Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-12 / 108. szám

JtLiJ&MJ) Sm MMCnC STÍtWSKO ipeci«l *4ée*. / OHHÍSN6J KWÍ^Ct %af,i .una)»k*»íMW / .JSAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP május 12. III. évfolyam 108. szám Ára 5 korona Szombattól péntekig 16 tévé- és 3 rádióadó programja jjCt. ty(‘ioX c - fáf. ja) KB Sajtóértekezletet tartott az Együttélés Több a legális lehetőség y Tegnap Pozsonyban az Újságírók Székházában sajtóértekezletet tartott az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Duray Miklós és első alelnöke, Duka Zólyomi Árpád, valamint Pogány Erzsébet sajtótitkár. érvényben vannak azok a diszkriminatív kárpótlási törvények, amelyek nemzeti E kép alá írta a Zmena újságírója: párkányi gimnázium, a magyar III. C. osztály főfala. Díszhelyen Petőfi képe, a magyar állami zászló és a magyar állami himnusz szövege. Április 1993. A többi sem stimmel... Duray Miklós beszámolt az újságí­róknak a magyar parlamenti politikai mozgalmak elnökeinek Jozef Moravéík szlovák külügyminiszterrel folytatott pénteki eszmecseréjéről, amely Szlová­kia európa tanácsi tagfelvételével kap­csolatosan zajlott le. Duray is, Duka Zólyomi Árpád is hangsúlyozta: a szlo­vákiai nem szlovák kisebbségi közössé­gek számára csak az átgondolt kisebb­ségpolitikai koncepció keretein belül születhet elfogadható megoldás a nem­zetközi szervezetek szakértői által is ki­fogásolt kérdésekben. Az Együttélés hajlandó e politikai és törvényes rende­zésben részt venni, segítségére lenni a kormánynak és a törvényhozásnak. Du­ka Zólyomi kifejtette, amennyiben létre jön a köztársasági elnök által kezdemé­nyezett kisebbségi kerekasztal-megbe­­szélés, jó kiindulópontja lehet a nem szlovák nemzeti közösségek és etnikai csoportok jogállását érintő komplex rendezési koncepció kialakításának. Duray Miklós kitért arra is, hogy Jozef Moravéíknál kifogásolták: még mindig Működő kórház A januári tűzvész után tegnap óta újra „működik” az érsekújvá­ri kórház. Dr. Filakovszky János főorvos szerint most már akár 24 órán keresztül is végezhetnek műtéteket. Eddig ugyanis az üzemképtelenség miatt Galántá­­ra, Vágsellyére, Komáromba és Lévára szállították Érsekújvárból a műtétre szoruló pácienseket. ségi hovatartozás szerint nem teszik le­hetővé a magyar és német nemzetiségű állampolgárok kárpótlását. Szerinte e kérdést azért nem fogalmazták meg ki­fogásaik sorában az ET szakértői, mert egyszerűen nem értik annak lényegét, mivel elképzelni sem tudják, hogy ná­lunk a kárpótlási törvény ellenére ha­tályban maradtak BeneS kollektív bű­nösségen alapuló elnöki rendeletéi. Újságírói kérdésekre válaszolva Du­ray Miklós elmondta, az Együttélés tisz­tában volt azzal, nogy a szövetségi va­gyon elosztása során komoly nehézsé­gek támadhatnak, ezért is szorgalmaz­ták tavaly ősszel a Szövetségi Gyűlés­ben, hogy előbb a vagyonelosztás kérdé­sét tisztázza Csehország és Szlovákia, s csak azután kerüljön sor az ország ket­téválasztására. A mozgalom üdvözli a kormánypárt azon szándékát, hogy az 1938-as állapo­toknak megfelelően visszaszolgáltassa a zsidó hitközségek vagyonát, és szorgal­mazni fogja, hogy kapják vissza az 1944 végéig elkobzott vagyonukat a kis egy­házak, így a református egyház is. A magyar tanítási nyelvű iskolák ter­vezett kétnyelvűvé tételével kapcsolato­san Duray Miklós elmondta, az a már kétszer megkísérelt „nagyorosz" iskola­eszme végrehajtása lenne. Hivatalosan a tervezetről még nem adott tájékoz­tatást a tárca a parlamenti oktatási bi­zottságnak sem, sőt tagadja az ilyen ter­vezet létezését. Míg korábban a töme­ges szülői és pedagógustiltakozások jó­voltából sikerült megakadályozni a ma­gyar iskolák elszlovákosítását a kétnyel­vű oktatás bevezetésével, a parlamenti demokrácia több legális módot biztosít ennek megakadályozására. -ngyr-Katalizátorokra van szükség Veszélyben a gyerekek „A gyermekek szervezetébe jutó és lerakódó ólomszennyeződés negatívan hat azok idegrendszerének fejlődésére” — ez volt a Szlovák Zöld Párt tegnapi sajtótájékoztatójának legfőbb témája. Éva Sovííková, a Megelőzési és Klinikai Orvostudományi Intézet dolgozója el­mondta, hogy főleg a kipufogógázoktól szennyezett levegő által jut szerveze­tünkbe az ólom, mely a gyermekek pszi­chológiai és neurógiai fejlődését megál­líthatja vagy megbonthatja. A fejlett or­szágokban már több helyen végeztek ezirányú vizsgálatokat, s főleg a nagyvá­rosokban élő gyermekek vérében, vize­letében, csontjaiban és hajában fedez­tek fel nagymennyiségű