Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
Szabad ÚJSÁG 5 1993. június 24. Gazdaság Szándéknyilatkozat a Nemzetközi Valutaalapnak Gazdasági kurzusváltás folyik Május végén vizsgálatot kezdett Szlovákiában a Nemzetközi Valutaalap szakértői bizottsága annak megítélése céljából, milyen hitelszerződést köthet meg tagállamával, a Szlovák Köztársasággal. A szlovák kormány még január elején fordult kölcsönfolyósítási kérelemmel e nemzetközi pénzintézethez, a februárban megkezdett tárgyalások azonban félbeszakadtak, mivel az ország nem volt képes hiteles adatokat bocsátani a pénzintézet szakértőinek rendelkezésére Szlovákia makroökonómiai feltételeiről. A csaknem három hétig tartó mostani vizsgálódások után a szlovák kormány jövendő gazdaságpolitikájáról szándéknyilatkozatot tett a Nemzetközi Valutaalapnak, mely kedvező fogadtatás esetén lehetővé teszi, hogy a szervezettől gazdasági transzformációt segítő áthidaló kölcsönt kapjon országunk. Ez a kölcsön, sajnos, alacsonyabb szintű, mint az eredetileg kért ún. stand by kölcsön, melyet a gazdaságilag erősebb és rendezettebb tagországoknak folyósítanak. A gazdasági rendszer transzformációját segítő kölcsön megítélésével Szlovákia alacsonyabb kategóriába kerül besorolásra, mint Magyarország vagy Csehország. A szigorú szemű közgazdászok szerint a „fejlődő országok“ státusát kapja meg, s meglehetősen szigorú feltélek mellett. A szlovák pénzügyi és kormánykörök igyekeznek ugyan minél kevesebb adatot kiszivárogtatni a még mindig folyó ügyintézés miatt, mivel azonban az elmúlt héten megszaporodtak a találgatások a sajtóban, Valutaalap irányába tett szándéknyilatkozat egy részét közreadta a pénzügyminisztérium. Az alábbiakban ezt ismertetjük. Célok Gazdaságpolitikánk az 1993-as év hátralévő részében a költségvetési és a külső egyensúlyhiány mérséklésére irányul majd az inflációgerjesztő növekedés kiküszöbölésével. Programunk fontos eleme lesz az 1993-as állami költségvetési deficit (hiány) betartása. A bérnövekedés folyamatos korlátozásának elő kellene segítenie termékeink konkurenciaképességét a piacokon, illetve a munkanélküliség további növekedését is meg kellene fékeznie. Szilárd alapokat teremtünk a gazdasági növekedéshez, a stabilizációs lépéseket gyorsított ütemű változások fogják kísérni a gazdasági szerkezetváltásban, főként az állami vállalatok átalakításában és privatizációjában, a magánszektor és a bankszektor ösztönző és szabályozó rendszerében. A kormány lényeges előrelépést ter.vez privatizációs programjával és a szükséges törvényi feltételek megteremtésével a pénzügyi fegyelem erősítése és növekedésének megkönnyítése terén. Pénzügyi politika Az 1993-as állami költségvetés - mely nagyon alacsony költségvetési hiánnyal számol - széles körű adóreformot és szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket tartalmazott. Január elsejei hatállyal bevezetésre került a hozzáadottérték-adó, teljes átdolgozásra került a közvetlen adók (beleértve a természetes személyek és jogi személyek adókötelezettségeit, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat) rendszere. A költségvetés tartalmazott általános előírásokat a kiadásokra és a célirányos szociális juttatásokra vonatkozóan is. Ezzel együtt azonban az a költségvetési hiány, amely a január - május hónapokban keletkezett, s amely egyenlő az éves bruttó hazai termék (BHT) 4 százalékával, nyugtalanságra ad okot. Ezt a hiányt a költségvetési bevételek kiesése okozta (a közvetett adók, a nyereségadók és a szociális biztosítási járulékok alacsonyabb teljesítése), ami egyben tükrözi az új adók körül felmerült adminisztratív, jellegű nehézségeket, a gyengébb gazdasági aktivitást, és mint az várható volt, a vállalatok fizetésképtelenségét. Ennek ellenére a költségvetés kiadásai a tervezett korlátok között maradtak, az illeték jellegű adóbevételek és a szolgáltatási dijak pedig lényegesen növekedtek. A kormány eltökélt szándéka az 1993-as költségvetési hiányt 16 milliárd szlovák koronában meghatározni, vagyis a BHT 5 százalékára korlátozni, összhangban az inflációgerjesztés csökkentésével, illetve a nemzetgazdaság más ágazataira történő eszközfelszabadítás