Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-11 / 107. szám

2 Szabad ÉJSÁG Belföld (jJKEAKBlifr] PrÁGÁBAN a Őeslrf deník című napilap kommentárban foglalkozott a Csehországot és Szlovákiát érintő va­gyonmegosztásról. Szerinte a Szlovákia által 12 milliárd koronára becsült egy­kori szövetségi államzászló és egyéb egykori közös értékek ára nem lehet ok arra, hogy a tárgyalások elől a cseh fél egyáltalán elzárkózzon, holott az ilyen összeg az első hallásra egyszerűen sok­koló is lehet. A OZSONYBAN ülést tartott a szlo­vák parlament petíciós, jogvédelmi és biztonsági bizottsága, amely megvitatta a csődtörvény kormányjavaslatát. En­nek értelmében megoldást keresnek az olyan helyzetekre is, amikor a vállalko­zói szféra nem tudja teljesíteni kötele­zettségeit, viszont a több hitelező eseté­ben a csődeljárás ilyen esetben akár a vállalkozási problémák megoldásának garanciája is lehet. Roman kováé miniszterelnök­helyettes tegnapi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy az egészségügy prob­lémáinak megoldása meghaladja egyet­len tárca hatáskörét. Az ágazat áldatlan állapotaiért szerinte azok felelősek, akik következetlenek voltak az 1990 novem­berében hozott kormányhatározatok teljesítése során. O lga keltoSová szociális és munkaügyi miniszter fogadta Bötje Hömlund svéd kollégáját, akivel a kuta­tási szakemberek cseréjéről tárgyalt. A svéd minisztert fogadta Michal Kováé köztársasági elnök is. Anton ÖURlá, a Demokrata Párt elnöke tegnapi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy értelmetlen volna az osztrák határról a morva és magyar ha­tárra áthelyezni a határtorlaszokat, mert Szlovákiának nem szabadna elve­szítenie azokat az előnyöket, amelyeket a közös piac jelenthet, mindenekelőtt Csehországgal. A pártelnök érintette a Szlovák Nemzeti Párt politikájának jel­lemző vonásait is, és az a véleménye, hogy új politikát nem lehet a régi embe­rekkel csinálni, mert az egykori kommu­nisták képtelenek korszerű jobboldali gazdaságpolitikára. K assán tegnap bejelentették, hogy a járás iskoláinak jelentős részé­ben sztrájkkészültséget hirdetnek. Erről a Kassa-vidéki járás oktatásügyi szak­­szervezeti alapszerveinek elnökei, az is­kolaigazgatók és az iskolaszékek képvise­lői döntöttek. Eszerint a döntés vonatko­zik a kisiskolákra és az óvodákra is. VlLIAM OBERHÄUSER, a Ke­resztényszociális Unió alelnöke a párt tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a külföld számára kedvezőtlen jelzés volna, ha a legfelsőbb ellenőrzési hivatal elnöki tisztségét a Demokratikus Baloldal Pártjának tagjá­val töltenék be. Ugyanis köztudott, hogy a kommunisták korábban az állambiz­tonsági szervek révén uralkodhattak és erre törekednek — igaz, új módszerek­kel — mostanság is. E pERJESEN szombaton tartotta alakuló közgyűlését a Szlovák Vöröske­reszt, amelynek körülbelül 2600 alap­szervezte van, tagjainak száma 250 ezer fő. A vöröskereszt tagjai aktívan részt vesznek az önkéntes véradásban, vala­mint a humanitárius segélyakciókban. Tavaly például 150 ezer alkalommal ad­tak vért — ellenszolgáltatás nélkül — Szlovákia polgárai. A rendezvényen je­len volt több a Vöröskereszt Szervezetei Nemzetközi Szövetségének vezetője, Patrick Healey is. LlPÓTVÁR megfelel — ez a véle­ménye a szlovák parlament illetékes bi­zottságának, miután megvizsgálták az említett városka börtönének feltételeit. A megállapítás elsősorban azokra az ese­tekre vonatkozik, amelyek a hosszúlejára­tú börtönbüntetésre ítélteket érintik. • • O t halottja és 23 súlyos sebesültje van az elmúlt hét végén bekövetkezett 257 közúti balesetnek Szlovákiában. Ezek anyagi kárát 3 millió 690 ezer 432 koronára becsülték. Ezalatt az idő alatt 341 betöréses lopást jelentettek a bű­nüldöző szerveknek, amelyek 5 millió 237 ezer 724 korona kárt vettek fel. Közlemény A pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pont házában (Somolického 1/a) 1993. május 11-én 18.00 órai kezdettel