Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. június 3. Mennyit keresnek a menedzserek? A magyarok az élen Hatalmas különbségek mutatkoznak a kelet-közép-európai vezető állások betöltőinek illetményében. Igen gyakran jóval többet keres­nek azok, akik külföldi tulajdonú vagy vegyes vállalatok menedzse­rei. Ám a földrajzi különbségek is égbekiáltóak egy németül nemré­giben közzétett tanulmány tanúsága szerint. Egy osztrák gazdasági tanácsadó cég a kommunista uralom összeomlá­sa óta első ízben végzett felmérést 70 magyar, lengyel, cseh és szlovák cég­nél, valamint 50 velük összehasonlít­ható oroszországi, romániai és szlo­vén vállalatnál. Az utóbbi vállalatok az előbbieknél hosszabb ideig működtek a „létező szocializmus“ keretei között, bár a vizsgálat készítői hangsúlyoz­zák, hogy Szlovénia viszonyai jóval gyorsabban alakultak át, mint a hajda­ni Jugoszlávia többi utódállama. A fel­mérés ezenkívül külföldi tulajdonú és vegyes vállalatok vizsgálatára szorít­kozott. A legjobb kereseti lehetőségek Magyarországon voltak megfigyel­hetők. A vizsgált vezető menedszerek bruttó évi keresete ott átszámítva 25 ezer és 160 ezer márka között moz­gott. 50 és 112 ezer márka között van a lengyelországi vezetők évi brutto jövedelme. A harmadik helyen a Cseh és a Szlovák Köztársaság menedzse­rei állnak, ők 30 és 50 ezer márka között keresnek. A második csoport éllovasai a szlovének: ott 75 és 133 ezer márka közötti a vizsgált vállalatveze­tők brutto keresete, ami Szlovénia gyors felzárkózását is jelzi. Itt a jöve­delmek további emelkedésére lehet számítani, ha nem is a tavalyi arány­ban. Összehasonlíthatatlanul rosz­­szabb a helyzet Oroszországban és Romániában, ahol a piacgazdasági átalakulás reformfolyamata csak von­tatottan halad előre. Romániában 20 és 49 ezer márka, Oroszországban - pedig 14 és 48 ezer márka között mozog a vezető menedzserek évi brutto keresete, állapította meg a fel­mérés. Míg Romániában nagyjából orszá­gosan kiegyenlítettek a kereseti lehe­tőségek, orosz földön hatalmas kü­lönbségek tapasztalhatók. A külföldi beruházók túlnyomórészt Moszkvára és Szentpétervárra összpontosítanak. Az oroszországi jövedelmek nagyban függnek az alkalmazottak készségei­től és tapasztalatairól. Igen keresettek az olyan menedzserek, akik nyugati országokban szereztek szakmai gya­korlatot. Ez kiváltképp vonatkozik a bankszakmára. A többi országban nem annyira a földrajzi elhelyezkedés a döntő, bár azért elmondható, hogy Budapesten, Prágában és Varsóban jobbak a kereseti lehetőségek, mint a vidéki városokban. Különösen Lengyelországban és Magyarországon volt feltűnő, hogy a nőknek sikerült betörniük a veze­tő vállalati pozíciókba. A felmérés szerint két országban a nők keresete is megegyezik férfi kollégáik jövedel­mével. Különbségek mutatkoznak az egyes országok között a keresetek szerkezetében. Míg Lengyelország­ban a kereskedelmi igazgatók jövedel­mének legnagyobb hányadát az előre meghatározott alapkereset teszi ki, addig cseh, magyar vagy szlovákiai kollégája ahhoz szokott hozzá, hogy jövedelmének negyede-harmada mozgó teljesítmény-javadalmazás. Az elmúlt esztendőkben jellemző volt, írja a tanulmány, hogy fiatal ame­rikaiak próbáltak szerencsét a ke­let-közép-európai reformországok­ban. Többségük friss diplomájával a tarsolyában egyenesen az egyetem­ről jött, és itt kívánta megszerezni első szakmai tapasztalatait. E pályakez­dők legkedveltebb célpontja válto­zatlanul Prága. Azok a vezető állású kölföldiek, akik beszélik az adott or­szág nyelvét, jóval jobban keresnek, mint bennszülött kollegáik. A Magyar­­országon dolgozó mintegy 1200 kül­földi menedzser a tanulmánykészítők tapasztalatai szerint 5-10 százalék­kal keres jobban, mint a magyarok. Az ő legerősebb konkurenseik a hazaté­rő emigránsok: olyanok, akik a kom­munista uralom idején nyugatra mene­kültek, egyetemi végzettséget szerez­tek és most hazatérnek az óhazába. M. N. Mennyit keresnek a titkárnők? Az üzleti érdekek Európa-szerte keresztezik egymást, s az is változó, hogy munkáért mennyit fizetnek az egyes országokban, városokban. Az alábbiakban néhány európai nagyváros titkárnőinek évi netto átlagbéréről kaphatnak áttekintést: Mire jő egy Gondolta volna, hogy egy nózival nemcsak szaglászni lehet, de tárcsázni is? Legalább is akkor, ha sürgős esetben nem áll rendelkezé­sünkre egyéb végtagunk. Ezt példáz­za egy dél-angliai üzletember esete is, aki, miután a betörők rátámadtak, ösz­­szekötözték és kirabolták, lerúgta az asztalról a telefont, és orrával kitár­csázta a rendőrség segélyhivószá­­mát, a 999-est, és bejelentette, hogy megfújták 5000 fontját (8000 dollár). Az angol rendőrség közlése szerint az üzletember éppen be akarta szerel­ni a riasztóberendezést, amikor az álarcos betörők megtámadták, kezét­­lábát összekötötték, és a bevétellel szépen olajra léptek. ,,Hála az orrá­nak, egy orrhossznyi előnyünk van a nyomozásban", mondta az egyik vizsgáló. Ha ezt szegény Cyránó tudta volna! (zs) Uniformisőrület Arany váll-lapok és ezüst díszszalagok, zsinórok ékesítik az ötvennégy éves divattervező, Glorie Kim modelljeit. Ezt a módit bizonyára még a Beatlestől leste el a 60- as években. A koreai származású Glorie már Soulban megszállottja volt ennek az öltözködési stílusnak. Karrierje Hollywoodban tetőzött. Ő öltözteti Michael Jacksont, Terry Moort és Howard Hughes milliárdos özvegyét is. Glorie hobbija nincs kapcsolatban az uniformisokkal. „Civilben“ ugyanis a standard táncok bajnoka. (si) Japán-orosz házasságközvetítő A japán ifjak nehezen találnak menyasszonyra, minthogy nagy ré­szük vidéken él, farmokon dolgozik, míg a nők munkát keresve a váro­sokba költöznek. Az ő gondjaikat segít megoldani a JTS utazási iroda Észak-Japánban. Az orosz távol-ke­letre szerveznek menyasszonyszerző turista-utakat a vitatott Sachalin-szige­tekre, A magányos japánok leginkább a Fülöp-szigetekről, Kínából és Thay­­földről hoztak eddig feleséget. Ha a chabarovszki és szachalini hivatalok nem állítanak akadályokat a „házas­ságközvetítő turizmus" elé, biztosan nagy sikerük lesz a rejtélyes, ismeret­len oroszországi hölgyeknek. (sss) • Az unokája nem a saját gyereke. Vannak szülei, akik felelősek fejlődé­séért, neveléséért. Soha ne emleges­se, hogyan is nevelte ön a gyerekeit annak idején. Azóta már nagyot fordult a világ. Ma már másképpen élnek az emberek, s mások a nevelési módsze­rek is. • Tapasztalatait csak akkor mondja el, ha tanácsot kérnek öntől. De ne ontsa állandó jelleggel a jótanácsokat. • Ha egy időre magára bízzák az unokát, vitatkozás és zsörtölődés nél­kül tartsa be a szülők nevelési mód­szereit. Ha megpróbál változtatni uno­kái nevelésén, mindenképpen ellent-Az ideális nagymama mondásokba kerül, amivel leginkább az unokának árt. • Soha ne akarja helyettesíteni a gyerekorvost. A gyermek egészsé­géért a szülőknek kell vállalniuk a fele­lősséget. • Sose próbálja oly módon megvá­sárolni unokái szeretetét, hogy meg­enged nekik olyan dolgokat, amelye­ket a szüleik megtiltottak, esetleg édességgel vagy játékokkal halmozza elő őket. Higgye el, a szeretet így nem vásárolható meg. • Fogadja el olyannak unokáját, mint amilyen az valójában, vagyis jó és rossz tulajdonságaival együtt. Ok nélkül sohase dicsérje, mert ezzel el­ronthatja. • A gyerek előtt ne kritizálja szülei viselkedését. Ezzel csak rontaná kapcsolatukat, és a gyerek lelki nyu­galmát is megbolygatná. A szülő ugyanis a gyermek példaképe, ha örö­kösen bírálja őket, a gyerek előbb­­utóbb elhidegül öntől. (dé) a szeméttől. A jelenlegi expedícióknak be kell venniük a programjukba a takarítást.- A nepáli kormány a közelmúltban né­hány új szabályt jelentett be a hegymászás­sal kapcsolatban...