céljával. Pénzpolitikai céljaink elérése érdekében szigorú intézkedésekre lesz szükség mind a bevételek, mind a kiadások oldalán. Ezek az intézkedések, szigorítások meghaladják azt a szintet, amely a jóváhagyott állami költségvetési törvényben bennefoglaltatik. Idei tapasztalataink azt mutatják, hogy javítani kell az adózási fegyelmet, mégpedig az adóhivatalok megerősítésével, a jogi keretek javításával, a létező szabályozások szigorúbb betartatásával. Ennek értelmében a hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosítása lényegesen megnöveli az adófizetés elmulasztásáért kiróható büntetések összegét, megköveteli a regisztrációs pénztár létrehozását minden cégnél úgy, hogy abban fel legyen tüntetve minden egyes adat; a kormány rendelete pedig lehetővé teszi majd az adófizetést elmulasztó cégek ingó és ingatlan vagyonának konfiskálását, sőt a korlátolt felelősségű társaságok elöljárósági tagjai vagyonának konfiskálását is, ha adótartozás áll fenn az állammal szemben. 1993 októberének végére várjuk azon törvény jóváhagyását, mely lehetővé teszi, hogy az adóhivatalok betekintést nyerjenek az adóalanyok bankszámlájába, s ugyanekkor bevezetésre kerül, hogy az adóalanyok csak napi 10 000 szlovák korona készpénzt fordíthatnak tevékenységükre. Az adóbeszedést javítja majd a szeptember végén vitára kerülő új adózási törvény, mely jóváhagyása esetén 1994. 1. 1-jén lép hatályba. Azoknak az intézkedéseknek, amelyeket még 1993. július elseje előtt léptetünk életbe - tehát azt megelőzően, hogy az IMF Igazgatótanácsa döntene az országunknak fofyósítandó rendszerváltást áthidaló kölcsön folyósításáról - 3,2 milliárd korona bevételt kellene jelenteniük az államkasszába, 1993. második félévében. Július 1-jei hatállyal felemeljük az ingatlanadót 25 %-kal, ami 0,25 milliárd szlovák korona (Sk) pótlólagos bevételt jelent. A költségvetési kiadások terén átértékeljük a kiadásmegtakarítások lehetőségét, mégpedig- a beruházási kiadások csökkentésével és a transzfer csökkentésével, természetesen alapos megfontolás után;- a munkanélküli segély folyósítása feltételeinek további megszigorításával;-a családi pótlékok ráutaltsági alapon történő kifizetésével;- korengedményes nyugdíjba vonulás és a betegsegély költségeinek a vállalatokra (munkáltatókra) történő áthárításával. Külgazdasági politika Február nyolcadikán - a pénzügyi unió felbomlásakor és az önálló szlovák nemzeti valuta bevezetésekor - Szlovákia erőteljes külső nyomás alatt állt, mely részben az új nemzeti valuta körüli spekulációkból fakadt. Azóta a megfontolt pénzügyi politikának köszönhetően stabilizálódott a devizapiac és a tiszta külső tartalékok is... Arra az időszakra, amíg nem mutatkoznak meg a gazdaságpolitikai intézkedések hatásai - és figyelembe véve a GATT-tal folytatott tárgyalásaink eredményeit is - e hónap folyamán 20 százalékos behozatali illeték kivetését tervezzük az import fogyasztási cikkekre. Az ebből származó nyereséget egy olyan ügynökség megalapítására szándékozzuk fordítani, mely exporthiteleket folyósítana a kis- és középvállalkozásoknak. A szlovák korona árfolyamának megállapítása során a kormány rugalmas politikát kíván folytatni, mely a legfontosabb piaci mutatók alakulásától függne. Ennek megvalósítása során a kormánynak nem áll szándékában bevezetni vagy fokozni a devizagazdálkodás restrikcióját, erősíteni, módosítani a sokoldalú devizagyakorlat elemeit, kétoldalú fizetési megegyezéseket kötni olyan értelemben, ami nem lenne összhangban az IMF- ről szóló egyezmény Vili. cikkelyével. Nem áll szándékában a kormánynak importkorlátozást bevezetni a fizetési mérleg javítása érdekében, kivéve a fentebb említett 20 százalékos behozatali illetéket. Bérpolitika A kormányprogram negyedéves célokkal pontosítja az állami vállalatok szférájában a nominális átlagbéreket, s ennek alapján becsüli fel majd a bérszínvonal alakulását. Olyan intézkedések bevezetésével is számol a kormány - amennyiben ezekre szükség lesz -, hogy a bérszínvonal ne rontsa a hazai termékek külső piaci konkurenciaképességét, illetve ne lépjen fel inflációgerjesztőként. Az átlagbérek a kormányzati szférában (beleértve) a költségvetési és állami támogatást élvező intézményeket is) a feszített 1993- as költségvetés miatt már nem lesznek módosítva, hogy fennmaradjon a költségvetésben eredetileg megtervezett bértömeg. Szerkezeti reformok A kisprivatizáció gyakorlatilag befejeződött, eredményei - jövedelmező szolgáltatási szféra és üzlethálózat formájában - szemmel láthatók. A közepes nagyságú és a nagyprivatizáció első hulláma - mintegy 900 egységgel, közel 150 milliárd Sk értékben - szintén a végéhez közelít. Most folyik a részvények átadása az új tulajdonosoknak. A tervezett második hullámban 650 közepes és nagyvállalat érintett kb. 210 milliárd Sk könyvelési értékkel. Az első hullámtól eltérően itt a standard privatizációs módszerek kerülnek előtérbe az árverés, a versenytárgyalás, a közvetlen eladás külföldi befektetőknek is. A privatizációs törvény módosítására 1993 szeptemberében kerül sor, ez megnöveli majd a privatizáció minisztérium jogköreit a privatizációban és csökkenti vállalatalapító minisztériumok és a privatizációs tervezetet kidolgozó vállalatok hatásköreit. Ezáltal nyilvánvalóbbá válik a versenyszellem, csökken a közvetlen eladás mértéke a jelenlegi vállalatvezetésnek, amely a közvélemény bizalmát jelenleg leginkább aláássa. A kormány kezdeményezi a vállalatközi adósságok leszámítolását 1993. július 1 -jei dátummal. A fizetőképesség javítása mellett ez a kölcsönös elszámolás lehetővé teszi a jobb áttekintést az elsődleges fizetőképtelenséggel rendelkező vállalatokról, ezáltal a hatályba lépett csődtörvény érvényesítéséről... A kormány feltételezi, hogy a csődbe jutott vállalatok adósságait maguk a hitelezők fedezik majd (pl. a bankok), illetve a kormány költségvetési államkötvények kibocsátásával vagy a Nemzeti Vagyonalap váltóival. E célra az állami költségvetésben 1994- ben tartalékolnak pénzeszközöket. Külföldi támogatást is keres a kormány ezen műveletek lebonyolításához. A piacgazdaság törvényi feltételeinek javítása érdekében készül a gazdasági versenytörvény módosítása, a természetes monopolhelyzet kiküszöbölése szabályozásáról szóló törvény. A kormány támogatni akarja a magánszféra fejlődését, elsősorban egyszerűbb és tisztább jogi és szabályozási feltételek biztosításával, az új cégek regisztrálásának egyszerűsítésével, a szabadalmak bejegyzésének és illetékének megváltoztatásával, a földtulajdonjog és ingatlantulajdonjog tisztázásával, a regisztráció és az átruházás eljárásának egyszerűsítésével. A kormány célja, hogy az ország gazdaságában olyan helyzetet teremtsen, amelynek alapján legkésőbb az 1993-as esztendő végén megkezdheti a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a stand by kölcsön folyósításának feltételeiről. (-ts-) A komáromi adóhivatalban érdeklődtem a vagyonnyilatkozatok kitöltése körüli problémákról, félreértésekről. Mint azt a hivatal igazgatójától megtudtam, a leadás terminusa, június 30., nem lesz betartva - az új határidő szeptember 30-a. Ez idáig csak nagyon kevesen nyújtották be a vagyonbevallásukat. A késés pedig 2 millió koronáig terjedő büntetést vonhat magával. Ez a büntetés mindenekelőtt azokat a vállalkozókat sújtaná, akik „megfeledkeztek“ erről a kötelességről. Vagyonnyilatkozatot köteles tenni ugyanis minden olyan személy, aki ingatlannal rendelkezik, vagy (és) A következő hibalehetőség az ingóságok irreális, tehát valószínűtlen felül- vagy éppenséggel alulértékelésében rejlik, minthogy azok értékét a szokásos piaci áron kell feltüntetni, s az ár eldöntése a tulajdonosokra van bízva. Vannak olyan ingóságok is, amiket nem kell beírni, pl. rokkantkocsi, vagy súlyos egészségkárosult autója. A vagyonnyilatkozatról mindenki kap egy szlovák nyelvű tájékoztatót, melyen az összes tudnivaló fel van tüntetve. E tájékoztató szövege mindössze két pontban módosult, ez a nyomtatványokon általában ki is van javítva. Az 1. módosítás: Az osztatlan vagyonközösségben élő házastársak vagyonukat két Vagyonnyilatkozati gondok ingóságainak értéke meghaladja az egymillió koronát. Az ingatlant akkor is be kell vallani, ha az, pl. földterület esetében, szövetkezet vagy magánszemély használatában van. Ha valaki a bérelt kertjében ideiglenes