Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-29 / 123. szám
/ Mi KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZOMBAT 1993. május 29. III. évfolyam 123. szám Ára 3 korona Még az idén nyáron aláírhatják Szlovákia társulhat az EK-hoz Az álam bácsi rosszul Csehszlovákia a felbomlása után problémát jelentett a két utódállam esetében a tavaly aláírt EK-társulási szerződés érvénytelensége. Ismeretes, hogy ennek a szerződésnek — egyelőre — elsősorban gazdasági-kereskedelmi jellege van, azonban igen komoly jelentősége is. Hiszen ezek a szerződések szabályozzák többek között a kiviteli kvótákat. Szlovákia és Csehország küldöttsége az elmúlt napokban tárgyal Brüsszelben, hogy az EK által Bulgáriával, Lengyelországgal, Magyarországgal és Romániával már megkötött szerződésekhez hasonlót is parafálhassanak. Ahogy Peter Mihók, a szlovák kormány megbízottja tegnap a sajtóiroda képviselőjének elmondta, a tárgyalások sikeresek voltak. Az Európai Közösség országai igen komoly érdeklődést tanúsítottak a két ország társulási szerződése iránt, és sikerült is megegyezni. Peter Mihók elmondta azt is, ami a kelet-nyugati tranzitszállítást illeti, Csehország és Szlovákia a korábbi egyezményben megfogalmazott feltételeket és lehetőségeket 1:1 arányban osztotta el egymás között. Az EK-országok képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a szerződéseket még júniusban alá lehetne írni, s egy éven belül megtörténhetne azok ratifikálása az érintett nemzeti parlamentben is. Peter Mihók örömmel konstatálta, kérésünket illetően Stasbourgban, az Európa Parlament székhelyén is azt a választ kapta, hogy Szlovákia társulása számukra is igen fontos, szeretnék e parlament időszakában lebonyolítani a formaságokat, ami azt jelenti, Szlovákia és Csehország társulási szerződését még a jövő év júliusáig ratifikálnák. Mélyponton a mezőgazdasági szövetkezetek Országos konferencia lehangoló mérleggel Pozsonyra figyeltek tegnap a szövetkezeti földművesek. A Művelődési és Pihenőpark nagytermében a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség elemezte országos konferenciáján, Ivan Gasparovií, az SZK Nemzeti Tanácsának elnöke és Peter Baco földművelésügyi miniszter jelenlétében a legutóbbi országos konferencia (1990) óta eltelt időszak munkáját, a mezőgazdaság helyzetét és kilátásait, s meghatározta a szövetség fő feladatait az elkövetkező évekre. A vállalkozók véleménye Meggyorsítani a privatizáció ütemét Lubomír Dolgoá szlovák privatizációs miniszter tegnap tárgyalásokat folytatott Pozsonyban a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének képviselőivel. Mindenekelőtt arról cserélt véleményt a két fél, hogy igencsak szükséges a privatizálás ütemének a meggyorsítása, valamint a kellő, nélkülözhetetlen anyagi eszközök megteremtése. A Szlovákia mezőgazdasági szövetkezeteit képviselő több mint ezerszáz küldötthöz először Ivan GaSparovií szólt. Részletezte a mezőgazdaságra is kiható társadalmi és gazdasági nehézségeket, amelyeket a világgazdaság válsága tovább fokoz. A földművesek tapasztalatai, a mezőgazdaság műszaki ellátottsága és szakembereinek felkészültsége megfelelő alap, hogy a törvényhozó és az államigazgatási szervek hatékony közreműködésével az ágazat stabilizálódjon, majd fokozatos fejlődésnek induljon. A parlament már júniusban napirendre tűzi több, a mezőgazdaságot érintő jogszabály novelláját, majd a kormányt követően az agrár- és élelmezéspolitika koncepcióját is, amely alapul