Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
1993. június 4. Színes Szabad ÚJSÁG 9 Orrszarvú - kálvária Szarvat - vagy életet! Az orrszarvú irtása akkora méreteket öltött, hogy az egész fajt a kihalás veszélye fenyegeti. Afrikában a vadorzás és az állatok további pusztításának megelőzése érdekében az állatvédők megkezdték az állatok szarvának lefürészelését - a vadorzókat ugyanis elsősorban a szarv csábítja. Mielőtt az orrszarvút szabadon engednék, a szarvak helyét bekenik gyantával. Az emberi mohóság nem ismer határokat. A kábítószeres bandák és egyéb bűnszövetkezetek előtt semmi nem jelenthet akadályt. A bűnös úton történő pénzszerzésnek természetesen különböző módjai vannak. Az egyik ilyen bűnös módszer azoknak a trópusi állatoknak a vadászata, amelyeknek ékességük értékes szarvuk. Főként az ázsiai népek között terjedt el az a hiedelem, hogy a szarvból készített kivonat növeli a férfi teljesítőképességet, másrészt pedig csodatévő gyógyító erővel rendelkezik. És ki ne szeretne egészségesebb, férfiasabb lenni? Egy kilogrammnyi „orrcsont“ ára éppen ezért a csillagokig szökött: 60 ezer dollárt taksál - az árfolyam attól is függ, hogy az „áru“ Afrikából vagy Ázsiából származik-e. Az orvvadászok igen kegyetlenül bánnak el orrszarvú áldozatukkal: az állatot megölik, szarvát lefűrészelik, s a tetemet otthagyják az ebek (illetve keselyük) harmincadjára. Ennek köszönhetően tavaly már csak 7300 orrszarvút tartottak nyilván a fekete kontinensen. Zimbabwe pl. 1990- ben még 2000 orrszarvúval büszkélkedhe-Megkezdödik a tortúra tett, mára viszont már csak alig négyszáz maradt az országban. Namíbia után most a zimbabweiek is úgy határoztak, hogy lefűrészelik a megmaradt példányok szarvát - így akarják az orvvadászokat leszoktatni „hobbijukról“. Az orrszarvú kihalásának megakadályozására kidolgozott tervezet nem olcsó mulatság. Állatonként kb. 1000 dollár kiadással jár - ennyibe kerül a szakmai „műtéti“ beavatkozás és a helikopter használata. Amióta a nagy testű, vastag bőrű patásokat megszabadították szarvuktól, a zimbabwei Hwange parkban lelőttek ugyan három orrszarvút a feketézők, de mint kiderült, tévedésből, mivelhogy messziről nem látták csonkaságukat. Az mindenesetre még nyitott kérdés, hogy az állatok hogyan alkalmazkodnak a szarvnélküli életmódhoz. Egy biztos: a levágott szarv újrafejlődik: évente kb. nyolc centimétert nő. Ez viszont azt jelenti, hogy súlya két éven belül elérheti akár a két kilogrammot is, ami megfelelő csáberő az orvvadászat újrakezdésére. Még nem tudni, ki (vagy mi) lesz akkor gyorsabb: az állatvédők fűrésze vagy a pénzsóvár bűnözők puskája. Aki pedig nem tartja a leghumánusabb megoldásnak a szarvak lefürészelését, annak csak enynyit: A megölt orrszarvúnál sokkal jobb a szarv nélküli élő... (k. I. nyomán -r) A ló és a tapir rokona Őspatást találtak Tizennegymillió éves öslényfogra bukkant egy balassagyarmati üzletkötő, Licskó János. A férfi hétvégi háza közelében találta a leletet s küldte a pásztói múzeumba.- Mit gondolt, amikor megtudta, hogy milyen ritka leletet talált? - faggatjuk Licskó Jánost.- Rettenetesen boldog voltam. Nem tudom megmondani, hogy miért, de amint ledörzsöltem a barnás csontról a ráragadt földet, rögtön tudtam, hogy egy őslény fogát tartom a kezemben. Nem vagyok régész, de jó pár éve olvastam erről a területről, a Párizs patak völgyéről egy cikket az Élet és Tudományban. Ebből kiderült, hogy a völgy szürke márgarétege ősi növényi és állati lenyomatokat rejt. Itt van telkem, s azóta szinte kutatok a leletek után. Most végre sikerült valami különlegeset találnom, gondoltam, s izgatottan vártam a régész véleményét. A csontdarabot a lányom vitte a pásztói múzeumba, azzal a kísérőszöveggel, hogy véleményem szerint ez egy fog. Jött is a pásztói múzeumigazgató, dr. Hir János, és személyesen gratulált, majd kérte, hogy vigyem ki a helyszínre. Égy csomó zsákot megtömött patakparti toiaaei. Nem tudom, talált-e bennük valamit. ..