Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
Nv / \ / \ / 4 Szabad ÚJSÁG Kultúra 1993. június 24. PUKKAI LÁSZLÓ A galántai Hanza Szövetkezeti Áruközpontok megalakulása és tevékenységének húsz éve (2| A vásár hevében (balról) Dusík Gábor, Richtarcík Mihály és Hegedűs István Villáminterjú Dusík Gábor zeneszerzővel kL Ezeregyéjszakától a karácsonyi meglepetésig A pozsonyi Rock Pop fesztivál keretében rendezett zenei vásár egyik standját a H & V Audio Kft. - Jumbo Records birtokolta. A lemezek, kazetták között Hegedűs István, Richtarcík Mihály és Dusík Gábor fogadták az érdeklődőket. A Pozsonyligetfalui székhelyű H & V Audio, melynek tulajdonosai Hegedűs István és Varga Frigyes, már 16 alkalmazottal működik. Dusík Gábor zeneszerzőt, a Jumbo Records művészeti menedzserét a két részleg tevékenységéről kérdeztük meg. Mottó: „A szövetkezeti munka nem egyéb, mint a szülő nemzedék mézgyűjtése a jövendő rajok boldogítására. “ 2. A galántai Hanza Szövetkezeti Áruközpont születése és szövetkezés elvei Az előző fejezet elemzéséből kitűnik, hogy a galántai Hanza Szövetkezeti Áruközpont megalakulását többek között az első világháború befejezését követő gazdasági-társadalmi változások sürgették, megalakulásának előfeltételeit pedig azok a magyar szakemberek teremtették meg, akik korábban a Hangya kötelékében, majd szaktudásuk eredményeként a pozsonyi Központi Szövetkezetben (Ústredné druzstvo) dolgoztak. Ha a Hanza tagságát társadalmi hovatartozás szempontjából elemezzük, megállapíthatjuk: soraikban a falusi tanítók, vidéki papok alkották a „felsőbb réteget“, a közép- és kisparasztság a tagság zömét. Természetesen, az agrárproletárok közül is sokan összerakták filléreiket, hogy üzletrészesként szerepelhessenek a szövetkezetben. Egy későbbi tanulmány még konkrétabban elemzi az összetételt. Megállapítja, hogy a szövetkezetek élén 2043 földműves, 170 tanító és 54 lelkész áll. Természetesen ez a megállapítás a Hanza Szövetkezeti Áruközpontra és az itt üzletrészes fogyasztási szövetkezetekre vonatkozik. A politizálást illetően megállapíthatjuk: a Hanzában nem voltak képviselve a politikai pártok vezetői; s a tagság is szimpatizánsként teszi le a voksát egyik vagy másik párt mellett. Még mielőtt rátérnénk a galántai Hanza megalakulási folyamatának tárgyalására, úgy érezzük: tisztázni kell, mit takar, mit jelent maga a fogalom - mi a Hanza? Az egyik legújabb fogalomgyűjtemény szerint a Hanza - Hanse - gót, ófelnémet eredetű szó, amely sereget jelent. Eredetileg a kereskedőknek a kereskedelmi utazások megszervezésére és lebonyolítására társult csoportja a középkorban. Az északnémet városok gazdasági-társadalmi szövetsége, amely a 13. században alakult ki, központja Lübeck, jelentős tagja még Bréma és Hamburg. A születés, az alakulás folyamatának elemzését hadd kezdjük Kulcsár Ernő eszmefuttatásával: ,,A Hanza tipikus kisebbségi magyar kezdeményezés. Ha ugyanis Nyugat-Európában voltak alulról szerveződő szövetkezetek, a hivatalos magyar szövetkezeti életben pedig felülről szervezték, ugyanakkor a Hanza középről indult. A központ (ústredné druzstvo) egyik magyar ellenőrének (Nagy Ferencnek) támadt az a gondolata, hogy ezek az árván maradt és lassacskán sorvadó szövetkezeti boltok (fogyasztási szövetkezet) számára valamilyen külön áruellátó központot kellene létrehozni. így alakult meg 1925-ben a Hanza áruraktár, mint szövetkezet, Galántán. Hogy éppen Galántára esett a választás, az nemcsak annak tudható be, hogy elsősorban e mátyusföldi tájban szereplő szövetkezetek jelentették be feltétlen csatlakozásukat, hanem annak is, hogy ez a jelentéktelennek látszó kis járási székhely forgalmi szempontból az egész csallóközi és kisalföldi terület kulcsa". A Hanza megalakulását szorgalmazó első jelentős értekezletre csak öt évvel az államfordulat után, 1923. február 10-én került sor Szencen. Ennyi időre volt szüksége fogyasztási szövetkezeteink tagjainak: tanítóknak, papoknak, gazdáknak, hogy megbizonyosodjanak: az új hatalom egy lépést sem tesz Dél-Szlovákia gazdaságitársadalmi helyzetének stabilizálásáért. Az első értekezleten a házigazda szerepét a szövetkezeti eszme kiváló ismerője-terjesztője, Károlyi Alajos, szenei esperes vállalta. Az értekezleten megjelent 37 szövetkezet küldöttsége kimondta a „nagyban vásárló és értékesítő szövetkezet" megalakulásának szükségességét. Az áruközpont szellemi atyja, majd gyakorlati kivitelezője - Nagy Ferenc központi ellenőr - alaposan felkészült az értekezletre. Az általa előterjesztett „Tervezet a Galántán alakítandó nagyban vásárló és értékesítő szövetkezetről" címet viselő dokumentum képezte az alapját a Hanza két évtizedes működésének. A szövetkezet képviselői az előterjesztett dokumentum alapján fogadták el, dolgozták ki későbbi tevékenységük három alapgondolatát, a rochdale-i elvekre épülő három vezéreszmét: 1. a központ a lehető legolcsóbban lássa el tagjait áruval, 2. a szövetkezetnek az önsegélyzés alapján kell állnia, 3. meg nem engedhető, hogy politikai vagy nem szövetkezeti szellem vállaljon szerepet a szövetkezetben. Kétéves vajúdás előzte meg a gyakorlati munka beindítását. Csak az 1925. június 18-ai galántai alakuló közgyűlésen megjelentek konkrét hozzáállása tette lehetővé az érdemi tevékenység megkezdését. Két alapvető dokumentum, amely a Szlovák Köztársaság Központi Levéltárának tulajdona, az ún. „Részletes jelentés a galántai Hanza szövetkezeti áruközpont alakuló üléséről", valamint az ún. „ Külön jelentés Vosatko Antal, központi igazgatósági tag úrnak mint a Központi Szövetkezet képviselőjének a galántai szövetkezeti áruközpont f. é. jún. 18-ai alakuló közgyűlésén kifejtett működéséről" c. dokumentum alapján részleteiben ismerjük a megalakulás körülményeit. Az ülést pontban fél tizenegykor Vosátko Antal, a Központi Szövetkezet igazgatósági tagja nyitotta meg, miután a jelenlévők arra a kérdésére, hogy meg akarják-e alakítani a galántai áruközpontot és akarnak-e mellette híven kitartani, igennel válaszoltak. Ezután a közgyűlés elnökévé a már említett Károlyi Alajos római katolikus esperes-plébánost választották. Az előkészítő bizottság munkálatait Nagy Ferenc ismertette, eredményeit ő terjesztette a megjelentek elé, valamint a szabályzattervezetet is. Az alakuló közgyűlés, amelynek résztvevői kénytelenek voltak elismerni, hogy a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek megmentésének utolsó órája ütött, a vállalat ügyvezető igazgatójának Nagy Ferenc központi ellenőrt nevezték ki, aki - mint mondottuk - elévülhetetlen érdemeket szerzett az egész folyamat előkészítésében, realizálásában. A Galántai Hanza Szövetkezeti Áruközpont első szabályzatát nem tudtuk megtalálni. Valószínű, a Pozsonyi megyei Levéltár vagy a Központi Országos Levéltár egyelőre még „fel nem dolgozott“ anyagai között leledzik, mint annyi más anyag, amely a nemzeti gondnokság alá helyezéssel van megjelölve. Hogy a cégbejegyzés megtörtént, azt későbbi levéltári adatok bizonyítják, hiszen 1929-től minden szabályzatmódosításról van levéltári bejegyzésünk. Megjegyezzük: az 1939- es szabályzatmódosítás Hanza központi Szövetkezetre változtatja a szövetkezet nevét. Az érdekesség kedvéért hadd jegyezzük meg, hogy az alakuló ülésen 35 jogi személy (fogyasztási szövetkezet) 55 képviselője 1237 üzletrészt jegyzett á 1000 koronájával, s összesen 19 fizikai személy 234 üzletrészt ugyancsak á 1000 koronájával. Tehát a galántai Kolisch-féle vendéglőben 54 tag (35 jogi és 19 fizikai személy) 1471 db üzletrésszel lerakta a Hanza Szövetkezeti Áruközpont alaptőkéjét, 147 100 koronát. Meggyőződésünk, hogy a Hanza Szövetkezeti Áruközpont a szövetkezeti elvek betartása, elmélyítése következtében aratta sikereit, ezért a következőkben ezekről az eredeti szövetkezeti elvekről tennénk említést. A mai gazdasági-társadalmi átalakulás visszásságai, furcsaságai, a jót mindenáron „jobbal“ felváltani igyekvő törekvései nagyon sok esetben magukon viselik az elvtelenség jegyeit. Elvtelenül társadalmat, gazdaságot irányítani csak ideig-óráig lehet, de hosszú távon e téren is bizonyos erkölcsi magatartás: a mi esetünkben a szövetkezés jól bevált, évszázados megmérettetésén teret nyert elveinek ébrentartására, elmélyítésére van szükség. Úgyis fogalmazhatunk: Gazdasági rendszerünk átépítésében hosszú ideig nem számíthatunk valamirevaló eredményekre, ha a hasznos és a jó tapasztalatok, netán eredmények filozófiáját a mindenkori kezdés szintjére degradáljuk. A galántai Hanza vezetése, tagsága szigorúan betartotta és-tarttatta a szövetkezés rochdale-e elveit; a szövetkezeti világkongresszusok komoly szakmai, elméleti és gyakorlati vitáinak eredményeit a legtöbbször sikeresen alkalmazták saját tevékenységük során; s természetesen, alakuló közgyűlésük határozatát szentnek tartották. Az alábbiakban arra szeretnénk rámutatni, hogy a Hanza igazgatósága, milyen fontos szerepet szánt a szövetkezeti eszmék propagálásának, a tagság nevelésének, kulturális felemelkedésnek. Elsősorban a Hanza Szövetkezeti Újságban, a Hanza Szövetkezeti Naptárban közölt vagy a Hanza-vezetők értékelő beszámolóiban elhangzott szövetkezési elveket sorakoztatnánk fel. A tagság népnevelő és kulturális felemelkedését szolgáló írások, nyilatkozatok egy külön fejezetben kaptak helyet a tanulmányban. Bevezetőként meg kell jegyeznünk: az eszme hirdetői írásaikban és beszédeikben olyan világosan, egyszerűen és logikusan fogalmazták mondandójukat, közölnivalójukat, hogy azokat a szövetkezet legegyszerűbb, alapműveltséggel rendelkező tagjai is megértették. Az említett újság egyik állandó munkatársa, Judik Béla, arra a kérdésre „Mi a szövetkezet?" tízparancsolatszerű választ ad: ,,Gondolat - mert nemes; munka - mert épít; erő - mert elismerik; hit - mert felvilágosit; remény - mert segít; szeretet - meri közös; béke - mert egyesit; áldás - mert hasznos; bőség - mert jutalmaz; boldogság - mert terjed. “ Első elolvasásra-hallásra úgy tűnik, a régi falusi falterítők felirataival találkoztunk; de beleélve magukat a kor egyszerű emberének viszonylag szilárd alapokon munkálkodó lelkivilágába, időzített értelmezés esetén hatalmas erőt adhatott a korabeli szövetkezeti tagságnak. Vagy nézzük meg az ún. Szövetkezeti tízparancsolat sorait.,,Dolgozzál és keress; Élj beosztással; Jegyezd kiadásaidat s vesd össze bevételeiddel; Tartózkodjál a felesleges kiadásoktól; Tégy félre nem várt kiadásokra; Szerezz takarékkönyvet; Juttass másoknak is; Szeresd otthonodat és törekedjél családi házat szerezni; Gondolj öreg napjaidra; A takarékosság kötelesség. “ Dr. Kuthy Géza, a Hanza Szövetkezeti Áruközpont örökös elnöke, Nagy Ferenc igazgató és valamennyi igazgatósági tag az 1935-ös évzáró közgyűlésen a tömegeknek szánt „tízparancsolatot“ a következőképpen foglalták össze: ,,A szövetkezeti eszme etikummal, erkölccsel tölti meg a gazdasági életet. “ A szövetkezetekkel kapcsolatban meghatározták: „A szövetkezet több személy önkéntes társulása az önsegély és az egyenjogúság elve alapján. Célja: tagjai anyagi jólétének előmozdítása azzal, hogy a gazdálkodás közös vezetésével emeli a tagok munkájából származó közös jövedelmet (termelőszövetkezetek) vagy csökkenti kiadásaikat a fogyasztási cikkekre (fogyasztási és beszerző szövetkezetek), azonban sohasem az elhelyezett tőke, hanem a közös üzem használata arányában. “ Azzal, hogy a Hanza tagság és vezetés szilárd erkölcsi alapokra helyezkedett, olyan gazdasági tőkét kovácsolt, s olyan emberi magatartásformát alakított ki, amely a termelés eredményének meghatározójává vált a szövetkezet működésének két évtizedében. Az öntudatos szövetkezeti tag úgy tekintett szövetkezetére, mint a kertjében lévő termő fára, amelynek gyümölcse az ő asztalára kerül. Ezt a fát gondozni, ápolni kell, hogy mindig egészséges gyümölcsöt hozzon és bő termést adjon. Hegyaljai Kiss Géza gondolataival fejezzük be e részt ,,A szövetkezet az a munkaterület, ahol a munka láza átragad másokra és egy ember példája más embert, egy család példája más családot, egy falu példája más falut von bele az egy célra törő munka melegébe... A szövetkezet munkája nem egyéb, mint a szülő nemzedék mézgyűjtése a jövendő rajok boldogítására“. * Szemelvények a szerző most készülő könyvéből- Megtudhatnánk, mi mindennel foglalkoztok?- Több kiadó számára gyártunk és sokszorosítunk műsoros kazettákat. Idén januárban megnyílt zeneműkiadói részlegünk, és azóta terjesztéssel is foglalkozunk. Többek közt a csehországi Tommü Recordsnak gyártunk és a kiadó szlovákiai lerakata vagyunk. Újdonságunk éppen az említett kiadó gondozásában megjelent Fontána pre Zuzanu 2 című CD-lemez és kazetta, amelyen a napokban bemutatásra kerülő film zenéje hallható. A máris népszerű dalokat egyebek közt Paro Habéra és Lucie Bílá éneklik. A John Dovanni együttes lemeze is nálunk készült, azután Kern: Ztráty a Nárezy című albuma, de a Szlovák Rádió népzenei felvételeit is árusítjuk, és mi gyártottuk le a szlovák himnuszt. Az Ista kiadóval együttműködve érdekes élőkoncert-kazettákat forgalmazunk, köztük Madonna-, Michael Jackson- és Guns’n’Roses-kazettát. Saját műsoros kazettákat is készítettünk: a Sétálni ment három kalap után két mesekazettát adtunk ki - Grimm-meséket és magyar népmeséket, amelyeket a komáromi Jókai Színház művészei adnak elő. A mesék kiadását folytatni szeretnénk: legközelebb az Ezeregyéjszaka meséiből és Andersen-mesékből válogatunk, illetve válogat Dénes György költő, az édesapám.- Úgy tudom, őszre megjelenik egy új zenei produkció is, melynek zenei anyagát ti készítitek: Marika Gombitová következő nagylemezéről van szó, melynek stúdiófelvételei a napokban készülnek. A szövegíró régi szerzőtársad, Kamit Peteraj, a zenét te szerezted és Hegedűs István hangszerelte. Korábban úgy hallottuk, nem éppen békében váltatok el Marika Gombitovától...- Annak idején szétváltunk, ennyi az egész... Marika három éve nem csinált lemezt, de ezzel az új anyaggal koncertturnéra is készül.- A Szlovák Rádióban gyakran hallhatóak Miroslav Noga és Stefan Skrűcany gyerekekhez szóló dalai, melyek a te szerzeményeid. Ekkora sikerük van?- Ez a lemez a második helyen áll a lemezeladási listán. Elsőként szlovákiai magyar költők megzenésített verseiként jelent meg kazetta formájában, Sétálni ment három kalap címmel, s ennek zenei anyagából készültek a dalok a népszerű szlovák színészek számára, Kamii Peteraj szövegével. A magyar nyelvű kazettából eddig háromezer darab fogyott el, amivel nagyon meg lehetünk elégedve, hiszen, ha a magyarok lélekszámát a szlovák lakosság arányszámához viszonyítjuk, ez annyit tesz, mintha harmincezren vették volna meg. Egyébként további terveink között szerepel egy újabb nagylemez a Noga-Skrúcany duó számára, persze először egy újabb magyar megzenésített vers-kazettát adunk ki, sőt karácsonyra meglepetés is lesz... H. I. „Veszi? Nem veszi?“ - a pult mögött Hegedűs István ügyvezető igazgató (Fotók: Patrick Őpanko)
