Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-18 / 140. szám
3SAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP „ Jr OKRESNÁ KNIZNICA fr Sn,/ faj /Irojf/i ,v ^sekperipdiljj^ Érden valami elkezdötlott^y^^*^ Streda ^ ^ Népfőiskola szlovákiai magyaroknak A Katolikus Ifjúsági Népfőiskola és Szövetkezeti Egyesület, az Érdi Regionális Népfőiskolái Alapítvány további szervezeteidül karöltve Június 14-19. között húsz szlovákiai magyar hallgató részére bentlakásos népfőiskolái kurzust szervezett PÉNTEK 1993. június 18. III. évfolyam 140. szám Ára 3 korona A megnyitó ünnepségen Harmat Béla, Érd polgármestere, Árva Vince, a KINSZE országos elnöke, majd Entz Géza címzetes államtitkár köszöntötte a hallgatókat. Ünnepi beszédet mondott Duray Miklós, az Együttélés és Bugár Béla, az MKDM elnöke. A hallgatók június 16-án kerekasztalbeszélgetésen a népfőiskolák szlovákiai lehetőségeivel foglalkoztak, és ennek aktuális társadalmi és politikai összefüggéseit elemezték. A beszélgetésbe bekapcsolódott dr. Mellár Tamás kormányfőtanácsos, dr. Perjés Gábor, az MDF képviselője, Árva Vince pálosrendi atya, Pálinkás Júlia, a Magyar Népfőiskola titkára és Hóka László, az MKDM elnökségi tagja. Az Együttélést a kerekasztal-beszélgetésen Boros Zoltán képviselte. Nagyra értékelte a szervezők szándékát, hangsúlyozta a népfőiskolái mozgalom küldetését, identitásőrző és -fejlesztő feladatát. A népfőiskolák akkor teljesítik célkitűzésüket, ha mindez egyetemes és nem kirekesztő alapon valósul meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elképzelések gyakorlati megvalósításához rövid időn beiül hozzá kell látni, a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok és természetesen a politikai mozgalmak hathatós közreműködésével. -p.e.t japán csoda kihíiás Ewópának Michal Kovác királyhelmeci látogatáson „Több pozitív változás...” Magyar verbunkkal fogadták szerdán a köztársasági elnököt Királyhelmecen, ahol az önkormányzat ülésén vett részt A vendéget Pásztor István, Királyhelmec polgármestere üdvözölte, aki felvázolta a város és a vidék legégetőbb gazdasági, szociális és környezetvédelmi problémáit A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban a polgármester kijelentette: „Nem különleges előjogokat akarunk, csak nyugodtan élni azon a földön, ahol őseink születtek”. A köztársasági elnök beszédében a következőket mondotta többek között: „Nemcsak azért látogattam el ebbe a szőlőhegyek lábánál fekvő városba, hogy önöket üdvözöljem, hanem azért is, hogy tájékozódjak a váro6 életéről és az önök gondjairól is. Hasznos lenne számomra az is, ha megtudhatnám, milyen a viszony a szlovák és a magyar állampolgárok között ezen a nemzetiségileg vegyes területen. Hisz a történelemből tudjuk, hogy a hatodik században már szlávok éltek ezen a területen. A nyolcadik és kilencedik század fordulóján az önök városának területén helyezkedett el a legnagyobb ószláv erődítmény. Ez annak a bizonyítéka, hogy itt volt a régi szlávok gazdasági és politikai életének centruma. Ez az a hely tehát, ahol a magyar törzsek először kerültek kapcsolatba a mai szlovákok elődeivel. Ebből a szempontból Királyhelmec kiemelkedő helyet foglal el közös történelmünkben. A Bodrogközben és a környező területeken kezdett el íródni a közös szlovák—magyar történelem. Kezdetben jó szomszédokként éltek egymás mellett és közösen művelték meg a földet, anélkül, hogy azt egyikük vagy másikuk kizárólagos örökségének tekintette volna. Az etnikai hovatartozás szerinti diszkrimináció csak a tizenkilencedik századtól kezdve jelentkezik. A május húszadikai kerekasztal-beszélgetésen annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy az állampolgárok és A KDM a Republika cikkéről Tisztára mosás állampénzen A Republika című napilapban a főszerkesztő, Ján Smolec az egykori StB-vezérről, Alojz Lorencről írt cikkét bírálta Vladimír Palkq a volt szövetségi biztonsági információs szolgálat (FBIS) igazgatóhelyettese a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtótájékoztóján. Szerinte a volt titkosszolgálati vezető alakját feltüntetni, mint egy hazafiét és intelligens emberét nem helytálló. Szerinte Lorenc leginkább az erőszakhoz, a fal hol szorításhoz értett Ráadásul minden törekvést, amely a szlovák történelemmel, hagyományokkal, vagy akár a szlovák zászló bevezetésével összefüggött, elnyomott Az efféle tisztára mosási kísérletet állami pénzen megengedhetetlennek tartja. Éppen ezért Palkó magyarázatot kér a kormánytól, valamint azt is, hogy az esetből vonja le a következtetéseket Ivan Símko, a KDM alelnöke igen pozitívan értékelte, hogy a pártok közötti együttműködés jól fejlődik. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a koalíciós ajánlat ellenére betartja az ellenzéki pártok közötti megegyezését a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal vezetőjének személyére vonatkozóan. A KDM egyébként nem tartja kizártnak az idő előtti választásokat, bár inkább a többpárti koalíció kialakításának a híve. Peter Weiss kijelentésére, miszerint ha koalíció, akkora KDM-mel együtt, Ivan áimko azt mondta, ugyanúgy nem lehet elképzelni a koalíciót a Demokratikus Baloldal Pártja nélkül sem. (vida) így a nemzetiségi kisebbségek jogainak mértéke és minősége a demokrácia egyik legfontosabb mutatója. Ezért támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a többi állampolgárral szembeni kölcsönös tisztelethez és toleranciához vezet. Ebben a tekintetben az érvényes nemzetközi szerződésekre támaszkodunk, amelyeket a Szlovák Köztársaság is ratifikált és amelyeket alkotmányunk is tartalmaz. A tizenegyedik cikkely például kimondja: ha a nemzetközi szerződések nagyobb terjedelmű jogokat tartalmaznak, előnyt élveznek az SZK törvényeivel szemben. A további cikkelyek oiyan jogokat biztosítanak a kisebbségeknek, amelyek más fejlett demokratikus államok alkotmányaiban sem szokványosak. Az alkotmány kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjait ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi állampolgárt, tehát joguk van megőrizni etnikai, nyelvi és kulturális sajátosságaikat. Az állam alapvető kötelezettségeihez tartozik, hogy megteremtse az ehhez szükséges feltételeket. Ezért szól az alkotmány harmadik cikkelye a nemzetiség szabad megválasztásáról és arról, hogy tilos bárminemű, az elnemzetlenítést célzó nyomás. Az alkotmány végül kimondja, hogy tiltott bármilyen, a nemzetiségi hovatartozás szerinti megkülönböztetés és garantálja a nemzetiségi kisebbségek tagjai‘számára az anyanyelvükön való művelődés lehetőségét, kulturális életét és az anyanyelv használatát a hivatalos érintkezésben is. (Folytatás a 2. oldalon) Felvételünkön a boszniai muzulmánok által ellenőrzött Travnik városában Mirko Ivkics, 30 éves katolikus pap, kezében azokkal a szoborfejekkel, amelyek a fundamentalista mudzsahedek pusztítása nyomán maradtak meg A felvétel június 16-án készült, Űz nappal azután, hogy a bosnyák rendőrség igyekszik megfékezni a mudzsahedek vandalizmusát.. (Fotó: TA SR/AP) Az MPP a bécsi emberjogi konferenciáról Tetszetős Kovác-beszéd A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján Berényi József elnökségi tag referált a bécsi emberjogi konferenciáról, amelyen pártját képviselte. A konferencia kapcsán elmondta, igen kevés szó esett az európai problémákról. A Liberális Intemadonálé emberjogi tanácskozásán beszédet is mondott, amelyben a jugoszláviai háború Szlovákiára és egyben egész Európára gyakorolt hatásait és veszélyeit ecsetelte. Éppen ezért a vezető európai államoknak radikálisabb hozzáállást ajánlott a jugoszláviai helyzet mielőbbi rendezése érdekében. Berényi József beszámolt arról is, hogy Michal Kováé köztársasági elnök beszédét, amely iránt egyébként igen nagy érdeklődés mutatkozott, a résztvevők pozitívan értékelték, hiszen az elnök a nemzeti kisebbségek képviselőivel való jó együttműködést is hangsúlyozta felszólalásában. A konferencián a három internacionálé — a Liberális Internacionálé, a Konzervatív Internacionálé és a Szocialista Internacionálé — küldöttei is találkoztak, mivel a jövőben szorosabban együtt kívánnak működni. -vj-Két budapesti rendezvény