- Találtam bizony - mondja a helytörténeti gyűjtemény muzeológusa. - Igaz, nem olyan különös leletet, mint Licskó barátom, de számunkra igen fontos darabokat. Több millió éves egér méretű emlősállatkák fogait, halmaradványokat. A legféltettebb kincsünk mégiscsak Licskó János ajándéka, a 14 millió évvel ezelőtt élt állat zápfoga. A pásztói gyűjtemény új lelete valódi különlegesség: Európában hasonlót csupán a bécsi és a baseli múzeumban láthatnak az érdeklődők. A hatmillió évvel ezelőtt kihalt páratlan ujjú őspatás maradványa ez a zápfog.- Az ősállat neve; Chalicotherium grande, feltehetően a ló és a tapir rokona volt. Az elmúlt században a régészek nem tudtak a tőle megmaradt leletekkel mit kezdeni, úgy gondolták, két különböző állatfejé a fog- és a végtaglelet - mondja a régész. - Helmut professzor, a bécsi őslénytani múzeum régésze lebbentette fel a fátylat a rejtélyről, s írt monográfiát a furcsa keverék ősállatról. Fantáziaképet is készített róla, mely alapján a baseli természettudományi múzeumban elkészítették az állat életnagyságú makettjét. A műanyag vázat szőrrel bevonták. A feltevések szerint az állat a fák lombjával, hagymával és gyökerekkel táplálkozott, melyeket erős mellső végtagjával ásott ki a földből. Miután hátsó lába rövid volt, feltűnően hasonlított a gorillához. Dr. Hir János már magyar nevet is adott neki: lajhártapímak keresztelte.- A hivatalos névadásra és az állat bemutatására már készülök, hamarosan befejezem a cikkem, amely az Élet és Tudományban lát majd napvilágot. Kicsit félek a kollégák reakciójától. Bizonyára sokuknak nem fog tetszeni a magyar név, de miután a furcsa ősállat a tapir és lajhár keveréke volt, ezt a nevet találtam a legtalálóbbnak.-y Szabályosan, biztonsági övvel Vaddisznóval ment'üdülni A Bad Reichenhall melleti autópályán, a német-osztrák határnál a határőrök és vámtisztviselők unottan intettek továbbot az egymás követő gépkocsiknak. Azután hirtelen leállítottak egy zöld Volkswagen Golfot. A határállomás egész személyzete odasietett, mert a látvány valóban nem volt mindennapi. A vezető melleti ülésen, biztonsági övvel szabályosan bekötve, egy vaddisznó kucorgóit. A kérdésre, hova tart, a harminckét esztendős német autóvezető így válaszolt: „Klagenfurt környékén, egy erdőszéli házban foglaltam le magamnak szobát a tavaszi szabadságra, s miután nem tudtam kire bízni Saraht - mutatott rá a másfél éves vaddisznóhölgyre - elhatároztam, együtt jövünk.“ Az állatot, amelynek anyja valószínűleg felelőtlen vadászok áldozata lett, szopóskora óta neveli, és az szinte kutyához hasonlóan viselkedik - magyarázta. Elővette a szükséges okmányokat is, oltási bizonyítványokat, állatorvosi tanúsítványt. Közlekedési kihágás miatt sem marasztalhatták, hiszen sok nem vaddisznóval ellentétben, az állatot a kötelező biztonsági öv tartotta helyén. Nem volt mit tenni, a németek átengedték a határon. Az osztrákok azonban kötötték az ebet, illetve vaddisznót a karóhoz. Nem engedték be az országba, arra hivatkozva, hogy nincs erre vonatkozó fejezet a szabályzatban. A szabadságra indult német autós hiába erősködött: az ellenkezőjére sincs... (P. R.) A jegesmedve-rejtély Tíz évvel ezelőtt kanadai tudósok meg akarták számolni a Hudson-öböl környezetének jegesmedve-állományát. Arra számítottak, hogy a két-két és fél méteres, három és tíz mázsa közötti súlyú állatok az élettelen hómezön és a jeges tengerben „forró“ pontként fognak megjelenni az infravörös melegérzékelön, amit a repülőgépükbe építettek Amikor a felmérendő terület fölé repültek, a készülék nem