Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-10 / 106. szám

/ /

KÖZÉLETI ÉS

GAZDASÁGI

NAPILAP

HÉTFŐ 1993. május 10.

III. évfolyam 106. szám Ára 3 korona

Varsóban tanácskozik az EDU \

Bemutatkozik az MKDM

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Miután az idén megfigyelői státust kapott már az Európai Kereszténydemokrata Unióban (EUCD), most Varsóban mutatkozik be az Európai Demokratikus Unió tanácskozásán, ami előkészítése júniusi rendes taggá válásuknak. Az eseményről Bugár Bélát, a mozgalom elnökét kérdeztük.

— Nem szeretnék az események elébe menni, jövendölni pedig a politikában — legalábbis ilyen kérdésekben — nem szokás. Tény, hogy még tavaly elküldtük az EDU központjába alapszabályunkat, választási programunkat, néhány állásfoglalásunkat, amelyek alapján számtalan két- és többoldalú tárgyalást folytattunk az EDU tagjaival. Előzetes híreink szerint mindent rendben

találtak, s mivel a már EDU-tag MDF és a CamogurskJ vezette KDM sem emelt kifogást — mint geopolitikailag legközelebbi partnereink — belépésünk ellen, valószínű, hogy a mostani, hétfői varsói szereplésünk lesz az utolsó próbakő, vagy ahogy Csáky Palival, akivel Lengyelországba utazom, egymás között mondjuk: kihallgatásunk taggá válásunk előtt. Reméljük, tudunk majd válaszolni minden kérdésre, s megfelelően prezentáljuk mozgalmunkat. Igen nagy dolog lenne, ha Szlovákiából a szociáldemokratákon és a kereszténydemokratákon kívül éppen mi lehetnénk a harmadik politikai erő, amely teljes tagságot nyer el egy nemzetközi politikai szervezetben.

— Köszönöm a tájékoztatást és sikeres varsói utat kívánok. n-s-Bársonyos etnikai tisztogatás

Jozef Moravcík Strassbourg után . Y / Szabadkereskedelmet mihamarabb

m

■o

o

in

A hazai magyarokkal kell tárgyalnunk

Ratifikáció előtt a szerződés

Modra-Harmóniában háromnapos értekezletet tartottak a visegrádi csoport szakértői a szabadkereskedelem megvalósításának lehetőségeiről a krakkói szerződés értelmében.

„Szlovákia európa tanácsi tagsága elől elhárult már minden feltétel, egyetlenegy maradt csupán, a szlovákiai magyarság helyzetének rendezése. Ezen belül négy pontról cseréltem eszmét Catherine Lalumiére főtitkárral és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Éspedig: a magyar keresztnevek anyakönyvezése, a helység- és utcanévtáblák használata, a kulturális és oktatásügyi autonómia, valamint az új szlovákiai közigazgatási egységek kialakítása” — mondta bevezetőjében Jozef Moravéík külügyminiszter pénteken azon a nemzetközi sajtóértekezleten, amelyet kétnapos strassbourgi tartózkodása után tartott. A négy problémakörrel kapcsolatban elmondta azt is, tárgyalópartnereinek kifejtette, szerinte az első kettő elsősorban műszaki jellegű probléma, a megfelelő törvények kidolgozásán pedig már dolgozik a szlovák parlament. A kulturális és oktatásügyi autonómia azonban bonyolultabb kérdés, s a szlovák fél ezt úgy szeretné megoldani, hogy létrehozna a magyar kormányzattal egy közös bizottságot a két országban kialakult kisebbségi helyzet vizsgálatára, s ez a bizottság — amely egyébként az EBEÉ felügyelete alatt dolgozna — fogalmazná meg azokat az ajánlásokat, amelyek a későbbiek során akár egy nemzetközi kisebbségi kódexnek is az alapját képeznék.

Ami az ország területi átrendezését illeti, Moravőík miniszter kizárta annak a lehetőségét, hogy az új közigagzatási egységek kialakításánál figyelembe vehessék a nemzetiségi összetételt. Nézete szerint az így kialakított régiók funkciótlanok lennének. Konstatálta azonban azt is, hogy az Európa Tanács tagjai úgy vélik, nem szabad a magyar kisebbséget olyan helyzetbe hozni, hogy az

eddiginél kisebb befolyásuk legyen egyegy régión belül azáltal, hogy a magyarok lakta vidékeket a nagy szlovák egységekbe beolvasztva csökkentik arányukat a közigazgatási egységekben.

Újságírói kérdésekre válaszolva a szlovák diplomácia vezetője elmondta, az Európa Tanács vezetőinek és különböző testületéinek véleménye és állásfoglalása mögött semmilyen magyarországi lobbyzást nem lát. „A magyar kormányzat többször is kinyilvánította,

Ahogy Duray Miklós a találkozót kővetően rögtönzött sajtóértekezletén elmondta, Jozef Moravőík közölte, a Szlovák Köztársaság nemzetiségi politikája ellen felhozott kifogások elodázhatják Szlovákia tagfelvételét. Duray úgy értette ki Moravőík külügyminiszter szavaiból, hogy a kérdést még Szlovákia ET-felvétele előtt kell rendezni. Jozef Moravőík bejelentette a magyar parlamenti mozgalmak vezetőinek, hogy az anyakönyvi törvény módosítása már készül, a helységnévhasználatot illetően pedig azt, szerinte ennek nem lesz akadálya. A közigazgatási felosztás esetében a külügyminiszter elképzelhetetlennek tart más megoldást, mint amit a kormány javasol. A kulturális és iskohogy nem szándékozik akadályokat gördíteni Szlovákia felvétele elé, s nekem nincs okom kételkedni e kijelentés őszinteségében. Ellenben úgy érzem, párbeszédet kell kezdeményeznünk a szlovákiai magyar politikai erőkkel, s velük olyan közös nevezőre jutni, amely mindkét fél számára elfogadható. Ezt a közös álláspontot kell aztán közösen prezentálnunk az Európa Tanács felé” — szögezte le Jozef Moravőík.-neszmérílaügyi autonómia ügyében nem tudott állást foglalni sem.

Duray Miklós és Bugár Béla kifejtették: a nemzeti közösségek helyzetének rendezése nem üthető el a keresztnevekkel és helységnevekkel. Az ESWS és az MKDM átfogó megoldást akar. Ennek érdekében akár holnaptól hajlandók tárgyalni, segíteni a kormánynak még az ET-felvétel előtt megtalálni az elfogadható megoldást. Duray szerint a kormány kutyaszorítóba került, az ország felvétele attól függ, képes-e lépni a felvetett kérdésekben, amelyek a magyar politikai erők nélkül nem oldhatók meg. A találkozót az Együttélés elnöke „kölcsönös tájékoztatásnak” nevezte, hozzátéve: (Folytatás a 2. oldalon)

A szakértők megállapodtak abban, hogy 8 évrCa ötre próbálják csökkenteni a négy ország kereskedelmének teljes liberalizálását, abban is, hogy bizonyos termékeket illetően vámkedvezményeket, illetve teljes szabadkereskedelmet vezetnek be addig is.

Ahogy Miroslav AdamiS, a szlovák küldöttség vezetője a Szlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, valamennyi küldöttség megállapodott abban, hogy a szerződés jó, s a résztvevő orszá-A szlovák küldöttség vezetője elutazása előtt még közel négyórás megbeszélést folytatott a szlovák kormányfővel és Ivan Gaáparovlé parlamenti elnökkel. Erről a találkozóról azonban csak annyit lehet tudni, amennyit Július Tóth Prágába érkezve elmondott, vagyis még egyszer aprólékosan megtárgyalták az eddigi vizsgálódások eredményeit és a szlovák fél követeléseit.