- Igen. Az egyik fő újdonság, hogy egy személy számára ugyanazon az útvonalon kétszer nem engedik a csúcs meghódítását. Nagyon örülök, hogy ezt végre bevezették. A másik fontos változás, hogy legalább 10 ezer dollárt kell kifizetnie annak, aki szeret­ne feljutni a Mount Everestre. Ezzel kapcso­latban már vegyes érzelmeim vannak. Ez a tény azt jelenti, hogy a gazdagok számára lesz elérhető a Himalája csúcsa, aki kevés­bé tehetős, az nem is bizonyíthatja felké­szültségét, tudását, hacsak nem kap valami jótékony támogatást.- A Himalája szennyezésével kapcsolat­ban nem hoztak semmiféle tiltó rendelke­zést?-De igen. Mit ér azonban bármilyen törvény, amelyet nem lehet ellenőrizni? Ki tudja valakire is rábizonyítani, hogy eldobott mondjuk egy oxigénpalackot a Mount Eve­rest tetején? Olyan nehéz feljutni a csúcsra, hogy az ellenőrök, adminisztrátorok sose mennek fel, hogy fülőncsíphessenek va­lakit.- A hírek szerint ez év második felétől jelentősen csökkentik a Himalája-expedi­­ciók számát. Ez nyilván egybevág az ön elképzeléseivel...-Természetesen, mindenképpen az a cél, hogy a környezetet megóvjuk. Egyéb­ként meggyőződésem, hogy az expedíciók málhahordói, a sherpák igen sokat tehetné­nek a Himalájáért, ha megfelelően kitisztíta­nák a táborokat és ők maguk is vigyázná­nak menet közben, mit hagynak maguk mögött. (M. H.) Szemétdomb a Mount Everesten Az elmúlt negyven év során a Himalája-expedíciók tagjai olyan sok szemetet hagytak maguk után a nepáli csúcson, hogy ez ma már környezeti károkat okoz. Felveti annak szükségességét is, hogy néhány köztisztasági célzatú expe­díció lebonylítását követően tiltsák be a csúcs meghódítását. A Mount Everes­tet először 40 évvel ezelőtt, az új-zélandi Sir Edmund Hillary mászta meg. Világra­szóló sportteljesítmény volt ez akkori­ban. Hillary azóta is a Himalája szerelme­se, s éppen ezért öt évvel ezelőtt arra kérte a nepáli kormányt, ne engedjenek több hegymászót a csúcsra. Hillary a mi­nap az amerikai Newsweek magazinnak adott interjút.-Az elmúlt tíz évben előfordult, hogy egyszerre 12 expedíció is kísérletezett a csúcs meghódításával. Mi a véleménye erről?- Lehangoló. Mint ahogy az is, hogy idén 17 vagy 18 expedíció várakozik az alaptá­borban. Manapság nem kell más, mint hogy valaki 35 ezer dollárt áldozzon személyen­ként a Mount Everest megmászására, s máris haladhat a csúcs felé, a kitaposott nyomokon. A tömeg sajnos egyben azt is jelenti, hogy nagyon szennyezik a Hima­láját.- Mennyi szemetet dobáltak el ön sze­rint?-Nincs pontos adat, de nagyon sok a szemét. A becslések szerint a csúcs felé haladó, úgynevezett déli úton legalább 100 üres oxigénpalack található szanaszét do­bálva, és ez csak egyetlen példa. Termé­szetesen meg kell szabadítani a csúcsot Egy magányos farkas tragédiája Szegény farkasiegény, hosszú mérföldeket zarándokolt, hogy pár­jára találjon, és a forgalmas stock­holmi országúton - fájdalom - egy autó kerekei alatt végezte. Meghalt, még mielőtt természetbeni, „köteles­ségét“ teljesíthette volna. „Nagyon fájdalmas, tragikus eset... az egyik utolsó farkasunk volt", mondta Christer Rasmusson, a svéd természettörténeti múzeum munkatársa. A szakemberek becslé­sei szerint Svédországban már csak 10-25 farkas él. A fiatal, két-három éves farka­sok, mint ez is volt, elhagyják tál­kájukat, hogy saját családot ala­píthassanak. Ha ez a szegény, ma­gányos farkaslegény útja során csak egyetlenegy farkaslánnyal is találko­zik, nem végezte volna ilyen szomo­rúan. Az elmúlt száz évben volt az egyetlen farkas, amely Stockholmban lelte halálát. Úgy látszik, már a farka­soknak sem érdemes „megnősülni“. (zs) Ha unokái vannak, akikkel sok időt tölt együtt, jó, ha megfogadja az olasz pszhi­­chológus, dr. Gianfranca Gregori hasznos tanácsait:

Next

/
Thumbnails
Contents