Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-21 / 116. szám
4*#fWACNf «xNeMesfeeAnse «NKJftMAfsf STBEDtSKO »VN* itti KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP A statisztikusok számainak tengerében Gazdagabbak lennénk? Az év• első nefyedében jelentősen nőtt Szlovákia polgárainak átlagkeresete. A munkaügyi, szociális és csalátdügyi minisztérium statisztikusai szerint március 31-ével az átlagb& elérte a 4752 koronát, ami 808 koronával több, mint tavaly ugyanebben az időben volt PENTEK 1993. május 21. III. évfolyam 116. szám Ára 3 korona Nem is lenne gond a jelentéssel, ha — részben — csatolták volna hozzá a megfelelő áremelkedési indexet, illetve ha a jelentést nem „pontosították volna úgy, hogy összezavarodik tőle az egyszerű földi halandó. Merthogy a minisztérium illetékesei szerint a ’’nem vállalkozói szférában" érték el a nagyobb növekedést, ami összességében 1,37 milliárd koronát tesz ki, ami 29,2 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, csakhogy eközben 12,1 ezer dolgozóval többen is élvezik ezt a bért. Ahogy — szintén a statisztikák szerint — áprilisban tovább csökkent az áremelkedés. Márciushoz képest immár csak 1,2 százalékkal fizetünk többet áprilisban. Csakhogy a márciusi százalékban benne van a februári és a radikális januári áremelkedés is, abszolút számokban mérve ez a csökkenés adott esetben emelkedést jelent. Ezt bizonyítja a tény, hogy az áprilisi áremelkedés indexét csökkenti például a húsárak alacsonyabb szintje, holott tavaly decemberhez viszonyítva 8,8 százalékkal fizetünk többet átlagban egy kilogramm húsért. Talán nyugodtabbak lennének az emberek az ilyen és ehhez hasonló statisztikai adatok közzé tétele után, ha mindazt, amit a számok tengerébe bújtatva elmondanak a szakemberek, nem mondana ellent a valóságnak, mely szerint állandóan csökken életszínvonalunk. Nem csak melyében él a nemzet Csak mi vagyunk elégedetlenek? j A tízszögű kerekasztal Nagy érdeklődés előzte meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyet Michal Kovác köztársasági elnök hívott össze tegnapra, a nemzetiségek problémáinak megvitatására. Politikusaink — legalábbis a tanácskozás előtt elhangzott nyilatkozataik alapján — vegyes érzelmekkel, ám reménykedve indultak a találkozóra, a pozsonyi várba. A tanácskozást Michal Kováé köztársasági elnök nyitotta meg. Mint elmondta, a találkozó célja, hogy feltérképezzék a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek, nemzetiségek és etnikai csoportok helyzetét és gondjait, s meghallgassa véleményüket az őket érintő legégetőbb problémákról. A találkozó végén Anton Bódis, a köztársasági elnök szóvivője ismertette az újságírókkal a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottat. „A meglevő problémákat közösen kell orvosolni” — idézte A KDM a csődtörvényről az elnök szavait, a kiút keresésének egyik módja ez a kerekasztal-beszélgetés, ám ha egy kisebbség izolálja magát, nem csak az állam, hanem a saját érdekeit is megsérti. A nemzeti kisebbségek jogai nem veszélyeztethetik a többi állampolgár érdekeit, s a Szlovák Köztársaság területi integritását sem! Michal Kováé szavai után — öt-öt perc erejéig — az egyes pártok és etnikai csoportok képviselői is elmondhatták véleményüket. A tanácskozás során sokféle nézet hangzott el, a szóvivő szerint a magyar nemzeti kisebbség kivételével mindannyian többé-kevésbé (?!) szlovák állampolgárnak vallják magukat és kijelentik, hogy Szlovákia a hazájuk, és majd mindannyian értékelik a kormány és a törvényhozó testületek nemzeti kisebbségek ügyében végzett tevékenységét. Elhangzottak, jegyezte meg továbbá a szóvivő, elégedetlenséget kifejező hangok is. A magyarok például nehezményezték, hogy még mindig nem létezik törvény, amely konkrétan meghatározná a nemzetiségek helyzetét. Az ukránok felvetették, hogy a kulturális minisztériumtól az előzőeknél kevesebb anyagi támogatást kaptak nemzeti kultúrájuk ápolására. A németeknek az iskolaüggyel vannak gondjaik, de mivel az egész ország területén szétszórtan élnek, nem igényelnek önálló iskolákat. (Folytatás a 2. oldalon) Meéiar fél, hogy Szlovákia kimarad az integrációból A kormányfő rémeket lát Vladimí Meéiar szlovák kormányfő amerikai látogatása során sajtóértekezletet tartott, amelyen magyar újságírók kérdéseire is válaszolt. A többi közt kijelentette, hogy Magyarországon