építményt állított fel (melynek nincsenek alapjai, emésztőgödre, pincéje - tehát bármikor szétszedhető vagy elszállítható) -, akkor az nem minősül ingatlantulajdonnak. Az olyan hétvégi ház viszont, mely pincével vagy rendes alapokkal rendelkezik, nem hagyható ki a vagyonbevallásból. A vagyonnyilatkozati nyomtatvány kitöltésénél elsősorban fontos, hogy ne feledjék el feltüntetni a személyi számukat, a nyilatkozat keltezését, azt, hogy a nyilatkozat az 1993-as évre vonatkozik - és végezetül, ne feledjék el aláírni. Lényeges, hogy az 1993. január 1-jei állapotot tüntessék fel, és nem pedig a jelenlegit. Az ingatlantulajdon értékét nem kell meghatározni, csak annak pontos címét, területét, valamint azt kell beírni, hogy mekkora rész van a tulajdonában (1-tehát egészen, Vé; 'A; Vto). egyenlő részre osztják és MINDKETTEN benyújtják a vagyonbevallásukat. A 2. módosítás: Az a természetes személy, aki egyúttal vállalkozó is, egyazon nyomtatványon tesz nyilatkozatot a vállalkozói- és magánvagyonról. A vagyonnyilatkozat felső részén bejelöli a „természetes személy-vállalkozó“ rubrikát. A vagyonnyilatkozatokkal az adóhivatal az SZNT 511/1992 Zb. számú törvénye alapján foglalkozik. A bevallásokon most még nem kell feltüntetni azt, hogy a vagyon milyen forrásból származik (ajándékozás, örökösödés, vétel), de 1995-ben már ezt is csatolni kell majd hozzá. Nem kell attól tartani, hogy az ingóságokat, az ingatlant a hivatal másodszor is megadóztatja, mindöszsze arról van szó, hogy 1995-ben ellenőrizni lehessen, a megnövekedett vagyon megadóztatott jövedelemből származik-e, vagy olyan forrásból, ami után a tulajdonos nem fizetett adót. így akarják elejét venni a feketézésnek. SIPOSS ILDIKÓ Ipoly hídvégi bemutató Az áttelelő vöröshagyma termesztésének jelentősége Érdekes szakmai bemutatónak lehetett tanúja az érdeklődő június első hetében Ipolyhidvégen. A hollandiai Bejo Zaden vetőmag-nemesítő és -termesztő vállalat szervezésében az áttelelő vöröshagyma jelentőségének és termesztéstechnológiájának ismertetésére került sor neves külföldi szakemberek részvételével. Hans Stuwel, a Bejo nyugat-európai igazgatója bevezetőjében elmondta, bár olyan hagymatermesztésről van szó, amely kockázatos ugyan, ám igen jövedelmező lehet. Ha valaki pontosan betartja az előírt termesztési folyamatot, akkor nincs mitől tartania. Egyetlen titka van a sikernek, mégpedig a pontosság. Dr. Pénzes Béla egyetemi adjunktus és dr. Glits Márton tanszékvezető, egyetemi docens a budapesti Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem tanárai ismertették a kártevők elleni védekezés módjait. Rövid előadásaikban megerősítették Hans Stuwel szavait, majd az érdeklődők kérdéseire próbáltak kielégítő válaszokat adni.-A vetési időpont meghatározása rendkívül fontos - hangsúlyozta Szép István, a Bejo magyarországi képviseletének termelési tanácsadója. - Ügyelni kell arra, hogy a hagyma az ősz folyamán, mikor másodveteményként kikerült a talajba, ne fejlődjön magszárba. Igen fontos a talaj-előkészítés és a pontos vetés.- Szlovákiában sajnos az a helyzet - mondta Hájas László, az ACH Zaden Schop komáromi székhelyű képviselője -, hogy a helyi árviszonyokat tekintve egyelőre nem kifizetődő ez a termesztési mód, ugyanis alacsony a felvásárlási ár, mellyel a termelőt sújtják, az eladási ár viszont elég magas. Bízunk abban, hogy ez a kedvezőtlen helyzet hamarosan változni fog. A Bejo Zaden három évvel ezelőtt hozta létre szlovákiai képviseletét. Mi segítünk kapcsolatot teremteni a termelő és a magnemesítő között. Szeretnénk, ha a magángazdák megértenék, akik nem tudnak lépést tartani jelenlegi világunkkal, azokat elsodorja az élet. A hibrid vetőmaggal, ha pontosan betartjuk az útmutatást, magas terméshozam érhető el. Szeretnénk Szlovákia területén egy rendszert kiépíteni, ami azt jelentené, hogy aki tőlünk vásárol vetőmagot, annak biztosítjuk - amennyiben igényli - a pontos vetést saját vetőgépünkkel, és a termesztés időtartama alatt, mindig időben jelezzük, mi ellen, hogyan kell védekezni, ha esetleg kárveszély van. Szerintem csak így lehet a szabadföldi zöldségtermesztésnek eredményes jövője. PALÓCZ TURCZI ÁRPÁD
