Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

/ /

SZOMBAT 1993. június 26. III. évfolyam 147. szám Ára 3 korona

Kereskedelmi és fizetési

egyezményt kötöttek

Vladimir Meéiar szlovák kormányfő romániai látogatásának zárónapján találkozott a parlament vezető képviselőivel. Megismerkedett a parlament működésével, amelyben egy képviselő a szlovák kisebbséget képviseli. 13 további képviselő a román alkotmány szerint a szórványkisebbségeket képviseli a törvényhozó testületben, így az örményeket, görögöket, olaszokat, cigányokat és a szerbeket.

Az ipari és kereskedelmi kamarában folytatott tárgyalásokon megállapították, hogy ez év első öt hónapjában a román kivitel Szlovákiába 5,2 százalékkal

növekedett a múlt év azonos időszakhoz viszonyítva. Ugyanakkor a szlovák kivitel Romániába 10,8 százalékkal csökkent.

A látogatás befejezéseképpen Vladimír Meéiar és román kollégája, Nicolae Vacaroiu kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá Románia és Szlovákia között. A délután folyamán a szlovák kormányfő találkozott az öt romániai megyében élő szlovák kisebbség képviselőivel. A látogatás befejezéseképpen Meéiar sajtótájékoztatót rendezett a bukaresti Victoria palotában.

„Bűneink” súlya alatt!.-1

A parlamentben nem ment semmi

Elnapolt törvényjavaslat

A szlovák parlament 20. ülésének harmadik napján a döntésképtelenség jellemezte honatyáinkat Ha a tudósító azt várta, a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnökének megválasztása átláthatóbbá teszi a hazai politikai helyzetet, hiába várta. Legfeljebb azt állapíthatta meg: levizsgázott az „ellenzéki” kerekasztal, de bizonytalan még a DSZM és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciója is.

Az ellenzékről csupán az mondható el, hogy résen volt. Az ő elnök- és alelnökjelöltjei a Szlovákiában hatályos törvényekkel összhangban átestek a „lusztráción” s tisztának bizonyultak, ellentétben a DSZM jelöltjével, a hivatal jelenlegi megbízott elnökével, Árpád Matejkával (DSZM), aki feddhetetlenségi bizonyítványt nem tudott előterjeszteni. Ennek ellenére két választási forduló zajlott le, s mindegyikben ő kapta a több szavazatot (68,67), szemben Jozef Stank (DBP) 59-59 szavazatával. A szavazás során kilencen tartózkodtak, két, illetve három szavazat érvénytelen volt, s ha hozzáadjuk, hogy az SZNP elnöke néhány társa kíséretében éppen Amerikában járt ez idő alatt, nagyjából meg is van, ki nem akarta dűlőre vinni e kérdést addig, amíg maga sem tudja, mit akar.

Ez a semmit el nem döntés tegnap öt órát vett igénybe a parlamentben. Utána a keresztnevek és vezetéknevek használatáról szóló törvény vitájának kellett volna következnie. Viszont már reggel visszhangzott a szlovák sajtó (és politika) attól, hogy a tegnapi bizottsági vitán a nemzetiségi bizottság a magyar képviselők javaslatára a vita elnapolását támogatja. A házelnök nyilatkozatban adta közre, íme, a magyarok még ezzel is

le akarják járatni a szlovákokat az Európa Tanács előtt; ők vetik el a napirendre tűzést, hogy aztán a törvény hiányára hivatkozzanak. Gaiparovlf úr csak azt felejtette el hozzátenni, a magyarok által egy hónappal ezelőtt benyújtott törvényjavaslatok napirendre tűzését ő utasította el azzal, hogy későn adták be, miközben a kormány eme javaslatát csütörtökön vitte a parlament elé, s arról már tegnap dönteni kellett volna.

A délelőtti kuloár-megbeszélésen — ahol jelen volt a külügyminiszter is — aztán kiderült, kapóra jön az ET-"felvételi" előtt ez a halasztás, mivel dús nemzeti érzelmekkel megáldott honatyáink a bizottságok közös módosító javaslatai közt visszamontírozták e törvénybe, hogy ugyan anyakönyvezhetők a nem szlovák keresztnevek, de csak a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő átírásban. így aztán maga a házelnök terjesztette be a halasztási javaslatot, amit a honatyák meg is szavaztak. (Külügyminiszterük feltehetőleg felvilágosította őket, milyen ajánlólevél lenne a 2olt, íongor, Boldyíár, Őilla vagy Miklós...)

Igaz, a magyar képviselők rovására elmondott szitkokat elmulasztották visszavonni. -ngyr-Felhívás a magyar anyanyelvű

pedagógusképzésért

Az ország 1968-as megszállását követő húszéves kommunista konszolidáció a szlovákiai magyar iskolaügyet katasztrofális helyzetbe juttatta. A magyar anyanyelvű pedagógusképzés leépítésével, a pedagógus utánpótlás megszüntetésével olyan helyzet állt volna elő az ezredfordulóra, hogy nem lett volna ki anyanyelvén tanítsa a gyerekeket.

Az 1989-es forradalmat követő időben a szlovákiai magyarok képviselői nagy erőfeszítéseket tettek a helyzet megváltoztatására. Több elképzelés közül a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Nemzetiségi Kultúrák Karának létrehozatala került a legközelebb a megvalósításhoz, amelynek a teljes körű magyar pedagógusképzést is meg kellett volna oldania.

A magyar politikai pártok, a pedagógus közvélemény és az érintett diákok is csak olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, mely alapját képezheti egy jövőbeli önálló magyar felsőoktatási intézménynek.

1993. június 21-én fenyegető fordulat állt be a szlovákiai magyar iskolaügyben. Nyitrán a pedagógiai főiskola olyan tervezetét fogadta el a magyar pedagógusképzésnek, amely a nemzetiségi kar létrehozásával látszólag ugyan enged a magyarok jogos követeléseinek, de valójában az alternatív kétnyelvű iskolák számára kezdi meg a pedagógusképzést, tehát a magyar iskolák felső tagozatának leépítését vetíti előre.

Ez az ügy a szakmai kérdéseken túl politikai kérdésként is kezelendő, mivel a magyar iskolahálózat fennmaradása a szlovákiai magyarok számára létkérdés. Az elfogadott tervezet sem elveiben, sem struktúrájában nem biztosítja a teljes magyar iskolaképzést.

Tiltakozunk az elfogadott tervezet ellen, mert ez

— a nemzetiségi kar helyett az iskola négy karára szórja szét a hallgatókat, amivel a magyar pedagógusképzést az egyes karok, s a tanszékvezetők kénye-kedvének szolgáltatja ki;

— a képzést meghatározó legfontosabb kérdésekben (pénzügyek, a hallgatók száma, a képzés nyelve, a tanulmányi szakok meghatározása, a tanárok felvétele stb.) a karnak nincs döntési köre;

— nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségi karon az anyanyelvi oktatást biztosító szakmai tanszékek jöjjenek létre;

— nem biztosítja az összes magyar hallgatók számára az anyanyelvi képzést;

— kötelezni kívánja a hallgatókat, hogy államvizsgáikat az államnyelven tegyék le.

Ez a tervezet ellentétben áll a szlovák alkotmány biztosította kisebbségi jogokkal, az EBEÉ a Nemzeti és etnikai kisebbségi jogai című dokumentumával és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. számú határozatával, valamint a szlovákiai magyarok érdekeivel.

Ennek okán aláírásunkkal tiltakozunk a jelenlegi tervezet megvalósítása ellen.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a teljes magyar pedagógusképzés egy önálló kar keretében anyanyelven valósuljon meg. Pozsony, 1993. június 23.

