Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

(W o < £aaA*>' f r'- • *” / j v-' /*"L­^ ^L^fX C\l C\y v/t^^ ,OKR£SNÁ KNIZNIC/ L / "V>Vw W i Véget ért a Forum Universale Crans Montanában Novemberre tolódik el Szlovákia felvétele az ET-be? KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. június 21. III. évfolyam 142. szám Ára 3 korona Beitéhes éjszakák a A hét végén, pénteken, szombaton és vasárnap rendezték meg a svájci Crans Montanában a Forum Universalét, amelyen európai politikusok, bankárok, közgazdászok és politológusok vettek részt Szlovák részről a fórumon részt vett Vladimír Mellár kormányfő is Meliar kormányfő Crans Montaná­ban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárá­val. Lalumiére asszony közölte Mellár­ral, hogy Szlovákia belépése az Európa Tanácsba még néhány álláspont tisztá­zását követeli meg azért, mert a magyar fél rámutatott, hogy Szlovákia nem tel­jesíti a belépéssel kapcsolatos ígéreteit. A kifogások főleg a hivatalos névhasz­nálatra és a községnevek megjelölésére, valamint az önkormányzati rendszerre vonatkoznak. Meliar szerint a magyar fél mesterséges akadályokat gördít Szlo­vákia elé, hogy megnehezítse belépését az ET-be. „Jelzést kaptunk arról, hogy az Európa Tanácsnál akreditált magyar nagykövet szavazás esetén megvétózza Szlovákia belépését. Amennyiben ez megtörténik, és nem segítenek a diplo­máciai lépések sem, amelyeket jelenleg teszünk, akkor Szlovákia belépése az Európa Tanácsba novemberre tolódik el” —jelentette ki a szlovák kormányfő. (Folytatás a 3. oldalon) Véget ért a keresztény kisebbségi konferencia Lehetnek új reményeink? Pénteken és szombaton tartotta Pozsonyban nemzetközi konferenciáját az Eu­rópai Kereszténydemokrata Pártok Uniója (EUCD), melynek központi témája a kisebbségek helyzete volt. A kétnapos konferencián számtalan igen érdekes felszólalás és nyilatkozat hangzott el, amelyek olykor bizony erősen ellent­­mondtak egymásnak. A záródokumentum viszont igen kedvező megfogalma­zásokat tartalmaz a kisebbségek számára, mindenekelőtt azt, hogy a kisebbsé­geket olyan közösségként kezelni, amelyek csupán számbelileg jelentenek egy­­egy országon belül kisebbségeket, de államalkotó elemként jönnek számításba, s jogaikat is így — kollektív jogként — kell kezelni A záródokumentum ellen többen is gában a többségi nemzet részéről. kifogást emeltek, többségében a volt szocialista országok keresz­ténydemokrata pártjai és mozgalmai. A Román Parasztpárt küldöttsége példá­ul arra hivatkozott, amennyiben ők el­fogadják az ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokat, a hazai „naciona­lista posztkommunisták” az esetleges választások esetén teljesen a perifériára szoríthatják őket, s egyéb attrocilások­­nak is elébe kell nézniük. Mások azt kifogásolták, más a helyzet elmélet­ben, megint más a gyakorlatban, s a többségi és kisebbségi nemzetek együttélését történelmi megközelítés­sel kell megítélni, ami bonyodalmakat okozhat a kisebbségvédelmi törvénye­ket szorgalmazó pártok támogalottsá-Az ilyen jellegű vita akkor hagyott alább, amikor Klaus Francke, a CDU küldötte kért szól, arra figyelmeztetve a vitázókat, nem kormányszintű talál­kozóról van szó, ahol egy-egy küldött­ség a gyakorlati megvalósítás nehézsé­geire hivatkozva védekezhet bizonyos konkrét feladatok meghatározása