Szabad Újság, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
4 Szabad ÚJSÁG Napjaink 1993. június 16. Tizenöt éves a losonci NOVOKER Nógrádi csempék Európába Losonc és környéke elsősorban a tégla- és cserépgyártásról volt ismert; régebben Gácson gyártottak cserépkályhákat és korsókat, de csempéket vagy más burkolólapokat sehol. Egészen hetvennyolcig, amikor is egy kutatás alkalmával Poháron nagy mennyiségű kaolinra bukkantak. A tavalyi felmérések szerint még harminc évre elegendő nyersanyagot rejt magában a föld. nőm, nagy előnynek számít a csempék kiváló minősége - a németek tesztelték le; minden országban ugyan azokat az eredményeket veszik alapul. Hátrányunk viszont az, hogy a nyugat-európai piacon még nem ismerik a nevünket, ezért a híres csempegyárak termékeinél a mi falburkolóink jóval olcsóbb áron kerülnek felvásárlásra, és természetesen az üzletekben is olcsóbban árulják.- Mit jelent az, hogy olcsón? A termelési ár megtérül?- Természetesen. Nekünk még így „olcsón“ is jövedelmezőbb a nyugati piacra termelni, mint a hazaira. A tavalyi évet 65 millió korona nyereséggel zártuk, 347 millió korona évi forgalmat bonyolítottunk le. Exportunk 150-180 ezer márkára rúg havonta, ami nem kevés devizát jelent az országnak.- Mely országokba szállítanak, és mennyire korlátozotak a gyár kiviteli lehetőségei?- Az exportnál mindig átgondoltan kell cselekedni, mivel minden piacnak megvan a maga árszintje. Elmondhatjuk, hogy Portugália, Spanyolország és Izland kivételével Európa valamennyi országában ismerik a termékeinket. És a számunkra ez nagyon fontos. Kétszer ennyit is el tudnánk adni külföldön, de nekünk nem az a célunk; különben is a gyár kapacitása sem növelhető már.- A hazai piac nem igényel több csempét?- Más dolog az igény, és más dolog a fizetőképesség. Idehaza kevés a fizetőképes kereslet, és ami az ellátást illeti, rajtunk kívül működik még egynéhány kerámiagyár az országban, sőt olasz burkolólapok is kaphatók az üzletekben.- Szakemberként hogyan jellemezné a hazánkba behozott külföldi csempék minőségét?- Ebben a kérdésben nem lehet egyértelműen állást foglalni, mert láttam már kiváló olasz termékeket is a hazai boltokban, de tény, hogy többségében násod- és harmadosztályú burkolólapok kerülnek be az országba. A másodosztályú termékeken alig lehet a hibákat észrevenni. Feltűnő, hogy többnyire olasz falburkolókat hoznak be kereskedőink. Beszélgetett: FARKAS OTTÓ (A szerző felvételei) A nyersanyag feltárása után, hetvenhárom novemberében lerakták a Nógrádi Kerámiagyár alapjait. Az öt évig tartó építkezés befejeztével Losoncon hetvennyolc júliusában megindult a csempegyártás. Ennek már tizenöt éve. Ünnepre készül tehát a gyár, de vajon van-e mit megünnepelni azon kívül, hogy az üzem 536 dolgozójából még az utóbbi évek kínkeserves időszakában sem kellett senkit elbocsátaniuk ...? Erről, és még sok egyébről beszélgettünk Molnár Sándor mérnökkel, a kerámiagyár igazgatójával.- Itt Losoncon ügy hírlik, hogy a gyár termékeinek zöme külföldre vándorol.- Igen, ez valóban igaz: a tavaly legyártott 2 millió 850 ezer négyzetméternyi csempe hetven százaléka külföldre, Nyugat-Európaba került, és csak a fennamaradó harminc százalék talált itthon gazdára. Korábban persze ez nem így volt, mert a gyár elsősorban a szovjet piacra termelt. Egészen 1990-ig a gyár termelésének a felét a volt Szovjetunió tagországai vették át. Negyvenöt-negyvenhat százalék maradt itthon, és csak négy-öt százalék szállítódon nyugat-európai piacra. Kilencvenben, amikor megkezdődött az üzemek átalakulása, átszerveződése, mi elszakadtunk a kassai vállalatunktól, és részvénytársasággá alakultunk. Az év végéig azonban még érvényes szerződés kötött bennünket a keleti piachoz. Kilencvenegyben aztán száznyolcvan fokos fordulatot vett a kivitelünk iránya, mivel a volt Szovjetunió tagországaiban nem tudtak a termékeinkért fizetni, a nyugat-európai országokban kerestünk magunknak piacot.- Gondolom ez nem ment könynyen.- Valóban nem, bár így utólagosan értékelve a dolgokat, sokkal egyszerűbbnek tűnik minden. Ahogy az üzleti életben az lenni szokott, bennünket sem kerültek el a kudarcok. A kezdeti bizonytalankodás, nehézségek után végül sikerült megtalálni azokat az üzletembereket, akikre most is biztosan támaszkodhatunk. El kell monda-Az eredményesebb munka végzés érdekében „Ápoljuk és építjük falunkat...“ gyermekeinkkel. A múltban is vezettem színjátszó csoportot, A lévai járásbeli Palást község Bars megye legrégibb települései közé tartozik. Barokk stílusú kastélya jelenleg felújítás alatt áll, majd az új magyar tannyelvű egyházi alapiskolának ad otthont. Ottjártamkor Tassy Zoltán polgármester beszámolt a falu életéről, melyet 1981-től szervez.- Községünk négy boltja közül három magánkézben, egy pedig a lévai Jednota fogyasztási szövetkezet tulajdonában van. A vendéglátó-ipari szolgáltatásokat ugyancsak magánvállalkozóink látják el. Van körzeti, fog- és gyermekorvosunk. Óvodánk, szlovák és magyar tannyelvű alapiskolánk biztosítja gyermekeink képzését. Tavaly januárban létrehoztuk a községi rendőrséget, mely két tagú, és a parancsnoka én vagyok. Két fiatalember ügyel a közrend fenntartására s a természetvédelemre. Falunk polgárainak hetvenöt százaléka magyar, a többi szlovák, és cigány nemzetiségű. Nemzetiségi viszálykodások nincsenek, habár tavaly októberben kaptam egy petíciót, amelyet háromszázhatvanan írtak alá. Az ellen tiltakoztak, hogy a múlt évben ideköltözött négy cigánycsalád. Válaszlevelemben az emberi jogokról szóló törvényre hivatkoztam, és hangsúlyoztam, hogy nincs beleszólási jogom abba, ki kinek, miért adja el a házát. Apró-cseprő gondjaink vannak, de úgy érzem megbecsülnek az emberek. Amit eddig a faluért tettünk, közösen tettük, és ez nem „Tassy Zoli" érdeme, hanem mindnyájunkké. Derűlátóbban vélekedik a községi hivatal dolgozója, a helyi Csemadok alapszervezet elnöke Jelenné Huszár Katalin is:- Főleg kulturális életünkről tudok beszámolni, hisz ezen a téren tevékenykedem. Elvállaltam a helyi könyvtár vezetését. Örömmel vettem tudomásul, hogy az emberek keresik a könyvet. Olvasóink zömét a fiatalok alkotják. Nagyon jó a kapcsolatom az iskolás jelenleg tizennyolc tenni akaró „csemete" jár hűségesen a próbákra, melyeket rendszeresen, esténként tartunk. Készülünk minden egyes környékünkön zajló kulturális rerndezvényre, és sokat fáradozunk Gál Magdolnával, a helyi művelődési központ vezetőjével, hogy minél színvonalasabbak legyenek előadásaink. Palást római katolikus templomával szemben áll a papi kúria. A falu lelkipásztora, Mahulányi József kedvesen fogadott.