Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-26 / 120. szám
<PiPCTACNE FOtNeHesre#***« HFOFMAÉNf STUEWSK® Special. «Md. OKFESNEJ KNlZNlCE • 29 #1 íUNAi$<CA «TtfiftA te - JJ* J iSAG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZÍNES MUSORMELLEKLET SZERDA 1993. május 26. Ili, évfolyam______120. szám Ára 5 korona Szombattól péntekig 18 tévé-és 3 rádióadó programja Jelkép Európa közepén Két hét után kormányülés EPM: Konkrét A kisebbségekről is tárgyaltak kérdésekről tárgyaljunk A szlovák kormányfő és több miniszter külföldi útja miatt két hét után tartotta soros, 51. ülését a szlovák kormány. Az ülést Vladimír Meciar vezette, aki beszámolt amerikai útjának erdményeiről. A kormány a jelentést — amely döntően azokat az információkat tartalmazta, amelyeket a sajtó már közölt — tudomásul vette. Az ülésen egyébként számtalan új törvényjavaslatot és -módosítást hagyott jóvá a kormány, amelyek azonban még a parlament jóváhagyására szorulnak életbe lépésük előtt. Ilyen törvénytervezet többek között a takarmány gyártását szabályozó javaslat is, amelynek legfontosabb kitétele az, hogy a gyártó olyan terméket is exportálhat, amely összetétele miatt tiltott az Európai Közösség országai által. Ezt a terméket azonban külön felirattal kell jelölni. A kormány egyébként tárgyalt a Biztonsági Tanács működési feltételeiről, struktúrájáról és összetételéről is. Az elfogadott dokumentum értelmében ez a tanács lesz az állam biztonságának legfelsőbb szerve egy esetleges külső támadás ellen, de hazai katasztrófa-elhárító szerepet is szánnak neki. A délutáni órákban tárgyalta meg a kormány Jozef Moravcík külügyminiszter előterjesztése alapján azt az elképzelést, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kisebbségi főbiztosának, van den Stoelnak javaslatára született, s amelynek a lényege az, hogy létrejönne egy közös szlovák—magyar szakértői bizottság, amely megvizsgálná a magyarországi szlovákok, illetve a szlovákiai magyarok jogi és gyakorlati helyzetét. A közös bizottság jelentése és ajánlásai egyrészt részét képezhetnék a Szlovákia és Magyarország között megköntendő, kétoldalú államszerződésnek, illetve egy olyan nemzetközi jogi dokumentumnak, amely az európai országokban élő nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozná kötelező érvénynyel. Ez lenne az a dokumentum, amelyről egyébként Moravéík külügyminiszter már korábban is tájékoztatta a szlovákiai sajtót, s úgy jellemezte a Szlovákia által is szorgalmazott dokumentumot, mint a „kisebbségek jogállásának minimális európai standardját". Ez a nemzetközi jogi dokumentum lehetővé tenné azt is, hogy a* különböző nemzetközi európai szervezetek konkrét vizsgálatokat folytathassanak egyegy, a dokumentumot ratifikáló országban, s a megfogalmazott jogok betartására kötelezhessék az adott országot. Mivel a szlovák kormány ülése lapzártánkkor még tart, holnapi számunkban még visszatérünk hozzá. e-----------------------------------------------------> Dementál az elnöki iroda Anion Bódis, a szlovák köztársasági elnök szóvivője tegnap reagált Roman Zelenaynak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alelnökének múlt heti nyilatkozatára, mely szerint a mozgalom toleranciájának fokmérője az, ahogy a köztársasági elnöki iroda vezető dolgozóit kiválogatták. A szóvivő elmondta, Mkhal Kováé pártfüggetlen, ezért irodája vezető dolgozóinak kiválasztásához eleve semmi köze nincs és nem is volt a kormányzó mozgalomnak. A szóvivő szerint Zelenay ^kijelentése félrevezető. Tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Duray Miklós úgy fogalmazott: mozgalma szintén kapott megbeszélésekre felkérő levelet Roman ZelenaytóL a DSZM alelnökétől, s erre konkrét témakörök megjelölésével válaszlevelet is írtak, melyre azonban már nem reagált a kormányzó politikai erő. Kifejtette azt is, hogy minél több szlovák politikai szubjektum kezdi meg nemzetközi kapcsolatai kiépítését, annál többen veszik észre, hogy létezik nemzetközi normarendszer, amelynek meg kell felelnie. Ennek tudja be az EPM azokat a változásokat, amelyek pillanatnyilag a szlovákiai számbeli kisebbségek kezelésében mutatkoznak. Fehér Miklós ismertette a magyar koalíció által benyújtott törvénymódosító javaslatok