Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-13 / 109. szám

1 ki-iffau •*£*•)A' f tu) 4 Szabad ÚJSÁG „Szakítani a nemzetállami —— a / ßj'­Kedves Párizsba visszaérkezve postámban megtaláltam az Együttélés Politikai Memorandumát, valamint leveledet és az ahhoz csatolt kongresszusi Felhí­vást a szlovákiai magyarokhoz. Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam eze­ket a szövegeket, s hadd szögezzem le mindjárt bevezetőmben, hogy azok­nak elméleti alapjaival és programati­­kus következtetéseivel alapvetően egyetértek. Igazatok van abban, hogy a közép­európai stabilitás „csak a teljes állam­­polgári egyenrangúság“ alapján és az eltérő identitású csoportok (nemzeti közösségek) „kölcsönösen korlátozott önrendelkezésével" teremthető meg. S helyesen teszitek, hogy a társnem­zetiség elvi alapján „egyenrangú, partneri viszony“ kialakítására töre­­kesztek a szlovák nemzeti közösség­gel. Nyilvánvaló, legalábbis előttem, hogy Kelet-Közép-Európa országai­ban a különböző népcsoportokhoz tar­tozó egyedek „teljes állampolgári egyenjogúsága“ csak ezen az alapon érhető el. A jelenleg uralkodó nemzet­­állami szemlélet szükségképpen diszkriminációhoz vezet a magát államalkotónak tekintő többség és a kisebbségi népcsoportok tagjai kö­zött. Szabad-e emlékeztetnem arra, hogy én ezeket az elveket már évek óta vallom. Először franciául fejtettem ki őket a La Nouvelle Alternative (Pá­rizs) 1990. decemberi számában, majd néhány héttel később magyarul is egy előadásban, amelynek szövege a budapesti 2000 c. folyóirat 1991. februári számában olvasható. Ebben a szövegben, amely a „Szakítani a nemzetállamisággal“ címet viseli, egyebek között az alábbiak olvas­hatók:- (A kelet-közép-európai) „államok­nak tudomásul kell venniök, hogy (a) csak részlegesen „nemzetállamok“, (b) kultúrnemzeti egységesülésüknek határt szab igazgatási területük etni­­kai-nyelvi-vallási megosztottsága. A maximális cél, amelyet ilyen körül­mények között maguk elé tűzhetnek: hogy „nemzetközösséggé“ alakulnak. A „nemzetközösség“, amely volta­képpen területi közösség, s ha úgy tetszik, „államközösségnek“ is nevez­hető, a politikai nemzet kelet-közép­­európai formája: „nemzet“ a politikai szuverenitás és önkormányzat értel­mében, „közösség“ pedig azért, mert vegyes népösszetételű.“ (10. tézis)- (A „népközösségnek“ és a „nem­zetközösségnek“ ilyen értelmű meg­különböztetése) „fogalmi keretet kínál arra, hogy a kettő párhuzamos legyen megélhető, minden jogi biztosítéktól függetlenül.“ (11. tézis)- „A nemzetközösség fogalmának bevezetése több, mint szóbeli újítás: azt hirdeti meg, hogy a kelet-közép­­európai állam etnikailag, de történeti­leg is heterogén alkotóelemekből áll, amelyet a politikai összeötvözés sem hagyhat figyelmen kívül. A homogén nemzet fixa ideája (...) ugyanúgy ka­tasztrófaprogram, mint a népközösség szétszórt részeinek állami egyesítésé­re való törekvés“. (13. tézis) Ugyan­ezen tézisek befejező mondatában pedig arra hívtam fel a figyelmet, hogy „az egységes nemzetállam modelljét Nyugat-Európában is mindinkább egyfajta, a regionális és etnikai külön­bözőségeket figyelembe vevő nem­zetközösségi szemlélet váltja föl“. Érzésem szerint a Ti mostani prog­ramotok is ezen a gondolati csapáson indult el, s megelégedéssel konstatá­lom, hogy az elvnek már a gyakorlati kimunkálásához is nekifogtatok (0-3). Az irány jó, sőt példaértékű, hadd tegyek azonban ezzel kapcsolatban néhány kisebb ellenvetést, illetve ki­egészítést. Miklós! 1. Helyes és indokolt önkormányza­ti szempontból különbséget tenni „többségi“, „kisebbségi“ és „szór­­vány“-területek között, de úgy vélem, hogy egy fontos eset kimaradt, éspe­dig a „vegyes“ területeké, amelyek­ben egyik népcsoport sem képez ab­szolút többséget. (Értelmileg még a 60-40 típusú arány is ide tartozik. Az ilyen területen a nyelvhasználati és egyéb szabályok nem lehetnek ugyan­olyanok, mint a nyilvánvalóan „több­ségi“, illetve „kisebbségi“ képletek esetében. 