BUGÁK BÉLA, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke

DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke A NAGY LÁSZLÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke POPÉLY GYULA, a Magyar Néppárt elnöke CSÁKY PÁL, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti klubjának elnöke

DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD, az Együttélés parlamenti klubjának az elnöke

BAUER GYŐZŐ, a Csemadok elnöke LOVÁSZ GABRIELLA « Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség megbízott elnöke

• » •

Kérjük mindazokat, akik aláírásukkal támogatni kívánják ezen felhívást, szándékukat írásban juttassák el a Csemadok központjába.

Cím: Csemadok Országos Választmánya Names tie 1. mája 10-12

815 57 BRATISLAVA ,

Az EU CD zárónyilatkozata

Pozsonyban azon gyerekek részére, akik szívesen játszanak a vonatokkal

— jelen esetben a régi típusú vonatokkal —, a Bibiana Nemzetközi Művészeti Gyermekotthon kiállítást nyitott, amelyen a mai gyerekek nagyszülei magyarázhatják d, milyen is vök az ő gyerekkoruk vasúti közlekedése. A Pozsony központjában megnyit kiállításon

— képünk tanúsága szerint — a gyerekeknek nagyon tetszenek a századelő és a későbbi évtizedek vasúti közlekedési eszközei

(TA SR-fel vétel)

A kisebbségek védelmében

Pozsonyban június 18—19-én tartotta második konferenciáját a Kereszténydemokrata Pártok Európai Uniója (EUCD), amelyen zárónyilatkozatot fogadtak el. Ennek szövegét az alábbiakban közöljük. Az angol nyelvű eredeti szöveg általunk közölt magyar fordítása azonos az Új Szó-ban tegnap megjelentetett doku men turnéval.

Az EUCD tagpártjainak és megfigyelői státusban levő pártjainak képviselői újfent megerősítik az európai nemzeti kisebbségekről 1991. november 2- án Pozsonyban elfogadott nyilatkozatukat, melynek általános vezérfonalait a következőkkel egészítik ki.

Tudatában vagyunk az Európában zajló változások történelmi folyamatának. Földrészünkről eltűnnek a régi elnyomó struktúrák, új alapokon épül a szabadság.

Tudatában vagyunk annak, hogy sürgősen meg kell találni az utakat a nemzeti kisebbségek kérdésének felelős megoldásához.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségekről szóló, kiegészítő jegyzőkönyvjavaslatához igazodva a „nemzeti kisebbség” olyan személyek csoportja, akik:

— egy adott állam területén laknak, ennélfogva annak az államnak a polgárai;

— régóta fennálló, erős és tartós kapcsolatokkal kötődnek az illető államhoz;

— megkülönböztető etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságokkal rendelkeznek;

— kellő mértékben reprezentatívak, noha számukat tekintve kisebbek, mint az adott állam, illetve abban egy adott régió népességének többi része;

— meg akarják őrizni kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket.

Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzeti kisebbségek körében nő a bizonytalanság érzése; ezt a kérdést aláhúzzuk, tekintettel arra, hogy nagy jelentősége van Európa békéjének és biztonságának szempontjából. A békét és a határok biztonságának megőrzését legjobban a nemzeti kisebbségek jogainak

hatékony védelme szavatolja.

Figyelmet szentelünk annak a sok nemzeti kisebbségnek, m :lyeknek a hangja nem hallatszik a nen zetközi közösségben.

Hangsúlyozzuk a jelentőségét és nélkülözhetetlenségét

— annak a — nemzeti kisebbségekről és tagjaikról szóló — kiegészítő jegyzőkönyvjavaslatnak, mely az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Emberi Jogok Konvenciójához kötődik; ösztönzőleg hat ránk az európai etnikai csoportok alapvető jogait tartalmazó konvenció tervezete, melyet az Európai Etnikai Csoportok Föderális Uniója készített el, mint kiegészítő javaslatot az Emberi Jogok Európai Konvenciójához;

— azoknak az eredményeknek, melyek eddig születtek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamatában, különösen az EBEÉ Emberi Dimenzióról rendezett koppenhágai konferenciája dokumentumának, valamint az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó Főbiztos tisztsége létrehozásának jelentőségét;

(Folytatás a 2. oldalon)

Moldva