Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-13 / 109. szám
1 ki-iffau •*£*•)A' f tu) 4 Szabad ÚJSÁG „Szakítani a nemzetállami —— a / ßj'Kedves Párizsba visszaérkezve postámban megtaláltam az Együttélés Politikai Memorandumát, valamint leveledet és az ahhoz csatolt kongresszusi Felhívást a szlovákiai magyarokhoz. Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam ezeket a szövegeket, s hadd szögezzem le mindjárt bevezetőmben, hogy azoknak elméleti alapjaival és programatikus következtetéseivel alapvetően egyetértek. Igazatok van abban, hogy a középeurópai stabilitás „csak a teljes állampolgári egyenrangúság“ alapján és az eltérő identitású csoportok (nemzeti közösségek) „kölcsönösen korlátozott önrendelkezésével" teremthető meg. S helyesen teszitek, hogy a társnemzetiség elvi alapján „egyenrangú, partneri viszony“ kialakítására törekesztek a szlovák nemzeti közösséggel. Nyilvánvaló, legalábbis előttem, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban a különböző népcsoportokhoz tartozó egyedek „teljes állampolgári egyenjogúsága“ csak ezen az alapon érhető el. A jelenleg uralkodó nemzetállami szemlélet szükségképpen diszkriminációhoz vezet a magát államalkotónak tekintő többség és a kisebbségi népcsoportok tagjai között. Szabad-e emlékeztetnem arra, hogy én ezeket az elveket már évek óta vallom. Először franciául fejtettem ki őket a La Nouvelle Alternative (Párizs) 1990. decemberi számában, majd néhány héttel később magyarul is egy előadásban, amelynek szövege a budapesti 2000 c. folyóirat 1991. februári számában olvasható. Ebben a szövegben, amely a „Szakítani a nemzetállamisággal“ címet viseli, egyebek között az alábbiak olvashatók:- (A kelet-közép-európai) „államoknak tudomásul kell venniök, hogy (a) csak részlegesen „nemzetállamok“, (b) kultúrnemzeti egységesülésüknek határt szab igazgatási területük etnikai-nyelvi-vallási megosztottsága. A maximális cél, amelyet ilyen körülmények között maguk elé tűzhetnek: hogy „nemzetközösséggé“ alakulnak. A „nemzetközösség“, amely voltaképpen területi közösség, s ha úgy tetszik, „államközösségnek“ is nevezhető, a politikai nemzet kelet-középeurópai formája: „nemzet“ a politikai szuverenitás és önkormányzat értelmében, „közösség“ pedig azért, mert vegyes népösszetételű.“ (10. tézis)- (A „népközösségnek“ és a „nemzetközösségnek“ ilyen értelmű megkülönböztetése) „fogalmi keretet kínál arra, hogy a kettő párhuzamos legyen megélhető, minden jogi biztosítéktól függetlenül.“ (11. tézis)- „A nemzetközösség fogalmának bevezetése több, mint szóbeli újítás: azt hirdeti meg, hogy a kelet-középeurópai állam etnikailag, de történetileg is heterogén alkotóelemekből áll, amelyet a politikai összeötvözés sem hagyhat figyelmen kívül. A homogén nemzet fixa ideája (...) ugyanúgy katasztrófaprogram, mint a népközösség szétszórt részeinek állami egyesítésére való törekvés“. (13. tézis) Ugyanezen tézisek befejező mondatában pedig arra hívtam fel a figyelmet, hogy „az egységes nemzetállam modelljét Nyugat-Európában is mindinkább egyfajta, a regionális és etnikai különbözőségeket figyelembe vevő nemzetközösségi szemlélet váltja föl“. Érzésem szerint a Ti mostani programotok is ezen a gondolati csapáson indult el, s megelégedéssel konstatálom, hogy az elvnek már a gyakorlati kimunkálásához is nekifogtatok (0-3). Az irány jó, sőt példaértékű, hadd tegyek azonban ezzel kapcsolatban néhány kisebb ellenvetést, illetve kiegészítést. Miklós! 1. Helyes és indokolt önkormányzati szempontból különbséget tenni „többségi“, „kisebbségi“ és „szórvány“-területek között, de úgy vélem, hogy egy fontos eset kimaradt, éspedig a „vegyes“ területeké, amelyekben egyik népcsoport sem képez abszolút többséget. (Értelmileg még a 60-40 típusú arány is ide tartozik. Az ilyen területen a nyelvhasználati és egyéb szabályok nem lehetnek ugyanolyanok, mint a nyilvánvalóan „többségi“, illetve „kisebbségi“ képletek esetében. 2. Első pillanatra szellemes a nem-/ zeti, illetve anyanyelvi önbesorolás kipuhatolására a titkosszavazás módszeréhez folyamodni, gyakorlatilag azonban ez lehetetlenné tenné a személyi elvű kultúrautonómia bevezetését. Ehhez ugyanis - csakúgy, mint az egyházak esetében - az érdekelteknek be kell jelentkezniök. Ha csak titokban deklarálják magyarságukat, szlovákságukat, cigányságukat (stb.), hogyan vehetnek részt az ebből a körből kialakítandó önkormányzatokban? 3. A helyi önkormányzatok szabad társulásának gondolatát kitűnőnek tartom, voltaképpen az állampolgári önrendelkezés és a közigazgatási decentralizáció egyik alapkövetelménye ez, amely még a legegységesebb nemzetállamon belül is érvényes figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatosan a többségi nemzetek határfélelmeit, s ezért világosan le kell szögezni, hogy a társulások a fennálló államhatárokon belül, azok teljes tiszteletben tartásával történnének. 4. Nincsen eléggé kimunkálva a társnemzetiségből logikailag következő közös állami lojalitás. Márpedig ez, politikailag is és pszichikaiig is, fontos ellentétele azoknak az új és széles körű jogoknak, amelyeket a társnemzeti státus a kisebbségi népcsoportoknak juttatna. Egy dolog az elv erkölcsi igazoltsága, s egy másik dolog, hogy miként lehet azt a „partnerrel“ - amely ráadásul erőhelyzetben van - elfogadtatni. Befejezésül hadd hangsúlyozzam még egyszer a „társnemzeti“ gondolat alapvető fontosságát. Aki egy kicsit is végiggondolta az elmúlt másfél évszázad tanulságait, az tudja, hogy Európának ebben a térségben a fenti értelemben vett közösségi koncepciónak csak három tényleges, alternatívája van: 1. a kitelepítés, 2. a határmódositás, 3. az erőszakos asszimiláció. Mind a három módszer végső soron az etnikai purifikációt célozza és végeláthatatlan konfliktusok alapját rakja le. Ezekből kiutat csak a nemzeti egyenjogúság elfogadása és az egyenjogú együttélés kimunkálása jelenthet. Paradox módon (ez érv lehet a partnerrel való vitában) még a szecessziónak is a társnemzetiség a legbiztosabb ellenszere. Egyenjogúság híján ugyanis a nemzeti kisebbség szükségképpen olyan változtatásokra törekszik, amelyek egy másik állami keret felé mutatnak (pl. egyesülés az anyanemzettel). A társnemzeti státus nélkül még a területi autonómia megadása is aggályos, hiszen az alárendelt státusú kisebbségtől aligha lehet elvárni, hogy lojális maradjon a meglévő állami kerettel szemben, vagyis hogy ne használja ki az önkormányzatban rejlő lehetőségeket a leszakadás előkészítésére. Az egyenjogúság és a lojalitás tehát kiegészítő elemek, s közösen alkotják azt az alapot, amelyre a helyi, területi, illetve kulturális autonómiák épülhetnek. Új programotok olvasasa ezeket a gondolatokat ébresztette bennem. Baráti üdvözlettel: Kende Péter Egyetemi tanár, Párizs Szerkesztőségünk kérésére Duray Miklós - a címzett - a következőket fűzte Kende Péter felvetéseihez: „Nagy örömmel fogadtam az ismert egyetemi tanár véleménynyilvánítását. Az „ellenvetéseire“ a következő magyarázatot adom. Az 1. ponthoz: A mi értelmezésünk szerint minden többségi, kisebbségi és szórványterület vegyes terület, amennyiben a többség nem jelent 100 százalékot. Az arányokat figyelembe véve, míg az egyik nemzeti közösség számára a terület „kisebbségi“, a másik számára ugyanez a terület „többségi“. A 2. ponthoz: Ezt a gondot a választójogi törvény módosítása oldhatja meg. A nemzetiség bevallása és a szavazás a javaslatunk szerint titkos, a jelöltek állítására pedig szervezetek jogosultak. A választáskor a polgár ugyanabba a borítékba teszi a nemzetiségi bevallását és a szavazócédulát.