ellen. Ám itt elvi kérdésekről, a keresz­ténydemokrácia irányultságáról és alapelveiről van szó, ahol nincs helye a gyakorlati megvalósítás nehézségeire való hivatkozásnak. „Ez úgy hangzik, mintha előre megmagyaráznánk siker­telenségeinket, politikánk csődjét” — jelentette ki a német parlament CDU-s képviselője. (Folytatás a 2. oldalon) Ján Óamogursty volt a házigazdája az EUCD II. kisebbségi konferenciájának, amely elveiben nagy reményekre jogosít fel bennünket, számbeli kisebbségben élőket saját szü­lőföldünkön, ám a gyakorlat és a politikai szándékok igen messze vannak még az elvektől térségünkben. A TA SR felvételén Őamogursty Václav Bendával beszélget Marián Tkáé szerint Szeptember 30-ig tart Vagyonbevallási kötelezettség A Szlovák Köztársaság Pénzügy­minisztériumának rendelkezése értel­mében Szlovákia polgárainak az 1993-as vagyonbevallásukat nem június 30-ig, ha­nem szeptember 30-ig kell megtenniük. A pénzügyminisztérium rendelkezésére azért került sor, mert az eddigi visszajel­zések szerint a polgárok nagy többsége nem értette meg a vagyonbevallási köte­lezettség lényegét, s azt sem tudták az il­letékesek megfelelően elmagyarázni, mi­lyen esetben és milyen mértékben van szükség a bevallásra. Az információt a Sme című napilap szerezte Valéria Kukulkovától, a pénz­ügyminisztérium adóosztályának veze­tőjétől. A bizonytalanságok tisztázása végett még lapunk is visszatér a vagyon­­bevallás módozataihoz, illetve annak következményeihez. -is-Nem változik a monetáris politika Kátyúban a szövetkezetek Behozatali embargót kérnek „A Piacszabályozási Alap által ajánlott árak elfogadhatóak, és támogatni kell őket” — jelentették be a termelóiszövet­­kezetek szövetségének képviselői és a Ga­­lánlai. Komáromi és Érsekújvári járások regionális mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari kamaráinak képviselői. Az említett szervezetek küldöttei pénteken operatív tanácskozást tartottak Érsekújvárod, hogy egyeztessék nézeteiket az aratás ide­je alatti gabonavásárlással kapcsolatban. A Piacszabályozási Alap ajánlott árai minimálisak, állapították meg a szakem­berek — egy tonna az élelmiszeriparban használatos, 23 százalékos sikértartal­mú búza ára 3500 korona, a takar­mánybúzáé 3000 korona, a takar­mányárpáé pedig 2900 korona. A szak­emberek nem számítanak jó termésre, a termelői árak viszont egyre növeked­nek. Éppen ezért szükséges a hazai ga­bonatermelők behozatali embargóval való védelme, amíg a hazai őstermelők nem adják el a betakarított termést. A Nemzetközi Valutaalap képviselői eddigi lépéseinket nafyra értékelték, s legfőképpen azt, hogy nem dőltünk be a különböző nyomásoknak, valamint azt, hogy az inflációt alacsony szinten sikerült megtartanunk. Ugyancsak elismeréssel szóltak azzal összefüggésben, hogy nem sértettük meg a devizatartalék-alapot sem. Ezért nem változtatjuk a monetáris politikánkat. Mindezt Marian Tkál, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke szögezte le a banktanács múlt heti 7., Kassán megártott ülését követően. A banktanács kassai ülésén foglalko­zott többek között a devizaeszközök el­adásával is a polgárok részére. Arra a megállapításra jutott, hogy minden pol­gár 7500 koronáért vásárolhat devizát ebben az évben. Akik az első félévben már 4000 koronáért vettek devizát, az év második felében csupán 