Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

Gazdaság 1993. június 8. Tárgyilagos kép Szlovákiáról Nemzeti elfogultság nélkül Az Austria Bank konzorciumának megbízásából dolgozott ki egy jelentést Szlovákiáról a Szlovák Köztársaság Stratégiai Tanulmányok Központja és a bécsi Stratégiai Tanulmányi Intézet. A tanulmány készítőinek célja az volt. hogy minél több hasznosít­ható és fontos információt nyújtsanak a világnak erről a számára ismeretlen új országról. A tanulmány a Hospodárske noviny gazdasági napilap a múlt héten kezdte közölni teljes terjedelmé­ben. Lapunkban - rövidített formában - közöljük a legfontosabb és legérdekesebb fejezeteket e terjedelmes jelentésből. Egyes makroökonómiai mutatók 1990 1991 1992 fogyasztói árnövekedés -% 10,4 61,22 10,0 ipari termelők növekedés -% 4,8 68,9 5,3 mezóg. termelők növekedés -% 0,4 4,4 6,5 ipari reálbér -%.-6,6-27,6 6,8 munkanélküli - 1000 fő 2459 2151 2100 munkanélküliség %-ban 1,5 11,8 10,4 lakossági betétek/mld. 86,5 94,8 100,2 devizabetét mid. Sk. 8,4 13,2-ipari termelésnövekedés %-ban-3,4-10,6-10,6 mezőgazdasági termelésnöv. %-ban-7,2-7,4-11,9 bruttó hazai termelésnövekedés %-ban-2,5-15,6-6.0 Földrajzi és politikai helyzet Szlovákia egyike azon országoknak, amelyek az utóbbi két évben jöttek létre Kelet-Európábán a többnemzetiségü szövetségi államok felbomlásával. Európa kisebb országai közé tartozik 50 000 négyzet kilométeres területével és kb. ötmilliós lakosságá­val. Fővárosa a 444 ezer lakosú Pozsony. Legnagyobb városai: Kassa (236 000 lakos), Nyitra (90 000), Sároseperjes (89 000), Besztercebánya (86 000), (Zsolna (84 000). A 38 járás között jelentős különbségek vannak az iparszerkezetben, a mezőgazda­sági struktúrában, a munkanélküliségben és a lakosság összeté­telében. Az 1992-es választásokon vereséget szenvedtek a Cseh és Szlovák Köztársaság politikai rendszerének hivei, így a két győztes párt (a PDP és a DSZM) megegyezett a szövetségi álfám kettéválasztásában. 1993. január elsején életbe lépett a szövet­ségi állam megszűnését kimondó törvény. Ezt követően egyre inkább csökkent a parlamenti pártok népszerűsége Szlovákiában. Szlovákiában 1990-ben kezdődött meg a gazdasági reform. A reform alapelveit még Csehszlovákia feltételeinek megfelelően határozták meg. A reform forgatókönyve az alábbi célokat tűzte ki: privatizáció, a külkereskedelem és az árak liberalizálása, restriktiv pénzügyi, költségvetési és bérpolitika. A legfontosabb reformlépé­sek megtételére az 1990-es és 1991-es esztendő fordulóján került sor. Ekkor liberalizálták az árakat és a külkereskedelmet, vezették be a nemzeti valuta belső konvertibilitását stb. Az önállósulást követően a szlovák kormány reformjai a piac­­gazdaság megteremtésére irányulnak. A reform céljai nem változ­nak, bár a privatizációban nagyobb teret kellene kapnia a stan­dard módszereknek (közvetlen eladás, árverés). Az önálló Szlo­vákiának át kell szerveznie bankrendszerét. A Szlovák Nemzeti Bank létrehozása mellett fel kell készülnie a szlovák bankrend­szernek és hitelrendszernek azoknak a feladatoknak a betölté­sére is, amelyeket korábban a prágai központi szervek intéztek. Ipari termelés és bruttó hazai termék Párt 91/XI. 91/XH. 92/I. 92/III. 92/IV. 92/XII. 93/I. 93/II. DSZM 22 30 27 30,5 31,1 28 24 18 DBP 12 16 10 12,5 12,0 17 14 14 SZNP 13 12 10 13,4 8.8 10 9 9 KDM 16 13 15 12,5 13,5 11 8 7 ESWS+ MKDM 4 3 4 2,1 1,9 4 4 4 •• Szlovákia politikai élete lényegesen különbözik a többi poszt­­kommunista országban kialakult helyzettől. Figyelemreméltó, hogy Szlovákiában nincs radikális jobboldali, sem baloldali párt. Egyértelmű utódszervezete nincs a kommunista pártnak sem. A