Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-28 / 122. szám
1993. május 28. Gazdaság BIOSEKT: Az emberi szervezetre abszolút veszélytelen növényvédő szer A FLORIN Rt. kapcsolatteremtésre törekszik Szépkúti László A szegedi székhelyű FLORIN Vegyipari és Kereskedelmi Rt. Universal Vegyipari Szövetkezet néven harmincöt évvel ezelőtt alakult. A FLORIN nevet mindössze öt éve viseli, és tavaly november óta részvénytársaság. A KGST felbomlása után a cég termékei kiszorultak a keleti piacról. Pedig a részvénytársaság árukínálata bőséges, a termékeik minősége kiváló. A FLORIN Rt. vezetősége szerint nagy esélyük van visszakerülni az elvesztett piacra, hazánkban is ez ügyben jártak. Szépkúti László vegyészmérnökkel erről beszélgettünk.- Mérnök úr, ha jól tudom, üzemük fő profilja a kozmetikai szerek gyártása, óm ezenkívül számos kiváló termékük ismert a magyarországi vásárlók körében.- Valóban így van, a kozmetikai szereken kívül gyártunk háztartás-vegyipari termékeket, különböző fertőtlenítőszereket és növényvédő szereket.- Hogyan képzelik a gazdasági kapcsolat kialakítását hazai üzemekkel, illetve magánvállalatokkal?- Nézze, mi nyitottak vagyunk minden téren. Számunkra megfelel a vegyesvállalati forma és a barterkapcsolat is. Termékeink színvonalát nem akarom minősíteni, annyit azonban szeretnék elmondani, hogy nyugati alapanyagból készülnek. Gyártunk különböző dezodorokat, hajlakkokat, a férfiak számára borotvahabokat. Gyártunk sarokápoló szert, ezt NÁDIN néven hozzuk forgalomba.- Milyen termékek tartoznak a háztartás-vegyipari családba?- Elsősorban a hazánkban nagyon közkedvelt légfrissítőket említeném meg, továbbá a WC-illatosító rudakat, a szúnyog- és légyirtó szereket stb. De mi a fertőtlenítőszerek szlovákiai forgalmazására is szeretnénk kialakítani egy kapcsolatot. Azt önöknél azt hiszem, még nem tudják, hogy mi a világhírű svájci Cibageigi cég Bradofen koncentrációját dolgozzuk fel, és gyártunk BRADOFEN H és BRADOFEN 100 S néven felületfertőtlenítő szereket. Az első termék főleg kórházi műszerek fertőtlenítésére szolgál, a másik pedig a mezőgazdaságban, az állattenyésztés szinte valamennyi területén: a legkülönbözőbb helyek, sertésistállók, tyúkólak fertőtlenítésére szolgál. Mindezeken túl gyártunk még egy speciális fertőtlenítőszert a tehéntartóknak, a Bradomast tőgyfertötlenítő szert. Továbbá a saját szabadalmunk alapján készítjük a Bradoderm és a Bradoman termékeket. Mindkét termék tartalmazza a Cibageigi cég hatóanyagát, az első bemosakodószer a kórházi műtétekhez, a második pedig egy általános kézfertőtlenítő szer.- A FLORIN Vegyipari és Kereskedelmi Rt. tudomásom szerint növényvédő szereket is gyárt.- Igen, sőt van egy OMEK-nagydíjas termékünk is, az abszolút környezetbarát BIOSEKT. Ez a legkülönbözőbb rovarok ellen használható növényvédő szer az emberi szervezetre abszolút veszélytelen. Leginkább a háztáji gyümölcsösök, zöldségfélék permetezésére ajánlanám, mivel a várakozási ideje szinte nulla, vagyis a permetezett gyümölcs már másnap fogyasztható.- Termékeik alapanyagául szinte kivétel nélkül nyugati importtermék szolgál. Bizonyára ennek tulajdonítható a kiváló minőség is. Egy kiváló minőségű árunak mindenhol a világon magas az ára. Ugye ez alól maguk sem, Magyarország sem kivétel?-Nézze, a nagyon olcsó samponok és fürdőhabok illatanyagon és penzidanyagon kívül mást nem tartalmaznak. A mi fürdőkászítményeinkben bőrtápláló specifikumok is találhatók. Mindezek ellenére én úgy gondolom, hogy a termékeink nem tartoznak a legdrágábbak közé. Az áraink szerintem közepesek. Például a SANDRA fürdőhabra - és még más egyéb termékre is - júniusban 50 százalékos kedvezményt adunk. Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy a termékeink után érdeklődőknek természetesen egy árral ellátott komplett jegyzéket küldünk. FARKAS OTTÓ ... tessék választani Szabad ÚJSÁG 5 Hosszú vajúdás után április folyamán végre ismertté váltak az öntözési játékszabályok. A koldusbotra jutott mezőgazdasági üzemek számára esetenként már a legkisebb többletkiadás is megoldhatatlan problémákat jelent, így sokáig úgy tűnt, a gazdaságok az idén teljesen felhagynak az öntözéssel. A víz köbméterének kilátásba helyezett 2-4 koronás árát képtelenek lettek volna kifizetni. Több hónapon át folytak az egyezkedések, míg különböző árengedmények után kialakult egy mindenki számára elfogadható vízdíj. Erről kérdeztem Farkas Lászlót, a nagymagyari oszlás mellett sem éri el azt a szintet, ami a mezei növények nagyobb részénél az intenzív termesztéshez feltétlenül szükséges. Megközelítően húszmillió köbméter vizet még csapadékban gazdag évben is ki kell öntözni, és ebben az esetben már elviselhető a veszteségünk. Ha körzetünkben a tavalyi szinten marad az öntözés, akkor a bérletre nem fizetünk rá és a földműveseknek segítettünk. Némi bonyodalmat okoz az energetikai csúcs, de néhány tárgyalás árán ebben is kaptunk kedvezményt. A Nyugat-szlovákiai Energetikai Üzemek az öntözésben kivételt adtak, és az energetikai csúcsot csak reggel héttől délHa az égiek késlekednek Öntözni (már) érdemes Variaprogres társtulajdonosát. A vállalat a Dunaszerdahelyi és részben a Pozsony-vidéki járásban közel 48 ezer hektárt behálózó öntözőfürtrendszert üzemeltet, olyan feltételek mellett, amire már a magángazdáknak is érdemes odafigyelni.- Az öntözőrendszert a Szlovák Földalaptól béreljük. A haszonbér a rendszer jelenlegi értékének 2,5 százaléka. Ez a mi esetünkben meghaladja a tízmillió koronát. A vízdíjat a haszonbér, a szivattyúházak üzemeltetésének költsége, a villamos energia és a víz ára teszi ki. Az így kialakított összeg lényegesen több annál, amit a gazdaságok tavaly fizettek az öntözésért, amikor csak a villamos energia árát számolták fel nekik, sőt esetenként részben vagy teljes egészében azt is elengedték. Számos eszmecsere eredményeként az illetékesek belátták, hogy a gazdaságok a 2-4 koronás vízdíjat képtelenek kifizetni. Inkább nem fognak öntözni, viszont ebben az esetben a Szlovák Földalap és a Folyamigazgatóság is elesik minden bevételétől. Ezt mérlegelve a Folyamigazgatóság engedett a víz köbméterének korábban megszabott 1,90 koronás árából. A Variaprogresszel külön megállapodást kötött olyan értelemben, hogy a víz árát az állami dotációval teljesen kiegyenlítsék. Ezt követően már csak a magas haszonbér okozott gondot, amit a földügyi minisztérium hozzájárulásával oldottak meg. így a Variaprogres körzetében kialakult a köbméterenkénti harmincfilléres átlagbér, amit az üzemek és a magángazdák is megfizethetőnek tartanak.- Ezek után a Szlovák Földalappal ötéves időszakra megkötöttük a bérleti szerződést, mivel előzetes felmérések során meggyőződtünk arról, hogy a csökkentett vízdíj mellett az üzemek is hajlandóak velünk szerződést kötni az öntözésre. A tízmillió korona haszonbér így is bizonyos rizikóval jár együtt, de annak, aki vállalkozik, enynyivel számolnia kell. Reményeinket arra alapozzuk, hogy vidékünkön az éves csapadékmennyiség még esőben gazdag évben és optimális megután egy óráig számítják. Ekkor leállunk, a rendszerbe nem adunk vizet, mivel a villanyáram csúcsára nagyon megemelné a vízdíjat. Ezt a kompromisszumot a gazdaságok elfogadták, s úgy ütemezik be a munkát, hogy az öntözési szünetet a berendezések áttelepítésére használhassák ki. Remélhetőleg mindez a magángazdákat ösztönözni fogja, hogy lehetőségeiktől függően az öntözésre is berendezkedjenek. Ilyen olcsón még saját kútból sem lehet öntözni, így meglepő, hogy amíg már valamennyi üzem szerződést kötött az öntözésre, a földjüket maguk művelőknek csak egy része. Az ügymenet egyszerű, a szerződés megkötésére nem kell okvetlenül Nagymagyarra utazni. Elég, ha az öntözni akaró felkeresi az adott terület technikusát, illetve a szivattyúház gépészét. A hosszúra nyúlt egyezkedések után a gazdaságok április utolsó hetében kezdtek öntözni, és a hónap végéig félmillió köbméter vizet kaptak az egyre inkább szomjazó növények. A kezdeti lendület reményt ad a jó folytatásra. Feltéve, hogy nemcsak akaratból lesz elég, hanem pénzből is, mivel a mezőgazdasági üzemeknek és természetesen a magángazdáknak sem előlegezik meg a vizet.-Az érdekeltekkel egy évre szóló szerződést kötünk. A vízdíjat hoszszabb időre nem tudjuk megelőlegezni, mivel számláink fizetését, főleg a villanyáram díját tőlünk is folyamatosan kérik, embereinknek fizetést kell adnunk. Ha kikapcsolnák az áramot, azoknak az üzemeknek, magángazdaságoknak sem tudnánk vizet adni, amelyek folyamatosan kiegyenlítik számláikat, akkor a megkötött szerződések értelmében szankcionálhatnának bennünket. Bízom benne, hogy a gazdaságok ezt megértik, és fizetési okokból nem lesznek ügyeink. Látni kell, hogy az idén az öntözővizet adó már ugyanolyan vállalkozó, mint az öntöző, s két üzletfél között a szerződések maradéktalan betartása alapkőélmény. EGRI FERENC Élénk magyar, cseh és szlovák reklámpiac A hagyományos sajtótermékek hirdetési piacán Magyarországon és a volt Csehszlovákiában egyaránt gyors a növekedés. A bécsi Gfk-MMO (Media & Market Observer) egyik elemzése szerint Magyarországon tavaly több mint 100 százalékos volt a növekedés: a 1991-es 5,6 milliárd forint után 1992-ben 11,6 milliárd forintot szedhetett be az elektronikus és a nyomtatott sajtó. Ebből a legnagyobb rész - 59,3 százalék - a televíziónak jutott, majd a napilapok következtek 22,2 százalékos részesedéssel, utánuk a hetilapok 10,8 százalékkal, a folyóiratok 4,5 és a rádió 3,2 százalékkal. Valamivel kisebb volt a növekedés üteme a tavaly még létező Csehszlovákia területén, és más volt a hirdetési piac szerkezete is. A mintegy 2,7 milliárd koronányi reklámkiadások 42,3 százaléka jutott a napilapokra, 40,1 százalék a televízióra, 9 százalék a hetilapokra, 5,9 százalék a folyóiratokra és 2,7 százalék a rádióra. A Gfk-MMO szerint ezzel a cseh és a szlovák hirdetési piac jobban hasonlít az osztrákra, mint a magyar, mivel a televízió és a napilapok Ausztriában is fej fej mellett versengenek a hirdetésekért, igaz, az osztrák folyóiratok és a rádiók viszonylag nagyobb szeletet hasítanak ki a hirdetési tortából. Jelentősek a különbségek az egyes termékcsoportok hirdetéseinek arányában Magyarországon például 27 százalékkal a „beruházási javak és más termékek“ vezetik a sort, mögöttük 14 százalékkal az egészségügyi cikkek, 12 százalékkal az élelmiszerek és élvezeti cikkek állnak. A volt Csehszlovákiában ezzel szemben a hirdetések 23 százalékát adták a szolgáltatások, 22 százalékot a beruházási javak és más termékek, 12 százalékot a kereskedelem, 11 százalékot pedig az élvezeti cikkek. Ausztriában első helyen a kereskedelem áll a beruházási javak, az élelmiszerek és élvezeti cikkek előtt. Az egy főre jutó reklámkiadások tekintetében a Gfk-MMO sorrendje a következő: az első Ausztria 1853 schilling/fő kiadással; második Magyarország 145 schilling/fő kiadással; harmadik a volt Csehszlovákia 71 schilling/fő kiadással. (Zolczer László felvétele)-vg-
