Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-13 / 109. szám

1993. május 13. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Júniusban ET-tagság? Szlovákia teljesíti a feltételeket A Szlovák Köztársaság teljesíti az Európa Tanács tagságának alapvető fel­tételeit — ez tűnik ki az ET két szakér­tői jelentéséből. Strassbourgban közöl­ték a megfigyelői státuszban ott-tartóz­­kodó szlovák képviselőkkel, hogy a szlo­vák alkotmány és a törvények megütik az európai színvonalat az emberi jogok biztosítása tekintetében. Az Európa Tanács miniszteri bizott­sága megelégedéssel állapította meg, hogy Szlovákia mint Csehszlovákia egyik utódállama továbbra is betartja az emberjogi megállapodásokat. Jozef Mo­­ravéQc szlovák külügyminiszter sajtóér­tekezleten közölte, reális a remény, hogy Szlovákia ez év júniusától az ET rendes tagja lesz. Az Európa Tanács parlamentje nem fogadta el a német nyelvet hivatalosnak az Európai Tanácsban az angol és a francia mellett. A 26 tagállamból a 202 küldött többsége elvetette a német, ma­gyar és lengyel küldöttek javaslatát. Ugyanígy elvetették a spanyol és az olasz küldöttek javaslatát is, hogy az Eu­rópa Tanács nyilvánítsa hivatalos nyel­vévé a spanyolt és az olaszt. Egy új nyelv bevezetése az Európa Tanácsban 71 millió frankba kerülne. Ratifikálták az ukrán—magyar alapszerződést Tartósak a közép-európai határok? Az abház szeparatisták súlyos támadásokat intéznek Szuhumi városa ellen. Felvételün­kön három grúzt láthatunk, amint egy tüzérségi támadás után sebesült társukat viszik a kötözőhelyre. Borisz Jelcin orosz és Eduard Sevardnadze grúz államfő május 14-én találkozik Moszkvában, hogy az abház probléma megoldásáról tárgyaljon (Telcfoló: TA SR/AP) Grúz provokáció Pénteken orosz—grúz csúcs A magyar parlament kedden es­te ratifikálta az ukrán—magyar alapszerződést A szerződés el­fogadása mellett 223 képviselő foglalt állást, 39 ellenezte és 17- en tartózkodtak a szavazástól. A szavazás előtt felszólalt a parla­mentben Antall József kormányfő, aki hangsúlyozta: a magyar—ukrán szerző­désnek az a kitétele, miszerint a szerző­dő feleknek nincs és a jövőben sem lesz egymással szemben területi követelé­sük, nem képez precedenst más szom­szédos államokkal kötendő szerződések esetén. Antall biztosította a képviselő­ket afelől, hogy a magyar—ukrán szer­ződésbe ez a kitétel csak azért került, mert Ukrajnával külön az ország a má­sodik világháború után nem kötött bé­keszerződést. Más államokkal viszont létezik két békeszerződés is és azért az ilyen megállapítás más államokkal kö­tött szerződésekben nem fog szerepelni. A szerződésről szóló általános vita a magyar parlamentben rendkívül éles volt. Érdekes módon a kormánykoalíció számos képviselője bírálta a szerződést és az ellenzékiek támogatták a kormány javaslatát. Macó Nagy Ágnes független képviselő például hazaárulóknak bélye­gezte azokat, akik támogatják a szerző­dés ratifikálását. Király Zoltán függet­len képviselő ezzel szemben azt hangoz­tatta, hogy a magyar parlamentben is­mét megszólalt az irredentizmus szelle­me. Antall József és Jeszenszky Géza záróbeszéde után az ukrán—magyar alapszerződést nagy többséggel ratifi­kálták. Eduard Sevardnadze grúz elnök pro­vokációnak minősítette a grúz fegyveresek támadását a kutaisi orosz kaszárnya ellen. Szerinte a provokációnak az volt a célja, legye bizonytalanná a pénteki orosz—grúz csúcstalálkozót, melyen Borisz Jelcin tár­gyal a grúz elnökkel. Leszögezte, a táma­dás során nem tíz, hanem hat grúz esett el. A támadók Mchedrioni Lovasok nevű sza­badcsapatokhoz tartoztak. A