vannak olyan politikusok, akik Nagy-Magyarország visszaállítására törekednek. Ennek módja Meéiar szerint az, hogy a szomszéd államok határ menti övezeteiben autonóm területeket hoznak létre, s ezek azután az önrendelkezési jog alapján úgy döntenének, hogy Magyarországhoz csatlakoznak. Meéiar szerint a jövő évi magyarországi választások eredménye belügy. Amennyiben azonban a nacionalista áramlat győzne, az problémákat okozna és Szlovákiának Az ellenzék vizsgázott Az időelőtti választások nem oldanák meg egycsapásra az ország problémáit, hangzott el tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom sajtótájékoztatóján, fvan Simko, a mozgalom alelnöke beszámolt a parlamenti pártokkal folytatott tárgyalásokról. Mint elmondotta, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmon kívül valamennyi párttal, köztük az MKDM-mel és az Együttéléssel is folytattak eszmecserét, ahol főként nemzetiségi kérdéseket érintettek. A KDM kezdeményezni fog egy közös találkozót minden ellenzéki párt részvételével. A mozgalom képviselői egyébként ma találkoznak a DSZM képviselőivel. A csődtörvényről, amelyet tegnapelőtt fogadott el a parlament, Mikulás, Dzurinda, a mozgalom gazdasági szakértője úgy nyilatkozott, hogy ez a vállalati szféra agóniájának továbbmélyülését hozza magával. Az az érzésem, hogy megint egy olyan törvényt fogadtunk el, amelyet Szlovákiában nem lehet realizálni — szögezte le Dzurinda. Szavait alátámasztotta azzal, hogy Magyarországnak sincsenek jó tapasztalatai a csődtörvény alkalmazásában. A törvényről való szavazást pozitív jelzésnek értékelte, mert először fordult elő az, hogy az ellenzéki pártok együttesen szavaztak a csődtörvény elfogadása ellen. Mellette csupán a DSZM és a Demokratikus Baloldal Pártja szavazott. (vj.) A vagyonjegyek tulajdonosainak Figyelem! A Vagyonjegyes Privatizációs Központ tudatja minden „tulajdonossal”, hogy május 24-től meghosszabbítják a központok hivatali munkaidejét. A jövő héttől már reggel kilenc órától fogadják ügyfeleiket a központok, s egészen 17 óráig intézik ügyeiket, de azt is úgy, hogy aki az említett időpontig már a központ épületében volt, az nem mehet haza dolgavégezetlenül. Az intézkedésre annak alapján került sor, hogy az említett időponttól a vagyonjegyek tulajdonosai a csehországi cégekbe fektetett „pontjaikat” is rendezhetik. Ugyanilyen megfontolásokból május 29- én, szombaton minden központ reggel kilenctől úgy tart nyitva, hogy amíg van ügyfél, addig dolgoznak a hivatalnokok. Egyébként — mint ismeretes — a szlovákiai részvények kiadása május 31-ig, a csehországiaké június 30-ig tart. -t-Vladimír Meciart minősítette „Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa! Meddig akarjátok még támogatni és elkendőzni Vladimír Meéiamak, az §lB kiszolgálójának, a kommunisták gazdasági bűntettei védelmezőjének, a független szabad gondolkodás megsemmisítőjének, az 1989-es novemberi párton belüli kommunista frakció által szervezett puccs résztvevőjének szlovákellenes tevékenységét?” — ez állt Vladimír Pavlik, a prágai Rudé Krávo, illetve ma már Necenzurované noviny című napilap szerkesztőjének transzparensén, mellyel tegnap megjelent a pozsonyi parlament épülete előtt. Paviík, aki a Charta ’77 aláírói közt szerepelt, ez év április elsején levelet küldött a szlovák kormányfőnek, melyben nyilvános vitára szólította fel, de nem kapott rá választ. Ezért választotta a válasz kikényszerítésének e módját. Hozzátette, hogy a transzparensen szereplő összes, állítását bizonyítani is tudja- Ti )/ /) rf reagálnia kellene rá. Meéiar hozzátette, hogy nyugat-európai megoldást ajánl, tehát az országok közeledését és a határok jelentőségének csökkenését. Más kérdésekkel kapcsolatban Meéiar kijelentette, hogy Szlovákia az európai biztonsági struktúrákat józanul ítéli meg. A NATO, amelyben Szlovákia tagságra törekszik, Meéiar szerint nem készült fel új tagok felvételére. Az EBEÉ viszont nem talált megfelelő megoldásokat Jugoszlávia kérdésében. A kormányfő szerint lehetséges a közép-európai térség országainak mainál szorosabb együttműködése és Európával kapcsolatban stratégiai döntéseket kell hozni. Arról kellene dönteni, hogy létrehozzák-e mindenki számára a biztonsági rendszert. Enélkül a jelenlegi vákuum megszűnik és Európa újból kétpólusú lesz azzal a különbséggel, hogy most a befolyási övezetek kelet felé tolódnának el. (Folytatás a 3. oldalon) Az MPP szerint: választásokra nincs szükség A Magyar Polgári Párt szerint az idő előtti parlamenti választások ebben az évben semmit sem oldanának meg. Szlovákiában ugyanis még nincs kikristályosodva a politikai színpad nem úgy, mint ahogy az Nyugat-Európában és Magyarországon van. Tóth Károly, az MPP alelnöke beszámolt a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának helyzetéről. A karnak szeptember elsejétől működnie kellene, de mind a mai napig nincs meghatározva semmilyen pénzösszeg a kar számára. KűaZko mozgalmával kapcsolatban a párt vezetése „kiváró” álláspontra helyezkedett, minthogy programjuk egyelőre ismeretlen számukra. Az MPP elnöke, A. Nagy László a sajtótájékoztató idején a köztársasági elnök által kezdeményezett kisebbségi kerékasztalon vett részt, amelyen a Szlovákiában élő nemzetiségek képviselői tárgyaltak az elnökkel az őket érintő problémákról. (vida) A szlovák parlament 19. ülése a csődtörvény módosítása után képviselői interpellációkkal folytatódott. Rendkívüli visszhangot váltott ki Ladislav Pittner (KDM) kormányfőnek szóló interpellációja, melyben arra kért magyarázatot, hogyan működhetett már hónapok óta a őzlovák Titkosszolgálat — Meciar ugyanis nemrég ezt állította a nyilvánosság előtt —, amikor a hatályos törvény szerint a titkosszolgálat alkalmazottait csak a kinevezett igazgató veheti fel. A Szlovák Titkosszolgálatnak pedig csak egy hónapja van igazgatója. A parlament jóváhagyta Ladislav Pittner határozati javaslatát, hogy a titkosszolgálat munkáját ellenőrző parlamenti bizottság vizsgálja ki, milyen tevékenységet fejtett ki az igazgató kinevezése előtt ez ■cflÁ f. Interpellációkkal folytatta ülését a parlament Kik voltak titkosok, míg nem volt a szervezet, s milyen elvek, illetve kinek az utasítása alapján. Duka Zólyomi Árpád (EPM) a dunaszerdahelyi egészségügyi iskolában megnyitott szlovák, illetve az emiatt elvett magyar tannyelvű osztály ügyében interpellálta az oktatási és az egészségügyi minisztert, illetve arra kért választ Matúí Kucerálól, kinek az utasítására és milyen törvények alapján rendelkezett úgy a Szlovák Tankönyvkiadó igazgatója, hogy a magyar iskoláknak készülő földrajztankönyvekben a földrajzi neveket kizárólag szlovákul lehet használni. A parlament márciusi ülésén Duka Zólyomi a magániskolák finanszírozása ügyében interpellálta az iskolaügyi minisztert; a most megkapott választ az EPM frakcióvezetője nem fogadta el, mivel az nem tartalmaz megoldást a magánvállalkozási elvek szerint adóztatott magániskolák helyzetének megváltoztatására. E parlament történetében először nem fogadta el a miniszteri választ a plénum sem. Bauer Edit (EPM) Július Tóth pénzügyminisztert interpellálta az iskolaügyi tárca és a tudomány finanszírozási lehetőségei, valamint Olga Keltosová népjóléti minisztert a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése ügyében. Fóthy János (MKDM) arra kért választ, ki izgazgatja a nemzetiségi iskolákat, miért nincs módszertani központjuk, ki foglalkozik a magyar pedagógusok továbbképzésével. A parlament tegnap jóváhagyta a kormány jövedelemadó-törvény módosító javaslatát. Ennek lényege, hogy a devizabetétek kaigazgató? matából, illetve az állami kötvények megvételéből származó jövedelmek adója pedig alacsonyabb lesz (15%), amivel államkötvények vásárlására akaiják rábírni a kereskedelmi bankokat és a magánszemélyeket. Az ellenzék kifogásolta, hogy ezzel a lépéssel a vállalkozási hitellehetőségeket korlátozza a kormány, mivel kiváltságos helyzetet teremt az állam által kibocsátott értékpapíroknak. A 19. ülés érdekes pontjának ígérkezik, hogy az Együttélés és az MKDM az általános politikai vitában beterjeszti Szlovákia európa tanácsi felvételével kapcsolatos parlamenti határozati javaslatát, melynek napirendre tűzését a plénum egyszer már elvetette. A határozati javaslat így hangzik: „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa annak tudatában, hogy felelős és köteles figyelembe venni országa minden polgárának jogos érdekeit, annak tudatában, hogy mennyire fontos a Szlovák Köztársaság betagozódása az Európai Közösségbe, összhangban az emberi jogokról és szabadságjogokról aláírt és ratifikált dokumentumokkal, melyeket az SZK-ra nézve kötelezőnek tart, az alábbi határozatot hozza: (Folytatás a 2. oldalon)
