Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
J__t KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP CSÜTÖRTÖK 1993. április 15. Ili. évfolyam 87. szám Ára 3 korona Moszkvában megkezdődött a puccsisták pere Tizenketten a vádlottak Moszkvában tegnap az Orosz Legfelsőbb Bíróság épületében megkezdődött az 1991. augusztusi puccs vádlottainak pere. Tizenketten ülnek a vádlottak padján, köztük Krjucskov, a KGB egykori elnöke, Lukjanov, volt parlamenti elnök, Pavlov kormányfő és Jazov volt védelmi miniszter is. A vádlottakat néhány száz tüntető várta a Kalinyin sugárúton vörös zászlókkal és virágokkal, transzparenseken hirdették támogatásukat a vádlottaknak és Jelcin-ellenes felhívásaikat, a Szovjetunió visszaállítását követelték. A védők a vád ismertetése után közölték, illetéktelennek tartják az Orosz Legfelsőbb Bíróságot a per lefolytatására. Szerintük ugyanis a legfőbb szovjet vezetők ügyében csak a szovjet Legfelsőbb Bíróság vagy annak jogutódja lenne illetékes, az orosz testületet azonban nem tekintik ilyennek. Janajev akkori szovjet alelnök és társai Gorbacsov szovjet elnököt próbálták meg eltávolítani a hatalomból. Most a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés és hazaárulás vádjával kívánják őket felelősségre vonni. Családtervezés gilisztával Ülésezett a szlovák kormány A csődtörvényről is... Pozsonyban tegnap megkezdődött a szlovák kormány rendes ülése, amelyen a kormányfő, Vladimír Meciar elnökölt A tanácskozás során azokat a kérdéseket vitatták meg elsősorban, amelyeket a szlovák parlament megvalósítása feladatul adott Az ülésen többek között megvitatásra került a csődtörvény-javaslat újabb változata, a vállalati adósságtörlesztés módozatainak lehetőségei, a devizatartalékokról szóló tájékoztató, valamint az adó- és vámköteíezettségekböl származó költségvetési hiány. Ugyancsak tárgyalt a kormány a Matica slovenská vagyonának visszaadásáról szóló törvénytervezetről, a tévé- és rádióközvetítés törvényes keretek közé terelésének feltételeiről, Szlovákia és Csehország védelmi szerződéséről és egyéb kérdésekről is. Ez utóbbiak közé tartozik a Kassa városi intézményrendszerét érintő kérdéskör is, miszerint növelni kellene a város polgármester-helyetteseinek lét-Lehár Ferenc emlékére Tizenkilencen Tegnap Komáromban, a híres zeneszerző, Lehár Ferenc szülővárosában, immár harmadik alkalommal, megkezdődött a Lehár Ferenc énekverseny, A vetélkedőben 19 énekesnő és énekes méri össze arejét nemcsak Szlovákiából és Csehországból, hanem Németországból js. A szólisták szabadon választott I^ehár-áriákkal lépnek színpadra. A vetélkedő április 16-án csúcsosodik ki, amíkor a győztesek, valamint magyarországi és osztrák vendégek lépnek fel. számát, azok hatáskörét, amely kérdésekről egy új városi alapszabályzat rendelkezik majd. A kormány megvitatta a mezőgazdasági tárca hatáskörébe tartozó területek jelenlegi állapotát és az azok megoldására tett javaslatokat is. Ez utóbbi kérdés — tekintettel a jelenlegi helyzetre — kiemelt helyen szerepelt a kormányülés programjában. „Csak” 50 százalékos áremelés Drágább a vasút Ma lépnek érvénybe az új vasúti közlekedési tarifák. Drágábban utazunk. A közönséges menetjegyek, a féljegyek 6-tól 16 éves korig és a