támadás so­rán a grúzok nyolc túszt ejtettek, akiket később a sikertelen tárgyalások után a kö­zelben állomásozó orosz gépesített egység katonái kiszabadítottak. A Grúziában állomásozó orosz csa­patok szóvivője az akciót grúz provoká­ciónak minősítette. Sevardnadze viszont azt állítja, hogy az akciót a grúz ellenzék és az ottani orosz katonai vezetés készí­tette elő, akik azt szeretnék, hogy ne ta­lálkozzon Jelcinnel. A provokációval kapcsolatban Jelcin nyílt levelet közölt Moszkvában, mely­ben egyetértett Sevardnadzeval. Úgy látszik, vannak olyan erők Grúziában, melyek le akaiják blokkolni a normali­­zációs folyamatot a két állam között, ítja a levélben. Muzulmán—horvát harcok Csökönyösek a boszniai szerbek A boszniai szerbek elutasították az össz-szerb parlament összehívását, hogy az döntsön a béketerv elfogadásáról. Továbbra is a népszavazás­hoz ragaszkodnak, melyen csak a boszniai szerbek vehetnek részt A Szolidaritás tárgyal A lengyel Szolidaritás szakszervezet képviselői Gdanszkban arról tárgyal­nak, hirdessenek-e ki általános sztráj­kot, ha az állami alkalmazottaknak a kormány nem teljesíti béremelési köve­teléseiket. A Szolidaritás szóvivője kö­zölte, nemcsak az általános sztrájkról, hanem arról is fognak tárgyalni, kezde­ményezzenek-e bizalmatlansági indít­ványt a kormány ellen. Hozzátette, az utóbbi lehetőség nem lenne olyan káros hatással a lengyel gazdaságra és népre. A lengyel tanítók és egészségügyi dolgozók már május 5-től sztrájkolnak. A kormánytól azt követelik, adjon az ál­lami alkalmazottaknak bérfejlesztésre 4 billió zlotyt az állami költségvetésből. A kormány azzal érvel, hogy ez még job­ban növelné a költségvetési hiányt, me­lyet a Nemzetközi Valutaalap szigorúan korlátozott. Lengyelország így még na­gyobb recesszióba esne. A Szolidaritás csalódott a kormány­ban. A követelt összeget szerintük az adókból és a költségvetés más bevételi forrásaiból elő lehetne teremteni. Hana Szuchocka kormányfő Varsóban azt nyilatkozta, egy új kormány kinevezése a problémákat nem oldaná meg. A javaslatot, hogy minden szerb ál­lam parlamentje tárgyalja meg a béke­­tervet, Szlobodan Milosevics szerb el­nök teijesztette elő. így a szerb és mon­tenegrói küldöttek könnyen leszavaz­hatnák a boszniai szerbeket és ezzel a Vance-Owen béketerv elfogadására kényszerítenék őket. Milosevics nyoma­tékosan leszögezte, a boszniai szerbek döntése minden szerbet sújthat. A boszniai szerbek és muzulmánok betartják a békét Boszniában. Az ENSZ meg akarja kezdeni a betegek és sebesül­tek elszállítását Zsepa környékéről, ami­ben eddig a szerbek akadályozták őket. Philip MoriHon, a békefenntartó erők parancsnoka Mosztarba készül, ahol vasárnaptól harcolnak a muzulmán és horvát egységek. Morillon békét sze­retne elérni a szembenálló felek között. A boszniai rádió jelentése szerint a hor­vát egységek négyezer tüzérségi lövedé­ket zúdítottak Moszlarra. Tegnap reg­gel a város utcáin halottak és sebesültek feküdtek. A muzulm#hpárti boszniai rá­dió újra felkért minden harcképes mu­zulmán férfit, csatlakozzon a horvátok elleni harchoz. A horvát rádió viszont a helyzetet Mosztarban viszonylag nyu­godtnak nevezte. A szembenálló felek béketárgyalásai kudarccal végződtek. Izclbegovics felkérte az ENSZ-t, nyilvá­nítsa Mosztart biztonsági övezetté. A horvát Zágrábba várják Vitaly Csurkint, Borisz Jelcin orosz elnök sze­mélyes megbízottját. A békéről akar tár­gyalni a horvátok és muzulmánok között Frai\jo Tudjman horvát elnökkel. Jóváhagyták az Ciampi új olasz kormányának prog­ramját az olasz szenátus kétnapos tanács­kozás után