A prágai tárgyalás a várt, forró hangulatú vita helyett tárgyszerű megbeszéléseket hozott. A két pénzügyminiszter

goknak előnyös lenne a konkrét lépések gyors megtétele, a vámkedvezmények bevezetése egyes termékek esetében.

A csoport munkáját azonban gátolja az, hogy Szlovákián kívül a tavaly megkötött szerződést egyelőre egyetlen más parlament sem ratifikálta. Magyarország és Csehország ugyan már beterjesztette megtárgyalásra, de a lengyelek még idáig sem jutottak el. Remélhetőleg a mostani tárgyalás ezt a folyamatot is felgyorsítja.

az eddigi találkozók jegyzőkönyvei és határozatai alapján a „standard” követelések tisztázásáról folytattak a vitát, amelyből kiderült, hogy Szlovákia a 24,7 milliárd tartozás helyett nem egészen hetet ismer el, kifogásokat emelt több volt szövetségi vállalat privatizációja ellen (például a Csehszlovák Tengerhajózási Vállalat), továbbá megkérdőjeleztek néhány állami banki vállalkozást és kezdeményezést, amely károsan befolyásolta Szlovákia gazdaságát.

(Folytatás a 2. oldalon)

A külügyminiszter találkozott Duray Miklóssal és Bugár Bélával

„Hajlandók vagyunk tárgyalni”

Május 7-én, pénteken Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter magához kérette Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét, hogy tájékoztassa őket az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában folytatott tárgyalásai eredményeiről

Nincs szükség „elnöki csúcsra”

A vagyonjegyek bizonytalanok

Vladimír Meciar bejelentése után — mely szerint Csehország 17,7 milliárd dollárral tartozik Szlovákiának, s amennyiben erről nem hajlandó tárgyalni, nem is folytatódnak a vagyonelosztási tárgyalások — különösen élénk érdeklődés előzte meg a Július Tóth vezette szlovák és az Ivan Kocámík vezette cseh küldöttség prágai találkozóját

Számadásra készül a Coexistentia

Csehország homogén nemzetállamnak tartja magát

A szövetségi Csehszlovákia kettéválása után kényszerűen kettévált az Együttélés Politikai Mozgalom is. Csehországban maradt része Coexistentia néven folytatja működését, s május 15- én tartja országos kongresszusát. Ennek ürügyén kérdeztük Stanislav Gawliktól, a Coexistentia elnökétől, milyen jövőt jósol mozgalmának.

— A csehországi nemzeti kisebbségek a lakosság négy százalékát képezik, így homogén nemzetállamnak tekintik az országot otthon és külföldön is. Sokak szerint nincs szüksége a kisebbségeknek saját politikai képviseletre, elég, ha a nagy többségi pártokhoz csatlakoznak. A Coexistentiának a téííni körzetben van erősebb tagbázisa a lengyelek között, de jók a kapcsolatai az ukrán, a német és a csehországi magyar kisebbséggel is. Kialakulóban van a kapcsolat a horvátokkal, a bolgárokkal és a görögökkel. A csehországi szlovákok státusa csak most változott meg; január elsejéig többségi nemzet voltak, addig csak azok a szlovákok tartottak velünk kapcsolatot, akik előre látták az ország kettéválását és helyzetük megváltozását is. Szaporodnak a szlovákok nehézségei az egészségügyi és szociális biztosítás terén, egyre többen kénytelenek ilyen okokból lemondani szlovák állampolgárságukról. Azt hiszem, tettünk egy nagy lépést egymás felé, amikor a Coexistentiának köszönhetően sikerült elérni, hogy megmaradt az egyetlen csehországi szlovák tanítási nyelvű alapiskola Karvinában.

• Ezt az iskolát most akarták felszámolni?