lényegét. A keresztnevek anyanyelvű használatára vonatkozóan úgy módosulna a törvény, hogy amennyiben a szülők egyike nem szlovák nemzetiségű, a szülők közös óhaját kifejező nyilatkozat alapján annak anyanyelvén jegyezhető be A visegrádi négyek a gyermek neve az anyakönyvbe. A nyelvtörvény úgy módosulna, hogy amely településeken 50 százalékot vagy többet képez a nem szlovák lakosság, ott annak az anyanyelve is hivatalos nyelvnek nyilvánítandó. Ahol valamely számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség legalább 10 százalékban él, ott a helységnévtáblák, a köztéri és egyéb feliratok az ő nyelvén is kihelyezésre kerülnének. A körzeti hivatalokról szóló törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy nem szlovák nyelvű okiratot hitelesítsenek. A magyar koalíció módosítójavaslata megengedné, hogy ahol az illetékes hivatalnok ismeri az adott nyelvet, ott hiteles fordítás nélkül is hitelesítsék a magyar nyelvű okiratot. Ennek a restitúciók során lehet fontos szerepe, ugyanis sok esetben csak magyar nyelvű telekkönyvi kivonat áll a jogosultak rendelkezésére. Ugyancsak lehetővé tenné az ilyen törvénymódosítás, hogy a cseh nyelvű okiratokat, bizonyítványokat, okleveleket hiteles fordítás nélkül elfogadják a szlovákiai hivatalok és hatóságok.-ngyr-Támogassák a mezőgazdasági dolgozók kérelmeit! A föld az élet feltétele A további együttműködésről Tegnap délután autóbuszokkal érkeztek Ipolyságra a környék mezőgazdasági dolgozói, hogy támogassák a tüntető nagygyűlés követeléseit. A felszólaló szövetkezeti elnökök közül többen rámutattak a problémákra, egyebek között arra, hogy a májusi kánikula ellenére ígéretesek a termőföld zöldjei, bonyolult és bizonytalan a jelenlegi helyzet. Fokozatosan szűkülnek a mezőgazdaságban dolgozók lehetőségei, s ez az állapot már egyszerűen tűrhetetlen. ák Köztársaság kormányát, miszerint az elmúlt három év alatt többet politizáltak a mezőgazdaság ellen, mint mellette. Megfogalmazódtak kérdések is — például, miből telik a minisztérium dolgozóinak külföldi személygépkocsikra? Miből futja a képviselő urak magas fizetésére? — kiegészítve azzal, hogy a „mezőgazdász gyalog jár és vízzel enyhíti szomját, ha van hozzá energiaforrása”. De, sajnos, a villanyáramot is kikapcsolták a régió telepein, mivel nincs rá pénz. alacsonyabbak, mint a szlovákiai átlag. Befejezésül figyelmeztettek mindenkit, „száz szónak is egy a vége, ha parasztok nem lesznek, az urak nem esznek”. Bár HraSko úr, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője próbálta szavaival nyugtatni a tüntetőket, érdemlegeset nem nagyon mondott. A nagygyűlés végén a résztvevők egy 19 pontos követelményt terjesztenek az SZK kormánya, valamint Nemzeti Tanácsa elé, melyet Szlovákia több szövetkezete is minden bizonnyal támogat majd. (turczi) Nem tudják értékesíteni termékei-Komoly bírálatok érték a Szlovák két. Béreik átlagosan 1031 koronával maja.------------—Flórián László mondta el Flensbu/gh. Tegnap Pozsonyban háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött, melynek témája az európai gazdasági tér, valamint a visegrádi négyek együttműködése Európa többi államával. A tanácskozáson jelen lévők ugyancsak részletesen elemzik majd Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gazdaságának átalakításával kapcsolatos kérdéseket is. A szervezők véleménye szerint elsősorban is az az összejövetel fő célja, hogy meghatározza a gazdasági fejlődés irányvonalát és összetevőit, továbbá megjelölje azt a járható utat, amelyen a visegrádi négyek mihamarabb közelebb kerülhetnének az európai gazdasági térhez. A tanácskozás első napján a visegráan, a FUEV közgyűlésén di négyek képviselői részletesen szóltak a transzformációs folyamat kimeneteléről saját országukban. Ma mindenekelőtt arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a nyugat-európai államok hogyan tekintenek a visegrádi négyekkel való együttműködésre, s foglalkoznak a külkereskedelem több lényeges kérdésével is. A fórum súlyát mindenképpen növeli, hogy azon szakemberek vesznek részt Belgiumból, Franciaországból, Görögországból, Hollandiából, Németországból, Ausztriából, Nagy-Britanniából, valamint az Amerikai Egyesült Államokból is. A tanácskozás szervezője a Szlovák Tudományos Akadémia Gazdaságelméleti Intézete, valamint a német Friedrich Ebert Alapítvány. (s) S-Z7 A. A z EPM ill. a SzK-ban élő uX.magyar nemzeti közösség nevében szeretném röviden körvonalazni az ott élő népcsoport jelenlegi helyzetét, fennálló problémáit, s azoknak megoldási lehetőségeit. Néhány címszóban az elmúlt időszak legfontosabb eseményeit: — 1991 január — az Emberi jogok és szabadságjogok alkotmánylevelének elfogadása a szövetségi parlamentben; a magyar koalíció képviselői tiltakozásuk jeléül elhagyják a termet — 1992 május — a FUEV utolsó kongresszusa — 1992. június — 2. szabad demokratikus parlamenti választások, a magyar koalíció eredménye 7,42%, azaz 7 hely a prágai, 9 hely a pozsonyi parlamentben az EPM számára —1992 július — az SzK szuverenitási nyilatkozata — 1992 szeptember — az SzK új alkotmányának elfogadása; szavazáskor a magyar koalíció képviselői a terem elhagyásával protestálnak —1992 szeptember — december — tárgyalások a két ország győztes mozgalmai, tehát kormányai közt az ország kettéosztásáról vák alkotmány tükrében. Pozitív képet — sajnos — nem tudunk nyújtani. A szlovákok többsége (?) által annyira áhított önállóság — mint az napjainkban látjuk — még a szlovákság számára sem hozta meg a vezető mozgalom által beígért paradicsomot. Az itt ezért e lakosok másodrendű állampolgár volta hangsúlyosabbá vált. Az alkotmány ebből a szempontból leginkább sérelmes cikkelyei: — a társulási jog terén — az alkotmány alapján csupán „nemnyújt jogi garanciát más nemzeti közösségek nyelvének hivatalos használatára, így ezen közösségek eme jogának további korlátozása várható; — bizalmatlanságot sugall a nem szlovákokkal szemben — az alkotmány leszögezi, hogy a A szlovákiai magyarság helyzete 1993 májusában — 1992 december — a FUEV küldöttsége tanulmányútja Szlovákiában —1993.1.1. — Csehszlovákia kettéosztása, az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása — 1993. február 27-28 — az EPM IV. kongresszusa, amely meghatározta az új politikai irányelveket és célokat Nézzük meg most röviden, miben és hogyan változott a szlovákiai magyarság helyzete a szuverenitási nyilatkozat, ill. az új szloélő magyarság helyzete annak ellenére, hogy részaránya az országban 3,9%-n51 (CsSzSzK) 11,5% fölé (SzK) emelkedett — talán még kilátástalanabbá vált. Próbáljuk meg röviden összefoglalni, miben áll az alkotmány — általunk diszkriminatívnak minősített — jellege: Az alkotmány Szlovákiát nemzetállamként határozza meg, a nem szlovák nemzetiségű lakosok identitásának megőrzésére, védelmére nem nyújt garanciát, 4 /H 5^ zetiséei szövetségeket” hozhatnak létre. Ez lehetőséget teremt arra, hogy politikai pártjaikat bármikor feloszlathassák; — a művelődés terén — az alkotmány tételesen nem biztostíja számukra az anyanyelvi iskolák létrehozásának és működtetésének jogát, így az alkotmány szerint a létezők is megszüntethetők; — a nyelvhasználat terén — az alkotmány az eddigi hivatalos nyelv fogalma helyett az államnyelv fogalmát vezeti be. Nem *4. „nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok” jogainak gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez. Az alkotmány azonban nem tartalmaz garanciát arra vonatkozóan, hogy ezzel a korlátozással a hatalom nem él vissza. Az identitáshoz, a szülőföldhöz és az önkormányzathoz való jog megtagadása előrevetíti a hatalom asszimilációs szándékát és főleg a magyarság további homo/ J genizálására, valamint az újabb etnikai tisztogatásra irányuló törekvését. Mi a mai szituáció? Az SzK kormánya minden ígérgetése ellenére sem hajlandó párbeszédet folytatni a szlovákiai magyar nemzeti közösség legitim parlamenti képviselőivel, nem veszi komolyan a köztársaságban élő különböző nemzeti közösségek és etnikai csoportok létét, felesleges feszültséget keltve e magatartásával. A kormányprogram ugyan nagyon pozitív célokat tűz ki maga elé (az államszervezés és demokráciafejlesztés terén), de §zek teljesítésével adós marad, így, többek közt: — az államigazgatás decentralizálása helyett a hatalom központosításának vagyunk tanúi; — népakarat végrehajtása helyett az államigazgatási szervek döntései a mérvadók (még a helyi népszavazások ellenére is); (Folytatás a 2. oldalon) J . V r ' "4 J Vf\/ 1