2. Első pillanatra szellemes a nem-/ zeti, illetve anyanyelvi önbesorolás ki­­puhatolására a titkosszavazás mód­szeréhez folyamodni, gyakorlatilag azonban ez lehetetlenné tenné a sze­mélyi elvű kultúrautonómia bevezeté­sét. Ehhez ugyanis - csakúgy, mint az egyházak esetében - az érdekeltek­nek be kell jelentkezniök. Ha csak titokban deklarálják magyarságukat, szlovákságukat, cigányságukat (stb.), hogyan vehetnek részt az ebből a kör­ből kialakítandó önkormányzatokban? 3. A helyi önkormányzatok szabad társulásának gondolatát kitűnőnek tar­tom, voltaképpen az állampolgári ön­­rendelkezés és a közigazgatási de­centralizáció egyik alapkövetelménye ez, amely még a legegységesebb nemzetállamon belül is érvényes fi­gyelmen kívül hagyni ezzel kapcsola­tosan a többségi nemzetek határfélel­meit, s ezért világosan le kell szögez­ni, hogy a társulások a fennálló állam­határokon belül, azok teljes tisztelet­ben tartásával történnének. 4. Nincsen eléggé kimunkálva a társnemzetiségből logikailag követ­kező közös állami lojalitás. Márpedig ez, politikailag is és pszichikaiig is, fontos ellentétele azoknak az új és széles körű jogoknak, amelyeket a társnemzeti státus a kisebbségi népcsoportoknak juttatna. Egy dolog az elv erkölcsi igazoltsága, s egy má­sik dolog, hogy miként lehet azt a „partnerrel“ - amely ráadásul erő­helyzetben van - elfogadtatni. Befejezésül hadd hangsúlyozzam még egyszer a „társnemzeti“ gondo­lat alapvető fontosságát. Aki egy kicsit is végiggondolta az elmúlt másfél év­század tanulságait, az tudja, hogy Eu­rópának ebben a térségben a fenti értelemben vett közösségi koncepció­nak csak három tényleges, alternatívá­ja van: 1. a kitelepítés, 2. a határmó­­dositás, 3. az erőszakos asszimiláció. Mind a három módszer végső soron az etnikai purifikációt célozza és vége­láthatatlan konfliktusok alapját rakja le. Ezekből kiutat csak a nemzeti egyenjogúság elfogadása és az egyenjogú együttélés kimunkálása je­lenthet. Paradox módon (ez érv lehet a part­nerrel való vitában) még a szecesszió­nak is a társnemzetiség a legbizto­sabb ellenszere. Egyenjogúság híján ugyanis a nemzeti kisebbség szük­ségképpen olyan változtatásokra tö­rekszik, amelyek egy másik állami ke­ret felé mutatnak (pl. egyesülés az anyanemzettel). A társnemzeti státus nélkül még a területi autonómia meg­adása is aggályos, hiszen az aláren­delt státusú kisebbségtől aligha lehet elvárni, hogy lojális maradjon a meglé­vő állami kerettel szemben, vagyis hogy ne használja ki az önkor­mányzatban rejlő lehetőségeket a le­szakadás előkészítésére. Az egyenjogúság és a lojalitás tehát kiegészítő elemek, s közösen alkotják azt az alapot, amelyre a helyi, területi, illetve kulturális autonómiák épül­hetnek. Új programotok olvasasa ezeket a gondolatokat ébresztette bennem. Baráti üdvözlettel: Kende Péter Egyetemi tanár, Párizs Szerkesztőségünk kérésére Duray Miklós - a címzett - a következőket fűzte Kende Péter felvetéseihez: „Nagy örömmel fogadtam az ismert egyetemi tanár véleménynyilvánítá­sát. Az „ellenvetéseire“ a következő magyarázatot adom. Az 1. ponthoz: A mi értelmezésünk szerint minden többségi, kisebbségi és szórványte­rület vegyes terület, amennyiben a többség nem jelent 100 százalékot. Az arányokat figyelembe véve, míg az egyik nemzeti közösség számára a terület „kisebbségi“, a másik számára ugyanez a terület „többségi“. A 2. ponthoz: Ezt a gondot a választójogi törvény módosítása oldhatja meg. A nemzeti­ség bevallása és a szavazás a javaslatunk szerint titkos, a jelöltek állítására pedig szervezetek jogosultak. A választáskor a polgár ugyanabba a borí­tékba teszi a nemzetiségi bevallását és a szavazócédulát.“ Tükör Tavasszal mozgalmas az élet a Csemadokban. Kulturális és közművelő­dési rendezvények, mű­vészeti fesztiválok váltják egymást; azok számára, akik nem követik rend­szeresen figyelemmel a kulturális élet esemé­nyeit, főleg ez utóbbiak, a nagy tömeget mozgató „mamutfesztiválok“ je­lentik és jellemzik a Cse­­madok-tevékenységet. Bárdos Gáborral, a Cse­­madok Országos Választ­mányának megbízott fő­titkárával az év első felé­nek rendezvényeiről be­szélgetünk. • Az év első Csemadok-rendez­­vényei korántsem a látványos, nagy fesztiválok. A munka intenzíven fo­lyik az év minden szakában.-A különböző szakterületeken lét­rejött szakmai egyesületek, társulá­sok, valamint a területi választmá­nyok, is folyamatosan dolgoznak egész évben. A tevékenység rendkí­vül szerteágazó, ezért most csupán a társulási rendezvényekre térek ki. Az anyanyelvi társaság az év elején rendezte a télen meghirdetett orszá­gos helyesírási verseny döntőjét So­­morján. Ezt követően márciusban ke­rült sor a legnagyobb központi anya­nyelvi fórum, a Kazinczy-napok meg­szervezésére Kassán. A helynévgyűj­tésről nemrégiben Nyitrán tanácskoz­tak. Az irodalom- és könyvbarátok tár­sasága a könyvtárosok részére szer­vezett szakmai tanácskozást Rozs­nyón. A tudományos társaság egyik sikeres rendezvénye volt a mezőgaz­daság problémáiról szervezett tudo­mányos értekezés Ipolyságon, de hasznos volt a „Hidak, amelyek ösz­­szekötnek“ címmel rendezett pozso­nyi szeminárium is. A néprajzi társa­ság is folyamatosan tevékenykedik, s különféle kiadványai - mint pl. a Hír­harang - is megjelentek az év első hónapjaiban. A zenebarátok társasá­ga most hirdette meg a Kadosa Pál zongoraversenyt, s társrendezője volt a Dunaszerdahelyi Zenei Napoknak. A folklórszövetség és a színjátszók egyesülete elsősorban a fesztiválok előkészítésén dolgozik. A társaságok esetében azonban nemcsak a rendez­vények számítanak tevékenységnek, hiszen az egyes szakmai területeken élénk szervezeti élet is folyik. • Úgy tudom, a Csemadok felvál­lalta a Magyar Televízió által meg­hirdetett Ki mit tud? verseny szlo­vákiai szervezését. Hol tartanak a munkában, és mi a helyzet azok­kal a műfajokkal, amelyek nem tar­toznak szorosan a Csemadok-tevé­­kenységhez?-Tavaszi rendezvényeinket, pl. az áprilisi Tavaszi szél vizet áraszt... fesztivált, a vers- és prózamondók versenyét, de már a felnőtt tánccso­portok őszi versenyét is úgy szervez­tük, hogy a legjobb csoportok és ver­senyzők egyenes ágon bejutottak a magyarországi országos válogató­ba. Az úgynevezett egyéb kategóriák­ban, tehát pl. a pop-rockban, bűvész­kedésben, paródiában, színpadi tánc­ban stb. szintén megszerveztük a szlovákiai döntőt, mégpedig két helyszínen: Zselizen a Ritmus ’93 ke­retében a rockzenekarok és a szóló­énekesek versenyeztek, ezenkívül a szólisták még a Gútán szervezett országos Ki mit tud? döntőn is részt vehettek - itt léptek fel a parodisták, bűvészek, modern táncosok is. • A nagy rendezvények előké­születei is befejeződnek lassan - május 18-án kezdődik a Duna Menti Tavasz, ezúttal szavalóver­seny és egyéni előadói verseny nélkül.- Miután a szavalok és a prózamon­dók külön rendezvényen versenyeztek Cé 1993. május 13. Szűkösebb anyagi körülmények - választékosabb műsorajánlat Csemadok-tavasz ’93 A / ^9 1 Rimaszombatban, ez a műfaj ver­senyszámként elmarad mind a Duna Menti Tavasz, mind pedig a Jókai Napok műsorából. A legjobbak a győztesek viszont színpadra lépnek, s előadják produkciójukat - a gyere­kek Dunaszerdahelyen, a felnőttek pe­dig Komáromban. A Duna Menti Tavasz nyitó napján megkezdődnek a bábosok és a szín­játszók versenyei. A második napon a házigazda dunaszerdahelyiek fő szervezésében pedagógiai bábjátékot bemutató szakmai napra kerül sor. A továbbiakban folytatódik a verseny, s a vendég szlovák és magyarországi együttesek is bemutatkoznak. A szű­kös anyagiak ellenére a gyermekcso­portokat a rendezvény egész időtarta­mára vendégül látjuk. • Volt egy időszak, amikor a Du­na Menti Tavasz versenye két helyszínen, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren folyt.