Krúdy Gyula halálának 60. évfordulója alkal­mából filmvetítéssel egybekötött irodal­mi emlékestet tartunk. Minden kedves érdeklődőt szere­tettel várunk. Jelzés lélkili kíraiyaj; TA SR Tanulmány a hazai foglalkoztatottságról és munkaerőpiacról Mi újság a piacon? Önállósodó államunk egyik legégetőbb problémája a gyorsan növekvő munkanél­küliség. Erről a témáról beszélgettek tegnap az újságírók a Danube Szálló Diamant­termében. A sajtótájékoztatón jelen volt Dr. Klaus Pumberger is. A németországi Friedrich Ebert-ala­­pítvány célja egyébként, hogy a foglal­koztatottsági problémák megoldását se­gítse. Prágában és Pozsonyban is van kirendeltsége, melyek szorosan együtt­működnek a szakszervezetekkel. A Szlovák Tudományos Akadémia Köz­gazdaság-elméleti Intézetével együtt­működve dolgozták ki a hazai foglalkoz­tatottságról szóló tanulmányt, amelyről tájékoztattak. Először röviden elemezték az 1989 novembere és 1992 között eltelt időszak foglalkoztatottságát, amely 1991-ben 80,25 százalékról 68,5 százalékra, 1992-Friedrich Ebert-alapítvány képviselője, ben pedig 67,4 százalékra csökkent. A férfiak és nők foglalkoztatottsági ará­nya közt a különbség egyre növekszik — a nők hátrányára. A munkanélküliek aránya Dél- és Délkelet-Szlovákiában a legmagasabb. A munkanélküliség növekedése je­lenleg mérséklődni látszik, bár így is lényegesen rosszabb helyzetben va­gyunk, mint Csehország, ahol jobban működik a vállalkozói szféra. Éppen ezért a szlovákiai foglalkoztatáspolitiká­nak is ebbe az irányba kellene mozdul­nia, hogy a jövőben e téren a helyzet normalizálódhasson. -zsé-Polgármesterek találkozója Kalondán Önkéntes alapon A hétvégén Kalondán a Palóc Regionális Majális alkalmával megtartották „Ideát és odaát...” címmel a polgármesterek találkozóját, amelyen 10 szlováki­ai és 3 magyarországi önkormányzat képviseltette magák Papp Sándor, Ka­­londa polgármestere a találkozón három országgyűlési képviselőt is köszönt­hetett: Pál Józsefet (MDF), valamint Komlósi Zsoltot és Boros Zoltánt (EPM). A találkozónak csupán egyetlen na­pirendi pontja volt, mégpedig a regioná­lis települési közösségi megalakítása. Az ülés szervezői a tavaly Balassagyar­maton megtartott Palóc Regionális Ta­lálkozó határozataiból indultak ki: „Szorgalmazzuk a határ mindkét olda­lán lévő települések egymás közötti együttműködését, függetlenül a telepü­lések nemzetiségi, etnikai összetételé­től”. Az összejövetelen a környező fal­vak szlovák nemzetiségű polgármesterei is részt vettek. A több mint 2 órás megbeszélésen a jelen lévő polgármesterek az alábbiak­ban állapodtak meg. — A településközösség legyen appo­­litikus, ne kötődjön semmilyen politikai párthoz vagy mozgalomhoz sem; Legyen befogadó és ne kirekesz­tő; azaz önkéntes alapon bármikor, bár­ki be-, illetve kiléphet a közösségből. A polgármesterek megegyeztek abban, hogy a közösség „Kalondai Kistájegység” néven legyen bejegyeztetve. Kijelölték az intézőbizottságot is, melynek tagjai a kö­vetkező községek polgármesterei lettek: Lipke, Nógrádszakáll, Ipolytamóc a ma­gyarországi oldalról, Mucsíny, Panyidaróc és Kalonda községek pedig Szlovákiából. Az intézőbizottság tagjai feladatul kapták, hogy június 3-ig dolgozzák ki a szövetség alapszabály-tervezetét, intézzenek fölhí­vást a környező falvak önkormányzatai­hoz és ismertessék a szövetséghez csatla­kozás feltételeit. FARKAS OTTÓ A cigánykirály üzelmei Levelek a börtönből... A Slovensky v^chod című napilap­nak birtokába jutottak Ján Farkaá ri­maszombati vállalkozó, a közismert cigány király börtönben írt levelei. Az újságnak szándékában áll közölni eze­ket a leveleket, olvashatják annak teg­napi számában Sem a király, sem az ügyészség nem játszotta ki még a kár­tyáit címmel. Ha elkezdek beszélni, sok politi­kusnak lesz forró a talaj a lába alatt — íija első levelében Farkai. Egyébként elhatározta, hogy nem használja ki azt a lehetőséget, hogy egymillió korona kaució fejében szabadlábra helyezzék, hanem továbbra is börtönben marad, ahonnét mint a liliomvirág, olyan tisz­tán akar távozni. A SlovenskJ v^chod cikkében sze­repel, hogyan adott el a cigánykirály közel három kilogramm uránt egy egymillió koronát érő Mitsubishi au­tóért múlt év januátjában. A napilap közli, hogy Farkait csalással, garázda­sággal és tiltott fegyverkezéssel is vá­dolják. (T MAGYAR ITALOK Szakkiállítása a pozsonyi KYJEV Szállóban. a kóstolással é^b^kötötttermék%mutatóiikra május ll-től 14-éig |Ö óráitól 18%rái| Szakmai Éapok: május 12-13 Cím: HoteÍ Kyjev, ul. Rajská 2. 2, Bratislava Várjuk a jellegzetes borok, pálinkák, likőrök terjesztésé­ben, forgal.máitísában érdekelt magáncégek^ egyélű vállal­kozók, állami vállalatok, éttermek, szállodák képviselőit. COMMUNAUTRADE 1126 Budapest, Németvölgyi út 8 Tel.: 00361/201 - 77 - 99 Fax: 00361/155 - 58 - 13 __________________________ ____________ SZÚM - <12 jj 1993. május 11. Az 1989-es fordulat után, amikor szélesnek látszott a demokrácia kitá­rulkozó kapuja, hamar felmerült a lehetőség, hogy a magyar többsé­gű községeket és városokat olyan útjelzőtáblákkal jelöljék, amelyeken az adott helyiség hagyományos, legtöbbször magyaros hangzású és írás­módú neve legyen feltüntetve, jelezve, hogy kik is élnek itt, kiknek hazája (?...) e táj. Mivel a hivatalos hercehurca sokáig húzódott, és egyértelmű választ a kérdésekre senki sem adott, a királyhelmeci városi hivatal, az önkormány­zati döntés értelmében, kétnyelvű, a város kezdetét és végét szabályosan jelölő táblákat helyezett el. Nem maradtak fent sokáig, hamar jött a hivatalos dörgedelem, hogy „megtévesztőek, ellentétben vannak a közleke­désrendészeti előírásokkal" satöbbi, és ezért el kellett a táblákat távolítani. A királyhelmeciek nem adták fel. Jó: ha tehát nem lehet kétnyelvű —, ahol a hivatalos, államnyelven írt szöveg volt pedig felül —, akkor legyen két egynyelvű. Táblák tánca (avagy harmadszor is veszélyben a királyhelmeci magyar nyelvű útmenti táblák) El is készültek az új táblák, kihelyezték őket, mégpedig úgy, hogy ne legyenek összetéveszthetők a hivatalos felirattal. A hatalom újból lecsapott. Lényegében a régi kifogásokat melegítették fel, és miután a helyi választott hatóság nem volt hajlandó kiszedni a saját pénzén elkészített — és saját költségen elhelyezett — táblákat oszlopostól, megtették ezt az útkezelőség emberei. Legalább annyi becsület volt bennük, hogy a levett táblákat be­szállították a városházára. Három az (magyar) igazság: a királyhelmeci városi hivatal elkészíttetett olyan táblákat, amelyek immár aligha téveszthetők össze a közleke­désiekkel. Háromszínűek, a piros, zöld és a fehér — természetesen a hiva­talosan jóváhagyott, szlovák heraldikai kiadványokban is elismert helmeci zászló színeiben „tündökölnek”. Középen a város neve magyar helyesírás­sal, az a név, amelyet évszázadok óta használt mindenki aki itt lakik, és még a német vagy cseh anyanyelvű osztrák katonai térképészek sem mertek (talán nem is akartak) eltorzítani valamilyen „hivatalos” formába. Igen, illik tudni, hogy egészen 1920-ig hivatalosan „Királyhelmec" volt, ezután keresz­telték át a „csehszlovákos” hangzású „Kráíovsky Chlumec”-ra, majd követ­kezetesen „szlovákosították" 1948-ban „Kráíovsky Chlmec"-re. A tábla jobb fehér sarkában ott díszük a gótikus ősi címer, amely utal a bodrogközi szőlőtermesztés hagyományaira, és ugyancsak jóváhagyta azt a Szlovák Tudományos Akadémia heraldikai bizottsága is. A „felsőbbség" reakciója kifogástalanul gyors volt. Még ki sem száradt a hajnali harmat a frissen beásott táblák oszlopainak lábánál, máris a polgár­­mester asztalán feküdt a rendőrségi dörgedelem, amely megbotránkozva állapította meg, hogy „idegen” (!) nyelvű „reklámfelirat" került az út szélére, ami nem megengedhető! Szóbelileg elhangzott az a kifogás is, hogy a magyar trikolór színei szerepelnek a táblákon, és a közlekedésrendészeti tisztek megdöbbenve fogadták a magyarázatot, hogy ezek a város hivatalos színei! Gyorsan reagált a tőketerebesi körzeti hivatal közlekedési és útkezelősé­­gi osztálya — paragrafusok egész sorával szólította fel a városi hivatalt a táblák eltávolítására. Nos, amikor a jogász árgus szemekkel átnézte az idé­zett törvényeket és rendeleteket, hamar megállapította, hogy azok mind a „hajánál fogva előrángatott" indokok, tehát egy sem illik a képbe, nem el­fogadható érv. Először is: a határozat olyan végrehajtási határidőt szabott meg, amely ellentmond saját állításának: egyszerűen rövidebb, mint a hi­vatalos fellebezési időtartam. Két másik idézett paragrafus (11 55/1984 és 16 35/1984) csupán az építményekre vonatkozik, de hát egy reklámtábla, úgye aligha az. A „felsorolt" 44-es paragrafus 6. bekezdése a 99/1989-es rendeletből pedig a közlekedést szabályozza, és nem szól a reklámtáblák­ról. Nem is tartozik ide, hisz a háromszínű reklámtáblák nem egy oszlopon vannak a közlekedésiekkel, nem takarják el azokat, és több mint száz mé­terrel tovább állították fel őket. Mivel színesek, nem keverhetők, nem téveszt­hetők össze a szabványos közlekedési átjelzésekkel sem, reklámokként vannak megjelölve. A határozat paragrafusai tehát nemcsak hogy görbék, kacskaringósak, de sántítanak is, mivel egyikük sem vonatkozik az inkriminált esetre. A ki­rályhelmeci városi hivatal meg is fellebezte a határozatot, romba döntve a jogi indoklás kártyavárát Az eset elgondolkodtató és tanulságos. Megint kilóg a politikai — és etnikai — lóláb. Érdekes elszólás az „idegen" nyelvű felirat. A megfogalma­zó rendőrtisztek nyilván csukott szemmel járnak olyan útszakaszokon, ahol CAMEL, BLENDAMED, PERSIL satöbbi „honi", tehát „államnyelvi, szlovák” feliratok tömege látható. Ezek a hatalmas táblák tehát nem zavarják a köz­lekedés biztonságát, megfelelnek a tájformáló esztétikai követelményeknek, és a dohányzás burkolatlan propagálása bizonyára része a kormány egész­ségvédelmi programjának is... A királyhelmeci táblákkal viszont baj van: provokáló — a színük, zavar a felirat nyelve, mert jelzi, hogy a lakosság és a választott önkrományzat, nem feledte az ősi nevet, szívügyének tartja és minden intrika ellenére ragasz­kodik, alkotmányos, szabad használatához. A labda viszont újra az ellenfél térfelén van... Most tehát várunk, ott marad-e, szabályosan kerül netán vissza a térfe­lünkre,vagy valamilyen „csak azért mert...” hamis és csalárd indoklással valaki becsempészi kapunk hálójába, megmutatva, hogy szabály ide, sza­bály oda, a hatalom — és ezáltal az igazság — nálam van...! -bj­evizapiaci árfolyamok Érvényben; Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1993. május 11-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép Deviza-(Pénz)-nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 44,360 44,806 44,583 43,01 46,15 44,58 Ausztrál dollár 20,061 20,263 20,162 19,31 21,01 20,16 Belga frank (100) 87,316 88,194 87,755 85,12 90,40 87,76 Cseh korona 1,02 1,10 1,06 Dán korona 4,657 4,703 4,680 4,53 4,83 4,68 Finn márka 5,252 5,304 5,278 5,04 5,52 5,28 Francia frank 5,329 5,383 5,356 5,20 5,52 5,36 Görög drachma (100) 13,216 13,348 13,282 12,51 14,05 13,28 Holland forint 16,016 16,176 16,096 15,62 16,58 16,10 ír font 43,719 44,159 43,939 41,94 45,94 43,94 Japán jen (100) 25,822 26,082 25,952 25,05 26,37 25,71 Kanadai dollár 22,485 22,711 22,598 21,82 23,38 22,60 Luxemburgi frank (100) 87,316 88,194 87,755 84,70 90,82 87,76 Német márka 17,955 18,135 18,045 17,59 18,51 18,05 Norvég korona 4,250 4,292 4,271 4,12 4,42 4,27 Olasz líra (1000) 19,561 19,757 19,659 18,94 20,38 19,66 Osztrák schilling 2,553 2,579 2,566 2,51 2,63 2,57 Portugál escudo (100) 19,356 19,550 19,453 18,64 20,26 19,45 Spanyol peseta (100) 24,504 24,750 24,627 23,78 25,48 24,63 Svájci frank 19,927 20,127 20,027 19,50 20,56 20,03 Svéd korona 3,908 3,948 3,928 3,77 4,09 3,93 USA-dollár 28,500 28,786 28,643 27,94 29,34 28,64

Next

/
Thumbnails
Contents