szótöbbséggel jóváhagyta. A kormányfőnek korábban meg kellett ígér­nie, hogy nagyobb figyelmet fordít a szo­ciális kérdések megoldására. A múlt héten a képviselőház már elfogadta az új kor-Orosz vétó Kilenc év múltán először érvényesí­tette Oroszország a Biztonsági Tanács­ban vétójogát. A BT többi 14 tagja egyetértett a határozati javaslattal, amely a ciprusi ENSZ-csapatok finan­szírozásáról szólt. Cipruson 1500 ENSZ-katona állomásozik 1964 óta. Ez a leghosszabban tartó ENSZ-akció a vi­lágon. Az egységek finanszírozásában 200 millió dolláros hiány keletkezett. A megvétózott javaslata szerint a költsége­ket minden tagállamra el kellene oszta­ni. Eddig a költségek legnagyobb részét Ausztria, Kanada és Nagy-Britannia vi­selte. Az USA három új hadihajója csatla­kozott a NATO hajóihoz, melyek a Kis- Jugoszlávia partjait ellenőrzik a szigorí­tott gazdasági szankciók miatt, jelentet­te be Brüsszelben a NATO szóvivője. A három hajó az amerikai 6. flotta kötelé­kébe tartozik, mely a Földközi-tengeren tartózkodik. A NATO hajóinak jogában áll megállítani minden kereskedelmi ha­jót, mely meg akarja sérteni a gazdasági embargót. A hajókra nem robbanó löve­dékekkel is tüzelhetnek, melyek csak a hajó falát szakítják át. olasz kormányt mány programját, most pedig a szenátus döntésével megszűnt az a bizonytalanság, amely az új kormány körül alakult ki. Jelcin rendelete Borisz Jelcin orosz elnök tegnap rendeletben döntött úgy, hogy június 10-ig be kell fejezni az új alkotmány előkészítését. Ennek érdekében június 5-re Moszkvába összehívta az alkotmá­­nyozó nemzetgyűlést, valamint az Orosz Föderáció tagjainak megbízot­tait és a népképviselők kongresszusá­nak képviselőit is. Moszkvában tanácskozásra gyűltek össze az Orosz Föderáció képviselő-tes­­tületeinek vezetői és Ruszlan Haszbu­­latov parlamenti elnökkel tanácskoztak. Haszbulatov közölte, hogy a politikai versengés és az alkotmány került az elő­térbe és a társadalom létfenntartási gondjai a háttérbe szorulnak. Jelcin rendeletében a többi között az áll, hogy az oroszországi demokratikus re­formok fő akadálya az alkotmányválság. Texasban a napokban óriási tornádó pusztított Az elemi csapásnak egy halálos és harminc sebesült áldozata volL Huszonöt ház és tíz kereskedelmi központ dőlt össze, több tucat épület megrongálódott Felvételünk San Antonio városában készült, ahöl a nagy esőzés árvizet okozott (Telefoló: TA SR/AP) Döntő tárgyalások küszöbén Május 25-én kezdődnek a Szlovákia számára döntő jelentőségű tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. A bécsi Die Presse szerint Szlovákia 40 millió dolláros hitelre törekszik, hogy stabilizálhassa valutatartalékait. A Világbankkal 55 millió dolláros kölcsönről akar tárgyalni a távközlési rendszer korszerűsítése érdekében. Még Csehszlovákia létezése idején a nemzetközi pénzügyi intézmények 2,5 milliárd dollár hitelt nyújtottak az országnak. A pénzeszközöket január óta kettéosztják és ezért Csehország az Európai Közösségtől 606 millió dollárt, Szlovákia pedig 302 millió dollárt kapott. A Nemzetközi Valutaalaptól Csehország további 2,16 milliárd dollár hitelt vett fel. Csehország valutatartalékait azzal a 132 millió dollárral is ki­egészítette, amelyért a Philip Morris cégnek adta el a Kutná Hora-i dohánygyárat. Az EURÓPAI Újjáépítési és Fej­lesztési Bank közölte, hogy 213 ezer né­met márkáért 20 százalékos részesedést vásárolt a magyar gazdasági intézet, az Eurocorp International Finance Rt. részvényeiből. Az EBRD ezzel is támo­gatni akarja a közép-európai vállalkozó­kat és pénzintézeteket. Az Eurocorp egyidejűleg 1,3 millió márkás hitelt kap, amelyet a bankszolgáltatások fejleszté­sére fordíthat. BaLI szigetén tanácskozik az El Nem Kötelezett Államok Mozgalmának 108 tagállama. Az értekezlet támogatja azt a javaslatot, hogy az el nem kötele­zettek nevében Szuharto indonéz elnök részt vegyen a Hetek júliusi csúcsérte­kezletén Tokióban. Á résztvevők azt várják Szuharto részvételétől, hogy megerősödnek a fejlett és a fejlődő álla­mok kapcsolatai és megkezdtűik a pár­beszéd a világ szegény és gazdag államai között. _ Johannesburgban közölték, hogy a dél-afrikai szélsőjobboldal Nel­son Mandela és felesége Winnie Man­dela meggyilkolását tervezte. A szélső­ségesek halállistáján az ANC ifjúsági szervezetének vezetője is szerepelt. A tények annak kapcsán kerültek napvi­lágra, hogy a szélsőjobboldal három fe­hér tagja ellen bírósági eljárás folyik Chris Hani meggyilkolása ügyében. Tádzsikisztán tegnap nemzet­közi segítséget kért a heves esőzések ál­tal okozott károk felszámolására. Az esőzések nyomán a sártenger 112 ezer hektár gyapotültetvényt és 520 kilomé­ter utat tett tönkre. Megsemmisült 115 híd és 60 kilométer elektromos távveze­ték, 10 ezer szarvasmarha pusztult el. A COCA-COLA berlini kirendeltsé­ge közölte, hogy a cég az elmúlt három évben 750 millió márkát ruházott be Németország keleti részében. A Coca- Cola az egész országot behálózó keres­kedelmi rendszert hozott létre termékei számára. Májusban megkezdte működé­sét Európa egyik legkorszerűbb töltő­üzeme. Kabi SULBAN tegnapra virradóra újból rakétákkal és tüzérsiéggel lőtték az északi külvárosokat. A muzulmán geril­lák támadása 15 halálos és 200 sebesült áldozatot követelt. Hajnalban több mint 300 rakéta hullott a városrészre. A BRIT Konzervatív Pártot a leg­utóbbi közvélemény-kutatás szerint csak a lakosság 29 százaléka támogatja. A választók 43 százaléka a munkáspár­tiakra szavazna és 23 százaléka a liberá­lisokra, amennyiben most lennének a választások. A népszerűség ilyen arányú romlásának a következménye volt, hogy a konzervatívok a múlt héten jelentős vereséget szenvedtek mind a helyható­sági választásokon, mind a parlamenti pótválasztásokon. A VILÁG népszaporulatának növe­kedése teljes mértékben a harmadik vi­lág országaiban megy végbe. A számítá­sok szerint ez év közepén már 5,5 milli­árd ember él a Földön, s ezek 40 száza­léka csupán két országban — Kínában és Indiában. Tavaly óta a lakosság szá­ma 9 millió fővel növekedett. 2025-ben a Föld népessége 8,5 milliárd lesz, de csak abban az esetben, ha a születések száma fokozatosan csökken. A legna­gyobb a népszaporulat a legszegényebb országokban — a Szaharától délre fekvő államokban. A NAGYLAKI magyar—román ha­tárátkelőhelyen a magyar vámosok egy szlovák autóbuszban fél kilogramm tisz­ta heroint találtak. Az autóbusz mace­dón utasokkal tartott Szlovákia felé. A rendőrség megkezdte az ügy vizsgálatát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teg­napra virradóra határozatot hozott Észak-Korea ügyében. A határozat azt követeli a KNDK-tól, hogy tegye lehető­vé két katonai intézményének nemzet­közi ellenőrzését és változtassa meg ál­láspontját az atomsorompó , egyez­ménnyel kapcsolatban. Irak kurdok által ellenőrzött terü­letén pánik tört ki, amely felkeléssel fe­nyeget. A bagdadi kormány a múlt hé­ten a spekulációk megfékezése érdeké­ben kivonta a forgalomból a régi 25 dí­­náros bankjegyeket, de ezeket csak ott lehet beváltani új pénzre, ahol a bagdadi kormány ellenőrzi a helyzetet. A szaka­­dár kurdok így új pénz nélkül maradhat­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents