Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28. Alois Mock osztrák külügyminiszter az Emberjogi Világkonferencia zárónapján elége­detten lobogtatja a záródokumentumot, amely a „Bécsi Deklaráció" elnevezést viseli (Telefotó: TA SR/AP) Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát Amerikai rakétatámadás Bagdad ellen Az Egyesült Államok rakétatámadást .ólézeit szombaton az iraki főváros, Bag­dad ellen, megtorlásul egy Bush ellen tervezett merénylet miatt. Colin Powell amerikai vezérkari főnök elmondta: összesen 23 Tomahawk típusú rakétát lőt­tek ki az iraki titkosszolgálat bagdadi I »hadiszállására a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben állomásozó rakétahordozókróL A jelentés szerint a Tomahawk raké­ták lakónegyedeket is eltaláltak. A CNN televízió helyszíni tudósítást sugárzott az eseményről. William Clinton ameri­kai elnök tegnapra virradóra közölte, hogy a Bush elleni merényletet egy gép­kocsiba rejtett bomba segítségével akar­ták végrehajtani. Les Aspin védelmi miniszter szerint a támadást követő károk felmérése után döntenek egy esetleges újabb csapásról. Aspin szerint a támadás nem irányult a lakosság ellen, hanem a rendszer ellen. Közölte, hogy a rakétákat a Peterson torpedórombolóról és a Chancelorsville cirkálóról indították. Az iraki polgári vé­delem illetékese szerint a rakétatáma­dásnak 5 halálos és 4 sebesült áldozata van a civil lakosságból. Az iraki vezetés gyáva agressziónak minősítette az ame­rikai lépést. A legfőbb iraki hatalmi szerv a Forradalmi Kormányzótanács által kiadott közlemény szerint az akciót Washington válasznak szánta az ENSZ- embargóval szembeni iraki helytállásra. A dokumentum leszögezi: abszurdok és alaptalanok azok az állítások, hogy Irak­nak köze volt a korábbi amerikai elnök, George Bush elleni áprilisi kuvaiti me­rénylet-kísérlethez. Ezeket a vádakat a kuvaiti vezetés dolgozta ki, együttmű­ködve az amerikai titkosszolgálattal — áll a közleményben. A brit kormányfőt előzetesen tájé­koztatták az amerikai tervekről és John Mqjor teljes támogatásáról biztosította a katonai akciót. Major jogosnak minő­sítette az amerikai lépést. Az izraeli kormány helyeselte az Irak­ra mért csapást, és reményét fejezte ki, hogy Bagdad nem lesz képes komoly vá­laszadásra. Franciaország megérti az Egyesült Államok reagálását a tervezett merényletre, de ezt kizárólag amerikai ügynek tekinti. Az orosz külügyminisz­térium jogosnak minősítette a Bagdad ellen intézett amerikai támadást. Auszt­ria külügyminisztériuma támogatja az USA lépését, éppúgy mint a többi nem­zetközi intézkedést, amely a terrorizmus ellen irányul, amennyiben a terrorcse­lekményeket állami szervek támogatják. Az osztrák vélemény szerint az amerikai akció a nemzetközi terrorizmus ellen tett lépés volt. Vasárnap közép-európai idő szerint este 22 órára az Egyesült Államok kéré­sére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését. A tanács­kozáson Washington ENSZ-nagykövete tájékoztatja a testületet a „törvényes ön­védelemre” vonatkozó, Irakkal kapcso­latos álláspontról. Hírek szerint a diplo­mata ugyanakkor nem szorgalmazza a BT utólagos jóváhagyó döntését az egyoldalú amerikai akcióhoz. Kivonták a MIG-eket Oroszország kivonta MIG-23-as vadászgépeit a Japán által visszakövetelt Kuril­­szigetek egyikéről, Etorofuról. Borisz Jelcin még tavaly megígérte, hogy az orosz katonaság elhagyja a vitatott területeket, és csak a