reagált. Ezután szabad szemmel kutatták a jegesmedvéket, de hiába repültek el felettük, a készülék nem adott jelzést A tudósok meghökkentek: a jegesmedve nem sugároz ki hőt. A Jeges-tengerben megfigyeltek néhány, a parttól száz kilométerre úszó jegesmedvét. Tudták, hogy - a többi tengeri emlőssel szemben - a medvéknek nincs szigetelő zsírpárnájuk, hanem csak a bundájuk melegíti. Ez védené napokon át a fagypont körüli vízben? Vagy a szárazon, az ötvenöt fokos hidegben, viharban? Laboratóriumban oldódott meg a rejtély. Ugyanis minden szőrszál légzárványos. A legjobb szigetelőanyagok egyike! Sót, napelemként működik. A nappali fényt meleggé átalakítva továbbadja a bőrnek. Csakhogy míg a napelem nulla foknál mindössze negyvenszázalékos hatásfokkal dolgozik, addig a jegesmedveprém kilencvenöt százalékossal! A jegesmedve a legvadabb különc minden medvefaj között. Ha netán egyszerre többen is összejönnek a partra vetődött bálnatetemnél, tudomást sem vesznek egymásról. „Telezabálják“ magukat, aztán ki-ki megy a maga útjára. Kivétel a párzás ideje, amikor a hím és a nőstény keresi egymást. Legtöbbször két csupasz és vak, patkány nagyságú bocs jön a világra. Felnevelésük két és fél évig tart A téli hónapokban, mikor a víz befagy és nehezen jutnak táplálékhoz, felkeresik az emberlakta településeket, mert imádják az ételmaradékot. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy vannak időszakok, amikor a különösen erős állatok felkutatják és megölik gyenge társaikat. Ennek a furcsa viselkedésnek az a magyarázata, hogy mivel a jegesmedve olyan hatalmas és erős, hogy nincs természetes ellensége, magának kell gondoskodnia a szelekcióról. .. . A májcirrhózis fitoterápiás kezelése A májcirrhózis egy olyan szervi elváltozás, amelynek oka elsősorban a mértéktelen alkoholfogyasztás. Okozhatja továbbá egyes gyógyszerek hosszú távú fogyasztása, vírusos gyulladás, sőt, a rossz emésztés is. Ez utóbbi esetben a vastagbélben a rothadást előidéző baktériumok mérges gázokat termelnek, amelyek felszívódnak a vérbe, és erősen megterhelik a májat. Ha az emésztési zavarok több éven át tartanak, a máj már nem győzi feldolgozni a mérgeket, a májsejtek zsírsejtekké alakulnak, és elszaporodnak az összekötő szövetek. Ebben az esetben nincs más megoldás, mint megváltoztatni az életmódot, az étrendet, lemondani az alkoholról. Ha a májnak mindössze 10%-a ép és az ember pontosan betartja az orvos utasításait, rendszeresen szedi az előírt májregeneráló gyógyszereket, a máj teljesen felépül. A májcirrhózis ellen igen hatékonyak az egyes gyógynövénykivonatok. A legjobb ilyen gyógynövény a Máriatövis magja, amely a májsejtek védőanyagaként szolgáló silimarin flavonoidokát tartalmaz, ezenkívül biogén aminokat, amelyek transzmetiláció útján regenerálják a májsejteket. Máriatövis-kivonatot tartalmaz a LEGALON és a FLAVOBION. A másik hasznos gyógynövény a füstikefű, amely a máriatövis mellett a HAPABENE kivonat alapanyaga. E két gyógynövény hatását kiegészítheti az apróbojtorján, a borsmenta, az ezerjófű, az édeskömény, a zsálya és az ürömfüvek. Ezek a máj működését könnyítik, segítik az epeképződést és az ürítést. Kiváló májregeneráló teakeveréket készíthetünk a következő növényekből: 30 g orbáncfű, 30 g máriatövis, 10 g fekete örömfű, és 20 g borsmenta. Egy evőkanálnyi mennyiséget leforrázunk 2 dl vízzel, 20 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük. Naponta 2-3 alkalommal, 20 perccel máriatövis, Silibum mar ián um, pestrec mariansky étkezés előtt igyuk meg 2 dl-t, édesítés nélkül. Másik recept: 50 g máriatövis, 30 g apróbojtorján, 10 g édeskömény és 10 g citromfű. Ez a tea kevés gyomorsav, emésztési zavarok és idegesség esetén ajánlott. Elkészítése és adagolása az előbihez hasonló. __ DR. NAGY GÉZA