“ Tükör Tavasszal mozgalmas az élet a Csemadokban. Kulturális és közművelődési rendezvények, művészeti fesztiválok váltják egymást; azok számára, akik nem követik rendszeresen figyelemmel a kulturális élet eseményeit, főleg ez utóbbiak, a nagy tömeget mozgató „mamutfesztiválok“ jelentik és jellemzik a Csemadok-tevékenységet. Bárdos Gáborral, a Csemadok Országos Választmányának megbízott főtitkárával az év első felének rendezvényeiről beszélgetünk. • Az év első Csemadok-rendezvényei korántsem a látványos, nagy fesztiválok. A munka intenzíven folyik az év minden szakában.-A különböző szakterületeken létrejött szakmai egyesületek, társulások, valamint a területi választmányok, is folyamatosan dolgoznak egész évben. A tevékenység rendkívül szerteágazó, ezért most csupán a társulási rendezvényekre térek ki. Az anyanyelvi társaság az év elején rendezte a télen meghirdetett országos helyesírási verseny döntőjét Somorján. Ezt követően márciusban került sor a legnagyobb központi anyanyelvi fórum, a Kazinczy-napok megszervezésére Kassán. A helynévgyűjtésről nemrégiben Nyitrán tanácskoztak. Az irodalom- és könyvbarátok társasága a könyvtárosok részére szervezett szakmai tanácskozást Rozsnyón. A tudományos társaság egyik sikeres rendezvénye volt a mezőgazdaság problémáiról szervezett tudományos értekezés Ipolyságon, de hasznos volt a „Hidak, amelyek öszszekötnek“ címmel rendezett pozsonyi szeminárium is. A néprajzi társaság is folyamatosan tevékenykedik, s különféle kiadványai - mint pl. a Hírharang - is megjelentek az év első hónapjaiban. A zenebarátok társasága most hirdette meg a Kadosa Pál zongoraversenyt, s társrendezője volt a Dunaszerdahelyi Zenei Napoknak. A folklórszövetség és a színjátszók egyesülete elsősorban a fesztiválok előkészítésén dolgozik. A társaságok esetében azonban nemcsak a rendezvények számítanak tevékenységnek, hiszen az egyes szakmai területeken élénk szervezeti élet is folyik. • Úgy tudom, a Csemadok felvállalta a Magyar Televízió által meghirdetett Ki mit tud? verseny szlovákiai szervezését. Hol tartanak a munkában, és mi a helyzet azokkal a műfajokkal, amelyek nem tartoznak szorosan a Csemadok-tevékenységhez?-Tavaszi rendezvényeinket, pl. az áprilisi Tavaszi szél vizet áraszt... fesztivált, a vers- és prózamondók versenyét, de már a felnőtt tánccsoportok őszi versenyét is úgy szerveztük, hogy a legjobb csoportok és versenyzők egyenes ágon bejutottak a magyarországi országos válogatóba. Az úgynevezett egyéb kategóriákban, tehát pl. a pop-rockban, bűvészkedésben, paródiában, színpadi táncban stb. szintén megszerveztük a szlovákiai döntőt, mégpedig két helyszínen: Zselizen a Ritmus ’93 keretében a rockzenekarok és a szólóénekesek versenyeztek, ezenkívül a szólisták még a Gútán szervezett országos Ki mit tud? döntőn is részt vehettek - itt léptek fel a parodisták, bűvészek, modern táncosok is. • A nagy rendezvények előkészületei is befejeződnek lassan - május 18-án kezdődik a Duna Menti Tavasz, ezúttal szavalóverseny és egyéni előadói verseny nélkül.- Miután a szavalok és a prózamondók külön rendezvényen versenyeztek Cé 1993. május 13. Szűkösebb anyagi körülmények - választékosabb műsorajánlat Csemadok-tavasz ’93 A / ^9 1 Rimaszombatban, ez a műfaj versenyszámként elmarad mind a Duna Menti Tavasz, mind pedig a Jókai Napok műsorából. A legjobbak a győztesek viszont színpadra lépnek, s előadják produkciójukat - a gyerekek Dunaszerdahelyen, a felnőttek pedig Komáromban. A Duna Menti Tavasz nyitó napján megkezdődnek a bábosok és a színjátszók versenyei. A második napon a házigazda dunaszerdahelyiek fő szervezésében pedagógiai bábjátékot bemutató szakmai napra kerül sor. A továbbiakban folytatódik a verseny, s a vendég szlovák és magyarországi együttesek is bemutatkoznak. A szűkös anyagiak ellenére a gyermekcsoportokat a rendezvény egész időtartamára vendégül látjuk. • Volt egy időszak, amikor a Duna Menti Tavasz versenye két helyszínen, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren folyt.