határőrség marad ott. A második világháborúban elcsatolt szigetekkel kapcsolatos hír az is, hogy Bur­­bulisz, az orosz elnök tanácsadója szeptemberben Japánba megy Jelcin tokiói útjá­nak előkészítésére. Az orosz elnök már kétszer elhalasztotta japáni látogatását. (MTI) A felkelők kiegyeztek Alijevvel Azeri ofTenzíva Karabahban Szüret Guszejnov azerbajdzsáni fel­kelő csapatai Gejdar Aljjev parlamenti elnök oldalára álltak. Alijevet a parla­ment az elnöki jogkörök gyakorlásával is megbízta. A felkelő csapatok Bakuba érkeztek, ahol Guszejnov találkozott Alijevvel. Guszejnov kijelentette, paran­csot adott csapatainak, hogy távozzanak Bakuból és vonuljanak Hegyi Karabah legveszélyeztetettebb arcvonalaira. Sza­vai szerint a karabahi háborút rövid úton be kell fejezni, és fel kell szabadí­tani minden megszállt területet. A vé­delmi minisztérium rendeletet adott ki, amely szerint a felkelő alakulatok ezen­túl a nemzeti hadsereg részét képezik. Megfigyelők szerint a felkelők vezé­rét magas tisztséggel bízzák meg, szó esett a kormányfői posztról is. A megbe­széléseket Alijevvel tovább folytatják. Az azeri hadsereg szombaton offen­­zívába lendült Hegyi Karabahban. A ka­rabahi légvédelem lelőtt egy azeri repü­lőgépet. Az örményeket meglepte az azeri támadás. Az örmények csak most vonják össze csapataikat. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Az utolsó pillanatban A bécsi emberjogi világkonferencia zárónapján az utolsó pillanatban fogadták el a záródokumentumot. Erre pénteken a késő éjszakai órákban került sor. A dokumentum ajánlást tesz az ENSZ közgyűlésének, hogy legközelebbi, idei őszi ülésén vizsgálja meg az emberjogi főbiztos tisztsége létrehozásának lehetőségét. A dokumentum felszólítja a világ országait, hogy folytassák törekvésüket egy nemzetközi bíróság létrehozására, amely az emberi jogok, a nők helyzete, a ki­sebbségek és az őslakosság ellen elkövetett súlyos bűncselekmények fölött ítél­kezne. A konferencián az emberi jogi főbiztos tisztségének létrehozásáról a dél­utáni órákban egyeztek meg. Maglajt a szerbek és a horvátok közösen ágyúzzák Tudjman nem akar ENSZ-katonákat A szarajevói óvárosban szomba­ton 7 embert — kivétel nélkül tizenéves fiatalokat — ölt meg és sokakat megsebesített egy be­csapódó tüzérségi lövedék —je­lentette a bosnyák rádióra hi­vatkozva a Reuter és az AFP. Ajúnius 15-én létrejött tűzszünet óta ugyanakkor viszonylagos tűzszünet van Szarajevóban, lényegesen csökkent a tűzpárbajok hevessége, szórványos lö­völdözések azonban előfordulnak. A közép-boszniai Maglaj városát együttesen ágyúzzák a szerb és a horvát A Bagdad elleni támadást élesen el­ítélte Irán. A teheráni parlament kül­ügyi bizottsága a lépést nyílt agresszió­nak minősítette. Olaszország megértés­sel fogadta az amerikai lépést és a nem­zetközi terrorizmus elleni tettnek minő­sítette. II. János Pál pápa elzárkózott a Bagdad elleni támadás kommentálásá­tól. Újjáépítési munkálatok után a pápa megnyitott egy amerikai templomot Rómában és a hívőkkel a szenvedőkért mondott imát. (MTI, TA SR) Szoborpark A Budapesti Búcsú alkalmából va­sárnap megtartották a szocialista szob­rok országos „seregszemléjét" a budaté­­tényi szoborparkban. A fővárosi közgyű­lés 1991 decemberében döntött az egyes politikai szobrok lebontásáról, és a kije­lölt parkba történő áthelyezéséről. A szabadtéri szobortárlat Eleöd Ákos épí­tész tervei alapján valósult meg a XXII. kerületben. A