nyugdíjasjegyek 70 éves korig 50 százalékkal emelkednek. A gyorsvonatilleték ára változatlan marad. New Yorkban bemutatták a Porsche 911 Turbo 1994. évi modelljét. A sportkocsi 247lóerős, hathengeres hajtóművel rendelkezik. Ára 99 ezer dollár. Erős a gyanúnk, hogy ez a típus a közeljövőben nálunk nem lesz népautó... (Telefotó: TA SR/AP) Olcsóbb hús A pozsonyi Müsovy priemysel- Raőan 5-6 százalékkal csökkenti a hústermékek kereskedelmi árát. Ennek oka, hogy a mezőgazdászoktól olcsóbb árakért vásárolják fel a disznóhúst. A tegnapi naptól kezdve 1 kg szafaládé 37 koronába (régi ár 39 korona), a virsli 50 koronába (régi ár 54,64 korona), az ipolyi kolbász 43 koronába (régi ár 45,80 korona), a liptói szalámi 51,14 koronába (régi ár 53,77 korona) kerül, a sertéshús ára pedig kilónként átlag 3 koronával olcsóbb. Ez az árcsökkentés közel sem egetverő és a felvásárlási árral szemben még így is elég magas. Az állattenyésztők lassan, de biztosan elveszítik illúzióikat az állattartással kapcsolatban, hiszen egyre kevesebbért tudják eladni a disznóhúst, miközben a sertéstenyésztés költségei egyre magasabbak, nem számítva a tenyésztésbe fektetett munkát. A cseh és a szlovák vasutak megegyezésének köszönhetőén a cseh állampolgárok hazai tarifák szerint vásárolhatnak menetjegyet Szlovákiába és visszafelé is. Nem kell tehát megfizetniük a pluszköltségeket a szlovákiai menetjegyárak növekedése miatt. Azok az utasok, akik Szlovákiából Csehországba utaznak, a szlovák vasútvonalakon az új, drágább menetjegyekkel és a Cseh Köztársaság területén az ott érvényes tarifák szerint közlekednek. Azok az utasok, akik Szlovákia vasútállomásain vásárolnak jegyet és Csehországba utaznak, azok számára lehetőség, hogy úgynevezett „törtdíjat” fizessenek, ami azt jelenti, hogy Szlovákia területén a magasabb viteldíjat fizetik, míg Csehországban az ottani — eddig — változatlan árút. Nem kellett tehát május elsejéig várni az áremelkedésre, mint ahogy azt sokan gondolták. Úgy látszik, ha ilyen, a lakosságot negatívan érintő intézkedésről van szó, akkor az állam elég gyorsan cselekszik. Miiyen kár, hogy csak ilyen esetben... Negyedévi mérleg: 2$ halott Munkabalesetek Márciusban négy hálák* kimenetelűi munkabaleset történt Szlovákiában, Erről informálta a szlovák sajtóirodát a szociális, család- és munkaügyi miniszter sajtótitkára- Többek között beszámolt a március 15-én Nyitrána téli stadionban történt üzemi balesetről. Egy jégkorongmérkőzés szünetében földgázrobbanásra került sor. A robbanást valószínűleg az elektromos elosztó meghibásodása okozta. Az eset okait, melynek során két személy megsérült, még vizsgálják. Az első negyedév munkabaleseti statisztikája elég szomorú, hiszen 28 ember vesztette életét különböző Üzemi balesetek során. Szent István király Intelmei, avagy s Április közepe van, vészesen közeledik a tanév év vége. Ez még nem lenne baj, hisz ez a nyár közeledtét is jelenti, amikor az elcsendesülő iskolaépületeket már a következő tanévre készítik elő, s a tíz hónapos kimerítő munka után a tanítók is kiszellőztetik fejüket, úsznak egyet, lemossák lelkűkről is a krétaport. Ebben az évben azonban nem lesz túl idilli a nyári szünidő, gondoskodott róla a tanügy legfelsőbb „felelőse”. A kétnyelvű iskolák