ólmot. A rend­ellenesség az első fázisban a gyermekek rossz magaviseletében, izgágaságában nyilvánul meg, később emlékezetkiha­gyás, a kézügyesség hiánya jellemző, majd legrosszabb esetben tudathasadás is bekövetkezhet. A pozsonyi intézet 230 pozsonyi 7 és 8 év közötti tanulón végzett vizsgálato­kat, melyek sajnos a külföldi kutatáso­kat igazolták. Ä vizsgálatok befejeztével az eredményeket a környezetvédelmi minisztérium illetékeseinek kívánják el­juttatni. Javaslatuk szerint a helyzet Alois Mock Vendégportré Ma hivatalos látogatásra Po­zsonyba érkezik Alois Mock osztrák külügyminiszter. Alois Mock 59 éves, a Bécsi Egyetem jogi karán doktorált. Utána egy évig a baltimori John Hopkins Egyetemen folytatta ta­nulmányait, 1960—61-ben a Brüsszeli Szabadegyetem hallga­tója volt. Itt az egyetem mellett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) osztrák képviseletén dolgozott. 1966-ban kinevezték az osztrák szövetségi kormány kancellárjá­nak irodavezetőjévé, majd két évig volt az osztrák iskolaügyi tárca élén. Az osztrák külügymi­nisztérium élén 1987 óta áll. Alois Mock 1967 óta tagja az Osztrák Néppártnak (OVP), 1989-ben annak tiszteletbeli el­nökévé választották. megoldása vagy az iskolák környékén lévő autóforgalom korlátozása, vagy a katalizátorok használatának kötelezővé tétele lehet. Az ózonlyukkal kapcsolatban Zden­­ka Tóthová, a párt szóvivője elmondta, hogy szervezetük egy törvénytervezetet dolgozott ki az ózonréteget veszélyezte­tő gázok hazai előállításának és haszná­latának korlátozására. Szó volt továbbá a környezetvédelmi hivatalok megszüntetésének, illetve más hivatalokkal való egybeolvasztá­sának közelgő határidejéről. Zdenka Tóthová kijelentette, ez óriási vissza­lépés lenne a környezetvédelmi politi­ka területén, mely szabad utat adhat az ipari és más ágazati körök agresszi­vitásának és felelőtlenségének környe­zetünkkel szemben. (tüdő) Váratlan döntés az EDU varsói ülésén fi,), Állandó megfigyelői státusban az MKDM Gólyahír... (Macska Sándor felvétele) Új székhelyén, a pozsonyi Áabot ut­ca 2. számú ház 3. emeletén tartotta meg tegnap rendkívüli sajtótájékoztató­ját a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. BUGÁR BÉLA elnök és CSÄKY PÁL parlamenti frakcióvezető varsói útjáról számolt be, arról a várat­lan döntésről, amelynek értelmében hétfőtől a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom az Európai Demokrata Unió tagjává vált állandó megfigyelői státusban. Bugár Béla a sajtó képviselőinek el­mondta, hogy váratlanul érte őket is az esemény. Elsősorban azért, mert ők csupán megfigyelői státust kértek, má­sodsorban pedig azért, mert előzetes híreik szerint kérésükről a mostani meghallgatás alapján júniusban kellett volna döntenie az uniónak. Ezzel szem­ben — az elnök szavai szerint — a fő kérdés az volt, miért nem az azonnali teljes jogú tagságról dönt a tanácskozás, hiszen az MKDM megfelel az EDU-ba lépés minden feltételének és követel­ményének. Ezt a kérdést a CSU kül­döttségvezetője tette fel, s rajta kívül csak Ján Őamogursky foglalt állást az MKDM felvételét illetően. A Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke el­mondta, nem minden MKDM-lépéssel ért egyet, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne értene egyet a mozgalom felvé­telével az EDU-ba. Csáky Pál egy újságírói kérdésre vá­laszolva — kiegészítendő az elnök sza­vait is — elmondta, a rendes tagság és az állandó megfigyelői státus között há­rom lényeges különbség van. Egyrészt a tagdíj így csupán évi 40 ezer schilling, teljes tagság esetén a duplája lenne, amit az MKDM nehezen tudna hosszútávon teljesíteni. Másrészt teljes tagság esetén az EDU minden bizottságába kötelezően kellene képviselőt delegálni, ami ugyan­csak gazdasági nehézségeket okozna, de „azt is be kell vallanunk, hogy egyelőre nehezen találnánk annyi képzett, angolul és németül is tudó szakembert, hogy ezen követelésnek eleget tudjunk ten­ni”. A harmadik különbség pedig az, hogy a rendes tagok az elnöki tanácsban is szavazati joggal bírnak, míg az állan­dó megfigyelők ebben a szervben csak tanácsadóként dolgoznak. Csáky Pál egyúttal kitért arra is, je­lenlegi sikerük azért is biztató, mert a mozgalom által kért „sima” megfigyelői státus nem tette volna lehetővé számuk­ra a szavazást különböző kérdésekben, állandó megfigyelőként azonban még a további tagfelvételek kérdésében is van szavuk, szavazati joguk. Kibújt a szög a t u > V' * • 73 > ( • n i

Next

/
Thumbnails
Contents