- Még alapiskolás koromban elhatároztam, hogy a papi pályát választom. Ebben nagy szerepet játszott szülőfalum akkori plébánosa, akivel meg tudtam beszélni gondjaimat. Példaképemnek tekintettem, és tekintem a mai napig is. A múlt rendszerben jelentkeztem a teológiára, de a titkosszolgálat megpróbált akadályt gördíteni elém. Figyelmeztettek, ha nem működöm együtt velük, nem vesznek fel az egyetemre. Én azonban elutasító választ adtam. Ennek ellenére felvettek, s be is fejeztem tanulmányaimat. Nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá egy éve községi orvosunkkal, Rom Tibor doktor úrral az egyházi alapiskolák szervezéséhez. Előtérbe helyeztem azt a gondolatot, hogy megértessem a felnőttekkel és a gyerekekkel, miért kell templomba járni, s hogy tulajdonképpen a vasárnapi szentmise hálaadás az elmúlt hétért. Bár szokásvallásosság alakult ki tájainkon, élvezet tanítani az iskolában. Kimondhatatlanul örülök alapiskolánknak. Bizonyíthatja gyermek és szülő, pedagógus és pap egyaránt az eredményesség összetartó erejét: az egymáshoztartozás szükségességét, a hitet, az átfogó erőt.- További jó munkát kívánok! PALÓCZ TURCZI ÁRPÁD Nagykorúaknak is bizonyítvány jár - kultúráltságból Tanulnunk kell a túlélést is! „Én amondó vagyok, hogy ez nem fog sikerülni! Ahhoz értelmesebb emberek kellenek, akik megértik, melyik szeméttárolóba mit kell tenni, és hogy mindez nem a szemetesek kedvéért, hanem miértünk van...“ - csóválta a fejét Kató néni, Érsekújvár legrégibb lakótelepének őslakosa, amikor észrevette, hogy az eddigi három szürke konténer mellé újabbak kerültek: kék, zöld, fekete és fehér színűek. A sort kisebb méretű barna műanyag hulladékgyűjtők zárták. Kató néni ekkor már ismerte annak okát, hiszen előző este hozzá is bekopogtattak a gimnazisták, és egy kérdőívet töltettek ki vele arról, vajon egyetért-e az osztályozott hulladékgyűjtéssel. Kedves fiatalemberek voltak, hiszen még tollat, matricát és egy barna műanyag szemétkosarat is hoztak neki, amely a panelház melletti kuka kicsinyített mása. Kató néni mindezek ellenére mégis pesszimista, és lopva figyeli ablakán át a szomszédos ház lakóit, vajon valóban osztályozzák-e a hulladékot, vagy továbbra is a gyerekeikkel vitetik le, amúgy zsákba dobálva a szemetet. Kató nénitől valószínűleg még többet is megtudhattunk volna, ám kíváncsiak voltunk a szakavatott véleményre is. Utunk ezért a Branos kft. udvarába vezetett.- Kiváncsiak vagyunk arra, a lakosok hajlandók-e tenni valamit környezetük javítása érdekében. Az osztrák Brantner kft. tavaly decemberben együttműködési szerződést kötött városunkkal. Az ily módon létrejött,, házasságba “ a külföldi partner 56, az érsekújvári önigazgatás 44 százalékos részesedéssel lépett. A Brantner cég anyagiakkal, városunk pedig ingatlan vagyonával járul hozzá az osztályozott hulladékgyűjtés bevezetéséhez. Június elsejével hat hónapos próbaidőre három városrészt vontunk be a kísérletbe - tudtuk meg Öelko Olivér mérnöktől, a BRSNOD kft. igazgatójától, aki még elmondta, hogy a Básty-, illetve a Nyitra-parti lakótelepekre azért esett a választásuk, mert e régi városrészekben többnyire idős polgárok élnek. A harmadik kísérleti körzetben családi házak találhatók - ezt pedig a lakótelepi, illetve a teleki viszonyok összehasonlítása céljából választották. A járási székhely szemétlerakó helye siralmas állapotban van. A magasan tornyosuló, tikkasztó időben bűzéről is messziről azonosítható lerakóhely felett vészjóslóan keringenek a madarak. Egy új lerakóhely felépítése 10 millió koronába kerülne, egy szemétégető létrehozása viszont ennek a tízszeresébe. A városatyák gazdasági és ökológiai szempontokat figyelembe véve egy harmadik megoldás