— Hivatalosan nem felszámolni akarták, hanem kilakoltatni addigi helyéről, ennek következtében azonban a gyerekek már nem

tudtak volna bejárni az új helyre. A városi hivatalokkal mi szálltunk szembe. A gazdasági helyzet következtében egyébként minden kisebbség iskolái, óvodái veszélybe kerültek. A kormánynak ugyan van nemzetiségi tanácsa, de azt még nem sikerült elérnünk, hogy a pénzeszközök szétosztásakor figyelembe vegyék a mi sajátos igényeinket és körülményeinket, úgy állapítsák meg az állami juttatást. Csehországban megkezdődött az óvodák teljes felszámolása. Az állam lemond róluk. Azt akarja, hogy tartsák fenn, akiknek szükségük van rájuk. Mi, lengyelek tudatosítjuk: ha nem lesznek óvodáink, a meglevő iskoláinkba is egyre kevesebb gyermeket íratnak majd, így azon fáradozunk, hogy a szülők megértsék: kell anyagi forrást találni az iskolák, óvodák fenntartására. Magánintézmények mellett egyházi és társadalmi szervezetek által fenntartott vagy szponzorált óvodák létrehozására gondolunk.

• Kitől kapnak segítséget, anyagi támogatást? A csehországi vállalkozók már a kisebbségek sorában is elég tőkeerősek, vagy külföldi forrásokra támaszkodhatnak?

— Attól függ, melyik kisebbségről van szó. A németek elég erősek lesznek; ők Németországból, Ausztriából jelentős támogatást kaphatnak. A szlovákok nem számíthatnak ilyesmire. Lengyelországgal pedig az a helyzet, hogy a kapcsolatok valahogyan a levegőben lógnak. A gazdaságiak is. A prágai követség abban a hitben él, hogy jó politikát csinál, pedig minden tevékenysége abban merül ki, hogy az egykori Szolidaritás szakszervezet és a cseh disszidensek közti jó kapcsolatot próbálja tovább éltetni. Ez kevés, mert közben ugyanúgy átjárhatatlanok a határok a két ország közt,

mint korábban, nem fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, nincs semmilyen kishatárforgalom. A lengyel kormány magával van elfoglalva, kapcsolatot sem tudunk teremteni vele. Az itteni járási és területi hivatalnokok bürokraták csak, akik nem kíváncsiak a mi gondjainkra.

• Milyen lépésekre készül közelgő kongresszusán a Coexistentia ?

— Mi is szervezettebbé akarjuk tenni működésünket. Bevezetjük a rendes tagság, a támogató tagság és a tiszteletbeli tagság intézményét. A támogató tagság lehetővé teszi, hogy politikai síkon képviseljük azon kisebbségi kulturális és társadalmi szervezetek érdekeit is, amelyekkel eddig felvettük a kapcsolatot. Gondolok itt a Szlovákok Csehországi Egyesületére, a Szlovák Közösségre, de a németek, a lengyelek, a magyarok szervezeteire is. Az ukrán kisebbséggel nagyon jó az

együttműködésünk már most is. Prágában ugyan létrehozták a Kisebbségek Házát, ennek fejében azonban nagyfokú lojalitást követelnek meg az ottani szervezetektől, így az együttműködés jellegét nehéz előre megítélni. A Coexistentia annak alapján, hogy a csehországi kisebbségek egy-két kivételtől eltekintve szórványban élnek, alapszervezeteket és területi alapszervezeteket akar létesíteni, hogy tömöríteni tudja tagságát Nagyobb számban csak Eszak- Morvaország'oan, Észak-Csehországban, Dél- és Közép-Csehországban élnek nemzeti kisebbségek egyes településeken, így programunk előkészítése során a perszonális autonómia lehetőségeit igyekeztünk kidolgozni számunkra. Május 15-én eldől, hányán fogják támogatni, követendő útnak tartani.

• Köszönöm a beszélgetést!-gyurkovits-