pártok differenciálódása azonban még egyáltalán nem fejező­dött be. A hosszú távú gazdasági növekedés feltételének minden párt a piacgazdaságot és a gazdasági reformokat tartja. Az ország önállósulásával keletkezett feszültségek megoldódását a tanulmány készítői is Michal Kováé köztársasági elnökké választásától várták. A politikai rendszert úgy ítélték meg, hogy az rövid demokratikus hagyományai ellenére is jól bírja a ránehe­zedő külső terhek nyomását és képes a kompromisszumokra. A szlovákiai kisebbségek Szlovákia lakossága túlnyomórészt szlovák nemzetiségű. Szlovákok teszik ki a lakosság 83,63 százalékát. A második legnagyobb nemzetiségi csoport a magyar lakosságé, ez 10,7 százalékot tesz ki. A többi kisebbség kevesebb, mint 1,5 százalé­kot tesz ki. Kisebbség Létszám % magyar 566 741 10,76 roma 80 627 1,53 cseh 53 422 1,01 ruszin 16 937 0,32 ukrán 13 847 0.26 német 5 629 0,11 morva 3 888 0,07 lengyel 2 969 0,06 egyéb 13 196 0,25 A legnagyobb szlovák kisebbség Csehországban él, számuk kb. 308 000. Utána Magyarország következik a mintegy 120 000 fős szlovák kisebbséggel, majd Lengyelország és Ukrajna kb. 25 000-25 000 fővel. Kisebb szlovák közösségek élnek még Ausztriában, Romániában, a volt Jugoszlávia területén, az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének alakulását élénk nemzetközi figyelem övezi A vegyeslakosságú területek nemzetiségi összetétele: Járás Szlovák % Magyar % Egyéb % Pozsony 91,1 4,4 4,5 Pozsony-vidék 91,1 7,2 1,7 Dunaszerdahely 11,3 87,2 1,5 Galánta 55,5 43,1 1.4 Komárom 25,8 72,3 1,9 Losonc 66,5 31,6 1.9 Nyitra 91.5 6,7 1,8 Érsekújvár 56,8 41.7 1,5 Léva 73,8 23,8 2,4 Rimaszombat 49,9 46,5 3,6 Nagykürtös 67,2 30,8 2,0 Kassa 90,5 4,3 5,2 Kassa-vidék 77,2 16,4 6.4 Rozsnyó 68,8 26,0 5,2 Töketerebes 57,1 39,3 3,6 A reform kezdete óta (1990) a bruttó hazai termelés értéke több, mint 20 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően csökkent az ipari termelés is. A mezőgazdasági termelés ugyanezen időszakban több mint egy negyedével csökkent. 1990-ben az ipari termelés és a bruttó hazai termék értéke 3 százalékkal esett vissza. A mezőgazdasági termelés már ebben az évben 10 százalék körüli visszaesést mutatott. A bruttó hazai termék 1991-ben kb. 20 százalékos visszaesést mutatott, ezen belül az ipari csak 10 százalékosat. Csehszlovákiában soha nem volt a múltban olyan súlyos áruhiány, mint Lengyelországban. Az ipari termelés visszaesése a volt KGST-országokba irányuló export csökkenésének tudható be. A mezőgazdasági termelés visszaesése a belpiacon sürgős pótlási igényeket váltott ki. Annak ellenére, hogy Szlovákia nagy mezőgazdasági termelést mutatott ki korábban, ez a nagyarányú termelés nem a megfelelő természeti feltételekkel bíró területek­ből eredt, hanem abból, hogy a hegyvidéki sokkal rosszabb klimatikus feltételek közt is termelt, jóval költségesebben, mint Csehország vagy Magyarország. így a belpiacról a szlovák mezőgazdasági termékeket könnyen kiszorítja az államilag támo­gatott importáru. (a szerk. megj.: Minden ország dotálja valamilyen arányban és formában a mezőgazdasági termelést. A jobb természeti feltéte­lek mellett termelő országok kisebb állami támogatás mellett is olcsóbban képesek mezőgazdasági termékek előállítására, mint a rossz feltételek mellett gazdálkodók. Ráadásul az európai országok zöme az élelmiszer- és mezőgazdasági kivitelt külön exporttámogatásban részesíti. így értendő, hogy az eleve drá­gább hazai termékeket Szlovákiában ki lehet szorítani a piacról csehországi vagy magyarországi áruval. Szlovákia védővámok bevezetését tervezi ennek megakadályozására. A tervezett 20 százalékos védővámmal el lehetne érni, hogy a hazai mezőgaz­dasági termék legyen valamivel olcsóbb az importnál.) Infláció A múlt rendszerben szigorú árszabályozás volt életben Cseh­szlovákiában. 1989 előtt átlagosan 1 százalékkal nőttek az árak évente. A rejtett inflációt azonban 3,5 százalékosra becsülték a szakemberek. 1991. január 1-jén a kereskedelmi árak kb. 85 százalékát felszabadították. A szabad árképzés kihatott Szlovákia árszínvo­nalára is. Ekkor a fogyasztói árszínvonal 25,8 százalékkal nőtt. 1991 áprilisában stabilizálódott a havi árnövekedés, 1,8 százalé­kon. 1991-ben az év végéig 58,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. 1992- ben a fogyasztói árak növekedésén mért infláció 10 százalékra csökkent. Az átlagos havi 0,8 százalékos infláció az utolsó negyedévben megnőtt. Kiváltója a további árliberalizáció volt, valamint egyes árucikkek (benzin) fogyasztási adójának megemelése. Legnagyobb arányban az árak a szolgáltatások területén nőttek (20,5 %), mivel ekkor mentek fel a még szabályo­zott lakbérek, a villanyáram és a gáz díja, a közlekedési tarifák és a telekommunikációs költségek. A termelői árak nem növekedtek, mivel általánossá vált a vállalatokban az értékesítési nehézség. Az ipari termékek ára csupán 5,3 százalékkal nőtt. 1993- ban az infláció felerősödése várható. Az év elején bevezetett hozzáaadottérték-adó már megtette hatását. Január­ban a fogyasztói árak 8,9 százalékkal növekedtek, februárban további 1,6 százalékkal. Márciusban a növekedési ütem 1 száza­lékra lassult. /r- i . .. ,, (Folytatjuk) Feldolgozta: -ts-Szabad Í J ,SÁG 5 Esély van - pénz nincs Munkanélküliség a Komáromi járásban A munkanélküliség úgy tűnik, megállíthatatlanul növekszik. Már ott tartunk, hogy az ember örül, ha egyáltalán van munkája: még akkor is, ha az sem képességeinek, sem pedig egyéb igényeinek nem a legjobban megfelelő Nehéz időket élünk. Egész családok szorulnak a perifériára, s a ma érettségizők holnap a munkaügyi hivatalban jegyeztetik be magukat. Szerencsére otthon a háztáji­ban mindig akad munka, s néha egy kis mellékes is. De hát az is kevés, a segély is alacsony - a pénz pedig egyre csak „romlik". Az emberek aggódnak, félnek. Milyen lesz a jövő? A Komáromi járás munkanélküliségi „helyzetképéről" s a kilá­balás reális esélyeiről beszélgetünk Berta János mérnökkel, a járási munkahivatal vezetőjével- Mekkora az átlagsegély összege a járásban, illetve meny­nyi a minimális és a maximális munkanélküli-segély?-Az összeg nagyon változó. A minimum 1000-1200 korona havonta, de egyes volt vállalkozóknál ez az összeg jóval kisebb is lehet A maximált segély 3000 korona: ennél többet csak az kaphat, aki átképzésen vesz részt (az átlagkereset 70 §-át), legfeljebb 3600 koronát. Az átlagsegély 1450-1500 korona ha­vonta.- Milyen a helyzet az iskolai végzősök - friss diplomások, érettségizettek, szakvizsgázók - esetében? Minek az alapján számítják ki az ö segélyüket?- Az iskolapadból máris segélyre került fiatalok pénzét az ún. „fiktív keresetből" (2000 korona, tehát még a minimálbérnél is alacsonyabb) számítják ki: ha a fiatal átképzésen vesz részt, az összeg 70 %-át kapja.- Mennyi a munkanélküli a járásban, és általában honnan kerültek segélyre?- Nyolcezer-kétszázhetvenöt munkanélkülit tartottunk nyilván áprilisban. A munkanélküliség mértéke ezzel 17,34 %-os. (Az arány egyébként a Rimaszombati járásban volt a legmagasabb, ott 20,07 % volt.) A munkanélküliek egyrészt a mezőgazdaságból kerülnek ki (nem túl sokan, de sok helyről), másrészt pedig a korábban több embert foglalkoztató vállalkozók csökkentették alkalmazottaik létszámát. A katonai szolgálati idő rövidülésével is növekszik a munkanélküli fiatalok száma. Ezenkívül a háztartás­beli asszonyok is bejegyeztették magukat, hogy a munkaügyi hivatal fizesse a biztosításukat, ahogyan a többi nyilvántartott munkanélküliét is. Az idén januártól áprilisig 2247-tel emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma a járásban - beleértve azokat is, akiket más járásban lévő munkahelyekről bocsátottak el, de állandó lakhelyük itt van. Problémákkal küzdenek a helyi üzemek, gyárak is.