasította a tehetetlen „halálravá­­rást“, és a család betegeit megpróbál­ta kizökkenteni a depresszióból. Ez olyannyira sikerült neki, hogy optimiz­musa, segíteni akarása magával raga­dott más betegeket is. Innen már csak néhány lépés vezetett a Szklerózis Multiplex Szlovákiai Szövetségének megalakításához, amely az Egész­ségkárosultak Szövetségeinek Egye­sületén belül kezdte meg működését. Állandó költözködés után Hradílek Tibornak, a szövetség elnökének örö­mére ez év május 17-én Jozef Géci, az Egészségkárosultak Szövetségei Egyesületének elnöke egy sajtóérte­kezleten arról számolt be az újságírók­nak, hogy az SZMSZSZ-nek és az általa kiadott Remény (Nádej) lap szerkesztőségének egy irodahelyisé­get bocsátanak a rendelkezésére. Hradílek úr két nap múlva jelentkezett a kiutalt helyiség kulcsaiért, de Jozef Géci az egyesület nevében közölte vele, hogy a szövetség a helyiséget mégsem kapja meg. Valamit az előzményekről-Az egykori Rokkantak Szövetsé­gének érdekvédelmi munkáját az egypártrendszer direktív irányítása szabályozta. Az 1990-es brünni orszá­gos konferencián döntöttek e szövet­ség megszüntetéséről. A döntés nyo­mán négy kisebb szövetség jött létre: A Hallássérültek Szlovákiai Szövetsé­ge, a Népbetegségekkel Sújtottak Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Szlovákiai Uniója. A négy utódszövetség létrehozta az Egészségkárosultak Egyesületét, és csaknem 40 millió korona örökségen osztozott. A Szklerózis Multiplex Szlo­vákiai Szövetsége mostohagyermek módra egy fillért sem kapott - tudtuk meg Hradílek Tibortól, aki elmondta, hogy az egyesület Jakab téri központi épületében a mozgássérültek szövet­sége négy, a népbetegségekkel sújtottak szövetsége két helyiséget kapott. A hallássérültek szövetsége, illetve a vakok és gyengénlátók uniója kilépett a négyes kötelékből, mint aho­gyan azt később tette a mozgássérül­tek szövetsége is. A népbetegségek­ben szenvedők szövetségéből fokoza­tosan kiváltak néhányan - köztük a szklerózis multiplex, a hemofiliku­­sok, a sztoikusok stb. szövetségei. Amint azt beszélgetőpartnerünktől megtudtuk, a különvált specifikus szö­vetségek jogi szubjektivitással, saját alapszabállyal és szervezési felépítés­sel rendelkeznek. „Hamis remények nincsenek“ A beteg ember sajátságos világába nem szűrődnek be a fentiekben emlí­tett események, kulisszatitkok, tor­zsalkodások. A szklerózis multiplex áldozatainak több tucatnyi levele bizonyítja, hogy a szövetség munkája és az általa ki­adott „Remény" hetilap segít könnyíte­ni azt a terhet, amelyet immár életük végéig kénytelenek lesznek elviselni. Hradílek Tibor a lap szerkesztője a kö­vetkezőket mondta:- A problémakört jól ismerő orvosok nem egyszer bírálták a lapot: „Hogyan áltathatja így a betegeket? Nem be­szélhet nekik reményről, amikor ez a betegség mindmáig nem gyógyítha­tó“. Mindezzel jómagam is tisztában vagyok, mégis úgy érzem, senkit sem lehet élve burokba zárni, és idő előtt elfelejteni. Ha a test „engedetlensé­gén“ és betegségén nem is lehet segí­teni, a lélek egészségére azért még vigyázhatunk, s erre kötelességünk is odafigyelni. A lap olvasóit reménnyel töltik el az orvosi felfedezések, és szívesen olvassák más betegek leve­leit is, amelyeket sorra megjelente­tünk. A szklerózis multiplexesek több helyütt klubokat alapítottak Szlovákiá­ban. Közülük is említésre méltó a Má­ria Ligártová vezette tornaijai klub. Az ottani betegek magyarországi bará­tokra leltek, és a közös együttműkö­dés eredményeképpen csere gyógykezeléseken vesznek részt. A mi Reményünk felismerését adja. Hát nem érdemes ezt a munkát folytatni? Hradílek Tibortól időközben meg­tudtuk, hogy a Szklerózis Multiplex Szlovákiai Szövetsége Ligetfalun kap irodahelyiséget. A szövetség elnöke reméli, hogy egyszer mégis véget ér a vándorútjuk, és teljes mértékben összpontosíthatnak majd a „lelket gyógyító“ munkájukra..., amelyet csak azok tarthatnak feleslegesnek, akik még sosem kívánták minden földi múlandóságnál jobban magát az éle­tet SZÁZ ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents