Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
1993. június 3. Napjaink Szabad ÚJSÁG 5-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ A cégérnek is kell cégér? A jó reklám fél siker ................ Hi A minap, május huszonhatodika és huszonnyolcakká között, SIGN PRAGUE 93 címmel, reklámcégek nemzetközi találkozója zajlott Csehország fővárosában, Prágában, a Vásárvárosban, a volt Művelődési és Pihenőpark területén. A jó reklám, vallják a szakemberek, aranyat ér. Jó reklámmal, mondják a hozzáértők, legalábbis ideig-óráig, még a szerényebb minőségű árura is könnyebb vevőt, ügyfelet találni. A jó reklám tehát fél siker. A „sign“ kifejezés a szótár szerint jelet, jelzést, cédulát jelent. A szó tehát a gyakorlatban - külső és belső - reklámot jelent, azaz, minden olyan feliratot, reklámot, jelzést, amivel többek között boltok kirakatain, üzletek ajtaja fölött, középületek falán, a közutak mentén, tömegközlekedési csomópontokon, intézmények, hivatalok bejáratánál... vagyis szinte mindenütt, a mindennapi életben léptennyomon találkozhatunk. A „sign“ tehát a kommunikáció és az azonosítás egyik igen hatásos módja, eszköze. .. Ezerkilencszáznyolcvannégyig a különféle szimbólumok, feliratok és jelzések Nyugat-Európában is kézzel készültek. Kilenc évvel ezelőtt azonban a technika, a haladás betört a reklámiparba is. A számítógépek alkalmazása valósággal forradalmasította Reklám, reklám hátán (A szerző felvételei) a mára már tényleges iparággá bővült szakmát is. A reklámkészités gyors fejlődése eredményezte az első ilyen irányú szakkiállítást is, melyre Sign Europe néven 1986-ban került sor Hollandiában. A rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult. Éppen a - nagyon sokak által egyáltalán nem is remélt - sikeren felbuzdulva határozta el az Expoconsult cég is a reklámipar fejlesztésének támogatását, s egyúttal Európa más országaiban is, a hollandiai seregszemléhez hasonlatos területi szakkiállítások rendezését tűzte ki célul. Nos, az Expoconsultnak a speciális reklámkiállítások és -szakvásárok szervezése és közvetlen rendezése a fő feladata. Ezek a nagyon is specifikus, célirányos rendezvények a szakemberek egy bizonyos rétegét célozzák meg, kizárólag bizonyos szűk, a reklámkészítő szakmával közvetlenül foglalkozó csoportok számára készülnek. Mindezek mellett persze a cég, az Expoconsult Publishers révén szakfolyóiratok és tematikus könyvek kiadását is szorgalmazza. Az Expoconsult ezen túlmenően természetesen különböző konferenciák szervezését is felvállalja. A cég 1982-ben alakult. Nem véletlen, hogy a már említett, első, Food Ingredients a Sign nemzetközi szakkiállítást éppen az Expoconsult szervezhetne. Egy esztendővel később a társaság már más országokban is vállalta bizonyos akciók rendezését. A szakkiállításokra többnyire az európai és ázsiai földrészen került sor. Az Expoconsult pozíciói megerősítésére, Európa öt országában - Spanyolországban, Franciaországban, „Hozzánk gyere, kiskomám“ Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában - és Szingapúrban fiókcéget nyitott. A cég egyre terjeszkedik. A közelmúltban kebelezte be például az Expoconsult Singapure az United Exhibition vállalatot, s ezáltal Ázsia egyik - ha talán nem is kizárólag - legnagyobb reklámkiállítás-szervezőjévé lépett elő. A céget 1990-ben megszerezte a szerteágazó üzleti tevékenységgel foglalkozó United Newspapers nemzetközi érdekcsoport, amely kiadói és egyéb információszóró tevékenységgel is foglalkozik, s amelynek jelentős érdekeltségei vannak a kiállítások szervezésében nem csupán vén kontinensünkön, hanem többek között az Amerikai Egyesült Államokban és szerte a világban másutt is. Az United Newspapers nemzeti és regionális reklámújságokat is kiad. A szakmai összekapcsolódással mindkét fél jól járt. Az United Newspapers jól működő, megbízható céget kapott, az Expoconsult meg ezáltal újabb, számára eddig hozzáférhetetlen, vagy még meg nem hódított, „fehér“ foltoknak számító területeken, így mondjuk a volt kelet-európai országokban is megvethette a lábát. A magyarországi első kiállításuk sikere arra ösztönözte az Expoconsult céget, hogy komolyan vegye ezeket a piacokat. Három évvel ezután, hogy a cég Kelet-Európábán is jelen van, elmondható, hogy az Expoconsult a reklámkiállítások rendezésében vezető pozícióba jutott. Tájainkon most kelendő a jó reklám. De persze szükség is van rá. A privatizáció révén napról napra újabb üzemek, cégek, magánvállalatok alakulnak, és ezek a társaságok minél jobban fel szeretnék hívni magukra a figyelmet. Ezeknek a céloknak a minél gyorsabb elérése érdekében, az Expoconsult szinte állandóan minél testre szabottabb kiállítások szervezésébe fog. Ma már az Expoconsult nemzeti reklámkiállításokat szervez Németországon, Franciaországon, Olaszországon és Spanyolországon kívül a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, valamint Ázsiában, s Magyarországon, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is. 1990-ben a volt kelet-európai blokk országai közül elsőként Magyarországon került sor reklám-szakkiállításra, ahol a nyugati cégek nem csupán eladták termékeiket, hanem forgalmazókat is találtak azokra. Magyarország után Lengyelország következett a sorban. A Sign Poland kínálatát, amely egyébként 1992-ben volt, háromezerháromszáz érdeklődő tekintette meg. Ebben az időben, éppen a kiállítás ideje alatt a helyszínen végzett felmérések adatai szerint, a lengyel reklámkészítők ötvenkét százaléka kézzel s különféle szerszámokkal készítette a reklámokat, és negyvennyolc százalékuk is éppen csak hozzákezdett a számítógépes reklámkészítéshez. A prágai seregszemlén tizenkét állam kiállítói vettek részt. A résztvevők bemutatták legkülönfélébb reklámkészítésre alkalmas szerkezeteiket, berendezéseiket, gépeiket, készülékeiket is. Emellett az érdeklődők a reklámkészítéshez szükséges kellékeket, szerszámokat és egyéb segédanyagokat is szemügyre vehették. Ezen a kiállításon is bebizonyosodott: a számítógéppel készített reklám minden várakozást felülmúl, számítógéppel gyorsabban készül el bizonyos reklámtábla, jelzés, szimbólum vagy felirat, mint hagyományos módszerrel, azaz fáradságos és időigényes kézi munkával. A számítógépes tervezéshez nem szükséges többéves iskolai képzés, indulásnak elég egyfajta kreativitásérzék és szakmaszeretet. Évtizedeken át a legismertebb és legfontosabb fényreklám a neon volt. Mellette egy újabb - anyag és energiatakarékos - forma kezdett egyre nagyobb teret hódítani, mégpedig a fluoreszkáló reklám. Legújabban ennek a típusú reklámnak egy harmadik változata tör egyre jobban előre a népszerűségi listán, történetesen a megvilágított betűk fényreklámja. A reklámtípusnak több előnye is van. Például energiatakarékos, aránylag olcsó, gyorsan felszerelhető és a kezelés sem igényel különösebb szaktudást. S még egy kevésbé elhanyagolható jó tulajdonság: minden környezetvédelmi előírásnak meqfelel. A prágai seregszemlén Szlovákiát két nagyobb cég képviselte. Az érdeklődők nem csupán a reklámkészítés csúcstechnikáját vehették szemügyre, hanem az egyes kiállítók képviselőitől érdemi szaktanácsokat is kaphattak ZOLCZER LÁSZLÓ Környezetünk védelmében Napjainkban sokat hallunk a környezetvédelemről, amely világviszonylatban központi helyet foglal el, de a társadalmunk által kitűzött elsőrendű feladatok közt is megtalálható. A világ nemrégiben ünnepelte a Föld napját, amelyet a Fák napja követett. A jóakaratú szervek, szervezetek így szerették volna figyelmeztetni az emberiséget a környezetünk, a természet tisztaságának védelmére, amely védelme szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható. A föld a környező természeten keresztül, amelyben élünk, életteret biztosit számunkra. A föld, amely megtermi mindennapi kenyerünket, növényzetével és környezetével örömet, békességet, pihenést nyújt mindannyiunk számára. Napjainkban ennek a földnek, ezen értékek megbecstelenítésének lehetünk tanúi, ahelyett, hogy értékelnénk, megbecsülnénk mindazt, amit számunkra a természet nyújt létfentartásunk érdekében. A terület, amely szomorú látványt tár az arra elhaladó utas elé a Lévai járásban Lekér határában található. Természetszeretö, vadászember lévén elég gyakran végigmentem ezen az úton, és sokszor megteszem ma is. A Garamon keresztül a határba, s az erdőbe vezető út ma már azonban csöppet sem szívet melengető látvány. Szemét, szenny van körös-körül mindenütt, nemcsak a földön, hanem még a fák tetején is. A minap lefényképeztem a tönkretett természetet, hogy láthassa minden természetszeretö ember, aki nem is jár errefelé, de megértő, érző lélek, és felelősséget vállal mindazért, ami a természetben végbemegy, aminek nem szabadna megtörténnie. Tudomást kell szereznünk arról, hogy élnek olyan emberek a környezetünkben, akik nemcsak szennyezik a földet, hanem szemetet raknak még a fákra is. Sőt, még egy kutyát is felakasztottak a fára, aki a hűség megtestesítője volt. Ez a jelenet mindanynyiunk számára elgondolkodtató. Ilyenek vagyunk hát mi, emberek? Emberi gyengeségünkről tanúskodik a települések, az utak mentén, a mezsgyékben és a fasorokban szétdobált hulladék Kire hárul a felelősség a környezetszennyezésért, amelynek lépten-nyomon tanúi lehetünk. Talán a környezetvédőkre, a rend őreire, a községi hivatalokra, az útkarbantartókra? Nem, nemcsak rájuk, mindanynyiunkra, akik ezen a vidéken élünk, és felelősséggel tartozunk a Földnek, természetnek, környezetnek tisztaságáért. A környezetszennyezés tulajdonképpen a bűncselekmény egy formája, amelyet mi, emberek végül is tudatosan cselekszünk. Ideje lenne már, hogy megváltozzanak gondolataink, cselekedeteink, hogy mindannyian a jóra törekedjünk, magunk, embertársaink, társadalmunk és a bennünket körül vevő természet érdekében. Dr. MÉSZÁROS SÁNDOR A rongyokba öltöztetett fa (A szerző felvétele) Az elmúlt napokban Dióspatonyban tartotta közgyűlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, a csallóközi régió polgármestereinek részvételével. Dióspatony neve bizonyára sokak számára nem ismeretlen, elsősorban Koncsol László többéves kutatásának köszönhetően, amelynek eredményeit a Diósförgepatony című kadvány összegzi. Koncsol László beszámolt arról, hogy dióspatonyi kutatásai során csaknem egész Csallóköz történetével foglalkoznia kellett, hiszen egy falu sem szakítható ki környezetéből. Olyan régi, nagybecsű levéltári Tervek és félelmek Csallóközben - Csallóközről anyagok és könyvek kerültek a kezébe, amelyek rendkívül fontosak a régió múltjának, történetének megismeréséhez. Felmerült benne az ötlet, hogy az anyagot közkinccsé kellene tenni. Elképzelését megosztotta Szigeti Lászlóval a Kalligram Kiadó igazgatójával, és ennek eredményeként már az idén tavasszal megjelentek a Csallóközi Kiskönyvtár első kötetei: Ipolyi Arnold Csallóközi útiképek és Földes György Kukkónia lelke című könyve. Szigeti László elmondta, hogy a Csallóközi Kiskönyvtár valószínűleg 30 kötetből áll majd. Téves az a nézet, miszerint a Csallóköznek nincs sem igazi történelme, sem pedig irodalma. A sorozat célja megismertetni a szlovákiai magyarságot e régió múltjával s irodalmi értékeivel. A dióspatonyi közgyűlésen a továbbiakban a bécsi Szecsen Miklós gróf szólalt fel, aki az európai piacgazdaság, azon belül is a kelet-európai államok gazdasági helyzetének szakértője. Kiselőadásában arról szólt, hogy miként lehetne a csallóközi régiót bekapcsolni az 1996-os világkiállításba. ,,lgen nagy lehetőség ez, arra, hogy láthatóvá tegyük magunkat, és Európa megismerjen bennünket - ha már egyszer Budapest és Bécs közé szorultunk - mondta Szecsen úr. Szerinte sok a befektetésre váró külföldi tőke, amelynek segítségével Csallóköz turistaforgalmát fel lehetne lendíteni. A közgyűlés legvitatottabb kérdése Szlovákia készülő területi átrendezése volt. Minden egyes régiónak vannak elképzelései az új területi egységekről. A csallóköziek egyöntetű véleménye, hogy az új közigazgatási egységet a nemzetiségi szempontok figyelembevételével kell létrehozni. Érthető, hogy a nagyrészt magyarok által lakott járások együtt szeretnének régiót alkotni. „Odafönt" azonban úgy tűnik, más nézeten vannak, mert mindent elkövetnek például azért, hogy Komárom és Dunaszerdahely ne egy közigazgatási egységbe tartozzon. A gyűlésen az is elhangzott, hogy az ország felosztása nem közigazgatási, közgazdasági, hanem politikai érdek. Az is előfordulhat, hogy a magyarlakta járásokhoz csatolják a Nyitrai, a Tapolcsányi esetleg még a Privigyei járást is. Mindez persze azt jelentené, hogy a magyarok kisebbségbe kerülnek a közigazgatás területén belül. A közgyűlés résztvevői mindenesetre a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Érsekújvári és Lévai járások által kialakítandó közigazgatási egység mellett voksoltak. A Csallóközi polgármesterek megértették az idők szavát, és tudják, miként és mit kell cselekedniük. Csallóköz természetes egységének politikai okokból történő megszüntetése beláthatatlan következményekkel járna. Egyetlen csallóközi embernek sem közömbös, hogyan alakul a továbbiakban sorsuk - szülőföldjük sorsa. viDA JÚLIA
