Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

1993. június 25. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Jeszenszky: A széthúzás a régi rendszer erőit bátorítja Antall Németországban A magyar miniszterebiök németországi látogatásának második napján csütörtökön délelőtt Rita Süssmuth-ía/, a német parlament elnökével találkozott. Azután Klaus Kinkel külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és a balkáni helyzetről társait, a megbeszéléseken szó esett a magyar biztonsági helyzetről is. ha a kaukázusi köztársaságban rende­ződnek a viszonyok, a magyar kormány lehetőséget lát az együttműködésre. A széthúzás Európa országai között csak a régi rendszer erőit bátorítja, s túl sok a válságfészek. Ezt az ugyancsak né­metországi körúton tartózkodó Je­szenszky Géza magyar külügyminiszter nyilatkozta a Süddeutsche Zeitung című lapnak. A magyar külügyminiszter Stuttgartban a baden-würtembergi tar­tományi törvényhozás vezetőivel talál­kozott. Útjának következő állomása Bonn, ahol a Bundestag külügyi bizott­ságának meghallgatásán vesz részt. Richard von Weizsäcker német el­nök a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjével tüntette Id a magyar kormányfőt. Antall József a kitüntetést a két ország közötti kapcsolatok érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért kapta. Mint Herman János külügyi szó­vivő elmondta, a megtiszteltetés teljesen váratlan volt, nem is szerepelt az előzetes tájékoztatóban. A magyar kormányfő programon kívül találkozott Eduard Se­­vardnadze grúz elnökkel is. Elhangzott: Aidid nem adja meg magái Tunéziaiakra lőttek Milosevics szerb elnök és Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a Genf közelében fekvő Gentholdban tárgyalnak Owen és Stoltenberg békeközveÜtőkkeL Felvételünk a két szerb vezetőt a tárgyalások színhelyére érkezéssükkor ábrázolja (Telfotó: TA SR/AP) A horvátok megállították a segélykonvojt A bosnyákoknak is tárgyalniuk kell Lord Owen békeközvetítő a genfi Jugoszlávia-konferencián kijelentette, hogy a boszniai muzulmánoknak is részt kell venniük a tárgyalásokon. A boszniai szerbek és horvátok képviselői folytatták megbeszéléseiket az általuk beterjesztett tervről, Bosznia felosztásáról. A muzulmánok már fontolgatják, hogy részt vesznek a konferencián, közölte a Reuter. Mohamed Aidid Szomáliái katonai vezető, aki az ENSZ-katonák elől isme­retlen helyre rejtőzött, tegnapelőtt tele­víziós interjút adott az NBC News ame­rikai tévétársaságnak egy mogadishui magánházból. Aidid tagadta, hogy em­bereinek része lett volna a pakisztáni katonák meggyilkolásában. Hangoztat­ta, hogy nem szándékozik megadni ma­gát üldözőinek. Véleménye szerint az el­fogatóparancs, amelyet az ENSZ sze­mélye ellen adott ki, téves információ­kon alapul. Arra a kérdésre, mi történik, ha elfogják, ezt válaszolta: „Hiszem, hogy népem megvéd”. Egyik munkatár­sa szerint Aidid letartóztatása vérfürdőt eredményezne.Tunéziai ENSZ-kato­­nákra támadtak gépfegyverek és kézi­gránátok segítésével Szomáliái fegyvere­sek. A kéksisakosok viszonozták a tüzet. Az összetűzésre az amerikai nagykövet­ség épületének közelében került sor. A boszniai rádió szerint Szarajevó e­­lővárosaiban és a repülőtér környékén lövöldözésre került sor. Srebrenicában és Maglajban is szórványos összetűzé­sekről érkeztek jelentések. A boszniai horvátok Prolog városnál megállítottak egy 60 teherautóból álló segélykonvojt, amely Közép-Boszniába tartott. A horvátok azt követelték, hogy a muzulmánoknak szánt élelmiszereket ők kapják meg. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa holnap újabb segélykonvojt kíván küldeni a gorazsdei enklávéba. Gorazsdéban és környékén megközelí­tőleg 120 sebesült van, akik orvosi ellá­tásra szorulnak Az ENSZ képviselői már tárgyalnak az elszállításukról a szembenálló felekkel. Az amerikai légierő repülőgépei szerdára virradóra hajtották végre négy­ezredik felszállásukat a németországi Frankfurtból. Szarajevói repülőtérre 1992. július 2-a óta 16 ezer tonna segélyt szállítottak. Francois Léo tárd francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a volt Jugo­szláviában állomásozó kéksisakosok új főparancsnokának Jean Cot francia tá­bornokot javasolta az ENSZ. Philippe Morillon más feladatokat hajt majd végre, közölte a miniszter. A boszniai szerbek legalább egy hó­nappal elhalasztották az önkényesen ldki­­álltott szerb államok egyesítését Horvátor­szágban és Bosznia-Hercegovinában. Kurd terrorakciók Külügyminiszteri találkozó Budapesten Moravcík bizakodó A Kurd Dolgozók Pártjának (PKK) harcosai Európa-szerte több török kül­képviseletet és intézményt támadtak meg, a többi között Bemben, Zürichben, Genfben, Münchenben és Marseille-ben. A francia kikötővárosban lehetővé tet­ték a támadóknak, hogy nyilatkozzanak a televízióban, s azután szabadon enged­ték túszaikat és megadták magukat a rendőrségnek. Tragikusabb volt a helyzet a berni török konzulátuson, ahol a tüntető kurdok közül 50-60-an behatoltak az épületbe. A konzulátus alkalmazottai fegyverrel védekeztek és a kurdok is fegy­vert használtak. Egy kurd támadó az összetűzés során életét vesztette. München­ben a török konzulátus épületében 20 túszt tartanak fogva és azt követelik, hogy Helmut Kohl kancellár lépjen fel a televízióban és követelje a török kormánytól a kurdok elleni katonai akciók beszüntetését Hasonló megmozdulások voltak Stockholmban és Oslóban is. Bonnban 80-an tüntettek a török nagykövetség előtt. Folytatódik a válság Azerbajdzsánban Ultimátum Elcsibejnek A hét végén — az Európa Tanács nagyköveti bizottsági ülését megelőzően — Budapesten találkozik Jozef Morav­­iík és Jeszenszky Géza, a két ország kül­ügyminisztere. A találkozót Moravéík szlovák külügyminiszter kérte azzal a szándékkal, hogy tisztázzák magyar partnerével Szlovákia európa tanácsi felvételével kapcsolatos álláspontokat. Jozef Moravéík pozsonyi sajtótájé­koztatóján ezzel kapcsolatban kifejtette, bízik abban, hogy a nagykövetek bizott­ságának ülése előtt sikerül megállapod­nia magyar partnerével, hiszen minded­dig igen sikeres volt együttműködésük. Jozef Moravéík elmondta, már folya­matban vannak azok a tárgyalások, ame­lyek alapjaiban változtatnák meg a két ország közti kapcsolatot, ellenben, ha Magyarország akadályokat gördítene Szlovákia felvétele elé az Európa Ta­nácsba, újra mélypontra zuhanhatna a két ország közti viszony. „Ez pedig Ma­gyarországnak sem lehet érdeke, hiszen (Folytatás az 1. oldalról) Hogy a közel negyven újságíró első­sorban Duray Miklós miatt jött el az Austria Center NGO-sajtóközpontjába, az csak ezután derült ki, minthogy min­den feltett kérdés neki szólt. (Mellesleg: az NGO sajtóközpontjának adatbázisá­ban a sajtóértekezletet úgy propagálták, hogy ezt az a Duray Miklós tartja majd, aki az NGO második legfontosabb ven­dége a dalai láma után!) Duray a szlová­kiai jogi rendszerből azt emelte ki, hogy az alkotmányban megfogalmazott joga­ink általánosak és megfoghatatlanok, ezért a törvényhozásban azok csorbítá­sára, illetve bizonyos jogaink megszün­tetésére is lehetőség van. Példaként pe­dig a nyelvtörvényt és a készülő oktatási törvényt hozta fel, illetve azt, hogy a szlovák kormány és a törvényhozás nem kíván komolyan foglalkozni még az Eu­rópa Tanács ajánlásaival sem, s friss pél­daként a szlovák parlament 20. ülésének első napján történtekről számolt be. Epés szlovák újságírói kérdésre, mely szerint a magyarok igényeikkel Bosznia- Hercegovinát akamak-e Szlovákiában, Duray higgadtan ezt mondta: „A bosz­niai vérengzéshez hasonló helyzet kiala­kulásához legalább két fél kell A szlová­kiai magyarok soha nem fogylak fegyvert, s nem fognak lőni a szlovákokra. Akkor viszont—s ezt most én kérdezem—ki az, országaink hasonló belső problémákkal küzdenek, külpolitikai céljaik pedig tel­jes egészében azonosak: mihamarabb csatlakozni Európához az Európa Taná­cson, az EK-n, a NATO-n keresztül. Ily módon egy felesleges konfliktushelyzet mindkettőnk ilyen irányú törekvéseit csak hátráltatná” — mondta Moravéík. Budapesten elsősorban a kisebbségi kérdésekről kíván tárgyalni, termé­szetesen az eddigi lépések szellemében, azaz: Szlovákia továbbra is szorgalmaz­za, hogy közös szlovák-magyar szakbi­zottság vizsgálja a két ország kisebbségi politikáját, s a kidolgozott zárójelentés és ajánlások alapján pedig kössön a két ország egyezményt, amely egyszerre ga­rantálná Szlovákia határainak sérthetet­lenségét, illetve a kisebbségi jogokat. „Meggyőződésem, hogy magyar kollé­gámmal meg tudunk egyezni, s Szlová­kia már a jövő héten az Európa Tanács tagja lesz” — szögezte le a szlovák kül­ügyminiszter. N. S. aki boszniai helyzetet okozhat Szlovákiá­ban?” A szlovák sajtóiroda kérdésére válaszolva pedig azt mondta el, a szlová­kiai magyar politikai mozgalmak és pár­tok nincsenek az ellen, hogy Szlovákiát felvegyék az Európa Tanácsba, hiszen Komlóssy József (felvételünkön) érdeme is, hogy az Austria Centerben megvalósult az a sajtóértekezlet, amelyen a közép-eu­rópai magyar kisebbségek bemutatkoz­hattak (Méry Gábor felvétele) Az azerbajdzsáni törvényhozás ulti­mátumot adott a Nahicsevánba mene­kült Elcsibej elnöknek, hogy térjen vissza a fővárosba és gyakorolja államfői funkcióit. A parlamenti határozat sze­rint az elnöknek még csütörtökön dél­után írásban kellett volna válaszolnia er­re a felszólításra. Ellenkező esetben, ez a szlovákiai magyaroknak sem lenne jó, ellenben azt akarják, Szlovákia res­pektálja az európai normákat, s garan­tálja még felvétele előtt a kisebbségnek legalább azokat a jogokat, amelyeket az Európa Tanács feltételül szabott. A be­­neái dekrétumok visszavonásának kér­dését ugyan az Európa Tanács nem szabta feltételül, erre mellesleg a ma­gyar mozgalmak nem is hivatkoznak. Az Együttélés azért szorgalmazza e kérdés rendezését, mert a polgári társadalom építése elképzelhetetlen akkor, ha a pol­gárok starthelyzete nem azonos. „Már­pedig amíg élnek a benefi dekrétumok, a szlovákiai magyarok és németek hátrá­nyos helyzetben vannak a kárpótlást ille­tően, ennélfogva gazdaságilag hátrányos helyzetben vannak a szlovákokkal szem­ben” — szögezte le az Együttélés elnö­ke. Számtalan kéz jelezte, kérdése lenne még Duray Miklóshoz, ám az NGO saj­tóközpontja állandó permanenciában van, akár 24 órán keresztül is működ­hetne naponta, talán akkor sem lenne elég, így egy óra és tíz perc után Kom­lóssy József kénytelen volt megköszönni a figyelmet és befejezni a tájékoztatót. Ezzel együtt: szerdán a rólunk is szóló sajtóértekezleten kívül a leghosszabb 40 percig tarthatott csupán. NESZMÉRI SÁNDOR vagy negatív válasz esetén a parlament napirendre tűzi a népszavazást az elnök leváltásáról. Bakuban egyébként nyugodt a hely­zet, bár az Elcsibejt menekülésre kény­szerítő lázadó csapatok a város közelé­ben vertek tábort. A lázadó katonák fel­tűntek Baku utcáin is. Elcsibej elnök azt üzente, hogy addig nem tér vissza amíg a lázadók katonái nem hagyják el a fő­várost. Guszejnov katonái közösen őtjá­­ratoztak a kormánykatonákkal, ami an­nak a jele, hogy a vezetés részéről támo­gatják őket. Az azeriek azt vetik Elcsibej szemére, hogy a gazdaság egyhelyben topog és az ország elvesztette a háborút Örményországgal. Alfjev szintén felszó­lította a visszatérésre az államfőt és azt javasolta, hozzanak létre államtanácsot, amelynek ő maga, Elcsibej továbbá Mu­­talibov volt kommunista elnök és Gaz­­sgev, az ellenzék vezetője lenne a tagja. Végighallgatták? A dél-afrikai zulu törzsfőnök, az In­­katha párt elnöke Mangosuthu ButheUzi bekerül a Guiness Rekordok Könyvébe. Ő tartja ugyanis a szünetekkel megtartott be­széd világrekordját. A 64 éves törzsfőnök Nelson Mandela ANC-vezető legnagyobb ellenfele. A helyi bantusztáni törvényhozó testületben ugyanis március 12-étOl már­cius 29-ig egyfolytában a szónoki emelvé­nyen volt és naponta átlagosan két és fél órát szónokolt Felszólaltak közben má­sok is, de teljesítménye így is egyedülálló. A megszakítás nélküli beszédek világre­kordját egy brit képviselő tartja 1828 óta, amikor hat órát beszélt egyfolytában az alsóházban. Utánna következik Fidel Castro, aki 1960. szeptember 26-án az ENSZ közgyűlésén négy óra huszonkilenc percet beszélt A kisebbségeknek nincs fórumuk A MAGYAR-SZLOVÁK határon új ideiglenes határátkelőhelyet létesítenek júliusban Dunacsún közelében. Az átke­lőhely csak a személyi forgalmat bonyo­lítja le és ez év októberéig lesz nyitva. A húsz tonnásnál nehezebb kamionok ha­tárátkelőhelye továbbra is Komárom és Oroszvár. Afganisztánban a mudzsahe­dek rövid időre letartóztattak tíz minisz­tert, akik a kormány ülésére igyekeztek Kabulba. Foglyaikat csak Rabbani ál­lamfőközbenjárására bocsátották szaba­don. Az afgán fővárosban tovább folyta­tódnak az összetűzések, legutóbb egy nap alatt 22 sebesültet jelentettek. Mind­két oldalon harckocsikat, rakétákat és aknavetőket vetnek be. Az USA felszólította Oroszorszá­got, hogy korlátozza fegyverkivitelét, kü­lönben szankciókat léptet érvénybe elle­ne. Christopher nem nyüatkozotl a ké­résről, csak megemlítette, hogy Sohin orosz miniszterelnök-helyetessel beszél­tek a fegyverkivitel korlátozásáról is. Moszkvát az amerikai fél azzal vádolja, hogy rakéta-üzemanyagot szállít Líbiá­ba, fegyvereket Kínába és Indiába. Az EURÓPA PARLAMENT eré­lyesen követeli,hogy szigorítsák a csoma­golóanyag-hulladékra vonatkozó tör­vényeket A csomagolóanyag évente 50 millió tonna hulladékká válik. Az EP e mennyiség 60 százalékának újbóli feldol­gozását követeli öt éven belül. Algériában rendkívüli bíróság 12 iszlám fundamentalistát ítélt halálra, közülük tízet távollétükben. Az elítélte­ket illegális fegyvertatrás, gyilkossági kí­sérlettel és terrorista csoportok szerve­zésével vádolták. A NIGÉRIAI elnökválasztások sem­missé tételét az Egyesült Államok élesen elítélte. Az USA külügyminisztériuma szerint a katonai rendszer vezetői botrá­nyos módszerekkel akarják megakadá­lyozni, hogy a hatalom a polgári kormány kezébe kerüljön. Az USA kilátásba he­lyezte, hogy felfüggesztik 22,8 millió dol­láros gazdasági segélyét is. Libanonban letartóztatták az iszlám fundamentalista csoport 16 tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vet­tek a szerdai bombatámadásban egy li­banoni kolostor ellen. A kolostorban a merénylet idején a római katolikus és a pravoszláv egyház tartott közös értekez­letet. Az FBI New Yorkban négy hónapi nyomozás után letartóztatott 6 terroris­tát, akiket azzal vádolnak, hogy merény­letet kíséreltek meg Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár ellen. Valószínűnek tartják, hogy ez a csoport helyezett el bombákat az ENSZ székhelyén és felelős a Világke­reskedelmi Központ elleni merényletért. IClNÁBAN egy belföldi járaton is­meretlen merénylő játékpiszoly segítsé­gével eltérített egy Boeing 737 típusú személyszállító repülőgépet, amely fe­délzetén 63 utas és 9 tagú személyzet volt A merénylő Tajvanba kény­szerítette a gépet, ahol politikai mene­dékjogot kért. Tajvan a repülőgépet visszaadja Kínának, de a merénylőt nem. Idén ez már a második gépeltérítés volt Kínában — áprilisban egy Boeing 757- est térítettek el 200 utassal. AZ F-I6 típusú amerikai vadászgé­peknek szerdán fekete napjuk volt. Bel­giumban egy ilyen vadászgép gyakorlóre­pülés közben Brüsszel közelében lezu­hant További két F-16-os az amerikai II- lionis államban összeütközött és lezu­hant. A pilóták mindhárom esetben ka­tapultáltak és megmenekültek. (rUATEMALA új elnöke az oktatási minisztérium élére kinevezte Tay Coyoyt, aki az indiánok kiese törzséhez tartozik és az ősi mayák leszármazottja. Az ország 9,6 millió lakosának több mint a fele indián, akik összesen 23 nyelven beszélnek. Az iskolaügy fő feladata most az, hogy felszámolják az írástudatlansá­got, mert a lakosság és főleg az indiánok közel a fele analfabéta. M oszkvában példátlan közle­kedési balesetre került sor. Egy hűtőautó nekiütközött egy benzint szállító tartály­­kocsinak, amelynek tartalma kiömlött és kigyulladt. Ennek következtében lángra lobbantak a közelben közlekedő gépko­csik, s ami a legrosszabb, két zsúfolt tro­libusz is. 11 ember szénné égett és ugyanannyit súlyos sérülésekkel kórház­ba szállítottak. A vizsgálat nehézségekbe ütközik, mert az életben maradt troliuta­sok súlyos sokkhatás alatt vannak és nem kihallgathatók.

Next

/
Thumbnails
Contents