Szabad Újság, 1993. május (3. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-18 / 113. szám

Mozaik 1993. május 18. 6 Szabad ÚJSÁG Világgazdasági mozaik Két gyár egy kézben Az Alcatel SESA Rt. (a spanyol Alcatel-csoport tagja) vásárolta meg két lengyel távközlési vállalat - a varsói Telekom és a poznani Teletra - részvényeinek 80 százalékát. A részvényekért az Alcatel SESA 37,3 millió dollárt fizetett. A szerződésben az Alcatel kötelezte magát, hogy hat év alatt 60 millió dollárt fektet az új cégbe, az Alcatel-Polskába. A tervek szerint Poznanban és Varsóban rövidesen megkezdik az Alcatel S-12 rendszerű digitális telefonközpontok gyártását, 1995 utáni pedig mindkét gyárban megindul az Alcatel konszern legújabb - jelenleg kidolgozás alatt álló - konstrukciója, az Alcatel 1000 rendszer gyártása. Az Alcatel SESA Rt. arra is kötelezettséget vállalt, hogy másfél évig a két üzemben foglalkoztatott dolgozók létszáma nem lesz kisebb 1650 főnél. (A varsói Telekom ma 640, a poznani Teletra pedig 1300 főt foglalkoztat.) A következő hat évben a spanyolok 6 millió dollárt fordíta­nak a dolgozók képzésére, és továbbra is nyújtják az eddigi szociális juttatásokat. A Telekom és a Teletra megvásárlásával az Alcatel eleget tett a lengyel kormány támasztotta feltételnek, így a Lengyel Távközlési Vállalat Rt. szállítója lett. A lengyel kormány álláspontja: távközlési berendezéseket a lengyel piac számára csak olyan cégek szállíthatnak, melyek megvásárolták a lengyel cégek részvényeit. A külföldi szállítók száma maximum három lehet. Eddig e feltételnek csak az American Telephone and Telegraph Co. amerikai konszern tett eleget, amely a múlt évben vásárolta meg a bydgoszczi Telfát. A közlekedési és postaügyi minisztérium véleménye szerint 1995-ig a lengyel piac legalább 900 millió dollár értékű távközlési berendezést vesz fel, ami annyit jelent, hogy a telefonvonalak száma évente 600 ezerrel növekedhet. Ha ezt az ütemet sikerül az ezredfordulóig tartani, a jövő század elején a száz lengyel lakosra jutó telefonok száma 25 lesz (1989-ben ez a mutató még 6,7 volt). Csekély mértékű deficit Elkészült az idei szlovén költségvetés tervezete. A bevételeket 270 milliárd tolarra (1 forint = 1,2 tolar), a kiadásokat 292 milliárd tolarra tervezi, s így a költségvetési deficit nem haladná meg a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát. A kormány szerint ez a hiány - államkötvényekkel és külföldi hitelekkel - különösebb megrázkódtatások nélkül fedezhető. Szlovéniában először fordult elő, hogy „egy csomagban“ nyilvá­nosságra hozzák az államháztartás tételeit. Az állam a már említett 270 milliárd tolaros költsége mellett a nyugdíjakra 167, az egészség­ügyre 87 milliárd tolart kell begyűjteni, míg a községi közigazgatás - a szlovéniai községek fogalma a magyarországi önkormányzatok­hoz áll közel - működéséhez 56 milliárd tolar szükségeltetik. Az adók és a járulékok fele-fele arányban biztosítják a bevételeket. Amíg a GDP 1991-ben még 9,3 százalékkal, tavaly pedig 6,5 százalékkal csökkent Szlovéniában, addig az idei mérséklődést már csupán 1 százalékosra tervezik. Jövőre viszont már 1 százalékos GDP-növekedést lát előre a kormány, mely a kivitelre és a beruházá­sokra alapozza derűlátását. A márciusi havi inflációs adat 1,4 százalék volt, ugyanakkor a tolar értéke 3 százalékkal csökkent a márkához képest. Az exportőrök elégedetten vették tudomásul a változást. Fenntartható-e a latin-amerikai csoda? A latin-amerikai országok kilábalni látszanak a nyolcvanas évek adósságválságából. A legfontosabb államok fizetési mérlegének alaku­lása és a térség legnagyobb országának válságos helyzete egyesekben kétségeket ébreszt a kedvező folyamatok fenntarthatósága iránt. Az Amerikaközi Fejlesztési Bank hamburgi közgyűlése előtt kiadott helyzetismertetés optimista képet rajzolt Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági helyzetéről. De az adatokból az is kitűnt, hogy Argentína fizetési mérlege az 1990. évi többletből 3,5 százalékos hiányba csapott át tavaly, Mexikó költségvetési hiánya pedig megkétszereződve, a bruttó hazai termék (GPD) 6,5 százalékára emelkedett. A két ország pénzügye­inek intézői arra hivatkoznak, hogy növekedésben lévő országban természetes az importált termelési javak nagy mennyisége miatt a külke­reskedelmi mérleg romlása, s amíg a beáramló tőkét jól fektetik be, nincs ok aggodalomra. Eddig a folyó fizetési mérleg hiányát felülmúlta a tőke­mérleg többlete. Az import növekedéséhez a liberalizálás is hozzájárult. Végül a mostani deficiteket nem a kormány túlköltekezése, hanem a magánszektor hitelfelvételei és kiadásai okozták. Független közgazdászok nem ilyen bizakodóak - írja a The Econo­mist. A Mexikóba beáramló tőke harmada-fele rövid lejáratú pénz, amelyet a magas kamatláb vonz, és hamar kivonulhat. Ez esetben a kormánynak emelnie kell a kamatlábat, vagy el kell értékelnie a valutát. A fejlődő országokban az árfolyamelmélet a feje tetejére állt az elmúlt években. A Nemzetközi Valutaalap a nyolcvanas években azt hangoz­tatta, hogy a valutát az inflálódó országoknak rendszeresen le kell értékelniük, mert csak így maradhatnak versenyképesek. A valóságban ez a módszer csak tovább fütötte az inflációt, a versenyképességére gyakorolt hatás tiszavirág-életűnek bizonyult. Most a fix árfolyam a divatos elmélet. Argentína szigorúan ragaszkodik az 1 peso = 1 dollár árfolyamhoz, Mexikó a kis lépések híve a valuta leértékelésében. De a pénz belföldi értéke mindkét országban gyorsab­ban romlik, mint az Egyesült Államokban. Ezért mindkét peso hivatalos árfolyama a reális - a kereskedelmi viszonylatokkal súlyozott - árfolya­mokhoz képest túlértékelt. Az argentin inkább, mint mexikói, mint a két ország külkereskedelmi mérlegének eltérő alakulása is mutat: Mexikó növelte részesedését az Egyesült Államok piacából. Argentínáé viszont stagnált. Cavallo argentin gazdasági miniszter nem hisz a leértékelés sikeré­ben, ezért a kínálati feltételek javítása, a belföldi verseny és az import további liberalizálásával kívánja fokozni az ország versenyképességét. A reformok azonban időigényesek. Vajon a külföldi befektetőknek van-e elég türelmük? Szigorúan ellenőrzött partnerek Tavaly több mint 10 ezer, az idei első negyedévben pedig már közel 3000 esetben kértek információt a társadalmi könyvviteli szolgálattól valamely horvát cég bonitásáról. Mind gyakoribb szo­kás, hogy a hitelképesség vizsgálata nélkül nem kötnek üzletet Horvátországban. Legtöbbször a belföldi cégek érdeklődnek egy­más iránt, de újabban a külföldi üzleti partnerek, sőt a zágrábi nagykövetségek idevágó kérelmei is szaporodnak. A hitelképességről szóló információt Írásban kell kérni a megszű­nőiéiben lévő társadalmi könyvviteli szolgálattól, mely eddig 24 órán belül készítette el az információt. A szolgálat helyébe lépő új intézmény, a Pénzforgalmi Intézet (Zavod za platni promet) hason­lóan gyors ügyintézést vállalt magára. idő nem ismer könyörüle­­tet. Aki ma még mit sem törődik az öregedés első jeleivel, lehet, hogy holnap már szomorúan szemléli egyre szaporodó ráncait a tükörben. Minden órát egy újabb óra, minden napot egy újabb nap kö­vet. Ez a természet rendje. így múlik el fiatalságunk, majd az egész élet. A korral csökken az erőnk és a frisses­ségünk, gyakrabban vagyunk betegek is. De ha jól körülnézünk, láthatjuk, hogy az idős emberek között is óriá­si különbségek vannak. Van, aki még hetvenévesen is elég friss, má­sok meg már negyven-ötvenévesen is rozzant öregembernek néznek ki. Az, hogy az ember idősebb korá­ban szellemileg és fizikailag is friss marad, elsősorban a megfelelő, egészséges életmód eredménye. Az egészségtelen életmódért és káros szenvedélyeinkért ugyanakkor gyak­ran korai öregedéssel, betegeskedés­sel fizetünk. Tulajdonképpen mind­nyájan olvastunk, hallottunk már erről, csak éppen nem akarjuk tudomásul venni. A helytelen táplálkozás: túlsá­gosan sok zsiradék, cukor, ezzel szemben kevés zöldség, gyümölcs, rostos és ásványi anyag fogyasztása, a kevés mozgás és a káros szokások: cigaretta, alkohol, kávé stb. pedig mind-mind ehhez vezet. Megfigyelhető az is, hogy testünk nem egyformán öregszik. Egyes szerveink, illetve szöveteink csak fo­kozatosan öregednek. A korral a fizi­kai erőnlét is gyengül, az idősebb emberek, habár egészségesek, nem Az éveket nem képesek már például olyan hosszú távot megtenni, mint fiatalabb koruk­ban. Jóval hamarabb elfáradnak, járá­suk is lassúbb, szervezetük sokkal lassabban regenerálódik. Az évekkel fokozatosan romlik a hallásunk meg a látásunk, egyre kevesebb a hajunk, ráncosabb a bőrünk. Fogaink is elromlanák, kihullanak. Sőt az értelmi képessé­geink is csökkennek. Van akinél mindez hamarább, van akinél később következik be. Az idős emberek több­sége gyorsan felejt, s romlik az emlé­kezőtehetségük is, ezért az öregebb ember már nehezebben tanul. Ám az a legfontosabb, hogy szellemileg ne épüljünk le. Amíg érdeklődik a környe­zete és a világ történései iránt, addig az agya is - aránylag hosszú ideig - képes megtartani funkcióit. Ezért jó, ha az idősebbek időnként speciális „agytornát“ végeznek. Az öregedés tipikus jele a megké­sett reakció. Gondoljunk például csak arra, milyen tanácstalanok az öregek, ha például az úttesten való átkelés közben hirtelen feltűnik egy autó. Nem tudják eldönteni, továbbmenjenek-e vagy inkább visszaforduljanak. Ez az­zal magyarázható, hogy lelassult reak­cióik következtében nem tudnak a megváltozott szituációra azonnal reagálni, villámgyorsan értékelni az új információkat. Jó lenne, ha erről a gépjárművezetők sem feledkezné­lehet megállítani nek meg, a baleseti statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy évente nagyon sok idős ember leli halálát a gépjárművek kerekei alatt. A korral romlik az emésztés is. Csökken a belső elválasztású miri­gyek működése, minek következtében romlik az emésztés is. Ezenkívül a sa­lakanyagok és a káros anyagok kivá­lasztása sem olyan tökéletes már, mint fiatalabb korban. Ezért ügyeljünk arra, hogy táplálékunk legalább idő­sebb korban több zöldséget, gyü­mölcsöt, graham-kenyeret és keve­sebb zsiradékot, cukrot tartal­mazzon. Az idősebb embereknek gyakran megbomlik a napirendjük is. Van úgy, hogy nappal fáradtabbak, aluszéko­­nyabbak, éjszaka meg álmatlanság győtri őket. Gyakran érzik magukat magányosoknak, elhagyatottaknak, úgy érzik senki sem érti meg őket, senkinek sincs már rájuk szüksége. Ezért bánjunk velük több megértéssel, illedelmesebben. Ne feledjük, egyszer mindnyájan megöregszünk, s gyerme­keink majd ugyanúgy törődnek velünk, mint ahogyan mi bánunk most szü­léinkkel. A kaukázusi százéves öre­gekkel végzett vizsgálatok azt mutat­ják, hogy az idősekkel való tisztelettel­jes bánásmódnak, a társadalmi életbe való bevonásuknak nagy a jelentősé­ge magas életkoruk szempontjából. Ghymesi táborindító Már hagyomány, hogy ifjúsági és művelődési táborozásaink nyitányát a Ghymesi tábor jelenti. Az idei sorrendben a XIV. volt. Több száz résztvevőjével példát mutatott azoknak, akik azt hirdetik, hogy kulturális rendezvényeinknek nincsen látogatottsága. Hibák, müsorcsúszásokmostis voltak, s biztos, hogy a jövőben is lesznek. Egyik ottani beszélgetésemben valakinek úgy fogalmaztam meg, hogy a műsor alig irányítva, a maga természetes lendületében, szabadságában folyt le. Bár nem lehettem ott, a résztvevők­től azonban tudom, hogy nagy sikert aratott Űllős László és Berényi József előadása, akik a ,,demokráciáról“ mondottak el egyet s mást. Nem vonzott tömegeket Génczy Je­nő ufológus előadása a földönkívüliek földi látogatásairól. Mivel sem ufófiúk, sem ufólányok, sem semleges, sem hímnős ufóemberek nem jöttek el, né­hány földi táborlakó a frissen zöldellő fűben békésen el is szundított a sok újat nem tartalmazó elődás alatt. A fák „beszélnek“ Forró időket élünk Az évgyűrűk, amelyek a fák tör­zsén az utóbbi kétezer év alatt keletkeztek, 125 éves hideg-me­leg ciklusokról árulkodnak. Ezek a ciklusok a napsugárzás változá­saival függenek össze. A kaliforniai Sierra Nevadán termő óriásborókák évgyűrűinek megfigyelé­se alapján a kutatók megállapították, hogy a forró időszakban a hőmérsék­let általában három fokkal a sokéves átlag fölött mozog, míg a hűvös idő­szakban három fokkal alatta. Pillanat­nyilag forró időket élünk. Ez a cik­lus 1962-ben kezdődött és 2012-ig tart majd. A bostoni egyetem egyik professzo­ra, Louis A. Scuderi azt írja a Science folyóiratban közölt cikkében, hogy a lassan növekedő borókafenyők (évente átlagosan 3 millimétert nőnek) rendkívül érzékenyek a legkisebb hőingadozásra is, ami növekedé­sükben mutatkozik meg. Hidegebb időszakokban évgyűrűik keskenyeb­bek, mint a meleg időszakokban. A tu­dós szerint ezek az évgyűrűk az olyan pillanatnyi lehűléseket is megmutat­ják, mint az Etna kitörését követő kétéves lehűlés, Kr. e. 44-ben. Az amerikai tudós, aki 3500 méte­res tengerszint feletti magasságban nőtt borókafenyőkből vett mintát, ugyanazokra a végkövetkeztetésekre jutott, mint skandináv kollégái, akik valamivel fiatalabb fákkal dolgoztak. Arra azonban eddig még senkinek sem sikerült rájönni, hogy mi okozza a Nap sugárzásának periodikus föl­erősödését, illetve legyengülését. (zs) A számomra legértékesebb elő­adást Virt István tartotta a csángó népszokásokról. Csodálatos volt a diaképes utazás, az előadó félelmei­vel telített útjainak beszámolója, a csángók hagyománytiszteletének és vendégszeretetének megismerése. A legnépszerűbb műsorokat a kon­certek jelentették. Pénteken a KOR­ZÁR, KALÁKA és GHYMES, másnap a Romlás virágai, DDT, Stone bridge s egy kicsit más műfajban a Stúdió RT. A maguk műfajában valameny­­nyien jól és sikerrel szerepeltek. Szá­momra a Ghymes profizmusa és a KOR-ZÁR két évvel ezelőtti szerep­lésükhöz viszonyított (ekkor láttam őket ugyanott) jelentős fejlődése ma­radt meg élményként. Utóbbiak a Ki mit tud?-on is bizonyíthatják képessé­geiket. Drukkolni fogok nekik, hogy ez sikerüljön is. Picit a régmúlt idők itteni titkos talál­kozóit idézte fel bennem az a műsoron kívüli beszélgetés, melyen a nyitrai magyar tanárképzés aktuális gondjait beszéltük meg tanárokkal és diákok­kal. Egy biztos, elemezve a keserű és valóságos tényeket nem nagy lelkese­déssel keltem fel az asztal mellől. De ez már egy másik téma... PÚNTIGÁN JÓZSEF A Ghymes Együttes fellépései május 17. 11.00 MARCELHÁZA- gyermekműsor május 18. 9.00 IPOLYSÁG- gyermekműsor 11.00- gyermekműsor május 19. 10.00 RIMASZOMBAT- gyermekműsor 12.00- gyermekműsor május 20. 10.00 KASSA- koncert 19.00 NAGYGÉRES- koncert május 21. 9.00 BOLY- gyermekműsor 11.00 NAGYSZELMENC- gyermekműsor május 22. 19.00 LUKANÉNYE- koncert május 23. 19.00 NÁDSZEG- koncert

Next

/
Thumbnails
Contents