- Az egyik közülük a partizánskéi cipőgyár fióküzeme, amit y bezárás fenyeget: jelenleg hogy áll a helyzet?- Igen, legnagyobb gondunk valóban a cipőgyárral van. Április 28-ával nyilatkozatot adott ki a partizánskéi központú igazgató­ság, miszerint a komáromi (10-es számú) fióküzemét megszün­teti. Ennek az üzemrésznek jelenleg 1215 dolgozó alkalmazottja van, ebből 933 nő. A szülési szabadságon lévőkkel és a katonák­kal együtt a létszám 1470. Amennyiben ez a munkahely meg­szűnne, a női foglalkoztatottság fontos központját veszítenénk el a járásban, s a munkanélküliség mértéke meghaladná a 20 %-ot; a munkanélküliek számarányát illetően egy csapásra „országel­sők“ lennénk. Tárgyalásokat folytattunk a járás vezetőivel és a képviselőkkel, és megpróbáltunk változtatni a helyzeten. Decemberben és januárban két privatizációs tervezetet is benyúj­tottunk a gazdasági minisztériumba. Ezeknek is utánanéztünk. Az ügy jó úton halad, s mi azon leszünk, hogy a gyár gyorsan privatizálva legyen, és ha más név alatt is, de folyamatosan tovább működjön. A kedvező döntés azonban sajnos még nem született meg. Nézetem szerint 70 %-os esély van arra, hogy a privatizáció létrejöjjön. A fejleményekről informálni fogjuk majd önöket.- Mi a helyzet a további üzemekkel, gyárakkal?- A hajógyárból munkaerő-csökkentésről kaptunk előrejelzést. Pontos adattal nem szolgáltak, de ezzel - nézetem szerint - kb. 1 %-kal fog növekedni a munkanélküliségi mutató a járásban. Az Agrokomból is voltak kisebb elbocsátások. Tartok tőle, hogy problémák lesznek a gútai motorkerékpárgyárban is (ZMV-Kolá­­rovo). Ez idáig nem jeleztek ugyan ilyen szándékot, de az idei évben valószínűleg ott is sor kerül elbocsátásokra. Valószínűleg a további üzemekből is jön pár ember - járási viszonylatban 50-100 fővel számolunk havonta.- Mit tudnak tenni a munkanélküliség mértékének csök­kentéséért?- Mivel az idén havi 1,5 millió koronával többet fizetünk a segélyekre, a fennmaradó összeg bizony nem elég az aktív foglalkoztatáspolitikára. Ide tartoznak a közhasznú és a társadal­milag hasznos munkák, valamint az átképzések Az átképzésekre helyezzük elsősorban a hangsúlyt, mert az átképzett munkaerő­ket el is tudjuk helyezni. Jelenleg például hegesztőket képezünk a hajógyár és a CONTEXKO részére. Rendszeresen indítunk könyvelői tanfolyamot, s a tanfolyam 50 abszolvenséböl 35-40 azonnal elhelyezkedik. A többiek magánkönyvelőkként érvénye­sülnek - kiváltják a vállalkozói engedélyt. Számítógép-kezelői és titkárnői tanfolyamot is indítunk - ezen a területen is nagy az esély az elhelyezkedésre. Jó példa a fennmaradásra és a munkanélküliség csökkenté­sére a gútai PRIEMKO-ból alakult KOLNÁB parkettagyár. Most külföldi piacra termelnek. A vállalat is megmenekült, sőt a meg­lévő 68 dolgozó mellé még 12 új emberi is felvettek. A tavalyi év folyamán kötöttünk szerződést velük, és a 445/92-es törvény alapján dotáltuk az átmenetet. Az átképzéseket szeretnénk folytatni, ám ennek feltétele, hogy ne emelkedjen fel annyira a nyilvántartott fizetett munkanélküliek száma, hogy ne vigye el az egész felhasználható összeget a segélyezés...- Köszönöm a beszélgetést. SIPOSS ILDIKÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents