Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

/ / KEDD 1993. június 29. III. évfolyam 149. szám Ára 3 korona A liberálisok javasolják JfcÚ Átértékelni a törvénytervezetet A liberálisok tegnap arról tájékoz­tatták a szlovák sajtóirodát, hogy a föld­höz és az egyéb mezőgazdaságivagyon­­tulajdonhoz való viszonnyal kapcsolatos törvény javaslata egyik paragrafusában rekonflkációs jellegű, s szemben áll a polgárok egyenjogúságával a tulajdon­joggal összefüggésben. A 229/91 Tt. számú törvény novellá­jának értelmében azon földterület, ame­lyet az állam, illetve egyéb jogi személy vett át, a mezőgazdasági területtel jogi­lag bíró személyeknek maximálisan 150 hektár mezőgazdasági, illetve 200 hek­tárnyi összterület jár. A liberálisok felhívják a parlamenti képviselők figyelmét, hogy a Vladimír Meéiar által előteijesztetl törvényújítási javaslat megsértése a világban elis­mert, valamint a gyakorlatban érvény­re juttatott jogoknak. Ebből kifolyólag a liberálisok a mezőgazdasági föld-, va­lamint az erdőterület institúciójával összefüggő valamennyi közbelépést po­litikai és gazdasági beavatkozásnak vélik a tulajdonjog szabadságába. Mind a for­mát, a tartalmat, mind pedig a mennyi­séget illetően. A liberálisok ellenzik azon politikai befolyásokat a tulajdonformák transz­­formálásába, valamint azok érvényesíté­sére, amelyek fékezik az egész folyama­tot, illetve a megfékezés bármilyen for­májával gátolják a visszaadandó föld- és erdőterületeket. (susla) Szlovák—orosz gazdasági együttműködési társaság alakult Szeptemberben államközi szerződés Hivatalos munkalátogatáson tartózkodik Szlovákiában az orosz kor­mány küldöttsége, amelyet Oleg Lobov, az orosz kormány alelnöke ve­zet Tegnapi pozsonyi tartózkodása során találkozott Vladimír Meciar kormányfővel, valamint Michal Kovái köztársasági elnökkel is. A megbeszéléseken elsősorban a két ország közötti gazdasági együttműkö­désről volt szó, amelyet mindkét fél igen fontosnak tart. Pozitívan értékelték, hogy megalakult az orosz—szlovák gaz­dasági együttműködési társaság, amely­nek a munkáját mindkét országban az il­letékes gazdasági minisztériumok garan­tálják, s amely elsősorban a kőolaj- és földgázfeldolgozás, a gép- és vegyipar, a fakitermelés és -feldolgozás, valamint a mezőgazdaság területét öleli fel. Ugyan­az MPP is tiltakozik csak mindkét fél azt szorgalmazza, hogy a kormányzati szinten kívül a társaság munkájába nem kormányszintű gazda­sági szervezetek is bekapcsolódjanak. Külön kiemelték a kormányszintű tár­gyalásokon azt, hogy a két ország gazdag történelmi, kulturális hagyományai, va­lamint a sok gyógyforrása miatt igen si­keresen fejlődhetne a turizmus, illetve a fürdőhelyek és a gyógyszanatóriumok közti együttműködés is. Oleg Lobov orosz kormányalelnőköt A kormányé a felelősség Vladimír Meéiar vasárnapi felszólításával kapcsolatban, mely szerint a magyar politikai erőknek Szlovákiában van míg egy nagy lehetőségük bebizonyítani, hol is állnak, milyen is viszonyuk hazájukhoz, csak annyit kell tenniük, kinyilvánítják támogatásukat Szlovákia eruópa tanácsi tagságát illetően, véleményt nyilvánítóit a Magyar Polgári Párt is. A. Nagy László, a párt elnöke el­mondta, az MPP semmilyen írásos nyi­latkozatot nem ad ki, mivel már febru­árban megjelentették álláspontjukat e kérdéssel kapcsolatban. Az állásfogla­lásban pedig egyértelműen leszögez­ték, hogy amennyiben a szlovák kor­mány garanciákat vállal az emberi és kisebbségi jogok betartására az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlásai alapján, az MPP támogatja Szlovákia felvételét az Európa Tanács­ba. Az MPP ugyanezt az álláspontját prezentálta Michal Kováénak írt május 17-i levelében is, amelyet ugyancsak el­juttatott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is. „Ezzel szemben — szögezte le A Nagy László — sem a szlovák kor­mány, sem a parlament nem tett egyet­len lépést sem, amely arra engedne kö­vetkeztetni, hogy hajlandó betartani az ET ajánlásait.” A. Nagy László kifejtet­te azt is, a szlovák kormányfőnek kelle­ne először kijelentenie, lojális Szlovákia összes polgárával szemben, s azt is, kor­mánya be fogja tartani ígéreteit az ET ajánlásaival kapcsolatban. Mindez azonban ez idáig nem történt meg. Pe­dig a kormánynak több mint négy hó­nap állt rendlekezésére rendezni az em­lített kérdéseket. A Nagy László szerint ennek követ­keztében senki más, csak a szlovák kor­mány és a szlovák parlament vonható felelősségre mindazért, ami most Szlo­vákia európa tanácsi felvételével kap­csolatban lejátszódik. -is-Michal Kováé köztársasági elnök arról is tájékoztatta, hogy Szlovákia szeretne mihamarabb bejutni az Európa Tanács­ba, amit jelenleg Magyarország gátol, annak ellenére, hogy Szlovákia betartja az emberi és kisebbségi jogokat, az or­szágban nem dúl a nacionalizmus, nyu­galom és béke uralkodik a magyarok és a szlovákok között. Michal Kováé orosz vendégének elmondta, szerinte a szlo­vák kormány az európai normák felett biztosít jogokat a Szlovákiában élő ki­sebbségeknek. Leszögezte, örömmel veszi tudomá­sul, hogy Oroszország és Szlovákia kö­zött a bilaterális szerződést már szep­temberben aláírhatják, ami biztosan hozzájárul Európa stabilitásához. Felhívás Tisztelt Szülők, Pedagógusok! Újabb kísérlet történt arra, hogy eddig megmaradt magyar iskoláink­ban és osztályainkban gyermekeink ne tanulhassanak anyanyelvükön. Az SZK oktatási minisztériumának az ún. alternatív oktatási nyelvű iskolák léte­sítését szorgalmazó tervezete — amely szerint a magyar iskolákban és osztályokban magyarról szlovákra vál­toztatnák egyes tantárgyak oktatási nyelvét — kultúránk alapkövét: az anyanyelvi iskolát akarja tőlünk el­venni. Kérjük Önöket, hogy a tanévzá­rón a szülők minél nagyobb számban vegyenek részt, az iskolatanácsok és szülői tanácsok testületileg is. Tiltako­zásunknak 1993. június 30-án 9 óra­kor egy perces figyelmeztető csenge­téssel vagy harangozással adjunk nyo­­matékoL Legyen ez kinyilatkoztatása annak, hogy készek vagyunk egysége­sen megvédeni iskoláinkat. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elöljárósága i________A Csemadok OV Elnöksége^ Oleg Lobanovot és küldöttségét fogadta a szlovák kormányfő, Vladimír Meéiar is (TA SR felvétele) Kevés a föld iránt érdeklődő Csak a szövetkezet a megoldás? A mezőgazdasági földmffvesszövetkezetek transzformációjának kér­déskörével foglalkoztak a szakemberek tegnap, egy Nyitrán lezaj­lott szemináriumon. A transzformációs folyamatot szabá­lyozó törvényekről tartott előadást a résztvevőknek Milan Stefano vié parla­menti képviselő, a pozsonyi Komensky Egyetem jogi karának professzora. Sze­rinte Szlovákiában egyre terjed az a vé­lemény, hogy a szövetkezeti forma a mezőgazdasági termelés legmegfele­lőbb formája. Stefanoviő beszámolt Szlovákia spe­cifikus helyzetéről, ahol nagyon fel­aprózottak a földbirtokok, s a több ezer tulajdonos közül nagyon kevesen mu­tatnak érdeklődést a rajtuk való gazdál­kodás iránt. Elmondta, hogy a vizsgála­tok azt bizonyítják, a mezőgazdasági vállalkozók száma csak három százalé­kát teszi ki az összes mezőgazdasági dolgozónak. Ha sikeresek akarnak len­ni, nagyobb területen kell gazdálkodni­uk, és ha állattenyésztéssel foglalkoz­nak, megfelelő és megbízható szerződé­ses viszonyt kell létrehozniuk a megren­delőkkel. „Ezen a téren a törvényhozás nagyon hiányos, fékezi a mezőgazdasági magángazdaságok fejlődését” — mond­ta Milan Stefanovií. A résztvevők megismerkedtek a transzformációs törvény módosító ja­vaslataival, amelyek megfelelnek az új kialakult helyzetnek, a gazdaság és a piac fejlődésének. A közeli napokban fogja tárgyalni a parlament ezt a kér­déskört. Egyébként a Liberális Párt más véle­ményen van a mezőgazdaság helyzeté­vel kapcsolatban, melyről lapunk egy másik cikkben számol be. Meciar választ kapott a magyar politikusoktól 4-Vladimír Meéiar szlovák kormányfő vasárnap esti szokásos tévés monológjában fel­szólította az Együttélés és az MKDM parlamenti képviselőit, tegyék végre jóvá eddigi bűneiket, s írjanak gyorsan levelet az Euró­pa Tanácsnak és kérjék benne Szlovákia minden feltétel nélküli felvételét e szervezetbe. E felszólításra reagálva tegnap közös sajtóértekezletet tartott Pozsonyban, az Együttélés szék­házában a két magyar parlamenti politikai mozgalom vezetése, hogy ismertesse a kormányfő által elmondottakkal és Szlovákia eu­rópa tanácsi tagságával kapcsola­tos véleményét és