költségek 62 millió forint­ra rúgtak, ebből 13 millióba került a bontás és a szállítás. A szoborparkot hi­vatalosan augusztusban nyitják meg. A Budapesti Búcsú keretében „ha­gyományos szocialista ünnepséget" ren­deztek Lenin-képekkel, úttörőkkel és bombasztikus jelszavakkal. A szobor­parkban található egyébként a Lenin­­szobor a Hősök teréről, Osztapenko és Steinmetz parlamentőrök szobrai és má­sok. A búcsú idején telefonfenyegetés ér­kezett, amely szerint felrobbantják a szo­borparkot. Ennek ellenére az „ünnepsé­get " megtartották. erők. A Gorazsdéba tartó élelmiszer­szállítmányt a szerbek ismét feltartóz­tatták. Lord Owen, az EK boszniai közvetí­tője egy francia lapnak adott interjújá­ban közölte: Szomorú, hogy nem sike­rült tisztességes megoldást találnunk, de nem szabad abbahagynunk a béke kere­sését azért, mert az nem lesz tökéletes. Az EK-megbízott sürgette, hogy Izetbe­­govics boszniai elnök vegyen részt a genfi tárgyaláson, fogadja el a kompro­misszumos megoldást. Owen szerint a béketervnek van bizonyos esélye a meg­valósításra, arra, hogy a boszniai moha­medánok elfogadják. Szombati jelentés szerint a boszniai államelnökség tagjai­nak többsége elutazott Brüsszelbe, de Izetbegovics nélkül. Frapjo Tudjman horvát elnök a hét végén azzal fenyegetőzött, hogy átérté­keli Boszniával szembeni politikáját, ha a bosnyák hadsereg nem hagy fel a hor­vát lakosság elleni agresszióval. Tudj­man ugyancsak nyilatkozott az ENSZ- békefenntartó erők mandátumának meghosszabbításáról. Azt mondta, hogy hosszabbítsák meg egy hónapai a kéksi­sakosok mandátumát s ez idő alatt a szerbeknek alá kell írniuk a Vance-ter­­vet. A horvát nemzetbiztonsági tanács, amelynek Tudjman az elnöke, teljes egészében el akarta utasítani az ENSZ- csapatok mandátumát, amelybe csak feltételesen egyezett bele. Nacionalista paktum A román baloldali kormánypár­tok hivatalosan bejelentették, hogy paktumot kötöttek a kommunisták­kal és az ultranacionalistákkal, ezen belül az antiszemita csoportosulá­sokkal is. Erre a lépésre azért került sor, hogy a kormány ellenállhasson az egyre erősödő centrista ellenzék­nek. Ez az első eset, hogy a Demok­rata Nemzeti Megroentési Front megerősítette ezt a paktumot. Az ilyen koalíció létrehozását romániai politikai elemzők már korábban megjósolták, mert a baloldali kor­mány csak ily módon tarthatja fenn magát. A paktumot a Szocialista Mun­káspárttal, az antiszemita Nagy Ro­mán Párttal és az idegengyűlölő ma­gyarellenes Román Nemzeti Egység­párttal kötötték meg. Bakuban a Nemzeti Front épülete előtt tüntettek Elcsibej elűzött elnök hívei A felkelő csapatok később A lijev ideiglenes elnökkel kiegyezlek és Elcsibejt végképp megfosztották elnöki tisztségétől (Telefotó: TA SR/AP) AbHÁZ részről azzal vádolták a grúz csapatokat, hogy 7 polgári személyt öltek meg és 19-et megsebesítettek az Ocsam­­csira város elleni tüzérségi támadás során. A grúz hadsereg ezzel szemben azt állítja, hogy az abházok Szuhumi lakónegyedeit támadták Grad rakétákkal. A FRANCIA gazdasági miniszter egyetért Jacques Attalinak, az EBRD el­nökének döntésével, miszerint lemond tisztségéről. A miniszter szerint Általi azért mondott le, mert legfontosabbnak a bank jövőjét tartja. A uSZTRIA 1994 júniusában népsza­vazást rendez arról, hogy az ország be lép­jen-e az Európai Közösségbe. A népszava­zással egyidejűleg megrendezik a választá­sokat is az Európa Tanácsba. JlRÍ SVOBODA, a Cseh—Morva Kommunista Párt elnöke lemondott párt­tisztségéről és úgy döndött, hogy elvonul a politikai életből. Nem vett részt a hét vé­gén Prostéjovban megrendezett pártkong­resszuson sem, csupán levélben búcsúzott el a párttagoktól. Az USA Oroszországtól négy atom­reaktort vásárol 20 millió dollár értékben. A Topaz-2 típusú reaktorok áramot fej­lesztenek az űrhajókon és jól beváltak. Áz orosz reaktort tanulmányozza az amerikai légierő és az elsőt közülük 1995-ben akar­ja földkörüli pályán is kipróbálni. N émetország 53 millió márka pénzügyi segélyt nyújt Grúziának. Ezt a német együttműködési tárca vezetője ígérte meg a Bonnban látogatáson tartóz­kodó Sevardnadze grúz államfőnek. Grú­zia közvetlenül 30 millió márkát kap, 20 millióért élelmiszereket, 3 millióért pedig műszaki berendezéseket kap. Az ODERA menti Frankfurtban a helyi rendőrség betiltott egy újnáci gyü­lekezetét, amelyen fiatal Hitler-pártiak Németország multikulturális jellege el­len akartak tiltakozni. Az újnáci ifjúsági szervezet vezetői bejelentették, hogy fontolóra veszik mozgalmuk feloszlatá­sát, mert már képtelenek ellenőrizni tag­jaik tevékenységét. A GÖRÖG rendőrség letartóztatott 4500 albán illegális bevándorlói. A ható­ságok döntése szerint a bevándorlókat ki­utasítják az országból. A razziát az illegális bevándorlók ellen tovább folytatják. Gö­rög adatok szerint jelenleg 200 ezer albán tartózkodik az országban, ami a lakosság 2 százaléka. Az AMERIKAI védelmi minisztéri­um bejelentette, hogy szankciókat vezet be olyan orosz oégek ellen, amelyek meg­szegték a rakéta-technológia kivitelének tilalmáról szóló egyezményeket Az USA azt a rakéta-üzletet akarja megakadályoz­ni, amely alapján Oroszország 250 millió dollár értékben szállítana rakétákat Indiá­nak. L eNGYHjORSZÁGBAN a Szolida­ritás szakszervezet megtartotta5.kongresz­­szusát, amelyen úgy döntöttek, hogy a par­lamenti választásokon saját jelölteket állí­tanak. A Szolidaritás nem lép koalícióra más politikai erőkkel, annak ellenére, hogy Walesa elnök felszólította őket, se­gítsék a reformok támogatására létreho­zott Pártonkívüli Tömböt. SzOLZSENYICIN közismert orosz író visszatér hazájába. Feleségének közlé­se szerint két évtizedes emigrációja után az USA-ból jövőre települ vissza Oroszor­szágba, amint elkészül háza, amelyet Moszkva közelében építtet. RaDOM lengyelországi városban a feldühödött tömeg megtámadta Jacek Kurort munkaügyi miniszteri A minisztert a Szolidaritás helyi szervezetének tagjai mentették ki szorult helyzetéből. Lengyel­­országban a reálbérek 1989 óta 30 száza­lékkal csökkentek és az infláció csak tavaly 50 százalékos volt. Az incidensre a radomi 1976 évi munkásfelkelés évfordulóján ren­dezett ünnepségen került sor. K aDHAFI líbiai vezető levelet kül­dött Jelcin orosz elnöknek, amelyben cá­folja, hogy 80 tonna rakéta-üzemanyagot rendelt volna Oroszországtól. Mint ko­rábban közöltük, Ukrajnában egy orosz üzemanyag-szállítmányt foglaltak le, amelyről azt állították, hogy Líbiába irá­nyult. AnGOLÁBAN bejelentették, hogy az UNITA felkelőt elfoglalták a Luanda fő­város közelében fekvő katonai támaszpon­tot. A támaszpont egy vízierőmű közelé­ben van, amely a fővárost látja el árammal. A hajnali támadás során az UNITA fegy­veresei 9 kormánykatonát lőttek le és 4 zászlóaljat kényszerítettek visszavonulás­ra. A rádiójelentés szerint a lázadók to­vább nyomulnak előre a főváros felé.

Next

/
Thumbnails
Contents