Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-25 / 119. szám
4 Szabad ÚJSÁG Tükör 1993. május 25. Egyszerre fenyeget a túlnépesedés, az elöregedés és az egészségkárosodás Az ezredvég demográfiai kihívása NAFTA-gondok Blokk-kór Úgy látszik, nemcsak az Európai Közösség küszködk gondokkal A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, a NAFTA megszületése szintén nehezen megy: az Egyesült Államokban egyre nagyobb a tábora a tavaly aláirt amerikai-kanadai-mexikói hármas megállapodás ellenzőinek. Lehetséges, hogy végül azoknak lesz igazuk, akik szerint minden regionális gazdasági szövetkezésnél előnyösebb, ha világméretekben rögzítik a kereskedelmi szabályokat? Óriási jelentőségű demográfiai kihívással kell szembenéznie világunknak - derült ki a közelmúltban tartott Európai Népesedési Konferencián, ahol a nemzetközi vándorlás problémái, a termékenység és a családi, illetve az egészségi állapot és a halandóság közötti összefüggések kerültek szóba. Míg Nyugaton az elöregedés, Keleten az egyes rétegek egészségromlásának veszélye fenyeget. Az előrejelzések szerint a Föld népessége a jelenlegi mintegy 5,3 milliárdról 2020-ra előreláthatólag több mint 8 milliárdra növekszik. Ma még felmérhetetlen, hogyan képes bolygónk ennyi embert eltartani, szükségleteiket megfelelő színvonalon kielégíteni. Ugyanakkor az bizonyos, hogy a népesség további gyarapodása a jelenleg ismert termelési eljárásokkal és a fogyasztás kialakult módozataival olyan mértékben károsíthatja a széles értelemben vett természeti környezetet, ami a földi életet alapjaiban veszélyezteti. Különösen pedig akkor, ha már mint most is számos régióban, részben visszafordíthatatlan környezeti károsodások tapasztalhatók. Mivel pedig Földünk egy és oszthatatlan, a problémák megoldása csakis a különböző országok szoros együttműködésével, közös cselekvéssel lehetséges. Mindemellett súlyos gondot okoz az, hogy a népesség növekedésének 90 %-a a fejlődő országokban várható. Olyan elmaradott térségekben és államokban magas a termelékenység és nő gyors ütemben a lakosság száma, ahol szinte reménytelennek látszik a jövő generációinak ellátása, oktatása és munkába állítása. Európa demográfiai helyzete és a várható kilátások mindettől jelentősen különböznek. A legtöbb gazdaságilag fejlett európai országban a népesség csökkenő halandósága mellett különösen alacsony a termékenység szintje. Egyes országokban a lakosság számának csökkenő tendenciája tapasztalható. A generációk reprodukciója hosszabb távon sem látszik biztosítottnak. Egyre nagyobb méreteket ölt a lakosság elöregedése, és az idősek számának és arányának növekedése számos intézkedést kíván, nagy anyagi terheket ró az egész társadalomra és a fiatal munkaképes generációkra. A szakértők többsége úgy látja: a közeljövőben sem várható a születések számának érdemi emelkedése. Ebben szerepet játszik - többek között - új családmodellek elterjedése: mind több a gyermektelen, az egygyermekes, illetve egyszülös család, általánossá vált a családtervezés és a születésszabályozási módszerek széles körű alkalmazása is a gazdaságilag fejlett európai országokban. Ezzel párhuzamosan a nyugati régióban jelentős eredmények születtek az egészségjavításban, a betegségek megelőzésében és kezelésében. Csökkent a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá a rák okozta halálozás, legfőképpen az általános jólét és az egészségügyi ellátás javulásának következményeképpen. Fennmaradtak azonban a régi gondok és újabbak is jelentkeztek, mint az AIDS terjedése, valamint a narkotikumok egyre gyakoribb használata, és mind nyomasztóbbá vált a környezet romlásának betudható egészségkárosodás és halálozás. Európa keleti felében, a gazdaságilag amúgy is kevésbé fejlett országokban, ahol az elmúlt években hatalmas jelentőségű politikai és gazdasági változások következtek be, továbbra is súlyos a demográfiai helyzet. A már két-három évtizede tapasztalható folyamatokat - a magas, illetve növekvő halandóságot, hogy ebben a régióban megrendültek, illetve átalakulóban vannak a korábbi egészségügyi és szociális intézményrendszerek, csökkent az életszínvonal és részben emiatt fenyegetővé vált az egyes rétegek egészségromlásának veszélye. Ma még pontosan nem tudható: mindez milyen következményekkel jár a demográfiai folyamatokra, a születésekre, halálozásra és megbetegedésekre. Ezzel együtt tapasztalható a családok felbomlása. Ennek mértéke a nyugateurópait még nem éri el, de erőteljesen növekvő a házasságon kívüli együttélés, magas a nem kívánt terhességek és abortuszok száma, miközben néhány országban a születésszabályozási módszerek is nehezen hozzáférhetőek. Az átalakulóban lévő országoknak emellett fel kell zárkózniuk Európa fejlett részéhez, s ennek feltétele, hogy lakóiknak jobb életet, tisztább környezetet biztosítsanak. Problémáik viszont annyira súlyosak, hogy ezeket önerőből csak hosszú idő alatt oldhatják meg, s ezért az európai kormányzatoknak nagy segítökészséget kell tanúsítaniuk. A konferencián elfogadott vélemény szerint Európa demográfiai helyzete nagyrészt az utóbbi években bekövetkezett események miatt annyira szövevényessé vált, hogy általános, minden országra érvényes ajánlásokat kockázatos lehet megfogalmazni ezen állapot javítására. A gondokat súlyosbítja, hogy Európában a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek és súlyos politikai, sőt fegyveres konfliktusok következtében egyre nagyobb méreteket ölt az országok közötti vándorlás, ami legfőképpen a gazdaságilag elmaradott régióból a fejlett országokba irányul. H. M. Sokak szerint a világgazdaságot gyötrő bajok gyökere az, hogy az ott meghatározó szerepet játszó erők nem készek az átfogó szabályozásra. A Clinton-kormány hivatalba lépésével, úgy tűnik, ugyanez a kór hatalmasodik el az Egyesült Államokon is. Saját gazdasági érdekeire hivatkozva sorra tesz vagy tervez olyan lépéseket, amelyeket egyes szakértők már-már protekcionalistának minősítenek. Erre lehet bizonyság, hogy a tavaly még szenzációként tálalt amerikai-kanadai-mexikói NAFTA-megállapodással szemben is egyre több kifogás hallatszik Washingtonból. Az amerikaiak a hírek szerint csak akkor hajlanak az egyezmény 1994-es életbeléptetésére, ha Mexikótól garanciát kapnak előfeltételeik teljesítésére. Amíg ezekről a járulékos megállapodások nem születnek meg, az új amerikai elnök, Bili Clinton nem hajlandó jóváhagyásra a kongresszus elé terjeszteni a dokumentumot Ha Mexikó makacskodik és kitart az eredeti egyezmény mellett, akkor még az is megtörténhet, hogy az amerikaiak otthagyják a tárgyalóasztalt - és a NAFTA-t. Ennek megakadályozására kezdődtek nemrég zárt ajtók mögötti megbeszélések a három szerződő fél, az USA, Kanada és Mexikó képviselői között. Cl.,-lék sarkított magatartását az válton<_ vj, hogy több amerikai törvényhozó lígyelmeztetett: az 1992 augusztusában aláírt feltételek mellett a megállapodás kongresszusi szentesítésének csekély az esélye. Ez mindhárom országban felidegesítette és óvatosabbá tette a politikusokat. A NAFTA esetleges kudarca a legrosszabbul Carlos Salinas De Gortari mexikói elnököt érintené: ö akár bele is bukhat egy ilyen fiaskóba, de az ügy politikai kihatásai alól nem mentesülne az Egyesült Államok és Kanada sem. A megállapodást még az előző amerikai elnök, George Bush kötötte Salinasszal és Brian Mulroney akkori kanadai miniszterelnökkel. Az elgondolás a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének megteremtésére irányul. A három ország között 15 év alatt fokozatosan eltörölnék a vámokat,' biztosítanák a szabad áru- és tőkeáramlást. Ahhoz, hogy a megállapodás 1994. január 1-tól életbe lépjen, mindhárom ország törvényhozásának jóváhagyása szükséges, s a ratifikálási folyamat lebonyolítását a nyárra tervezik. A NAFTA-bírálók azonban egyre hangosabbak és egyre többen vannak az Egyesült Államokban, s ezt Clinton sem hagyhatja figyelmen kívül. A legfőbb ellenérv a NAFTA-val szemben, hogy a déli szomszéd piacára irányuló exportnövekmény nem fogja ellensúlyozni a megállapodás negatív hatásait. Amiatt aggódnak sokan, hogy a lényegesen olcsóbb mexikói munkaerő amerikai cégek sorát csábítja majd át, így tovább fog növekedni a munkanélküliség az USA-ban. Az ottani, kevésbé szigorú szabályok miatt nem lesznek érvényesíthetők a környezetvédelmi előírások, növekszik a környezeti rombolás. Ráadásul olcsó mexikói termékekkel árasztják el az amerikai piacot, ami csökkenteni fogja a hazai termelők versenyképességét és nyereségét. Az amerikai fenntartások abból a szempontból érthetőek, hogy a megállapodás fö haszonélvezője - az amerikaiak számára szokatlan módon - várhatóan nem az Egyesült Államok, hanem Mexikó lesz. A latin-amerikai ország történetében páratlan esélyhez jut a NAFTA révén: lehetősége nyílik arra, hogy gazdasága stabilizálásával, a külföldi tőke és fejlett technológia beáramlásával, az életszínvonal emelkedésével felzárkózzon a fejlett ipari államokhoz. Többi latin-amerikai társához képest Mexikó ugyan már ma is fejlettebb, de gazdasági teljesítőképessége még mindig csupán egyhuszad része az amerikainak. A készülő NAFTA-megállapodás hírére ugrásszerűen megnőtt a külföldi érdeklődés az ország iránt. Az amerikai piacra kacsintgató nyugat-európaiak és japánok odaviszik tőkéjüket: az elmúlt két esztendőben több mint 20 milliárd dollárt fektettek ott be. Az amerikaiak mellett azonban a mexikóiaknak is lehetnek aggodalmaik. Félhetnek az irgalmatlanul erős amerikai vetélytársaktól s attól, amire környezetvédőik figyelmeztetnek: az USA és Kanada majd hozzájuk telepíti át erősen szennyező gyárait, üzemrészeit. Mindezzel együtt, a közvélemény-kutatások szerint a mexikóiak 60 százaléka támogatja a NAFTA-t, s csupán 17 százalékuk van ellene. A hasonló amerikai felmérések viszont arról tanúskodnak, hogy az egyezmény kezdeti, 72 százalékos támogatottsága mintegy 50 százalékosra csökkent, miután a közvélemény tudomást szerzett a gazdasági fenntartásokról, s arról, hogy a létrejövő hatalmas szabadpiac a kábítószerek és az illegális bevándorlók számára is szabadabbá teszi az utat. Mégis, ha tüzetesebben szemügyre vesszük, az amerikaiak sem járnának rosszul a NAFTA-val. Mexikói eladásaik máris megháromszorozódtál. az öt évvel ezelőtti szinthez képesi, a fellendülő export nyomán rövid idöíi. új mu'kahelyek ezrei létesülhetnek. _ USA-ban ma 600 ezren állítanak elő Mexikónak szánt termékeket, s a maquiladorák, a mexikói határ menti üzemek már jelenleg is 2 milliárd dollárnyi értéket termelnek. Az alkudozások tétje most gyakorlatilag az, hogy mennyire lesz szuperhatalmi pozíciójának megszállottja ezen a piacon az USA, s mennyire akarja - még akár protekcionista módon is, erőfölényét kihasználva - érvényesíteni az amerikai gazdasági érdekek védelmére tett választási ígéreteit az új elnök. De tét az is, mennyit tud megőrizni a már kiharcolt esélyből egy olyan felfelé törekvő állam, mint Mexikó, amelynek példáját mások is követhetik. Chile, Argentína és Venezuela például burkoltan máris jelezte belépési szándékát a NAFTA-ba. Noha a két ország érdekütközései - Kanada csendes asszisztálása mellett - nem jelentéktelenek, aligha várható, hogy veszni hagyják a NAFTA-t. Erre utal, hogy az újabb tárgyalásokon mindhárman siettek leszögezni: alapvető céljuk a megállapodás 1994-es életbelépése. Az évi 6 ezer milliárd dollár összterméket, 21 millió négyzetkilométeres területet, 360 millió fogyasztót felölelő óriási piac továbbra is csábító, nem is szólva arról a nem titkolt célról, hogy felvértezzék magukat és a térséget az erősödő nyugat-európai és ázsiai integrációkkal szemben. A világgazdasági szakértők mégsem túl lelkesek a NAFTA láttán. Az USA, Kanada és Mexikó összefogása immár egy újabb földrészen tanúbizonyság arra, hogy a világ lassacskán hatalmas protekcionalista blokkokra tagozódik, ahelyett, hogy átfogó megoldást találna a világkereskedelem liberalizálására. S bizonyság arra is, hogy a GATT-tárgyalások hetedik éve tartó uruguayi fordulóján a fö hangadók még mindig nem fogadták meg Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanácsát: a kereskedelmi akadályok világméretű lebontása előnyösebb minden ilyen regionális egyezménynél. (- köz-) Szimpózium o környezet és az egészségügy egymásra hatásáról Tervezetek vannak - pénz viszont nincs „Feltaláltuk a vegyi anyagokat, amelyek most a mi pusztulásunkat okozzák. Egészségügyi szakemberek és természetvédők segítségére lesz szükségünk annak a harcnak a megkezdéséhez, amellyel a több éve felhalmozódott környezeti károkat és azok ártalmait akarjuk felszámolni“ - mondotta a szakemberek - orvosok és természetvédők - előtt dr. Miroslav Bacinsky, az allergiások megsegítésére létrehozott alapítvány elnöke az elmúlt héten megrendezett szimpózium megnyitásakor. A környezeti ártalmak és - az elsősorban gyermekeket érintő- növekvő számú bőr-, tüdő-, szívelégtelenségi, valamint allergiás megbetegedések számaránya között világos párhuzamok vonhatók. Erre mutattak rá a jelenlévő szakemberek, és erről tettek említést felszólalásaikban a két illetékes tárca képviselői is. A szimpózium felett a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi minisztérium vállalt védnökséget. Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy fontos feladat hárul azon szakemberekre, akik a civilizációs betegségek megelőzésével és gyógyításával foglalkoznak. Az, hogy a Föld ,, megbetegedését" mi, emberek okoztuk, nyilvánvaló, csakúgy, mint az is, hogy ennek egyenes következménye a jelenlegi fiatal populáció megbetegedése. A műtrágyák, tisztítószerek használatával vegyi anyagok tömkelegé gyülemlett fel környezetünkben és szervezetünkben egyaránt. Nincs elegendő ivóvizünk, és a tüdőnk csak nehezen képes megbirkózni az általunk belélegzett levegőben található anyagok sokaságával. ,, Biológiai-vegyi háborút indítottunk magunk ellen, az iparosítás kezdetekor, amelytől életfeltételeink jobbulását reméltük. A mezőgazdasági dolgozók bizonyára megsértődnek majd azon a kijelentésemen: szerencse, hogy nem jut már annyi pénzük a különféle műtrágyákra. De így legalább van némi reményünk arra, hogy vegyszermentes zöldséget, gyümölcsöt fogyaszthatnak gyermekeink"- mondotta a környezetvédelmi miniszter. Az egészségügyi miniszter a halaszthatatlan parlamenti munkára hivatkozva távol maradt. Felszólalását dr. Ivan Rovny, az illetékes tárca higiéniai és epidemiológiai szekciójának igazgatója olvasta fel. Sobona miniszter azt „üzente“, hogy a nemzeti egészségügy támogatására létrehozott tervezet keretében számtalan területen kívánják beindítani a megelőzésre és gyógyításra irányuló munkát, amivel egyben eleget tennének az Egészségügyi Világszervezet által meghirdetett ,,Egészség 2000-ig" programnak. A minisztériumnak viszont nincsenek ehhez elegendő anyagi eszközei, így valamennyi reszortnak saját magának kell a szükséges pénzt ,,előteremtenie". A miniszter javaslata szerint előnyben kell részesíteni a legégetőbb problémák megoldására kidolgozott tervezetek megvalósítását. A jelenlévő egészségügyi szakemberek felszólalásaikban a fertőző betegség egyre gyakoribb előfordulására és veszélyére mutattak rá az ez ideig felmért kilenc, fokozottan szennyezett körzetben élő gyermekek esetében, de szóltak a szennyező- és hulladékanyagok külföldről hazánkba történő szállításáról is, ami elsősorban a vállalkozók számlájára írható. Dr. Priska Rubcíková, az egészségügyi minisztérium higiéniai és epidemiológiai szekciójának dolgozója a rossz táplálkozási szokásainkból eredő veszélyekre mutatott rá felszólalásában. Korábban a magas energiai- és zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentését hangsúlyozták a szakemberek. Mára ez részben megtörtént, ám a nagy cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása változatlanul veszélyezteti egészségünket. Ugyanakkor csökkent a tej és tejtermékek fogyasztása. A tejre pedig nem csupán a gyermekeknek, hanem az idős embereknek is szükségük van, mivel így biztosíthatják szervezetük számára a szükséges kalciumot. „Mielőtt megnyíltunk volna a világ előtt, fel kellett volna a lakosságot készíteni a behozott élelmiszerek, elsősorban az idegen eredetű anyagok veszélyeire. Nehéz feladat ez olyan országban, ahol sok esetben még a szavatossági idő lejártát sem veszik figyelembe az árusok és a vásárlók" - hangoztatta a doktornő, akitől azt is megtudtuk, hogy a vegyi anyagoktól mentes élelmiszerek térhódítása a piacon napjainkban merő illúzió. Priska Rubcíková hangsúlyozta: nagy szükség van az emberek tájékoztatására. A nyilvánosságot nem csupán az érdekli, milyen levegőt szívnak, milyen minőségű élelmiszereket fogyasztanak. A környezetvédelmi minisztérium évente 4-5 milliárd koronát fektet külfönféle környezetvédelmi programokba. Ján Zlocha élt az alkalommal, és a szimpóziumon részt vevő szakembereket tartalmasabb együttműködésre, közös tervezetek kidolgozására szólította fel. SZÁZ ILDIKÓ