rémképe már itt kísért, s vele együtt a többi veszedelem: elbocsátás, tanulólétszám-emelés, pénzhiány, óraszámnövelés, becsukódó osztály- és iskolakapuk... Lesz miről „álmodozni” szegény pedagógusoknak a strandon. Miközben miniszter urunk ötleteiről gondolkodom, minduntalan a magyarországi NAT (Nemzeti alaptanterv) tervezetének egy bizonyos fejezete jut eszembe, melyben a magyar oktatásügyi tárca tesz javaslatot a nemzetiségi nevelésre és oktatásra. Ilyen mondatok olvashatók benne: „Első királyunk Intelmeinek megfelelően azonban tisztában vagyunk azzal, hogy egy nyelvű és egy kultúrájú ország gyenge, és a magyar kultúrára mindig is megtermékenyítő hatása volt a hazánk területén élő különböző nemzetek kultúrájának...” „Mindaz, ami a magyar nyelvű oktatásra vonatkozik, a hazai etnikai és nemzeti kisebbségek anyanyelvére is érvényes; az anyanyelvi oktatás a nemzetiségi kultúra megőrzésének, ápolásának legfontosabb feltétele.” Érdekes! Magyarországon nem félnek attól, hogy a szlovák, német, román anyanyelvű gyermekek esetleg nem sajátítják el az államnyelvet (igaz, ilyen nincs is)! Még érdekesebb a további idézet: „A nemzetiségi iskolákban a magyar történelmet ugyanúgy kell tanítani, mint a magyar anyanyelvű iskolákban, azonban a magyar történelem tanítása mellett különös figyelmet kell fordítani a nemzetiség anyanemzetének a történelmére és az önismeretet elősegítő sajátos történelmére... Meg kell ragadni minden alkalmat a történelemben és az irodalomban egyaránt, hogy megismertessük a közös hősöket és a szellemi élet nagyjait. Meg kell mutatni a gyermekeknek, hogy történelmünk sok tekintetben közös.” Sőt! „A tantervek összeállításakor arra is gondot kell fordítani, hogy a magyar anyanyelvű iskolákban is kellő szerepet kapjon a környező nemzetiségek tárgyilagos szemléletben tanított történelme. A környező népek irodalmának és művészetének elemeit is tartalmazza az a műveltségkép, amelyet a magyar Nemzeti alaptanterv megfogalmaz.” Szlovákiai viszonylatban ez azt jelentené, hogy azon felül, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban legálisan tanulhatnának a magyar gyermekek a honfoglalásról, Árpád-házi királyainkról, a mohácsi vészről, tatárjárásról és török uralomról, „Tündérkert” — Erdélyről, szabadságharcainkról, felvidéki várurakról, vörös-uralomról, 1956-ról, gróf Esterházy Jánosról, akiről ugyan jeles szlovák történészek kiderítették, hogy Horthy ügynök volt; érdekesmód ugyanakkor Moszkva rehabilitálta (magyarán kimondta, hogy ártatlanul szenvedett a börtönben, nem volt bűnös), minden szlovák történelemkönyvben is helyet kapna. Sőt, erről beszélni kellene, meg kellene tanulni! A szlovák iskolákban a szlovák népdalok mellett magyart is énekelnének a gyermekek, megismernék Arany Jánost és Petőfit, József Attilát és Babitsot, Bartókot, Kodályt, Erkelt, Csontvárit, esetleg székilassút táncolnának a napköziben. Igen ám, de akkor hogy lehetne a magyar nép rémséges ellensége a szlovák nemzetnek? Hogy hinnék el a politikus néniknek-bácsiknak a szlovák anyanyelvű gyermekek, hogy minden itt élő magyar egyetlen célja a szlovákság elnyomása, asszimilációja, elmagyarosítása? Ez lenne az igazi „házi feladat”! DOLNÍK ERZSÉBET A feledhetetlen Ellenség- vagy barátkeresés?