politikai alapál­lását. Duray Miklós, az EPM és Bu­­gár Béla, az MKDM elnöke is hangsúlyozta: a szlovákiai magyar politikai erők egyike sem akarja, hogy a Szlovák Köztársaságot ne vegyék fel az Európa Tanács tag­jává. Éppen ellenkezőleg. Min­dent megtesznek azért, hogy Szlo­vákia minél előbb teljesítse azo­kat a feltételeket, amelyek előse­gítik rendes tagságát e szervezet­ben. Ennek érdekében az elmúlt hónapok során számos megbeszé­lést kezdeményezett e két politi­kai mozgalom a szlovák pártokkal gozva a törvény alapelvei. A szlo­vák parlament gyakorlata, hogy szinte minden törvényt gyorsított eljárásban terjeszt a parlament elé, tehát nem léteznek hozzá alapelvek, s azok végig sem men­nek a megtárgyalási folyamaton. Szlovákia nem volt hajlandó nyíl­tan és tételesen elkötelezni magát az ET feltételeinek teljesítése mellett, ezért az ország tulajdon­képpen az Európa Tanács norma­­rendszerének nem hajlandó alá­vetni magát. Annak ellenére sem, rtfs ha a szlovák kormány és parla­ment kijelenti egy nyilatkozatban, hogy az ET 1201 -es Ajánlása ér­telmében jár majd el a jövőben, mert az ilyen kijelentés senkit nem kötelez semmire, mert még időhöz sem kötődik. Az embeijo-7 0<\y/W. fit® Ug, /h<L Szlovákia európaiként lépjen az ET-be! és mozgalmakkal, törvénymódo­sító javaslatokat nyújtottak be, egyeztető tanácskozásokat kértek a kormány illetékes szerveitől, mégis elutasításra találtak. Sem­milyen jelét nem adta a szlovákiai végrehajtó hatalom és törvényho­zás annak, hogy teljesíteni akarja azokat a feltételeket, amelyeket az ET feladatul szabott neki. Az MKDM és az EPM még május-­­ban beterjesztette az anyakönyvi, a közigazgatási és a nyelvtörvényt módosító javaslatot, melyet a par­lament elnöke visszautasított, mondván, nincsenek hozzá kidol­Annál érdekesebb volt ez az érv, hogy létező törvények egy-egy cikkelyét módosította volna csu­pán... S pont amikor e visszautasí­tást és hiányosságot hangsúlyozta a szlovák politika, egyik napról a másikra tűzette napirendre ugyanez a parlament (és házel­nök) a keresztnevek és vezetékne­vek használatáról szóló törvényt (a kormány javaslatát). E tör­vényjavaslat annyira ellentmon­dásos volt, hogy a napirendről va­ló levételét végül maga a parla­ment elnöke is megszavazta. Az EPM és az MKDM szerint i/J n*( hogy kimondottan figyelmeztet­ték rá az ország politikai vezeté­sét. Duray Miklós úgy tette érthe­tővé a jelen helyzetet, hogy el­mondta: még a szövetségi Cseh­szlovákia fogadta el 1991 elején az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkot­mánytörvényt, melyben az is le lett szögezve, hogy 1991 végéig minden hatályos törvényt ezen al­kotmánytörvény kitételeihez iga­zítanak. Ez azonban máig nem történt meg. A kisebbségek ebből okulva tehát nem érhetik be azzal, [yyf C ^ fa gi alkotmánylevél rendelkezései­nek szempontjából tulajdonkép­pen törvényen kívüli helyzet van Szlovákiában, mondta Duray. Az ország minden polgárának az az érdeke, hogy az Európa Tanácsba egy, az európai elvárásoknak megfelelni képes ország kerüljön be. Lapunk kérdésére, miként vé­lekednek a magyar politikusok ar­ról, hogy Szlovákia újfent hangsú­lyozni kezdte szuverenitása jelen­tőségét és a kisebbségi kérdés bel­­ügyként való kezelését, Duray azt válaszolta: maga Meéiar bizo­) if lh 1 ^ í nyitotta romániai látogatásával, hogy ezt a tézist maga sem hiszi el. Iliescu román elnökkel ugyanis éppen a magyar kisebbséggel kap­csolatos kérdésekről tárgyalt, s ebben az ügyben keres a két or­szág egymásban támogatót. Du­ray arra is rámutatott: Romániát szerte a világban úgy könyvelik el, hogy ott megsértik a nemzeti ki­sebbségek jogait, sőt etnikai tisz­togatást hajtanak végre. Szlováki­át pedig egyáltalán nem tünteti fel kedvezőbb színben a világ előtt, ha a kisebbségi kérdés megoldása érdekében ezzel az országgal szö­vetkezik. Bugár Béla úgy összegezte Szlovákia európa tanácsi felvéte­lével kapcsolatos véleményét, hogy a belépést lehetővé tevő ajtó kulcsát a szlovák kormány tartja a kezében. Csak rajta múlik, mikor helyezi a zárba és fordítja el azt. Ez a kulcsfordítás egyben politi­kai fordulatot is jelentene: az ET feltételeinek tényleges teljesíté­sét. -ngyr­(L

Next

/
Thumbnails
Contents