3500-ért vásá­rolhatnak. „Föl vagyunk erre készülve” — nyomatékosította Marián Tkál. Ahhoz, hogy az egyes régiókban to­vábbi bankközpontok jöhessenek létre, mindenekelőtt szakemberekre, továbbá 300 millió korona alaptőkére és épüle­tekre van szükség — hangoztatta Tkál. A készülőben levő banktörvénnyel kapcsolatosan elmondotta, hogy véle­ménye szerint az nem változtatja meg a Szlovák Nemzeti Bank helyzetét. Min­denesetre azonban a szóban forgó tör-Kifejtette azt is, hogy január elsejéhez viszonyítva a bankreszort devizatartalékai 800-900 millió amerikai dollárral emelked­tek. A Nemzetközi Valutaalap azt javasolja, hogy Szlovákia rugalmasabban reagáljon a gazdasági fejlődésre A Nemzeti Bank alelnöke azt is hangoztatta, hogy a kamatok csökkentése, valamint a forgalomban levő pénz mennyiségének a növelése mindenképpen fokozná a vállalkozói kedvet, de jelen pillanat­ban mindez nem lehetséges. vény növelhetné az anyagi és a bankfe­gyelmet. „Ha ezt valaki nem fogja betar­tani, akkor a bank megszűnésével is szá­molhat. Igaz, még nem folyamodtunk ilyen lépéshez, de a határidőbe nem tar­tásáért már két intézet is komoly pénz­­büntetést fizetett” — szögezte le Tkál. A 20 százalékos devalvációról szóló információt a Nemzeti Bank alelnöke ismételten megtévesztőnek minősítette. Jelentős előrelépés Szombaton döntő többség­gel elfogadták Pozsonyban az Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniójának küldöttei azt a zárónyilatkozatot, amely zárása volt a kisebbségi konferenciának, s amely bizonyos szempontból új távlatokat nyit az európai kisebb­ségi kérdés kezelésében. A konfe­rencia tagjai tudatosítják, ahogy zárónyilalkozatuk is leszögezi, hogy a kisebbségi kérdés mostoha kezelése az európai biztonság jö­vőjét fenyegeti. A deklaráció külön figyelmez­teti azokat az országokat, ame­lyek ezidáig nem tagjai az Európa Tanácsnak — s ez többek között Szlovákiára is vonatkozik —, hogy amennyiben nem valósítják meg a gyakorlatban az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekez­let folyamatait, az ezen belül meg­valósult koppenhágai emberi di­menziók konferenciahatározatait, valamint az ENSZ-közgyűlés Nemzeti Kisebbségek Jogainak Deklarációját, nem számíthatnak az európa tanácsi tagságra, sőt, az ET minden szankcióját alkalmaz­ni kelf ezen országok ellen, ami-CtíMfi}:# lyen egyáltalán alkalmazható. A zárónyilatkozat elfogadása után kérdeztük Bíró Gáspárt, az MDF küldöttségének tagját, ho­gyan értékeli a konferenciát, mi­ben lát előrelépést a korábbi kon­ferenciához képest. konferencia során a kon­­enzuskeresés hangulata uralkodott, bár volt néhány disszonáns hang is, főleg a Ro­adják ki, s juttatják el a különböző világ- és európai szervezetekhez. Ennek azért van nagy jelentősége többek között, mert míg az első konferencia az önkormányzatok és a régiók autonómiáját fogal­mazta meg, a mostani konferen­cia — mint már említettem — a kisebbséget olyan közösségként kezeli, amelynek specifikus jogok­ra van szüksége nyelve, kultúrája, tál ezidáig kidolgozott dokumen­tumok szellemisége a konferencia záródokumentumával. A Magyar Keresztény­­z\demokrata Mozgalom kez­dettől fogva figyelemmel kíséri az európai kereszténydemokrata irányzatok dokumentumait és ál­lásfoglalásait a kisebbségi kérdés­ben, ezért nyugodtan mondha­tom, hogy a mi elképzeléseink és ben. Én személy szerint úgy ér­zem, a dokumentum ajánlásai messze meghaladják a jelenlegi szlovákiai gyakorlatot, sőt, azt is, amit a kialakult vagy kialakított társadalmi légkör elvisel. — Szlovákia európa tanácsi tagsága függ attól, hogyan viszo­nyul a kisebbségi kérdés rendezé­séhez. Rövidesen kénytelen lesz a szlovák parlament foglalkozni ez­// A dokumentummeghaladja lehetőségeinket mán Parasztpárt megnyilvánulá­saiban. A végeredménye azonban egyértelmű: az európai néppártok és kereszténydemokrata irányza­tok a kisebbségeket közösségként fogadják el, s bár a záródokumen­tumban verbálisán nem fogalma­zódik így meg, áttételesen mégis azt sugallja az elfogadott doku­mentum, jogaikat kollektív jog­ként kell kezelni. Fontosnak tar­tom azt, hogy az EUCD elnöke, Wilfried Martens bejelentette, az EUCD két pozsonyi kisebbségi konferenciájának anyagát együtt identitása megtartása végett, mi- elvárásaink teljes egészében össz­­közben azt is leszögezi a két doku- hangban vannak az európai nor­­mentum — összeolvasva —, hogy mákkal. Azt hiszem, ennek bizo­­az adott ország területén élő, gaz- nyítéka az is, hogy időközben ál­­dasági és politikai tevékenységet landó megfigyelői státust kaptunk kifejtő lakosság bármely nyelvet az EUCD-ben, amihez hozzájá­­beszéli, bármilyen vallást fogadja rult az is, hogy a kisebbségi kér­­el, államalkotó közösségként vé- désben kidolgozott és közzétett dendő. dokumentumaink egyértelműen A konferencián jelen volt a az európai kereszténydemokrata Magyar Kereszténydemokrata elképzelésekből és szándékokból Mozgalom képivselete is. Tirinda indultak ki. Más kérdés azonban Pétert, az MKDM elnökségi tag­ját arról is kérdeztük, mennyire az, hogy a ma elfogadott doku­mentum mennyire applikálható a van összhangban a mozgalom ál- mai szlovákiai politikai helyzet­zel a kérdéssel. A konferencia szervezője és házigazdája viszont a Őarnogursty vezette Keresz­ténydemokrata Mozgalom volt. Várható-e, hogy az MKDM— Együttélés koalíció beadványát éppen a KDM támogatja majd? Az elmúlt tizenkét hónap is azt igazolja, mozgalmaink­nak szorosabban együtt kell mű­ködni, de azt is, a gyakorlati poli­tizálásban jelentős elmozdulás történt a holtpontról. Ez nem azt jelenti, hogy immár minden kér­désben egyetértünk, netán, hogy iuJU í f &.Ä2* SW egy-egy kérdést ugyanúgy ítélünk meg, de végül is a diplomáciának, a politikai párbeszédnek az a sze­repe, hogy tizstázza a fogalmakat, azok jelentését, a megközelítések módját. Talán ez a konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy a KDM bizonyos kérdéseket más fény­ben, színben lásson, meg mi is a konszenzuskeresés szándékával közelítsünk partnereinkhez a tár­gyalásokon. Egy biztos, akaratun­kat, szándékainkat szlovák politi­kai erők megnyerése, támogatása nélkül nem fogjuk tudni elérni. S én úgy látom, legközelebbi part­nerünk mindenképpen a Őamo­­gursty úr által vezetett Keresz­ténydemokrata Mozgalom. A si­kerhez — ezzel az esetleges támo­gatással együtt is — azonban igen sok még a teendő, nagyon sok tár­gyalásra, szilárd elszántságra és kitartásra lesz szükségünk. Ez a konferencia is kemény viták után hagyta jóvá záródokumentumát. Hogy erre sor kerülhetett, néze­tem szerint az kellett, hogy min­denki a megértésre, a megállapo­dásra törekedjék. NESZMÉRI SÁNDOR l -.

Next

/
Thumbnails
Contents