-A Nagymegyeri Művelődési Ház és egyáltalán Nagymegyer városa kitűnő házigazdánk volt, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az egy helyen történő versenyzés jobban megfelel az elvárásoknak, s csak ez biztosíthatja az esélyegyenlőséget. Ennek ellenére szeretnénk, ha az együttesek a járás más városaiban, községeiben is bemutatkozhatnának. • A dunaszerdahelyi fesztivál után Galánta következik: a Kodály Napok... Ünnepély zárja. Történt-e változás a koncepcióban, sikerült-e kiküszöbölni az üres futamokat, s minden korosztály számára megfelelő műsort összeállítani?-A gombaszögi fesztivált június utolsó hétvégéjén rendezzük. Akik gyakraban látogatták ezt a rendezvényt, azok bizonyára emlékeznek rá, hogy néhány éve még két és fél napos műsort biztosítottunk, tehát már pénteken is voltak rendezvények. Ezek általában fiataloknak szóló zenés műsorok, pop- vagy rockzenekari koncertek voltak. Tapasztalataink szerint csak egyszer hozták ki a völgybe a közönséget. Számunkra sokkal kifizetődőbb, ha másfél-, kétnapos fesztivál keretében szervezünk hasonló műsorokat - ezáltal a közönség több rétege megtalálja az érdeklődési köréhez közelebb álló programot. • Ez a bizonyos program még valószínűleg nem végleges. Mégis arra kérem, röviden ismertesse a tervezetet.- A műsort szombaton kora délután indítjuk, és késő éjszaka fejezzük be. Vasárnap délelőtt „Családi vasárnap“ címmel olyan műsort állítunk össze, amely a szülőket és a gyerekeket is egyaránt aktívan szórakoztatja. A piknikszerű programok után következne a csoportok fellépése, a népművészeti és táncegyüttesek műsora, amelynek egy részét a Szlovák Televízió is közvetíti.- Május utolsó hétvégéjén a zenebarátok társaságával, a galántai városi szervekkel és a helyi Csemadokszervekkel közösen szervezzük a kórusfesztivált. A fesztiválnak nemzetközi jelleget ad az 5 vendég együttes - egy debreceni kórus, a veszprémi szimfonikus zenekar és városi kórus, • Nekem - és bizonyára még sok más szlovákiai magyarnak is - a legkedvesebb Csemadok-rendezvényem a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál volt. Milyen megfontolásból marad el ebben az évben az ONF? egy pozsonyi szlovák kórus, a németországi ludwigsfeldeni kórus, valamint egy marosvásárhelyi kórus. Ezek a kórusok természetesen nemcsak Galántán szerepelnek, hanem a járás több városában, községében is. Sor kerül templomi hangversenyekre is. • A Jókai Napok rendezvénye 30 éves. Mennyiben különbözik a jubileumi rendezvény a korábbiaktól?- A június 6-ától 13-áig tartó komáromi fesztivál valóban jubilál, s ezt szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Komárom városa nagy körültekintéssel készül a rendezvényre; mind a városi művelődési központ, mind pedig a városi hivatal rendkívül lelkesen mindent megtesz a jubileumi Napok sikeréért. Vasárnap, a nyitó napon „össznépi mulatságot“ szervezünk utcabállal, vásárral, esti tűzijátékkal. Az ünnepi hangulat remélem a fesztivál egész lefolyását m%jhatározza A közönségszervezés egyébként a magyarországi ikervárosban is folyik. • A fesztiválok sorát, mint minden évben, gondolom ezúttal is a gombaszögi Országos Kulturális-Az ONF már tavaly sem került megrendezésre, ugyanis a keretében zajló különféle műsorblokkok zsánere, műfaja szerint a folklórszövetség a Csemadok támogatásával önálló rendezvényeket szervez. A felnőtt táncegyüttesek versenye, ami a rendezvény szerves része volt, a télen külön rendezvényként valósult meg Tornaiján. Idén a népművészeti fesztivál keretében a gyermek táncegyüttesek versenyére kerülne sor, ám ez a verseny is önálló rendezvényként valósul meg. Az év vége felé külön rendezvényen lépnek majd közönség elé a folklórcsoportok is. Terveink szerint - anyagi helyzetünktől függően - három évenként rendeznénk meg Zselizen a népművészeti fesztivált. A három év alatt lezajlott önálló rendezvények, versenyek legjobb csoportjai és amatőr művészei vennének részt rajta. • Remélem, a Csemadok tavaszi rendezvényei sikeresek lesznek. Sok látogatót és verőfényes fesztiváli időt kívánok. Köszönöm a tájékoztatást. /. R. FERENCZI ÉVA