szolgál a problémák komplex megoldásához. Az intézkedések részeként a földművesek több anyagi jellegű könynyítéssel is számolhatnak. Piacunkat és termelésünket a világ élelmiszer-túlkínálatával szemben mindenképpen meg kell védenünk. Cyril Moravcík, a Szövetség elnöke beszámolójában előbb áttekintette az SZFSZSZ tevékenységét, majd méltatta a szlovákiai szövetkezeti mozgalom hazai és nemzetközi jelentőségét. Bő teret szentelt a mezőgazdaság s ezen belül a mezőgazdasági szövetkezetek anyagi helyzete elemzésének. Amíg 1989-ben a mezőgazdasági szövetkezetek 3,8 milliárd korona nyereséget értek el addig tavaly már 10,5 milliárd koronát tett ki a veszteségük, és 95,6 százalékuk zárta mínusszal az évet. Önmaga helyett beszél a tény, hogy 1989-hez viszonyítva a növénytermesztés mértéke 18, az állattenyésztésé pedig 30 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság a válságból csakis az állam hatékony támogatásával képes kilábalni. Nyugtalanító körülmény, hogy a határozatok, így a trencsénytepliciek is, lassan válnak gyakorlattá, s ezért egyes régiókban fokozódik az elégedetlenség. A konferencia vitával folytatta munkáját, majd a küldöttek elfogadták az új alapszabályzatot és a Szövetség javasolt nevét: Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. Annak elnökévé ismét Cyril Moravőíkot választották. (egri) Igaz, nem a majdani központjában, hanem provizórikus épületegyüttesben, a pozsonyi Panenská utca 33 alatt, mégis ünnepélyes keretek között, történelmi eseményként, tegnap megnyílt Csehország szlovákiai nagykövetsége. A Cseh Köztársaság pozsonyi nagykövete — első a történelem során —, Filip Sedivy a megnyitó alkalmából elmondta, bízik abban, hogy ez a nagykövetség lesz a legfrekventáltabb Szlovákia fővárosában, minthogy Csehország is szeremé, ha Szlovákiával olyan kapcsolatai alakulnának ki, amelyek példaértékűek minden szomszédos ország együttműködését tekintve. Nemzetközi konferencián vitatták meg Pozsonyban a gazdasági szakemberek térségünk legfontosabb problémáit: hogyan transzformálni a posztkommunista országok gazdaságát, milyen lehetőségek vannak a visegrádi csoport tagországai gazdaságának kiegyenlítése terén, s hogyan lehet ezen országok együttműködését még szorosabbá tenni a nyugat-európai államokkal. Ugyan a konferencia jellege elsősorban az elméleti szakembereknek adott nagyobb teret, de a gyakorlati kérdéseket is megvitathatták azok, akik a konkrét termelésből érkeztek, ők meg is állapodtak abban, hogy a visegrádiak A vállalkozók szövetségének állásfoglalásában többek között benne foglaltatik, hogy a privatizálási reszortnak bővebb teret kell biztosítani. Mindkét fél megegyezett abban, hogy közelebb kell hozni egymáshoz a kis és nagyprivatizáció feltételeit. Ha mindezt sikerülne elérni, a kereskedelmi bankoknál anyagi eszközök szabadulnának fel, amelyeket hitelek formájában ki lehetne használni új technológiákra valamennyi vállalkozói szubjektum számára. Mindenképpen ide kívánkozik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának a közleménye is, amely szerint az idei év első négy hónapjában 62 ezer új iparengedélyt adtak ki a vállalkozóknak. Jelenleg 289 600 vállalkozót tartanak nyilván a statisztikák, ami azt jelenti, hogy számuk a tavalyi év végéhez viszoesetében a közös lépések megtétele a cél. Különösen fontos volt az, hogy a konferencián ezúttal nemcsak a visegrádi csoport tagjainak szakemberei vettek részt, hanem az Európai Közösség országaiból, illetve