-A Nagymegyeri Művelődési Ház és egyáltalán Nagymegyer városa ki­tűnő házigazdánk volt, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az egy helyen történő versenyzés jobban megfelel az elvárásoknak, s csak ez biztosíthat­ja az esélyegyenlőséget. Ennek elle­nére szeretnénk, ha az együttesek a járás más városaiban, községeiben is bemutatkozhatnának. • A dunaszerdahelyi fesztivál után Galánta következik: a Kodály Napok... Ünnepély zárja. Történt-e változás a koncepcióban, sikerült-e kiküszö­bölni az üres futamokat, s minden korosztály számára megfelelő mű­sort összeállítani?-A gombaszögi fesztivált június utolsó hétvégéjén rendezzük. Akik gyakraban látogatták ezt a rendez­vényt, azok bizonyára emlékeznek rá, hogy néhány éve még két és fél napos műsort biztosítottunk, tehát már pén­teken is voltak rendezvények. Ezek általában fiataloknak szóló zenés mű­sorok, pop- vagy rockzenekari koncer­tek voltak. Tapasztalataink szerint csak egyszer hozták ki a völgybe a kö­zönséget. Számunkra sokkal kifizető­dőbb, ha másfél-, kétnapos fesztivál keretében szervezünk hasonló műso­rokat - ezáltal a közönség több rétege megtalálja az érdeklődési köréhez kö­zelebb álló programot. • Ez a bizonyos program még valószínűleg nem végleges. Mégis arra kérem, röviden ismertesse a tervezetet.- A műsort szombaton kora délután indítjuk, és késő éjszaka fejezzük be. Vasárnap délelőtt „Családi vasárnap“ címmel olyan műsort állítunk össze, amely a szülőket és a gyerekeket is egyaránt aktívan szórakoztatja. A pik­nikszerű programok után következne a csoportok fellépése, a népművészeti és táncegyüttesek műsora, amelynek egy részét a Szlovák Televízió is köz­vetíti.- Május utolsó hétvégéjén a zene­barátok társaságával, a galántai váro­si szervekkel és a helyi Csemadok­­szervekkel közösen szervezzük a kó­rusfesztivált. A fesztiválnak nemzetkö­zi jelleget ad az 5 vendég együttes - egy debreceni kórus, a veszprémi szimfonikus zenekar és városi kórus, • Nekem - és bizonyára még sok más szlovákiai magyarnak is - a legkedvesebb Csemadok-ren­­dezvényem a zselizi Országos Nép­­művészeti Fesztivál volt. Milyen megfontolásból marad el ebben az évben az ONF? egy pozsonyi szlovák kórus, a német­­országi ludwigsfeldeni kórus, valamint egy marosvásárhelyi kórus. Ezek a kórusok természetesen nemcsak Galántán szerepelnek, hanem a járás több városában, községében is. Sor kerül templomi hangversenyekre is. • A Jókai Napok rendezvénye 30 éves. Mennyiben különbözik a jubi­leumi rendezvény a korábbiaktól?- A június 6-ától 13-áig tartó komá­romi fesztivál valóban jubilál, s ezt szeretnénk méltóképpen megünne­pelni. Komárom városa nagy körülte­kintéssel készül a rendezvényre; mind a városi művelődési központ, mind pedig a városi hivatal rendkívül lelke­sen mindent megtesz a jubileumi Na­pok sikeréért. Vasárnap, a nyitó napon „össznépi mulatságot“ szervezünk ut­cabállal, vásárral, esti tűzijátékkal. Az ünnepi hangulat remélem a fesztivál egész lefolyását m%jhatározza A kö­zönségszervezés egyébként a ma­gyarországi ikervárosban is folyik. • A fesztiválok sorát, mint min­den évben, gondolom ezúttal is a gombaszögi Országos Kulturális-Az ONF már tavaly sem került megrendezésre, ugyanis a keretében zajló különféle műsorblokkok zsánere, műfaja szerint a folklórszövetség a Csemadok támogatásával önálló rendezvényeket szervez. A felnőtt táncegyüttesek versenye, ami a ren­dezvény szerves része volt, a télen külön rendezvényként valósult meg Tornaiján. Idén a népművészeti feszti­vál keretében a gyermek táncegyütte­sek versenyére kerülne sor, ám ez a verseny is önálló rendezvényként valósul meg. Az év vége felé külön rendezvényen lépnek majd közönség elé a folklórcsoportok is. Terveink sze­rint - anyagi helyzetünktől függően - három évenként rendeznénk meg Zselizen a népművészeti fesztivált. A három év alatt lezajlott önálló ren­dezvények, versenyek legjobb cso­portjai és amatőr művészei vennének részt rajta. • Remélem, a Csemadok tavaszi rendezvényei sikeresek lesznek. Sok látogatót és verőfényes feszti­­váli időt kívánok. Köszönöm a tájé­koztatást. /. R. FERENCZI ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents