Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

1993. június 3. Napjaink Szabad ÚJSÁG 5-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ A cégérnek is kell cégér? A jó reklám fél siker ................ Hi A minap, május huszonhatodika és huszonnyolcakká között, SIGN PRA­GUE 93 címmel, reklámcégek nem­zetközi találkozója zajlott Csehország fővárosában, Prágában, a Vásárvá­rosban, a volt Művelődési és Pihenő­park területén. A jó reklám, vallják a szakemberek, aranyat ér. Jó reklámmal, mondják a hozzáértők, legalábbis ideig-óráig, még a szerényebb minőségű árura is könnyebb vevőt, ügyfelet találni. A jó reklám tehát fél siker. A „sign“ kifejezés a szótár szerint jelet, jelzést, cédulát jelent. A szó tehát a gyakorlatban - külső és belső - reklámot jelent, azaz, minden olyan feliratot, reklámot, jelzést, amivel töb­bek között boltok kirakatain, üzletek ajtaja fölött, középületek falán, a közu­tak mentén, tömegközlekedési cso­mópontokon, intézmények, hivatalok bejáratánál... vagyis szinte minde­nütt, a mindennapi életben lépten­­nyomon találkozhatunk. A „sign“ tehát a kommunikáció és az azonosítás egyik igen hatásos módja, eszköze. .. Ezerkilencszáznyolcvannégyig a különféle szimbólumok, feliratok és jelzések Nyugat-Európában is kézzel készültek. Kilenc évvel ezelőtt azon­ban a technika, a haladás betört a rek­lámiparba is. A számítógépek alkal­mazása valósággal forradalmasította Reklám, reklám hátán (A szerző felvételei) a mára már tényleges iparággá bővült szakmát is. A reklámkészités gyors fejlődése eredményezte az első ilyen irányú szakkiállítást is, melyre Sign Europe néven 1986-ban került sor Hollandiá­ban. A rendezvény rendkívül sikeres­nek bizonyult. Éppen a - nagyon so­kak által egyáltalán nem is remélt - sikeren felbuzdulva határozta el az Expoconsult cég is a reklámipar fej­lesztésének támogatását, s egyúttal Európa más országaiban is, a hollan­diai seregszemléhez hasonlatos terü­leti szakkiállítások rendezését tűzte ki célul. Nos, az Expoconsultnak a speciális reklámkiállítások és -szakvásárok szervezése és közvetlen rendezése a fő feladata. Ezek a nagyon is specifi­kus, célirányos rendezvények a szak­emberek egy bizonyos rétegét céloz­zák meg, kizárólag bizonyos szűk, a reklámkészítő szakmával közvetle­nül foglalkozó csoportok számára ké­szülnek. Mindezek mellett persze a cég, az Expoconsult Publishers ré­vén szakfolyóiratok és tematikus könyvek kiadását is szorgalmazza. Az Expoconsult ezen túlmenően termé­szetesen különböző konferenciák szervezését is felvállalja. A cég 1982-ben alakult. Nem vélet­len, hogy a már említett, első, Food Ingredients a Sign nemzetközi szakki­állítást éppen az Expoconsult szer­vezhetne. Egy esztendővel később a társaság már más országokban is vállalta bizonyos akciók rendezését. A szakkiállításokra többnyire az eu­rópai és ázsiai földrészen került sor. Az Expoconsult pozíciói megerősíté­sére, Európa öt országában - Spa­nyolországban, Franciaországban, „Hozzánk gyere, kiskomám“ Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában - és Szingapúrban fiókcéget nyitott. A cég egyre terjesz­kedik. A közelmúltban kebelezte be például az Expoconsult Singapure az United Exhibition vállalatot, s ezáltal Ázsia egyik - ha talán nem is kizárólag - legnagyobb reklámkiállítás-szerve­­zőjévé lépett elő. A céget 1990-ben megszerezte a szerteágazó üzleti tevékenységgel foglalkozó United Newspapers nem­zetközi érdekcsoport, amely kiadói és egyéb információszóró tevékenység­gel is foglalkozik, s amelynek jelentős érdekeltségei vannak a kiállítások szervezésében nem csupán vén kon­tinensünkön, hanem többek között az Amerikai Egyesült Államokban és szerte a világban másutt is. Az United Newspapers nemzeti és regionális reklámújságokat is kiad. A szakmai összekapcsolódással mindkét fél jól járt. Az United Newspa­pers jól működő, megbízható céget kapott, az Expoconsult meg ezáltal újabb, számára eddig hozzáférhetet­len, vagy még meg nem hódított, „fe­hér“ foltoknak számító területeken, így mondjuk a volt kelet-európai or­szágokban is megvethette a lábát. A magyarországi első kiállításuk sike­re arra ösztönözte az Expoconsult céget, hogy komolyan vegye ezeket a piacokat. Három évvel ezután, hogy a cég Kelet-Európábán is jelen van, elmond­ható, hogy az Expoconsult a reklámki­állítások rendezésében vezető pozíci­óba jutott. Tájainkon most kelendő a jó rek­lám. De persze szükség is van rá. A privatizáció révén napról napra újabb üzemek, cégek, magánvállala­tok alakulnak, és ezek a társaságok minél jobban fel szeretnék hívni ma­gukra a figyelmet. Ezeknek a céloknak a minél gyorsabb elérése érdekében, az Expoconsult szinte állandóan minél testre szabottabb kiállítások szervezé­sébe fog. Ma már az Expoconsult nemzeti reklámkiállításokat szervez Németor­szágon, Franciaországon, Olaszor­szágon és Spanyolországon kívül a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, valamint Ázsiában, s Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is. 1990-ben a volt kelet-európai blokk országai közül elsőként Magyarorszá­gon került sor reklám-szakkiállításra, ahol a nyugati cégek nem csupán eladták termékeiket, hanem forgalma­zókat is találtak azokra. Magyarország után Lengyelország következett a sor­ban. A Sign Poland kínálatát, amely egyébként 1992-ben volt, háromezer­háromszáz érdeklődő tekintette meg. Ebben az időben, éppen a kiállítás ideje alatt a helyszínen végzett felmé­rések adatai szerint, a lengyel reklám­készítők ötvenkét százaléka kézzel s különféle szerszámokkal készítette a reklámokat, és negyvennyolc száza­lékuk is éppen csak hozzákezdett a számítógépes reklámkészítéshez. A prágai seregszemlén tizenkét ál­lam kiállítói vettek részt. A résztvevők bemutatták legkülönfélébb reklámké­szítésre alkalmas szerkezeteiket, be­rendezéseiket, gépeiket, készülékei­ket is. Emellett az érdeklődők a rek­lámkészítéshez szükséges kellékeket, szerszámokat és egyéb segédanya­gokat is szemügyre vehették. Ezen a kiállításon is bebizonyoso­dott: a számítógéppel készített reklám minden várakozást felülmúl, számító­géppel gyorsabban készül el bizonyos reklámtábla, jelzés, szimbólum vagy felirat, mint hagyományos módszerrel, azaz fáradságos és időigényes kézi munkával. A számítógépes tervezés­hez nem szükséges többéves iskolai képzés, indulásnak elég egyfajta krea­tivitásérzék és szakmaszeretet. Évtizedeken át a legismertebb és legfontosabb fényreklám a neon volt. Mellette egy újabb - anyag és energia­­takarékos - forma kezdett egyre na­gyobb teret hódítani, mégpedig a fluo­reszkáló reklám. Legújabban ennek a típusú reklámnak egy harmadik vál­tozata tör egyre jobban előre a nép­szerűségi listán, történetesen a meg­világított betűk fényreklámja. A reklámtípusnak több előnye is van. Például energiatakarékos, arány­lag olcsó, gyorsan felszerelhető és a kezelés sem igényel különösebb szaktudást. S még egy kevésbé elha­nyagolható jó tulajdonság: minden környezetvédelmi előírásnak meq­­felel. A prágai seregszemlén Szlovákiát két nagyobb cég képviselte. Az érdek­lődők nem csupán a reklámkészítés csúcstechnikáját vehették szemügyre, hanem az egyes kiállítók képviselőitől érdemi szaktanácsokat is kaphat­tak ZOLCZER LÁSZLÓ Környezetünk védelmében Napjainkban sokat hallunk a környezetvédelem­ről, amely világviszonylatban központi helyet foglal el, de a társadalmunk által kitűzött elsőrendű fel­adatok közt is megtalálható. A világ nemrégiben ünnepelte a Föld napját, amelyet a Fák napja követett. A jóakaratú szervek, szervezetek így szerették volna figyelmeztetni az emberiséget a környezetünk, a természet tisztaságának védel­mére, amely védelme szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható. A föld a környező természeten keresztül, amely­ben élünk, életteret biztosit számunkra. A föld, amely megtermi mindennapi kenyerünket, növény­zetével és környezetével örömet, békességet, pi­henést nyújt mindannyiunk számára. Napjainkban ennek a földnek, ezen értékek megbecstelenítésé­­nek lehetünk tanúi, ahelyett, hogy értékelnénk, megbecsülnénk mindazt, amit számunkra a termé­szet nyújt létfentartásunk érdekében. A terület, amely szomorú látványt tár az arra elhaladó utas elé a Lévai járásban Lekér határában található. Természetszeretö, vadászember lévén elég gyakran végigmentem ezen az úton, és sok­szor megteszem ma is. A Garamon keresztül a határba, s az erdőbe vezető út ma már azonban csöppet sem szívet melengető látvány. Szemét, szenny van körös-körül mindenütt, nemcsak a föl­dön, hanem még a fák tetején is. A minap lefényké­peztem a tönkretett természetet, hogy láthassa minden természetszeretö ember, aki nem is jár errefelé, de megértő, érző lélek, és felelősséget vállal mindazért, ami a természetben végbemegy, aminek nem szabadna megtörténnie. Tudomást kell szereznünk arról, hogy élnek olyan emberek a környezetünkben, akik nemcsak szennyezik a földet, hanem szemetet raknak még a fákra is. Sőt, még egy kutyát is felakasztottak a fára, aki a hűség megtestesítője volt. Ez a jelenet mindany­­nyiunk számára elgondolkodtató. Ilyenek vagyunk hát mi, emberek? Emberi gyengeségünkről tanús­kodik a települések, az utak mentén, a mezsgyék­ben és a fasorokban szétdobált hulladék Kire hárul a felelősség a környezetszennyezésért, amelynek lépten-nyomon tanúi lehetünk. Talán a környezet­védőkre, a rend őreire, a községi hivatalokra, az útkarbantartókra? Nem, nemcsak rájuk, mindany­­nyiunkra, akik ezen a vidéken élünk, és felelősség­gel tartozunk a Földnek, természetnek, környezet­nek tisztaságáért. A környezetszennyezés tulaj­donképpen a bűncselekmény egy formája, amelyet mi, emberek végül is tudatosan cselekszünk. Ideje lenne már, hogy megváltozzanak gondolataink, cselekedeteink, hogy mindannyian a jóra töreked­jünk, magunk, embertársaink, társadalmunk és a bennünket körül vevő természet érdekében. Dr. MÉSZÁROS SÁNDOR A rongyokba öltöztetett fa (A szerző felvétele) Az elmúlt napokban Diós­­patonyban tartotta köz­gyűlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, a csalló­közi régió polgármestereinek részvételével. Dióspatony neve bizonyára sokak számára nem ismeretlen, elsősorban Koncsol László többéves kutatásának köszön­hetően, amelynek eredményeit a Diósförgepatony című kadvány összegzi. Koncsol László beszá­molt arról, hogy dióspatonyi ku­tatásai során csaknem egész Csallóköz történetével foglalkoz­nia kellett, hiszen egy falu sem szakítható ki környezetéből. Olyan régi, nagybecsű levéltári Tervek és félelmek Csallóközben - Csallóközről anyagok és könyvek kerültek a kezébe, amelyek rendkívül fontosak a régió múltjának, törté­netének megismeréséhez. Fel­merült benne az ötlet, hogy az anyagot közkinccsé kellene ten­ni. Elképzelését megosztotta Szigeti Lászlóval a Kalligram Ki­adó igazgatójával, és ennek eredményeként már az idén ta­vasszal megjelentek a Csallókö­zi Kiskönyvtár első kötetei: Ipolyi Arnold Csallóközi útiképek és Földes György Kukkónia lelke című könyve. Szigeti László el­mondta, hogy a Csallóközi Kis­könyvtár valószínűleg 30 kötet­ből áll majd. Téves az a nézet, miszerint a Csallóköznek nincs sem igazi történelme, sem pedig irodalma. A sorozat célja megismertetni a szlovákiai magyarságot e régió múltjával s irodalmi értékeivel. A dióspatonyi közgyűlésen a továbbiakban a bécsi Szecsen Miklós gróf szólalt fel, aki az európai piacgazdaság, azon be­lül is a kelet-európai államok gazdasági helyzetének szakér­tője. Kiselőadásában arról szólt, hogy miként lehetne a csallóközi régiót bekapcsolni az 1996-os világkiállításba. ,,lgen nagy lehe­tőség ez, arra, hogy láthatóvá tegyük magunkat, és Európa megismerjen bennünket - ha már egyszer Budapest és Bécs közé szorultunk - mondta Sze­csen úr. Szerinte sok a befekte­tésre váró külföldi tőke, amely­nek segítségével Csallóköz tu­ristaforgalmát fel lehetne lendí­teni. A közgyűlés legvitatottabb kérdése Szlovákia készülő terü­leti átrendezése volt. Minden egyes régiónak vannak elképze­lései az új területi egységekről. A csallóköziek egyöntetű véle­ménye, hogy az új közigazgatási egységet a nemzetiségi szem­pontok figyelembevételével kell létrehozni. Érthető, hogy a nagy­részt magyarok által lakott járá­sok együtt szeretnének régiót al­kotni. „Odafönt" azonban úgy tűnik, más nézeten vannak, mert mindent elkövetnek például azért, hogy Komárom és Duna­­szerdahely ne egy közigazgatási egységbe tartozzon. A gyűlésen az is elhangzott, hogy az ország felosztása nem közigazgatási, közgazdasági, hanem politikai érdek. Az is előfordulhat, hogy a ma­gyarlakta járásokhoz csatolják a Nyitrai, a Tapolcsányi esetleg még a Privigyei járást is. Mindez persze azt jelentené, hogy a ma­gyarok kisebbségbe kerülnek a közigazgatás területén belül. A közgyűlés résztvevői min­denesetre a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Érsekújvári és Lévai járások által kialakítan­dó közigazgatási egység mellett voksoltak. A Csallóközi polgármesterek megértették az idők szavát, és tudják, miként és mit kell csele­kedniük. Csallóköz természetes egységének politikai okokból tör­ténő megszüntetése beláthatat­lan következményekkel járna. Egyetlen csallóközi embernek sem közömbös, hogyan alakul a továbbiakban sorsuk - szülő­földjük sorsa. viDA JÚLIA

Next

/
Thumbnails
Contents