számtalan nemzetközi gazdasági szervezetből is jöttek szakemberek. A visegrádi csoport tagállamai szempontjából igen fontos az, hogy a nyugati gazdasági szakemberek maguk is megfogalmazták, hogy nem elég, ha Európa társadalmilag és katonailag egyesül, fontos, hogy országai között a lehető legkisebb legyen a különbség a gazdaságok teljesítőképessége és a szociális biztonságérzet terén is. -Isnyítva 3,7 százalékkal csökkent. Elsősorban a Nagykürtösi (32,4%), a Varannói (27,3%), az Eperjesi (21,2%), valamint a Nagymihályi (19,6 %) járásban csökkent a vállalkozók száma. Olyan járások is akadnak, ahol emelkedést — és nem is kismértékűt — könyvelhettek el ilyen szempontból. A Lévai járásban például 15,9 százalékkal, a Losonciban 13,3-mal, az Érsekújváriban pedig 8,8 százalékkal több a vállalkozó, mint 1992 végén volt. (sb) A szakembereken a sor Megérteni a világot Hosszú előkészületek és várakozások Után csütörtökön megérkezett, tegnap pedig teljes erővel megkezdte munkáját Pozsonyban a Nemzetközi Valutaalap hattagú missziója, amelynek eredményeként végre meg kellene születnie annak a szerződésnek, amelynek alapján Szlovákia megkapja az alaptól a ráeső kamatrészt, másrészt pedig biztosítékokat vállal Szlovákiával kapcsolatban a különböző bankhitelek felvételét illetően. Ez a biztosíték, természetesen, nem konkrét bankgaranciát jelent, hanem olyat, amely jelzés a világ minden pénzügyi intézete, de még a működő tőke felé is, s arról szól — szintén áttételesen —, hogy Szlovákia gazdasági szempontból stabil ország megbízható évi költségvetéssel és pénzügyi hátérrel, valutatartalékokkal és gazdasági teljesítőképességgel pénzneme stabilitása mellett. (Folytatás a 2. oldalon) Kárpátok Intézet Kassán A Kassán megtartott kétnapos Eurorégió-tanácskozáson a résztvevők egyértelműen jóváhagyták, hogy hozzák létre — kassai székhellyel — a Kárpátok Intézetet. A fórumon, amelyet Rudolf Bauer polgármester és a Kelet-Nyugat Intézet védnöksége alatt rendeztek, szakemberek vettek részt Magyarországról, Lengyelországból, Olaszországból, Ukrajnából, Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból, valamint Szlovákiából is. A tanácskozáson jelen levők leszögezték, hogy mindenképpen szükséges a Kárpátok Eurorégió információs és kutatóközpontjának működése, amely centrum tudományos alapon felvázolná a Keleti-Kárpátok térségének helyzetét. A Kárpátok Intézet előkészületi munkáit nemzetközi tudományos bizottság irányítja majd, melynek elnökévé Jan Machnikot, a Lengyel Tudományos Akadémia tagját választották. Megért bennünket Európa? A közös lépések a cél Hol épül fel az új vasfüggöny? * Óriási érdeklődés előzte meg a német parlament ülését, amelynek a menekültkérdést kellett tisztáznia jogilag a szövetségi állam új érdekei alapján. Mert mint ismeretes, az egykori NSZK, vagy ha úgy tetszik Nyugat - Németország a német egyesülésig és a „reális szocializmus ” összeomlásáig igen liberális törvényekkel szabályozta a bevándorlást az országba. Lényegében szinte mindenkit befogadott, aki bármilyen apró jelét tudta mutatni, hogy ő politikai üldözött hazájában. A két német állam egyesülése óta eltelt idő azonban igen jelentős változásokat okozott a térségben ezt a problémát illetően is. A „reális szocializmus” összeomlása olyan politikai helyzetet teremtett a térségben, amelyik a menekültügyet „áthelyezte” a tiszta gazdasági és szociális kérdések közé. Megszűnt egy harc, elkezdődött egy új! A jóléti társadalmat sikeresen