kapcsán Koncert, könyvek — és nacionalizmus A korábbi száraz, meleg napok kedveztek a kolorádóbogár elszaporodásának. Ezek a kártevők, különösen lárváik néhány nap alatt képesek tönkretenni a burgonyatermést, s az ellenük való védekezés alig bizonyul eredményesnek vegyszerek nélkül Az pedig pénzbe kerül, amiből a mezőgazdaságban bizony manapság nagyon kevés van (TA SR-felvétel) E héten két budapesti eseményre került sor, mely a szlovákiai magyarságot érinti. Június 14-én a Zeneakadémia nagytermében a Magyar Állami Énekkar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar Fischer Ádám vezényletével adta elő Joseph Haydn: Az évszakok című zeneművét. A szólisták, Lívia Aghová, Jozef Kundiák és Peter Mikuláá Szlovákiából érkeztek. A hangversenyt a Magyar—szlovák Fórum kezdeményezte és célja az Esztergom— Párkány közötti híd újjáépítésének előmozdítása volt. Beszédet mondott Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a hidat a kéznyújtás jelképeként fogta fel. Mint ahogy a két kéznek össze kell érnie ahhoz, hogy megszorítsa egymást, hogy baráti üdvözlés lehessen belőle, úgy kell a két csonkot összekötni, hogy hídként szolgálhasson. Ján Oravec, Párkány polgármestere magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta, a híd megépítése nem a két város vagy a két ország, hanem a két nemzet ügye. Dr. Könözsl László, Esztergom polgármestere elmondta, ez a csonka híd Magyarország legnagyobb második világháborús emlékműve. A turisták ezrei az esztergomi várhegy ormáról megbotránkozva tekintenek le a két ország kapcsolatát jelképező Mária Valéria-híd roncsaira. Magyarországnak és Szlovákiának a hidat és kapcsolatait újjá kell építeni. Az est folyamán gyűjtést rendeztek a híd helyreállítására. Másnap, június 15-én, a Szlovákia Kulturális Intézet Rákóczi úti épületében a pozsonyi Kalligram Kiadó mutatta be legújabb kiadványait, amelyek nálunk a nemrég lezajlott könyvhét alkalmával kerültek először a pultra. Az est vendéglátója Karol Wlachovsky műfordító, az Intézet igazgatója volt. Petr Pithart: Hatvannyolc című kötetét Gerő András mutatta be. Elmondta, a szerző művében leszámol a baloldali, reform kommunista illúzióival és kritikusan néz szembe a cseh nemzet múltjával. Szappanos Balázs irodalomtörténész Peéry Rezső Gondolatok a tehervagonban című kötetéről fontosnak tartotta elmondani, hogy a szerzőnek a szlovák nacionalizmus tetőfokán elsősorban érvei voltak, s ha voltak is indulatai, azok az önmarcangoló szomorúságban öltöttek testet, s ebben rejlik Peéry mondanivalójának ereje és egyben máig ható diadala. Vadkerty Katalin Reszlovakizáció című munkáját Szarka László történész ajánlotta a közönség figyelmébe. A könyv a szlovák—magyar kapcsolatok legsúlyosabb konfliktusát okozó időszakát mutatja be a levéltári anyagok tükrében. A Vagyunk és leszünk tanulmánygyűjteményt, mely a szlovenszkói magyarság helyzetét öleli föl 1918 és 1945 között, Bán T. András író mutatta be, kiemelve néhány szerző tanulmányát. Révay István statisztikai munkásságát, Esterházy János és Szalatnay Rezső írását. Komoróczy Géza egyetemi tanárt kassai gyermekkori élményeire emlékeztette Sas Andor több mint négy évtizede írott tanulmánya, A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945. Ami a Szlovák Állam idejében történt, az a magyar zsidóság tragédiája volt, amit a szerző hozzáértő tárgyilagossággal és bőséges dokumentációval, de az akkor még élő szemtanúk ismeretei alapján tudott megírni. Némileg kellemetlen szájízzel távoztunk mégis a Szlovákia Kulturális Intézetéből, mivel a látogató a Slovensky národ című hetilap példányai közül válogathatott. Nem hisszük, hogy az érdeklődőket külön örömmel töltötte volna el az a tudat, hogy e lap egyik számát is kitették, melynek címoldalán Landeszmann György hírhedtté vált kijelentését olvashatjuk a bőgatyáról és a fütyülős barackról. Érthetetlen, hogy az Intézet ezt a nacionalista lapot kínálja a szlovákul is értő vendégeinek. Ez a „gesztus” is dokumentálja a szlovák politikai élet megdöbbentően ellentmondásos arculatát. BALASSA ZOLTÁN