mellett döntöttek. Az osztrák partnerek gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a lakosság „megnevelhetősége“ terén is, így az osztályozott hulladékgyűjtés Érsekújvár számára az egyedüli megoldássá vált. Előnyeiről Celko mérnök a következőket mondta el:- Az osztályozott hulladékgyűjtés során a szemét 20 százalékát kívánjuk különválogatni, hiszen a nálunk meghonosodott módon történő hulladéktárolás nemcsak a környezetünkre van káros hatással. Véget kell vetnünk a másodrendű hulladékanyagokkal való értelmetlen pazarlásnak is. A legtöbb gondot a konyhai hulladék okozza, amely idővel erjedésnek indul és veszélyezteti valamennyiünk egészségét. Amennyiben az emberek hajlandók komolyan venni a felhívásunkat, és a biohulladékot az arra kijelölt szeméttárolókba, a papírhulladékot és az üveget a megfelelő konténerekbe gyűjtik, valamennyien jól járunk. Sajnos már most, egy hét után megtörtént, hogy néhány műanyag hulladéktárolónknak lába kelt. Bazin'r kollégáinktól tudjuk, hogy a leleményes polgárok szőlő, illetve bor tárolására használják az eltulajdonított ládákat - mondotta felháborodottan a Branos kft. igazgatója. A cégről még megtudtuk, hogy míg a város a lakosság tájékoztatását, a Branos az osztrák partnerek elgondolásának műszaki oldalát biztosítják. A biológiai hulladékot a kft. dolgozói a tőzeggyárba adják tovább, ahol humuszt állítanak elő belőle. A város szennye így válik majd ismét „életadóvá“. A lakótelepek parkosítása során kívánják felhasználni, és bizonyára jut belőle a kiskertek tulajdonosainak is.-A környezetvédelmi minisztérium pályázatot írt ki a szilárd hulladékanyagok likvidálására, amelyet a pozsonyi Kovoprojekta cég nyert el. Az említett cég ugyancsak az osztályozott hulladékgyűjtés - „ökológiai“ szempontból - leghatékonyabb formáját javasolta. Amennyiben ez a pályázat a kormány asztalára kerül, és ott jóváhagyják, akkor már nem csak az eddig érdekelt városokban - Bazinban, Trencsénben és Mártonban - kérik majd fel a lakosságot a fokozott együttműködésre, hanem valamennyi lakóterületen kötelezővé teszik az osztályozott hulladékgyűjtést - tudtuk meg beszélgetőpartnerünktől. A környezetvédelmi minisztérium közelmúltban megrendezett szimpóziumán szakemberek ismertették véleményeiket az egészségügy és a környezet egymásra hatásáról. A környezetvédelmi tárca minisztere, Jozef Zlocha hangsúlyozta, hogy fontos szerep hárul azokra a szakemberekre, akik a civilizációs betegségek megelőzésével, illetve gyógyításával foglalkoznak. ,,Biológiai-vegyi háborút indítottunk magunk ellen az iparosítás kezdetekor, amelytől életfeltételeink jobbulását reméljük. A mezőgazdasági dolgozók bizonyára megsértődnek majd azon a kijelentésemen: szerencse, hogy nem jut már annyi pénzünk a különféle műtrágyákra. De így legalább van némi reményünk arra, hogy vegyszermentes zöldséget, gyümölcsöt fogyaszthassunk“ - mondotta akkor a környezetvédelmi miniszter, és ez feljogosít bennünket arra, hogy mi is reménykedjünk: a környezetünk védelmében kidolgozott pályázati munka tervezetét kormányszinten is értékelni fogják. SZÁZ ILDIKÓ iÁ varta Dőlné Rudiny 1, 010 91Z1LINA tel.:(089)459 29 tel./fax:(089)35907 A VARTA firma szlovákiai kizárólagos forgalmazójának kínálata kedvező áron: * ZnC szuper elemek * alkalikus elemek * óra elemek * fűtőelemek * llthiumelemek * elemek zsebszámológépekbe * elemek hallókészülékekbe * accu elemek * töltők * világítótestek SZÚM - 643