építő Nyugat-Németországból ugyanis egyszerűen Németország lett, amely egyik napról a másikra szemben találta magát olyan súlyos munkanélküliségi, szociális és életszínvonal-zuhanási gondokkal, amelyek belső ellenállásba, véres tüntetésekbe, veszélyes idegengyűlöletbe torkollottak. A német parlament tehát lépni volt kénytelen, s meg is tette, amit politikai stabilitása miatt meg kellett tennie: szigorította az idegenek befogadásának feltételeit, egyúttal azt is bejelentette, modem technika elhelyezésével védekezik majd keleti határain az illegális bevándorlás ellen. Látszatra távoli ez a kérdés gondjainktól. De csak látszatra, mert a valóságban újakat szül. A lengyelek még a törvény jóváhagyása előtt tiltakoztak ellene, mondván, nem kívánnak a keleti menekültáradat „lerakata” lenni, a csehek pedig arról biztosították a német partnert, hogy keleti határaikat megfelelő módon óvni fogják, s megszüntetik a létező „zöld határokat”. Ezzel viszont már el is érkezett a probléma hozzánk. Csehország ugyanis ezt úgy képzeli el, hogy a cseh—szlovák határ még szigorúbb őrizetet kap, mint például a magyar—szlovák. Az indoklás részét képezi ráadásul az, hogy a magyar—szlovák határ szinte teljesen átjárható, s a legtöbb menekült éppen ezen az úton kerül Csehországba. Ez a döntés — vagy tervezet — természetesen a szlovák fél számára elfogadhatatlan. Ennek több oka is van, lényege azonban az, hogy Szlovákia Csehországgal valóban olyan együttműködést szeretne, mint amilyen például a Benelux államokon belül van. Sőt, Szlovákia elemi érdeke — ahogy a Magyar Nemzetnek nyilatkozta Jozef Moravcík külügyminiszter— hasonlóan magas színvonalú együttműködést kialakítani a visegrádi csoporton belül, ahol a határok ugyan garantáltak, de inkább szimbolikusak, semmint újabb vasfüggönyt jelentők. A cseh tervezet, a szigorúan őrzött határok azonban ezt nem teszik lehetővé, sőt, azt sugallja az elképzelés, hogy Csehország ki szeretne „szállni” a térségből, ő szeretne a fejlett Európa legkeletibb része lenni szigorú keleti határral. Igaz, a cseh félnek nincs sok argumentuma. Csehországban a menekültek száma nem több, mint Szlovákiában, Magyarországot már nem is említve. A csehek büszkék arra, hogy gazdaságuk fejlettsége alapján akár két-három éven belül elérhetik a „nyugati standardot”, míg a keletebbre fekvő országok helyzete sokkal rosszabb. Mégis nekik kellene vállalni a menekülők ellátását. Azaz Szlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak. Érdekes szempont! Van ugyan egy másik lehetőség is. Mindenki elkezdi építeni saját országa határa köré a „kínai nagy falat”. S folyamatosan toljuk majd ki a határokat keletre, északra, délre és — végül — még nyugatra is, hiszen hátha megkerülik a Földet a menekülők, s onnét érkeznek. Hogy kinek lesz ez jó, az már egy olyan kérdés, amelyik egyre gyakrabban felmerül a reális szocializmus összeomlása után. Éspedig az, hogy a fejlett és prosperáló, demokratikus nyugateurópai országok nem bánták-e meg, hogy megszűnt a „bubus”, s egyenrangú és egyenjogú EURÓPAI EMBEREKKÉNT kell immár kezelnie bennünket is?! Mert én megértem a németeket, a cseheket is, de remélhetőleg ők is megértik majd a szlovákokat és a magyarokat, később a románokat, ukránokat, letteket, litvánokat..., amikor az ő nagy vasfüggönyük is lehullik. És remélem azt is, velem együtt álmodoznak majd egy nyitott, egységes, békés és prosperáló NAGY EURÓPAI KÖZÖSSÉGRŐL. NESZMÉRI SÁNDOR A német döntés rólunk is szólt
